Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-08-09

az elmebeteg ápoldában 17, összesen 494. Meggyógyult az irgalmasrendi kórházban 347, a női kórházban 34, az izr. kórházban 18, az elmebeteg ápoldában 2, összesen 401. Javultan elbocsáttatott az irgalmas rendi kórházban 20, a nöi korházban 8, az izr. kórházban 1, az elmebeteg ápoldában 4, összesen 33. Javulatlan elbocsáttatott az irgalmasrendi kórházban 7, az elmebeteg ápoldában 2, összesen 9. Meghalt az irgalmasrendi kórházban 20, a női kórházban 4, az izr. kórházban 3, az elmebeteg ápoldában I, összesen 28. Kórházban visszamaradt az irgalmasrendi kórházban 11, a nöi kórházban 4, az elmebeteg ápoldában 8, összesen 23. Ápolási napok száma az irgalmasrendi kórházban 5530, a nöi kórházban 1241, az izr. kórházban 393, az elmebeteg ápoldában 2926, összesen 10090. Közegészség-ügy a városi főorvos ur jelentése alapján: A lefolyt évben az egészségügyi állapot nem volt kedvezőtlen, a betegedési és halálozási esetek túlmérvet nem öltöttek. A himlőn kivül, mely egész esztendőn át különösen mártius és áprils hónapokban szórványosan előfordult, s mindössze csak 27 áldozatot kivánt, semmi más járvány nem uralkodott. — Ellenben a még eddig a ragályos betegségek közé nem sorolt tüdölob és tüdövész 1884-ben a szokottnál több áldozatot kivánt, a mennyiben 539 halott közül 155 lett a nevezett bajoknak áldozata, ami az összes halottaknak majdnem 29%-át teszi és egyszersmind megmagyarázza, miért mutat a halottak száma 52 többletet az 1883. évben meghaltakkal szemben, de azért még nem érte el az 1882. évben meghaltak számát, mely 557-et tett ki. — Ha a lakosok számát 14800-ra vesszük, akkor 1000 lakosra 36.3 halott esik. A gyermekek közül 1 éves korig meghalt 150, mely az összeshalottaknak majdnem 28%-át teszi, a mi viszonyitva az 1882-ki és 1883-iki évhez, majdnem 1% többletet tesz, ellenben 1881-ben csak 25%-a a halottaknak volt gyermek 1 éves korig. — Ezen szám, noha nagynak látszik, mégis igen kedvezőnek tűnik fel, ha összehasonlítjuk p. o. Fehérvárral, melynek statistlkai kimutatása az 1881. évről előttem fekszik, a hol az egy éves korig meghalt gyermekek száma az öszszes halottak 52.3%-át teszi. De nemcsak Fehérvár mutatja ezen hajmeresztő számarányt, hanem Arad is 39.6%, Szabadka 36.2%, Baja 35.2%, Szeged 33.7%, Kassa 33.3%, Újvidék 30% sőt még Budapest is 29,9%-val, jóval kedvezőtlenebb viszonyokat tár fel előttünk, mint Pápa és megmagyarázza, miért marad Magyarország a népesedésre nézve oly igen hátra a többi cultur államok mögött. De ha valaki azt kifogásolná, hogy miért emlitem az 1884-iki jelentésemben az 1881-ki statisztikai adatokat, arra azt kell felelnem, hogy csak náhány hónappal ezelőtt jelent meg az 1881iki országos kimutatás és igy közelebbi adatokkal nem rendelkezem; — de ez is tanulságos, a mennyiben az 1881-iki gyermekhalandósággal Pápán szemben, a mikor mint emiitettem, csak 25%-a a halottaknak volt gyermek 1 éves korig, e város egészségi viszonyaira még nagyobb fényt vet. Az orvosoltak és nem orvosoltak közti viszony a mennyiben az orvosolt és nem orvosolt halottak száma szolgálhat zsinórmértékül , az 1884. évinél kedvezőtlenebb, pedig ez utóbbi is mögötte áll az 1882-iki évinek. — Gyógykezel tetett ugyanis 348, nem orvosoltatott 191, ami az összes halottaknak 35.4

0

/„-át teszi ki, szemben az 1883-iki 34% és az 1882-ki 30%-al határozott visszalépést jelent. — És mi okozza ezt ? Az orvosok buzgalma szerény nézetem szerint nem hanyatlott, a segélyegyletek és emberbarátok üdvös működése nem hagyott alább. Tehát csak a lakosságnak üdvös kutforrásokbani fogyatkozásának, az általános elszegényedésnek, és az ezekkel járó és ezekből folyó közerkölcsiség romlásának tudandó be. Szegény beteget magam gyógykezeltem 659et, tehát 60-al többet mint 1883-ban, kik nagyobb részt az orvosságot részint a várostól, részint a különböző jótékony egyletektől kapták. Azon tény, hogy a városi orvosi segélyt igénybe vett szegények száma évről évre szaporodik — 2" év óta 103 a szaporodás — is az elébb jelzett elszegényedés mellett szól, mely nem nem csak a röghöz tapadt egyénekre terjed ki, hanem a jobb társadalmi állású családokba is felér. Ügyirat a lefolyt évben 179 állíttatott ki^ melyek tartalma részint közegészségi, részint or-' vosrendőri. Orvosrendőri tekintetben említést érdemel, hogy az 1884. évben 8 öngyilkosság történt és 2 halva táláltatott. — Ezek közül a halál ok kiderítése céljából 7 felboncoltatott. A kéjnök hetenként kétszer megvizsgáltattak és a ki betegnek találtatott a [városi ezek számára létező kórházba szállíttatott. Volt beteg 14, ki mindannyi meggyógyult. Állategészség-ügy. Pápa városában 1884. évben gyakorolt állategészség-rendöri intézkedésekről szóló kimutatás szerint. Összeiratott 6 mén, 355 herélt, 159 kanca 4 teherhordó, összesen 524 drb. — Lóállományból elhullott tüdölobban 4, béllobban 3, összesen 7 drb; — leszuratott szélhűdeses 1, lábtöréses 1, és takonykóros 1, összesen 3; tehát összes veszteség 10 drb. ló. összeiratott 505 tehén, 117 üsző, 288 ökör, 85 tinó, 18 bika, és 27 bival, összesen 1040 drb. ebből elhullott I bika, és 1 tehén, Összesen 2 darab. Kutya elfogatott védjegy nélküli és gazdátlan 101 drb, ugyszinte veszett kutya által megmaratott 94 drb. összesen 195 drb. semmisittetett meg. A sertések között Junius, Julius és Augusztus hónapokban az orbáncz járvány uralkodott és pedig a 2118 létszámból megbetegült 98, ezek közül meggyógyult 28, elhullott 70 drb. sertés. A Pápán állomásozott 3 állami mén által 91 vidéki, 37 helybeli, összesen 128 kancza födöztetett. Az összes országos és hetivásárokban megejtett vizsgálódás folytán találtatott 1 drb. vidékről bevezetett takonykóros ló, mely leszuratott. Közvágóhídon 7 mészáros 1150 és 1 hentes 88, összesen 1238 drb szarvasmarhát vágtak le; tehát 114 drbbal kevesebb vágatott le, mint 1883. évben; legtöbb vágatott le — 120 drb — Augusztusban, és legkevesebb, azaz 95 drb Október hóban. — Elkoboztatott és leszuratott beteg marha 2 drb. ökör, és 1 drb. tehén. Vasúton elszállíttatott 336 hízott és 316 igás ökör, 47 tehén, 27 bival és 70 bika, összesen 796 drb szarvasmarha, ezek közül 702 drb. az osztrák tartományokba küldetett. eljebb, valódi gettó van. Impozánsan áll, még romjában is ott fenn a szikla hegyen az egykor oly hires pozsonyi vár. A nyikorgó kapu alig akar kinyílni kalauzunk rozsdás kulcsával s majdnem kis borzadályal lépünk a romok közé. Itt mutatja a Hungerthurmot melyet csak nem rég fedeztek fel, hol számtalan elitélt hallatott bús fohászt, több czellát egy egy fogoly számára szűk rács kis ablakon, s még szűkebb hely a szerencsétlennek, ki ide került egykoron. Feljebb a koronázási terem falait mutatá, mely igen hoszszú, de aránylag keskeny, a kápolna romjain, még egy kis freskó maradvány látható, mig a porló bolthajtásos korridorokon tovább felérünk a vár. egyik tornyába. Innen gyönyörű panoráma tárul szemeink elé. Alant a Duna élénken ellepett hajó-hidjával, a város szép épületeivel, a láttávolban Hainburg vára, mely határán van országunknak, jobbra Gänseberg, melyről már Bécset látni, balra Volfsthal, hova a várból a Duna alatt titkos alagút vezet, de jelenleg csak félig lehet azon elmenni, az ár elönté. A többi három toronyba nem lehet menni, annyira rom, különben a komité havonkint vizsgálatot tart, megjelölvén hova még biztosan mehet az érdeklődő. Hol hajdan királyok koronáztattak, fény, zaj, honolt, most dúsan zöldéi a fü, a bokrok; hűvös szél lengeti ágaikat, suttog a múltról, suttog mulandóságról, az ember mily semmiség, habár korona övedzi is fejét, suttog jelenről, boldogságról, ismét boldogtalanságról. Igy elmerengtem a várudvar mohos kövén ülve, mig kísérőnk gyertyáért szaladt, hogy lemenjünk Mária Terézia fürdőjét megnézni, mely nagy kö bassin, s hova a Dunából megvan a vízvezeték, melyet jelenleg a katonai őrség használ ivóvizneic. Hihető hogy annak idején díszesebb volt e helyiség. A pinczéknek bejáratlan sok ágai vannak, melyek egyikében 10 év előtt zsandájrok egy hordó bort találtak. Fája már elrothadt, csak is a borkő képződmény tartá össze, s miután a béltartalmát megvámolták, többit király ö felségéhez juttaták, miért 100 frtot kaptak. Az udvaron Ievö kut 118 öl mély, egyenlő a Dunával, 1811-ben a francziák pusztították igy el e történelmi nevezetességű várat, mely most szomorú emléke az elmúlt kornak. A vár túlsó kapuján kilépve feltűnt egy feszület még 1770-bői. Leérve a zugos lépcső utcákon, az Orsolyák zárdája előtt mentünk el, mely 1660-ból való még, ugyszinte egy igen piczi ház falán feltűnt egy márvány lap, mit Dux Adolfnak szülőházára , á Kisfaludy-társaság tagjának a Toldy kör helyezett el. Pozsony igen élénk kellemes benyomást tett reánk. S tovább tovább visz a zakatoló vonat mig Esztergom hires Bazilikája szemünkbe nem ötlik. Párkány városkából kocsin ismét hajóhídon át érve a Dunán, felmentünk a bazilikához, melyet most restaurálnak és igy igen el van állványokkal éktelenitve. Leírtam két éve műkincseit, most csak is újra emlitem a Bakács kápolnát, mely vörös márvány, remek mü az egész. Pázmán Péter fehér márvány szobra, nem kevésbé a ruha csipkéi oly hűen vannak kiverve. A Szent István renovált kápolnát, mely még a régi vár maradványain áll. A bazilika 8 öl mély falai, a legvastagabbak az országban. Végre Budapesten vagyunk, hol a kiállítást, bár többször láttam , de ismét érdekkel szemléltem. Nem kevésbé hangolt fel bennünket Törley Talizmánja, emlegetve az elmúlt napokat ott az esti bűvös fény mellett, mit a fantastikus tornyok, a hold sápadt fénye s a számtalan villany világ oly festői széppé tesz, oly költői hangulatot idéz elöl Időjárás iSS^-óení Január 20-ig száraz tél erős hideg mellett. A hőmérő leszáll 11—14 fokig Reaumur szerint, — feb|ruár is száraz, de a nappalok enyhék, — mártius, április nedvesek és hűsek, ezért a növényélet lassan fejlődik. — A szőllő még május elején j is aludt. — Jól virágoztak a keménymagu gyümölcsfák, kevésbé a körték és majdnem semmit az almák. — A szőlő fejlődése az enyhe májusi napokra gyors lett. Szép termés Ígérkezett. Május 26-án már lehűlt a levegő cs 27-én erős dér lett, kukoricák, babok, tőkék egészen, a szőlők részben elfagytak. — A szőlők junius közepe táján virágoztak, hidegek, szeles záporok njiellett. Ezért is a fagytól maradt termés újra alább szállott. Julius meleg volt, — reggelenként 18—20

0 meleg is volt Reaumur szerint, 20-án éjjel erös égiháború, 25-én pedig délután viharos eső és mintegy 3 percig tartó jég volt, mely a szőlőben ujabb kárt okozott. Augusztus közepén az esőzések miatt lehűlt a levegő, de azután enyhe idő következett; octóber első fele esős, második fele újra verőfényes szép napokkal telt el. November 13-án jött az első őszi eső. — Gyümölcstermésünk majdnem semmi se lett, szőlőtermés jó középszerű, krumpli általában jó, szintén bab is, noha a második ültetésekben sok maradt éretlen. Kövezet. Az 1884-ik évre a törvényhatóság által is helyben hagyott utcakövezési előirányzat némi részben változást szenvedett, a menyiben t. i. a Francia- és Olaszországban uralgott cholera járvány kiüthetésének meggátlása tekintetéből az utcacsatornák jó karba helyezése s tisztántartása felsőbb rendeletekben mindenkor hangsúlyozva lévén, a vizvezetö csatornák a belváros területén a lehetőségig kijavíttattak, mely 621 futó ölnyi munka hosszabb időt vévén igénybe, a tizes malomtól a Gittling-féle házig előirányozva volt kövezet-igazitás elmaradt. Az ezen kivül előirányozva volt egyébb munkálatok azonban szintén megtörténtek, nevezetesen : 1. A sétatéren levő Eisler-féle háztó' a fazekas utcai 1252. számu házig az országút 120 öl hosszúságban és 3 öl szélességben bazalt kővel kirakatott. 2. A kis-téren levő Berger-féle háztól a borsosgyöri vámházig a macadam-ut törött kővel beterittetett. 3. A pordáni ut 400 futó öl hosszúságban mint minden évben, ugy a lefolyt évben is kavicscsal megtéríttetett. Ezek mellett még több rendbeli kövezetigazítások is történtek. A férek állásáról szóló ügyészi kimutatás szerint a városnak az 1884. évben volt 24 pere, ezek közül megszűnt 12, végrehajtás alatt 2, árVerés alatt 4, felebbezés alatt 1, ilélet alatt 1, per alatt 2, kiutalás alatt 2. Hátra van még azon szomorú kötelesség teljesitése, hogy a lejárt évben körünkből örökre elköltözött tiszt- és képviselő tagtársakról is ez alkalommal részvétteljes megemlékezésemnek kifejezést adjak, a kik: a képviselő testület választott tagjai közül Varga Ferencz, Vinkovits Antal, — a legtöbb adót fizető képviselők sorából Deutsch Márton és Weiss J. E. — a tisztviselők közül Czink János kapitáuy voltak. Béke hamvaikra 1 Végül helyén látom még ezen emlékiratot képező jelentésemben a város idökori tiszti karának, — választott és legtöbb adófizetés cimén működött képviselő tastületi tagjainak névsorát nem különben az ezekből alakított választmányok és szakbizottságok tagjait is az utókorral megismertetni, kik az 1884. évben voltak: Polgármester: Woita József, tanácsos és árv. előadó Osváld Dániel, gazdasági tanácsos Szvoboda Vencel, városi kapitány Mészáros Károly, főjegyző Nagy Boldizsár, jegyző Lamperth Lajos, főügyész Szenté János, t. ügyész TeufTel Mihály, főorvos Steiner József, alorvos Mathia János, számvevő Bakossy Antal, közgyám Vélsz ?

Mihály, köz- és adópénztárnok Pókay Antal, ellenőr Tschepen Alajos. Virilisek 1884.. Gróf Esterházy Móricz, Zárka Dénes kir. közjegyző, Tóth Lajos ügyvéd, Eöry Farkas Kálmán földbt, Eöry Szabó Sándor földbt. .Miszory Ferenc magánzó, Néger Ágoston apátplébános, Galamb József ügyvéd, Spitzer Salamon keresk., Schneider Lipót molnár, Mádai Izi•dor minist, oszt. tan., Stern Ármin keresk., Mikovinyi Ödön kir. j. biró, j Ungár Sámuel fehér gyártó, Horváth Lajos szolgabíró, Steiner Manó keresk., Tarczy Dezső ügyvéd, Pap János kir. tanácsos földbt., Baráth Ferencz tanár, Barthalos István ügyvéd, Báron Jakab keresk., Kolossváry Gyula ügyvéd, Kreisler József keresk., Bermüller József keresk., Koréin József keresk., Dr. Szivesdy József magánzó, Blau Adolf keresk., Szebauer János földbt., Iglauer János doh. tőzsdés, Hoffner Albert keresk., Klein Jónás keresk., Hanauer Béla keresk., Kiss László urad. felügy., Stern Jakab keresk., Weiss Adolf szabó, Lázár Benő ügyvéd, Nagy István bábsütö, Saáry Lajos ügyvéd, Bognár Gábor napsz., Kohn FarkasyStaub József földbérlő, Köncöl János ügy véd, Dr.j Rechnitz Ede orvos, Lang Márton pálinkafőző, Neuman Jakab pálinkafőző, Neuman Jakab magánzó, Neubauer József keresk., Spitzer Jakab keresk., Ajkai Imre magánzó, földb., Dr. Makara György m. t. főorvos, Horváth Kálmán kir. törv. biró, Perlaky Géza földb., Steinberger Lipót ügyv. Bocsor István kir. tanácsos tanár, Rikóty József pápai tak. p. elnök, Schreiber Jakab börkeresk., Kis Gábor ref. lelkész, Obermayer József kolompáros, Steiner Ignácz, Vinhoffer János kalapos, Techet Adolf gyógysz., P. Szabó Káról tanár, id. Berger Mór keresk., Kohn Samu fakeresk., sKöhn Adolf keresk., Bermüller Alajos keresk., Bánócy Pál építész, Toch József pipagyáros, Berger Ferencz szeszkereskedö, Nobel Ármin nyomd, és könyvker., Schwarcz Bernáth butorkeresk., ifj. Kakas Feiencz molnár. Választott képviselők. I. kerület. Steiner Mayer, Krausz József N., Lövy Jakab, Wittman Márton, Altstätter Jakab, Ungár Antal, Kocka László, Baranyai Zsigmond, Polcz Pál, Ocsovszky Kázmér, Horváth Károly, Lőwenstein Adolf, dr. Fenyvessy Ferencz, Fischer Adolf, Dr. Koritschoner Lipót, Dr. Kövi József, Láng Lajos, Vajdics Károly. II. Kerület. Biró Károly, Gaál Jáuos, Gáspár Gábor, Fischer Adolf, Heim Ignácz, Illés István, Kelemen János, Kovács István, Krausz Sándor, K. Németh János, Lövy Adolf, Mórocz István, Polgár József id., Szauer János, Szelestey Lajos, Pákay Mihály, Vágó László, Valter Sándor. III. Kerület. Antal Gábor, Baráth Károly, Blum Mór, Csizmadia Károly, Gyimóthy János, Haimos Zoltán, Jády József, Hanauer Jenő, Dr. Lövy László, Mayersberg Salamon, Pósa Gábor, Schier Károly, Szam József, Szöllösy János, Szokoly Ignác, Tóth József, Szilágyi József, Voyta Adolf. IV. Kerület. Bikky Sándor, Csajtay Dániel Gyenese Mihály, Gyurátz Ferencz, Harák János, Günther Adolf, Lazányi Béla, Lampert Ferencz Paál István, Pados Antal, Rácz Ferencz, Tálos István, Szeifert István, Szilvay Dénes, Ürmös József, Veiler Salamon, Vikár Kálmán. Szakbizottságok. Jogügyi szakbizottság tagjai: Pap János, Barthalos István, Galamb József, Horváth Lajos, Dr. Koritschoner Lipót, Lazányi Béla, Saáry Lajos, Szenté János v. ügyész. Pénzügy és gazdasági bizottság tagjai: Bermüller József, Antal Gábor, Bakossi Antal, Baráth Ferencz, Hanauer Béla, Kiss László, Krausz József N., Szvoboda Vencel. Építészeti és szépítő bizottság: Barthalos István, Bánóczy Pál, Fischer Adolf, Kiss László, Kovács István, Dr. Lövy László, Mészáros Károly, Szvoboda Vencel, Voyta Adolf. A közegészségügyi bizottság. Dr. Makara György, Bánócy Pál, Barthalos István, Horváth Lajos, Dr. Kövi József, Dr, Lövy László, Dr. Rechnitz Ede, Szvoboda Vencel, Steinberger Lipót, Voyta Adolf. Ezen bizottságnak hivatalból tagjai: i._a 4 hitközsége egy-egy lelkésze és tanítója; 2. a 2 városi orvos, 3. a 2 városi jegyző, 4. a város állatorvos és 5. a gyógyszerészek egy képviselője. A községi iskolaszék tagjai: Antal Gábor, Bermüller József, Bocsor István, Hanauer Béla, Horváth Lajos, Kiss László, Dr. Lövy László, Dr. Makara György, Ocsovszky Kázmér, Paál Isván, Dr. Steiner József, Szabó Károly, Szelestey Lajos, Szilágyi József, Szvoboda Venczel, Vikár Kálmán. Kiken kivül a törvény és szervezeti szabályzat értelmében tagjai még az iskolaszéknek az ipar és polgári leányiskola igazgatói, a városi rajziskola tanára, a 4 hitfelekezet rendes lelkésze, és a néptanítók két képviselője. Az árvaszék tagjai: Elnök polgármester: Woita József, előadó Osváld Dániel, városi tanácsos Szvoboda Vencel, Szenté János, Vélsz Mihály, Bakossy Antal, Lamperth Lajos. Kültagok: Bermüller József, Fischer Adolf, Dr. Koritschoner Lipót, Kováts István, Lazányi Béla, Paál István, Pap János, Rikóty József, Saáry Lajos, Tóth Lajos, Vikár Kálmán, Vághó László, Az állandó választmány tagjai. A szervezeti szabályok értelmében: Antal Gábor, Barthalos István, Bermüller József, Horváth Lajos, Dr. Makara György, Nagy Boldizsár, Pap János, mint a szakbizottságok illetőleg az iskolaszék elnökei és előadói már mint ilyenek tagjai, ezeken kivül még: Csizmadia Károly, Fischer Adolf, Galamb József, Hanauer Béla, Kiss László, Kovács István, Dr. Koritschoner Lipót, Lazányi Béla, Lukonics Pál, Miszori Ferencz, Nagy István, Obermayer József, Paál István, Dr. Rechnitz Ede,, Rikóty József, Saáry Lajos, Tóth Lajos, Steinberger Lipót, Tarczy Dezső, Vághó László. Központi választmány tagjai: Barthalos István, Horváth Lajos, Kiss László, Kovács István, Lazányi Béla, Lukonics Pál, Pap János, Rikóty Károly , Dr. Rechnitz Ede, Szilágyi József: Szelestey Lajos, Zárka Dénes. Midőn tehát Pápa város hatósága körében az 1884-ik év folytán felmerült nevezetesebb közérdekű mozzanatokat és statisztikai adatokat az elsoroltakban az utókórnak is átadva, ebbeli feladatomnak telhetőleg megfelelni törekedtem, van szerencsém magamat a tek. képviselő testületnek további becses hajlamába ajánlani. .Pápa, 1885, Junius 10-én. polgármester.