Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-06-14
jVlegj elexxilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre korortkinl rendkívüli számok is adatnak ki. Bér menteilen levdek, csak ismert kezektol fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SSZERK. h iv a faláb a [O-kollégiu m é p 111 c t) küldendők. , Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt £0 krajezár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérbcn 25 krajczárral számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijaiig s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába Qr ef. főiskola ny omd áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, spápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Megyénk gazdasági élete. Érdekes és megfigyelésre méltó azon évi jelentés, melyet a közügyek terén valóban lankadást nem ismerő buzgalommal működő főispánunk, ifj. Esterházy Móricz gróf, mint a Yeszprém megyei gazdasági egylet kitűnő elnöke az egylet működéséről kiadott. Helyesen mondja a jelentés, hogy a gazdasági egyesület az értelmiség s a vagyonosabb osztály pártolása s támogatása mellett is feladatának megfelelően működhessék, s a kitűzött czél felé haladása biztosittassék: elengedhetlen egyik főfeltétel, hogy az abba való belépésre közép és kisebb gazdák minél nagyobb számban megnyeressenek, továbbá, hogy működésében közvetlen vagy közvetve tevékeny részt vegyenek. E tárgyban az egyesület ugy eddig, mint a mult 1884dik év folyamán is hatáskörében megtett s felhasznált minden alkalmat. Az elért eredmény növekedő volt ugyan, de még" mindig nem kielégitő. Mint a múltban, ugy a jelen alkalommal is rámutat a gróf azon mezőgazdasági hiányokra, melyeknek felemelésére kell, hogy egyesületük legnagyobb tevékenysége irányítassók. Kiemeli különösen szarvasmarha tenyésztésünk hátramaradottságát s folytonos pangását, s egyelőre csakis ezen mezőgazdasági íőkellékre hivja fel a megye gazdaközönségének érdeklődését s figyelmét, mert addig, mig szarvasmarha tenyésztésünkkel, mezőgazdászatunk eme nélkülözhetlen s legfőbb alapágával előbbre s jobbra nem megyünk, mezei gazdálkodásunk felvirágzását s fejlődő menetét hiába is várjuk. A kisebb gazdák körében ez idő szerint divó helytelen irány főképen azon ismeretek hiányában gyökeredzik, melyek nélkül a tenyésztő, hasonlóan a sötétben tapogatódzókhoz, egyedül a véletlen játékából mutathatja fel azon ritka sikert, mely az okszerű tenyésztési és gondozási elvekkel ismerős tenyésztő eljárásának rendszerinti kisérője. Az e -feren uralgó hátramaradottság eltávolitátára vállalkozott a megyei gazd. egylet. is . el|őbb sorban s legfőképen, s ezen czélból tartotta szükségesnek megalkotni, s -már 1884. év folyamán életbe léptetni a „megyei állattenyésztési szabályrendeletet." ' A gazdasági egyesület folytonos s legfoglalkoztatóbb működését képezte továbbá a megyei állattenyésztési'szabályrendelet életbe léptetése s alkalmazása. Mint minden hasonló, ugy ezen, a megye szarvasmarha tenyésztésének fejlődését a jövőnek tetemesen biztositó intézmény is alkalmaztatásának első óvóben temes nehézségekbe ütközött. Mert daczára annak, hogy a megye összes 182 községének tenyészállatai a mult év folyamán két izben lettek tüzetesen megvizsgálva, az eredmény egészen kielégitő nem volt, mert számítva a vizsgálatok alkalmával előre láthatólag nagy számmal kiselejtitendő tenyészállatoknak alkalmasakkal leendő pótlására, a kiselejtités egyelőre a tenyészállatok legaljára szorítkozott, -mégis a megye területén ez eljárással is összesen a tenyésztésre alkalmatlannak találtatott 69 drb tenyészállat csakis 17' drbbal volt pótolható, miután itt az egyes "községek legmakacsabb közönyösségével találkoztunk. Szarvasmarha tenyésztésünk emelése érdekében megtette az egylet a szükségelt előkészületeket arra, hogy a tehénfedező állomások Mezőhegyesről nyerendő apa állatokkal már legközelebb felállíthatok lehessenek. Termelési kísérletekkel, valamint a hasznosabbnak bizonyult termények terjesztésével is kiterjedtebb módon foglalkozott. Ezen termelési kísérletek a gazdaközönségre nézve pedig igen előnyösnek és czélszerüleg tanulságosnak is bizonyultak, a mennyiben igen sok gazdánál eddigi megszokott terményeinek megváltoztatását, jobbal ós megfelelőbbel leendő felcserélését vonták maguk után. leállításokat, versenyeket egyesületünk a mult év folyamán nem rendezett. Nem pedig azért, hogy az ez évben Budapesten rendezett országos kiállltásbani részvételtől a gazdaközönség a gyakori kiállítások miatt cl ne vonassák, sőt e részben megtettek minden lehetőt, hogy megyénk közgazdászata az országos kiállításon minél kiterjedtebben legyen képviselve, s csak is reánk nézve lehet sajnos, hogy e részben sem dicsekedhetünk kielégitő eredménycél, a meniryiben tudtunkra az országos kiállitásbani részvételre 9 gazda jelentkezett az egész megye területéről. Sőt, hogy a kiállítás üdvös eszméjénak lehetőleg a kisbirtokosokat is megnyerhessük, azok költségei fedezésére 300 frtot tettünk folyóvá, ezen összeg azonban igénybe nem is vétetett, Az egyesület kertje és faiskolája a mult óv folyamán tökéletesen berendeztetett. 70 drb anyafával elláttatott, és 6000 drb különféle vadonczczal betelepíttetett, melynek fele ugyan még a mult év folyamán be is nemesittetett. Ezen faiskolánkban csakis a megye viszonyainak leginkább megfelelő gyümölcsfajok fognak nemesittetni, s annak idejében a gazdaközönség között terjesztetni. Majd hogy az egyesület a, közgazdászat fejlődését s az erre irányuló törekvéseket mindenker élénk figyelemmel kísérhesse, s viszonyaihoz megfelelőleg hasznára is fordíthassa, az ez irányban, különösen a szomszédos megyékben tartott értekezleteken s gyűléseken magát képviseltette. Elküldötte továbbá titkárát a Bián tartott gépversenyre is azon czélból, hogy ott a legczélszerübb s legmegfelelőbb gazdasági gépek megismertetvén, azok a megye gazdaközönsége között terjeszthetők lehessenek. Ezen kiküldetés már csak azon okból is hasznosnak bizonjailt, mert a Bián díjazott s alkalmasnak talált különféle gépekből igen rövid idő alatt 14 drb rendeltetett meg az egyesület közvetítésével. Hogy a gyümölcstenyésztés és az ujabbkori méhészet alapvonala a meg}^ területén nemcsak megkedveltessék, hanem gyakorlati uton is ismertessék s terjesztessék, három megyei néptanítót küldött az egylet a földmivelési minisztérium által Magyar-Ováron tartott fatenyésztési és méhészeti tanfolyamra. Különös kötelességnek tartotta az egylet figyelmét ldterjeszteni a megyénk nevezetes bortermését már nagyban veszélyeztetett phylloxera-vész terjedésére is. S nemcsak az az elleni védekezésről, de lehetőleg annak ellensúlyozására nézve is körülményeinkhez képest a lehetőleg legalkalmasabb módozatok feltalálhatása s alkalmazhatósága iránti intézkedéseinket már folyamatba hoztuk. Ennyi közhasznú tevékenység valóban több érdek\ lődésre számithatna. Az egylet elnöke Esterházy Móricz gróf nem is mulasztja el jelentésében ez iránt sajnálkozását kifeI jezni. Azon hatás, mely most csakparáj nyokban nyilatkozik, mondja a jelentés, 1 nagyobb mérvben is lenne érezhető, ha j általában a megye gazdaközönsége naI gyobb fokú bizalmával s érdeklődésével I találkozhatnánk. De ez nem elég! A panasz kellemetlen ugyan annak, a ki panaszkodik s. ki felderíti a hiányokat, s nem lehet kellemes arra sem, a ki talán találva érzi magát, de azért vájjon szabad-e mégis hallgatnunk? szabad-e ez okon visszariadnunk kötelességünk teljesítését öl? Mert valóban reánk rótt kötelességet vélünk teljesíteni, midőn gazdatársainkat figyelmeztetjük arra, hogy az egyesületi részvételnek az által, hogy tagokul szegődünk s tagsági díjainkat le fizetjük: még koránt sem teszünk eleget! s ki mondjuk határozottan, hogyha csakis azon néhány forint, s semmi, vagy igen kevés lelkesedés és érdeklődés adatik közre, ugy az egyesületi működés czélját soha, vagy pedig hosszasan s igen nehezen fogja megközelíteni. Vegye szivére megyénk minden gazdája e szavakat, miket csak a legnemesebb jóakarat sugalmazott! T Á R_G Z A. Egy főispáni Mktatás Pápán 1813-ban. Vármegyénk derék levéltárnokától, Ács Rudolf úrtól rendkívül érdekes közleményeket kapott lapunk, melyekre e helyen is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. 1813-ik évben, május 9 és io-én fényes főispáni installatió volt Pápán. Gróf Zichy Ferencz után, ki husz évig volt Veszprém megye főispánja, galanthai gróf Esterházy Nep. János cs. k. kamarás, val. belső titkos tanácsos, .az erdélyi kir. Kanczellária udvari tanácsosa és referendáriusa lett Veszprémmegye főispánjává kinevezve. Az Esterházy grófi családból a jelenlegi uj főispánnal együtt négyen kormányozták megyénket és pedig gróf Esterházy Imre veszprémi püspök 1723-ban;— 1780-ban Esterházy Imre gróf, ki 1790-ben a II. József császár korszaka letűntével újra visszahelyeztetett főispáni székébei — a 1813-ban gróí Esterházy Nep. János. . Ez utóbbinak ünnepélyes beigtatása — elég jellemzően — nem Veszprémben, de Pápán történt, mely alkalommal a vármegye Pápán tartotta meg közgyűlését. Az ünnepélyességek alatt tartott beszédek és üdvözlő vers kilettek nyomtatva. A beszédek egy példányát szerkesztőségünk is megkapta e napokbari. Ugy ezek, mint az üdvözlő vers megyei levéltárunkban (53. és 56-ik szám alatt) őriztetik. Ezeknek közlését kezdjük meg a mai számunk tárczájában. Itt adjuk mindenekelőtt azon üdvözlő verset, melyet Ruszék Antal akkori apátplébános és későbbi veszprémi kanonok irt, Ányos Pálnak az Esterházyakra vonatkozó idézetével. Jövő számunkban közöljük a »tekintetes Rendek végzéséböl« kinyomatott beszédeket, s pedig Nedetzky Nedeczky Károly vál. püspöknek, a küldöttség kinevezett szószólójának »megtisztelö beszédjét;« — főtisztelendő Külley János kanonok »elfogado beszédjét,« magának a főispánnak »Papa mező városában 1813. pünkösd hava jo-ik napján tartatott Közgyűlés alkalmatosságával az egybegyűlt Tekintetes Karok és Rendek előtt tartotta beszédjét; — Bésán István alispán »öröm kifejező beszédjét ; és végül Bezerédj György főjegyzőnek »vegsö beszédjét.« Az üdvözlő vers igy szól: ÖRÖM ÜNNEPI DAL A Nagyméltóságú Galanthai Gróf Esterházy Nep: János Az Austriai cs. k. a. Felségének kamarássá s annak belső titkos, és az erdéli királyi kanczelláriának udvari tanácsossá ós referendáriussa Tiszteletére Midőn Tekintetes Nemes Veszprém vármegye Főispánnyának Pápán Mdjßs 9-dik és 10-dikén 1813. Fényesse/^Jtévézeltetnék. 0h Eslerháziak, kikről gondolkozom Ti rólatok szállok, most néktek áldozom. Mennyi vér tette már nagygyá neveteket! Mennyi pecsételte magyar hivségtekel! * Most Marsnak Öltöztök véres sisakjába S mint Akhilles vágtok Ottomán hadába ; Majd ismét trónusnak ülvén oldalához Igaz szívvel-fogtok Hazátok dolgához. Ányos p, 31. Tapzsolly ritka hírek, s dütsre kapott Megyénk Kit zajgó Balaton partja ölel, s Bakony Szirtes Bértzeinek Fái vidítanak! Tapzsolly minden igaz bajnoki Vér Neme, Kit Somlyó gyönyörű tája ural; s kivált Kikhez Pápa kies Tornyai látszónak ! Nyillyon szett, örömöt buzgani Mellyetek S háliáló szavakat zengve rebegjetek. A népet szerető, s ettül imádt Király lm oly Férfival áld kit maga Zichynk Érdemmel ragyogó Széke kibánhatott Hogy fénnyét magasabb polezra viendgye még. Ám nézd Őseink kül s honi Tetteit, A Düts Templomiból szerte sugárzanak Kérdezd meg Vezekény hantja mi Bajnoki Testvérek porait fedje puhán, s Hazánk Terhes Dolgaiban kik feje főtt tova, S hány Véd-Angyalokat nem hoza néked Oh! Fényes Szent Siónunk ! e tükör ősi Nem ? S hány Múzsák Lakai fénylenek általok ? Iöjj nézd a mohosult Csesznek! Várfokát Annak boltjs közül lengenek Arnyaik, A kik TörzsÖkibül nyilt eme Pálma fánk, . Melynek szárnya alatt mink is arany üdőt, Elünk még, s maga hull Béke, s Szerentseránk. A vélünk rokonyos Nagy Fejedelmiség, Melyhez Sziv kötelek s elme tsatolta őt, Nem lelt már szavakat Tetteit áldani Mit nem várhat igy ez árva Hazája még? Attul kit magok a Kegy Szüzek ujjai Apoltak, s Tudomány tejjel itattanak, Kit példás. Hite, és Virtus övedzenek. Szert ő nála mitul a Haza sorsa függ: Törvény, ősi Szokás, Nyelve, s Ruházata, Látom már közelit; tárt Szive nézd Megyém, Menny és nyújtsd be te is a tiédet neki! Indully Pápa öröm tapzsra! s kiálltsatok! Esterházy Nevét hadd riadozza Bakony. Ajtó mögött. (Rajz, irla: GIZELLA.) Mennyi boldog- s boldogtalanságot, örömetbánatot, gazdagság és szegénységet rejt maga mögött e kis szócska — ajtó! — Nehéz lenne össze szedni mind azon eseményeket, melyeket egy ajtó zár a kíváncsi szem elöl. Még a czivilizálatlan grönlandi is fóka bőrt akaszt kunyhójának bejáratához ajtó helyett, hogy elfedje rejtekét. A szegény kinek nincs félteni való kincse, zár sincs ajtaján, mégis betámasztja azt. A fő úr gazdag palotájában számtalan cseléddel körülvéve, nyugodtan hajtja fejét nyugaomra — és oh borzadály, reggelre mégis meggyilkolva találják, daczára zárt ajtóknak, de elárulva saját szolgája által, kit gazságáért czinkosaival együtt csakhamar elér az igazság keze. Nehéz bilincs kezén, 18 éve már szegény rab, mély börtönében — szép ifjú volt, lelkesült olyan eszmékért, melyek öt ide juttaták. Királyára emelt fegyvert, mely nem talált. Bitófa volt ítélete, de anyja kétségbeesése a király szivét is meglágyitá — egyetlen gyermekéért könyörgött, ki jó előéletű, jó tanuló volt, de a társaság, oh ez okozá romlását. Életfogytiglan börtön — hisz ez borzasztó ^— mégis inkább mint bitófa! Gyér világosság szűrődik csak rövid időre a mélységbe, hol évről évre bilincs és rossz étel mellett teng — már emlékezete is elhagyja — élő halottnak érzi magát. És im a börtön nehéz. 24