Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-06-14

jVlegj elexxilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre korortkinl rendkívüli számok is adatnak ki. Bér menteilen levdek, csak ismert kezektol fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SSZERK. h iv a faláb a [O-kollégiu m é p 111 c t) küldendők. , Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt £0 krajezár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérbcn 25 krajczárral számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijaiig s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába Qr ef. főiskola ny omd áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, spápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Megyénk gazdasági élete. Érdekes és megfigyelésre méltó azon évi jelentés, melyet a közügyek terén valóban lankadást nem ismerő buzgalom­mal működő főispánunk, ifj. Esterházy Mó­ricz gróf, mint a Yeszprém megyei gaz­dasági egylet kitűnő elnöke az egylet működéséről kiadott. Helyesen mondja a jelentés, hogy a gazdasági egyesület az értelmiség s a vagyonosabb osztály pártolása s támo­gatása mellett is feladatának megfelelően működhessék, s a kitűzött czél felé ha­ladása biztosittassék: elengedhetlen egyik főfeltétel, hogy az abba való belépésre közép és kisebb gazdák minél nagyobb számban megnyeressenek, továbbá, hogy működésében közvetlen vagy közvetve tevékeny részt vegyenek. E tárgyban az egyesület ugy eddig, mint a mult 1884­dik év folyamán is hatáskörében meg­tett s felhasznált minden alkalmat. Az elért eredmény növekedő volt ugyan, de még" mindig nem kielégitő. Mint a múlt­ban, ugy a jelen alkalommal is rámutat a gróf azon mezőgazdasági hiányokra, melyeknek felemelésére kell, hogy egye­sületük legnagyobb tevékenysége irányí­tassók. Kiemeli különösen szarvasmarha tenyésztésünk hátramaradottságát s foly­tonos pangását, s egyelőre csakis ezen mezőgazdasági íőkellékre hivja fel a megye gazdaközönségének érdeklődését s figyelmét, mert addig, mig szarvasmarha tenyésztésünkkel, mezőgazdászatunk eme nélkülözhetlen s legfőbb alapágával előbbre s jobbra nem megyünk, mezei gazdálkodásunk felvirágzását s fejlődő menetét hiába is várjuk. A kisebb gaz­dák körében ez idő szerint divó helyte­len irány főképen azon ismeretek hiá­nyában gyökeredzik, melyek nélkül a te­nyésztő, hasonlóan a sötétben tapogatód­zókhoz, egyedül a véletlen játékából mu­tathatja fel azon ritka sikert, mely az okszerű tenyésztési és gondozási elvek­kel ismerős tenyésztő eljárásának rend­szerinti kisérője. Az e -feren uralgó hátramaradottság eltávolitátára vállalkozott a megyei gazd. egylet. is . el|őbb sorban s legfőképen, s ezen czélból tartotta szükségesnek meg­alkotni, s -már 1884. év folyamán életbe léptetni a „megyei állattenyésztési sza­bályrendeletet." ' A gazdasági egyesület folytonos s legfoglalkoztatóbb működését képezte to­vábbá a megyei állattenyésztési'szabály­rendelet életbe léptetése s alkalmazása. Mint minden hasonló, ugy ezen, a me­gye szarvasmarha tenyésztésének fejlő­dését a jövőnek tetemesen biztositó in­tézmény is alkalmaztatásának első óvó­ben temes nehézségekbe ütközött. Mert daczára annak, hogy a megye összes 182 községének tenyészállatai a mult év fo­lyamán két izben lettek tüzetesen meg­vizsgálva, az eredmény egészen kielégitő nem volt, mert számítva a vizsgálatok alkalmával előre láthatólag nagy szám­mal kiselejtitendő tenyészállatoknak al­kalmasakkal leendő pótlására, a kiselej­tités egyelőre a tenyészállatok legaljára szorítkozott, -mégis a megye területén ez eljárással is összesen a tenyésztésre al­kalmatlannak találtatott 69 drb tenyész­állat csakis 17' drbbal volt pótolható, mi­után itt az egyes "községek legmakacsabb közönyösségével találkoztunk. Szarvasmarha tenyésztésünk emelése érdekében megtette az egylet a szüksé­gelt előkészületeket arra, hogy a tehén­fedező állomások Mezőhegyesről nyerendő apa állatokkal már legközelebb felállít­hatok lehessenek. Termelési kísérletekkel, valamint a hasznosabbnak bizonyult termények ter­jesztésével is kiterjedtebb módon foglal­kozott. Ezen termelési kísérletek a gaz­daközönségre nézve pedig igen előnyös­nek és czélszerüleg tanulságosnak is bi­zonyultak, a mennyiben igen sok gaz­dánál eddigi megszokott terményeinek megváltoztatását, jobbal ós megfelelőb­bel leendő felcserélését vonták maguk után. leállításokat, versenyeket egyesüle­tünk a mult év folyamán nem rendezett. Nem pedig azért, hogy az ez évben Bu­dapesten rendezett országos kiállltásbani részvételtől a gazdaközönség a gyakori kiállítások miatt cl ne vonassák, sőt e részben megtettek minden lehetőt, hogy megyénk közgazdászata az országos ki­állításon minél kiterjedtebben legyen kép­viselve, s csak is reánk nézve lehet saj­nos, hogy e részben sem dicsekedhetünk kielégitő eredménycél, a meniryiben tud­tunkra az országos kiállitásbani részvé­telre 9 gazda jelentkezett az egész me­gye területéről. Sőt, hogy a kiállítás üd­vös eszméjénak lehetőleg a kisbirtokoso­kat is megnyerhessük, azok költségei fe­dezésére 300 frtot tettünk folyóvá, ezen összeg azonban igénybe nem is vé­tetett, Az egyesület kertje és faiskolája a mult óv folyamán tökéletesen berendez­tetett. 70 drb anyafával elláttatott, és 6000 drb különféle vadonczczal betele­píttetett, melynek fele ugyan még a mult év folyamán be is nemesittetett. Ezen fa­iskolánkban csakis a megye viszonyainak leginkább megfelelő gyümölcsfajok fog­nak nemesittetni, s annak idejében a gazdaközönség között terjesztetni. Majd hogy az egyesület a, közgaz­dászat fejlődését s az erre irányuló tö­rekvéseket mindenker élénk figyelemmel kísérhesse, s viszonyaihoz megfelelőleg hasznára is fordíthassa, az ez irányban, különösen a szomszédos megyékben tar­tott értekezleteken s gyűléseken magát képviseltette. Elküldötte továbbá titkárát a Bián tartott gépversenyre is azon czél­ból, hogy ott a legczélszerübb s legmeg­felelőbb gazdasági gépek megismertet­vén, azok a megye gazdaközönsége kö­zött terjeszthetők lehessenek. Ezen ki­küldetés már csak azon okból is hasz­nosnak bizonjailt, mert a Bián díjazott s alkalmasnak talált különféle gépekből igen rövid idő alatt 14 drb rendeltetett meg az egyesület közvetítésével. Hogy a gyümölcstenyésztés és az ujabbkori méhészet alapvonala a meg}^ területén nemcsak megkedveltessék, ha­nem gyakorlati uton is ismertessék s ter­jesztessék, három megyei néptanítót kül­dött az egylet a földmivelési minisztérium által Magyar-Ováron tartott fatenyésztési és méhészeti tanfolyamra. Különös kötelességnek tartotta az egylet figyelmét ldterjeszteni a megyénk nevezetes bortermését már nagyban ve­szélyeztetett phylloxera-vész terjedésére is. S nemcsak az az elleni védekezésről, de lehetőleg annak ellensúlyozására nézve is körülményeinkhez képest a lehetőleg legalkalmasabb módozatok feltalálhatása s alkalmazhatósága iránti intézkedésein­ket már folyamatba hoztuk. Ennyi köz­hasznú tevékenység valóban több érdek­\ lődésre számithatna. Az egylet elnöke Esterházy Móricz gróf nem is mulasztja el jelentésében ez iránt sajnálkozását kife­I jezni. Azon hatás, mely most csakpará­j nyokban nyilatkozik, mondja a jelentés, 1 nagyobb mérvben is lenne érezhető, ha j általában a megye gazdaközönsége na­I gyobb fokú bizalmával s érdeklődésével I találkozhatnánk. De ez nem elég! A pa­nasz kellemetlen ugyan annak, a ki pa­naszkodik s. ki felderíti a hiányokat, s nem lehet kellemes arra sem, a ki talán találva érzi magát, de azért vájjon sza­bad-e mégis hallgatnunk? szabad-e ez okon visszariadnunk kötelességünk tel­jesítését öl? Mert valóban reánk rótt kö­telességet vélünk teljesíteni, midőn gaz­datársainkat figyelmeztetjük arra, hogy az egyesületi részvételnek az által, hogy tagokul szegődünk s tagsági díjainkat le fizetjük: még koránt sem teszünk ele­get! s ki mondjuk határozottan, hogyha csakis azon néhány forint, s semmi, vagy igen kevés lelkesedés és érdeklődés ada­tik közre, ugy az egyesületi működés czélját soha, vagy pedig hosszasan s igen nehezen fogja megközelíteni. Vegye szivére megyénk minden gaz­dája e szavakat, miket csak a legneme­sebb jóakarat sugalmazott! T Á R_G Z A. Egy főispáni Mktatás Pápán 1813-ban. Vármegyénk derék levéltárnokától, Ács Ru­dolf úrtól rendkívül érdekes közleményeket ka­pott lapunk, melyekre e helyen is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. 1813-ik évben, május 9 és io-én fényes főispáni installatió volt Pápán. Gróf Zichy Ferencz után, ki husz évig volt Veszprém megye főispánja, galanthai gróf Esterházy Nep. János cs. k. kamarás, val. belső titkos tanácsos, .az erdélyi kir. Kanczellária udvari tanácsosa és referendáriusa lett Veszprémmegye főispánjává ki­nevezve. Az Esterházy grófi családból a jelenlegi uj főispánnal együtt négyen kormányozták megyén­ket és pedig gróf Esterházy Imre veszprémi püs­pök 1723-ban;— 1780-ban Esterházy Imre gróf, ki 1790-ben a II. József császár korszaka letűn­tével újra visszahelyeztetett főispáni székébei — a 1813-ban gróí Esterházy Nep. János. . Ez utóbbinak ünnepélyes beigtatása — elég jellemzően — nem Veszprémben, de Pápán tör­tént, mely alkalommal a vármegye Pápán tar­totta meg közgyűlését. Az ünnepélyességek alatt tartott beszédek és üdvözlő vers kilettek nyom­tatva. A beszédek egy példányát szerkesztősé­günk is megkapta e napokbari. Ugy ezek, mint az üdvözlő vers megyei levéltárunkban (53. és 56-ik szám alatt) őriztetik. Ezeknek közlését kezd­jük meg a mai számunk tárczájában. Itt adjuk mindenekelőtt azon üdvözlő verset, melyet Ru­szék Antal akkori apátplébános és későbbi vesz­prémi kanonok irt, Ányos Pálnak az Esterházy­akra vonatkozó idézetével. Jövő számunkban kö­zöljük a »tekintetes Rendek végzéséböl« kinyo­matott beszédeket, s pedig Nedetzky Nedeczky Károly vál. püspöknek, a küldöttség kinevezett szószólójának »megtisztelö beszédjét;« — főtisz­telendő Külley János kanonok »elfogado beszéd­jét,« magának a főispánnak »Papa mező városá­ban 1813. pünkösd hava jo-ik napján tartatott Közgyűlés alkalmatosságával az egybegyűlt Te­kintetes Karok és Rendek előtt tartotta beszéd­jét; — Bésán István alispán »öröm kifejező be­szédjét ; és végül Bezerédj György főjegyzőnek »vegsö beszédjét.« Az üdvözlő vers igy szól: ÖRÖM ÜNNEPI DAL A Nagyméltóságú Galanthai Gróf Esterházy Nep: János Az Austriai cs. k. a. Felségének kamarássá s annak belső titkos, és az erdéli királyi kanczelláriá­nak udvari tanácsossá ós referendáriussa Tiszteletére Midőn Tekintetes Nemes Veszprém vármegye Főispánnyának Pápán Mdjßs 9-dik és 10-dikén 1813. Fényesse/^Jtévézeltetnék. 0h Eslerháziak, kikről gondolkozom Ti rólatok szállok, most néktek áldozom. Mennyi vér tette már nagygyá neveteket! Mennyi pecsételte magyar hivségtekel! * Most Marsnak Öltöztök véres sisakjába S mint Akhilles vágtok Ottomán hadába ; Majd ismét trónusnak ülvén oldalához Igaz szívvel-fogtok Hazátok dolgához. Ányos p, 31. Tapzsolly ritka hírek, s dütsre kapott Megyénk Kit zajgó Balaton partja ölel, s Bakony Szirtes Bértzeinek Fái vidítanak! Tapzsolly minden igaz bajnoki Vér Neme, Kit Somlyó gyönyörű tája ural; s kivált Kikhez Pápa kies Tornyai látszónak ! Nyillyon szett, örömöt buzgani Mellyetek S háliáló szavakat zengve rebegjetek. A népet szerető, s ettül imádt Király lm oly Férfival áld kit maga Zichynk Érdemmel ragyogó Széke kibánhatott Hogy fénnyét magasabb polezra viendgye még. Ám nézd Őseink kül s honi Tetteit, A Düts Templomiból szerte sugárzanak Kérdezd meg Vezekény hantja mi Bajnoki Testvérek porait fedje puhán, s Hazánk Terhes Dolgaiban kik feje főtt tova, S hány Véd-Angyalokat nem hoza néked Oh! Fényes Szent Siónunk ! e tükör ősi Nem ? S hány Múzsák Lakai fénylenek általok ? Iöjj nézd a mohosult Csesznek! Várfokát Annak boltjs közül lengenek Arnyaik, A kik TörzsÖkibül nyilt eme Pálma fánk, . Melynek szárnya alatt mink is arany üdőt, Elünk még, s maga hull Béke, s Szerentseránk. A vélünk rokonyos Nagy Fejedelmiség, Melyhez Sziv kötelek s elme tsatolta őt, Nem lelt már szavakat Tetteit áldani Mit nem várhat igy ez árva Hazája még? Attul kit magok a Kegy Szüzek ujjai Apoltak, s Tudomány tejjel itattanak, Kit példás. Hite, és Virtus övedzenek. Szert ő nála mitul a Haza sorsa függ: Törvény, ősi Szokás, Nyelve, s Ruházata, Látom már közelit; tárt Szive nézd Megyém, Menny és nyújtsd be te is a tiédet neki! Indully Pápa öröm tapzsra! s kiálltsatok! Esterházy Nevét hadd riadozza Bakony. Ajtó mögött. (Rajz, irla: GIZELLA.) Mennyi boldog- s boldogtalanságot, örömet­bánatot, gazdagság és szegénységet rejt maga mögött e kis szócska — ajtó! — Nehéz lenne össze szedni mind azon eseményeket, melyeket egy ajtó zár a kíváncsi szem elöl. Még a czivilizálatlan grönlandi is fóka bőrt akaszt kunyhójának bejáratához ajtó helyett, hogy elfedje rejtekét. A szegény kinek nincs félteni való kincse, zár sincs ajtaján, mégis betámasztja azt. A fő úr gazdag palotájában számtalan cse­léddel körülvéve, nyugodtan hajtja fejét nyuga­omra — és oh borzadály, reggelre mégis meg­gyilkolva találják, daczára zárt ajtóknak, de elárulva saját szolgája által, kit gazságáért czin­kosaival együtt csakhamar elér az igazság keze. Nehéz bilincs kezén, 18 éve már szegény rab, mély börtönében — szép ifjú volt, lelkesült olyan eszmékért, melyek öt ide juttaták. Kirá­lyára emelt fegyvert, mely nem talált. Bitófa volt ítélete, de anyja kétségbeesése a király szi­vét is meglágyitá — egyetlen gyermekéért kö­nyörgött, ki jó előéletű, jó tanuló volt, de a tár­saság, oh ez okozá romlását. Életfogytiglan bör­tön — hisz ez borzasztó ^— mégis inkább mint bitófa! Gyér világosság szűrődik csak rövid időre a mélységbe, hol évről évre bilincs és rossz étel mellett teng — már emlékezete is elhagyja — élő halottnak érzi magát. És im a börtön nehéz. 24

Next

/
Thumbnails
Contents