Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-05-25

A pápai szépirodalmi „Nefelejcs" A főiskolai ifjúság 1883. nov. hótól 1884. ápril végéig, az az 6 hóigj, havonként kétszer megjelent »Nefelejcs« czimü szépirodalmi emléklapot adott ki Antal Géza szerkesztése alatt. Mottója volt: »Elötted a küzdés, előtted a p á 1 y a« Arany . .Kézirat gyanánt. E második évfolyamú 12 lapot csak most olvashattam által. És megvallom, örömmel, érdekkel. A benne megjelent versek, beszélyek, karczolatok, rajzok megütik a mértéket. Valami több, jobb ez, mint szárnypróbálgatás. Az irók már már tehetségek. Emlékezetem viszszaszáll a »Tavasz« czimü könyvre, melyet tán íS^/ó-ban az önképző kör adott ki. Az abban irók kevés kivétellel nagy és jeles emberek lettek, köztük Jókai, Kerkapoly, Kozma stb. A mily szerény, ép oly szép és jelentős az 1883 nov. i-én megjelent i-sö szám előszava : »A természet rendje ellen támadtunk. Öszszel Nefelejcs I De hát most már kinyillott, és csak elegendő napfény kell neki. Ezt iparkodjunk megszerezni, és érjük ei, hogy kis lapunk ne csak a kor, hanem az érdem, a jóság lépcsőin is emelkedjek.« Emelkedett is. Közreműködtek a régebbi már eltávozott jelesek is, mint Soos Lajos, K. Kis Gyula, Krausz Ignácz. Továbbá Antal Géza, Laufer Lajos, Babai Kálmán, Halom Vincze, Gyalókai László, Fülöp József, Borsos István, Kis Lajos, BiróVincze, Dömény Zoltán, Medgyaszay Vincze, Mező Lajos, Varjú József, Horváth János, Csomasz Béla, Szombath János, Raab Géza, Hinger Tivadar, Alstädter Izidor, Neupor Béla, Káldy József, Csepreghy István, Vári Szabó Elemér urak. A versek czimei: Október 6, Sötétség dalai, Lemondás után, Oszi kép, Ébredj te is fájó szivem, Népdalok, Csókról, Arany emiékezezte, Feledni öt, Teli Vilmos (fordítás), Szerelmesek, Vágy, Azt hiszed, A vőfély, Hogyha szivem ..., Bár mily messze, Hogyha csillag volnék, Haldokló kis leány, Angol, franczia, német, török költőktől, Hozzá, A hazáról, Szerelmi vallomás, A mikorte lettél, Jó éjszakát: összesen 27 mü. Kötetlenben vannak írva: »Plato és Madachc Antal G. sApáczának szánták« Babai K. »A mit a czigányasszony jósol« Gyalókai Lászlótól. »Az elegia« Borsos István. >Az eljhullt hajszálak* Kis Lajos. »Kund AbigéU Mező Lajos. »Egy pár a jégremenök közüli Varjú Józseftől. » Végzetes félreértés^ Babay Kálmán. »Szomoruan zúg búg a s:él« Csomasz B. »II. Endre és II. Ulaszlo« Raab G. »Penzt, paripát, feleséget sohase bizz masra« Laufer L. »Meghiusult férjfogásc Antal G. »Materialismus« Neupor B, »A legjobb gárdedáma Csepreghy István. »Csaklegalább apja volna« Halom Vinczétöl. >Az már más« Csomasz Gyulától. »Az arabok költészetéröUt Vári Szabó Elemértől. Jó kis müvek ezek, melyekből néhányat a »Papai Lapok« is közölt. Méltó tehát a zárszó: »Hat hónapi munka után letesszük a tollat, nyugodjék. Azt hiszem e kis munkára mindenki jó érzéssel gondol vissza, ha . . megőszülten kezébe veszi a Nefelejcset. (Antal Géza.) En pedig dicsérem a munkás, az [előre törő ifjúságot! Dicsérem a szellemet! Viszont a találkozásra! Vigil. 7311. Veszprém vmegye alispáni hivatalától. ki. 1884. A járások szolgabiráinak és rendezett tanácsú városok polgármestereinek. A megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t. cz. 17. §-ával nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyministerium a megyéknél a központi pénzkezelés és számvitel módját szabályrendelet által uiegállapitván, a szabályrendelet életbeléptetése óta lefolyt 4 havi idő alatt a gyakorlatban is szerzett tapasztalatok alapján elérkezettnek látom az időt, hogy azon intézkedéseket, a melyek szükségesek arra, hogy a pénzeknek a m. pénztárba való beérkezése a a már jelzett szabályrendelettel összhangzásba hozassék a magam részéről életbeléptessem. Utasítom tehát a czimet, hogy jelen rendeletemet az összes községekkel közölvén, azokat a következőkre utasítsa, illetőleg figyelmeztesse. 1. A megyei központi alapokat illető községi járulékok, mint: közmunka váltság, betegápolási pótadó, katona beszállásolási pótadó, jegyzői nyugdíjalap illetményei s minden egyéb rendszeresen előforduló megyei kirovások a községek által és pedig nem mint eddig a m. pénztárhoz, hanem — a ministeri szabályrendelet értelmében az alispánhoz czimezve küldessék be. Az alispán fog a jövőben gondoskodni a hozzá érkezett périzküldeményekriek a m. pénztárba leeeudő beadásóról. 2. Minden egyéb pénzek, a melyek nem képeznek megyei kirovást, hanem behajtásuk időközben válik szükségessé, a községek által a járási szolgabirákhoz küldendők be. 3. Mindazon esetekben, a midőn a községek közvetlenül az alispánhoz pénzeket küldenek be, ugyan azon napról és szám alatt a beküldött pénz rendeltetési czélját és mennyiségét s az elküldés napját a járási szolgabíróhoz bejelenteni, — viszont ha hivatalos pénzt a járási szolgabíróhoz szállitanak, arról a most emiitett módon az alispánhoz jelentést tenni kötelesek ([Szabályrendelet 100. %~) Ebből következik tehát, hogy a hivatalos pénzek kezeléséről szóló m. szabályrendeletnek azon intézkedése, mely szerint a községek eddig a járási szolgabirákhoz vagy az alispánhoz küldött hivatalos pénzekről minden hó végével kimutatást adni voltak kötelesek, érvényét, veszti. 4. A megvet pénztárakban kezelt alapok- és alapítványokról szóló számadások, a már hivatkozott belügyministeri szabályrendelet értelmében mind a bevételi, mind a kiadási tételekre nézve okmányolandók lévén, azon községi jelentések, a melyekkel a jelen rendelet első pontjában érintett alapok ([közmunka váltság, betegápolási alap stb/) illetményei küldetnek be az alispánhoz, a bevételi tételek igazolására fognak szolgálni s az illető alapról vezetett számodáshoz csatoltatnak. Ebből következik, és erre a községek különös hangsúlyozással figyelmeztetnek, hogy egy jelentés mellett mindenkor csak egy alap illetményét küldjék be, a jelentésben az alapot és évet, a melyre a fizetés történik, pontosan jelöljek meg, mert a községek némelyike által eddig követett azon helytelen gyakorlat mellett, hogy egy jelentéssel két, sőt három alapra is történtek fizetések, a számadások okmányolása lehetetlenné válik. 5. Mivel a fönálló törvények szerint a község összes ügyeiért, tehát a pénzbeli dolgokért is első sorban a biró felelős, mindazon jelentések, a melyekkel akár az alispánhoz, akár a szolgabíróhoz pénz szállíttatik, - valamint, azon jelentések, melyek a jelen rendelet 3-ik pontja cs a bőlügyministerium által kiadott pénzkezelési szabályrendelet 100. §. értelmében az elküldött pénzekről az alispánhoz, illetőleg szolgabíróhoz bcadatnak, a községi biró által mindenkor aláirandók. A pénztári könyvelés ellenőrzése czéljából és mert a községek az alispánhoz szóló hivatalos pénzküldeményeket poslabérmentessen adhatják postára, az 1-ső pontban megemlített alapokra közvetlen fizetések a m. pénztárnál nem fogadhatók el, hanem minden pénzküldemény bepecsételt levelekben postai uton, vagy kézbesítési könyv mellett az alispánnak vagy helyettesének adandó át. 7. Midőn megjegyzem, hogy egyidejűleg intézkedtem az iránt, hogy a m. pénztárnok által a m. pénztárban kezelt alapokra a község részéről az 1. pont értelmében az alispán utján történt befizetésekről azonnal bélyegtclen nyugtát állitassanak ki, és azok a községekhez azonnal megküldessenek, utasitandók a községek bírái, hogy saját érdekükben és mert a nyugtának kezeikhez való megérkezéséig az elküldött pénzért ők is felelősséggel tartoznak — ha nyugta a pénztár részéről a pénz elküldése napja tó számítandó 30 nap alatt nem érkezik meg, arról e helyre azonnal és közvetlenül tegyenek jelentést. 8. Miután a hivatalos pénzeket tartalmazó levelek az alispán vagy helyettese által vétetnek átl és a belügyministeri szabályrendelet szerint átadási könyv mellett, de fölbontatlanul kézbesítendők a m. pénztárnoknak, — s miután nz átadási naplónak a m. királyi belügyminister által meghatározott alakja szerint abba a föladó neve is bevezetendő, utasitandók a községek, hogy jövőre ezen gyakorlattal, mikép a boríték külzetén a föladó nevét ekkép jelezték, ;

.N. N, község'' szakítsanak és a feladó nevét ekkép jelöljék meg „Nagy István vagy Németh Pál N. N. község birája." Végre ugyan a levél boritékán a szabályszerű portómetitességi záradék mellett megjelölendő a levél tartalma is ekkép „közmunka váltság vagy betegápolási pótadó." 9. Volt alkalmam tapasztalni azt is, hogy több község a marhás levelek ára fejében befizetett öszszegről szóló nyugtát mint pénzt adja postára, a minek a következménye az, hogy az ily nyugta mint pénzküldemény az alispáni pénzátadási naplóba bevezettetik, a levél lepecsételtél! a pénztárba jut s csak időveszteséggel s az alispáni és pénztári naplók folytonos kiigazítása mellett jöhet elintézés alá; a községek tehát utasitandók, hogy-az ily nyugtákat ne mint pénzt, hanem mint ajánlott levelet adják postára. Veszprém, 1884. évi május hó 12-én. alispún. ff aiom es M — A. ,,Jr»eSti ITirlap," e leggazdagabb és legélénkebb tartalmú napilap, az egyedüli magyar lap, mely kormánytól és pártoktól függetlenül, következetesen harcol az lg4-8-iki elvekért, az igazi szabadelvüségért és demokráciáért. Ezen álláspont lehetővé teszi, hogy megmondja az igazat a kormánypártnak ügy, mint az ellenzéknek. Nagy elterjedését ezen teljes részrebajlatlanság és érdekes tartalma magyarázzák meg. Politikai vezércikkeit Beksies Gusztáv, Borostyáni Nándor, Pcsty Frigyes és Törzs Kálmán, az országgyűlési kedvelt s humoros karcolatokat Mikszáth Kálmán irja A „Pesti Hírlap" a legolcsóbb magyar lap, mert naponla 16 oldalon jelenik meg, minden héten 2—3 zenedarabot közöl melléklet gyanánt, minden számában érdekes regény- és beszélyközleményeket hoz, s ennek dacára előfizetési ára egy évre csupán ti frt, félévre 7 frt, negyedévre 5 Tit, 50 kr., egy hónapra 1 fl, 20 kr. A Pesti Hirlap" kiadóhivatala (Budapest, Légrády testvérek, nádor utca 7. számj kivánalra mindenkinek küld mutatványszámokat — A „Magyarország és a Nagyvilág" cimü nagy képes szépirodalmi hetilapra fölhívjuk t. olvasóink figyelmét A lap minden számában 10—12 -illusztráció jelenik meg, köztük számos jeles rajzolóktól, Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalma a legjelesebb' tollú íróktól ered. Mikszáth Kálmán, Győry Vilmos, Peteley István, Mikó Izidor, dr. Molnár Antal, Jakab Elek történetíró, Margittay Dezső, Frankenburg Adolf, és Tóth Béla állandó dolgozótársai a „Magyarország és a Nagyvilág"-nak, mely rövidebb regényeken, beszélyeken, rajzokon és költeményeken kivül számos érdekes közleményt hoz a hazai történelem, a földrajzi ismeretek, a népisme, a természettudományok stb. köréből. Közöl azonkívül zenészed és színházi tárcákat és terjedelmes könyvismertetéseket. A gazdag tartalmú kitűnő lapot, melyben a család mindéitagja talál maga számára szórakoztató és izlésnemesitő olvasmányt, melegen ajánljuk a t. közönség figyelmébe. Előfizeté i ára, noha hetenként két nagy iven jelenik meg, negyedévn csak 2 frt, fél évre 4- frt, egész évre 8 fvt. Előfizetni a Légrády testvérek kiadóhivatalában (Budapest, nádor utca 7. szám.) lehet. Mutatványszámokat kívánatra ingyen küld' a kiadóhival. — Az uj ipartörvény. A szentesítés végett már fölterjesztelt u; ipartörvényt, az iparos osztályra valá különös tekintettel, bő magyarázatokkal és útbaigazító jegyzetekkel látta el Gelléri Mór, az országos iparegyesület titkára; a mű sajtó alatt van és a legközelebbi héten azonnal a szentesilés után megjelenik. Különösen fölhívjuk ipartársulataink és iparosaink figyelmét e magyarázatos kiadásra, mely az uj ipari szervezettel szemben minden iparosra nézve nélkülözhetlen. Igen bő utasításokat es jegyzeteket tartalmaz a mű az ipartestületek alakítására, a segélypénzlárak és szövetkezetek létesítésére, a békéllető-bizottságokra, az iparhatósági teendőkre és iparhatósági megbízottak ft.hdataira nézve. A mű minél könynyebb hozzáférhetővé tétele szempontjából a kiadók tömeges megrendeléseknél olcsóbb árt szabtak, mivel kivánatos, hogy azt a most fönnálló ipartársulatok összes lagjaik számára megrendeljék. Egy példány ára 60 kr., 10 példány ára 5 fl., 25 példány 10 Irl, 50 példány 18 frt, 100 példány 52 frt. Ugy e munka német nyelven Steinacker Ödön iparkamarai tollvivő és orsz. képviselő szerkesztésében is megjelenik s ugyt.ilv fellételek alatt megrendelhető. Megrendelések Gelléri Mór iparegyesületi titkárhoz intézendők, Budapest, ujvilágutca 14 szám. Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB. Május 25. — 652. Mohamed próféta halála Medinában. Május 26. — 1043. Hl. Henrik német osászár SzékesFehérvárott megjelenvén, neki Péter királyunk hűtégel esküszik, neki éviadó fizetésére kötelezi magát s Magyarországul tőle mint német birodalmi hűbért átveszi. B szerződés országszerte fölzudilá a kedélyeket Péter ellen. Május 27. — 1535. IV. Károly német császár és Anna schveidnilzi hercegnő egybekelése Budapesten. Ugyanezen alkalommal tartja Nagy Lajos királyunk is menyegzőjét Erzsébettel, István bosznyák bán leányával szintén Budapesten. Május 28. — \846. Erdély Magyarországgal egyesül Május 29. — 1435. II Mohamed török szultán Konstantinápolyt kiostromolja és Xll. Konstantin császár a város védelmében hősüeg küzdve esik el. {Első konstantinápolyi császár volt I. Konstantin, utolsó Xll. Konslantiu.) Május 30. — 1775 Kopácsi József, Magyarországnak volt országnagya, születik Veszprémben. *) E rovalban említett kiadások megrendelhetők WajHits K. könyvkereskedésében Pápán. Egyszer virágoztak a fák, m ajd utóbb egyszer hullatták el leveleiket; a fecske egyszer jött meg, egyszer távozott, mióta Lörincz odahagyta családját és azóta hü felesége hol boldog volt, hol meg szenvedett. Boldog volt, ha Lörincznek egy egy levele érkezett, melyben tudata, hogy él és semmi baja, kimondhatatlan félelem szoritá pedig szivét akkor, ha rágondolt azon számtalan veszélyekre, melyekben férje naponkint forgolódik. Mióta Lörincz eltávozott sem éjjele sem nappala nem nyugodott, az az aggály kínozta öt szüntelen, hogy mi lesz ö vele, ha eltalál halni férje a csatatéren. Éppen ezen töprengett 1849 július 2-án, midőn a levélhordó lépett szobájába, egy levelet nyújtva át neki Lörincztöl, melyben tudatja vele hogy kértére tábornoka áthelyezte a komáromi helyörséghez, s igy pár nap múlva már ölelheti öt. Oh mint örült ennek a szegény Erzsike, mint csókolta össze a kedves levelet. Kis leánya nem tudván elgondolni öröme okát tudvágyó arczczal kérdé tőle: „Mama minek örülsz oly nagyon f „Apa jön kedves kis leányom, apa nemsokára itt lesz," szólt örömtelt kebellel Erzsike. „Oh de jó lesz", szólt a kis leány, s odament testvérjéhez, magyarázva neki, hogy nem sokára megjön az apa, s hoz neki majd czifra trombitát. Erzsike ugy elgyönyörködött gyermekei örömében, s oly boldog volt minő még férje távozása óta soha. — Észre sem vette, hogy kinyitották az ajtót, s azon férjének régi barátja Boór lépett be, ki vele együtt távozott el a csatatérre. A jövevény megállt az ajtóban, s tanakodott magában, hogy szóljon-e, hisz egy szavával tönkre tehette a kis család Örömét, de mintha valami sürgetné, végre rászánta magát: »Jó asszony, keményítsd meg szivedet, rád nagy csapást mért a Mindenható. Lörínczczel én együtt jöttem Komáromba, átszökvén az ellenséges vonalon, de midőn épen be akartunk jönni a várba, jött ki az őrség, s a tábornok magával vitt minket is a kirohanásra. Ott férjed mintha maga akarná szétverni az egész ellenséges sereget oroszlánként küzdött midőn a zászlótartót ellőtték ö maga ragadta kezébe a zászlót, s hova ö vágott hullott az osztrák, mint ősszel a légy, utóbb nem is mert hozzá közel menni senki, hanem távolról lőttek rá. Egyszerre öt helyen találta a golyó, s lerogyott volna, ha én átnem fogom s ki nem vonszolom a csatatérről. — Ott kint azt monda, hogy jöjjek hozzád sietve és adjam tudtodra, hogy ha életben akarod öt találni, siess hozzá elhozva magaddal gyermekeit is, én majd elvezetlek." Ilonka sikoltva rogyott össze, de csakhamar magához tért s követte vezetőjét, magával vivén a két kis gyermeket ís. * Elhalt a csatazaj, elhallgattak a csaták csalogányai a trombiták; übörögve vonultak tova az ágyulf, rengett alattuk a föld, nem villog már a kifent aczél a légben, megszűnt a puskaropogás, a csatatért odahagyta az ellenség ép ugy mint jó barát, a gyászos téren csak a holtak és sebesültek maradtak. Óh e látvány mily irtóztató! itt egy ellőtt kéz, ott egy derékban ketté szakadt ember, itt egy holt, kit végkép összetiportak a rohanó paripák, ott egy sebesült, kinek jajjai messze elhallatszanak a csendes éjszakában. Hagyjuk el e szomorú képet s menjünk azon bokorhoz, hova a kiscsalád vezetőjével együtt megy. Ott van Török Lörincz, testének öt sebéből patakzik a vér, még él, de nehéz hörgése tanúsítja, miszerint már nem soká lesz életben. Ugy látszik vár valakit mért gyakran tekint arra a tájra, merre Komárom fekszik, majd a fájdalom miatt ismét lehunyja pilláit. „Itt van" mondja Boór, Erzsikének kivel a bokorhoz érkezett „nem tudom él-e még?" E hangra felnyitja a sebesült szemeit, bizonyítva mintegy hogy él, majd azután meglátva nejét, kinyujtá feléje ép jobb kezét, hogy kebelére ölelje. ,.Eljöttél kedves Erzsikém ? oh mily jó asszony vagy te, mint fáj tégedet itt hagynom" szólt hozzá suttogva Lörincz, mert már nehezére esett a hangos beszéd. „Lörincz, Lörincz, igy kell téged látnom, nem tudtál vigyázni magadra, miért tevéd ki magad az elllenség tüzének, miért nem gondoltál reánk a harc előtt, hogy távoztál volna a csatatérről, mi lesz most mi belölünk? szólt zokogva Erzsike. Lőrincnek összes apai szeretete,összes apai fájdalma szemeiben tükröződött, midőn keblére öleié gyermekeit, majd feleségét s aztán önmagával megbékélt nyugalommal szólt: „Ne essél e miatt kétségbe kedves Erzsikém, sőt légy eröslelkü, mert reád nagy feladat vár, mit teljesítened kell. — Neked kell fenntartani családunkat, nevelni gyermekeinket, kiket taníts meg szeretni a hazát, mint azt apjuk is tevé. Áldásom kísérjen utaidon," szólt Lőrinc s meg egyszer megcsókolva nejét és gyermekeit lehunyta pilláit és várta a halált. »Kedves Lörincz, csak egy szót még, csak egyetlen egyet« szólt esdekelve' Erzsike. A haldokló nem érté már meg ezen szavakat, önkívületbe esett, újra átélte csatába rohanása perceit, azt hitte, hogy most rohan százada élén az ellenség közepébe, megragadta a bokor egyik kis ágát, azt hivén, hogy zászló, utolsó erejével felült, s bár minden hangos szavára sebeiből patakként folyt a vér, elkiáltá azon szavakat, miket elestekor is kiáltott, hogy „Éljen a haza," azzal hanyatdölt és meghalt. . . . SZÍNHÁZ. A színházi rnüsor mult héten igen változatos volt. Jobbnál-jobb darabok kerültek szinre cs az előadások általában véve igen sikerülteknek mondhatók. •— A társulat valóban megfelel mindazon követelményeknek, melyeket egy vidéki jól szervezett, nagy színtársulattól várni lehet. Vasárnap, Bercik Árpádnak „Vén kupecz" czimü népszinmüve adatott elö. Első sorban is K. Honthi Mariról (Piroska) kell megemlékeznünk, ki szerepének a szó-szoros értelmében megtelelt. Veres Sándor (Tamás) kitűnően alakított, azonban ez alakítás mellett még szép érczes és mégis lágy hangja által a közönséget több ízben lelkes tapsokra ragadta. Havassy Jenő mint mindig, most is otthon volt a színpadon. Temesváriné igen kedves korc smárosné volt. Közönség közép számmal. Hétfőn élvezetes esténk volt. Sardounak „Fedorájá"-t adták. A czimszerepet H. Dancz Nina személyesité ritka ügyességgel. Minden mozdulata szakavatottságot árult el. Egy szép nagy koszorú és tapsvihar volt jutalma a művésznőnek. Mellette Ivánffy Jenőt (Ipanoff) kell megemlítenünk, kiben jeles alakitó tehetség van. Játéka könnyed, színpadon otthonos és a mi fő kitűnően szaval. Olyan tulajdonságok ezek, melyek igen szép jövőre nyújtanak neki kilátást. Havassy Jenő és Hevessy Gábor dicséretesen oldották meg szerepüket. Az előadás összevágó volt és sikerült. Kedden „Koldusdiák" került szinre. Veresné és Cservári Hon ugyancsak kitüntették magukat Játékuk kifogástalan, énekük kellemes és élvezetes volt. Ilyen énekesnők mellett a színpadi hatás sohasem maradhat el. Nem kevésbé kell megemlékeznünk K. Honti Mariról, ki kedves szerepét, kedvesen adta. Bérczy Ödön (Janiczky) kellemes hangjában is volt alkalmunk gyönyörködni. Feladatát kitűnően oldotta meg. Temesváryné, Szenesy Erzsi, Havassy Jenő és Károlyi Lajosról csak elismerőleg szólhatunk. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül Breznay-nak rögtönzött és a ponyvairodalom termékeit szaporító illemsértő verseit sem. Hidje el Breznay ur, hogy a komikumot soha sem lehet erőltetni, — nem lehet különösen ilyen versecskékkel, melyek inkább csak az azokat éneklő színésznek válnak szégyenére. De fátyolt vetünk reá, — akarjuk hinni, hogy Breznay úr ha már mégis feledkezett magáról ez egyszer, az többször ismétlődni nem fog. Telt ház. Szerdán ,.Cecil házassága" Kitűnően sikerült. Csütörtökön'. „Csókon szerzett vőlegény"— zsúfolt ház előtt adatott elö. K. Honti Mari