Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-05-18

Alegj elexiilc minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. BérmenMlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak él. Kéziratok nem adatnak ytssza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó-kollégium épület) küldendők. PAPAI LAPOS. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. —Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos peiitsor térfogata után jr kr, nyüttéi'bcn 25 krajczárrai számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. főisko la nyomdája) küldendők. Pápa város hatóságának éstöbb pápai, spápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. Kataszter ügyünk az ország­gyűlésen, Sérelmes kataszter ügyünkben Ugod kerületének orsz. képviselője még mult hó elején, mint olvasóink tudják, egy hosszabb, s minden részletre kiterjedő interpelláltét intézett a pénzügjmiinisterhez. Ez interpellatiónak azon eredménye lett, hogy a minister — mint ezt maga kije­lenté beszédében — rögtön a helysz'nre küldötte egyik tisztviselőjét, hogy az ott meggyőződést szerezzen magának a tény­állásról. Ezen tisztviselő be is nyújtotta jelentését, mely — miként a minister úr nyütan elismerte — megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával. Sokat lehetne ellenvetni azon vá­laszra, mit a pénzügyminister most szer­dán az interpellatióra adott. De ez ellen­vetést bizonnyára a legilletékesebb egyé­nek, a legkellőbb helyen és időben meg is fogják tenni akkor, mikor deputatió­ban mennek fel panaszos ügyükre orvos­lást keresni. Ezúttal egyszerűen közöljük a választ és az interpelláló képviselő vi­szonválaszát. Szapáry Gyula gróf pénzügyminisz­ter: T. ház. Miként a t. elnök ur a ház­nak tegnap bejelentette, válaszolni aka­rok azon interpellatióra, melyet Fenyvessy képviselő ur a Veszprémmegyében elő­fordult kataszteri munkálatok tárgyában hozzám intézett. Midőn Fenyvessy képviselő urnák válaszolok, ma sem mondhatok mást, mint a mit a hasonló kérdésben néhány nap előtt, mikor ugyanezen kérdés kér­vény alakjában a t. ház előtt volt, a dolog érdemére nézve mondani sze­rencsém volt. " Mielőtt válaszomat megadnám, kény­telen vagyok még Fenyvessy képviselő urnák némely állítására, melyeket részint interpellátiójában, részint az azt kisérő beszédében felhozott reflectálni. Nevezé­sen Fenyvessy képviselő ur arra fekteti interpellátiójának súlypontját, hogy az osztályozási vidékek megállapítása hibá­san történt a pápai és devecseri járásban és felemlíti, hogy mily nagy mértékben emeltetett a föld tiszta jövedelme, szem­ben az eddigi catasteri tiszta jövede­lemmeL Az első kérdést illetőleg, hogy az osztályozás vidékek a pápai és devecseri járásban hibásan lettek volna megálla­pítva, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvény értelmében az osztályozási vidékek megállapítását nem a kataszteri közegek teljesítették önhatalmilag, hanem a járási bizottság, melynek tagjai a tör­vényhatóság által választott birtokosok­ból és ezen kivül egy kataszteri állami tisztviselőből áll; tehát a választott 15 taggal szemben áll egy állami tisztviselő és nem hiszem, hogy az az egy oly be­folyást gyakorolhatott volna, hogy az osztályozási vidékek megállapítása a me­g^é által választott bizottsági tagok vé­leménye ellenére történhetett volna. De t. képYÍselőbág, H% történt volna is hiba az osztályozási vidékek megálla­pításában, az magára a dolog lényegére nézve nem lehetett nagy befolyással, legalább nem olyannal, hogy azt magá­nál a dolog „természeténél fogva orvosolni ne lehetne. A másik megjegyzése a t. képviselő urnák az volt, hogy a mult állapotot összehasonlítva a jelennel, a pápai és devecseri járásokban megállapított tiszta jövedéknek roppant nagy emelkedést tün­tettek fel. Igen sok földbirtokot tudok, melynek tiszta jövedelme 3 frt—3 frt 50 krral volt megállapítva, és ha ugyana­zon vidéken s a közlekedési viszonyok és művelési ágak megváltoztával 7 frtra emelkedett, magából ezen tényből még semmi következtetést vonni nem lehet. Még két állítást tett a t, képviselő ur; egyik az, hogy magában a pápai s devecseri járásban a provisorium alatt megállapított tiszta jövedelem már amúgy is nagy volt, és hogy e járások megál­lapított tiszta jövedelmét a szomszéd já­rásokéval összehasonlítva, az aránytala­nul magasnak látszik. Leszek bátor erre vonatkozólag né­hány adatot előterjeszteni. A pápai já­ráshoz tartozó Görzsöny községben a szántóföld tisztajövedehne a múlóban át­lag 4 frt 77 kr volt, ma ez 2 frt 79 kr, ezt tehát nagyobbnak mondani nem lehet. De azt mondta a t. képviselő ur interpellátiójában, hogy ezen községek tiszta jövedelme nagy mértékben emel­tetett vohia. Hát t. ház, egyes közsé­gekben igen is nagy mértékben emelte­tett, — hogy helyesen-e vagy nem, azt e perezben megítélni nem tudom mert csakugyan ugyanazon Görzsöny község­ben 4 frt 77 krról emelkedett 9 frt 28 kra: de szintúgy Várpalotán 3 frt 40 krról még leszállitatott a föld minősé­géhez képest 2 frt 50 krra. Nem lehet tehát általánosságban azt mondani, hogy mindenütt az a tendentia uralkodott, hogy emeltessenek az eddig fennállott tiszta jövedehnek; mert van az ellenkezőre is eset. T. ház! Részint a t. képviselő urnák hozzám intézett interpellátiója folytán, részint más oldalról is tudomásom levén arról, hogy Veszprémmegyében a múlthoz vi­szonyítva a kataszteri tiszta jövedelem felemeltetett, kötelességemnek tartottam egy tisztviselőt a helyszínére küldeni, hogy ott meggyőződést szerezzen ma­gának a tényállásról. Ezen tisztviselő jelentése be van nyújtva és az ő felfogása szerint csak­ugyan történtek az osztályba sorozás alkalmával bibák, melyeket azonban ép­pen azért, mert az osztályba sorozásnál történtek, a reclamatiónál helyre lehet hozni. Hogy helyes-e azon felfogás, a me­lyet az illető eljáró egyének tanúsítottak, vagy helyes-e a képviselő ur felfogása, mely megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával, annak nem lehetek bírája sem én, sem nem lehetnek birái az illető közegek, hanem dönteni fognak ezen ügyben a járási kerületi és országos bizottságok. Minthogy épen azon bajokra nézve, melyeket a t. képviselő ur felemlített, van orvoslási mód, én részemről nem tartok szükségesnek uj törvényhozási intézke­dést. A törvény végrehajtását illetőleg pedig csak ismételhetem azt, a mit már a mult alkalommal mondottam,, hogy senmiikép sem fogom akadályozni, sőt minden lehetőt megfogok tenni arra nézve, hogy a netalán előfordulható jgaz> ságtalanságok elhárittassa.nak és a bi­zottságok e tekintetben nemcsak hogy semmi nehézséget ne tegyenek, de ellen­kezőleg a legnagyobb előzékenységgel járjanak el. Sőt igyekezni fogok, hogy a bizottságok meggyőződést szerezhessenek az illető bajokról és a szükséges orvos­lást megadják és az igazságtalanságokat a magok egyéni tapasztalatai alapján re­parálják. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Fenyvessy Ferencz: Tisztelt Ház! (Hall­juk! Halljuli!) Az igen tisztelt pénzügy­minister úrnak interpellatiómra adott szí­ves válaszára nézve csak igen kevés megjegyzést kívánok tenni, a t. Ház ke­gyes engedelmével. Rövid, igénytelen válaszomban abból indulok ki, a mit a t. pénzügyminister úr méltóztatott mondani, hogy t. i. az a kérdés, hogy helyesen, vagy nem helye­sen lettek-e a pápai és devecseri járásban az adótételek a kataszter által felemelve, ez a házhoz nem tartozik. Ezt a ház megbírálni, megítélni, — magam is igy vélekedem — bizonnyára bajosan tudná! (Úgy van!) Ebből kiindulva, minthogy interpel­latiómnak egyelőre más czélja úgy sem lehetett, mint csak a pénzügyminister úr kiváló figyelmének felhívása, — nem aka­rok egyáltalában azon kérdés fejtegeté­sébe bocsátkozni, hogy hibásan történt-e csakugyan az osztályozási vidékeknek meg­állapítása sértett járásainkban; arra sem akarok, — de e perezben ezenkívül más egyebekre sem kiterjeszkedni, hogy vál­jon az adótételek is miért, s mily úton­módon lettek nagyobbak, mint ezelőtt voltak. De egyet mégis konstatálni kívánok, s ez az, hogy én adataimat, melyeket interpellatiom megvilágítására felhoztam, a legmegbízhatóbb, sőt tovább megyek, saját személyes, közvetlen pozitív tapasz­talásaimból merítettem. És semmi sem állott távolabb tőlem, mint az, hogy én a házban hamis, vag}'- képzelt számokkal áUjak elő, s igy hassak a ház t. tagjai­nak idegené. Hiszen jól tudom, hogy a színház kulisszái megett „csinált" meny­dörgéstől senki sem szokott megijedni. (Élénk tetszés.) Én támaszkodva a t. minister urnák válaszára, most egyszerűen csak apellá­lok a későbben még jobban értesítendő, s értesülendő ministerhez, midőn majd Veszprém megyéből egy tekintélyes de­putatió fog jönni kérvényével, s pana­szával a minister ur elé. Azon Íriszemben, s reményben, hogy e kérvénynek meglesz a foganatja, a mi­nister úr válaszát ezúttal tudomásul ve­szem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pályázati hirdetmény. (Vége.) 7. A fizetéses helyek. Egész fizetéses helyért évenként 600 frt, fél fizetéses helyért 300 forint évi ellátási áta­lány fizetendő. Ezen összeg a felvett növendék szülői (gyám­gondnoka) által félévenkint előlegesen vagyis ok­tóber és március hó elején, két egyenlő rész­letben a m. kir. központi állampénztárnál vagy valamely kir. adóhivatalnál a honvédelmi mi­niszteri tárca javadalma részére fizetendő. A fizetéses helyre pályázó szülői (gyám­gondnoka) a felvételi folyamodványban nyilvání­tani tartoznak, hogy áz esedékes ellátási átalányt félévenkint, melyik kir. adóhivatalnál vagy állam­pénztárnál kívánják lefizetni. A fizetéses helyekre pályázók között min­den egyéb körülményre való tekintet nélkül a felvételre elsőbbséggel azok birnak, kik a meg­kívántató tantárgyakból a felvételi vizsgát jobb eredménnyel tették le. A mely növendék ellátásáért járandó félévi átalány egyszeri megintés után is, be nem fizet­tetik: az adományozott helyhez, való igényét elveszti, miről szülője (gyám-gondnoka) további mihez tartás végett értesíttetik. Ha valamely növendék, szülője (gyámgond­noka) beleegyezésével az intézetből időközben kilép, vagy bármely oknál fogva onnét a félév eltelte előtt elbocsáttatik: az annak ellátása fe­jében lefizetett félévi átalánynak, a kilépés ideje után a félév végéig esedékes részét, az illetők visszakövetelhetik. A növendékek szülőik (gyámgondnokaik) által a kisebb szükségletek stb. beszerzése végett havonkint 2—4 forint zsebpénzzel látandók el, mely összeg a fizetéses növendékeknél az ellátási díjjal egyidejűleg fizetendő le. Azon alapitványi vagy kincstári helyen levő növendékek, kik vagyont?lanság folytán zseb­pénzzel el nem láthatók, és annak elengedését a szülök (gyámgondnokok) az igazgatóságnál ké­relmezik: kivételesen a kincstár által fognak 3 forint havi zsebpénzban részesittetni. S. A növendékekkel az akadémiában való elbánás. A fölvett növendékek az akadémia részéről átvétetnek, és a számukra rendszeresített teljes ruházattal, fehérneművel, felszereléssel és tan­eszközökkel elláttatnak. A növendékek négy évfolyama két száza­dot képez, melyeknek parancsnoka egy-egy szá­zados. A század parancsnokok vannak a növen­dékek testi, szellemi és erkölcsi nevelésére első sorban hivatva, ők ellenőrzik továbbá azt, hogy a növendékek szülőik (gyámjaik, gondnokaik) iránti kötelességeiknek eleget tegyenek ők érte­sitik a szülőket a növendékek viszonyaiban elő­forduló fontosabb változásokról, valamint a szü­lök is a növendékeket illető kéréseikkel az em­iitett parancsnokokhoz tartoznak fordulni. Az egyes tantárgyak előadására vonatkozó részletesb intézkedések a tanterv szerint vannak megállapítva. Általában megjegyeztetik, hogy az akadé­miában előadási nyelv a »magyar«; de e mellett figyelem fordittatik arra is, hogy a növendékek a német és francia nyelvet is, a lehető legtöké­letesebben elsajátíthassák. A horvát-szlavón országbeli illetőségű ifjak a horvát nyelvben is nyernek oktatást. A tantárgyak, melyek mind a 4 évfolyamra aráíiylagosan és a fokozatos haladás szem előtt tartása mellett fel vannak osztva: minden nö­vendékre nézve kötelezők, kivéve a horvát nyel­vet és a zenét, mely utóbbi csakis a szülök kü­lönös kívánságára és azok költségén taníttatik. A vallás és erkölcstani oktatásnál a törvé­nyesen bevett vallásfelekezetek tekintetbe vétet­nek és gondoskodva lesz arról: hogy vallása szabad gyakorlatára minden növendéknek alka­lom nyujtassék. A testi erő fejlesztése s az egészség fentar­tása mellett a növendékeknek erkölcsi nevelésére, s bennök a hazafias érzelemnek és a katonai szellemnek ápolására különös figyelem fog for­díttatni. Az iskolai év október hó i-én kezdődik, a zárvizsgák augusztus második harmadában tar­tatnak és a tanév augusztus 20-án bezáratik. Augusztus 21-töl szeptember 25-ig szünidő leend, mely alatt az összes növendékek szabad­ságra bocsáttatnak, ha csak e kedvezményt hiá­nyos szorgalom vagy kifogás alá eső magavise­let folytán el nem vesztik. Azon növendékek, kiknek magaviselete leg­alább' »jó«, szorgalma legalább ^elégséges? a nagy szünidőn kivül még a karácsonyi utolsó farsangi és húsvéti szünetek alkalmával is szabadság időt nyernek. A zárvizsgák alkalmával megállapíttatik azon végosztályzat, melynek alapján és eredmé­nye szerint a növendékek a felsőbb évfolyamba előléptetnek. Hogy egyik vagy másik évfolyamnak is­métlése mily esetekben és minő feltételek alatt engedtetik meg; a szervezeti szabályokban van meghatározva. 9. Az akadémiából való idő előtti kilépés. Az akadémiából idő előtti kilépés a követ­kező okoknál fogva következhetik be: 1. Betegség miatt, ha ez által a növendék az előadások hallgatásában a tanév hátralevő ré­szére nézve gátolva van. Ily növendékek a következő iskolai évre, illetőleg a be nem végzett évfolyam ismétlésére a honvédelmi miniszterhez intézendő kérvény folytán újra felvehetők.

Next

/
Thumbnails
Contents