Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-04-06

— As .»Estudiantina espanola« spanyol diákok hangversenye mult vasárnap szépen sikerült A közönség megéljenezte, megtapsolta a művészeket, a melyet különben mégis érdemeltek. — Veszélyes játék. A felső városban néhány 4—5 éves fiu veszélyes játékot űzött az utczán. Meggyújtottak néhány szál gyufát egyszerre és elkezdették azokat dobálni a háztetőkre. Egy arra elhaladó ember ezt észrevévén, rögtön a gyermekekhez sietett és elszedte tőlük a gyufát, azután tovább ment. Alig távozott azonban néhány lépésre, — a siránkozó gyermekek egyikének anyja az utcán termett és elkezdte szidni, hunczutolni és isten tudja még miféle szavakkal illetni az embert. Ez némán tűrte a meg nem érdemelt leczkéztetést és ügyének elintézését a bíróságra bizta. E becsületsértési ügy e napokban lesz tárgyalva a járásbíróság előtt. — Mult országos vásáron átíratott összesen 884 marha és 211 lólevél. — Szomorú adatok. Vaszar községben több az adó az uj kataszteri felvétel szerint 4555 f

rt 7

r

/a krral, — B Sághon 1491 frt i6'/

2 krral, — Nyögéren 396 frt 99

1

/, krral, — Vanyolán 2768 frt 17 krral, — Csóthon 1800 frt 67 krral. Lehet-e ilyenek után a pápai és devecseri jáiás gazdaközönségének méltó felháborodása fölött még csodálkozni? — Következő gyászjelentést vettük: Alulírottak maguk és az összes rokonok nevében is mély fájdalommal jelentik özvegy Körmendy Dánielné született Horváth Máriá-nak folyó évi márczius 31-én életének 52-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó évi ápril 2-án délután 4 órakor fognak a pápai alsóvárosi temetőben az evang. reform, egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tetetni. Pápa, 1884. márcz. 31. Áldás emlékén/ béke porain! Az elhunytnak gyermekei: Barthalosné szül. Körmendy Vilma, Körmendy Béla; testvére: Horváth Ignácz; veje: Barthalos István; unokája: 1 Barthalos Olga, sógora: Baráth Ferencz. . — Figyelmeztetés. A cselédtartó gazdák I figyelmeztetnek, hogy csakis rendes cselédkönyv- | vei biró cselédek fegadhatók fel. j — Távirat. 1884. ápril 5. Az or- \ szágház mai illésében a napirend letárgyalása i nlán Veszprém vármegye Pápa-Devecseri já- \ rás földadó kataszter ügyében Fenyvessy t Ferencz orsz. képviselő inlerpellatiöl intézett a ' pénzügyministerhez.'') VESZPRÉMBŐL. — Vallás és közoktatás ügyi magyar miniszter előterjesztésénél fogva ő Felsége a király íöt. Kavulák János Veszprém e. tn. berzenczei plébános urat. a veszprémi székesegyház tiszteletbeli kanonokjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — A magyar kir. igazságügyi miniszter Karácson Géza veszprémi kir. járásbirósági joggyakornok urat a veszprémi kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Mindkét kinevezett urnák szivböl gratulálunk. — Mult héten egy több tagból álló czigány bandát fogott el a csendőrség, kik azzal voltuk vádoha, hogy a megyében több helyen rabollak, utoljára X.-Kamond mellett követtek el rablást. A rögtön itélő bíróság azonnal m. hó £!)-cn összeült, s egész e hó l-ig tartott a vizsgálat; (le a czigánysereg mindent tagadott s igy az akasztófát kikerülték, mely már annyira bizonyosnak tartatott, hogy a hírlapokban már említve volt, hogy Kozareknek lesz elég dolga Veszprémben. A rögtönitélö bíróság átadta őket a rendes törvény utjáia. A banda feje Kolompár Gyuri elviselhetetlen szégyenletében a vizsgálat folyama alatt öngyilkossági kísérleteit tett börtönében, felakarta magát akasztani, de idejekorán észrevették s lemetszettek; hisszük, bog}' örül most, mert. megmenekült a szégyenletes haláltól, melytől öngyilkosság altul akart menekülni! — A veszprémi honvédségi laktanyát miután a lovasság helyett gyalogosok jönnek, már megkezdték átalakítani s pár hét múlva készen lesznek' TClSr — A leendő fogymnasium alaphoz ÜZ utóbbi időben még járullak Freístaedter Antal tótvázsonyi és br. Todeskó Ede nagyvázsonyi nagy birtokos urak 100—100 forinttal. — Mint közelebbről értesültünk a nyári időszakra jönnek színészek városunkba. Bánfalvy Béla színigazgató, ki jelenleg Kőszegen idó'z, a napokban városunkbon volt s nyilatkozott, hogy május elejére városunkba szeretne jönni 28 tagból álló társulatával — A képviselő választási mozgalmak mint mindenfelé, agy városunkban is megindultak; eddig gr. Zichy Nándort emlegetik, különösen az iparos osztály. — Méncsikó-vásár. F. hó 18-án Veszprémben mén csikó vásár leend. — Kutya-korbács pör. Érdekes tárgyalás folyt le a mult kedden, folyó hó i-cn a veszprémi kir. törvényszék előtt. A tárgyalás alapjául szolgált az az esemény, hogy Magfar Gyula hírlapíró, zalai Horváth Gyula ügyvédet és volt élezlap szerkesztőt kutya-korbácscsal többszörösén megverte az utóbbi saját lakásán. Midőn a korbácsolás megtörtént, K. Schreiber Zsigmond és Rigó Ferencz tanúsították annak megtörténtét s igy ők is, mint vádlottak szerepeltek. A *) A fent közlött táviratban említett interpelláltál, mely tegnap, szombaton délután mondatott, csak. legközelebbi számunkon Közölhetjük,, . §if$rk. kir. ügyészség a. vádló magánfeljelentése folytán, a panaszlottakat a magánlak megsértésének bűntettében CB. T. K. 3

3

o. és 331. §.) kérte bűnösnek kimondatni, Magyar Gyulát ezen kivül a becsületsértés vétségében is. A védelmet Teufel Mihály pápai ügyvéd képviselte. A tárgyalás folyamán konstatáltatott, hogy z. Horváth Gyula valótlan rágalmakat közölt Magyar Gyula ellen.— A tárgyaláson a vádló Horváth Gy. jónak látta személyesen meg nem jelenni, hanem képviseletét Rassy József hites ügyvédre bizta. A kir. ügyész már föntebb érintett vádját megtévén, utána Teiiffel Mihály védő ügyvéd szólt. A jeles védelem, melyet beszédében kifejtett általános- figyelmet ébresztett a hallgatóság közt "lévő szakférfiak között is. Kifejtette védbeszédjében a magánlak megsértésnek lehetetlenségét, felbonczolta s izekre szedte a kir. ügyészség vádját, s rámutatott annak eröltetettségére. Felhívta a kir. törvényszék figyelmét azon kényszerkörülményekre, melyek, ha nem is jogossá, de elkerülhetetlenné tették, hogy Magyar Gyula z. Horváth Gyulát megkorbácsolta. Támaszkodott a védelemben arra, hogy mig magánvádló a vádlevélben vádat emel, addig lapjában a" korbácsolást eltagadja. A védelem után, a kir. törvényszék ítélethozatalra vonult vissza s néhány perez multán kihirdeté az ítéletet, melyszerint mindhárom vádlott felmentetik a magánlak megsértés vádja alól, Magyar Gyula azonban a tettleges becsületsértésért 30 frt. pénzbirságra büntettetik. Az ítéletben a magánvádló meg?iyugodott, ugy vádlottak is. Kir. ügyész* hivatalból) felebbezett. Az Ítélet elmarasztaló része azzal van indokolva, hogy Magyar Gyula maga beismeri, hogy z. Horváth Gyulát vagy 30 korbácsütéssel illette s igy kétségkívül meggyalázta, s azt megtorlatlanul hagyni nem lehet. Az ítélet átalán jó hatást tett a közönség körében, a hallgatóság közül többen gratuláltak Teuffel védő ügyvéd urnák, ugy szintén a vádlottaknak is. A SZOMSZÉDBÓL. — A leomló fal eltemette. Tapolczán Pálffy Teréznek tizennégy éves fia, a házbelieknek tiltakozása ellenére egy roskatag fal lebontásához fogván, az leomlott és az ott dolgozó fiút maga alá temette. — Rablótámadás. Jánich kőszegi iparos a napokban Sajtoskálon volt nejével együtt vásáron. Onnan hazajövet Csepreg és Zsidány között három ismeretlen ember megállította kocsijukat, s leszállítva a férfit, pénzét követelték s kikutatták ruhája műiden zugát; midőn nála mitsem találtak, az asszonyt szállították le, aki azonban jó előre a kocsifenékbe dobta volt a pénztárczát, s akinél ennek folytán szintén nem találták meg, amiért aztán jól meg is ütlegelték. Ezután átvonszolva az árkon a férfit, uj kutatás alá fogták; minden ruháját letépdesték testéről és véresre verték. E közben az asszony a kocsira ugorva a faluba hajtott, segítség után kiáltozva. Midőn azonban a falubeliekkel visszajött, a három gazember már sehol sem volt látható s férjét félholtan találták meg a szántóföldeken. Négy-öt nehéz sebet ejtettek rajta az útonállók, kiket a csendőrség azóta már nyomoz. — Tapolczán mult hó 24-én tüz volt. Több lakház és melléképület lett a lángok martaléka. — A kis-Czelli sorozó járásban folyó hó 16-ra kitűzött újoncozás, az ott uralkodó himlőjárvány miatt, bizonytalan időre elhalasztatott. — Utonállá3 és rablás. Márczius hó 23dikán reggeli 1 óra tájban Csákány és Iváncz közt Eisler Sándor körmendi ruhafestőt, ki a domonkosfai búcsúra utazott, egy csapat kóbor-cigány megtámadta. Mig egyik a lovakat tartá, addig a többi a szekéren ülő festő, ennek inasa és a fuvarosra rohant és őket a szekérről lerántva össze-vissza verték. Majd a sátor-ponyvával fedték le őket s ugy verték. Erre a festett ruhákkal telt ládák tartalmát kivették és az üres ládákat és sátorfákat otthagyva, a szekérrel és lovakkal együtt elhajtottak. A festő, valamint a fuvaros Kónya József halogyi lakos, jelentékeny sérüléseket szenvedtek, az juas azonban súlyosan megsebesült, A tettesek legszélesebb körű nyomozása folyik, NAGYVILÁGBÓL. — Egy ravasz titkos rendőr. o Valóban szólt a titkos rendőr — szolgálati időm alatt sok mindenféle dolgot megéltem.* — »Sok csalásnak jött ön nyomára ?« — kérdé egyik ismerőse. — DMeghiszem azt, de legjobban mégis egy fiatal leány szedett rá, — uram, esküdni mertem volna, hogy angyal.« »Es nem volt az ?« vágott közbe az ismerős? »Ah épen az ellenkezője, olyan véralkata volt mint a forgó szél s ha dühbe jött, azt hittem földindulás következik.« »Ejnye, ejnye és hogy bírta ezt kitapasztalni?« »Hja bizony csak úgy, hogy feleségül vettern« — végzé sóhajtva a titkos rendőr. — A kis angyalok bálj*. Lakik most Parisban egy dúsgazdag mexikói hölgy, Marerida asszonyság, a kinek a napokban halt meg 5 éves kis leánykája. Mexikói felfogás szerint az ily kis gyermek halála fölött nem szabad búsulni, sőt örülni kell rajta, hogy az ur magához szólította őt, mielőtt a bün árnya érinthette volna tiszta lelkét. A mexikóiak azért vigadnak, ha kis gyermekök meghal. Marenda asszony Parisban is hódolt e szokásnak, leánykája temetése napján megnyitotta termeit és fényes bált adott. Az ily mulatságot nevezik a mexikóiak a kis angyalok báljának. — Amerikában a házassági ígéretek meg nem tartása miatt a panaszok annyira felszaporodtak, hogy a közigazgatási hivatalnokok — minden héten egy napot, ilyen ügyek elintézésének szentelnek. Úgy látszik, hogy a hatóságok mindig a nőket pártolják és azért a tárgyalásoknál nem is sokat teketóriáznak, hanem kimondják az Ítéletet, hogy tartozik a férfi elvenni a leányt stb. A tárgyalások nagyon egyformák és nem igen különböznek egymástól. Adunk néhány példát. „Miért nem akarja ön ezen leányzót elvenni?" „Mert nem Ígértem neki házasságot." „Ez üres beszéd, — vagy elveszi a leányt vagy pedig fizet és azonfelül dutyiba is megy. ön tehát reméllem hogy inkább a nösülésre határozza el magát, a mi különben nagyon természetes is. A tárgyalási költség egy dollár. írnok ur vigyázzon hogy ne legyen lukas." — Jön a következő pár. „Tehát ön sem akar megnősülni ?" Most következik a szokott ellenvetés. „Kíméljen meg a haszontalan fecsegésektől, — turbékolni persze az tetszett önnek, —- de mikor nösülésröl van szó, mit sem tud ígéretéről. De az mindég}', ezennel férj és feleségnek nyilvánítalak benneteket." Közgazdaság. Néhány szó a méhészet, selyemtemjészlés és faiskolákról. Édes magyar hazánkban nagyon ritka oly mostoha tájék, mely a nemcsak nagy pénebeli haszonnal, de egyszersmind különféle gyönyörűséggel is járó méhteiiyésztésre alkalmas nem volna ; terjedelmes, a fürge méhnek elegendő táplálékot nyújtó erdeink, széles, szép virágos kerthez hasonló réteink, melyeknek mézgazdag virágit a kaszások éles kaszái, vagy a nap lankasztó .sugári mchtnrtás nélkül egészen haszontalanul elhervasztják, a serény földművelő fáradsága után gyönyörűen viruló szántóföldeink, s itt olt látható gyümölcsöseink mind oly kedvező körülmények, melyek elcgeiulökép kezeskednek arról, hogy a méhtorlással fáradozónak csekély fáradságát százszoros gyümölcscsel is megjutalmazzák; mégis a gazdaság ezen ága, a méhtenyésztés, édes magyar hazánk igen sok tájékán, vagy még mai nap is egészen parlagon hever, vagy oly roszul űzetik, hogy csekély vagy semmi hasznot sem hajt, holott a gazdaságnak egy ága sem oly jövedelmező, mint. á

r

'. okosan űzött méhtenyésztés, egy sem fizeti oly dúsan vissza a ráköltött pénzt s fordított munkát. Karoljuk fel a méhtenyésztési mulassuk ki csekély kezeléssel u kevés költséggel annak hasznos voltát, hogy a szegénység, mi az országnak nagy részét teszi, kedvet nyervén a mivcléshez s mihelyt szép hasznát tapaszfalja önként fug a méhtenyészféshez. A gazdászatnak több ága közé sorozhatjuk a kisziimithatlan elöiiynyel biró s csekély nehézséggel, de nagy haszonnal járó selyemtcnycsztést is, mely a vagyontalanabb osztálynak valódi kincsbányája. Erre mint a nép életébe vágó bármely más újítás keresztülvitelére, legalkalmasabbak a néptanítók. Miután az ifja nemzedék kiképezése az ő kezükben van , ha a rationalis termelési eljárást alaposan értik, igen könj'nyen módjukban van azt a fiatalsággal nem csak megismertetni de megkedveltetni is; továbbá az egyes községben családokkal folytonos érintkezésben állván, alkalmuk nyilik arra is, hogy e foglalkozást a családokba is bevezessék és a tenyésztőket idó'szakonkint meg is látogassák. Sót vasárnapokon, és általában a oiikor a népnek szabad ideje engedi, a felnőtteknek oktatást is adhatnak. Nem lesz fölösleges e helyen meg említenem, hogy a selyemte^'észtési idő alig 6 hétig tartván, akkor még a mezei munkát háttérbe nem szorítja. Ezen iparágnak felkarolása annyiból is inkább kívánatos, mivel az alsóbb osztályú nép ép akkor jut pénzhez, midőn a mult évi termést már felhasználta, uj pedig még nincs, és midőn ezért jobban ki van téve az eladósodásnak. A fentebb elmondottakból világos, hogy nekünk fölmüvelő országunkban szakitanunk kell hagyományos földmivelési rendszerünkkel, az egyoldalú buza termeléssel kapcsolatba kell hozni a sokféle termelést hogy egyiknek meghiúsulásával a másik fedezze a hiányokat, és kapcsolatba kell hozni az iparosabb gazdaság — a kertiipar termékeinek tömeges termelését, saját belfogyasztásunkra és kivitelre, hogy az állal beszüntessük a behozatalt oly termékekre, milyeneket magunk termelhetünk és azontúl ilyenek kivitelével nemzeti bevételünket szaporíthatjuk. Ily körülmények között első sorban is a faiskolák jó'iiek számítás alá. Jól tudom, hogy a faiskolák felkarolása még 1857-ik évre tehető vissza, mikor a magas kormány elrendelte, hogy minden község saját birtokából nagyobb kisebb térséget engedjen át faiskolának Ezt követő években rendeltetett el az is, hogy a selyemtenyésztést karolja fel a haza. Mindennek keresztül vitelére a néptanítók hivattak fel. Azonban ezen iparág a mai napig tudtommal csak néhány megyében űzetik haszonnal. Mi az oka ennek? Nem kell kutatni: mert naponkint látjuk. Látjuk ugyanis, hogy a községek határai befásitva nincsenek, s mind ennek hiányát a községi faiskolák pangásábau kell keresni. C'i'isztelet a kivételnek.} S addig, mig a községek saját területükön levő minden oly utakat, melyek a befásitás által a vetemények hátrányára nem lesznek, be nem ültettetnek szederfákkal, addig a selyemtenyésztést hibásan tenné az oly község, mely nem rendelkezik elég, a termelésre megkívántató fával, s mégis megkezdené. A szeder, valamint mindennemű gyümölcsfa előállítására egyedül a községi faiskolák vannak hivatva. Hagyjuk tehát ez iparagot nyugodui addig, mig a faiskolák-meg termik a szükséges fa mennyiséget. Megemlítem itt, miszerint láttam oly faiskolákat, melyekben pár jegenye s ákáczfán kivül, egyéb, mint a faiskoiakezelő saját, szükségére termesztett Ckukoricza") tengeri s burgonya nincs. Az ily- faiskoláknak rendszeressé tétele, a néptanítók feladata leend. oki. tanitó. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. — O. Ii. Románd. Szívesen közöljük mindig. — Sz. I. Noszlop. Térszüke miatt csak kivonatban közölhettük. Egyébkent felesleges is, mert a napilapok is hozták. Édes anyám, ki már éltes asszony, huzamosb időn keresztül csúzban szenvedett a nél* kül, hogy segélyre talált volna.. Véletlenségből azonban egy háziszer birtokába jutottam, mely nemcsak nekem szerzett gyógyulást, hanem jó anyámat is gyorsan megszabadította a fájdalmaktól. Hasonló bajban szenvedőknek hálából szívesen adok díjtalanul közelebbi utasítást. HM na M.. Bécs, 1, Gelr«ideraai'kl. 3. liiiilliiiiilll 1 A MOHAI 4§ liazánlc egyik legszénsavdusabb S üVü NTXJVIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántahnáin alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedvéltse'gnek örvend. 1883, évben 1 millió palacz

fc szállíttatott el. Fris töltésben mindenkor kapható m. kir. udv. ásványvíz-szállítónál Budapesten. Úgyszintén minden gyógyszertárban, füszerkereskedésljen és vendéglőkben. 171. szám. ' V. 1884. mm Megtalálta. „Csacza. Magyarországban. Brandt Richard gyógyszerész urnák Zürichben. Tekintetes ur! Eugedje meg kérem, hogy hálás köszönetem a következő nyilatkozatban^ kifejezhessem. A mult évben egy magyar újságban olvastam a Brandt Richard-féle svájczi labdacsokról. Mivel minden szenvedő, beteges ember, fájdalmainak enyhítésére s javulására törekszik, én is ezt keresve, Török József úr budapesti gyógyszertárából meghozattam az ön labdacsait. S a mit kerestem, e gyógyszerben meg is találtam, gyomor- és bélbajaim már is tetemcsen megjavultak. Ezer köszönet önnek! Teljes tisztelettel Szikora Ferencz kereskedő." A svájezi labdacsok, 70 krért egy dobozzal, a gyógyszertárakban i kaphatók. Árverési hirdetmény. Alalirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. 103. §-a éltelmében ezennel közhírré teszi, hogy a devecseri kir. járásbíróság 458—892. számú végzése által Ungár Sámuel szombathelyi lakos végrehajtató javára Gombás János k.-jenói lakos ellen 110 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 320 frtra becsült 40 db. ürüből álló ingóságoknak nyilvános árverés útján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Kis-Jenőben leendő eszközlésére 1884-ik év ápril hó 17-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bírósági végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Devecserben, 1884-ik évi april 1. kiküldött birósági végrehajtó.