Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-04-06
jMegj elentlt minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmenteflen levelek, csak zsmert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. h i v a faláb a (V - k o 11 etj i v m. é p n l e l) küldendők. uí',l m lnl..l....i'i —mm^mmm• II '• ' PAPAI LAPOKi Eüőfizötési aljali. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt jfo krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK ,. I hasábos petitsor térfogata után jf kr, nyilttérben 25 krajczárrai számttatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába ef. fő i s k o l a it y 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hátóságának éstöbb pápai, s pápavidéki egyesületnek hivataios köziön y e. Lapunk mai számával a Xí-ik évfolyam második évnegyedét kezdi meg. Felkérjük előfizetőinket a hátralékban levő dijak szíves beküldésére s az előfizetés megújítására. Felmentve érezzük magunkat lapúnkat bővebben ajánlani. Érezzük, hogy lapunk kiállja bármely vidéki lappal a versenyt. Nem kíméltünk a lefolyt évnegyedben sem. semmi áldozatot. Megyénket érdeklő hirek közlésével legelsők között voltunk, többször távirati közlésekkel előzve meg a fővárosi lapokat. Lapunk tartalmát csak legutóbb is egymásután két izben mellékletek adása által iparkodtunk bővíteni. Irányunkat s czélunkat pedig törhetlen buzgalommal -r- számos munkatársaink lelkes közreműködésével — képviseltük. Lapunkra előfizethetni: é v n e«f ved r e 1 irt 50 k r j á va l a ref. íoíanoda nyomdában. A „PAPAI LAPOK" kiadó hivatala. Városi közgyűlés, * 1884.. évi márczius hó 30-án. 'Jfoita József polgármester a gyűlést megn^"-'án, a város szervezeti szabályzatának át^álására és a fo!yó évben megejtendő tisztítás alkalmára cs az abban szükségesnek ismerendő módosítások iránt javaslat előterjesztésére, Pap János, Horváth Lajos, Antal Gábor, Paál István, Bermüller József, Barthalos István, Fischer Adolf, Rikóthy József, Hanauer Béla, Nagy István, Lukonits Pál, Tarczy Dezső, Gyurátz Ferencz, Koritschoner Lipót, Pakrócz Ferencz és Barath Ferencz urakból bizottság alakítatott, felkéretvén egyúttal, hogy eljárásuknál a város anyagi helyzetét szem előtt tartsák. A folyó évi költségvetés . 59,766 frt 92 krban állapitatott meg. Miután a rendes bevétel csak 29,800 frt 15 kr, — a hiányzó 29,966 frt 77 kr hiánynak fedezése céljából az összes államadó minden forintja után 29 2 / 10 , — a földadó minden forintja után i% 0 , — a ház és keresetadó minden forintja után 5"yi 0 kivetésének engedélyezése tudomásul vétetett. A városi tanács megbízatott, hogy a régi és szétbontott vágóhíd területének, a város tulajdonába leendő bocsátása iránt a tulajdonossal magát érintkezésbe tegye. Ngs. Pap János úr, 16. számú közgyűlési határozat szerint a katonaszállásolás és laktanya épités ügyére kinevezett bizottsági elnökségéről lemondván, — sajnálattal vétetett tudomásul, helyébe t. Kiss László képviselő urnák felkeretése határoztatott. Czink János v. rendőrkapitánynak 41 évi szolgálatáért felsőbb helyen kitüntetésre ajánltatását 14 képviselő indítványozta. A közgyűlés ezen indítványt több felszólalás után mellőzte. Fzzel a gyűlés véget ért. Pápa-keszthelyi vasút ügyében az „Unió" építkezési társulattól. Tekintetes Kiss László uradalmi felügyelő urnák, Pápán. Van szerencsénk kijelenteni, hogy megbeszélésünk értelmében hajlandók vagyunk a PápaSzt.-Györgyi helyi érdekű vasút építéséhez szükséglendő 1,600,000 frt elsőbbségi tökét megszerezni , és ezen vonal kiépítését az Arad-Körösvölgyi vasút mintái alapján elvállalni, ha az érdekeltek az ehhez szükséges 1,000,000 frtnyi tökét részvényekben beszerzik, és ezenkívül a föld, és épületek kisajátítását, az ezzel járó'mellék munkálatokkal együtt saját költségükön szerzik meg. A készpénzbeni tulajdonképeni költségek, » fóldkisajátitási és pénzbeszerzési költségek nélkül, — számitásunk szerint 2,198,953 frt, Lóskay úr terve szerint az épités földkisajátitással együtt 1,787,697 frtban van előirányozva. A különbözet e szerint 411,256 frt. Hozzá téve a Lóskay úr terve szerint a földkisajátitásért járó 91,240 frtot: az összes különbözet 502,496 forint. Ezen különbözet a következő tételeknél fordul elő: 1 :/ A pálya nagyobb hosszasága (a mely már most 105 kilométert tesz) Tapolczához való közelebb vitel alkalmából, több kisebb vonal hosszabbítások és a 3 csatlakozó pálya udvar önálló telepei, és pedig al- fel és magas építményekre vonatkozólag, és végül egy önálló és sajátságos menetpark beszerzése; és pedig Alépítmény. Földmunkálat a pápai pályaudvar 3,920 frt, devecseri pályaudvar 3811 frt, szt.-györgyi pályaudvaron 1943 frt. Építmények. Vonal hosszabbitá;ból származó nagyobb szükséglet 5101 frt. Telepítmény. Több-szükséglet talp és különfákban 13,095 frt, több-szükséglet sin és kapocs vasban 29,867 frt, több-szükséglet felépítésben 2,275 frt, több szükséglet kavicsban 3055 frt, több szükséglet váltókban 5,850 frt. Magasépitmények. Pápán 5.641 frt, Devecserben 8691 frt, Szt.-Györgyben 8671 frt. Menetpark. 5 posta és személykocsi 15.000 ft, 80 teherkocsi 113,000 frt. összesen 219,920 frt. 2 .7 A különbözet maradvány az az 282,576 frt, onnan származik, hogy Lóskay ur tervében az általános árak nagyon alacsonyak, és azóta nem csak az anyagok ára szállt tetemesen feljebb, hanem a munkabér is aránylag sokkal nagyobb. Teljes tisztelettel, az Unió építkezési társulat igazgatósága dr. E. Suchanek m. k. = Meghívó- A pápai állandó szinház részvény társaság ápril 7-én hétfőn délután 4 órakor a városház nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre a t. részvényesek azon megjegyzéssel kéretnek megjelenni , hogy az 1883-iki megvizsgált számadás és mérleg a mai naptól kezdve a pénztárnok urnái megtekintésre készen áll. A közgyűlés tárgysorozata a következő: I. Elnöki jelentés a mult évi üzemről. 2. A számadás és mérleg beterjesztése. 3. Elnök és igazgató választmány, ugy felügyelő bizottság választása. 4, B. Bésán ur által ajándékozott részvények feletti intézkedés. 5. Folyó ügyek. Pápa, april 4, 1884. Kiss László, r. t. elnök. = Színházi hir. A szinházigazgatóság Aradi Gerö színigazgatóval egy hónapos évadra szerződött oly formán, hogy az előadások húsvét hétfőn kezdetnek meg. Aradi színtársulata egyike az elsőknek a vidéki társulatok közül, 50 tagot számit, s van jó zenekara, cs balletja is. A társulat kiváló erőkből áll, mint Aradi Emília, Halmi Etel, Perlaki Gizella, Arányiné, Litzenmajer nővérek, — és a férfiak közül Somogyi, Berényi, Ferenczi, Arányi, Kápolnai, Kis Sándor, stb; karnagya Langer Viktor, s el van látva díszletekkel s fényes ruhatárral; a téli idényt Pécsett a közönség folytonos pártolása, és elismerése közt töltötte, s repertoirja minden újdonságot bír, melyek most divatban vannak, s tetszésben részesülnek. A szinházigazgatóság a közönség óhajának, s többek gyakori felszólításának tett eleget, midőn ezen jó hírű, és kitűnően szervezett társulatot megnyerte, viszont azonban a közönséget is kérjük, hogy azt a pártolást, melyet ez előtt pár héttel oly szívesen, s oly fényesen adott volna Mán dokinak, de a ki azt visszautasította, most annál uagyobb mérvben adja Aradi társulatának, mert annak az ide utazás sok költségébe kerül. A bérletgyüjtést Mészáros Károly ur volt szíves magára vállalni, s örömmel hallottuk, hogy a páholyok nagyobb része már első nap jegyezve lett. — A győri ssiapártoló egylet védője nem akar velünk többé szóba állani, pedig két nagy tévedését még helyre kell igazitanunk. Egyik az, hogy mi Mándoky urat nem édesgettük, hanem maga kínálkozott mégpedig többször, mig végre elfogadtuk, miről szintén feltudnánk mutatni érdekes leveleket, — és hogy az utazási költség nagyságáról nem igen kellett Mándoky.urat felvilágosítani, mert kezében volt a magyar nyugoti vasút előzékeny igazgatósagának dekrétuma, mely szerint az egész társulat ide-oda utazása nem került volna többe egyegy győri vasárnapi deficitnél. — No de elég lesz ebből ennyi s most megköszönjük szépen a jó tanácsot, hogy mi is szerezzünk magunknak külön „dudás ff-t, s viszont szivünkből kívánjuk a jó szomszédnak, hogy a szinmüvészet náluk virágozzék s a szinpártoló egyletnek sok hasznot és dicsőséget szerezzen. — Lapunk a esi lévén politikai lap, sem párt lap, a választási mozgalmakról csak röviden és tárgyilagosan szólhat. Igy felemlítjük hogy 31-cn Devecserben egy ellenzéki értekezlet volt, mely Gróf Esterházy Jenő ur határozott és erélyes nyilatkozatára kimondta, hogy mérsékelt ellenzéki jelöltet állit feli' és a mellett sorakozik. Gróf Esterházy Jenő párt elnökül megválasztatván, végrehajtó bizottság alakitatott, s legközelebb a képviselő jelölt is bemutatja magát, ki mint hirlik, Beöthy Ákos leend. TÁRCZA. Idegen költőkből *). 1. An y óiból. OH, NO! NOT EVEN, WHEN FIRST IVE LOVED . . . (Th. Moore.) Nem! óh, igy nem szerettelek Első szerelmemmel se' még, Szépséged bűvölt, akkor el, Most lelked rabjává levek. A szenvedély sókajjának Ssélid öröm fakad helyén', Kedvesb lehettél bár előbb : Hidd 'él 2 ma jobb' szereilek én. Lángolhatott ifjú kör'án Szilajb vágyaktól e kebel. Vet 'főbbet nyert hűségbe', m'iht A mít vesztett tüzében el. Bensőm hevíti most a láng Mely fényié csak ez arcz színén, S viszásnak tessék bár e sző, Hidd, el ma jobb' szeretlek én. II. Francziabot EGY ANYA BÖLCSŐ DALA. ("Petit Senri után.) Aludj' fiam! sorsod fölé Még möst -nein löniyosid vihar. Äriatlaii széf) hajhal kórod A gonosztól pajzsként takar. Elsőhdpodfofyáütáu'wég, Riltgö Voksod tSväyg, 'szalä'd, •) A* Antal Géz* szerkesztése afaft megjelenő „Nefelejcs" CK. ifjúsági LAPNAK 9-ik számiból, Partig követi szemem , hol Almiin vir ágin megakad. Oh, mennyi vágy s hány fogadás Gyül törékeny sajkád jölé! Reménységem a kalauz Ha a hullám viszi elé. 'Titkos jövőd révpartihoz Keblem édes reményt fűzött; E bölcsőben egész jövőm, Hol ringatlak vig dal között. Gyötrelem és szomorú gond Léted sohsem busiija cl, Hisz a sors úgy mosolyg reád Mint te mosolygsz anyádra fel. Kedves fiam, ha őseim Hűs porához közeledem'. .Mint dalom lezárja szemed, Ugy sárd le te is két szemem. Bölcseleti elmefuttatás. (Felolvastatott az ismeretterjesztő egyesületben, 1883 évi november hó 25-én.} (Vége.) Az ősiét- és lénytan (Paläontologia s Paläzoologia) hatalmas erővel siet a földtan segélyére, s éles pillantással számítja ki az elaggott föld milliónyi s milliónyi éveit, kiszámítva egyszersmind, hogy körülbelül húsztól hatvanezernyi évre lehet tenni azon időt, mióta élő lények lakják a földet. A színképelemzés (Spectral-analysís) bámulatos szolgálata következtébeu a természetbúvárok kimutatják, hogy a világ , megmérhetlen űrében, kiméit pályájukon keringő égi testek épen semmivel sem állanak más elemekből, mint földünk. A felsőbb mennyiségtan vakmerő számítással határozza meg a világtestek kápráztató távolságban megtett utaít. Az élettan behat a szerves testek titkos szervi működésébe. A vegytan zárt termeiben versenyre száll a természettel, mennyiben lombikjaiban s görebjeiben szerves képzeteket bir előállítani. A darvinisvius végre azon fenhéjázó vagy tán igenis alázatos felvétet állítja fel, hogy az ember, a világ ura, a kiért minden teremtve lön, nemcsak az állatokkal, hanem még a növényekkel is rokonságban van! . . . . Valóban, bámulatos az emberi szellem vívmánya! Ugy látszik, hogy — midőn magát az utolsó teremtményekkel akarja párhuzamba hozni, az egész mindenség fölé emelkedik azon szellem hatalmánál fogva, melyet az anyag combinatiójának tartva porig akart alázni Es kérdjük, mi uton, módon jutottak a positiv tudományok ezen szédelgő magaslatra ? Nagyon természetes, a modern büszke tudomány egész önhittséggel fogja válaszolni: az einpirismus utján ! — Ámde ezen felélet nemcsak -elfogult, hanem valótlan is. A ki a modern tudomány óriási haladását némi figyelemmel kiséri, lehetetlen, hogy előtte egész tiszteletteljesen meg ne hajoljon. — Igenis, a tudomány nagy hódításokat tett néhány évtizeden át, ezt nem szabad ignorálnunk, ha a tudományos világban szellemi múmiákká nem akaunk összeaszni. De midőn a modern tudománynak elismerésünkkel akarjuk leróni a tisztelet adóját, nem vonakodunk' kimondani, hogy ezen bámulandó magaslatra a bölcselet segélyével jutott. Ki merné tagadni, hogy minden tudománynak meg van saját bölcselete ? És ki tette ezen tudomány-szakokat azokká, a mik és hol ? Határozottan állítjuk: a bölcselet, saját tudománykeretén belül." Mig a mennyiségtan elvont, összéfüggésnélküli számaival vesződött; addig a bölcselet a tér és idő meghatározásával foglalkozott, s felállitá a mennyiségi kategóriát; s kérdjük működhetik-e a szám- és mértani tudomány e három tényező nélkül ? Miután a bölcselettől megtanulta, hogyan kell a tér- és idővel, mint a létezők formáival bánni, hogyan keli a mennyiségi kategóriát alkalmazni, csakis akkor vált valóságos, még pedig positiv, előleges (aprioristicus) tudománynyá; csakis a logika segélyével állitá fel tételeit, Ítéleteit s következtetéseit. — j Logika s mennyiségtan elválhatlaii ikertestvérek. Hát a természettudomány mi a bölcseletnélkülr Nem egyéb adatgyűjteménynél; csak az ok és okozat, előzmény s következmény, erő s hatás összevetéséből ölthet magára tudományos alakot. Már pedig miféle tudomány tárgyalja az emiitett mozzanatokat? A bölcselet. Tehát igen rövid okoskodás után kilehet-mutatni, hogy a természettudomány is csak a bölcselet segélyével örvendhet tudományos rendszerének. És ez áll minden tudományszakról; szóval, nem létezik tudomány, mely a bölcselet alkalmazása nélkül tett volna szert ezen elnevezésre. S mit tesznek most ezen tudományszakok nagy emberi hálából ? Miután a bölcselet járszalagánál fogva megtanultak saját lábaikon járni, valamennyien az anya ellen fordulnak, nem csak felmondják neki az engedelmességet, hanem a végelgyengülés vadjával terhelve, le akarj alc rántani a tudomány trónjáról. Dé vajmi elhamarkodva cselekesznek azok, kik a halotti éneket zengik a tudományok tudománya fölött; vagy nagy kegyelmesen megengedik, hogy újjászületve, a mint egykor a scholasticismus kijelenté, hogy a bölcselét ancilla theologiae (a hittudomány szolgálója), most a tudományok anyja -ancilla scientiarum (a tudományok szolgálója) lehessen. De hát mi okozta, hogy a bölcselet, mint tudomány ily hitelvesztett lön sokak előtt ? Mondjuk ki -nyíltan: a félszeg irányok. Mig egyéb tudomány positiv alapon hatalmasan fejlődött, addig a bölcselet mysticus, babonás emelkedésekben gyönyörködött, s majd kizárólag transcedentalis dolgokkai vesződött, szellemi saltomortálékban gyakorolta erejét; s igy történt, hogy elrúgta maga alul a földet, s mire nagy lelkendezve visszaesett, elannyira megszellemült, hogy sem ő nem ismert a földiekre, sem a földiek' nem ismertek reája,
