Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-03-23

gazdasági hanyatlás mellett, a mezőgazdasági ipar s jövedelmezőség oly naey mérvű emelkedése, és az adóalapnak ily magas %-oli fokozása, a minőt sem Anglia, sem Németország mezőgazdasági ipara nem tud felmutatni ily rövid idő alatt, még előrehaladásuk korszakából sem. Ha tehát közgazdászatilag lehetetlen az, hogy több adót fizessünk most, mint akkor fizettünk, midőn viszonyaink jobbak voltak; még inkább lehetetlen az mezőgazdaságilag, mert régi kataszterünk az akkori jobb viszonyok hatása alatt, és azok állandóságára, sőt javulására számítva ugy is aránytalanul i'ia^asabb volt, mint más vidékeké; —se pontnál mai kénytelenek vagyunk tüzetesen rámutatni azon hibákra, melyek föld jövedelmünk megállapításánál kezdettől fogva elkövetve leltek, de mivel Excelleutiád előtt az egész- munkálat ugy is ismerve van, c*ak röviden érintjük azokat. \ pápai becslő járásban nagy hiba volt három os'/i.il> izási vidéket felállítani; az el.ső osztályozási vidék felállítása zavarta meg az arányt a vidék egyéb becslő járásaival szemben, melyet nem indokolt sem földrajzi helyzet sem talaj különbözőség, sem forgalmi érdek; mely csak azért látszott felállítva lenni, hogy magas tariífáival fokozatos ál menetet képezzen Sopron megye gazdag osztályzási vidékeire pedig sem a föld, sem a gazdasági viszonyok alakulásában nincs fokozatos rendszer, — szétporlási , és áradmányi talaj két különböző valami, ha egymással szomszédok is, s a mi a Rába nyugoti részén Sopron felé van, az a miénktől eltérő más ország más világ-! a járási bizottság annak idején felemlítette hogy itt csak a II és UI-ik osztályozási vidéknek van jogosultsága, de azon indokkal, hogy már nem lehet rajt segíteni — eliittetett. A devecseri járásban ugyancsak két osztályozási vidék van, de ott meg az a hiba, hogy a 43 község soroltatott az első vidékbe, és csak 9 a másodikba, holott a sümeghi járással szomszédos községeket mind a ll-ilc vidékbe kellett volna csoportosítani. A tiszta jövedelmi fokozatok is rendkívül magasan állitattak fel, mert azon tiszta jövedelmeket, melyeket például a pápai és devecseri járás I-ső osztályozási vidéknél a szántóföldekre felállítottak, még kivételesen is elérni, lehetetlen; a járási bizottság felhozott érvei meg is győzték erről a kerületi bizottságot, mely több helyen tett leszállításokat; igy a pápai I-ső osztályozási vidék szántóföldjeinek mind a nyolez osztályát 10%-al leszállította, de az országos bizottság nem csak visszaállította a tervezett fokozatokat, hanem azokat átalában, és óly mérvben emelte, hogy például a szántóföldek V-ik osztályánál maga ezen emelés 3 frt 40 krt. tesz, s igy jutott vidékünk indokolatlanul, s igaztalanul, egy képzelt adatokon készült tiszta jövedelmi fokozathoz, melynek terhe alatt leroskadunk. De legsérelmesebb mindannyi elkövetett hiba közt, az os/.lályba sorozási munkálat, s ennél különöset) felhívjuk Excellentiád figjelmét, hogy az itteni talaj viszonyok sokíelesége. s nagy külömbözése mellett lehetséges-e az már c*ak földtanilag is, hogy például a pápai i-ső osztályozási vidékben a szántóföldek megérdemli, epen az igazság tiszta szolgálata, s ezzel az emberiség legfőbb törekvése.« Rosenkranz a bölcselet fogalmát a bölcseség fogalmában keresi, melyről mondja: »A bölcseség tehát közös, — a tudásra, mint a cselekvésre vonatkozó fogalom, s épen az, mi mind a \ kettőt, a tudást és cselekvést egygyé füzi.« I Fischer Kuno állítja: a bölcselet «oly tudomány, mely a tapasztalatot, ismeretet, átalában a tudást magyarazza.« Dühring Jerio, az élő bölcselők kitűnő tagja következőkép adja a bölcselet fogalmát: »A bölcselet az élet s világróli legmagasb s legnemesb tudat létrehozását célozza.« íme! egy és ugyanazon tudomány hányféle fogalmával találkozunk! mondhatná valaki. De ha komolyan vizsgáljuk a dolgot, valamennyi meghatározó ugyanazon cél után törekedett külön, különféle uton. Valamennyi feladatául tűzte ki az igazság keresését, de a módra nézve tértek el egymástól, mely által azt feltalálhatni vélték. Mindegyik saját felfogásához akarta idomítani az igazság keresését; egy-egy álláspontot elfoglaltak, s ezt választották Ariadnefonalul, mely őket tudományos kutatásaik tömkelegéből kivezesse. Ezen módot, nagyon természetes, mindegyik saját geniusának sugallata szerint követte, melyhez az ember egyéni jellemére s szellemére tapadt hiúság és csökönösség is | járult. . Igy keletkeztek a különféle bölcseleti rendszerek, melyek szerzői saját mintájuk szerint akarták a bölcselet tudományának köntösét idomítani. Ezen igyekezet legfőbb esetben nem kerülte ki a szellemi erőszakoskodás következményeit, s így történt, hogy a külső ruha szerint a belső test vagy nagyon is elhízott, vagy pedig vézna alakká aszott össze. — A dancsos rendszeresség formaiságának igen gyakran áldozatul esett a tartalom szabad fejlődése. Ámde egy pontban mindnyájan megegyeztek, s ez: az igazság fellelése utáni vágy. Ha most ezen közös jegyet, a fogalmak összeségéböl, mint tényezőt kiveszszük, nem fogunk nagyon tévedni, ha a bölcselet fogalmát következőkép formulázzuk: a bölcselet azon tudomány, melynek nem csak feladata, hanem kötelessége is mindazon igazságok rendszeres megállapításával foglalkozni, melyek a tudás s cselekvés fogalomkörét képezik. (Folyt, kov.) <

3k>. Itac'íW £OJO5. 71%a — tehát csaknem V» része — a három első osztályba legyen sorolva, a mi tényleg igy van, s a mihez hasonló eljárást az ország egy vidékén sem találhatni, legalább ott nem, hol ezen három első osztályból még a harmadiknak tiszta jövedelme is 10 frt. 50 kr. Itt vannak tehát a hibák, melyekre elég csak egyszerűen rámutatni, első tekintetre kimagaslanak azok, és hogy az nem csak a járás belnrányát illetőleg hibás, de hibás a külarány tekintetéből is, például hozom fel összehasonlításra a veszprémi becslő járás első osztályozási vidéket — a déli, és kelenföld pécsi vasút közt — melynek talaja sokkal jobb a pápai Iaső osztályozási vidéknél, s tiszta jüvedelmi fokozatai még is jelentékenyen alacsonyabbak, s e mellett szántóföldjei legnagyobb része a 4-ik és 5-ik osztályban van. Nein azért hozzuk ezt. fel, mintha a veszprémi osztályozást hibásnak tartanok, ellenkezőleg szakértők állítása szerint megfelel az a valóságnak, s épen azért állítjuk fel például hogy arányosan reánk is hasonló, a valóságnak megfelő eljárás almaztassék. Még sokkal kirívóbb példákat tudnánk felhozni a közvetlenül érintkező kataszteri kerületek szomszéd megyéiből, sót tovább menve, a termőképességben kimerithetlen Tisza-vidékről is, hol a megfelelő becslő járásokban mindenütt alacsonyabb tiszta jövedelmi fokozatokat találunk, és legfőkép igazságosabb osztályozást. Daczára mindezen hiányoknak, vidékünk az egyénireclamatió útját megkísérti, bár előrelátható, hogy ily nagy hibákat ezen az uton orvosolni nem lehet, cs ezen meggyőződésünk az oka, hogy Nagyméltóságodat ily hosszú felterjesztéssel fárasztjuk, de Excellentiád szigorú igazság érzetére bízva egyéb érvek, és indokok felismerését, csak azt vagyunk bátrak megjegyezni, hogyha ezen adókivetés, és annak tiszta jövedelmi alapja meghagyatik, a földadó helyenként, cs egyénenként az összes valódi, előállítható tiszta jövedelmet felemészti; miből fogjuk fizetni átalános jövedelmi pótadónkat, a községi pótlékot, közmunkát, katona tartást, hitközségi terheket tandijat, beteg ápolási kivetést, és azon elszámlálhatlan kivetéseket, melyeknek kirovási alapjául legtöbb esetben ezen magas tiszta jövödelem szolgál? és tiszta lelkiismerettel mondhatjuk Excellentiádnak, hogy azon időponttól, midőn ezen uj földadó Veszprém megye pápai, és devecseri járásában, ugy a mint van, életbe lép, csak névlegesen fog létezni kis és nagy birtokos, tényleg pedig nem is bérlője, hanem fizetéstelen kezelője lesz — addig a meddig — tulajdon birtokának. Végre legyen szabad mély tisztelettel felemlítenünk, hogy mi teljes bizalommal, óe reménnyel nyújtjuk panaszunkat Excellentiád elé, s ha ugyan azt az országgyűlés elé is adjuk, nem Excellentiád iránti bizalmatlanságból történik, de történik azért, hogy a képviselőház utján az egész ország lánsa, miszerint vidékünk nem akar könnyebbülést tán egy más vidék rovására, hanem nyíltan kér méltányosságot, es igazságot. Nagyméltóságú miniszter ur! egy sújtott vidék lakossága, a hazának egy igénytelen része nem kiálthatja hogy a „haza veszélyben van" hogy segélyt kérő szavát meghallják, de 340.000 kataszter holdon élő 20.000 magyar birtokos család sorsa felett dönt Excellentiád ítélete e pillanatban, s kétségbe kellene esnünk, ha hitünk az igazság meggyőző erejében oly erős nem volna. Nagyméltóságú miniszter ur! Hivatkozva az előadott indokok, és körülményekre és hivatkozva különösen a mellékelt kimutatásra, mély tisztelettel kérjük Exocllcnliádat, méltóztassék panaszunkat megvizsgálni, sérelmünket törvény és igazság szerint orvosolni, és az uj adókivetést vidékünkön kérelmünk elintézéséig felfüggeszteni, mely kérelmünk után hódoló tisztelettel maradtunk Nagyméltóságú in. kir. Pénzügyminiszter urnák Pápa Mártius 31. 1884, alázatos szolgái a pápai cs devecseri becslő járás birtokosai. Hogy a közönség tájékozva legyen, addig is mig az összeállítás mind a 96 községből elkészül,közöljük néhány község és birtokos uj adókivetését. 1885. adó (Síi. adó vj ado emelkedés | Forint] % Vanyola község — — — — — Nyögér ,, - — — — — Csótli községben Gróf Esterházy Móricz ur birtoka — — — — — Nóráp községben Gróf Esterházy Móricz ur birtoka — — — — — Takácsi község — — — — — Takácsi községben Eöri Szabó Sándor ur hírtoka — — — — — Takácsi községben Horváth Lajos (éle Jenő községben Rácz Sár.dor ur birtoka Aesád község — — — — — Bakony-Ságb — — — — — Kéltörnyulakon Koller János ur birtoka 2619 34-8 521 289 2181 64 22 61 2209 1511 547 5387 746 1236 641 4289 141 54 252 3923 3002 U88 105 113 137 122 96 120 145 296 80 98 117 tájékozásul ennyi is elég, a legjobban megterhelt községek Pápa, Borsnsgyőr, Kéttornyulak, Dcvecser Nyárád, Gyimöt stb. még nincsenek hivatalosan kiadva, de az osztályozásokból már kilehet számítani, hogy ezekben az adó még több százalékkal emelkedik. Az országgyűléshez intézendő kérvény jövő számunkban közöltetik, reméljük hogy Láng Lajos képviselő, mint az országos kérvényi bizottság tagja, s Fenyvessy képviselő, mint az egyik érdekelt járás képviselője mindent elfog követfű, hogy igazságos panaszunk sikeres elintézést nyerjen. — A Győri Közlöny mult vasárnapi számában a színházi csevegések irója helytelenül itéli meg a jó pápai közönség (mint ö nevezi) neheztelését Mándoky színigazgató irányában, s a Pápai Lapok czikkének több állítását czáfolni törekszik; az ügy teljes megvilágítására közöljük Mándoky igazgató ur levelét, melyet a színház igazgatóság elnökéhez irt: „Tekintetes ur! A választmány (t. i. a győri) tegnapi gyűlésében végzésileg kimondta, hogy semmi szin alatt nem bocsájt el virágvasárnapig, s ha távozni merészelek, a színházért fizetendő io (az az tiz) forintért ami virágvasárnapig esik, letartóztatja ruhatáramat! Ilyen körülmények közé jutottam! most nem tudom, hogy mit csináljak? pedig ma vasárnap harmincz frt a jövedelem, s igy tönkre kell mennem. — Nem tudom, hogy hová folyamodjam? nem tudok kivezető utat találni, mert a botránytól félek, s nevemet compromittálni nem akarom. Köszönöm irántam tanusitott jóságát, — köszönöm a pápai közönség részvétét,— az erőszak előtt meg kell hajolnom. Kiváló tisztelettel stb. Győr 1884 mártius 3. Mándoky Béla." Ezt a levelet, valamint Mándoky ur korábban kelt leveleit, melyben felkéri a pápai színház igazgatóságát, hogy ide jöhessen, a Pápai Lapok szerkesztője eredetiben is elküldheti. Már most nem tudom, Mándoky urnák volt-e igaza, vagy a színházi csevegések írójának van-e igaza ( s mint jó szomszéd azt nem is kutatom; de annyi bizonyos, hogy a Pápai Lapok czikkirójának igaza volt, a mennyiben ő a valódi tényállást vélte közölni, j Most még csak azon szellemes megjogy; zésre — hogy a Pápai Lapok czikkében sok I badar beszéd volt — akarok rövid észrevételt I tenni; a csevegés fogalmához sokkal közelebb áll j a badarság, mint a komoly beszédhez, mi pedig komolyan szóltunk, s komolyan állítjuk most is, hogy 7 hónapos évad alatt, olyan városokban mint Győr, tönkre keli menni a legjobb társulatnak is, mert ugyan azon szinházba-járó közönség nem bírhatja a pártolást ily hosszú évadon át, e mellett ment tönkre Beődy, s vesztett nagy összegeket Mándoky, s ezen okulva szerződött Jakab ha jól vagyunk értesülve már csak 5 hónapos évadra. Mivel pedig azt gondoltuk, hogy az osztalékra dolgozó szinpártoíó egyletek ezt maguk jó szántából nem igen fogják indítványozni azért hivatkoztunk a központi színészed igazgatóságra , melynek feladata volna a színészet ügyére ugy befolyni, hogy ilyen szerény igényű városok is mint Pápa, a hatalmas szomszéd mellett legalább 2 hónapos évadhoz jussanak, mert ők is első rendű színtársulatot óhajtanak állandó színházukban látni. s beismerik, hogy azt hoszabb időig fentartani nem bírják. Ennyit az ügy felvilágosítására. Egyébiránt mi is ezt minden »harag és gyűlölség nélkül* mondjuk, annál is inkább, mert ugy halljuk, hogy a jövő télre ismét Mándoky lesz a győri színigazgató, s akkor ismét szükség lesz néhányszor ráijeszteni a pápaiakkal a győri közönségre, mely minden ilyen „hecc" után egy kicsit jobban pártolja a színészetet. Körrendelet a községek érdemes elöljáróihoz. A kézbesítés ténye minden bizonynyal oly alapintézkedés, mely nélkül sem bírósági, sem közigazgatási eljárás eredménynyel nem intézhető. Ezen felfogásból indult ki a törvényhozás akkor, a midőn az 1875. X. t. czikket megalkotta és a kézbesítés fontossága mellett bizonyít azon szabályrendelet is, melyet ezen t. cz. végrehajtásának tárgyában a m. kir. Bel- és Igazságügyi Ministeriumok még azon 1875. évi július hó 3-án bocsátottak ki.— Igen természetes tehát, hogy a kézbesítésnek megye-szerte pontosan leendő foganatosítása köztekintetekből kívánatos. Szerzett tapasztalataim azonban arról győztek meg, hogy a kézbesítőkről szóló 1875. X. t. cz. végrehajtása tárgyában kiadott és már fentebb említett szabályrendelet nagyon határozott és világos rendelkezései igen hiányosan teljesíttettek. Elérkezettnek tartom tehát az időt arra, hogy a kézbesítés foganatosításának gondos ellenőrzéséről községről községre gondoskodjam, az észlelt hiányokat pótolhassam s a mulasztásokkal szemben teljes szigort érvényesítsek. Utasítom tehát a község érdemes elöljáróságát, hogy a .most tényleg működő községi kézbesítő nevét, valamint az 1883 év folyamán működött községi kézbesítő nevét is hozzám 8 nap alatt jelentse be s egyidejűleg hozza tudomásomra azt is, hogy a községi kézbesítő a kézbesítési jegyzéket az illető járásbíróságnak a mult 1883. évre vonatkozólag a folyó év mely napján adta át? Teljeß meggyőződést és igy körülményes adatokat akarok szerezni arra nézve is, hogy a törvénykezési és más egyéb természetű kézbesítések együttes} jegyzékbe vezetetten kezeltetnek-e? Ismerni kívánom továbbá a mult 1883. évi kézbesítés mennyiségét, hogy elbírálhassam, ha vájjon az illető községben az alkalmazott kézbesítő elegségcs-e s igy nem-e forog fenn annak szüksége, hogy a községet az idézett szabályrendelet 20 §-ához képest két kézbesítő alkalmazására kötelezzem. Utasítom tehát az érdemes elöljáróságot arra is, hogy

r a fentebb kitűzött 8 nap alatt jelentse be hozzám, ha váljon a törvénykezési és más egyéb kézbesítésekről együttes jegyzék vezettetik-c? — hogy az 1883. évben hány törvénykezési és külön külön hány más árvaügyi, adó- közigazgatási kézbesítés fordult elő? a község} kézbesítőnek a község minő fizetést ad cs hogy egy kézbesítőt a kézbesítés pontos teljesítésére elégségesnek tart-e? ! Elvonom pedig a község érdemes elöljáróságától, hogy a most bekívánt adatokat gonddal állitandja össze s hogy 8 nap alatt pontosan be is J fogja terjeszteni. A jelentés minden tekintetben minden községre nézve külön teendő meg. Veszprém, 1884. évi februárhó 29-én. alispán. A veszprémi összes iparosok felirata a képviselőházhoz. Mélyen tisztelt képviselőház! Midőn az 1872. évi „Ipartörvény" meghozatott és mielőtt az még jogerőre emelkedett volna, a hazai kézműiparos osztály már ekkor egyértelmüleg hangosan és erélyesen tiltakozott, azon ipartörvény ellen, amely által a kézműiparos osztály kiszolgáltatva látta magát a pénz uralom és a szédelgő kontárok nem tisztességes üzelmeinek; de sajnos, hogy az iparosok ezen panasz szava akkor figyelembe nem vétetett, és igy a gyakorlati életnek kelletett az ipa rosok keserves rovására beigazolni a törvény emberei előtt azt, a mire őket az iparosok már előre figyelmeztették; tudniillik arra, hogy majd az áll liberalizmus kibontott zászlója alatt csakhamar gomba módra fog nőni azon üzlet-emberek száma, a melynek a tisztességes iparos áldozatjává fog válni. De habár több éven át küzdött az iparosi osztály a legnagyobb buzgalommal ezen korlátot, nem ' ismerő természetellenes állapot ellen és folyton kérte .s követelte ezen káros törvénynek megváltoztatását, az iparosok panasza nem vétetett figyelembe: mert elnyomta azt az álbölcseség hiszékenysége, mig végre a Il-ik „Országos iparos gyűlésnek" sikerült elérni azon célt, hogy az iparosok általános panasza I óhaja os kívánalma a kormány által figyelembe vélelett cs méttányoltatott annyira, hogy hozzáfogtak egy „Uj ipartöi vény-javaslat" készítéséhez, de a melyhez csaknem négy évi idő kellett, mire az elkészült és az a törvényhozás elé terjesztetett, de alig, hogy ezen várva-várt törvécyjíivnslat az iparosok előtt köztudomású lett; az a legnagyobb kifakadásokra és elcgületlenségekre nyújtott alkalmat a helyett, hogy az a.< iparosokat megnyugtatta volna, vagy hogy az csak némi reményt is nyújtott volna nekik óhajuk teljesülésére. Most azonban, ezen várt remény helyetti csalódás ismét tettre ébresztette országszerte az iparos osztályt és megindult, az általános mozgalom, a melyet a létért való küzdelem, rendesen elé szokott idézni. Egymást érte az általános részvételre való felhívás, napirenden voltak és vaunak a népies iparos-* gyűlések országszerte; tartatott egy szűkebb körű országos iparos értekezlet is, és mindezen számos értekezletek, gyűlések és mozgalmak oly egyértelemben nyilvánulnak, hogy ezt figyelmen kivül hagyni a törvényhozónak, szerintünk majdnem lehetetlen, de mégis, mi alulírottak, mint Veszprém városának iparos polgárai, szükségét látjuk annak, sőt kötelességünknek is ismerjük azt, hogy az alábbi kérelmünket az „Uj ipartörvény" módosításának érdekében a nemzet törvényhozói előtt a következőkbe terjesszük elé: 1. Kérjük kimondani és törvénybe iktatni azt. hogy önálló ipart egyedül csakis az űzhet, aki iparát maga szakszerűen tanulta és mint segédmunkás azon iparban legalább négy évig műhelyben vagy gyárban dolgozott. 2. Köteleztessék minden önálló iparos arra, hogy valamely ipartestületnek tagja legyen. Továbbá, hogy minden városban csakis egy ipartestület állitható fel, és hogy az ipartestület önkormányzati jogaiba hatósági biztosok által ne akadályoztassék. 3. A vásárügy törvény által rendeztessék oly formán, hogy annak fölszaporodása törvény által megakadályoztassák és hogy az eddigi károsnak mutatkozó vásárok kevesbiltessenek és a vásári árulási sorrend megállapitassék. 4. A tanonc/, és a segédügy a törvény által ak képen szabályoztassék, hogy az a hazai ipar felvirágoztatására üdvös hatással lehessen. 5. A fegyenc/, ipar, törvény által szabályozías- . sék ugy, hogy az az adózó iparosnak versenytársává ne lehessen. 6. A házalás és vándor raktározás tiltassék el, és hogy a hamis bukásokra a büntető törvény-könyv szigoruabban terjesztessék ki, mint az eddig történt. 7. Hogy az állami szükséglet a hazai ipar által fedeztessék, és hogy a hazai iparnak pártolása az állam által minden téren felkaroltassék. Ezen általunk rüviden felemiitett kérelmeinket még csak azzal toldjuk meg és fejezzük be, hogy ipartörvény-javaslat bővebb módosítását, az országos ipar-egyesület és a szűkebb körű országos iparos értekezlet határozata és kérelme alapján kérelmezzük mi is. A veszprémi összes iparosság nevében vagyunk a mélyen tisztelt képviselőháznak hazafiúi tisztelettel: Veszprém, 1884, március hó 9-én — alázatos szolgái: Balogh Károly, közgyűlési elnök, Mészáros Mihály k.jegyzö. Völgyi Lajos, Nagy János csapó, Katona Sándor csizmadia, Bauer Károly mészáros, Valentin Antal cipész, Schmid István szabó, Zsolnai Sándor szűcs, Suli Ede sütő, Kurcz Rudolf, asztalos, Sperg Domonkos molnár, Husvéth János köteles, Bóuthauer Gáspár kalapos, Megyesi József építész, Tóth Lajos fazekas; Biró József csutorás ipartársulati elnök. Rovalv-ßzelö: TIBOLD ÖZSÉB. Márczius Í9. — Kr. sz. e, 318. Phocion, Athénének kormányzója, a néz által gyanúsítva, mintha hazája ellen a maccdonolckál összeesküdött volna, halálra ítéltetik, s a neki ni/új" toll méregpoharat ártatlansága érzetében nyugalommal iszsza ki. Igy teljesedett be Demosthenes a macedónok elleti buzdító szónoknak jóslala a békeszerető Phocionról: „Phocion az alheneiek téged még egykor dühösségökben megölnek,

11 mire azonban Phocion válaszoló: v

Es téged, mikor majd eszökre térnek.* Márczius 20, — 1775. Kolosvártj Sándor a magyar tudós társaság igazgató és tiszteletbeli tagja születik Homok-Bödögén, Veszprém-vármegyében. Márczius 21. — 924. a magyarok Berengárnak, mint szövetségesöbiek, halálát megbosxulandók, Páviát kiostromolják és földúlják. Márczius 22. — 1S94. Bourbon Henrik naüarrai király Parist elfoglalja, mire a nép őt királyának elimerU