Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-02-24

den várakozást; a pápai járás, és a devecseri járás egy részének új adója (az elnök kivételével) a régi adóhoz képest a legnagyobb százalékok­ban emelkedett csaknem az egész országban, a járási és kerületi bizottság felterjesztései figye­lembe nem vétettek, és hogy állitásunkat illust­ráljuk, felhozzuk példának a csóthí nagy birtokot, melynek adója 511 frt volt, az uj adó pedig 1266 frt lesz, tehát az emelkedés 148% — felhozzuk a kéttornyúlaki nagy birtokot, melynek adója 530 frt volt, az uj adó pedig 1188 frt, tehát az emelkedés 123%, s igy van ez más községekben is, sőt helyenként még ennél rosszabbul is. A baj oly nagy, hogy ezt pusztán az egyéni recla­matioval orvosolni nem lehet, itt valami tévedés nek kellett történni, — nem tudjuk a pénzügy luiuisternél, vagy az országgyűlésnél keressünk-e védelmet, de azt tudjuk, hogy ha ez az állapot fenntartatnék, számunkra nem marad egyéb, mint a végpusztuiás, és kivándorlás. Hogy teendőinkben tájékozhassuk magún kat, felkérjük a pápai gazdakör elnökségét, mi szerint márczius 7-én tartandó rendes havi ülé­sére hivja meg a vidék összes érdeklődő birto­kosait, hogy egyöntetű eljárás iránt megállapodni alkalmunk legyen. Pipa, fenruár 24. 1884. FELHÍVÁS! Az 1885. evi budapesti országos általános ki­allitá-, f. é. uiárczius hó végéig meghosszabbított ujubbi határideje is már nagyobb részben elmúlt, a nélkül, hogy kerületünk termelői, gyárosai és kézmü­iparosai közül a kiállítók oly száma jelentkezett volna hosry általa ugy az őstermelés, mint a gyári- és kézműipar terén oly kiváló helyet elfoglaló kerüle­tünknek, minden irányban való méltó képviseltetését, biztosítottnak tekinthetnők. Ez felette sajnálandó körülmény. HÍRzen az 1885. évi kiállítás hazánknak a maga nemében, terjedelmében s czélzataiban legelső orszá­gos kiállítása leend, melynek czélja: hű és kimerítő képét adni hazánk gazdasági és iparos termelőké­pességének; czélja: a vendégül hívott Európa bíráló szemei előtt, úgy hazánknak österményekben való gazdagságát, mint a gyári és kézműipar terén észlel­hető haladásáról, sok tekintetben versenyképességét egész teljében feltüntetni. Azért ismételten azon hazafias felhívással fordu­lunk kerületünk valamennyi földbirtokosa, gyáriválla­lata s kézműiparosához: szíveskedjenek minél nagyobb számmal a kiállítás hazafias ügye körül sorakozni s bejelentéseiket az illető helyi-bizottságok utján minél elébb kezeinkhez juttatni. Mert elodázhatlan, hazafias kötelessége Ma­gyarország minden versenyképes polgárának, hogy a nemzet ezen nagyszabású kiállítását legjobb erejük­kel támogassák s ezáltal a tervezett, kiállításban ha­zánk termelő képességét impozáns kifejezésre jut­tassák. A szegénjebb sorsú, kisebb kézmúiparosoknak, e czélból melegen ajánljuk, a kiállítási szabályzatban az együvé tartozó csoportokra nézve engedélyezett gyűjteményes kiállításokat; melyek által az egyesekre nézve terhes költségek minimumra szállíthatók le. De felhívjuk egyúttal kerületünk megyei és városi törvényhatóságait, nagybirtokosait, pénzinté­zeteit és vagyonos polgárait Ls, ezen hazafias ügy anyagi pártfogolására, meglévén győződve, hogy ál­dozatkész hazafiságuk ez alkalommal sem fogja ma gát megtagadni. Hisz sem ezen kerületi bizottság, sem a kerü­letben szervezett helyibizottságok, nem rendelkeznek mi összeggel sem, hogy a szegényebb sorsú kiállító­kat akár térdij kedvezményekben, akár egyéb se­gélyben részeltethetnék. Azonkívül kisebb kézműiparosaínk körében so­kan vannak, kik képességgel is, akarattal is bírnának a kiállításon való részvételhez; de kiknek anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy a reájok nézve amúgy is terhes mellék kiadások mellett, még a ki­állítandó tárgyakra is nagyobb összegeket fek­tessenek. Ezen törekvő iparosainkon kellene kiállítási tár­gyak megrendelése által segíteni s erre hívjuk fel főkép kerületünk vagyonos osztályának áldozatkész­ségét. S erős bizalmunk, hogy ezen kérelmünk nem fog eredménytelenül elhangzani. Hisz minden házban, minden nagyobb háztar­tásban, folyton szüksége van az oly tárgyaknak, melyeket iparosaink legnagyobb része képes előállí­tani, s melyek kitűnő kiállításáról már maga azon körülmény kezeskedik, hogy azok a kiállítás szá­mára készíttetnek. Méltóztassék azért teljes bizalommal akár ezen kerületi-, akár az egyes helyibizottságokhoz fordulni kik is a megrendelések közvetítését a legnagyobb készséggel eszközlendik. Fel tehát a munkára! Egy rövid hónap áll még rendelkezésünkre, de megvagyunk győződve, hogy ezen hónap alatt is sikerülend a hivatott tényezők hazafias közreműködése mellett, ezen nemzeti ügy­nek a kiállítók oly számát megnyerni, hogy általa kerületünk termelő képessége minden irányban tel­jesen képviselve leend. Kelt Sopronban, 1884. február havában. A soproni kerületi kiállítási bizottság* eredményre nern juthattak, mert a tolott mindig nagy lármát csapott. Egyszer azután János a koma intett István s sógornak s egyesült erővel neki estek az öreg Tekintetes Szerkesztő Ur I Eddig három nemzeti ünnep-napot volt al­kalmam átélni, az első egy képviselő válasz­tás volt. Itt ugyanis a választás napja ünnep­nappá declaráltatik. Minden bennszülött vagy ho­nosított, 21 éves korában szavazatképes. Kortes­kedés szintúgy folyik mint nálunk. Lobogók nincsenek. Helyette nagy kocsik, négyszegletű sátorformára bevont vászonnal, minden oldalon a jelölt arczképével, a kocsiban levő harangszó mellett, járnak a megfelelő városrészekben. Min­den nagyobb utczán fabódék állíttatnak föl és oda adhatja minden szavazó votumát, ha nem akar messze a választási helyiségbe fáradni. Bizonyos meghatározott időben összeszedetnek a szavaza­tok és csak másnap hirdettetik ki az eredmény. Most egy magasabb rangú biró lön képviselővé választva. Fizetése, mely évenként 16 ezer dol­lár, nem futotta ki a korteskedési költségeket, mit a lapok nyíltan megbeszéltek. A másik nemzeti ünnepnap az úgynevezett hálaadás napja volt. Ezt az elnök rendeli. Ezen a napon tilos a munka. A szegények, egyletek és városi hatóság által, a a fogházak lakói pedig az állam által láttatnak el az nap mindennemű étellel, itallal; mindenütt ott keli lenni a pulykapecseuyének. Ez itt nem­zeti étel. Sokkal nagyobb mint nálunk és font­számra árulgatják. Ezen napon minden család, bármikor kiléphetnek, ha szomjasak. Ez volt a katonai díszmenet, utánna jöttek a különféle egy­letek, majd a magas hivatalnokok hintókban, az elnök Waschington hin tójában és kocsisa pipájá­val a szájában, mintha nem is az elnököt ünne­pélyes menetben hordozná. Az egész ünnepély sokat vesztett az eső miatt> de anélkül is ne* vetséges volt-,, nálunk megszokott katonai ünne­pélyekkel szemben. Este minden felé nagy la­komák voltak és igen sok düledező haza menővel lehetett találkozni, kiket egyes rendörök vettek oltalmukba. Ezeknek csak akkor szabad egy ré­szeg emberen segiteni, ha elesett. —Karácsonynak csak egy napját ünneplik, — az újévet megelőző Sylvester éjt tűzijátékkal, ágyuszóval, harango­zással jelölik és süketítővé vált a lárma, midőn a 12-t az órák elütötték. Újév napján az el­nöknél a sok hivatalnok, katonaság tiszteleg, ezek után a népnek szabad a bemenet és az el­nök kénytelen, bármily szegényes polgárral is kezet fogni, mí némileg emlékeztetni akarja az el­nököt polgári eredetére, valamint apolgárt, hogy kellő szerencse mellett még ö is eljuthat az úgy­nevezett „fehér házba." A gyermekek Sylvester estét, valamint minden ünnepeket örömtüzek meg­gyújtása által az utczákon ünneplik, összehorda­nak minden petroleumos hordót és más minden­féle égö anyagot és bármelyik népes útezában meggyújtják a máglyaféle faanyagot és dalolva állják körül, mig el nem ég, anélkül, hogy va­laki őket háborgatná az esetleges tűzveszély mi­att. Ennyire áll itt a szabadság. Szintoly kevéssé korlátolják az egyes pol­gárt háza építésében, a miért is a legbadarabb izlésü, minden építészeti csiny nélküli számos ház látható. Azonban mindegyiknél meg van a czélszetü berendezés: légfűtés, légszeszvilági tás meleg és hideg vízvezeték a legmagasabb emeletekig, fürdőszobákkal. A jobb módú maga lakik rendesen egy házban és a szobák nem egy­más mellett, hanem egymás fölött vannak. Az alsóban az étkező szoba és konyha, az első eme­letben a fogadó és társalgó, a másodikban a lak­szobák. Nagyobb bérházaknál érdekes és feltűnő az utczáia szóló vaslépcsők tűzveszély esetére, valamint azon készülék, hogy bármelyik eme­letről a bezárt kapuk egy vékony sodrony se­gélyével ki- és bezárhatok s mindenhová telephon szolgál. Tetőzet nincs és ennélfogva a ház leg­felsőbb része lapos és ruhaszáritásra használtatik, mi leginkább furcsa benyomást tesz az idegenre, (folyt, köv.) tartalmú lapot élénken ajánljuk olvaaóink figyelm ébc. Muta ványoszámokat kivonatra ingyen küld bárkinek a „Magyarorszá és a nsgyvilig kiadóhivatala (Budapest, Légrády-testvérek, 04­dor-utca 1. szóm.) Előfizetési ára egész évre 8 frt, a Peati Hírlappal együtt 20 frt. — A „Vadászlap" f. évi január 25-iki szá­mában a közlemények sorát ama nagybecsű értekezés nyiy'a meg. mely a Vadászat történetéi és a vadászat különféle módo­zatait ismerteti az ős kortól a jelenig. Ezt követi egy igen ér­dekes leírás: „Farkas-vadászat Horvátországban" br. ftothenhal Józseftől. Majd, a folyó vadászatok cim alatt az ország külom böiő vidékeiről igen' érdekes s legújabb vadászati jelentések foglaltatnak. Ezután „Körültekintés a budapesti radaspiaezon" czim alatt a fővárosi yadfogyasztás és vad-forgaiom van ismer­tetve a lefolyt vadászati idényről. Azutáu egy practicus fejtege­tés a házi-macskák kártékonyságáról a mezőn. A iő/egyzékek közt igen érdekes a hédervári uradalom 50 éves lójegyzéke, a a vadászati eredmény változó esélyeinek, s az egygyes darabok után ez uradalomban fizetni szokott Iőpénzeknek ismertetésével. — A vadászkonyha a fenyves madárnak némely készítési mód­ját ismerteti. Az irodalom rovatban Kynophii kitűnj szakmunkája „Az angol vizsla és fajbeli tiszta tenyésztése" van ismertetve. Előfizetési ár egész évre 6 frt, félévre 3 trt; a „Sport Egylet't vagy az „Orsz. raagy. vadászati védegylet" tagjainak az összes számok egész évre i frt, fél évre 2 frt, Megrendelések a „Va­dászlap" szerkesztőségéhez Budapest Nemzeti Casinó 11. emelet intézendők. — A „Magyar háziasszony " Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szép­irodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszonyok országos egyletének hiva alos közlönye, — előíizielési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt. negyed évre 1 jrt, 50 kr. Előfizethetni leg­czélszcrübben postautalvány által a „Magyar Háziasszony'' kia­dóhivatalához Budapesten Váei-körut 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek, mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz ezekért — legcélszerűbben levelezőlappal — fordulnak. — Táborssclcy ÓS Parscll zenemű­kereskedéseken megjelent „Maiglöckchen" polka franeaisc. Zongorára szsrzé Fahrbach Fülöp ifj. Ára 75 Kr. — „Regatta csárdás". Egy kedves, szép, s ma már közkedveltségben álló csárdás jelent meg fenti cím­mel, melyei Komlódy Gyula szerzett, A csárdis igen szép kiállításban jelent meg Budapesten, Táborszky és Parschnál, Ára 1 frt. A/inljuk. Rovatvozctő: TIBOLD ÖZSÉB. Február 18. — 1586. Uraké Ferenc Virginiából az első burgonyát I krumplit hona) Európába. Február \9. — 1473. Kopcrnik Miklós kitűnő csillagfái korát majd egy századdal megelőzte, meghal Becsben. Február 21. — 1315. A harczias II Gyula pápa, ki 1306. ápril \8-án Szent Péter templomának alapját Iclelle, meghal Romában Február 22 — 1346. Luther Márton Wttenbtrghen, a várlemplomban eltemettetik. Február 25. — 557. Konstantinápolyban a Sophia tem­plomnak alapja letétetik. Február 24 — 1468. Gailenberg János, a könyvnyom­tatás föltalálója meghal Maimban. bírónak, s olyat lendítettek rajta, hogy nem csak szorult helyzetéből szabadult meg, hanem egy út- j még a legszegényebb is pulykával él; meg van^ tal fel is döntetett; a koma meg a sógor elveszt- j az alkalom adva mindenkinek, ha pénzért nem vé­rén ez által támpontjukat, tetejébe zuhantak az érdemes bírónak. — Hála Isten 1 csakhogy megszabadultam! Sóhajtott fel a plébános s mit sem törődve a három fetrengő alakkal, lótott haza felé. — Adta papja! szólott az öreg biró midőn talpra állott, ez hát felcsufolt! Nem csak oda szorított az ajtóhoz, de mégis előzött a rendez­kedésben, pedig az csak engemet illet; én va­gyok a falu első embere. -- Az bizony ugy van biró komám! monda János, siessen is kend a tisztelendő úr után, és együtt süssenek ki valami okosat; nem szeretném ha hires falunk ki ne tenne magáért a holnapi napon. — Magam is úgy akarom válaszolt az öreg oiró s nagy sántikálva bukdácsolt a plébános után Másnap épen vasárnap volt. A plébános ur is. hamarjában elvégezte a misét, meg-meg nézte a konyhát, majd az utcán rendezgetett egyet r: Ist; olyan volt mint az örök mozdony folyto­nosan szaladgált. Ugy tizenegyóra tájban rend­ben is volt miiden, a plébános, Öreg biró és ku­paktanács helyet foglalt a zöld gályákból készí­tett diadal kapu alatt. A kapu előtt két oldalt a tanuló ifjúság volt felállítva szokatlanul kicsi­nosítva t. i. megfésülve. Ezek után a falú népe foglalta el a tért. Marczi a falu bakterének jutott a legdísze­sebb hely; öt ugyanis felmászatták a harangláb tetejébe, hogy onnan figyelje meg a nagyherceg jöttét, utasításul adván neki, hogy ha nagy-pécsi felöl kocsikat lát, ezt azonnal tudassa az alant altokkal. Háromnegyed tizenkettőt ütött volna a bár­sándi torony-óra ha t. i. Bársándon torony és azon óra lett volna, midőn Marczi elkiáltotta ma­gát: »Má gyünnek ám!« (Folyt, köv.) het, itt cs ott díjmentesen egyet szerezni. Ezen pecsenyét minden vasárnap az asztalon találni és itt teljesül ugy hiszem Henrik franczia király kivánata a nemzet jólétét illetőleg, miszerint va­sárnaponként a tyúknál nagyobb pulyka fö a munkás ember fazekában, mi mindenesetre jólétre mutat. A harmadik ünnepély nagyszerű meglepő látványosságnak Ígérkezett, de a zápor — csö miatt comicummá fajult. Száz éve volt, hogy az utolsó angolok N.Yorkból elvonultak és Wa­schington az utczákon- hirdette ezen tényt a nép­nek. Ezen felszabadulási nap az egész egyesültálla­mokban ünnepnap, de itt N. Y. kivált most a ioo éves forduló napján nagy ünneppé vált. Az ünnepély főpontja egy díszmenet volt. Valami 40 ezer katona és 20 ezer különféle egylethez tartozó polgár s 300 tűzoltó vett részt benne Azonkívül a számos hintó, közte azon 100 éves hintó is, melyben Waschington járt. Itt a katona ság alatt „militia" értetik, ezek olyan önkén­tes formák, nem rendes katonák, mivel ez utób­biak csak az erdőkben és az állam határain ta­lálhatók. Ezen militia a legjobb módú polgárokból áll és nemzetiségekre van osztva, igy vannak né­met, franczia, angol, ir ezredek. Ruházatuk ha­sonlít a megfelelő európai államéhoz. Kilenczkor kezdődött a felvonulás és ezen katonaság elvo­nulása inkább hasonlított egy farsangi menethez, katonásdi játékhoz és nem komoly katonai menet­hez. Az egyik század feltűrte nadrágját, másik a gallérját, majd dohányoztak, sorból elmaradoz­tak, fütyültek, olyik-olyik düledezett már a be­vett sok italtól. De az nem bántja az amerikait, ö nem ad sokat a katonaságra, parádéra. Min­den ezrednek zenéje van; a dobosok mellett még sipok vannak és a menetelésnél a dobbal együtt a sipok is megszólalnak. Minden zászlóalj után egyszerecsen a megfelelő egyenruhában egy pléh­edényben limonádét, hord a katonák részére és Irdalosi es művészet. 1 KÜLÖNFÉLÉI —• Figyelmeztetés. Több oldalról szer­kesztőség ünkhez intézett kérdezősködés folytán értesítjük a t. közönséget, miszerint a »Papai Lapok« — egyes számainak darusításával Waj­dits Káról könyvkereskedő urat biztuk meg. — Március 15. A magyar nemzet újjá­születésének nagy napját, az 1848-iki forradalmi idők magasztos emlékét városunkban is többen a »Griff« vendéglő éttermében rendezendő közva­csorával fogják megünnepelni. — A veres-kereszt-egylet választmánya által a február 25-iki bál rendező bizottságába a vendégek fogadására felfognak kéretni 1 Antal Géza, Botka Jenő, Galamb Zoltán, Körmendi Béla, Kiss István, Mányóky Gyula, Neuhauszer Béla, Corsan Béla, Schandl Gusztáv, Sárközy Titus' születése Thomban. j Válla László, és Váry Elemér urak. — A bál Febmár 20 — \790 ll. József zseniális csrítíár. ki j iránti érdeklődés egyre növekszik. Most értesü­lünk csak, hogy tegnap már több vidéki ven­dég érkezett városunkba, kik a bálimulatságban akarnak részt venni. — Közgyűlés. A pápai általános ipar­társulat évi közgyűlését jövő vasárnap délután 4 órakor városház nagytermében fogja tartani, melyre cz uton a tagok tisztelettel meghivatnak. Az elnökség. — Nyugdijasás. Cseresnyés Nándor vesz­prémi kir. járásbiró nyugdíjaztatván, — ezen ál­lásra már pályázat is nyittatott. — SzőlÖ-mivelés. Egy soproni szőlőbir­tokos járt nem rég városunkban, a ki mint aféle passionatus szölögazda, több kishegyi tulajdonos­nak tekintette meg szőlöbirtokát. Rendkívül cso­dálkozott szölő-mivelésünk felett. Náluk Sop­rouban úgymond, egészen másként áll a dolog termés tekintetében, mert hason-nagyságu terü­leten tízszer annyi bort képesek termeszteni mint mi-nálunk, a nélkül, hogy a tőkék erejükből va­lamit elveszítenének. A meggyőződésből eredt beszédnek volt is hatása, mert Wajdits Káról és Payr Sámuel, az előbbi Somlón, ez utóbbi pedig a Kishegyen fog próbát tenni szölöbirtokán, mi­végböl egy szakértő munkást hozattak is már Sopronból. — A veszprémi takarékpénztár ügy­védje Mozgay Antal úr állásáról lemondott. Az új ügyvédi állomás tegnap töltetett be. Négy folyamodó volt. — Balatonfttred és megyénk. Most, hogy az országházban több megyének határát . egyes községek átcsatolásával 'megnevezték újra. fellépett azon eszme, hogy B.- Füred, a legter­mészetesebb helyzetnél fogva Veszprém megye' hez csatoltatnék. Biztos tudomásunk szerint maga B. Füred kész örömmel helyesli e tervet, s Zala megye sem fogna ez ellen semmi ellenvetést tenni. Felhívjuk e tervre megyénk intéző köreit. — Tü«- Kt. Lakon mult szerdán d. u. 2 órakor tüz támadt, minek következtében öt ház és egy pajta leégett. -A r. kath. templom tető­zete is égni kezdett,-de ezt sikerült még ideje­korán megmenteni. A tüz mint mondják a kg-* vácsmühelyböl eredt. A kéményen kirepülő szi. porkákat ugyanis az erős szél a szomszédház szalmatetözetére hordván, az kigyuladt. íarad­hatlan derék tüzoltóinkn voltak azok, a kik a tüz terjedését megakadályozták. — Szép tett. A kéttornyúlaki tüzkáro­sultak felsegélyezésére t. Ajkay Imre úr 20 ftöt kegyeskedett ajándékozni, A szercnc^tlcn^K ac — A „r*estí Hírlap" cimii politikai, köz­gazdasági és szépirodalmi tartalmit napilapra, mely naponként két teljes iven. azaz 1Ö oldalon jelenik meg, [s így kisebb alak/a daczára is legnagyobb lapjaink közé tartozik] fölhívjuk olvasóink figyelmét. A „Pesti Hirlap',-ot kormánytól é« pá;lok­tól teljesen függellen iránya, részrehajlatlanságs, gyors értesü­lései és gazdag tartalma a legkedveltebb és legelterjedtebb la pok közé emelték. Erős és öntudatos magyar nemzeti politiká­ért harcol az igazi liberalismus és demokrácia alapján. Vezér­cikkeit Bekíics Gusztáv, Borostyám Nándor, Eötvös Károly, Pesty Frigyes, ás Tors Kálmán írják. A kedvelt országgyűlési karco­latok (A l Házból) Mikszáth Kálmán kitűnő humoristánk tollá­ból folynak. A „Pesti Hírlap' 1 mindennap két-három tárcacikket nagyérdekii regényt, rövidebb beszélyeket, bő ujdonsági- és színházi rovatot közöl. Közgazdasági rovatának vezetője ismert közgazdasági írónk, Mcnde Bódog. A „Pesti Hírlap" emellett az egyetlen magyar lap, mely hetenként kétszer-háromszor egy-egy zongorára szerzett zenedarabol közöl melléklet gyanánt. Az előfizetők igy évenkint legalább is 120 zenedarabot kapnak a melyeknek bolti értéke egymagában sokkal tőbb a lap előfi­zetési áránál* Mindennek dacára a „Pesti Hirlap*' a legolcsóbb magyar politikai napilap. Ára egész évre csak 14 frt. Mutat­vány számokat kívánatra egy hétig ingyen küld a „Pesti Hirlap" kiadó-hivatala [Budapest, Légrády testvérek, nádor-utca 7.) A megrendelők figyelmeztetnek, hogy csakis ,,Pesti üirlap ,l-ot kérjenek. , — A „Magyarország és a Nagy­világ" cimü nagy képes szépirodalmi hetilap legutóbbi négy száma élénken tanúskodik arról, hogy a szerkesztő, Borostyáni Nándor, magas irodadalmi színvonalon iparkodik tartani e régi, kedvelt iilustrált lapunkat. Oalmady Gyóző, Mikszáth Kálmán, Jakab Elek, Milkó Izidor, Könyves Tóth Kálmán, Madarassy László stb jeles íróink gazdagították nagyérdekü szépirodalmi és tör­ténelmi közleményekkel a lap utóbbi számait, Azonkívül a „Magyarország és a Nagyvilág" kiváló súlyt fektet a földrajzi, természettani és természetrajzi valamint a népismei ismeretek népszerűsítésére. Képek tekintetében a /Magyarország és a Nagyvilág" a leggazdagabban iilustrált magyar lap. Két iven hetenként átlag 16-20 illuslráeiót közöl. Utóbbi számában „Hirnpvcs művésznők „cim alatt egész arcképcsarnokot kőzöl, bemutatva hazánk és a kül/öld kitűnő énekesnőinek és színész­nőinek arcképeit. Egy másik képsorozat a nevezetes templomo­két, egy harmadik a külföldi városokat mutatja bc A becses *) E rovatban emliteü kiadások megrendelhetők Waj­dits K- könyvkereskedésében Papin.

Next

/
Thumbnails
Contents