Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-12-07
lejéi öl s azt gondoltátok, miután e fürtök már szinte a történelem vándor madaraihoz szegőd tek, sivár nyomaikon felüthetitek az önámitás sátorát. Ez is szomorú jele az időknek.' . . . Miután az erkölcstelenség tágas legelőjén a társadalmi és politikai élet megmételyeztetett, elérkezettnek hittétek az időt arra, hogy divatos bölcselet, szánalom s fajbüszkeségböl egy három •ígu kötelet fonjatok, melyen az árulás kerge jirkájáí e kiválságos legelőre szerződtetve ünne pélyesen bevezethessétek.— Egy gyei több, vagy kevesebb nem fog változtatni a világ folyásán !!! De elfelejtettétek, hogy az opportunitási máz még minden szivet meg nem kérgesitett. — A váczi visszavonulás éhező zarándokai s a debreczeni napok koldusai még magasan emelik mankójukat, s tiltakoznak a történelem ily nemű meghamisítása ellen. Hamis bankót adtatok szánalomból a kifáradt embernek s elfeledtétek, hogy ez még öt bajba keverheti, midőn a történelem ellenőrző asztalánál beakarja váltani. Igaz, hogy az elaggott kor hamvadó mécse nem vethet többé oly lobogó világot, hogy a messze mult eseményei régi színezetük teljes pompájában visszaragyogjanak; igaz, hogy a fárasztó gondok mélyített homlok barázdáiban a megvénült fájdalom gyakran elfekszik; de az. is igaz, hogy a történelem sas szeme s örök ifjan dobogó szive az emberi gyarlóság c hamisítványra hajlandó gyengeségeit nem birván, alkotásait sújtó ítélete kimondása előtt, rnegvesztegethetlen Ítélőszéke elé idézi. Várjuk be az ítéletet! !! mi szükség volt kontárkodni s hervadt virágot aggatni az emlékezet osz'ópára, melyen az idő vésőjének első mélyedései már láthatók?! Mi szükség volt az emberi tettekről a gyarlóság porát lerázni, s elhitetni akarni az utókorral, hogy a nemes honszeretet illatos kertjében a hiúság bóditó csalmataga gyökeret nem verhet ? . . . Elfeledtétek, hogy midőn egyet kíméltetek, százakat sebeztetek. Higyjétek! az aradi szellő fagyasztó sóhajtása a ti koszorútok virágait megdermeszti s alkotástok oszlopait darabokra tördeli. — Fölkeltettétek a síró emlékezetet,, s ez mint haza járó flélek elzokogja ismét: miért kelle meghalni a halhatatlanoknak, mig a fojtogató kézből alamizsnát evett az, ki halni nem tudott. Ne mondjátok, hogy minket kíméltetek . .. Éhségünk, fáradalmunk, küzdelmünk, koldus tarisznyánk, melyet a kegyelmes győző a boszu kimerithetlenül megalázó hulladékaival töltve akasztott nyakunkba s végre azon bélyeg, melyet nevünkkel süttettetek homlokunkra, világos bizonyítékai társadalmi tudatlanságtokból eredő kíméleteteknek. Miért erőlködtök? ... A sírokon gyep zöldellett; az emlékezés már megbocsátva zarándokolt a honfi küzdelem kálváriájára; a fájó sziv már redői közé temette boszujának éles tőreit, s a multak sirjánál virrasztó aggastyán letépte fejéről fényes múltjának koronáját s beállt a vezeklő tömegbe megosztani a közös kereszt viselés terheit, nem vádolva senkit. — S ti a természet e csendes áldásos működésébe beszoritátok a szelet, hogy támasszon vihart, mely a hegedő sebeket újra fölmarja. — Elmondhatjátok Köleseivel: És te ősz gyermek adj számot, vájjon szükség volt-e mind ezekre 1 ! ! £—cB— volt honvéd. Elnöki jelentés. a Veszprém megyei gazdasági egyesület 1884.. Il-ik félévi működéséről. Tisztelt közgyűlés! Egyesületi életünknek egy bevett általános szokásává vált, hogy egy évi összmüködésünkről a tisztelt közgyűlésnek mindenkor a tavaszi rendes közgyűlésünk alkalmával kimerítő részletes jelentést tegyünk. Tettük ezt örömmel a múltban, de azt jövőre sem fogjuk elmulasztani, hogy a tisztelt közgyűlés előtt évi működésünkről s egyesületi életünkről mindenkor a-rendes tavaszi közgyűlésünk alkalmával beszámoljunk. — De hogy a tisztelt közgyűlés, s a megye gazdaközönsége egyesületi mozgalmainkat mindenkor élénkebb figyelemmel kisérhesse, s annak minden mozzanata iránt mindenkor kellő tájékozottsággal bírhasson, nem tartjuk feleslegesnek, ha minden rendes közgyűlésünk alkalmával, melyek rendszerint félévi időközönként tartatnak, egyesületi életünk félévi menetének rövid vázlatát a tisztelt közgyűlés szives tudomására juttatjuk, s ezzel félévi működésünkkel leszámoljunk. Tisztelt közgyűlés! A legutóbbi június hó 8-án tartott rendes közgyűlésünk után működésünk és intézkedéseinknek egyik kiváló tárgyát képezte Veszprém megye mezei s általános közgazdászatának az 1885. évi budapesti országos kiállításon leendő képviseltesse' s bemutatása. — Ennek sikeres elérésére s biztosítására felhasználtunk s megtettünk mindent, mi egyesületi intézkedéseink hatáskörébe utaltatott. — Sajnálattal kell azonban kijelentenünk, hogy kellő igyekezetünk mellett is igen szegény eredményt érhettünk el ez ügyben, mert igen kevés azok száma, a kiket eddig a kiállítás üdvös eszméjének megnyerhetni szerencsések lehettünk. A közgazdászat minden egyes ágazatának fejlesztése s emelése kiváló érdeklődésünket képezvén, egy egészen uj, a mai kornak és gazdaszati viszonyainknak megfelelő »mezei rendőrségi törvény* megalkotása és életbe léptetése iránt a belügyminisztériumnál a szükséges lépéseket megtettük. Az olcsó marhasó kiszolgáltatása iránt a földművelési minisztériumnál jelentkeztünk. Kérvényt adtunk be a közmunka — és közlekedésügyi m. kir. Miniszterhez, a »közmunka törveny« megalkotása s életbe léptetése iránt. A földmivelési minisztérium által ez év folyamán július és augusztus hóban Magyar-Óváron rendezett „fatenyésztési és méhészeti tanfolyamra" ez évi közgyűlésünk határozata folytán egyesületünk költségén 3 megyei néptanítót küldöttünk. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében megtettük kimeritő intézkedéseinket, hogy az egyes járási vizsgáló bizottságok a községi tény ész-anyagokat még ez év folyamán ismét megvizsgálják,— az alkalmatlanokat esetleg kiselejtitsék, s a jövő tavaszra igy szükséglendö tenyész anyagok számát hozzánk további intézkedhetés végett bejelentsék. A tehénfedezö állomásoknak a jövő tavasz folyamán leendő felállítására a szükséges intézkedéseket folyamatba hoztuk. — Megjegyezni szükségesnek tartjuk itt, hogy mig az egyesület s a gazdaközönség ezen fedező állomások czélszerüsége s életképes voltáról kellőleg meggyőződhetik, akkép intézkedtünk, hogy a jövő tavasz folyamán minden járás területén egyelőre csak egy ily fedezöállomás állittassék fel. A megye kisbirtokosainak — »kik közül egyesületünk tagjai között igenkeveset lehet szerencsénk üdvözölhetni" — egyesületi működésünknek mentül tömegesebb megnyerhetése végett ujabban ismét intézkedtünk. Ez év folyamán egyesületi kertünket s fa iskolánkat egészen rendeztük. — A kitünöleg sikerült füztelepen kivül azt a szükséges anyafákkal elláttuk, azt 6000 drb. különféle vadonczczal betelepítettük, a melyből körülbelül 3000 drb. a nyár folyamán be is nemesittetett. Igazgató választmányunk Október hó 4-én devecserben tartott ülésének határozata értelmében felhívjuk a megye összes néptanítóit, hogy egyesületünk levelező tagjai legyenek minden díj kötelezettsége nélkül. Erre vonatkozólag a mai ülés folyama alatt a tisztelt közgyűlésnek külön előterjesztést is teszünk. Keszthelyen, október hó 26-án „a balatoni halászat emelése"' érdekében, valamint az országos magyar gazdasági egyesület által november hó 17-én és következő napjain Bián rendezett gépversenyen egyesületünket képviseltettük, mindkettőre nézve a részletes jelentést titkárunk a mai ülés folyama alatt megfogja tenni. Közbenjárásunkkal, s a megye alispánjának támogatásával sikerült Veszprém városától egyesületünknek 5--6 holdnyi földterületet ingyen megszerezhetni. — Ezen terület a jövő év folyamán legnagyobb részben phylloxera mentes szőlő iskolának és csak kisebb részben fog faiskolának berendeztetni, feltételezve, hogy e részbeni eljárásunkat a közgyűlés helyeselni, a szükséges költségeket megszavazni fogja. Egyesületünkhöz a minisztérium, társegyesületek s magánosok által intézett megkeresések mindenkor azonnal elintézést nyerhettek, elintézetlen ügyek egyesületünket ma nem terhelik. Egyesületünk s közgazdászatunk érdekében kiterjedtebb levelezéseket s felterjesztéseket teljesítettünk. Egyesületünk anyagi erejéhez s kiterjedtségéhez mérten felkaroltunk mindent, s lehetőleg nem mulasztottunk el semmit sem, mit a megye mezei gazdálkodásának s általában közgazdászatának emelésére s felvirágzására jónak és szükségesnek tartottunk. Ezek volnának tisztelt közgyűlés, félévi működésünknek röviden körvonalozott mozzanatai. A midőn erről a tisztelt közgyűlésnek jelentést tettünk, nem mulaszthatjuk el ezen alkalommal is ugy, mint mindenkor biztosítani a tisztelt közgyűlést s Veszprém megye gazdaközönségét arról hogy a „Veszprém megyei gazdasági egyesület" nagyon tudja elvállalt kötelességének fontosságát, s érzi ezen kötelességgel önként elvállalt felelősséget is. — Azért mindenkor meg lehet győződve a tisztelt közgyűlés arról, hogy Veszprém megye közgazdászatának — a mai viszonyok mellett elérhető anyagi jólét fejlesztésére s emelésére mindenkor örömmel is teljesítjük kötelességeinket; nem kérünk mást, mint az egyes gazdakörök tevékenyebb működését s támogatását, de számítunk egyúttal Veszprém megye gazdaközönségének nagyobb érdeklődésére, hogy a bennünk helyezett bizalomnak minden irányban meg is fellelhessünk. Gróf Esterházy Móricz. Megyei közgyűlés 1884. decz. 1. .és következő napokon. A népesen látogatott közgyűlést báró Fiáth Ferencz főispán nyitotta meg, de gyengélkedő levén, a választások megejtése után helyét Véghely Dezső alispánnak engedte át. A gyűlés kezdetén Szelestey Lajos m. biz. tag interpellálta az alispánt a Pápa városi statútumok kérdésében, mire adott választ a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután az üresedésben levő tiszti állomások betöltése következett. Megválasztattak III-ik aljegyzőnek Bélák Lajos, és pénztári könyvvivönek Györöcskey György közigazgatási gyakornokok egyhangúlag, árvaszéki nyilvántartónak pedig Bognár Vincze ellen szótöbbséggel Dugovits István közigazgatási gyakornok. A pápai járásba dr. Rechnitz Edét tiszteletbeli járási orvossá a főispán kinevezte. A megválasztott illetve kinevezett tisztviselők, a hivatalos esküt a közgyűlésben letették. A közigazgatási bizottságban öt tag helye megüresedett, s ezek helyett a legtöbb szavazatot nyert Kenessey Pongrácz, id. Purgly Sándor, Békássy Károly, Láng Lajos (orsz. képviselő) és Tóth Lajos megyebizottsági tagok választattak meg. — Kiegészíttettek ezután közfelkiáltással az állandó-, igazoló-, biráló-, statisztikai-, gazdasági-, számonkérő-, magán pénztárakra felügyelő- s állandó népnevelési választmányok. A megyei központi választmányba pedig szavazatlapok utján Kiss László, Fodor Gyula és dr. Óváry Ferencz tagokul nagy többséggel megválasztattak. Ezután Véghely Dezső alispán kért szót és meleg hangú indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a vármegye magáévá teszi nagyérdemű szülöttje, a költő Ányos Pál emlékének megörökítése iránt j támasztott eszmét, s e czélból bizottságot küld ki, mely a kivitel módját megállapítani lesz hivatva. Nagy érdeklődés mutatkozott gróf Esterházy Móricz és társainak a pápa-keszthelyi vasút kiépítése tárgyában beadott indítványa tárgyalásánál. Az állandó választmány az indítvány értelmében azt hozta javaslatba, hogy a közmunka váltság egy részének átengedése által nyisson módot a törvényhatóság arra, hogy ezen életrevaló s jelentékeny jövővel kecsegtető vállalat kivitele elöl még az utolsó akadályok is elháritassanak, mert attól nemcsak egy jelentékeny vidék gazdasági felvirágzása, hanem az egész vármegye, sőt a Dunántút nagy részének forgalma függ, mely különben rövid idő múlva egészen más irányba fogna teleltetni. r Nagy vita támadt erre, melyben Ányos Tivadar, Kiss László, Matkovits Tivadar, Barthalos István, André Gyula, Fenyvessy Ferencz, Barcza Dániel és Paál Dénes vettek részt, ezután névszerinti szavazás kéretvén, nagy többséggel elfogadtatott a következő határozat: a kérdéses vasútvonal kiépítése az 1885-ik évtől kezdve 10 éven át az engedményesek által alakítandó részvénytársaság részére a megyei közmunka alapból kifizetendő évi 6000 frttal fog segélyeztetni, azon feltételekkel mindazonáltal, hogy az ekkép segélyzésként megszavazott 6000 frt évi összegen vagyis 10éven át 60,000 frtonmegszerezhető törzsrészvények a megye részére fognak kiállitatni, s hogy az alakítandó részvénytársaság igazgató tanácsába a megye állandóan egy tagot küldend. Ezen határozat megerősítés végett a közmunka és közlekedési minisztériumhoz felterjesztendő. Báró Fehérváry Géza m. kir. honvédelmi miniszter körlevelére a megye felirattal válaszol, melyben a kormány uj tagját bizalommal üdvözli. (Folyt köv.) Felhívás Veszprém megye községeihez s állattenyésztőihez. Az évenkénti megejtetni szokott tenyészbika vásárlások s kiosztások körül követett rendszer szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztésére már eddig is megfelelőnek bizonyulván, nemcsak ezen szempontból, de megyei állattenyésztési szabályrendeleteinek alapján is a megye területére szükséglendö tenyészbikák a jövő tavasz folyamán az eddiginél még nagyobb s tökéletesebb számban fognak megvásároltatni s szétosztani. A bevásárlások elsőbb sorban a megye területén is fognak eszközöltetni, és pedig tiszta magyar, továbbá a nyugoti fajtákból, berni, szimenthali, kuhlandi, pinzgani, möllthali, algaui (és egyéh borzderes) tenyészbikák, és pedig a magyar fajtákból 2'/ 2 —3, és a nyugoti fajtákból az i J / 2 —2 évesek, ezeknél idősebbek megvásároltatni, esetleg kiosztatni nem fognak. Felhívjuk és kérjük ennélfogva megyénk mindazon állattenyésztőit s gazdáit, kik a fentebb elősorolt fajú tenyésztésre feltétlenül alkalmas tenyészbikákkal rendelkeznek, s azt rendelkezésre, illetőleg eladásra bocsátani hajlandók, hogy a faj, kor és az eladási ár tüzetes megjelelésével ajánlataikat legkésőbb 1885. január hó 15-ig Veszprémbe a gazdasági egyesület titkári hivatalához adják be. Állattenyésztési szabályrendeleteinknek a jövő évben leendő általános s szigorú alkalmaztatásával pedig figyelmeztetjük, s hasonlóul felhívjuk Veszprémj megye mindazon községeit, melyek a szabályrendeletben előirt alkalmas tenyészbikákkal nem rendelkeznek, hogy szükségleteiket, megjelelve a tenyészbika faját, esetleg a szükséglendö c arabok számát, hasonlóul 1885. január hó 15-éig egyesületünk titkári hivatalánál Veszprémbe annál is inkább bejelentsék, hogy a megye területére szükséglendö mennyiség beszerezhetése iránt az intézkedések kellöidöben megejthetők lehessenek. Veszprémben, 1884. deczember hóban. A gazd. egyesület elnöksége: Városi szabályrendelet a retides járati időhöz kötött sze?nely szállítási, vagyis a társas kocsi-iparról. 1. Társas kocsi tartására az, ki á hatóság előtt, mjint erkölcstelen életű ismeretes, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 10 frt fizetendő a város pénztárába. 2. A társas kocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal, könnyen olvashatója^ feltűnő helyen látandó el. 3. A társas kocsiknak csak is a rendőrhatóság által kijelelt helyen szabad állomásozniok. 4. A társas kocsiknak a vasúti menetrendszerinti idő előtt félórával bent a városban, 5 perccel kint az indóháznál mindiga közönség rendelkezésére kell állni. 5. Társas kocsin legalább, 16 éves, egészséges, ép testű egyén lehet, kocsis. 6. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes kűlalaku, jó karban tartott és tiszta legyen. Rosz lovakat befogni tilos. 7. A társas kocsiban ragályos beteget vagy hullát szállítani tilos. Ep ugy nem szabad tisztességtelenül öltözött vagy részeg egyént felvenni. 8. A társas kocsi tulajdonos által szedhető díjak következőleg állapíttatnak meg: 1} a vasúthoz ki vagy be személyenkint 20 kr. 2~) az ölben nem tartható málhától tiz kilóig 10 kr, negyven kilóig 20 kr. Ezen felül a málha a társas kocsira fel nem vehető. — Ezen tariíFa a társas kocsin kifüggesztendő s ennél magasabb díjat venni tilos. 9. Az a kocsitulajdonos, a ki ezen szabályok bármelyike ellen vét, a rendőrhatóság által 50 frtíg terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. — Különösen az, ki ragályos beteget vagy bullát szállít, az 100 frtíg és 15 napig terjedhető elzárással fenyítendő. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. December 7. — Kr. sz. e. 65. Horatius Flaccus, nagyhírű római költő, szülelik Venusiában. — 1736. Kulunics László gróf, erdélyi és naguváradi püspök s egyszersmind kalocsai érsek, nagy szónok és vallástudós meghal Bécsben. December 8. — 1705. A művészeti akadémia Bécsben megnyiltultk. — 175G. Esztergár faluban 'Zircz mellett) Ányos Pál kedélyes és kedvelt magyar költő születik. — 1868. A Horvát-Szlavonorsiág és Magyar-hon közt létesült unió hírére Eszék magyar zászlókkal ékesillelik fői s az unió fölötti Öröm kifejezésére kivilágittalik Deczember 9. — 1457 Zsigmond, német császár és magyar király, meghal Znaimban {Morvaországban. 1 Eltemettetett első neje, Maria, mellé Nagy-váradon. — 1848. Windisehgrälz herceg és császári vezér, a magyar határt Brukknál átlépi és Magyarország ellen jön. December 10. fo\ sz. e. 494. Romában a néptribunok hivalaluskodása kezdődik. (A néptribunok hivalaloskudása egy évig tartott; számuk elein'e kettő, később öl s még később és pedig Kr. sz. e. 45'/-ben tiz lett. Joguk volt: személyök sérthellenségeés a „Veto'-'-zás ) — 1520, Wittenbergben, az Elsterkapunál Luther Márton a római pápa [bulláját megégeti. —\677. Kob császári tábornok I. Leopold német császár és magyar király állal Kassai, állomásáról dühös kegyetlenkedési miatt elmozditlatik. — 18?5. Toldy Ferenc a magyar tudós társaság tagja a magyar irodalom történet valódi megalapítója, kitűnő nyelvész, szépészeti író s a hazai tudományosság nagyérdemű előmozdítója meghal Budapesten. December 11. — 1745. X. Medicis Leo, római pápa, születik Floreneben. — i756. Neuhoff Tivadar báró, választott és megkoronázott, korzikai király, meghal Londonban a legnagyobb szegénységben. (L. föntebb dec. 5-1.) December 12. — \G87. Eger vara a törököktől visszafoglallatik. — 1848. Péterváradon és Újvidéken az osztrák érzelmű tisztek a katonaság között zavargást idéznek elő; azonban mindkét helyen a Don Miguel ezred magyar-érzelmű legénysége az ágyukat és főbb pontokat elfoglalván, lisztjeinek ellenszegül. — 1848. Károlyfalvánál Damjanics magyar tábornok a szerbeket megveri és Alibunárra szalasztja. December 5. — 1204. Maimmonides kitűnő zsidónyelvtudós, bölcsész és malhematikus meghal Kairóban. — 1b4ő. Trientben a hires zsinat megnyittatik. — Í586. Báthory István lengyel király, ki az erdélyi fejedelemségről hivatott meg a lengyel trónra, meghal Gródnóban. KÜLÖNFÉLÉK. — Városi közgyűlés. Holnap f. hó 8-án d. e. 10 órakor tartandó képviselőtestületi közgyűlésen lesz a pápa-keszthelyi vasút ügye tárgyalva, ajánljuk városunk jövő virágzását érdeklő ezen fontos ügyet a képviselők figyelmébe. — Megyénk évnegyedes deczemberi közgyűlése, melynek eredményéről lapunk más helyén referálunk, a szokottnál élénkebb volt. Ez élénkséget a Pápa-Keszthelyi vasút ügye okozta. Némelyek, kik csak nem akarnak kibontakozni vidékük partikulárizmusából, ellenezték ez ügyet, mi két. orsz. képv. s biz. tag között erős személyes összetűzést idézett elö, minek kihívás volt vége. A némely hírlapok által majdnem „véres"-nek képzelt párbaj a mindkét fél segédei által megállapított „vér nélküli" barátságos, s lovagias úton végződött. — A közgyűlés egész első napját a vasúti ügy érdekes vitája töltötte be. A gyülésterem tele volt biz. tagokkal, kiknek élén ott láttuk ifj. Esterházy Móricz gróf és Fiáth Pál bárót. El nem mulaszthatjuk ez alkalommal, hogy azon kiváló, s valóban párját ritkító kitűnő erélyes és. igazságos elnöki vezetésért, mivel elnöklő alispánunk e zajos ülést vezette, legmélyebb elismerésünket ki ne fejezzük I — A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága több oldalról tett megkeresés folytán
