Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-12-07

jVlegj elerxilc Mi n d e n v a s á r n a p. Közérdekű sürgós közlésekre |:otönkinfc rendkívüli számok is adatnak ki. llér.'/tcnteden Icv. lek. csak ismeri íce-:t'ktő!fogad.oitiak .-/. Kczirawk nem adatnak rissza. .1 Ift/.-nili szóul közlemények a l ap SZERK h iR ;i I a i fi b a j Ú - k o / / é f

j i >( >»• i> p ,7 : c l) küldendők. i Előfizetési dijalt. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK . 1 hasábos petiísor térfogata után S kr, nyilttérben 25 kr ajc zárral száimtátnak.. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KIADÓ hivataláb a (ref. fő is k 0 la ny 0 in d új a) küldendők. p avaro s hatóságának es f S b b pápai, s pápavidékji egyesületnek h i v a t a 1 o s k ö z ! ö n y e. PAPA, 1884. decz. 6. Hazánk közegészségi állapota. Igazi áharnfentartó erő nem a hadseregben, nern csak a közállapotok tisztaságában, az állampolgárok műveltségében van, — de főleg, s talán első sorban a közegészségi viszonyok kedvező voltában. S ha erre fordítják figyelmünket, lehetetlen el nem szomorodnunk! A legközelebbi évtized (1870—IS80.) eredményei sajnosán bizonyítják állításunkat. Ez eredmény azt mutatja ki, hogy hazánk népessége, mély különben sem mondható sűrűnek, mint ez a többi nyugoti államok jellem vonása, alig mutat valami észrevehető szaporodást. Más államokban sokkal kevesebb év kell arra, hogy a népesség száma megkétszereződjék. Igy Németországban 90 év; Oroszországban 50, Angliában 48, az északamerikai köztársaságban 23 év. S mig a velünk szomszéd Ausztriában is 90 év kell e czélra: Magyarország 400, mondd négyszáz évet igényel arra, hogy népességének száma meglegyen kétszereződve. Elég figyelmeztetés e tény, hogy közegészségügyünk viszonyainak gyökeres javítására gondoljunk. E javítást csak a halandósági statisztika alapján tehetjük meg. Hazai e nemű statisztikánk még igen kezdetleges. A legpontosabb kérdésekre, mint p. o. a halál okáról, a meghaltak koráról nincs statisztikai felvételünk. Magyarország a halandóság szempontjából legelöl áll! Mig más államokban 100 élő után 1, legfeljebb 2, 3 halott esik: nálunk e szám 3, 83. Egy kitűnő statisztikusunk, P. B. kinek nagyórdekü tanulmányát vettük forrásúi, kiszámította, hogy hazánkban 1000 élő után 16-tal több ember hal el, mint Angliában. Ivi kételkednék hát hazánk szerencsétlen halandósági viszonyaiban ? Megyénkban 3.50% a halandósági arányszám. Van azonban megye, p. o. Szabolcs, hol hatra emelkedik e szám. Városaink közül épen a legjelentékenyebbek mutatnak nagy halandóságot. Vallásfelekezetre nézve legkisebb halandóságot mutatnak fel a zsidók. Legnagyobbat a görögkatholikusok. Nemzetiségre nézve legroszabb arány van a románoknál. Hogy mi volna a legbiztosabb fegyver e borzasztó nagy halandóság ellen, könnyű kitalálni. A jólét és erkölcsiség. Ez megmentené a zsenge kor áldozatait is. Nálunk a gyermekkorban két százalékkal több hal el, mint Ausztriában. — Csak egyetlenegy állam van, melynek gyermekhalandósága még a miénknél is roszabb, és ez (van okunk a pirulásra!) Oroszország. Sajnos -állapotunk még kedvezőtlenebbnek tűnik fel, ha tudjuk, hogy születési arányaink igen kedvező. Megdöbbentő kép ez hazánkra nézve. A mi pedig a halál ob«£ illeti, veleszületett gyengeség ok volt 1880-ik évben 34.538, esetben. Ez ok az összes halálesetek között 11.8%-ai szerepel. .Erőszakos halállal egy millió lakos után 254-en halnak el. Öngyilkosság egy millió • lakos után 77. eset esik. A közegészség szervezet is figyelmet érdemel. Nálunk 16 ezer lélekre esik egy l

Q

. gyógytár;, Ausztriában már csak hatezerre. Orvostudor egy esik (közéjük számítva az összes sebészt és bábát) 1499 személyre, mig Ausztriában 193-ra. Mindezen adatok eléggé bizonyítják, hogy közegészségi viszonyainkat javítani legszentebb kötelességünk lenne. A pápa-keszthelyi vasút. Van Magyarországnak egy kies vidéke, mely eddig a vasnti hálózatból kimaradt, talán azért, mivel saját természetes szépségében és boldog megelégedettségében eddig még nem kívánkozott eléggé elzárkózott>-ágót a forgalom változatosságával felcserélni. Ez a vidék a Balaton északi cs északnyugoti része, Zalamegyének tündér koronája. Itt vannak Szigliget, Badacsony, Csobáncz és Tátika; azon bérezek, melyekhez egy egész nemzet költészeti világa fűződik. De elvégre a költészetből magából nem élhet meg senki, és azért szükséges a bérezekröl leszállani a völgyekbe és kutatni azon ösvényeket, melyeken át csergedez a modern életerő, a forgalom és a haladás, melyek nélkül a legbájosabb vidék is csakhamar a Szigliget hegyormán és Sümegh-vár magaslatán romladozó várfalak s ódon kastélyok sorsára juthatna. A pápa-keszthelyi vasút eszméje nem uj, mert ösmerünk egyéneket, kik ezen eszmével már körülbelül tizenöt év óta foglalkoznak. Az okok, melyek annak megvalósítását eddig meggátolták, a legkülönfélébbek; és noha sokszor ugy látszott, mintha a Somogynak és a Balaton vidékének a felső Dunával való egyenes összeköttetése nem lenne megvalósítható, mégis fenni áradt azon remény, hogy jönni fog az idő, midőn a gózmozdony át fogja robogni ezen oly sokáig kikerült, noha felette fontos tájékot. E remény beteljescdésének most küszöbén állunk. Az egész vidék mozgásban van. Az újságok újsága, a napireuden levő kérdés: a vasút és csakis a vasút! A várakozás és az érdeklődés tetőpontját érte el. Nincsen senki az egész környékben ki ni sóhajtana fel, hogy bárcsak már meg- lenne a vasút. Természetes, hogy oly soká lévén szó róla, s oly soká foglalkozván vele különféle időkben a nélkül, hogy valaha létrejöhetett volna, sokan némileg Tamás szemmel néznek a sürgés-forgásra, sőt nem hiányoznak olyanok sem, kik éleslátásukat azzal akarják fitogtatni, hogy nagyböicscn jövendölgetik, hogy majd meglássák az urak, most se lesz semmi abból a vasutból. A különbség azonban, mely a mult és jelen közt létezik, szembeszökő. A múltban az ország figyelme oly sok és főfontosságu ügyekre volt irányozva, hogy nem jutott idő helyi, habár nagyon szükséges érdekekre gondolni. A múltban a vasnti összeköttetésnek szükségességét még nem érezte át olyannyira minden ember, mint most, miután kevés vasút létezett s még kevesebb pénz, melylyel az ember magának azt a fényűzést megszerezhette volna. A múltban nem hallottunk annyit az amerikai, ausztráliai és indiai versenyről, mintáz a legújabb időben oly érezhetőlcg a legutolsó mezőgazdasági napszámosnak is tudatára hozatott. Most már nem elég, hogy jó borunk, jó búzánk s sok cgyébféle bőségünk legyen, hanem szükséges, hogy mozogjunk is és Imgy mozoghassunk, meg pedig gyorsan. Azelőtt nem volt seuki, a ki igazán elére állt volna az ügynek, mint van'ma, s nem volt kormány, mint vau ma, mely elodázhallanabb kötelességének tartotta volna az ország közutjait, közlekedési cszkö- j zeit — mint. a mozoghatás lehetőségét, — a yerscnyezhetés alapfeltételét támogatni, istápolni egészen és lelkesedéssel magáévá tenni. Ha manapság vasútról van szó, nem elég azt oda tervezni valahová akárhogy,-csak hogy Jegyen; hanem szükséges jól meglatolgatni, hogy az a vasút honnan indul ki, hová visz, mit köt össze, mivel; lesz-e forgalma; átszárnyalliatják-e majd a jövendő vasutak, s főleg megvan-c a szükséges három dolog t. i. pénz, pénz cs ismét pénz. Helyi érdekű vasút nem ugy épül, mint más vasút, minthogy sem államgarancziája, sem egyébként biztositolt jövedelme nincsen. Itt első és fődolog az, hogy azon vidék, melyet a vasút átszel, élénken ér dekló'djék oly forgalmi eszköz megteremtése iránt, mely azt a világ fontaival, a világ piaczaival összeköttetésbe hozza. Ha a vidéknek annyi tőke nincs rendelkezésére, hogy a társulat sajátjából előteremthesse: akkor szükséges, hogy oly tőkét keressen fel, mely a hiányzó összeggel a vállalat létesítéséhez hozzájáruljon. Az idegen tőke legelső sorban megvizsgálja, vájjon lehet-e számítani elégséges forgalomra és jö-, védelemre, mely a vasutat, mint fuvarozási üzletet életképessé tegye. Ez az egyedüli és kizárólagos indoka ä vállalkozónak, hogy pénzét befektesse ä vasutba. A vasat által érintett vidéknek, vagy is az érdeklettségnek a vasat jó'vedelmezésc nem a főczcl, hanem csak másodrendű czél. Főczélja ennek az, hogy legyen vasút, melyen terményeit olcsón és gyorsan az év minden szakában elszállíthassa s az által vásárt biztosítson magának akkor és ott, hol a legjobb árakat elérheti terményeiért. Ez manapság már annyira közhely, hogy azt még a leghátramaradotlabb ember is tudja. A közvetlen, azonnali, s minden veszélyeztetésen felüli haszon első sorban mindig a földbirtokosra s a forgalom után; élő kereskedőre, és egyáltalában az utazó közönségre! háramlik. A megtakarítás, mely ló és igás marhatartásban mindenütt, hol vasút van azonnal eszközöltetik, számokbnn kiszámítható. Es ezen megtakarítás nem mulandó, nem csak egy évre, hanem mindenkorra biztosított haszon, mely minden egyes birtokosnak vagy utazónak házi vagj

r üzleti budgetjében tetemes tételt képez. De ott, hol vatait létezik, a birtok és az azon található anyag azonnal értékében is tetemesen emelkedik, mert nemcsak, hogy a vasáthoz, mint gyors és biztos országúihoz szállítható áruk, jóval magasabb áron értékesíthetők, hanem sok oly anyag, mely súlyánál és csekély értékénél fogva tengelyei), mint felette költséges és bajos szállítási uton felhasználható nem volt, azonnal kezd értékkel bírni és ezáltal a legtöbb esetben egy egész nagy kiterjedésű vidéknek jóllétét, felvirágzását biztosítja. Mindezekből a jótéteményekből a vasúti vállalkozó nem kap scijnmit; s csak a vidék, a terület szorgalmas lakossága élvezi a nagy hasznot. Főfeltétel tehát egy ilyen fontos mű létesítésénél, hogy az érdekeltség megragadja a kínálkozó alkalmat, s támogassa hozzájárulásával a vállalatot, mely életkérdése a vagyonosodásna|k és a jólét biztosításának. A pápa-keszthelyi vasút fekvésénél, természetes összeköttetéseinél, és a már létesült forgalmi fővonalak konfigurációjánál fogva az ország egyik legelőnyösebb vonalának mondható, mert a Fel-Dunát Győrnél egyenes vonalban összeköti a délivasut keszthelyi állomásával, tehát a termékeny Snmogygyal s a magyar alfölddel. Ezen összeköttetés annyival fontosabb mentül bizonyosabb, hogy azon ponttól kezdve tovább délfelé Kutason át Barcsig már is hatalmas érdeklődés keletkezett egy ujabb vonal kiépítésére, melynek létesítése már csak rövid idő kérdése. De miután Barcstól Pakraczig a folytatás már is foganatosittatik, világos, hogy az ut Boszniába és onnan a földközi tengerhez nyitva áll.— Közgazdászat! tekintetben tehát a pápa-keszthelyi vasút egyelőre ugyan helyi érdekű vasútnak épül ki; de kétségen kívüli dolog, hogy a jövő azt magasabb rendeltetésnek viszi elejébe. Hogy hadászati szempontból is fontos szolgálatokat van hivatva ezen vonal a hazának tenni, azt egy tekintet, a földabroszra mindenkinek megfogja magyarázni. Ha a déli vasút keszthelyi állomását, mint a pápa-keszthelyi vasút déli végpontját tekintjük, láthatjuk, hngy Fiúméig éa Triesztig vonalunk az összeköttetést szinte egyenes vonalban helyreállítja, sőt az arlbergi vonalra is van direkt forgalom. Ez második déli kiágozása a pápa-keszthelyi vasútnak. A harmadik lenne az, ha a tervezett összeköttetés Szt.-Györgytől (Keszthely) Kaposvárig kiépít*' tetnék, mire a kilátások szintén igen kedvezők. Mert ezáltal az alsó Duna Pécsnél éretnék el s az ottani kőszéntelepek nem sokára helyettesíthetnék vasutunk viilékén a kőílachi eddig igen tetemes kőszén behozatalt. Az összeköttetés pedig, mely- jelenleg a Dunán át Szabadkáig az állam á.tal létesíttetik, megnyitja vidékünknek az utat egyfelől Belgrádba s a Balkán félszigetbe, másrészről pedig Erdélybe és Romániába. Észak felé a közlekedés egyrészt a m. nyugoti vasútnak devecseri állomásán át Budapestre, másrészt pedig Győrön át Bécsbe és Németországba eszközöltetik. Nem nagyon kétségesnek látszik tehát a mondottaknál fogva, hogy az átmeneti forgalomnak meglehetős része biztosítva van egy oly szerencsés fekvésű vasútnak, mely annyi ki és beágazással dicsekedhetik, s melynek összeköttetései oly messzire kihatnak. A mi a pápa-keszthelyi vasút mint helyi érdekű vasútnak rendeltetését illeti, annak az tökéletesen megfelel, miután a szomszédos nagy vasutaknak, t. i. a magyar nyugati s déli vasútnak sokkal több forgalmat hoz, mint a mennyit esetleg egyes helyi töredék részeitől talán elvonhatna; mert a hatalmas mozgalom, mely a távolabbi déli vidékektől ezen irányban fog áramlani, biztos és állandó forgalmi áradatot fog létesíteni. Ami pedig az állami érdekeket illeti, azok közvetve szintén megfogják érezni hasznos következményeij; a pápa-keszthelyi vasút léteiének, miután egyrészt a magyar nyugoti vasútnak, mint az államtól kamatbiztositást igénylő vonalnak; másrészt pedig Győrtől kezdve direkte az államvasulnak forgalmát remélhetőleg igen tetemesen fogja emelni és fogja biztosítani a fuvarozás ama részét, mely másként idegen utakon talált volna elszállítást az említett rendeltetési helyekre. A helyi forgalmat illetőleg Keszthely és Szt.György között az országutak szánandó kinézése bizonyítja legjobban a forgalom rendkívüli nagyságát, főleg súlyos áruezikkekben. Keszthely maga egy felette fontos pont, mert nemcsak a borkereskedés nagysága, hanem a vidék bája s az üdítő fürdők (Hévíz) látogatottsága, főleg ha az idegenek kényelmére és idecsalcgatására több gond fordittatik, nagy forgalommal kecsegtet. Badacsony regényes tájéka, s a napról-napra nagyobb méltánylásnak örvendező borai, melyek Európa legjobbjaival is méltán vetekedhetnek, a második és nem megvetendő része vonalunknak. Ezután jő Tapolcza, mely a Balaton borvidékének központja s a gyönyörűen jó karban tartott zala- ésveszpró.nmegyeí országutaknak góczpontja.A Tapolczára gravitáló vidék területe igen messzire hat be az országba, és vizmalmai nagy forgalmat eredményeznek. A tovább északra fekvő Sümeghez egy sürü erdőkkel és nagy mennyiségű haszonfákkal szegélyezett uton közeledünk. Ezen vidék birtokosai fogják leghamarabb megérezni, hogy mi a különbség a vasúttal ellátott és a vasút nélküli birtok között. Sömegh eddig egészen elszigetelt városka volt, melynek derék, szorgalmas népe már régen megérdemelte volna, hogy a vasút jótéteményeiben részesülhetett volna. A csinos városnak szintén igen jó vidéke van, és ide gravitálnak mindazok, kik a Szt.Ivánnál elhaladó déli vasútig vagy nem, vagy pedig csak fáradságosan jutnak el. Sümegh és Rendek vidékére nézve a vasút életkérdés. Devecsernél a pápakeszthelyi vasút át fogja szelni a magyar nyugoti vasutat s onnan egyenes északi irányban Pápára megy, mely talán a vasút megnyitásának napjától fogja ismét felvirágzásának napját számítani, miután ismét a déli vidékkel lesz összekapcsolva, melytől az eddigi vasúti politika elterelte. Győr városának, mint a gabona és a marha kereskedés és kivitel emporiumának az ut vonal csak a legnagyobb hasznot hozhatja, miután egy távolabbi termékeny és kivitelre utalt tájékhoz közelebbre hozatik, mely forgalmát emelni és üzleti alkalmait fokozni fogja. íme azon tételek, melyekre fektettük a pápakeszthelyi vasút jogosultságát és melyek által meggyőződésünk szerint bebizonyítottuk, hogy ugy a máilétező szomszédos vasutakra, mint főleg az ottani vidékre; de egyátaljában az államra nézve is annak létesülése a legkedvezőbb eredményeket fogja szülni. Az elsőbbségi részvények átvételére s a vasút kiépítésére egy angol bankezég ajánlatot tett, mely az érdekeltség végrehajtó bizottsága által kedvezően fogadtatott, és azonnal intézkedések tétettek a törzsrészvényeknek az érdekeltség által való fedezésére. Az eredmény, mely eddig eléretett, igen szép, miután ugy az egyesek, mint szinte a városok és a nagyobb birtokosok készségesen járultak a megkívántató összeg fedezéséhez. Zalaxuegye pedig bizottságot küldött ki, hogy e hozzájárulás mennyiségére nézve ajánlatot tegyen, mely bizottság e hó lo-én Keszthelyen gyűlésezvén kimondotta, hogy tiz éven át évenkinti 12,000 frtot fog a megye közgyűlésének a közmunka alapból mint subveuciót javaslatba hozni. — Veszprémmegye részéről szintén egy aránylagos öszszeg fog felajánltatni, ugy hogy a törzsrészvényeknek csak még egy része lenne fedezendő. Vannak ugyan még egyes nagybirtokosok, kiknél a közjó és a maguk saját érdeke iránt egyelőre az érzék még nem érlelődött meg eléggé; de remélhető, hogy nemsokára ők is tudatára fognak jönni azon mottónak, hogy „noblesse oblige.

cA magyar kormányt igénybe venni a létező körülmények közt csak akkor szabad, midőn egyrészt erre a parancsoló körülmények utalnak, másrészt pedig miután a vidék hozzájárulási képességet egészen kimentettük. Ugy hisszük, hogy érveink elég hathatósak voltak annak kimutatására, miszerint ügyünk jó és a pártfogásra még a magas kormány részéről is, és minden körülményt tekintetbe véve, érdemes, A haszon az illető érdekeltekre és a kormányra nézve szembeszökő, és igy jó reménységgel és bizalommal nézünk e fontos tervek a legközelebbi időkben A'aló létesítése elé Görgey rehabilitácziójához, Tehát megalakult annyi vajúdás után ama részvénytársulat, mely nemes feladatául tűzte ki ama bizonyos szappan létrehozatalát, melylyel a szerecsent fehérre lehessen mosni. Miért kellett ezért 35 éves sírokat megbolygatni? miért kellett az enyhülő fájdalom sebeit újra izzóvá marni? . . . Várhattatok volna még néhány évig! Tudhattátok, hogy a csendes emberek száma naponkint szaporodik, s az ösz fürtök hulló szálaiban a vérző emlékezet gyökerei lassankint kiszáradnak. 35 évig őriztük a kínos tudatot, a fekete fürtök gyűjtötték össze a dúló csaták véres me49