Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-11-16

nak kezelése megszűnnék azon fontossággal birni, melyet jelenleg annak tulajdonítani kell, legfeljebb annyi volna kimondandó, hogy a jelenlegi vagyon feletti önrendelkezés természetesen közczélokra biztosíttatik a megyéknek a kormány ellenőrzése mellett. — A vidéki közigazgatásra nézve az államosítás elve szintén kimondandó volna. E mellett még a járások uj és a kir. járásbíróságokkal lehetőleg megegyező területi rendezését tartanok szükségesnek, különösen a szókhely tekintetében is felette kívánatos lévén, hogy az összes hatósági körzetek és központok lehetőleg összeessenek.— A vidéki közigazgatásra hivatott közegek jelesén a járási hivatalok szervezése is a jelenlegitől lényegesen eltérőleg lenne megállapítandó: amennyiben a járási hivatalban a főnök mellett szakelőadók lennének alkalmazandók, s ebből kifolyólag a járások a munka felosztás lehetővé tétele és túlságos költség okozás kikerülése czéljából nagyobbitandók volnának. E mellett az ügyrend akkép lenne megállapítandó, hogy a hivatali főnök a községi közigazgatás ellenőrzésére fő-ulyt fektethessen. — Mert a jelenleg e tekintetben uralkodó állapot a közérdek súlyos veszélyeztetése nélkül erős meggyőződésünk szerint soká fen nem tartható.— Kiemelendőnek tartja Torontál megye, hogy a járási tisztviselők olykép dotálandók, hogy nem csak minden mellékjövedelemtől eltekinthessenek és a tisztviselői pályát kizárólagos élethivatásnak tekinthessék, — de részükre oly társadalmi tekintély is biztosittassék, mely a szükséges auktoritás fenntartásának nélkülözhetlen előfeltétele. És itt lehetetlen nem utálni azon aránytalanságra, mely jelenleg a tisztviselőknek egyrészt j és a bankok, részvénytár-mlatok s egyéb magán vállalatok sokkal kevesebb quahfikációval biró alkalmazottainak vagyoni helyzete közt másrészt az utóbbiak előnyére fennáll. Végül az inkább jogi természetű mint közigazgatási teendők ellátására hivatott árvaszékeket a közigazgatási szervezetből egészen kivétetni és a bíróságokkal szorosabb kapcsolatba hozni akarja Torontál megye érdekes átirata. Ezekben közöltük Torontál megyének nagy gonddal fogalmazott szép átiratát, mely alaposságával, gyakorlatiasságával és erős érvelésével magasan felülmúlja Szabolcs megye átiratát. " Hódolva az „audiatur et altera pars" elvének, a két ellentétes vélemény közlése .után mi is iparkodni fogunk hozzászólni e kérdéshez. A magyar nyelv oktatása a népiskolákban. • Arról, valljon a nyelvtan képezheti-e a népiskola tárgyát, sokat vitatkoztak s máig is vitatkoznak. Ha komolyan tekintjük a népiskola föladatát s azon eszközöket, melyek által egyedül pldhatja meg feladatát, akkor azon meggyőződésre jövünk, hogy a népiskolában a nyelvtan tanítását nem lehet egészen mellőzni. Aki gondolatait irasilag határozott alakban akarja feltüntetni, annak a nyelv törvényeivel ismeretesnek keli lennie, s aki egy írásbeli munkát akar kidolgozni, annak nyelvtani ismeretek által határozatlan nyelvérzékét világos nyelvtudássá kell emelnie. Ehhez járul, hogy a helyesírásnak is fötámasza a nyelvtanban rejlik, mert habár a helyesírást részben utánzás és megszokás által is el lehet sajátítani, mégis biztosságot csak az szerez, a ki tudja azon okokat is, mélyekre a nyelvhasználat támaszkodik. De ezen okokat csak a nyelvtan tanítja. Ha tehát mi a mellett vagyunk, hogy a nyelvtant is tanítani kell a népiskolában, úgy ezáltal épen nem vesszük pártfogás alá azt a sok nyelvtani szabályt, ama kellemetlen formalizmust, mely iskoláinkban oly sokáig divatozott az oktatás nagy hátrányára. Hogy a népiskolai nyelvoktatás minőségéről tiszta fogalmat és kellő tájékozást szerezhessünk: tudnunk kell, hogy mi a népiskolai nyelvtani oktatás czélja ? E tekintetben azt mondhatjuk, hogy a népiskolai nyelvtani oktatás egyik fokozaton sem cél, hanem mindenütt csak eszköz arra nézve, hogy általa a növendék képesittessék magát szabatosan kifejezni, s helyesen megérteni a népies irodalmi nyelvet. Ez okból a tanitó ne abban keresse büszkeségét, hogy a gyermekek a nyelvtani törvényeket s tudományos mükifejezéseket elmondani tudják, hanem abban, hogy a nyelvtörvényeket értsék és biztosan alkalmazni tudják. Azért ezen nyelvtani oktatásból mindent ki kell zárni, mi a nyelv megértését és annak helyes használatát egyenesen elő nem mozdítja; mert ha a népiskolai nyelvj oktatás nem alkalmas arra, hogy a gyermekeknek az összes oktatás által kifejtett nyelvérzékét tisztítsa s nyelvtudássá emelje, akkor nincs is annak a népiskolában semmi értéke. Értéke csak akkor van, ha egyszerű módon tisztítja a gyermekek nyelvérzékét, nekik utasítást és szabályokat ad arra nézve, hogyan kell ezen vagy azon konkrét esetben helyesen beszélni és írni, és ha igy mint eszköz a benne rejlő képző erőt minden tekintetben gyakorlatilag alkalmazza, az az arról gondoskodik, hogy az élő nyelvből kikifejtett nyelvszabályok azonnal gyakorlatilag ismét alkalmaztassanak. A szóbeli s különösen Írásbeli lehető legtökéletesebb begyakorlás nélkül a nyelvtani oktatás népiskolai célját nem lehet elérni. Részemről a népiskola számára elégnek tartom, ha a növendékeknek a mondatról, számnév, a személy és tárgyak megkülönböztetéséről adatik oktatás, s hogy megértse, miszerint egyik vagy másik szó, melyet a gyermek roszul ejt ki, miként javítandó ki, — tudja továbbá, hol kell nagy betűt s pontot használni, s hogy a tulajdon neveket milyen betűvel irják stb. Szóval, taníttassanak a helyesírás főszabályai. Tulajdonképeni nyelvtani kézikönyv, mely a tanulók kezébe adatnék, hogy abból tanulják meg a szabályokat, a népiskolában nem szükséges. A nyelvoktatás kiválóan az olvasókönyvre támaszkodik, s igy érvényesül amaz elv, hogy a nyelvtan tanításánál a tananyagot minél szűkebb korlátok közé kell szoritani. cTu^ipáiv eJcWtco. A bécsi könyvtárak. Ama sok nevezetesség között, miket Bécs városa mutat, kiváló figyelmet érdemel két világhírű könyvtára. Csak a londoni ,könyvtár múlja felül, inig a többiek nagyon is háttérbe szorulnak. Mennyi szellemi kincs van itt felhalmozva és a tudományos világ rendelkezésére bocsátva ! Látogassuk bármelyiket, előzékenyen teljesitik kívánságunkat cs kérjünk régi nagybecsű kéziratokat vagy közönséges mindennapos könyveket, egyenlő készséggel és gyorsasággal fogjuk megkapni. Az egyetemi könyvtár elhagyta százados székhelyét s átköltözött a monumentális egyetemi palotába. Az orvosi dekanalus mellett dani, csak „wir werden trinken" hanem azt tudja. Szellemes ember, vagdalódzásai mindig találóak. És gyönyörűen énekel. — Nem épen a a mai gárda tagja, hanem azért oly kellemes, szép csengésű tenorja van, minőt ritkán hall az ember. — Legkedvesebb nótája: Sötét az éj, oly sötét mint az életem. Nincsen nekem se reményem, se kedvesem. Ha az utczán végig-végig megyek : Ujjal mutat reám minden gyerek, hejh, minden gyerek. Tőle kell csak hallani, milyen érzés van ebben a nótában. De jó tollam, most segíts, ha egyáltalán tudsz segíteni. A női társaságból első helyen említem a postamesternőt, vagy mint a faluban nevezik postás kisasszonyt. Finom lelkületű nö, kit végzete arra kárhoztatott, hogy oly társaságban élje le napjait, melynek mulatságai teljesen idegenek lelkétől. De hát nagy úr a sors! El lehet képzelni, hogy vissza vonultán cl, s igy unatkozik. Önök nem ismerik mi az az unalom ! Ha egy-egy esős délután ném lehet kimenni az ismerősökhöz, már azt mondják: halálra un1.1111 magamat. Hát aki hétszámra nem talál társaságot, melyben lelke kissé felüdülne; képzeljék csak magukat annak a helyzetébe! No de nem mindenki van ilyen finom idegzettel megáldva vagy inkább megverve. Lám Emma kisasszony, a falu szépe, sokkal reálisabb gondolkozású. O veszi az életet, amint van és nem unatkozik mellette. Igaz, hogy unalmának e

lüzéscre mindent elkövet a — patikusl — S az alatt a pár nap alatt én is eleget forgolódtam körülötte — megrendelésre; igen, igen, — megrendelésre. Hát tetszik tudni az olyan formán történt, hogy este az intelligencia összeszokott jöni, sétálgatni a szép csillagos ég alatt, s én az első nap oly udvariatlan voltam, hogy a „póstáskisasszonnyal" beszélgettem. No hisz lett erre aprehenzió. Nem azért — ne tessék félreérteni — hogy éti, hanem hogy mással. Mert a legkevésbé müveiteknél is ki van fejlődve a kacérság, s Emma nagysám mellöztetését megbocsáthatlan bűnül rótta fel nekem, s méltó felháborodásának hangokban is adott másnap kifejezést a — postás kisasszony előtt. Igy kaptam én meg a rendeletet, hogy vigyázzak magamra, mert még a faluból is kiátkoznak. Meg is fogadtam a parancsot — tudom, hogy lesznek, akik ha eddig türelmesen elolvasták, azt mondják rá: kész szívvel, — hát nem bánom: legyen kész szívvel. És eljött az akácfa levelének tépdesése (akik talán nem tudnák, hogyan kell vele bánni megmondhatom, a levél letépése után azt kell mondani „szeret" s ha ismét szakit le az ember „nem szeret"); ez csalhatatlanul megmondja az igazságot. Jött a csillagválasztás „ne válasszunk magunknak csillagot?" s „választottunk magunknak csillagot." — Oh cdes falusi idyll! Kedves csöndes falu, mit csak az intelligencia tesz élénkké. Hogy Byronnal szóljak „ott álmodoztam egykor én" ; de hát minden álmodozásnak vége lesz; most ősz van temetgessük őket, hanem az emlékezetet bajos cltemgtni! kiutal §é-z>a. van a lépcsőfelmenet, a falak arabeszkek, a boltozat festményekkel vannak ékitve, és amint felérünk, kiváló szép csarnokot látunk magunk- előtt. Haladjunk a csarnokon keresztül és nyisisuk fel a rácsozatos fekete vasajtót. Óriási teremben találjuk magunkat, mely mintegy 30 méter hosszú és 17 méter széles. Korlátok által három szakaszra van osztva, az egyik rész theologusoknak. a második orvostanhallgatók és filozófusoknak és a harmadik jogászoknak van szánva. E részekuek megfelelöleg három hosszú asztal van felállítva, melyek mindegyikénél 130 ember foglalhat helyet. A korláton kivül a három szak szerint három dobogó van, hol a könyv-tárnokok ülnek, előttük két. asztal, melyek egyike a könyvjegyzékekkel, másika palatáblákkal van elborítva. Az illető, aki könyvet, kér, elvesz egy palatáblát, melynek felső szélére azon szám van feljegyezve, amely számzott széket kell az olvasónak elfoglalni. A táblára feürja nevét, a fakultást, melyhez tartozik, az óhajtott könyv czimet és szerzőjet s átadja a szolgák egyikének. Most a kijelölt helyre csak le kell ülnie és 2- 5 perez fulyamata alatt a könyv kezében van. A terem számos ablakkal van ellátva cs ennélfogva nagyon világos, estve villamlámpák égnek és minthogy az ives villamfény (Bogenlicht) a szemnek árt, csupán izzó villamlámpák (^Glűhlichf) vannak alkalmazva. A teremben vaskarzatok vannak, hol 80 ezer kötet van elhelyezve és mint kézikönyvtár szolgál , itt azon könyvek vannak, melyek majd minden nap kéretnek. Az olvasó teremből egy másik olvasó kis (erembe nyilunk, ahol csak vasállványokat, galériákat és vaslépcsőket láthatunk, ez a (ulujdouképeni könyvtár és 320 ezer kötetet foglal magában. lYem ilyen szép a császári bibliótheka. A „Burg"-ban levő Józseftér egyik sarkán vau a bemenet, a felmenet falaiba latin feliratokkal ellátott regi több helyen porladozó márványtáblák vannak illesztve. A csarnokba felérve három roppant tölgyfaujtó tűnik szemcink elé. Nekünk a jobboldalit kell választanunk, melyet kinyitva előszobába eritok, hol egy szolga szokott ülni, a falra pedig a könyvtár szabályzat vau kifüggesztve. Most ismét egy roppant ajtót kell feltárnunk és benn vagyunk az olvasó (eremben. E terem aránylag kicsi berendezése és kevés világossága miatt nem felel meg a követelményeknek, mintegy 8 méter hosszú és 5 méter széles, tehát (églányalaku. A hosszabb falak mellett es középen asztalok vannak, mintegy 80 ember talál itt helyet. Az ajtó melletti falat könyvszekrények lepik el, melytől jobbra könyvállvány cs íróasztal vau, hol a két könyvtálnok fii. A szemközti falnál is van Íróasztal, innen igazgatja egy udvari tanácsos a könyvtári ügyeket. Az ezen teremben levő könyvek száma ezerre rug. Innen jobbra cs balra a (ennek egész sorozatán mehetünk keresztül, melyek könyvekkel megrakott faállványokkal és szekrényekkel vannak telve, középen pedig a hubsburgiak mellszobrai vannak elhelyezve. Ha gyakori használatban levő könyveket, kérünk, egyszerűen a szolgához kell fordulnunk, különben a könyvtárnokhoz, aki a katalógus áttekintésével a szolgának utasítást ad. Számzott hely nincs, kiki oda ülhet, hova tetszik. — Az egyetemi könyvtár nyitva van délelőtt 9-től délután 2-ig és este 5—9-ig, vasár- cs ünnepnapokon 9— l-ig, a császári könyvtár 9—4-ig, vasár- és ünnepnapokon zárva van. Az egyetemi könyvtárt sokkal szívesebben látogatják, mintáz udvarit. Mert eltekintve az architektoniai szépségek és a czélszerű berendezéstől : az egyeteminek meg az az előnye is van, hogy ó és új könyv egyaránt meg van itt, mig a császáriban az újabb művekben nagy hiány van. pápává történt megválasztatásakor) letétetik és helyébe VIII. Leo választatik. 1687 Palotát (Várpalotát) a törökök Palß Jáosnakteljesen átadják. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. — Xovember 16. — 1652. Gusztáv Adolf svéd király a liäzeni ütközetben Wallenstein elleti küzdve elesik, azonban Bernhard szászweimári herceg a győzelmet a svédeknek szerzi meg. Ez ütközetben Pappenhcim császári tábornok is halálos sebet kapott. 18'18. Rómában a forradalom még tart; a Quirinál palota, ostromoltatik, mire IX. Pius pápa engedményeket ad. Í84.°. A Radonból hazatéri magyar meneküllek Budapesten az ,,Uj épületbe''' záratnak; a velők visszatért közlegénység már előbb Temesvárolt a császári seregbe soroztatott November 17. — 7278. Lnndottban zsidó üldözés, 1652 Pappenhetm császári tábornok a lülzeni tegnapi ütközet alkalmakor nyert sebe miatt vughal Pleissenburgban. \849. Aradon 12 honvédezredes, köztük Perecy,. Berseny, Szathmáry, Mesterházy, Horváth és Mezey halálra, kellő várfogságra Ítéltetik. A halálos ítélet í8 évi vá'fogságra szelidilletelt. November 18. — \849. A császári kormány Temes, Torontál, Krasso és Bács-Bodrogh vármegyéket, valamint Szerem vármegyéből a rumai és üloki kerületeket Magyarországtól elszakítván, belőlük „Szerb vajdaság-' és ,,Temesi bánság-' nevü külön kormányzás alatt levő tartományi alakit, („divide et impera'

1 elv szerint) melynek kormányzója a „Szerb vajdaság nagy vojvodája'' címet nyeri. November 19. — \55o. Visegrádon találkozás és frigijesülés I. Károly magyar, I. Kázmér lengyel és János cseh királyok közt. 1725. Fiumét Hl. Károly királyunk szabad kikötőnek nyilatkoztatja ki, s a hozzájut/tatást könnyítendő, Károlyvárostól kezdve hegyeken és völgyeken kérésziül nagy költséggel utat? készíttet. 1855. Vörösmarty Mihály a nagy magyar költő-fejedelem halála Budapesten, ugyanazon házban, melyben Kisfaludy Károly is kimúlt. November 20. — 1497. Vasco de Gama a Jóreményfokot a portugálok számára elfoglalja, 1670. Tököli István árvái főispán, miután fiát Imrét biztosságba helyezte, s magút betegsége miatt Arvaváralja védelmére képtelennek érezte: a várat Spork és Heiszter császári tábornoKoknak átadja. 1Z48. Budapesten a lánezhid megnyittatik. November 21. — 180í» I. Napoleon /rancia császár a „szárazföldi zárra'' vonatkozó rendeletét Berlinben kiadja. 1850. Kisfaludy Károly nagyhírű mqguar drámaíró és költő meghal Budapesten. Not/cmber 22. i— 965. november 6—22-ig Rómában zsinat, melyet Oltó császár a német és olasz püspökkökel tart, melyben Xlt, János ./>á/jji (ki első volt, ki más nevel vett föl KÜLÖNFÉLÉK. — A városi képviselőtestület tegnap délután tartott ülésén tárgyalta a rendörségre vonatkozó indítványt, s határozatilag kimondta, hogy a rendőröket a hivatalszolgáktól teljesen elkülöníti, — és pedig lo kizárólag rendőri, három pedig hivatalszolgai és kézbesítői teendőt végez, és a piaczi mérésekre többé a rendörök nem vonhatók el. — Ezután megválasztattak tagokul: a jogügyi szakbizottságba: Pap János, Horváth Lajos, Saáry Lajos, Galamb József, dr. Koritschoner Lipót, Barthalos István és Lazányi Béla, a pénzügyi és gazdaságiba: Antal. Gábor, Bermüller József; Hanauer Béla, Hanauer Jenő, Kiss László, Baráth Ferencz és Krausz József N. az építészeti és szépészetibe: Voyta Adolf, Bánóczy Pál, dr. Löwi László, Barthalos István, Kiss László, Fischer Adolf (szeszker.) és Kovács István; — a közegészségibe: dr. Makara György, dr. Rechnitz Ede, dr. Löwi László, dr. Kövi József, Szvoboda Venczel, Voyta Adolf, Bánóczy Pál, Barthalos István, Steinberger Lipót és Horváth Lajos: — az iskolaszékbe: Antal Gábor, Bermüller József, Bocsor István, Hanauer Béla, Horváth Lajos, Kiss László, Löwi László, dr. Makara György, Ocsovszky Kázmér, Paál István, dr. Steiner József, P. Szabó Károly, Szelestey Lajos, Szilágyi József, Szvoboda Venczel és Vikár Kálmán ; — az árvaszék kültagjaira: Bermüller József, dr. Koritschoner Lipót, Kovács István, Fischer Adolf, Lazányi Béla, Paál István, Pap János, Rikóty József, Saáry Lajos, Tóth Lajos, Vikár Kálmán és Vághó László képviselők. — Az állandó választmány tagjainak megválasztása elhalasztatott akkorra, midőn a szakbizottságok elnökei és előadói megválasztattak, kik hivatalból lesznek tagjai az állandó választmánynak. — A közgyűlés ezután csekély változtatással elfogadta az ipartörvény értelmében alkotott szabályrendeleteket. — Nagyságos Devics József veszprémi kanonok, és volt pápai plébános, ismerősei látogatása végett városunkba érkezett s Néger Ágoston apátplébános ur vendége. — A pápai kir. járásbírósághoz albiróvá Mezriczky Károly ur, a veszprémi kir. törvényszék derék jegyzője neveztetett ki. Gratulálunk. — A lelkiismeretlen hirlap. A sajtó rákfenéje az ilyen hirlap ! Hazudik, ferdit, s elsikkasztja a — csángók pénzét. Hanem azért itél elevenek, s holtak felett! Határtalan szemtelen hazugságaival sokszor okoz sokaknak kellemetlenséget. Igy járt nem régen Oroszlányi Károly peterdi lakos is, ki — mert nem is tételezhette fel, hogy egy fővárosi hírlap hazudtu merészeljen — laptulajdonos szerkesztőnk legutóbbi országgyűlési beszédjének a »F«-ben megjelent ktvonatjat hitelesnek véve, méltán kelt ki egyik vidéki lapban e beszéd kivonatja ellen. Csak később tudta meg, s győződött meg arról, hogy a »F«-ben közzétett beszéd a legszemtelenebb galádsággal való elferdítése F. F. orsz. képv. beszédjének. Erre Oroszlányi K. úr levelet irt F. F. orsz. képviselőhöz, melyben a lelkiismeretlen lapokat teszi teljes joggal felelőssé.— Bizony ideje volna, hogy a sajtó ily rákfenéitől óvakodnék az olvasó / — A történelmi képcsarnok érdekében Pulszky Ferencz a kultusz miniszter megbízásából Lepoglavába, Horvátországba utazott, hogy Corvin János, — Mátyás királyunk természetes fiának arczképét megszerezze. Pulszky utja ez ügyben ugyan nem járt eredménynyel, de a felállítandó történelmi képcsarnok több érdekes tárgyat nyert e horvátországi útból. — Zala vármegye kiküldött bizottsága köztiszteletben álló alispánja elnöklete alatt elhatározta, hogy a Pápa-Keszthelyi vasutat a megyei közmunka alapból évenként 12,000 frttal segélyezni javasolja; éljen a bizottság, éljen a nemes vármegye alispánja, de éljen a megye közönsége is, mely a közjóra mindig tud áldozni, s a javasolt segélyt ez alkalommai is megszavazza ! A veszprémi gymnasium bizonyára ritkítja párját az országban. Múlt napokban volt alkalmunk e derék gymnasium helyiségeit az újabb építkezés — s berendezés után megtekinteni, s valóban a csin, a közegészség, a praktikus beosztás, s minden egyéb tanügyi kívánalmak szempontjából méltán dicsén a tanügy lelkes munkásait. Az uj VII-ik osztály is pompás termet nyert, s már a később felállítandó VIII-ik osztályra is van gondoskodás. Most alakítják át és rendezik be a muzeumot is. — Mint halljuk, Trefort Ágoston közoktatásügyi minister úr nemsokára megfogja a gymnasiumot tekinteni. Bizony büszkén mutathatják azt meg a Veszprémiek ! — A megyei Ill-ik aljegyzői állás rendszeresítése — mint lapunkat a belügyi mínisterium köréből értesitik — nehézségbe ütközik, Nevezett ministerium nem hajlandó azt megengedui. — Sajnálattal fogadjuk e hirt, de bízunk, hogy a „jobban értesülés" megfogja teremni gyümölcsét; A megye központjában jelenleg oly derék, szorgalmas erő van alkalmazva, kit a aier