Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-10-26
IMégaeléTi-nt Mi n d e ri va s á r a ä p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Hernie nietlen levilek, csak ismert kiZeks'Ufogadiainak el. Kéziratok nem adainak vissza. A lapunk szánt !;.'-zlc-/fények alap SZERK h i r a i a I á b a (0 - a 11 c g i ii in {> p ;> I c t) küldendők. 1 PAPAI LAPfHL Előfizetési díj alt. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyílttérien 25 krajczárral száiyitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. főis k 0 la nyomdája) küldendők. Pápa város hatóságának é s t ön b pápai, spápavid ék. i egyesületnek Iiivataíos közlönye. Pápa, 1&84. oki. 25-én. A közigazgatás fejlődésének, s biztonságának alapfeltételét tagadhatatlanul magában a k ö zs é g i életben lehet feltalálnunk. Miként az állam alapja a — család; — úgy a közigazgatásnak, az állami beléletnek bázisa a — község. Jól szervezett községek kitűnően administrált államot teremtenek. E nélkül nem is lehet jó közigazgatást képzelnünk. A közigazgatás jósága tehát az egyes községek helyes vezetésétől, s belszervczetótől függ. Nagy ámítás volna, elhitetni akarnunk, hogy hazánk községeinek adminisztráció mi kívánni vallót sem hagy hátra, hogy az tökéletesen megfelelne úgy az egyes községek autonom kormányzása —, mintáz állami közigazgatás jól felfogott érdekeinek. Elég szomorú példa van épen az ellenkezőre, minek főleg az volt oka, hogy a községi törvény életbe léptetése után hozott törvényeink nem gondoltak soha sem azzal, hogy váljon mindazon feladatok, miket az állam, mint közigazgatási főhatalom, az egyes községek terhére rovott, — megállhatnak-e, s létesíthetők-e a községi adminisztráció szűkebb, fejletlenebb keretében. Minden közigazgatási feladatot rákentek a — községi jegyzőre. A mennyi ága csak van az állami életnek; a mennyi njdlvánulása van a közhatalomnak; a mennyi feladatköre van a kormányzó s végrehajtó hatalomnak: — mindabból a községi jegyzőre hárult a kezdeményezésnek sokszor óriásilag fontos szerepe. E fontos szerep egyfelől szakerőt, másfelől nagyobb hatalmi súlyt feltételez. E kettő nélkül hiábavaló szereppé válik a legfontosabb szerep. Az első feltétel okvetlenül magával hozza annak kimondását, hogy ezentúl községi jegyző csak az lehet, ki valamely középiskola nyolez osztályát jó sikerrel elvégezte, ki érettségi vizsgát tett és ki valamely jegyzői irodában legalább egy évi gyakorlatot képes jegyzői vizsgája mellett felmutatni. Ez óhajt hangoztattuk már egy ízben lapunk hasábjain akkor, mikor a ma már törvénynyé vált „qualiükáczió" kérdése volt napi renden. Szavunk találtkifejezést a parliamentben, de óhajunk törvény erőre nem emeltetett. Hisszük, hogy a törvényhozás előbb-utóbb befogja ! látni e kívánságunknak a közigazgatás i érdekében való teljes jogosultságát. j A másik feltétel, mely nagyobb hatalmi súlyt óhajt a községi jegyzőknek adatni, a jegyzői hivatás s ieladatkör lényegéből következik. E végett a községi elöljárósággal szemben nagyobb függetlenséget kellene a jegyzőknek biztosítani. .Reformra szorul továbbá a jegyzői választás jelenlegi módja is. A mostani mód a legerkölcstelenebb. Tárháza a visszaélések minden néven nevezett tormájának. Ezt elkerülendő, a választást szűkebb körre kellene szorítani és a mennyire csak lehetséges, intelligens elemekre bizni. E mód egyedül lenne képes a jegyzők választásánál ma már rendszeressé vált, s eléggé nem sajnálható visszaéléseknek elejét venni. Nem ártana azt sem kimondani, hogy ott, a hol erre feltétlenül szükség van, a megyei törvényhatóság felhatalmaztatik a jegyző mellett megfelelő munkaerőt kirendelni. A helyettesítést is azonkívül csak oly egyén végezhesse, a ki a községi jegyzőre nézve kötelező qualifikacioval, s erről tanúskodó bizonyitványnyal bir. Sok lenne még, mit községeink beiszervezetére nézve mint kívánatost, felsorolni tudnánk. Egy kis vezérczikk keretében úgy sem oldható meg mind e kérdés. De a miképen a legkisebb haranggal is lehet jelt adni a tűz oltására; — akként válhatik a legkisebb czikk, — a legegyszerűbb sorok — jelzőjévé annak, hol van az ür, mit állami életünk javára betölteni, — hol a hiba, mit javítani kötelességünk. Ezt akarták e szerény sorok is elérni. Valeant, quantum valere possent. j*2 Jegyzőkönyv, mely felvételeit Pápán, a pápa-keszthelyi vasúi végrehajtó bizottságának folyó évi október 21-én tartott illéséről. Jelen voltak: Kiss László alelnök, Kerkapoly Károly, Gróf Esterházy Ferencz, Voyta Adolf végrehajtó bizottsági tagok, Horváth Lajos h. jegyző, a pápai és tapolczai érdekeltség löbb tagja, az Union cpitö bank és az Eley és társai bankárok képviselői. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkerctett a végrehajtó bizottság részéről Voyta Adolf, az érdekeltség részéről dr. Rechnitz Ede és Günther Adolf. Elnök a megjelenteket üdvözölvén, bejelenti, hogy az clnok Esterházy Móricz gróf közbejött akadályok miatt meg nem jelenhetett, s alelnököt bízta meg az ülés megtartásával, Skublics Gyula, s Eituer Sándor végrehajtó bizottsági tagok meg nem jelenlietésóket levélben elfogadhatólag igazolták. Ezek után a tárgysorozat következőkben tárgyaltatott le, 1. A mult ülés jegyzökönyve felolvastatván észrevétel nélkül hitelesítetett. 2. A mult ülés jegyzökönyve értelmében a végrehajtó bizottság elnöksége többféle megbízatást nyervén, alelnök azokról következőleg számol bc: pénzügyminister O Excellentiájához a kérvény, melyben az érdekeltség a pápa-keszthelyi vasúthoz 300,000 frt erejéig síneket adui, s azok árában kifizetésül törzsrészvényeket elfogadni kér, — szeptember végén bcadatott. Zala megye törvényhatóságához a kérvény, mely szerint a pápa-keszthelyi vasút létesítését a megye a közmuukaváltság egy részének 10 éven át leendő átengedésével segélyezze, beadat váu, a szeptember 9-én tartott megyei közgyűlésben 14,573. sz. a. kedvező végzés hozatott s az ügy tanulmányozására, illetve a kért segély mily módon és mérvben való megadásának megállapítására a megye alispánjának elnöklete alatt hat tagu bizottság küldetett ki. A 92,000 írtban előirányzott területkisajátitási költségek törzsrészvényekkel való kielégítését ugy vélte a végrehajtó bizottság eszközölni, hogy a vasút vonala által érintett 29 községben felkért egy, vagy több érdekelt birtokost, kik mielőbb községi értekezletet vagy községi képviseleti gyűlést hiván össze, oda működnek, hogy a nagyobb birtokosok közvetlenül törzsrészvényekért adják át a területet, a kis birtokosoktól pedig a község, mint erkölcsi testület vegye meg, és a vállalatnak törzsrészvényekért adja át. Ez irányban egyelőre csak elvi megállapodás történhetvén, az elnökség erre a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével hívta fel a felkért érdekeltséget, a részletes kivitel csak akkor történhetik, ha ä vasút vonalán minden egyes birtokostól kisajátítandó terület meghatározható lesz; de a mellékelt kimutatás (Lásd A. mellékletet), mely községenként kimutatja, a terület mennyiségét, egy lépéssel előbbre megy e téren, s egyúttal kimutatja, a községenként teljesítendő földmunkák, hidak és átereszek előirányzott költségét, melyek teljesítésére ismét a községek vállalkozhatnának, és az ezért nyerendő törzsrészvényekbea fig.yelemr.e méltó községi vagyon birtokába jutnának. A végrehajtó bizottság ez irányban erélyesen működni, és minél előbb cselekedni azért is felkéri az érdekeltséget, mert a községi határozathoz törvényhatósági jóváhagyás szükségeltetvén, annak megszerzése ugy is hosszabb időt vesz igénybe. 3. A végrehajtó bizottság elnöksége megbízatott, hogy a NMélt. m. kir. vallás és közoktatási Minister urat az 1880. XXXI-ik t. cz. 7. §. értelmében kérje fel, miszerint a vasút által érintett alapítványi birtokok részéről is járuljon a törzsrészvények jegyzéséhez, az elkészített kérvény az elnökség által felolvastatván, az helyesen indokoltnak találtatott, s legközelebb el fog küldetni. 4. A végrehajtó bizottság elnöksége megbízatott, hogy Veszprém megye törvényhatóságát is keresse meg, miszerint a közmunka váltság egy részével, egyelőre 10 éven át, ezen vállalatot segélyezze, határoztatott, hogy Veszprém megye alispánjához minél elébb kérvény adassék be e tárgyban oly formán, hogy az ügy már mint teljesen előkészített jöjjön a deczember i-én tartandó közgyűlés elé. 5. A törzsrészvények jegyzésére nézve az elnökség az eddigi eredményt következőkben jelenti be-: az elnökséghez beadott aláírási iveken és nyilatkozatokon, továbbá Skublits Gyula végrehajtó bizottsági tag ur tudósítása, ugy Eitner Sándor bizottsági tag ur kilátásba tett gyüjtésJJ szerint készpénzben és szolgálmányokban, vagy anyagokban biztosítva van 2000 drb részvény, megjegyeztetvén, hogy ebbe Pápa város 20,000 frt ajánlata remélhetöség szerint vétetett fel, miután kpzgyülés e tárgyban még nem tartatott, ellenben a vonal területén levő takarékpénztárak közül eddig csak a pápai jegyzett 45 részvényt, Keszthely város részéről még semmiféle ajánlat be nem érkezett, és sem a nagybirtokosok, sem a községek még jegyzéseiket be nem küldték. T Á B_C Z A. HULLÓ LEVELEK. I. Ha jön az ősz a lomha köddel, Te nem látsz benne semmi mást, Csupán rideg, borús napokat, Szomorú virág hervadást. Nem érzed: a hulló levéllel Milyen jó volna odalent .... Várj csak, ha szived bánat tépi, Megtudod az ősz mit jelent. . . II. Ne könnyezd a levél hullását, Ne a virágnak hervadását, Nem múlik el örökre az. A falevél megint kizöldül, A kis virág kibú a földből, Ha újra rnegjön a tavasz. Nézd, mint tűröm a veszteséget, A kapott seb immár nem éget, Lásd: nem kell könynyel oltanom.. Pedig mi érted sírba szállott: Az élet üdvöt, boldogságot Soha föl nem támaszthatom. III. Ha egy sárgult levélke hull le: Siratatlau az sem Jeszen. Borús felhő levélhullását El-el siratja csöndesen. Fényes álmok. I. mért meg siratni? Fölösleges, haszontalan ... Már én csak-igy temetem őket: Egy sóhaj s azzal — vége van. IV. Bár te okoztad szenvedésem: Ne érjen érte semmi vád. Az én lelkem csak szeretettel, Imádattal gondol reád. Az utolsó sóhajjal együtt Röpül el ajkamról neved. —• .... Hisz mit tehetsz te arról édes, Ha nem szerethetsz engemet?! SZ, IVÁN, S. T. komájok is itt van, szívesen várom önöket szüreti ebédre! stb. volt a kedves meghívás, mit mi örömmel vevénk. — S noha nálunk városbelieknél is javában folyt a szüret, a déli órákban már Sz. Ivánon voltunk. . Minden vidéket képzetemben egy ékszer cassetthez tudok hasonlítani, melynek megvannak különféle osztályai, rejtekei, értékes régi és újkori tárgyak számára. Igy Sz. Iván is a mi vidékünknek egy értékes és érdekes kis ékszerét képezi! Ki e Fehérvártól másfélórányira fekvő birtokot évek előtt látta — az most ha látja — reá nem ismer. Itt a rendkívüli szives házigazdán kivül kedves kománkat, s egy részben ismerős előkelő vadász társaságot találtunk. A vadászat miatt, korai dineé után, még egy kissé a verandán csevegtünk, szürcsölve a nagyszerű mokkát, fel-felpilláütva az őszi szellő által himbált japáni lámpára, nem különben az elterülő kedves parkot szemlélve, hol a dércsípte piros vitissel felfuttatott élénk ellentétéül fehér lúgos, a háttérben vasketreczbé zárt medvék gavott ugrásai mulattattak, miért őket kalácscsal megveudégelénk, mert mint haliam Samu úr oly szelid, hogy évek előtt szépen kisétált és a kulcsárnét házi ebként kiséré, mindaddig, míg szépszerével ketreczébe csalták. A délelőtti ésö elmosá a szüretet, és igy a nagyszerű időt vadászat pótlá délután, s a hajtók serege már indulásra késztet. Az elkerített park folytatását képező fáczános táblákat most fütyülés és lármával felhajtják — az uri nimródok ügyes fegyverei nyulakat, fáczánokat, még baglyokat is ejtenek, a hibázót megszidják. S tovább vonz e mulatság messzebb-meszebb, szívesen mennénk az ügyes lövőkkel, de nekünk a társaságtól válnunk kelle. Visszatérve kedves házigazdánk és kománkkal még az ízléssel épült- kis kastélyt vettük szemügyre, melynek már elötornácza leköti figyelmed. Különféle kitömött madarak, egyéb állatok, dombor érezmüképek, lábas óra, szarvas agancs fantaztikus csillárja, s a függöny drapé^ riák ízléses elrendezése kíváncsiságunkat még inkább felkölti a belberendezés iránt. Valóban egy kis múzeumban vagy íparkiálíitásban véled magad. | Az előtornáczból a szalonba lépve, először Mészöly Géza nagy festvénye tűnik fel, mely a jmütárlaton is szerepelt. Egy ismert vadásztársaságot látunk ott a tóparton, szép tájjal a háttérjben. Több kisebb nagyobb nem kevésbé érde: kes képen Mesterházy, Mar^itay, Pacuka, Spányi' és számos ismert hazai művész neve található. Lédecziféle fekete, arany éj-met nyert zongora, majolika, zsobok, fayansz, ezüst és érezmü tárgyak, galamb lövészeten nyert díjak, valamint Konstantinopolyból hozott kis fekete fa, kagyló és ezüst berakott értékes ülőkék, asztalkával, régi és új hímzések halmazát találod. Rendkívüli jó ízléssel van minden elhelyezve és finom tapintatta és rendszeretetre vall annak birtokosa — rendezője! Innen az ebédlőbe nyitunk, művészi faragott büffé, ismét porczellán, festvények és számtalan értékes tárgy megszemléléséhez, több idő kellene, mint a melylyel mi rendelkezénk. Innen a házi úr dolgozó szobájába nyitunk, hol a honi ipar minden ágának tárgyai képviselvék. A több érdekes festvény közöl feltűnt Gr. Zichy Edmund O Excellentiája életnagyságú remek szép arczképe, meg egy eredeti Muriíló Madonna kép, Ezentúl a könyvtár, mely nagyszerű müvekkel bír. Minden kort képviselő tudományt rejtő bekötött és elrendezett osztályokat találunk. A bölcsességet képviselő nagy bagoly, mogorván tekint reád, mídön egy nürnbergi régi faragványu ládát szemlélsz, nem különben gyönyörű érczlámpát, földgömböt, ó bibliát és számtalan diszalbumbt, melyek különféle alkalommal adattak ünnepélylyel a háziúrnak. Mégs a vendégszobák sora, mindegyike drága aczélmetszetékkcl— bácskai, szepsi szentgyörgyi szöveszéttel, üveg függőlámpák és egyéb számtalan szép tárgygyál vannak elhalmozva. Ugy a korridjorok árvái faragványokkal, s "minden osztály külön érdekkel bir. Ezt csak megtekinteni, de leirni nem lehet. Hanem ki ott időzött arról győződik meg, hogy birtokosa Gr. Zichy Jenő Ö Éxcellenciájá nem csak szóval, de tettel járul az ipar elömözditásához, bár nagyobb számban volnának; nagy uraink közöl, kik e téren nyomdokait követnék.