Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-10-12

Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre Icorcmkirtt rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levdek, csak tsmert keséktől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak -vissza. A lapnak szánt, közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó - k o lieg i u m épület) küldendők. PAPAI LAPOKi Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata titán 5 kr, nyilttérben 2$ krajczárral szávitiatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hiv a tálába (ref. főiskola nyomdája) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. Meghívó. A Pápa-Keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága, a részvény aláírások összegezése, és a részvénytársaság alakulási módozatainak megállapítása tárgyában folyó hó 21-én délelőtt 9 órakor Pápán, a városház termében ülést tart, melyre a végrehajtó bizottság tagjai és az érdekeltség tisztelettel meghivatnak. Pápa, 1884. okt. 10. végr. biz. elnök. PÁPA, 1884 okt. 11. Nem szűnünk meg a legmelegebben érdeklődni hazánk —agrár kérdése iránt. Jól tudjuk, hogy e kérdés nehéz, s igy megoldása egy-hamar alig várható. Az eszméknek tisztulniuk kell, választott erő, közösen érdekeltek el nem lankadó folytonos figyelme, végre is csak megteremti a programmot, mely alá fog sorakozni mindaz, a ki érzékkel bir hazánk igazi jóléte, s jövője iránt.— Nem keresem én, mit irtak össze a tudós nemzetgazdák, a sok elmélettől duzzadó kötetekben; — nem keresem megfelel-e valami a „liberalismus" elvének: — de azt nézem, mi szükséges hazánkban?! Legyen az aztán liberális, konservativ, vagy úgy nevezett reakczionarius: — elfogadom csak hazám érdekét mozdítsam elő vele. A forma semmit sem határoz. Ha szomjazom nem nézem, minő alakú, vagy szinü a pohár — csak jó legyen az inni való! Azok, kik Magj^arország földbirtokosainak, főleg a kisbirtokosoknak jelenlegi anyagi helyzetét épen hazánk érdekében javítani akarjak; — azok, kiknek nem közönyös a földbirtok mértékentúli elaprózása, s elpusztulása, — azok már rég tisztában vannak az iránt, hogy agrárius kérdés létezik, s hogy az előbb-utóbb megoldásra vár. Mert az nem lehet közönyös egy magyar ember előtt sem, hogy Magyarországon a földnek 63 perczentje, tehát közel kétharmada telekkönyvi adóssággal van megterhelve. E teher átlag holdankint közel 50 frtot képvisel (!), vagyis körülbelül 35.25%-jét a föld értékének. — Még nagyobb ez arány a legközelebbi paraszt birtoknál, 20 holdig számítva. Ez csak nem egészséges állapot. A gyógyítás tehát elkerülhetetlen. Hiszen ha még nem fordul is rosszabbra ez állapot: már ez is maga a közgazdasági katasztrófának legbiztosabb előzménye. A népkivándorlás nagy mértéke is csak erre vezethető vissza, s nem pedig a tulnépességre. Az utolsó évtized megdöbbentő adattal szolgál erre nézve. Mig p. o. 1870-ben a földmüveléssel 4417,574 személy foglalkozott hazánkban, vagyis 32. 56%,-je a lakosságnak. — äl883-ban leszállott e szám 3.669,117-re, vagyis 26. 74%-re. A birtokosok száma 1.631,071ről pedig 1.133,086-ra csökkent, mi megfelel 30% apádásnak. A bérlők is kevesedtek; 46,317-ből 22,236 maradt. Az agrárkérdés élet kérdés tehát minálunk. Vak az, ki nem látja. Csak nem szabad e kérdést összekeverni engednünk más, s itt ezúttal nem érintett absurd kérdésekkel. Elég óvatosságot igényel már maga a tiszta agrár ügy, hogysem annak megoldását más egyéb kérdésekkel késleltessük! ~ A Pápa-Keszthelyi vasút kiépítése czéljából Kiss László pápai és Skublics Gyula dörögdi lakosok és végrehajtó bizottsági tagok, a Tapolcán szept. 4-én tartott gyűlés megbízásából, folyamodtak Zala megye törvényhatósági közgyűléséhez, hogy ezen vasút létesítését a közmunkaváltság egy részének 10 éven át leendő átengedésével segélyezze, mely folyamodásra Zala megye közgyűlése következő végzést hozott: „Biztos tudatában annak, hogy az építendő vasút az általa érdekelt vidékek forgalmát, s ezzel anyagi jóllétét, söt szellemi haladását is nagy mértékben előmozdítaná, — a megyei bizottsági közgyűlés a kérelem támogatását elvben kijelenti; miután azonban az ügy előleges tanulmányozást és tanácskozást igényel: Svastics Benő alispán ur, mint küldöttségi elnök, továbbá Eperjessy Sándor, Nóvák Ferencz, Skublics Jenő, Tolnai Károly és Sturm György kir. főmérnök urak megbízatnak, hogy a helyi viszonyok és a megyei utfentartási alap állapotának figyelembe vételével az iránt, vajon a PápátóiKeszthelyig építendő vasút létesítése a megye részéről nyújtandó pénzbeli segélylyel előmozdítható volna-e, vagy nem, és az első esetben a kért segély mily módon, és mérvben volna a megye által adható; a megyei bizottsági közgyűlésnek véleményes jelentést tegyenek/' Miután Zala megye lelkes közönsége már egy más kis helyi vasút tervezete iránt is hasonló jó akaratot tanúsított, ezen előzmény alapján bizton remélhetjük, hogy ezen nagy fontosságú, és két fő vasúti vonalt összekötő és Zalamegye területét 70 kilométer hosszúságban érintő vonalra 15,000 frt évi segélyt nyerünk, és a legközelebbi gyűlés feladata lesz Veszprém megyéhez is hasonló indokból folyamodni, melyet a vonal 35 kilométer hosszúságban érint. Somogy megye, melynek területét szintén érinti a PápaKeszthelyi vasút, Balaton Szt. György határában, mint halljuk, törzsrészvények jegyzése által rójja le hozzájárulását. Pápa város közönsége a jövő hét folytán foglalkozik a törzsrészvények aláírásával, melynek szorgalmazását, ezen a város régi óhaját képező vasút eszméjének keletkezésétől kezdve buzgó harczosa: Woita József polgármester ur vállalta el. — A Tapolcza vizének vegyelemzése A m. kir. belügyministerium a kir. József műegyetemet kereste meg véleményadásra a tekintetben, vájjon Pápa város polgármesteri hivatala által beküldött Tapolczaviz élvezete ellen egészségügyi szempontból akadály nem forog-e fenn? Az erre beterjesztett vélemény következő: A forrásnál merített viz, valamint a malmok alatt a városban merített próba minden tekintetben kifogástalannak mutatkozott. Mindkét próba a chlornak és kénsavnak alig kimutatható nyomát tartalmazza; ammóniák teljesen hiányzik mindkettőben, a legfontosabb körülmény pedig az, hogy a jelenlevő organikus anyagok oxidálására a forrásnál merített viznél 100000 sulyrész vizre csak 0.075 sulyrész oxygen igényeltetett, mig a malmok alatt merített viz 100,000 sulyrésze valamivel több oxygent t. i. 0.13 suiyrészt igényel. Minthogy egy jó vizben a szerves anyagok mennyisége oly arányban megengedhető, hogy azoknak oxidálására 0.3 sulyrész oxygén szükséges, azért mindkét vízminta jó ivóvíznek ajánlható, feltéve, hogy azok a bennök rendesen lebegő szilárd anyagoktól üllepedés vagy szűrés által megszabadíttatnak. Másként áll a dolog a 3-ik viznél. E próba a városban egy záporeső után gyűjtetett, miért is nemcsak könnyen kimutatható ammoniákot tartalmaz,- hanem még azon kivül bennfoglalt szerves anyagok oxydálására 0.60 súlyrész oxygént igényel, tehát kétszer annyit, mint a mennyi a fennemlitett megengedhető határértéknek megfelel. Ez eredmény különben könnyen magyarázható, mert a záporeső alkalmával nem csak a levegőben levő ammóniák, hanem a háztetőkön , udvarokon, utcákon, részint már rothadásban levő organikus anyagok is jutnak a folyó vízbe, és igén valószínű, hogy ezen harmadik próba közel a parthoz meríttetett. A záporeső után gyűjtött viz tehát oly összetételű, hogy azt ivóvízül használni nem lehet. Azon kérdés eldöntésére azonban, vájjon a Tapolca vize mikor és mely helyen meríthető, az csak ugy dönthető el egész biztonsággal, hogy ha a vizpróbák egy intelligens egyén által, teljesen tiszta még nem hsaznált és a megvizsgálandó vizzel előbb kiöblített palackokban pontosan meghatározott helyen meritetett és a palackok teljesen tiszta még nem használt és a mégvizsgálandó vizzel lemosott parafadugóval bedugaszoltatnak, és a legjobb pecsétviasszal bepecséltetnek. A vizpróbák merítése különben különféle vízállásnál ismétlendö. Felhívás Veszprém megye gazdaközönségéhes. A megyei állattenyésztési szabályrendeletnek legközelebb leendő folytatólagos alkalmazása s végrehajtatásával oly mennyiségben fognak szükségeltetni tenyész - apaállatok , hogy ezen szükséglet Veszprém megye területén alig lesz teljesen beszerezhető. Hogy azonban a gazdasági egyesület a más- vidékekről beszerzendő tenyészállatok neme és száma iránt még elég jó időben kellőleg tájékozva lehessen, hazafiúi üdvözlettel felhívjuk Veszprém megye mind azon állattenyésztőit s gazdáit, akik alkalmas szarvasmarha és sertés tenyész-apaállatokkal rendelkeznek, s azokat azonnali készpénz fizetés mellett illő árért a gazdasági egyesület rendelkezésére bocsájtani hajlandók, miszerint eladásra szánt tenyész-állataik számát nemét és faját Veszprémbe, a gazdasági egyesület titkári hivatalánál legkésőbb f. évi deczember hó 31-éig bejelenteni szíveskedjenek. Jelen alkalommal egyidejűleg tekintettel az alkalmas tenyészállatok állandó és biztos értékesítésére, nem csak a jövedelmezőség, de különösen szarvasmarha és sertés tenyésztésünk fejlesztése szempontjából is felkérjük a megye gazdaközönségét, hogy jövőre mentül nagyobb számban vállalkozzanak tenyész-apaáliatok tenyésztésére. Az egyesület s egyes községek évi szükséglete mindinkább fokozódik s ha figyelembe vesszük a jó s megfelelő tenyész-állatok állandó keresletét s biztos értékét, az illető tenyésztő az állattenyésztés fejlesztése s emelése érdekében tett nemes törekvése mellett mindenkor még magasabb jövedelemre is bizton számíthat. Az ez iránybani jelentkezések hasonlóul Veszprémbe, a gazdasági egyesület titkári hivatalánál lesznek már csak azon okból is bejelentendök, hogy a megye tenyészállatainak tenyésztői mindenkor eléggé nyilvántarthatok lehessenek. Hazafiúi üdvözlettel Veszprémben, 1884. október hóban. A gazdasági egyesület elnöksége. Jegyzőkönyv, mely felvétetett „0 veszprémmegyei gazdasági egyesitlel" igazgató választmánya által 1884. évi október hó 4-én Devecserben tartott választmányi Ülés alkalmával. Jelen voltak: Elnök, méltóságos Gróf Esterházy Móricz, Pöschl Károly és Kiss László alelnökök, Ihász Lajos, Szalatkay István, ilj. Auerhammer Ferencz, Bognár Jáuos, Beck János, Herczog Mór, Gulden György, Günther Adolf, Noszlopy Victor, Hunkár Mihály, Jamrich Sándor, Bohaesek Rezső, Szalay Ottó, Kocsi Dávid, Waxman János, Szauter Ignácz, Steier József, Barcza Kálmán, Ruprecht, Tuza Károly választmányi tagok. — Szilágyi Gáspár, a győri gazdasági egyesület alelnöke mint vendég, továbbá Nagy Iván az egyesület titkára. Elnök grót ur O Méltósága a szép számmal megjelent tagok szívélyes üdvözlése mellett az ülést megnyitja, felhívja a választmány figyelmét a mai ülés tárgysorozatának érdekességére, s egyúttal addig is, mig ez irányban a közgyűlés választás utján határozua, a halálozás folytán megüresedett ügyészi állásra a halaszthatlanná vált ügyészi teendők teljesítése végett is dr. Csete Antal veszprémi ügyvédet nevezi ki. 1. A mult választmányi ülés jegyzökönyve egész terjedelmében felolvastatott, s minthogy az ellenében észrevétel nem tetetett Hitelesítettnek mondatik ki. 2. Titkár előterjeszti a magyar-óvári fatenyésztési tanfolyamra felküldve volt három néptanítónak azon kérvényét, a melyben tekintettel az utazás, szálas és élelmezési költségek drágaságára — a kapott 40 frt segélyezési összegen felül egyenkint még 10 frt pót utalványozását kérelmezik. A magyaivóvári fatenyésztési tanfolyamra felküldve volt három néptanítónak egyenkint 10 frt a választmány által kiutaltatik, s a titkár megbizatik, hogy egyenként ezen 10 frt összeget; csak is azoknak adassa ki, a kik a felküldéssel összekötött önálló értekezéseiket a titkári hivatalhoz beküldik. 3. Titkár előadja Veszprém varos képviselőtestületének az egyesülethez intézett azon átiratát, melyben Veszprém város területére egy általános legeltetési szabályrendelet megalakítását kéri. Tekintettel azon körülményre, (hogy a gazdasági egyesület Veszprém város helyi, és egyéb ezen szabályrendelet megalkotásához mulhatlanul szükséges magán és legeltetési viszonyokkal kellőleg nem ismerős, Veszprém város hatósága értesítendő, miszerint ezen szabályrendelet főbb pontjait és intézkedéseit helyi viszonyaihoz megfelelöleg állapítsa meg, s azt átvizsgálás, esetleg kidolgozás végett ezen gazdasági egyesülethez adja be. 4. Olvastatott Mélts. Pribék István felszentelt püspök urnák, mint a veszprém-vidéki méhész egyesület elnökének átirata, melyben a méhész egyesület azon óhajának ad kifejezést, hogy a gazdasági egyesülethez kész csatlakozni, s annak mintegy méhészeti szakosztályát képezni, s egyúttal egy minta-méhes felállításához az egyesület kertjében a szükséglendő terület átengedését kéri. A választmány midőn örömmel veszi a „Veszprém vidéki méhész egyesület" megalakulását, készséggel hajlandó azt az egyesű

5 ;t kebelében üdvözölhetni, mielőtt azonban a csatlakozás iránt véglegesen határozna, a méhész egyesület elnöksége felkéretni katároztatott, hogy állapittassa meg mindazon feltételeket és módozatokat, melynek alapján kész az egyesülethez csatlakozni. — a mi pedig a minta méhes felállításához szükséglendő terület átengedését és kijelelését illeti, azt a csatlakozás esetén készséggel megfogja adni az egyesület, s ezzel egyidejűleg Pöschl Károly alelnök és Nagy Iván titkár felhatalmaztaluak, hogy az amúgy is kis területű egyesületi kert alkalmas kibővítéséről gondjskodjanak, valamint a csatlakozás esetén a minta-méhes felállításához szükséglendő területet ÍH az egyesület telepén, lehetőleg a legalkalmatosabb helyen jeleljék ki. 5. Olvastatott a rév-komáromi katonai élelmezési hivatalnak átirata a katonai kincstárnál leendő vállalkozók megbízhatóságának megállapithatása iránt: A mennyiben a gazdasági egyesület egyes jelentkező vállalkozókat kellőkép ismeri, vagy azok irányában magának a kellő iuformatiót beszerezheti az esetben a megbízhatóság iránti véleményét a tett megkeresésnek értelmében in i n cl e n kor készséggel fogja nyilvánítani. 6. Olvastatott a budapesti országos kiállítási bizottság átirata, melyben felhívja az egyesület figyelmét és közreműködését egy mentől sikeresebb és collectivebb baromfi kiállítás létesítésére: A gazdasági egyesület választmánya, mint a kiállítás helyi bizottsága ez irányban kellő felhívásait a megye gazda közönségéhez már többszörösen megtette, s minthogy pedig a megye területén nevezetesebb faj-baromfi tenyésztés egyáltalán nem létezik, a megkeresés tudomásul vétetett. 7. Tárgyaltatott ugj

r

an a budapesti országos kiállítási bizottságnak átirata egy, az állattenyésztés emelését s fejlesztését czélzó eszközök, tárgyak, s gépek kiállításának létesítése iránt. Tudomásul vétetvén, egyúttal a választmány sajnálatának ad kifejezést a felett, hogy az ez irányban jó időben s többszörösen közzétett felhívások s értesítések mindez ideig eredménynélküliek voltak, a mennyiben a gazdaközönség, iparos, vagy esetleg magánosoktól bejelentések egyáltalán nem tétettek. 8. Titkár értesiti a választmányt, miszerint a veszprémi káptalan, egy a jutási pusztán létesítendő fűz telephez 30 ezer kosáríüz dugvány kiadatását kéri: Titkár utasitatik, miszerint a mennyire az egyesület füz telepe engedi, a dugványokat a jelentkezőknek osztassa ki, oly megjegyzéssel azonban, hogy a gazdasági egyesület tagjainak ezért 1 irt SO krjával — nem tagoknak pedig 2 frt 50 krjával számítsa fel, s az egyesület pénztárába utalja be. 9. Olvastatott a Nagy szt. miklósi földmives iskola igazgatójának átirata, melyben az általa szerkesztett „Gazdasági tanügy" havi folyóirat pártolását kéri: Miután az egyesület szaklapokkal részint előfizetés, résziut pedig csere példányok utján bőven ellátva van, az átirat tudomásul vétetett. 10. Pöschl Károly indítványozza, miszerint tekintettel a kiállításoknak és versenyeknek az egyes vidékekre kiható befolyására, niondja ki a választmány, miszerint a kiállítások a versenyek mindig más és sorrend szerint egymás után megállapítandó gazdakör területén fognak tartatni. Az indítvány helyesléssel elfogadtatván, az, az egyesület által rendezendő kiállítások s* versenyek létesítése alkalmával minden esetben tekintetbe vétetni fog. 11. Szalatkay István iuditványozza: tekintettel állattenyésztésünk égető szükségessé vált emelésére, különösen szarvasmarha és sertéstenyésztésünk fejlesztése szempontjából az egyesület vásároljon megbízható forrásból tiszta fajú alkalmas tenyész anyagokat, s azt a megye területén jelentkezőknek árverés utján adja el. Az indítvány elvileg elfogadtalik, s indítványozó Szalatkay István megbizatik, ezen eljárás módozatainak kidolgozása, s az egyesület elé december hóig leendő beterjesztésére.