Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-09-28

Hasonlóan külön egyezményben állapitat­nak meg az engedélyesek s a m. kir. távirda igaz­gatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirda vezetékek felügyeletét, fentartását, s az azokon netán későbben a vas­pálya igazgatóság kívánatára eszközlendő változ­tatásokat, vagy áthelyezéseket s általában mind­azon távirda ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozvák. 13. §. A fuvarbérek maximuma az engedé­lyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: a) Legmagasabb árszabási tétel személy és kilométerenként: az I-sö osztályban 5 o. é. kr ezüstben; a Il-ik osztályban 3 o. é. kr ezüstben; a III-ik osztályban 2 o. é. kr ezüstben. Az I-sö és Il-od osztályú kocsik az első rendű pályákon használt másodrendű kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A III-ik osztály részére oly kocsik alkal­maztathatnak, milyenek a többi pályákon a IV­dik osztályra nézve elöirvák. — Azonban padok­kal látandók el. Uti podgyásznái az egész jegyenként 25 klgrammot meghaladó suly többlet 10 klgramm­nyi sulytételekre; a gyors áru pedig 5 klgamm­nyí suly tételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 klgrnyi podgyász túlsúlyért 0.4, 100 klgr gyorsáruért pedig kilométerenkint 4.8 kr számíttatik ezüstben. Szabad suly nem köve­telhető. b) Az áruk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételenként megállapitatik: 100 kilogramm és kilométerenként az I. db áru osztályban 1.84; a II. mérsékelt darab áru osztályban 1.32 és a terjedelmes áru után 2.36 kr ezüstben. A kőszén, só, tűzi és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsi rakományokban szállitatnak, mint legmagasabb árszabási tétel klgramm és kilométerenként 0.52 kr számitatik ezüstben. A kocsirakományokban föladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darab árú osz­tály fentebbi tétele szolgál maximalis díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a mellék­illetékek (ide értve a kezelési-illetékeket is) s vé­g-il a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. — effélék tekintetében is a magyar nyugoti vasút vonalain fenálló határozmányok és szabá­lyok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövö­delme egymásután következő 3 éven át a befek­tetési töke 7°/ 0-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyes meghallgatása mel­lett, az árszabályt megfelelöleg leszállitani.— Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az ösz­szes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 14. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák oly képen, hogy az ár­kelet tekintetbevételével járó illetékeket orszá­gos értékben tartozzanak elfogadni. 15. §. A 13. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben le­szállíthatok, egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonal szakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyen­lően, vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. melyhez annyi fényes álmot kötöttek szülök, is­merősök, megvalósíthatja e fényes álmokat. >Szeretek, reménytelenül szeretek! Hajh, mert nagyon meg van nálunk az osztályok el­különzése. A nö oly helyzetben van , hogy ha szeretne is, nem lehetne enyém, csak a leg­nagyobb lemondás után, s még gondolatától is visszaborzadok, hogy érettem szenvedjen az, ki­ért kiállanék minden szenvedést e világon. S mégis, higyje meg, sokszor kivánom, nem sok­szor, mindig, hogy ö is épenigy szenvedjen, mint én, hejh, pedig ha az enyém lehetne : a szél fu­valmától is meg ónám. Úgy-e milyen kívánság, szenvedtetni azt, akit szeretünk! Igen, mert ak­kor tudnám, hogy ö is szeret, hogy viszontszeret. Mosolyra idomult arcvonásokkal, melyeken a keserűség uralkodott, folytatá: De jó a sors, nem adott szenvedést annak, ki az én szenvedé­sem okozója, mert ö nem szeret. Pedig egyideig abban a hitben ringattam magam, hogy viszont szerettetem sajnos, hogy e hit szétfoszolt. Azok az alapok, mire e hitemet épitem, most csak látszatnak tűnnek íöl, mig akkor oly szilárdok­nak gondoltam őket, hogy biztosabb alapot nem is képzeltem. Pedig csekélység az egész. Búcsúlátogatáson voltam. O szobájában zongorázott. Nem tudom, sejtette-e, mit érzek irányában, de látásomon megzavarodni látszók. Atyja után tudakozódtam, s ő alig tudta elsu­sogni, hogy jelenleg nincs itthon, de visszatér nemsokára. Üléssel kínált meg, elfogadtam. Elmondjam, lerajzoljam a boldogságot, mely szivemet elfogta, midőn legtitkosabb vágyam elérve láttam : egyedül voltam vele ? Boldog vol­tam, akkor az egyszer, pár pillanatig, de boldog voltam, hej, elég sok bánaton vásároltam meg ezt a boldogságot. A társalgás ntro akart menni, minduntalan Az ekként leszállított árszabályok az elöb­beni mértékre ismét felemelhetők, de csak 3 havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizo­nyos feltételek alatt fuvarbér leszállításban, vagy más kedvezményben részesül, ezekben részesíteni kell minden feladót és szállítmányozót, ki ugyan­azon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy sze­mélyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények refactia alakjában sem engedélyezhetők. 16. §. Az élelmi szereknek a belföldön be­állott rendkívüli drágasága esetére, joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tarta­mára a maximai árszabást félig leszállitani. 17. §. A katonaság és katonai javak leszál­lított árszabások szerint szállitandók, és pedig egyrészt a cs. kir. közös hadügyi, és a m. kir. honvédelmi minisztériumok, másrészt a fennálló vasuttársulatok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. év ja­nuár i-én hatályba lépett katonaszállitási á.j­szabás és ennek függeléke alapján. — A katona­szállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az en­gedélyezett pályára is érvényesek lesznek. — Alkalmazandók még ezen határozatok a pénz­ügyi, valamint az állami és hatósági közbizton­sági örségre, végül a fegyenczekre is. Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások s egyezmé­nyekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendel­kezésére bocsátása, a forgalmi eszközök és üz­leti személyzettel való kölcsönös kisegítés, s a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Kötelesek továbbá az engedélyesek azon szerves határozmányok és szolgálati szabályok­hoz is alkalmazkodni, melyek a hadi, vasúti osz­tályokra, s azoknak béke idején új építkezések­hez, vagy fentartási munkálatokhoz való haszná­latára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügy­minisztérium által kiadattak, vagy megállapittatni fognak. Háború vagy mozgósítás esetén kötelesek az engedélyesek, a szabadságosok és tartaléko­sok elszállítását lakhelyükhöz legközelebb esö ál­lomástól rendeltetési helyükhöz legközelebb esö állomásig kellő igazolás alapján a katonai leszál­lított árszabás mellett eszközölni. Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszol­gált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. XL. t. cz. 38. S-ban és 1873. évi II. t. czikkben megállapitvák. A fentebb felsorolt határozmányok és ked­vezmények önként érthetölég egyaránt érvénye­sek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészítő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak. 18. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó meg­óvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbízását igazolják, uti málnáikkal együtt ingyen szállitandók. ' 19. §. Oly feleken, kik a vasutat, a vitel­vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rossz hi­szünetet tartottunk. Bennem soká küzdött két érzelem, szólni akartam, de gyáva voltam. Végre . . . sok-sok tusakodás után arczképét kértem. Óriási heroismus kellett hozzá, s nem hi­szem, hogy 2-odszor is megmerném tenni, hogy én a szegény fiú, kit fényes társaságokban alig­alig láttak •— mert ha ott volt, se vettek észre — töle arcképet kérek. De az érzelem erösebb mindennél; s vakmerőségemet nem vette rosz néven. Talán hízelgett a hiúságának, hogy rabja, bolondja vagyok, talán szánalmat érzett irántam vagy talán valóban szeretett: ki tudná azt meg­mondani ? én az elsőt hiszem — most, de akkor az utolsó hivése adott életet. Ugy emlékszem még szavaira, mintha előt­tem állana, s most kérdezné oly édesen, a fájda­lom némi árnyalatával: »minek volna önnek az én arczkepem?« Mit válaszoltam volna rá ? megfogtam kis ke­zét, engedte; megcsókoltam, nem húzta vissza; hal­kan, mintegy szemrehányólag kérdeztem: »mért nem tekintet rám Réthyék estélyen ?« s ö ha? sonló hangon mentegetölödzve szólt: »azt hittem mindenki én rám vigyáz, hogy nem tekintek-e önre?« Kellett-e több az én boldogságomhoz? Mért, hogy oly rövid ideig tartott! Elmondtam neki, hogy virasztottam álmat­lan éjeken, mennyi kint szenvedtem, hallgatott, csak szemei égtek. Óh, ha visszagondolok, alig hihetem el, hogy e szemek hazudtak. Újra kér­tem arczképét, azt mondta, jelenleg nincs. De ha lesz ?<f .... mondám; hallgatott s én ezt bele­egyezésnek véltem. Rohant az óramutató, mi nem vettük észre. Csak akkor riadtunk fel, mikor a nagyságos ur lépteit hallottuk. Még anyi ídöm volt, hogy fü­lébe súgjam: Szeret? de már feleletet nem kap­tam rá, hanem amint a nagyságos úrral a szom­széd szobába mentünk, a zongorán a »Kepeddel szemüleg használnák, vagy a szállítmány nemé­nek vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. 20. §. Joguk van egyszersmind az engedé-. Iyeseknek részvénytársaságot alakítani, s a szük­séges pénz beszerzése czéljából névre vagy elő­mutatóra szóló elsőbbségi vagy törzsrészvénye­ket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusíthatok és hivatalosan je­gyezhetők. Az engedélyeseknek jogukban álland to­vábbra az alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak legalább kétötöd része erejéig törzsrész­vényeket s legfeljebb háromötödrésze erejéig el­sőbbségi részvényeket bocsáthassanak ki, és pe­dig ez utóbbiakat csak akkor, ha a törzsrész­vénytökének 30%-ka készpénzben befizetve van. A társaság megalakulhat, mihelyt a törzs­részvények névértékének 30%-ka részint kész­pénzben befizetve, részint lekötött ingatlan ér­tékben kétszeres fedezetet nyújtó jelzálogi be­keblezés által biztosítva, részint pedig a községek és törvényhatóságok részéről törvényszerűen el­vállalt kötelezettségek utján fedezve van. A pálya tiszta jövödelméböl mindenek előtt az elsőbbségi részvények 5V 2 %-kot meg nem haladható osztaléka és a kormánynyal közösen megállapítandó törlesztési hányada lesz fedezendő. A jövedelem fenmaradó részéből a törzsrészvé­nyeknek az elsőbbségi részvényekével egyenlő magasságú osztaléka fedezendő. A törzsrészvé­nyek törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi s nem veheti, a mig az összes elsőbbségi rész­vények nem törlesztettek. — A két nemű rész­vények tulajdonosai ezenkívül azonban minden másnemű jogokban s kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szemelöttartásával eszifözlendö kiegészítését a a kormány magának fentartja. Az alapszabályokba minden esetre felve­endő lesz, hogy azon esetre, ha az engedélytar­tama alatt jövödelemhiánya miatt az összrész­vények törleszthetök nem lennének, a törlesztet­lenül maradt részvények tulajdonosai részvényei­nek beváltását vagy e czimen bárminemű kár­pótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. (Folyt, köv.) Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Szeptember 29. — 490 Kr. sz. e. Marathon mezején Miltiádes alhenei vezér a perzsa seregen fényes győzelmet arai. Szeptember 50. — 1651. Slrassburgol Louvois XIV. La­jos francia király vezére elfoglalja és megerösili. Október 1. — 1275. A majnamclletli, frankfurti biro­dalmi gyűlésen Rudolf habsburgi gróf német császárrá válasz­talik. Ö volt a Habsburgok közül első, ki Iránon ÜU. 1709. A Pullavánál levert XII. Károly Éjszak Nagy Sándor a) svéd király Benderbe érkezik. Október 2. — Kr. sz. e. 551. Gangamela és Arbela kö zelében Nagy Sándor macedoni király Dárius Codomannus per­zsa király seregét leveri. 1187. Jeruzsálemet Szaladin zultán a keresztényektől kostromolja. Okiober 5. — Í81G. Hajnala Lajos kalocsai bibornok­érsek és jeles természettudós születik Szécsényben. 1865. Miramáréban a mexikói küldöttség a mexikói csá­szári koronái Miksa osztrák főhrrczegnek fölajánlja. alszom el, képeddel ebredek« jól ismert dallama hangzott fel. Lehetett-e másra, mint magaaira ma­gyarázni lehetett-e nem szándékosnak tartani ezen — kérdésemre oly édes — feleletet. Mit tudom én, mit beszéltem össze-vissza. Lelkem a kis zougorá­zóti járt; boldog voltam, hisz azt mondta: nem mert reám nézni; márpedig, ha közönnyel viseltetnék irántam, velem ís ép úgy beszélt volna, mint a többivel, és az a dal, mely szivem húrját most is, és mindanyiszor, a hányszor rágondolok, rez­gésbe hozza Szóval boldog voltam. Azután vártam a levelet, az arczképpel együtt. Vártam hetekig, hónapokig, semmi.... semmi. Lelkemben mind jobban megerősödött az a gondolat, hogy én álmodtam csak az ö vi­szont szerelmét. Hogy is szeretne — plane enge­met?! Imádkoztam', hogy csak egysol't kapjak, nem, — nem egy szó, egy betű elég lett volna, semmi .... semmi! Lelkem kínpadra volt feszítve, a különbség, mely az ö s az én állásom közt létezik, mind óriásibbnak tünt fel; vizsgál­tam az emberek lelkületét, láttam mily romlott, mily szennyes, lassankint világgyűlölet fogott el, nincs semmiben örömem, alig lézengek, csak úgy morzsolom egyik napot a másik után. Oh ha tudná, ha tudná, mily nyomorulttá lettem, ha szeretne, ha visszaakarná adni az éle­tet ! Pedig mibe kerülne ? egy kis levélke, alái­; rás nélkül, ki tudná azt meg? De nem szeret, álomkép volt mind az, amire én az ö szerelmét épitém; mit törődik velem, miért szánjon? Legföl­jebb hiúságát elégíti ki az, ha tudja, hogy szen­vedek. Hallgattam. Az oly pessimizmust, mely a szívben gyökeredzik, nem irtja ki az okoskodás. Hej, ha az a kis lány tudná, hogy milyen változást idézne ebben a lélekben egy szava elö, aligha késnék visszaadni azt az elvesztett életet! Október 4. — 1570. Pázmány Péter az úgynevezett „Magyar Bíboros Cicero" születik Nagy-Váradon. 1948. Berger császári tábornok és aradi várparancsnok Arad-várost fölszólítja: „Akar-e a császárral tartani' 1 ? feleletül nyeri, hogy a •királyért'- vérét is kész, ontani, csakhogy minden parancsa ,m agy ar' minister állal legyen éllenjegyezve. Októbei 5. — 1765. Hl. Ágost utolsó önálló. lengye király meghal Varsóban. \895. Romme malhemahkus indítványa a köztársasági naptárra vonatkozólag Parisban, a conventben, elfogadtatik. Irodalom ás művészet."} — A Képes OsaládJ. JLapolc 51. szá­mának tartalmai Két sziv története; elbeszélés, irta Kunhe­gyi Miklós, (vége.)— Dalaimhoz; költemény, irta Lévay Sándor — Siralóból koporsóba; rajz. (vége köv.) — Az agglegénv, rajz, irta Sz. L. — Gólya-cigány; rajz, irta Kamocsay Pista. — A műtét. — Heti tárca. A magyar dalművészet templomi, irta Analole — Nagybátyám a kapitány, (vége köv) — Kép­magyarázat. — Mindenféle. — Jókai 3VIÓ1* ujabb ragényeinek tüzetes kia­dásából ismét két lüzetet kaptunk (13—14). Ezekben „A Lő­csei fehér asszony' második kötete is befejezést nyert. A tü­zetes kiadást nem tudjuk eléggé melegen ajánlani. Az egyes füzetek ára 25 kr, és legcélszerűbben a kiadóknál, Révai test­véreknél szerezhetők meg. íiatalos rovat. Élőfa eladás. Pápa város községi faiskolájában nemesített gyü­mölcsfa minden neme, alma, körte, szilva, sárga és ó'szi-barack, ojtott szeder, diófa a legnagyobb vá­lasztékban, valamint vadgesztenye koronásfa, továbbá fekete és canadai nyárfa, 6 nemű kosárfüz, — dug­vány szintén nagy mennyiségben, és jutányos áron kapható. Pápán szeptember 27. 1884. Woita József polgármester. 3235. ikt. 1884 Az országos veres kereszt egylet oly betegápoló nőket fog képeztetni, kik kolera járvány esetére al­kalmazhatók lesznek, kik tehát erre vállalkozni kí­vánnának a polgármesteri hivatalnál azonnal jelent­kezni felhívatnak. Pápa Szeptember 24-én 1884. A városi hatóság. Hirdetmény. A f. évi hadmentességi dij összeirási és kive­tési lajstrom a kir. adófelügyelőségíől visszaérkez­vén, az a f. hó 28-tól kezdve 8 napon át a polgár­mesteri hivatalban közszemlére kitéve leend, ezen határidő lejártától számítandó 15 nap alatt pedig u megállapítás ellen a netaláni fnllebbezések benyújt­hatók. Pápa, 1884. évi szept. hó 27-én A városi hatóság. Szinház. Jakab Lajos színtársulata mult szerdán kez­dette meg előadásait állandó színházunkban. A jeles színtársulat, mely minden tekintetben meg­felel a modern követelményeknek október hó vé­géig marad nálunk, hinni akarjuk, hogy ezen idő alatt közönségünk részéről méltán megérde­melt pártolásban fog részesülni. Szerdán, szept. hó 24-én „Bozóthy Martha", Csiky Gergelynek jeles színmüve került szinre, közép-számú közön­ség előtt. A címszerepet TörÖkné Róza játszotta kitünö sikerrel. Réthy Fanni (Vilma) teljesen otthon volt szerepében, meglátszott minden egyes mozdulatáról, hogy szerepét alaposan ta­nulmányozta. S ha mindezekhez hozzátesszük még azt, hogy nagyon kedves színpadi jelenség akkor csak az igazságot valljuk be. Havassy Jenő (Erszényi) Ivánffy Jenő (Pagonyi) elismerésre méltóan oldották meg feladatukat. Dicsérettel kell megemlékeznünk Hevessy Gábor (Villányi), Breznay Géza (Édes) és Breznaynéról (Czirókné) is, kik a darab sikerét szakavatott játékuk által rendkívül előmozdították. Csütörtökön, szeptember hó 25-ikén színpadunkon először: „Reif-Reiflingen" Moser Gusztávnak mulattató vígjátéka került szinre kö­zép számú közönség jelenlétében. A darab el­tekintve egyes hézagokat általában véve sike­rültnek mondható. — Törökné Róza (Ilka) ez alkalommal is teljes érdeklődés mellett vivta ki magának a sikert. Breznay Anna (Piroska) szerepében semmi kívánni valót nem hagyott hátra, ügyes és élénk mozdulatai, jeles játéka méltán megérdemlett tapsokban részesült.— Brez­nayné (Eleonor) pompás nagynéne volt. Réthy Fanni mint első fellépése alkalmával, most ís teljesen megfelelt szerepkörének. Havassy Jenő (Reif-R,), Breznay (Dr. Folgen), Ivánffy (Kurt), Hevessy Gábor (Br. Szenza) kitűnően oldották meg szerepüket. Taps volt bőven. A közönség a darab végéig legjobb hangulatban volt. Szombaton »Rip, Rip, Rip van Vinkle« 3 felvonásos operetté adatott. A czimszerepet Peres Sándor adta elö teljes szabatossággal. Erös érces hangja, mely képes megremegtetni a S?AÜ-

Next

/
Thumbnails
Contents