Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-24

XI. évfolyam. 34. szám. * jVTeéJelexxilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Pápa, 1884. augusztus 24. Bérmentetten levelek, csak tsmert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak -vissza, A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó -kollégium épület) küldendők. Bf Előfizetési díj als.. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos f>etiisor térfogata után 5 kr, nyilttérbcn 25 krajczárrai számúatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivat alá ba (ref. főiskola nyomdüja) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa vidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa-Keszthelyi vasút ügyében felveti jegyzőkődyv. Jelenvollak : I. A m. kir. közmunka és közlekedési mir niszterium részéről: Szabó Jenő osztálytanácsos a bizottság elnöke; Reviczky Konrád miniszteri titkár III./I. ügy osztály vezetőjének helyettese; Raska János posta aligazgató; Lóskay Miklós országos középitészeti felügyelő; Mándi Lajos miniszteri fogalmazó, mint jegyzőkönyv vezető. II. A m. kir. pénzügyminisztérium részéről : Kupecz Ödön osztálytanácsos. III. A földmüvelés, ipar és kereskedelem­ügyi minisztérium részéről Schnierer Gyula mi­niszteri tanácsos. IV. A cs. kir. közös hadügyminisztérium részéről: Steinitzer Ferencz cs. és kir. mérnök­kari alezredes. V. A m. k. vasúti főfelügyelőség részéről: Bárdányi Brán Miksa lovag üzlet igazgató; Weisz Dávid felügyelő. VII. A magy. nyugoti vasút részéről: Dr. Nyiry Lajos; Pottyondy Gusztáv. VIII. Az engedélyt kérők képviseletében Voyta Adolf magán építész. Tárgy: A Pápától-Keszthelyig, — illetve Balaton Szt. Györgyig tervezett helyi érdekű vasútvonal­nak közmunka és közlekedési miniszter úr O Nagyméltósága által f. é. június hó 10-én 10190 sz. a. elrendelt engedélyezési tárgyalása. A bizottság elnöke az ülést megnyitván, előadja, miszerint Gróf Eszterbázy Móricz a közmunka és küzlekedési minisztérium által ré­szére 1880 évi március hó 6-án 3378. sz. alatt megadott s mult évi deczember hó 7-én 39895. sz. a. további egy év tartamára megújított elő­munkálati engedély alapján egy Pápától, a ma­gyar nyugoti vasút ottani állomásából kiágazó­lag Devecseren , Sümeghen , és Tapolczán át Keszthelyig, illetve Balaton Szt. Györgyig veze­tendő vasút vonal terveit és költségvetését el­készíttetvén, azokat f. évi március ltó 15-én a maga és érdektársai nevében oly kérelemmel terjesztette a közmunka és közlekedési minisz­térium elé, hogy részére az említett, s mintegy 105 kilométer hosszú vonalra az épitesi és üzle­ti engedély a kérdéses tervek és költségvetés alapján s a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t. cz. értelmében adassék meg. ti Miniszter úr O Nagyméltósága az érdekelt­ségnek ezen kérelme folytán f. évi június hó io-én 10190. sz. a. kelt rendeletével a bemuta­tott tervezetnek a műszaki tanács által történt megbirálása után a tervezett vonal engedélyezési feltételeinek megállapítását és az engedélyezés alapjául szolgálandó engedélyokmány tervezet szövegezését a bizottságra bizván: a mai érte­kezlet feladata az emlitettt kérdések tárgyalása lesz. Ehhez képest mindenek elött azon kérdést intézi elnök a bizottsághoz, miszerint nyilatkoz­zék az iránt: vájjon a tervezett vasút engedé­lyezése ellen általában, s tekintve, hogy az en­gedélyt kérők e vasút számára a helyi érdekű vasutakról szóló törvényben foglalt kedvezmé­nyek megadását kérik. — annak ekkénti enge­délyezése ellen részéről forog-e fenn észrevétel ? A bizottság e felhívás folytán az engedé­lyezés kérdését általánosságban megbeszélés tár­gyává tevén, az elnök által érintett pontra vo­natkozólag a következő nyilatkozatok tétettek: A m. nyugoti vasút képviselői kijelentik, hogy a társaság igazgatósága a rendeíkelkezésre állott idö rövidségénél fogva a szóban levő va­sút engedélyezés kérdésével még tüzetesen nem foglalkozván, annak nevében kötelező nyilatko­zatot nem tehetnek; de nem hallgathatják el abbeli aggályukat, hogy a tervezett vasútvonal­irányánál és helyrajzi fekvésénél fogva a m. nyu­goti vasút forgalmára esetleg hátrányos befo­lyást gyakorolhat, a mennyiben a forgalmat e vonalról elterelheti. Ugyanazért, tekintve, hogy a nyugati vasút jövedelmezősége szempontjából a társaság érdeke ugyanazonos a kamatbiztosi­tást nyújtó államkincstár érdekével, — a társa­ság megjelent képviselői azon kérelmüknek ad­nak kifejezést, hogy jelzett aggályuk az engedé­lyezés tárgyalásánál fontolóra vétessék, s lehe­tőleg oly intézkedések tétessenek, hogy a szó­ban levő vasút engedélyezéséből a magyar nyu­goti vasútra üzleti hátrányok ne káromoljanak. Úgyszintén a szab. déli vasút társaság megjelent képviselői is oda nyilatkoznak, hogy a tervezett vasút, miután az a szab. déli vasút Szombat­hely-Kanizsai vonalának nagyrészcvel párhuza­mos irányt követ, a déli vasút forgalmfára hát­rányosan fog hatni, annál is inkább, minthogy a tervezett vasút, mely két már üzletben levő vonalat összeköt, a helyi érdekű vasútnak kere­tén túl lép.— Ámbár egyébiránt a szab. déli vasút társaságnak a tervezett helyi érdekű vasút en­gedélyezése ellen jogosult kifogása nem lehet, mindazonáltal azon kérelmet terjesztik elő, hogy a déli vasút érdekei lehetőleg megóvassanak. Miután az előadott két rendbeli nyilatko­zatra vonatkozólag a bizottság elnöke részéről megjegyeztetett, hogy a tervezett vonal irányá­nál fogva a rpagyar nyugoti és a déli vaspályák engedély okmányaiban biztosított előjog sérelmé­ről nem lehet szó : A bizottság kifejezést adva azon nézetnek hogy a jelen esetben a tervezett vasút iránya és verseny viszonyainál fogva forgalom eltere­léstől tartani alig lehet; s a mennyiben mégis annak lehetősége fennforogna, — a netán elte­relt forgalom a tervezett vasút által a déli és nyugoti vasutakra viendő forgalom által valószí­nűleg teljesen ki fog egycnlittetni, s másrészt azon meggyőződésben, hogy a Pápa-Keszthelyi vasút által, tervezett csatlakozásai dacára lénye­gében mégis csak a helyi forgalomnak fog szol­gálni; e vasút engedélyezését javaslatba hozza. A mi ezen további kérdést illeti, vájjon a szóban levő vasút a helyi érdekű vasutakról 1880. évi XXXI. t. cz. határozmányai szerint engedélyeztessék-e vagy sem: a bizottság an­nak megjegyzése mellett, hogy a tervezett va­sút engedélyezéséhez, tekintve, hogy az a nyu­goti és déli már üzletben levő vasutakhoz csat­lakozván, a vicinális törvény értelmében admi­nisztratív uton nem engedélyezhető, a törvény­hozás hozzájárulása lesz kikérendő;— mindazon­által figyelembe véve hogy a tervezett vasút forgalmi jelentősége tekintetében, a helyi érdekű vasutakra nézve felállított keretet egyáltalában túl nem lépi, — indokoltnak tartja azt. hogy az engedélyezés iránt annak idején az országgyű­lés elé terjesztendő törvényjavaslatban, illetőleg engedélyokmányban a helyi érdekű vasutakról szóló törvényben foglalt építési és üzleti felté­telek felvétessenek. A cs. és kir.hadügyminiszter képviselője azon kívánságnak ad kifejezést, hogy a szóban levő vasút , tekintve, hogy az a magyar nyu­goti és a szab. déli vasutakkal összeköttésben állatid, akként épittessék ki, hogy azon 50 ten­gelyes katonai vonatok közlekedhessenek s hogy a tervezett vonalra a csatlakozó pályák forgalmi eszközei (Betriebs materiái) átmehessenek. Minekutánna ezen kívánalmukkal szemben az engedélyt kérők részéről kijelentetett, hogy ök e kívánságoknak, azon egynek kivételével, hogy a csatlakozó I. rangú vasutak mozdonyai pályájukra átmehessenek, eleget tenni készek; arra elleubcn, hogy a tervezett vonal akként ren­deztessék be, hogy azon I. rangú mozdonyok is közlekedhessenek, azon oknál fogva kötelezett­séget nem vállalhatnak, minthogy e körülmény a felépítménynél lényegesen nagy költség többlet­tel terhelné építési tökéjüket. A bizottság a katonai képviselő nyilatko­zatát s az engedélyt kérőknek arra nézve tett kijelentését oly megjegyzéssel Veszi tudomásul és határozza jegyzőkönyvbe vezetendönek misze­rint arra, hogy a tervezett vasúton I. rangú moz­donyok is közlekedhessenek — tekintve, hogy c kívánalom teljesitése csak jóval költségesebb fel­építmény mellett volna biztosiiható: az enge­délyt kérőket kötelezhetőknek nem véli. Tárgyalás alá vétetvén ezután a vasút ál­talános tervezete. A bizottság az engedélytkérők által bemu­tatott tervezetet, a műszaki tanács véleményével összhangzásban elfogadásra ajánlja, a műszaki tanácá részéről is javasolt, s az engedélyt kérők által is elfogadott oly esetleges változtatással azonban, hogy a vasút vonala, — a Balaton mel­léki bor vidéknek a vasúti hálózatba való bele­vonása czéljából, az uzsai völgyből való kiága­zásától kezdve, Tapolczán, Gyula-Keszin és Gu­lácson át vezettessék s Balaton Edericsnél térjen vissza az eredetileg tervezett vonal irányba. Ezzel kapcsolatban a bemutatott költség­vetés is vizsgálat alá vétetvén: a szóban levő vonal összes tényleges költségei: 2.200,000 írttal állapíttattak meg. Tekintve azonban, hogy a fentebb érintett vonal változtatás folytán, mely az egész vonalat 8 kilométerrel hosszabbá teszi. valószinüleg szükségessé fog válni a megállapított 2.200,000 frtnyi effektív tökének megfelelő eme­lése, ezen tényleges építési töke oly hozzáadás­sal vétetett be az engedély okmány tervezetbe, hogy az azon esetben, ha a vasutvonala az uzsai völgyből való kiágazásától kezdve Tapolczán, Gyula-Keszin és Gulácson át vezettetik, megfe­lelően — s önként érthetöleg a kormány enge­délyével — felemelhető legyen. Felvettetvén azután azon kérdés, hogy a megállapított tényleges töke mily módon szán­dékoltatik fedeztetni: az engedélyt kérők előad­ják, miszerint a vasút kiépitése iránt a Bécsi­Union-Bau-Gesellschaft-tal érintkezésbe lépvén, az emiitett társaság hajlandónak nyilatkozott a vasút építési tökéjére kibocsátandó czimletekböl az elsőbbségi részvényeket 75%-os árfolyam mel­lett készpénzfizetés helyett átvenni, A törzs-részvények elhelyezése iránt még eddig positiv intézkedések nem tétettek', remé­j lik azonban, hogy a helyi érdekeltség körében megfelelő mennyiségű törzs-részvények alpári alá fognak iratai; számítanak továbbá arra, hogy a kormány részéről a posta szállítás megváltásával is a szükséges sinek átengedésével tetemes se­gélyben fognak részesittetni. Miután kellő alap hiányában a megállapí­tott tényleges cpitési töke beszerzésére kibocsá­tandó névértékű papírok mennyisége, illetve a kibocsátási árfolyam ezúttal meghatározható nem volt, a bizottság elégségesnek véli, hogy az enge­dély okmány tervezetbe a megállapított 2.200,000 frtnyi tényleges töke vétessék fel, a névleges töke megállapítása pedig későbbi s positiv ala­pon nyugvó tárgyalásnak tartassék fenn, határo­zottan fentartatván a kormány részére azon jo­gosítvány, hogy a kibocsátandó czimletek árfo­lyamát megállapíthassa,— megjegyeztetvén, hogy a törzsrészvények lehetőleg alpári lesznek érté­kesitendök. Az üzletvitel kérdésének tárgyalásánál az engedélytkérők azon kijelentést teszik, miszerint a tervezett helyi érdekű vasutat saját üzletre kí­vánják berendezni, a nélkül azonban, hogy ki volna zárva a lehetősége annak, hogy a szóban levő vasút a kapcsolatos vasúti társaságok egyi­kének vagy másikának üzletébe átengedtessek. Ezen kijelentést' a bizottság a maga részé­ről tudomásul vévén, felveendőnek találja az en­gedély okmány tervezetbe, hogy a mennyiben az engedélyesek valamelyik csatlakozó vauttal az üzlet átvétele, illetőleg átadása iránt szerződésre lépnének, ezen szerződés csak a kormány jóvá­hagyása mellett léphet életbe. ; Megállapíttatik, hogy az engedélyesek liö­telesek a részletterveket az engedély okmány jogerőre emelkedése napjától számított hat hó­nap alatt a kormánynak jóváhagyás végett elő­terjeszteni; az építési engedély kiadása elött a törzsrészvények 30%-ának befizetését a helyi ér­dekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t. cz. 15. g-a értelmében kimutatni; az építést a részlettervek jóváhagyásától származott 3 hónap alatt meg­kezdeni, s a pályát ugyancsak a részlettervek TARCZA. Révfülöp. — Karc. — Tizenegy év után köszönthétlek bájos vi­dék. Tizenegy esztendeje mult, hogy köszöntöt­telek benneteket utoljára: Sümeg, Szigliget, Cso­báncz! Nagy idö; egy évtizednél is több. S újra üdvözöllek benneteket most, mikor lelkemben aunyi édes emlék rajzik fel; bánatosan édes em­lék, melybe belefájdul a sziv kínzó sajgásával. S láthatom ismét azt, a mi után lelkem sovárgva vágyott, az »Isten könyet«, szép Ba­laton tavát, a magyar tengert! Itt állok Fülöp lankásán, szöllöm közepén, szemem pillantása beletüz a remek panorámába, lábam alatt a végtelen tenger, mely >Tükre lön az égnek S szép Magyarországnak, Nevezik e könyet Balaton tavának.« Láttam szürkés-kék vizedet, ott állottam partodon míkor felzúdult tajtékos hullámod, azúr­kékbe és tengerzöldbe hajolt hófehér habod. A sürü felhő borította Boglár és Fonyód hegyeit, »pipalt« a Badacsony és Keszi kopasz orma, meg­eredt a zápor, dörgött az ég, és czikázva sosto­rógva csapott a tó méhébe a villanj! ! S most mély csönd borul az imádott vi­j dékre. Egyetlen hang válik ki belőle. A tücskök [ szerelmi dala. Ez az én zeném; czirpelö dallamuk i varázsa az én lelkem balzsama. Elült a tajtékos \ habkarika, a hold sugarában fördik a Balaton tündére. »S a hableányok násza tánezra kel . . . Füledbe cseng-bong e tündér zene; Merengő lelked rajta elpihen Mintha egy édes álmát erzene.« Mintha a hableányok sergéhez térne láto­gatóba Csobáncz, Tátika, Rezi és Szigliget urá­nak szelleme. Ott jár büszke Gyulafi családjának utolsó sarja, ki világgá bujdosott inkább, hogy sem »féltátos« lovát a királynak adta volna. Közöt­tük a Tadenka grófok, Tátika urai. Tátika és Rezi! A lezajlott századok ide­jén, bünfészkek inkább mint menhelyek. Mohbo­ritotta váromladékok! A lélek, a képzelet oly szépen kifesti mozgalmas multatok, most óriási árnyékot vet kopár falatok s komoran némán bámultok felém, pedig hajdan, mikor Boldogasz­szony (most Kövágó-Eörs) kőfejtőjéből került a kő a vár falaiba beh pezsgő élet folyt ezen a tájon! A kuruezok és labanezok vívták az elke­seredett harezot Csobáncz körül; Szigligeten zsar­nok osztrák várkapitányok hajtják vala a népet robotmunkára. Révfülöpöm csöndes. Gőzhajója, a hajdani »Balaton« kürtje nem szólal többé, hogy sírvar ríva keltse visszhangra a szöllö bontotta völgyek hűvös ölét. Csak fehérhajói indulnak ügyes kor­mányosaikkal útnak Boglár felé, fel-felvonják a vitorlákat és siklik ring a nehezebbik, meg a könnyebb »pó$tahajó« a tó sima tükrén! Tárcairóitn egyik legkedvesebbike, a »Toll­hegygyel« irója, legutóbbi szivet gyönyörködtető szép soraiban [téved, azt mondván, hogy ezen vidék embere nem is ismeri a vitorlát. Használ­ják ök biz a vitorlát nagyon is, igazi örömöm telik a látásában mindennap. Hajdan római lovag paripája száguldott a lankáson. Az egyik lovag koporsóját Kerkápoly alispán ásatta ki ott Kékkút mentén, és küldte nádori felszólításra Pestre 1835-ben *). A regényes hegysorok tövében az öt híres Kál; tüzes borukkal telt az Árpád-királyok ser­lege ! Neveik: Köves-Kál, Szent-Békái, Mind­szent-Kál, Kereki-Kál és TottÖs-Kál. Mind, egytől egyig, egy-egy gyöngyszeme a kies mosolygó tájnak. A sötétzöld lombú szöl­lötök között fehérre meszelt pinczék, csinos lakó helyek csillannak meg. Csak a Mindszent-kállai (Kisfaludi) oldalon vagy nyolezvanat olvastunk. És ide. lenn a völgyben a kis Balaton ma­radványa a »karnyi tó« feneketlen mélységéről regél a vidék. Amott a sóstói puszta, birtokáért örökös villongás harag támad Kövagó-Eörs és Köves-Kálla kjäzött, mig a »haza bölese« el nem ') Dr. Herczeg Mihály „Révfülöp és vidéke". simítja vala a dolgot. Most a karnyi tó közelé­ben másik jogtudós épít majort; itt a »kereki puszta« a Kerkápoly Károly birtoka! Kövágó-Eörs egyik nevezetességéről illik megemlékeznem. Amaz óriási termés kövekről, melyek a község körül hevernek széltében hosz­szában. Bizon érdemesek a megtekintésre I Kö­vágó-Eörs lakója szives örömmel mutatja azt a követ ott a város közepén, melyre a lakósok a töröknek fizették a fejpénzt. A fülöpi és a Cyprian főispán építette ecséri templomok a török és tatár pusztításnak szo­morú emlékei. íme néhány odavetett sor Rév­fülöpről. Lesz idö, mikor a rév néhány gyön­gécske hajóárbocza, árboczerdövé nö, hogy óriási gőzhajók siklanak végig a tó színén, szuszakoló remorqueurök, nagy gabona és borszállító hajók közlekednek Zala és Somogy partjai között! Az én kedves Révfülöpöm sem hagyja el magát. A mosolygó zöld térségeken, épülnek majd egyre a nyaralók, hogy az élelmi szerek olcsóságával karöltve járjon a comfort, hogy pi­henőt ielhessen a lélek. Hogy a Balaton hulláma zsongitsa erősítse a fáradt beteg tagot, kebledet kitárjad a »tengeri. bHsenek«, örömittas szemed meg ott pihenjen meg a hegy derekán, hol »a szöllö gerezdje — a költő szava szerint — tűzzel „van megtelve,«

Next

/
Thumbnails
Contents