Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-24

XI. évfolyam. 34. szám. * jVTeéJelexxilc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Pápa, 1884. augusztus 24. Bérmentetten levelek, csak tsmert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak -vissza, A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó -kollégium épület) küldendők. Bf Előfizetési díj als.. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos f>etiisor térfogata után 5 kr, nyilttérbcn 25 krajczárrai számúatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivat alá ba (ref. főiskola nyomdüja) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa vidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa-Keszthelyi vasút ügyében felveti jegyzőkődyv. Jelenvollak : I. A m. kir. közmunka és közlekedési mir niszterium részéről: Szabó Jenő osztálytanácsos a bizottság elnöke; Reviczky Konrád miniszteri titkár III./I. ügy osztály vezetőjének helyettese; Raska János posta aligazgató; Lóskay Miklós országos középitészeti felügyelő; Mándi Lajos miniszteri fogalmazó, mint jegyzőkönyv vezető. II. A m. kir. pénzügyminisztérium részéről : Kupecz Ödön osztálytanácsos. III. A földmüvelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium részéről Schnierer Gyula miniszteri tanácsos. IV. A cs. kir. közös hadügyminisztérium részéről: Steinitzer Ferencz cs. és kir. mérnökkari alezredes. V. A m. k. vasúti főfelügyelőség részéről: Bárdányi Brán Miksa lovag üzlet igazgató; Weisz Dávid felügyelő. VII. A magy. nyugoti vasút részéről: Dr. Nyiry Lajos; Pottyondy Gusztáv. VIII. Az engedélyt kérők képviseletében Voyta Adolf magán építész. Tárgy: A Pápától-Keszthelyig, — illetve Balaton Szt. Györgyig tervezett helyi érdekű vasútvonalnak közmunka és közlekedési miniszter úr O Nagyméltósága által f. é. június hó 10-én 10190 sz. a. elrendelt engedélyezési tárgyalása. A bizottság elnöke az ülést megnyitván, előadja, miszerint Gróf Eszterbázy Móricz a közmunka és küzlekedési minisztérium által részére 1880 évi március hó 6-án 3378. sz. alatt megadott s mult évi deczember hó 7-én 39895. sz. a. további egy év tartamára megújított előmunkálati engedély alapján egy Pápától, a magyar nyugoti vasút ottani állomásából kiágazólag Devecseren , Sümeghen , és Tapolczán át Keszthelyig, illetve Balaton Szt. Györgyig vezetendő vasút vonal terveit és költségvetését elkészíttetvén, azokat f. évi március ltó 15-én a maga és érdektársai nevében oly kérelemmel terjesztette a közmunka és közlekedési minisztérium elé, hogy részére az említett, s mintegy 105 kilométer hosszú vonalra az épitesi és üzleti engedély a kérdéses tervek és költségvetés alapján s a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t. cz. értelmében adassék meg. ti Miniszter úr O Nagyméltósága az érdekeltségnek ezen kérelme folytán f. évi június hó io-én 10190. sz. a. kelt rendeletével a bemutatott tervezetnek a műszaki tanács által történt megbirálása után a tervezett vonal engedélyezési feltételeinek megállapítását és az engedélyezés alapjául szolgálandó engedélyokmány tervezet szövegezését a bizottságra bizván: a mai értekezlet feladata az emlitettt kérdések tárgyalása lesz. Ehhez képest mindenek elött azon kérdést intézi elnök a bizottsághoz, miszerint nyilatkozzék az iránt: vájjon a tervezett vasút engedélyezése ellen általában, s tekintve, hogy az engedélyt kérők e vasút számára a helyi érdekű vasutakról szóló törvényben foglalt kedvezmények megadását kérik. — annak ekkénti engedélyezése ellen részéről forog-e fenn észrevétel ? A bizottság e felhívás folytán az engedélyezés kérdését általánosságban megbeszélés tárgyává tevén, az elnök által érintett pontra vonatkozólag a következő nyilatkozatok tétettek: A m. nyugoti vasút képviselői kijelentik, hogy a társaság igazgatósága a rendeíkelkezésre állott idö rövidségénél fogva a szóban levő vasút engedélyezés kérdésével még tüzetesen nem foglalkozván, annak nevében kötelező nyilatkozatot nem tehetnek; de nem hallgathatják el abbeli aggályukat, hogy a tervezett vasútvonalirányánál és helyrajzi fekvésénél fogva a m. nyugoti vasút forgalmára esetleg hátrányos befolyást gyakorolhat, a mennyiben a forgalmat e vonalról elterelheti. Ugyanazért, tekintve, hogy a nyugati vasút jövedelmezősége szempontjából a társaság érdeke ugyanazonos a kamatbiztositást nyújtó államkincstár érdekével, — a társaság megjelent képviselői azon kérelmüknek adnak kifejezést, hogy jelzett aggályuk az engedélyezés tárgyalásánál fontolóra vétessék, s lehetőleg oly intézkedések tétessenek, hogy a szóban levő vasút engedélyezéséből a magyar nyugoti vasútra üzleti hátrányok ne káromoljanak. Úgyszintén a szab. déli vasút társaság megjelent képviselői is oda nyilatkoznak, hogy a tervezett vasút, miután az a szab. déli vasút Szombathely-Kanizsai vonalának nagyrészcvel párhuzamos irányt követ, a déli vasút forgalmfára hátrányosan fog hatni, annál is inkább, minthogy a tervezett vasút, mely két már üzletben levő vonalat összeköt, a helyi érdekű vasútnak keretén túl lép.— Ámbár egyébiránt a szab. déli vasút társaságnak a tervezett helyi érdekű vasút engedélyezése ellen jogosult kifogása nem lehet, mindazonáltal azon kérelmet terjesztik elő, hogy a déli vasút érdekei lehetőleg megóvassanak. Miután az előadott két rendbeli nyilatkozatra vonatkozólag a bizottság elnöke részéről megjegyeztetett, hogy a tervezett vonal irányánál fogva a rpagyar nyugoti és a déli vaspályák engedély okmányaiban biztosított előjog sérelméről nem lehet szó : A bizottság kifejezést adva azon nézetnek hogy a jelen esetben a tervezett vasút iránya és verseny viszonyainál fogva forgalom eltereléstől tartani alig lehet; s a mennyiben mégis annak lehetősége fennforogna, — a netán elterelt forgalom a tervezett vasút által a déli és nyugoti vasutakra viendő forgalom által valószínűleg teljesen ki fog egycnlittetni, s másrészt azon meggyőződésben, hogy a Pápa-Keszthelyi vasút által, tervezett csatlakozásai dacára lényegében mégis csak a helyi forgalomnak fog szolgálni; e vasút engedélyezését javaslatba hozza. A mi ezen további kérdést illeti, vájjon a szóban levő vasút a helyi érdekű vasutakról 1880. évi XXXI. t. cz. határozmányai szerint engedélyeztessék-e vagy sem: a bizottság annak megjegyzése mellett, hogy a tervezett vasút engedélyezéséhez, tekintve, hogy az a nyugoti és déli már üzletben levő vasutakhoz csatlakozván, a vicinális törvény értelmében adminisztratív uton nem engedélyezhető, a törvényhozás hozzájárulása lesz kikérendő;— mindazonáltal figyelembe véve hogy a tervezett vasút forgalmi jelentősége tekintetében, a helyi érdekű vasutakra nézve felállított keretet egyáltalában túl nem lépi, — indokoltnak tartja azt. hogy az engedélyezés iránt annak idején az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatban, illetőleg engedélyokmányban a helyi érdekű vasutakról szóló törvényben foglalt építési és üzleti feltételek felvétessenek. A cs. és kir.hadügyminiszter képviselője azon kívánságnak ad kifejezést, hogy a szóban levő vasút , tekintve, hogy az a magyar nyugoti és a szab. déli vasutakkal összeköttésben állatid, akként épittessék ki, hogy azon 50 tengelyes katonai vonatok közlekedhessenek s hogy a tervezett vonalra a csatlakozó pályák forgalmi eszközei (Betriebs materiái) átmehessenek. Minekutánna ezen kívánalmukkal szemben az engedélyt kérők részéről kijelentetett, hogy ök e kívánságoknak, azon egynek kivételével, hogy a csatlakozó I. rangú vasutak mozdonyai pályájukra átmehessenek, eleget tenni készek; arra elleubcn, hogy a tervezett vonal akként rendeztessék be, hogy azon I. rangú mozdonyok is közlekedhessenek, azon oknál fogva kötelezettséget nem vállalhatnak, minthogy e körülmény a felépítménynél lényegesen nagy költség többlettel terhelné építési tökéjüket. A bizottság a katonai képviselő nyilatkozatát s az engedélyt kérőknek arra nézve tett kijelentését oly megjegyzéssel Veszi tudomásul és határozza jegyzőkönyvbe vezetendönek miszerint arra, hogy a tervezett vasúton I. rangú mozdonyok is közlekedhessenek — tekintve, hogy c kívánalom teljesitése csak jóval költségesebb felépítmény mellett volna biztosiiható: az engedélyt kérőket kötelezhetőknek nem véli. Tárgyalás alá vétetvén ezután a vasút általános tervezete. A bizottság az engedélytkérők által bemutatott tervezetet, a műszaki tanács véleményével összhangzásban elfogadásra ajánlja, a műszaki tanácá részéről is javasolt, s az engedélyt kérők által is elfogadott oly esetleges változtatással azonban, hogy a vasút vonala, — a Balaton melléki bor vidéknek a vasúti hálózatba való belevonása czéljából, az uzsai völgyből való kiágazásától kezdve, Tapolczán, Gyula-Keszin és Gulácson át vezettessék s Balaton Edericsnél térjen vissza az eredetileg tervezett vonal irányba. Ezzel kapcsolatban a bemutatott költségvetés is vizsgálat alá vétetvén: a szóban levő vonal összes tényleges költségei: 2.200,000 írttal állapíttattak meg. Tekintve azonban, hogy a fentebb érintett vonal változtatás folytán, mely az egész vonalat 8 kilométerrel hosszabbá teszi. valószinüleg szükségessé fog válni a megállapított 2.200,000 frtnyi effektív tökének megfelelő emelése, ezen tényleges építési töke oly hozzáadással vétetett be az engedély okmány tervezetbe, hogy az azon esetben, ha a vasutvonala az uzsai völgyből való kiágazásától kezdve Tapolczán, Gyula-Keszin és Gulácson át vezettetik, megfelelően — s önként érthetöleg a kormány engedélyével — felemelhető legyen. Felvettetvén azután azon kérdés, hogy a megállapított tényleges töke mily módon szándékoltatik fedeztetni: az engedélyt kérők előadják, miszerint a vasút kiépitése iránt a BécsiUnion-Bau-Gesellschaft-tal érintkezésbe lépvén, az emiitett társaság hajlandónak nyilatkozott a vasút építési tökéjére kibocsátandó czimletekböl az elsőbbségi részvényeket 75%-os árfolyam mellett készpénzfizetés helyett átvenni, A törzs-részvények elhelyezése iránt még eddig positiv intézkedések nem tétettek', reméj lik azonban, hogy a helyi érdekeltség körében megfelelő mennyiségű törzs-részvények alpári alá fognak iratai; számítanak továbbá arra, hogy a kormány részéről a posta szállítás megváltásával is a szükséges sinek átengedésével tetemes segélyben fognak részesittetni. Miután kellő alap hiányában a megállapított tényleges cpitési töke beszerzésére kibocsátandó névértékű papírok mennyisége, illetve a kibocsátási árfolyam ezúttal meghatározható nem volt, a bizottság elégségesnek véli, hogy az engedély okmány tervezetbe a megállapított 2.200,000 frtnyi tényleges töke vétessék fel, a névleges töke megállapítása pedig későbbi s positiv alapon nyugvó tárgyalásnak tartassék fenn, határozottan fentartatván a kormány részére azon jogosítvány, hogy a kibocsátandó czimletek árfolyamát megállapíthassa,— megjegyeztetvén, hogy a törzsrészvények lehetőleg alpári lesznek értékesitendök. Az üzletvitel kérdésének tárgyalásánál az engedélytkérők azon kijelentést teszik, miszerint a tervezett helyi érdekű vasutat saját üzletre kívánják berendezni, a nélkül azonban, hogy ki volna zárva a lehetősége annak, hogy a szóban levő vasút a kapcsolatos vasúti társaságok egyikének vagy másikának üzletébe átengedtessek. Ezen kijelentést' a bizottság a maga részéről tudomásul vévén, felveendőnek találja az engedély okmány tervezetbe, hogy a mennyiben az engedélyesek valamelyik csatlakozó vauttal az üzlet átvétele, illetőleg átadása iránt szerződésre lépnének, ezen szerződés csak a kormány jóváhagyása mellett léphet életbe. ; Megállapíttatik, hogy az engedélyesek liötelesek a részletterveket az engedély okmány jogerőre emelkedése napjától számított hat hónap alatt a kormánynak jóváhagyás végett előterjeszteni; az építési engedély kiadása elött a törzsrészvények 30%-ának befizetését a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t. cz. 15. g-a értelmében kimutatni; az építést a részlettervek jóváhagyásától származott 3 hónap alatt megkezdeni, s a pályát ugyancsak a részlettervek TARCZA. Révfülöp. — Karc. — Tizenegy év után köszönthétlek bájos vidék. Tizenegy esztendeje mult, hogy köszöntöttelek benneteket utoljára: Sümeg, Szigliget, Csobáncz! Nagy idö; egy évtizednél is több. S újra üdvözöllek benneteket most, mikor lelkemben aunyi édes emlék rajzik fel; bánatosan édes emlék, melybe belefájdul a sziv kínzó sajgásával. S láthatom ismét azt, a mi után lelkem sovárgva vágyott, az »Isten könyet«, szép Balaton tavát, a magyar tengert! Itt állok Fülöp lankásán, szöllöm közepén, szemem pillantása beletüz a remek panorámába, lábam alatt a végtelen tenger, mely >Tükre lön az égnek S szép Magyarországnak, Nevezik e könyet Balaton tavának.« Láttam szürkés-kék vizedet, ott állottam partodon míkor felzúdult tajtékos hullámod, azúrkékbe és tengerzöldbe hajolt hófehér habod. A sürü felhő borította Boglár és Fonyód hegyeit, »pipalt« a Badacsony és Keszi kopasz orma, megeredt a zápor, dörgött az ég, és czikázva sostorógva csapott a tó méhébe a villanj! ! S most mély csönd borul az imádott vij dékre. Egyetlen hang válik ki belőle. A tücskök [ szerelmi dala. Ez az én zeném; czirpelö dallamuk i varázsa az én lelkem balzsama. Elült a tajtékos \ habkarika, a hold sugarában fördik a Balaton tündére. »S a hableányok násza tánezra kel . . . Füledbe cseng-bong e tündér zene; Merengő lelked rajta elpihen Mintha egy édes álmát erzene.« Mintha a hableányok sergéhez térne látogatóba Csobáncz, Tátika, Rezi és Szigliget urának szelleme. Ott jár büszke Gyulafi családjának utolsó sarja, ki világgá bujdosott inkább, hogy sem »féltátos« lovát a királynak adta volna. Közöttük a Tadenka grófok, Tátika urai. Tátika és Rezi! A lezajlott századok idején, bünfészkek inkább mint menhelyek. Mohboritotta váromladékok! A lélek, a képzelet oly szépen kifesti mozgalmas multatok, most óriási árnyékot vet kopár falatok s komoran némán bámultok felém, pedig hajdan, mikor Boldogaszszony (most Kövágó-Eörs) kőfejtőjéből került a kő a vár falaiba beh pezsgő élet folyt ezen a tájon! A kuruezok és labanezok vívták az elkeseredett harezot Csobáncz körül; Szigligeten zsarnok osztrák várkapitányok hajtják vala a népet robotmunkára. Révfülöpöm csöndes. Gőzhajója, a hajdani »Balaton« kürtje nem szólal többé, hogy sírvar ríva keltse visszhangra a szöllö bontotta völgyek hűvös ölét. Csak fehérhajói indulnak ügyes kormányosaikkal útnak Boglár felé, fel-felvonják a vitorlákat és siklik ring a nehezebbik, meg a könnyebb »pó$tahajó« a tó sima tükrén! Tárcairóitn egyik legkedvesebbike, a »Tollhegygyel« irója, legutóbbi szivet gyönyörködtető szép soraiban [téved, azt mondván, hogy ezen vidék embere nem is ismeri a vitorlát. Használják ök biz a vitorlát nagyon is, igazi örömöm telik a látásában mindennap. Hajdan római lovag paripája száguldott a lankáson. Az egyik lovag koporsóját Kerkápoly alispán ásatta ki ott Kékkút mentén, és küldte nádori felszólításra Pestre 1835-ben *). A regényes hegysorok tövében az öt híres Kál; tüzes borukkal telt az Árpád-királyok serlege ! Neveik: Köves-Kál, Szent-Békái, Mindszent-Kál, Kereki-Kál és TottÖs-Kál. Mind, egytől egyig, egy-egy gyöngyszeme a kies mosolygó tájnak. A sötétzöld lombú szöllötök között fehérre meszelt pinczék, csinos lakó helyek csillannak meg. Csak a Mindszent-kállai (Kisfaludi) oldalon vagy nyolezvanat olvastunk. És ide. lenn a völgyben a kis Balaton maradványa a »karnyi tó« feneketlen mélységéről regél a vidék. Amott a sóstói puszta, birtokáért örökös villongás harag támad Kövagó-Eörs és Köves-Kálla kjäzött, mig a »haza bölese« el nem ') Dr. Herczeg Mihály „Révfülöp és vidéke". simítja vala a dolgot. Most a karnyi tó közelében másik jogtudós épít majort; itt a »kereki puszta« a Kerkápoly Károly birtoka! Kövágó-Eörs egyik nevezetességéről illik megemlékeznem. Amaz óriási termés kövekről, melyek a község körül hevernek széltében hoszszában. Bizon érdemesek a megtekintésre I Kövágó-Eörs lakója szives örömmel mutatja azt a követ ott a város közepén, melyre a lakósok a töröknek fizették a fejpénzt. A fülöpi és a Cyprian főispán építette ecséri templomok a török és tatár pusztításnak szomorú emlékei. íme néhány odavetett sor Révfülöpről. Lesz idö, mikor a rév néhány gyöngécske hajóárbocza, árboczerdövé nö, hogy óriási gőzhajók siklanak végig a tó színén, szuszakoló remorqueurök, nagy gabona és borszállító hajók közlekednek Zala és Somogy partjai között! Az én kedves Révfülöpöm sem hagyja el magát. A mosolygó zöld térségeken, épülnek majd egyre a nyaralók, hogy az élelmi szerek olcsóságával karöltve járjon a comfort, hogy pihenőt ielhessen a lélek. Hogy a Balaton hulláma zsongitsa erősítse a fáradt beteg tagot, kebledet kitárjad a »tengeri. bHsenek«, örömittas szemed meg ott pihenjen meg a hegy derekán, hol »a szöllö gerezdje — a költő szava szerint — tűzzel „van megtelve,«