Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-17

jVIegj ele íailc Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtaínak el. Késiratok nem adatnak •vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába l

Ó - k ollegia m ép ü l e f) küldendők. Előfizetési cLijalc. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után S kr, nyílttérien 25 krajczárrai számiialnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hiv at a lába (r ef. fő iskola ny 0 m dájaj küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1884. aug. 16. Szent István napját ritkán mulasztá el lapunk, hogy mint magyarsagimk ez ősi ünepén ne emlékestünk volna meg a közélet hullámai által felvetett kérdésről. E nap legalkalmasabb a magyar társadalom fejlődési tüneteit, esetleg akadályait szemügyre venni. A keresztényi czivüisáczio ezredéves ünnepe ez, melyen mint a gyónásnál, számot kell vetnünk, hogy társadalmunk magyarsága és fejlődése hányadik fokára jutott annak a létrának, mit a hazafiság és közmivelődés állit ott fel számunkra. Magyarosodásunk óriási előmeneteléről a statistikai számok valóban kedvező bizonyságot tesznek. Városok, melyekben csak egy két évtizeddel ezelőtt ritka volt, mint a fehér holló, a magyar szó, ma teljesen megymagyarosodtak. Rést tör a magyarosodás szelleme minden gáton; a német falvakban magyarul gagyog minden gyermek s a német ajkú apa szivében gyermeke nyelvével teljesen magyarrá lesz! E téren nincs okunk panaszkodni. S ha abból a 20,000 papból meg abból a 30,000 tanitóból, kikre hazánk magyarosításában legnagyobb rész esik, továbbra is kitartó hévvel, s öntudatot magasra emelő lelkesedéssel munkálkodnak magyarosodásunk szent ügyén: — szent István ünnepének egy ujabb évtized fordulóján büszkén utalhatunk nemzetiségünk államot fentartó, — s társadalmat megmagyarositó erejére. Több panaszunk lehet közmüvelődésésünkre, s főleg annak irányára, mely zsibbasztólag hat magára a társadalmunkra!— A fenhéjázás, s a mindenben többet látszani akarás iránya tartja lázban társadalmunknak majdnem minden osztályát. Közművelődésünk is extensiv, s nem intensiv. Mentül többet mutatni, s nem valamit egész mélyében ismerni: — ez művelődésünk alapja. Átfogni a tudni vágyásnak egész nag}^ terét, — de semmit valóban megfogni a tudásból. Ehhez van kedvünk, ezt tanítjuk iskoláinkban is. S a szellemi luxust követi az anyagi. A „ténsúr" belevág a „nagyságos" úr sphaerájába, s a „nagyságos" úr a méltóságos" úr szerepét játsza sugó nélkül (Csoda-e, ha hamer belesül a szerepbe?)' A czim- és rangkórság minden napos forrólázában szenvedünk, hanem azért demokratáknak hirdetjük magunkat, s a félliter búfelejtő mellett nagyokat szeretünk ütni az ősi czimereken. Valóban épen jókor jött Felséges Urunk Királyunk azon rendelete, mely a czim- ós rangkórságban szenvedőket magyarán megleczkézteti. Ezentúl nem lesz elég valami ügyes maneuverrel kapott rendjel, hogy beléphessen az egykor Demokratiájára oly büszke önzetlen hazafi, a Reges Baronik osztályába. Szivből örülünk királyunk e rendeletének. Az ősi várkert csak ősi fával szép! Szűnjünk meg elégedetlenek lenni saját társadalmi osztályunkkal. Félszeg és maga-magát megbőszülő törekvés már az is, mikor szegény ember erőnek erejével „urat" akar fiából nevelni. Ez a „luxus" sok családnak volt már erkölcsi és anyagi megölője. A lepke mikor minden áron fényt keres, belerepül az égő gyertyába és leperzseli szárnyait. A külömböző társadalmi osztályok harmóniája tarthatja fel békében társadahnunkat. Törekedjék erre mindenki, a ki előtt nem közömbös az, hogy szent István birodalma egészséges, életerős társadalmával nézzen előre a jövő másik ezredév felé. Polgármesteri jelentés mult 1883. évről. Tekintetes városi képviselő testület! A városunkban felmerülő nevezetesebb közer| dekü mozzanatokat, statistikai adatokat az emléke! zetnek megtartani, ezeket az utókor számára felje| gyezni — szervezeti szabályzatunk 30. §. g) betűje szerint is — a város polgármesterének lévén hivatalos feladata, nekem mint ilyennek ebbeli jelentésemet a lejárt 1883-dik évről a következőkben van szerencsém hivatalos tisztelettel előterjeszteni: j 1. Ipartanodák felállítása tárgyában kibocsátolt [ ministeri intézmény, és orsz. biztosi körlevél érkezése ! után ez ügyben városunkban gróf Zichy Jenő, és j Jágocsi Péterffy József orsz. ministeri biztos urak személyesen is megjelenvén, ezek jelenlétében tartott ] értekezlet után ipartanodái bizottság alakitatott, s ily tanodának felállítása tárgyában cz által előterjesztett tervezet cs költségvetés a városi képviselő testület által elfogadtatott, mely szerint az ipariskola fenntartására évenként számított 1630 frtból a városi közpénztár terhére évenként és most először is csak 380 frt esik, a többi részint Zimmermann János ur által az iparrajziskolára már eddig is évenként adakozott 600 frtból, részint a tanonezok után megállapított 1 irt évi tandíjból, részint az állam által e czélra megajánlott 300 frt évi segély összegből fedezhető. Ezen előintéz kedések után az ipartanoda 1883. október 1-cn 3 tanitó alkalmazásával megnyittatott, később azonban előkészítő osztály felállítása is szükségesnek ismertetvén, erre is egy 4-dik tanitó vétetett fel. Az ipartanodának 1883. október végével már 236 beirt tanoncz növendéke volt. 2. Láng Lajos városunk orsz. képviselőjének egyetemi tanárrá történt kinevetetése folytán városunk belügymim'ster ur ő nmlga. 70.123 számú intézvényével uj képviselő választásra hivatván fel, ez 1883. január 8-án megejtetett, s miután újból jelelt Láng Lajos ur ellenjelöltje visszalépett, az 322 szavazattal városunk orsz. képviselőjéül ujabban megválasztíuott. 3. A felszámolás alatt álló népbank ellen 1158. frtos városi követelésnek 75%-val leendő kiegyenlítése, s ugyan ennek kisdedovodai 1000 fitos alapítvány levele érvényen kivül helyezésére vonatkozó ügy törvényhatósági jóváhagyással végelintczést nyert. 4. Vágóhidra vonatkozó szabályrendelet a nagyméltóságu m. kir. belügyi miriisteihumiak 55,506/1880. számú jóváhagyási záradékával ellátva vissza érkezett. Itt mcgenilitcndőnck véltem, hogy a vágóhíd felállítására szükségelt költségek, s az c czélra vásárolt ház és beltelék vételára fedezésére kölcsön vett 7600 frtból 1883. végével 4-ik év óta már 1962 frt törlesztetett az e czélra fordítatni rendelt vágóhídi jövedelemből, s igy a 7600 frt kölcsönből már csak 5638 fit van léim. 5. A győri vizkárosultak segélyezésére a városi hatósághoz begyült jelentékeny mennyiségű élelmi szereken kivül, melyek a város és megye közt megosztva szállíttattak át, 626 frt 70 kr készpénz is folyt be, melyből mellékes költségekre 16 frt 65 kifordíttatván 610 frt 5 kr szintén a város és megye közt megosztva illetékes rendelkezés alá bocsáttatott. 6. A város kövezetvám és helypénz szedési joga ujabb 3 évre vagyis 1884-dik év szt. György naptól 1887. évi szt. György napig bérbe adatott. Az ez iránt tartott árverés kedvező sikert eredményezett, a mennyiben a kövezet vámért — 5500 fit, — s igy az előbbi bérnél 1500 frttal több; a helypénzéri pedig 7450 frt, s igy az előbbi bérnél 440 frttal több fizettetik. 7. Pápa városa a megyei gazdasági egyletbe, mint község 3 frt tagsági évi díj fizetés mellett, 6 évi időtartamra belépett. 8. Szabadságharcz szobor felállítására városuuk területén a gyűjtés 263 frt .29 krt eredményezett, mely összeg a szobor bizottmány központi irodájához be is küldetett. 9. Csángó magyar hazánkfiainak Moldva és Bukovinából betelepítése költségeire városunk terültén történt gyűjtés eredménye szintén 266 frt 89 kivolt, mely összeg a t. alispáni hivatalhoz beküldetett. 10. Az 1883. évig terjedő 3 évre megválasztott központi választmány

7 megbízása lejárván, ez 1884-től 1886. évig bezárólag terjedő 3 évre újból választatott, a következő tagokkal: Barthalos IstváD, Horváth Lajos, Kiss László, Kovács István, Lazányi Béla, Lukouits Pál, Pap János, Rikóty Károly, Dr. Reclinitz Ede, Szilágyi József, Szelestey Lajos, Zárka Dénes. 11. Feitl Mór városi alorvos ur 42 évi részint magán gyakorlat, részint közszolgálat után ezen állásáról önként leköszönvén, helyette „városi orvos" czimmel dr. Mathia János ur választatott meg. Feitl Mór ur azonban számos éveken át tanúsított huzgó fáradozása, és tevékenysége elismeréséül élethossziglan városi tiszteletbeli orvosi czimmel ruháztatott fel. 12. Proszt János közgyám, mégis gyám és alapítványi pénztárnok elhalálozása folytán megürült ezen állomásra városi köz- és adópénztárnok Vélsz Mihály ur választatván meg, az ekkép megürült városi köz- és adópénztárnoki állomásra ezen pénztári ellenőr Pókay Antal, ennek helyébe pedig Tscheppen Alajos urak választattak. 13. Az ügyforgalom cs tevékenység s a hivatalos pénz forgalom: A közigazgatásnál: Hátralék át jött az 1882-ik évről 53 darab. 1883. évben beérkezett 4556 darab; összesen: 4609 darab. Ebből elintéztetett TÁRCZA. EN HALVÁNY ABCZTJ SZŐKE ANGYALOM .. En halvány arczu szőke angyalom Hol a mosoly ajkadnak bíborán ? Amely ott játsza egykoron, — miként A rózsa szirmán a kelő korány . . . Tekinteted — mért oly bús, — téveteg ? Melynek varázsa gyujtólag hata . . . Pilláidon a köny miért remeg? Mint nefelejcsek hulló harmata: Kérdeznélek ... de lelkem elszorul Nem érzed a kínt fájóbban te — sem: Viselve némán — tűrve szótlanul Együtt szenvedünk, édes kedvesem. A fájdalomban testvéred' vagyok, Lemondó megnyugvással hordva ma ; Oh! azt a fájó — nagy — nehéz sebet: Melyre nincs Gileádnak balzsama Lemondva tűrök, — hisz nem tart soká: — A sziv is egyszer megszakad • bele Mint égi fáklya biztat e remény; És— oszlik szenvedésim éjjele . . . Közéig az óra . . . véllem kongani; Keblére vár — egy csendes kis halom:Hol — könyeidből gyöngyvirág fakad, Én halvány arczu szőke angyalom! FÜRDŐI LEVÉL. Korytniczán igen élvezetes napokat töltöttüv.k, melyek egyikét azon hangverseny képezte, mit Petykó Imre a fiatal hegedü-müvész rendezett, ki Brüsselben nyeré kiképeztetését és kinek játéka a sziv húrjait megremegteti, — a szemet könybe csalja, öt kiséré zongorán ügyesen, elegancziával Jeszenszky Sándor budapesti alügyész; csinosan énekelt Hokich Matild urnö, aradi ügyvéd neje és Pólya Béla szolnoki főügyész szellemes csevegése folyton derültségben tartá a közönséget. De elvégre mindennek végének kell lenni, igy nekünk is válni kelle Korytniczától e kedves kis fészektől, hol a természet egy kis pontra annyi szépet pazarolt, s mitől fájó szívvel bucsuzánk. — Rózsahegyi pihenő után Poprád volb hol egy éjeit tölténk. Itt mint rendesen, minden zúg elfoglalva, tourista hely lévén, igen kevert volt publikuma. Reggeli 5 órakor már kocsikon voltunk, a magas Kárpátok örök hóval borított tisztán szemlélhető csúcsaiban gyönyörködve, utunkat igen érdekessé tevé. Midőn pedig szemeinkelöl eltűntek, más változatos vidék tára fel Szepestmegye szépségeit. Többnyire serpenrines út vezetett erdőkön, városokon és a nagy Magura hegységen keresztül, mig 6 órai kocsizás után már Magyarország határán levő kis Smerzonka fürdőhelyre érkezénk, hol igen kevés vendég volt, noha kéntartalmú forrás és fürdő vize, csinos berendezése elég vonzóvá tehetné. Innen lementünk 15 percznyire fekvő Vörös-Kolostort megnézni, mit a Dunajecz választ el már Gallicziától. Leginpozánsabban tekint onnan a túl partról át, nevéhez megfelelöleg a Koronc hegy, kopár magas szikla 3 nagyobb s két kisebb csúcscsával, már meszsziröl dominálva a, íátkört. Alatta a Dunajecz, innen pedig Vörös Kolostor, mi még elég jó karban van fenntartva, noha régi márvány tábláról olvasánk, hogy 1630-ban építette Rákóczy de Vadas és 1747-ben javíttatta Máriássy. A lakosztályok, czellák a görög kath. góth stylü templom, a régi festvények, melyek ugyancsak elütnek Munkácsy képétől, a primitiven falazott oltárok csakis mint régiség köték le figyelmünket, de fekvése mindenesetre nagyban hozzájárul e kis katlan regényesitéséhez. Most pedig fel a tutajokra, melyek képzetemmel ellenkezve, csinos egy darab fából kivágott szandolinhoz hasonló csónakok, melyeket .szorosan egymáshoz kötnek 2—3 vagy négyeukint, zöld galylyal feldiszitnek és deszka ülést helyeznek reá. Ez a Dunajeczen tett vizi-parthie volt utazásunk fénypontja. Érzem, hogy leirni nem tudom e másfél órai utat, mely annyi gyönyört nyújtott. 14 kanyarulatot képez, mindegyikénél elzárul szemed előtt a látkör, de csak azért, hogy még szebbet lebbentsen fel, "ott hol két oldalt a legszebb, legphantastikusabban csoportuló fenyös szikla láncz zárja el utadat és a Dunaje«z kristály tiszta smaragd zöld vize alig hogy fodros oly nyugodt, hol pedig egy merész kanyarulatnál magasan tajtékzó hullámokat vet, mit a tűtajosok igen ügyesen tudnak kikerülni. Helyenként mind a hat tutaj egymás mellett úszik csendesen átengedve a bennülöket ábrándozásnak és csodálatnak, elfelejtve minden gyarlóságot és néma áhítattal töltve el bennünket. De íme itt a viszhang, pisztoly hiányában ugyan csak pattogtatott ostorával a parton levő tót legény, mit a sziklak kétszeresen adnak viszsz.a. Itt pedig kis forrás, miből ha iszol száz évig élsz, jegyzi meg a vén tutajos, s már közeleg a kikötő. A partról még egyszer sóváran tekintünk vissza és megyünk Csavniczai nem éppen szép falun keresztül, hason nevü fürdőhelyre. A legszebb svaiczi stylben épült villák sorakoznak tömören egymás mellé, 2—3 emeletesek mindenhol parkírozás, serpentin. Mondhatom oly nyüzsgő élet van itt, kocsi kocsi után jön megy, a távolból melancholikus zene hallatszik. Látod képviselve a szép lengyel öltönyt a maga eredetiségében, és látod a sok lengyel zsidót is vuklisan fényes kaftánjában , elég nagy számban. Sétálók többnyire az úgynevezett parkot lepek el, hol egész kis vásárt is találsz, csipkeárus, faragványok, fagyiaida, restemnateur, szökőkutak, Dilti dr. emlékoszlopa, ki legelőször vegyelemezte Csavnicza jód és vas tartalmú vizét. 4000-re menő vendég tartózkodik itt. Lengyel beszéden kivül csak francziát hallottam még. Fekvése igen szép Csavniczának, de a háttere kopár, jó messze kell sétálniok, míg az emlitettt Dunajeczi völgybe érnek. Sallay nevü magyar uré volt régebben Csavnicza, ki a krakkói tud. egyetemnek ajándékozá, váljon miért? Ezen chausszerü látvány után furkánkra (kocsink) ülve, elhagytuk Csavniczát minden szépsége és élénksége mellett. Könnyű szívvel, csakis igen-igen kedves társaságunktól váltunk el nehezen, kik oly ékesszólóan birtak engagirozni e kirándulás részvételére. A hold rezgő fénye megvilágitá kísértetiesen Nedetz és Stortsin várakat, több alagutszrü fahídon áthaladva, éjfélkor Ó-Faluban vagyunk. Mondhatom emlékezetes pár órát tölténk itt levő piszkos kis vendéglőben, honnan már 4 órakor hajnalban poprádi kocsinkon iparkodtunk tovább jutni. Késmárkon a hires szövészet, vasárnap lévén, szünetelt. De megnéztük Tököly Imre várát, mi jelenleg kaszárnya, csakis bástyafalai, két tornya s temploma van eredeti ódonságában, hová nehéz vasajtón keresztül menve látod a Feliratot, hogy még 1268-ban építtetett, és 1628ban restaurálta az utolsó Tököly István. Az igen szépen fából; berakott imazsámoly 1544-böl való szószék is megvan épségben, de az oltár már sok javításon mdnt át, de ezért-érdekes barna faalkotmány azi egész művészi munka, nem úgy a freskók, melyek ugyancsak modern színű toillet•ben vannak. Érdekes a kath. móor stylben épült templom, a város közepén, mit szintén Tököly •33