Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-08-03

lera beteg vagy halott van. A beteg minél kevesebb személylyel jöjjön érintkezésbe. Jó ha minden házban egy nagyobb mennyiségű 5 percentes karból oldat tartatik készletben. A beteg vagy halott ruháját ebbe kell áztatni; ugyanily vizet használjunk kézmosásra, ha kolera beteggel érintkeztünk; arcunkat megmossuk, szánkat pedig kimossuk hideg vizzel. Kerülni kell azon helyeket, hol sok ember gyül össze; ha temetésremenünk, az utcán maradjunk. A beteg ürü lékeit oly edényekbe fugjuk fel, melyekben 5 percentes carbololdat van, ugyan ily^oldattal kell le törölni a beteg által beszennyezett holmikat. A meghalt értéktelen vagy kevés értékű ruháit, szalmazsákját és szalmáját legjobb elégetni, az értékesebbeket desinficinálni kell, a halottat pedig legjobb mielőbb a halottaskamarába szálali tni. Miért dühöng a kolera mindig Páj>á7i f Lássuk most Pápa városának viszonyát a kolerával szemben. A város talaja alluvium (tókertek) vagy a

gy

a

?' va

gy a

gy

a

gg

a

^ kevert homok. Ezek mind oly földnemek, melyek az esőt és levegőt könynyen áteresztik és a koleracsirák fejlődésére nagyon alkalmasak. ~V^_ Már fentebb emiitettük, hogy a talajvíz állása nagy befolyással van, a kolera kifejlődésére. Nagy és gazdag városokban a talajvíz állása szabályozva van földalatti csatornázás által. Ezen csatornák a felesleges vizet elvezetik; ezen vá/rosok területén a talajvíz állása csak keveset ingadozik, mely körülmény nem kedvező a koleracsirák kifejlődésére. Igen feltűnően mutatkozott a csatornázás haszna Münchenben az 187 Vdikí kolera alkalmával. Akkor a város egy nagy részében még peczegödrök voltak mert ezen utczák még nem voltak kanalizálva; ezen részek és utczákban a kolera dühöngött, mig a kanálizált város részekben kevés kolera eset fordult elő. Hasonló tapasztalatokat tettek más városokban is. Pápán kanálisatióra gondolni sem lehet, mert ahhoz roppant sok pénz szükséges. De annyit mi is megtudnánk tenni, hogy nyitott csatornáinkat tisztán tartanok, és hol csatornák hiányoznak, oda csináljunk ilyeneket. Van ugyan ujabb idő óta egy szabályrendelet, mely az utczák és csatornák tisztán tartását parancsolja, de ez nem hajtatik végre és mindennap akárhányszor láthatjuk, hogy minden moslékot az utczára és a csatornába öntenek, anélkül hogy ezért valaki szólna, vagy hogy valakit megbüntetnének. Sok százra megy azon házak száma, hol nem is tudnak a mosléknak más helyet mint az utczát. A csatornákban ez által egész torlaszok képződnek; a növényi és állati hulladékok az utczán rothadnak, a vegyi felbomlás légnemű részei részint a földbe hatnak, részint a levegőbe jutnak, az utóbbiból támad a rosz és egészségtelen büz, az előbbi meg kedvencz letelepedő helye billió meg billió élödieknek, melyek között legfőbb szerep jut a különféle ragadós betegségek csiráinak, adott alkalommal a kolerának. Talajunk megromlásának második forrása a czinczaárok, mely a város egész közepét keresztül szeli. A czincza Pápa vára árkának utolsó maradéka, ma mint gyűjtő és levezető csatornául szolgál a városi csatornák legnagyobb részének. Csak akkor van benne viz, ha nagyobb eső van, különben vannak benne egyes bűzös pocsolyák, hosszan tartó szárazságnál teljesen kiszárad. — Esés nincs szabályozva; az is hiba hogy még a város belterületén szakad bele a Tapolczába. A czincza fenekét és partját, mindvégig ki kellene kövezni, még ennek megtörténte után is czélszerü volna azt teljesen beboltozni; de legjobb volna a Tapolczábói vizet ugy belevezetni, hogy az mindig folyna benne. Véleményünk szerint ez nem is kerülne sokba. Minden körülmény között pedig kötelessége a városnak a Czinczát igen gyakran kilisztitatni és a vele határos házakat éber figyelemmel kisérni. Van még egy harmadik neme talajunk elronditásának és ez a leghatalmasabb, mert az egyes házak emésztő gödreiből származik. Alig van néhány ház az egész városban, hol a peczegödrök a közegészség szabályai szerint vannak csinálva. A peczegödrök megmételyezik környéküket és mivel a város házai sűrűn vannak egymásmellett és minden házban peczegödör található, az egész város talaja inficiálva van. Ez lesz nézetünk szerint egyik fcoka vagy talán egyedüli oka annak, hogy a város utczái területén nincs kut, melynek iható vize volna. Három forrásból származik tehát Pápa város talajának inficiálása, megmérgezése. Nagy esőzések alkalmával ugy a peczegödrök, mint a rzincza valamint az utczán és annak nyitott csatornáiban levő rothadó állati és növényi hulla dékok, valamennyien ivóvizünkbe — a Tapolczába ömlenek. Mi pápaiak ismerjük ivóvizünknek ezen romlottságát, sok esetben veszélyességét, de anynyira megszoktuk már hogy nem is feltűnő előttünk; oly stoicismussal tűrjük, mintha ezen semmikép sem lehetne segíteni. Söt vannak igen sokan, kik azt kigúnyolják, ki rosz és egészségtelen vizünkről beszél, azt mondja, hogy elég öreg ember van Pápán, jeléül annak hogy a viz egészséges. De ezek egyike sem olvasta meg a Pápán íakó 70 éven tul levő embereket, még kevésbbé hasonlította össze ezek számát, más egészségesebb Városok ugyan ily korban levő lakosaival, a m|ért az ily optimisták állításai semminemű hitelt nem érdemelnek. A közegészségi búvárok ujabb kutatásai kiderítették, hogy a folyó vizek igen sok beléjük ömlő kártékony anyagot képesek ártalmatlanná tenni. Igy például azt találták, hogy egy folyó, mely közvetlen egy nagy város közelében, melynek összes kanálisai ebbe folynak — igen egészségtelen, vizzel bir, már a várostól több kilométernyi távolságban, ismét iható vizzel bir. De ez csak igen bővizű nagy folyamokról áll, és a Tapolczára nem alkalmazható, ez legalább a város egész területén csak romlott vizzel bir. Bármikép speculálunk, a Tapolczábói soha sem fogunk kapni oly vizet, mely a közegészség követelményeinek képes megfelelni. Nézetünk szerint legczélszerübb a Tapolczát teljesen és minden megszorítás nélkül átengedni az iparnak; az emberek számára pedig tiszta vizet kell teremteni vagy vízvezeték vagy több artézi kut furatása által. Hogy melyik mód volna jobb, czélszerübb, olcsóbb és kivihetöbb az a technikusok dolga; de annyi bizonyos, hogy égető szükségünk van tiszta vizre, melyet ivásra és főzésre használjunk. A Tapolcza forrásának bevezetése legegyszerűbb volna ha először a vegyi- górcsői és physikai vizsgálat kideríti, hogy ivóvizül használható és másodszor ha constatálható, hogy a malmok vizeréjének lényeges megcsonkítása nélkül annyi vizet vagyunk képesek bevezetni, hogy abból a város szükséglete teljesen fedezhető. Hát mennyi vizre van szüksége Pápának ? Ha legkevesebbet számitunk, akkor minden személy után naponta 25 litert kell követelnünk; mivel a városnak közel 15000 lakosa van, naponként legalább 3750 hektoliter vizre van szükségünk. Pia csakis ennyit tudnánk kapni, akkor a vizzel nagyon kellene fukarkodnunk, azért jobb volna ha ennél sokkal többet tudnánk bevezetni, hogy azt nem csak ivásra és főzésre, hanem más czélokra is tudnánk használni mint: mosogatásra, fürdésre, utczaöntözésre, czincza és csatorna kiöblítésére és ipari czélokra. Minél több vizzel rendelkezünk annál jobb és annál hamarább és annál inkább fog leapadni Pápán a nagy halálozás, (folyt, köv,) Lakbérleti szabályzat. (Vége.) 25. §. Az utczai és udvari boltokat, valamiül egyéb — ipari és kereskedelmi — czélokra felvett helyiségeket akár egészen, akár részben csak a bérbeadó beleegyezésével lehet albérbe adni. Következőiéi; bérbeadó az albérlő beköltözését tűrni nem köteles, s a mennyiben netán beköltözött volna, tartozik albérlő a költözködésre való felszólítástól számított 3 nap alatt a helyiséget kiüríteni, fenmaradván albérlőnek kártérítési joga, albérbeadója ellen. Ha pedig bérbeadó ezen jogával élni nem akar, a bérösszeg tekintetében mind a bérlő mind az albérlő felelőségben marad. Kizárólag lakás eze íjára felvett helyiség, annak egy része albérbe adható. 26. §. A bérösszeg cs járulékai megfizetésének kötelezettsége bérbevevőt cs közös házlartásban élő hitestársat egyetemleges kötelezettséggel terheli. Mig a lakbér meg nem fizettetik, a bérbeadó jogosítva van azon ingóságok elszállítását, a melyekre őt törvényes zálogjog illeti, szükség esetében rendőri segédlet igénybe vátclcvcl is megakadályozni. 27. §. Ha a bérkövetelés vagy az előző §-hari emlilctt jog vitássá válik, kölelcs leend bérbeadó, azon bérleli követelését, melyre megtartási jogát alapítja, a bíróság elött bérlőnek ebbeli felszólításától számított 3 nap alatt annyival inkább érvényesíteni, minthogy különben a visszatartott ingók tekintetében kézi zálogjogát elveszti. A törvényes zálogjog a követelés és járulékainak kifizetésével, vag}

f bírói leiéibe helyezésével azonnal megszűnik. 2?. §. Azon ingóságok elárverezése esetében, a melyekre bérbeadót az 1881. LX. f. cz. 72. §-a értelmében törvényes zálogjog illeti; bérbeadónak akár már lejári, akár a felmondási időig lezárandó, akár pedig részben lejárt, részben lejárandó de csak félévi bérkövetelése, járulékaival, a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők követeléseit megelőző elsőséggel clégitendó ki. 29. §. Oly javítások, melyeket bérlő akár csin, akár kényelem tekintetéből a kibérelt helyiség kül vagy bélfalain, ajtain, ablakain, vagy padlózatán tétetett, ha csak a háztulajdonos és bérlő közt e tekintetben külön megállapodás létre nem jött, a kiköltözéskor mindeu megtérítése nálkül a háztulajdonos sajátjává válnak. 30. §. Falak lebontása, áttörése, ajtók ablakok befalazása s általában bármily átalakítások csak a háztulajdonos beleegyezése és a fennálló építési rendszabályok megtartása mellett történhetnek. 31. §. Czég és czimtáblák a háznak kül vagy belrészére a háztulajdonos megkérdése mellett alkalmazhatók. Ha ezek kilerjcdég éa helye tekintetében megegyezni nem tudnak, az eldöntés a városi tanácsot illeti: Mindezeket kiköltözéskor a bérlő tartozik eltávolítani s mindent az előbbi állapotba visszahelyezni. II. RÉSZ. Eljárás a felmondás és költözködési ügyekbe 11. 32. §. A felmondás vagy magán uloti, vagy közjegyző által vagy pedig bíróság utján történhetik. A magán uton felmondó félnek joga van a felmondás megtörténtéről írásbeli elismervényt kívánni. Ha a felmondást szenvedett fél ily étjemervényt adni nem akarna, a felmondás két tanú jelenlétében íörténhctík. 33. §. Ha valamely fél a felmondást, h/róí uton akarja eszközölni, eziránt! kérelmét a bérlemény her Ivekén illetékes biróságánál (\iír. járásbjrÓHá^) legkésőbb az évnegyed 10. napjának délutáni 5 órájáig, havi bérleteknél pedig bármikor, akár szóval, akár írásban előterjesztheti. Ebben a bérlet tárgya és az idő, melyben a kiköltözés történjék, határozottan megjelelendő. 34. §. A kiszabott határidőn tul előterjesztett kérelem csak az esetben fogadható el,, ha a felmondás a 12. §. értelmében, bérnemfizetés indokából történik. 35. §. A biró a felmondási kérelmet az ellenféllel oly meghagyás mellett közli, hogy az a kitett időben kiköltözni, illetőleg a kiköltözést tűrni végrehajtás terhe alatt köteles; szabadságában állván netáni kifogásait előterjeszteni, mire nézve ugyanazon végzésben az ünnepekre való tekintet nélkül, a kereset beadásától számított három napon túl nem terjedő határidőre tárgyalás tűzetik ki, melyre felmondó fél egyidejűleg idéztetik. Ha a felmondást szenvedő fél a tárgyalásra meg nem jelenik, akkor a felmondást közlő bírói határozat jogerejüvé válik s jogerejü bírói határozattal constatálfatik; ha ellenben a felmondó maradna el, ugy a megjelent fél előadása, a menynyiben ez a felmondási kérelem bizonyítékai által meg nem gyöngittetik, valónak vétetik s a felmondás iránt annak értelmében fog határozat hozatni. 36. §. Ha a magán uton vagy közjegyző elött tet felmondás az ellenfél által cl nem fogadtatik vagy ha utóbbi az elfogadás iránt nem nyilatkozik, vagy Írásbeli elismervényt adni nem akar, joga van a felmondó félnek felmondása érvényességének kimondását, felmondást szenvedett félnek pedig a felmondás érvénytelenítését az 1877. évi XXII. t. cz. 11. §-a 5. pontjának szem elött tartásával, a bérlemény helyének bírósága (k'n. járásbíróság) elöi oármikor keresettel kérelmezni. Ezen esetben is a meghagyás kibocsátására és a tárgyalás kitűzésére nézve, a 39. §-ban szabályozott eljárás követendő. 37. §. A felmondási és költözködési ügyekben kézbesítés a fennálló törvények és rendeletek értelmében eszközlendő. A háztulajdonosnak a bíróság területén kivül lakása vagy tartózkodása esetén azonban az idéző végzés a házkezelő kezében is érvényesen kézbesíthető, bérlő idézése esetében pedig az idézvény kiszegezése és ügygondnok nevezés, a hirdetményi idézés mellőzésével érvényes idézésnek tekintendő akkor is, ha első végzés kézbesítése esetében hon nem talált alperesnek háznépe nincs. 38. §. A tárgyalás a jelen szabályzatban megállapított eltérések figyelembe vétele mellett a fennálló törvények által szabályozott sommás szóbeli, illetőleg kisebb polgári pcreseljárás szerint történik. Ha a fél által felhívott tanú bírói idézésre sem jelenik meg, a megjelenésre anyiszor a menyiszer 50 írtig terjedhető pénzbirsággal kényszeríthető'. A helyben nem lakó vagy tartózkodó tanú, 0 menyiben a fél állal elő nem állíttatott, az ellenfél tiltakozása esetén mellőzendő. Főeskü általi bizonyításnak általában csak akkor van helye, a midőn okirat valódiságának bizonyítása iránt egyéb próba rendelkezésre nem áll, egyéb ténykörül menyekre nézve pedig csak az esetben, ha az iránt a felek kölcsönösen megegyeztek. Ha eskütől függő határozat hozatik, a bíróság az eskü letételére 3 napon tul nem terjedhető határnapot hivatalból tüz ki, s arra a felekel megidézi. 39. §. A biró a felmondás érvényességét és a költözési kötelezettséget lehető mielébb közös határozatban akkép oldja meg, hogy az lehetőleg a költözködési időben végrehajtható legyen. A tárgyalás befejeztével a határozat a felek elött azonnal kihirdetendő és a meg nem jelent féllel Írásban közlendő. 40. §. Felmondási és költözködési ügyekben hozott bírói határozat ellen fellebbezésnek, felfolyamodásnak, előterjesztésnek, igazolásnak és perújításnak sem az eljárás sem a végrehajtás folyamában nincs helye. Az 1874. XXXV. t. cz. 111. g-a szerint kiállított közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás ellen sem felfolyamodásnak, sem kifogásnak helye nincsen. A pervesztes fél részére azonban netán szenvedett kára Ickinlefébcn a rendes per utja minden cselben feiihagyalik. 41. §. Ha a bérlemény átadása vagy kiürítése iránti kötelezettség, vagy ennek ideje a felek közt vitássá válik, szabadságában állami bármelyik félnek a kérdés birói eldöntését a költözködési idő beállta elött is bármikor a bérlemény helyének bírósága elöli szorgalmazni. A jelen szabályok által megállapított eljárás ezen ügyekre nézve is alkalmazandó, sőt ha ily per a költözködési idö beálltával indillatnék, az minden halasztás nélkül legkésőbb a megindítást követő napon letárgyalandó, miért is ily ügyekben csak a felek által a tárgyaláskor előállított bizonyítékok vetethetnek birói figyelembe. 42. §. A költözködési kötelezettséget megállapító birói határozatban a végrehajtás foganatosítására megkeresés mellőzésével hivatalból külön közeg küldendő ki, a kiküldött birói közeg köteles leend a meghagyás vételével, illetve a költözködési idő beálltával haladékfalánul és a végiehajtást szenvedő fél előleges értesítése nélkül a helyszínére kimenni és a birói határozat végrehajtását szükség esetén karhatalom alkalmazása mellett eszközlésbe venni. A végrehajtás folyamában a birói kiküldött a végrehajtást szenvedő fél kérelmére három órán túl nem terjedhető halasztási engedhet. A felmerülő költségeket a végrehajtató fél tartozik előlegezni. 43. §. Lejárt lakbér követelés iránt a biztosítási végrehajtás elrendelése szempontjából a bérleti viszony kimutatására (4881. LX. t. cz. 225 §.") a házkczeló'nek hitelesített vagy két tanúval elöttemezelt magánbizonyitváuya is elegendő. Aki c czélból valótlan, vagy valótlan (artalmu bizonyítványt állit ki, vagy a ki tudva valótlan bizonyítványt használ, kihágást követ cl jís 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. | Becset rettegteti; ütközetben minden élelmi és lőszerkészletei, a császáriak raktáraiban lefoglal. Augusztus 4. — 1849, Makónál Szerdahelyi honvéd 5

r

„ nagy hosszan tiliellet az osztrák lovasságra, mely a varost megszállva tartó,; de midőn egy császári vadászzászlóalj megérkezett, s magát a Maros melletti házakba megvonta volna Szerdahelyi jónak'látta a tüzeléssel felhagyni, s visszahúzódni. — Augusztus 5. — 15fí6. Szigetvár alá ÍI. Szuleiman sullán megérkezik s legott ostromot parancsol Szigetvár ellen, — Augusztus 6 — \849. Bem magyar tábornok a túlnyomó számú orosz-osztrák seregek állal Nágy-Csürnél megveretik Ez alkalommal Bem maga majdnem elfogatott. Augusztus 7. — 1849. Az oroszok a magyar guerilla csapat által elejteti 5 orosz tiszt és 5 közlegény miatt dühöngnek. Ugyanis a lakosságot kancsukákkal kényszerilik éjjel az elásott oroszokat puszta ujjaikkal kikaparni. Augusztus 8. —• 1819. Losoncot az oroszok kirabolják földúlják s a lakosokat.megkínozzák. Augusztus 9. — 1849. Losoncot az oroszok fölperzselik. Irodalom és » 1 1 — A. „Képes családi lapok" 4i-ik számának tartalma: Ki volt hát? elbeszélés, irta V. Gaál Karolin. (folyt, köv.) — Jenő: költői elbeszélés, irta Szomory Károly. folyt, köv) — Egy jó könyvről; irta Virágh Elek.— Elvira; beszély, irta ifj. Yáncza Mihály, (folyt köv.) — A renegát; beszély irta Wirlzfeld Béla. (folyt, köv.) — Heti tárca. A zöldbe; irta Kükemezey Árpád. — A zongora sorsa; Berlioz „Les Loirées de I'Orcheslre'' gyűjteményéből. — Krim félsziget körül; közli Váczy L. (.folyt, köv.; — Képmagyarázat. — Mindenféle Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utca 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Az „Ország "Világ" ol-ik száma megmutatja azt, hogy a jó irdk csoportosítása, a közönség Ízlésének kielégítése mellett jó lapot lehet adni. Ki kell emelnünk ezúttal az „Ország-Világnak buzgalmát, Ízlését, melylyel nevezetesebb írók műveit is megválogatja. Mutatványszámok ingyen és bérmentve küldetnek. Előfizetési ára egy é\-re 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt SO kr. Kiadja a jó nevü ,.

Pallas'' irodalmi részvénytársaság, Budapest, Koronaherceg utca 5-ik szám. Hivatalos rovat. Figyelmeztetés. a közegészségügy érdekében. Figyelmeztetik a lakosság, hogy Francia ország déli vidékén, mely pedig a mai gyors közlekedési eszközök mellett tőlünk nem igen távol van, a kolera járvány folyvást uralkodik; ovakodjékn tehát mindenki a meghűléstől, átázástól, az étkezésben! rendetlenségtől, éretlen gyümölcs, tisztátalan ivóvíztől tartózkodjék; lakását gyakran szellőztesse, tisztán tartsa; a betegség első jelénél azonnal orvosi segélyről gondoskodjék, — a lakások tulzsufolása hatóságilag tiltatik. Pápa Julius 30-án. 884. ÍM MFTÁB. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. — Augusztus 5. — 18Í9. Révkomáromból Klapka György }ii)iipßd tábornok merész kirohanást lesz Vág-Ujhely felé: Barkó császári dßiidardt sietvén^ s a császáriakat Pozsonyig űzvén, Körrendelet a megye járás orvosaihoz Járványok, de különösen cholera járvány esetén okvetlen megkívántatik, hogy a vármegye minden községében oly egyén létezzék, ki a közegészségügyi szolgálatot szakszerüleg és pontosan teljesíteni képes, tekintve, miként nincs kizárva annak lehetősége, hogy a Toulonban felmerült cholera betegség az ország s igy ezen törvényhatóság területére is behureoltatib, az előintézkedéseket minden irányban foganatosítani óhajtom, ebből kifolyólag felhívom a cimet, mint oly szakközeget, ki járása területén levő közegészségügyi személyzettel leginkább ismerős, hogy az illetőkkel való értekezés után dc legkésőbb 14 nap alatt tegyen jelentést hivatalomnak arról, váljon járása területén hány oly egyén létezik, ki kolera esetén orvosi liszttel megbízható lenne? s hogy minő feltélelek mellett hajlandók az illetők azt elvállalni? a mennyiben pedig a tekintetetes cini járása területén ily egyének megfelelő számban nem léteznének, jelentse be azt is, hogy a közegészségügy érdekében hány járvány orvosra lenne szüksége? Bízva a cimnek ismert ügybuzgalmában — kifejezést adok abbeli reményemnek, hogy felfogva jelen rendeletem fontosságát — annak haladéktalanul eleget teend s vonatkozó részletes jelentést hozzám mielőbb felterjeszti. Veszprém, 1884. évi július hó. alispán. Pályázati hirdetmény. Veszprém vármegye területén és pedig: 1. } A veszprémi szolgabirói járásban a n a g y v á z s o n yi, — 2. ~) A Devecseri szolgabirói járásban az aj kai, — 3. } A pápai szolgabirói járásban a takácsi mi hál y házai, P. kovácsi, és H. bö dögei, — 4-3 A zirczi szolgabirói járásban a zirczí, csetényi, és B. szombathelyi, — 5.3 Az enyingi szolgabirói járásban a d ég hí körorvosi állások üresedésben levén, ezen köiorvosi állásokra a pályázat kihirdettetik, és a pályázni kívánók felhivatnak, hogy okmányaikkal fölszerelt pályázati kérvényeiket az illetékes és főnt megnevezett járási szolgabirói hivatalhoz 1884. évi augustus hó 20-án d. e. 9 óráig a midőn a választás a szolgabirói székhelyen megtartatni fog, adják be. —• A pályázóknak tájékozásul megjegyeztetik, hogy a körorvosi állás javadalmazása 300 frt készpénz fizetésben és az illető orvos kívánságához képest 150 frt fuvarbérben vagy a helyett hivatalos utazásokhoz az eló'fogatoknak természetben való kiszolgáltatásában van megállapítva. A körorvosok a körben a közegészségi leendőket és kirendeltetésük esetén a járvány orvosi leendőket leljesjtlcni kötelesek. Veszprém, 1884. évi július hó 30-án. főjegyző.