Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-06-10

JVJLegJ elöixilic minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Szerkesztőség és kiadó hivatal főiskola utcza 215. szám. Bérmentetlen levelek, csak isaiert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő: Dr. FENYVESSY FERENC P

AÜA1 Ar AI Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krral számítatnak Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő : HORVÁTH LAJOS. Pápa város hatóságának éstöbb pápai s pápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. Elnöki jelenlés a Veszprém megyei gazdasági egyesületnek 1883. éoi június 3-án Veszprémben tartott közgyűlésén. Tisztelt közgyűlés 1 A közös érdekek tanulmányozása, felismerése és felkarolása a legfontosabb és legbiztosabb feltétele ugy az egyesek, mint a nemzetek anyagi jólétének és felvirágoztatásának; miért is lehetetlen örömmel nem üdvözölni azon általánosan meg indult s mindinkább nagyobb kiterjedéssé vált mozgalmat, mely szerint hazánk mindinkább a mezei gazdászatban, és annak felvirágoztatásában keresi anyagi jobblétének forrását. — Ha vissza tekintünk mezei gazdászatunknak, különösen földmivelésünknek 30 év óta történt fejlődésére, azt kell konstatálnunk,hogy mező gazdaságunk azon idő alatt nevezetesen előre haladott, és tudjuk, hogy ott, hol az kiválólag ápoltatott, meg is hozta gyümölcsét. Mezögazdászatunk egyik életjele, ugy a további fejlődhetésének legbiztosabb tényezője a gazdasági egyesületek tevékenysége; ezek vannak hivatva a mezei gazdászatban felmerülő különféle érdekeket összegyűjtve egyesíteni, és szakszerű intézkedések támogatásával a különböző érdekeket kiegyenlíteni, s a viszonyoknak megfelelő eljárással, a különböző helyi viszonyok ismereteivel a fejlődés irányát kijelelni, s a czélt biztosítani. A gazdasági egyesületek gyűjtik össze a gazdászati értelmiséget, összehalmozzák és gyümölcsöztetik a tett tapasztalatokat, a mir némelyek által elért eredményeket a helyi viszonyokhoz mérten megvitatják, és ha az eredmények kie!égitök, a czélra vezető helyes eszközök alkalmazását terjeszteni igyekeznek. — Ezek derítik fel, és lehetőleg orvosolják a hiányokat, a nem helyes irányt felismerik, elhárítják az akadályokat; ezek ébresztik fel az érdeklődést az anyagi állapotok feletti gondolkodásra, serkentenek javításra és haladásra, kutatják fel és tűzik ki a helyes irányt, melyet a megye egyes vidékei mezőgazdaságának a fenuforgó különböző körülmények között követni kell. Egyesületünk 1860-ik évben alapíttatott, s igy felfogva feladata fontosságát, s látva ugy az ország, de különösen a szomszédos megyebeli gazdasági egyesületek működése által szembetünőleg elért sikert és anyagi eredményt, alapszabályainkban kijelelt programmjának minden irányban megfelelni törekszik, s különösen igyekezni fog hatni a kisebb birtokosokra, mert a kis földbirtokos osztály lehető vagyonosodása és jóléte biztosíthatja leginkább hazánk jólétét, nemzetiségünk fennmaradását és fejlesztését; ez czélom ma, és volt már ezelőtt egy évvel is, midőn önök jó akarata, és engem felette megtisztelő bizalma gazdasági egyesületünk elnöki székére emelt. Látva az érdeklődést, s a komoly igyekezetet, örömmel engedtem a közbizalom ezen kitüntetésének, és biztosihatom a tisztelt közgyűlést, hogy mindaddig, mig az érdeklődés s a köíös czél iránti tevékenység mindnyájunkban meglesz, én mindenkor egész odaadással fogok önökkel munkás lenni: egyesületünk magasztos czéljait lehetőségig valósithatni. Egy éve annak, hogy a megye közönségének szeme előtt egyesületünket újra szerveztük, ezen nemes megye közönségének szeme előtt fog az erősbödni és növekedni ; igyekezzünk azért azt oly módon továbbra is mindinkább életképessé tenni, hogy nemes öntudattal igényt tarthassunk annak rokonszenvére, részvétére és pártolására. Ámde hogy gazdasági egyesületünk áldásos tevékenységét kifejthesse anyagi erőre is van szüksége; e végett nemcsak a magas kormánynak és mindazon testületeknek gyámolitására van utalva, melyek vele érdekkapcsolatban állanak, de különösen számit a megye gazdaközönségének minél nagyobb mérvű támogatására és jólfellbgott érdeklődésére is, mert csak is ez által lehetünk azon kedvező helyzetben, hogy megyénk mezőgazdaságát, s az ezzel kapcsolatos rokon iparágakat, s legelső sorban a kisbirtokos osztály anyagi helyzetének javítását kölcsönös erővel s érdeklődéssel minél előbb eszközölhessük. Régi, megszokott s ma már tarthatatlanná vált eljárásainktól és szokásainktól vegyünk bucsut, s azokat czélszerüebbekkel és hasznot hajtóbbakkal pótoljuk, mert nyommasztólag hatnak reánk és mezőgazdaságunkra a külföldnek és különösen Oroszország, Észak-Amerika és legújabban Ausztráliának a mezei gazdaság majd mindenágára kiterjesztett óriás termelése és concurrentiája; de hozzá járul, hogy idő járásunk is felhagyott régi megszokott menetével, szeszélyességeivel majdnem minden évben igen-igen leszállítja vérmes reményeinket, majd egyik majd másik vidéken. — De azért csüggedni nem szabad, sőt törekednünk kell kétszeresen megfeszített erővel azt, mit az idö mostohasága talán-talán megtagad, annak legalább egy részét szorgalom és javított gazdálkodási rendszerrel pótolni. Legbátrabb állunk megyénkben az állattenyésztési viszonyokkal, földmivelésünk ezen első s egyátalán nem nélkülözhető alap feltételével. — Régente a nagy mérvű legelök és rétek az akkori talán kedvezőbb időjárás által gyakrabban felfrisítve elég bő táplálékot nyújtottak marháinknak és nyájainknak, mig most, különösen az elkülönítések és birtokrendezések után, temérdek legelő s kaszálló került eke alá, „mely csak is látszólagosan tüntethet fel némileg több jövedelmet," de ez által mezei gazdálkodásunk első főfeitétele — szarvasmarha tenyésztésünk — rohamosan hanyatlott, mert mesterséges takarmány termesztésről, valamint szabályozott s okszerű istálózási rendszerről alig-alig gondolkodtunk. — Ezen bajok elodázását, s különösen szarvasmarha tenyésztésünk fejlesztésének előmozdítását legelsöbb sorban is szabadjon a megye tisztelt gazdaközönségének figyelmes érdeklődésébe ajánlanom, annyival is inkább; mert e nélkül mezőgazdaságunk rendszerével előbbre s jobbra mennünk egyátalán lehetetlennek s elérhetetlennek tartom. Ezek után gazdasági egyesületünk egy évi működését a következőkben van szerencsém a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni, és bár nagy eredményeket nem mutathatunk fel, de arról biztosíthatom a tisztelt közgyűlést, hogy ernyedetlenül munkálkodtunk, igyekeztünk egyesületünk vagyonát formailag is teljesen biztos alapon rendezni, s ha szabad egész őszintén megmondani, igyekeztünk leküzdeni a közönyösséget, és felkelteni az érdeklődést a gazdaközönségnél. — Igyekeztünk a Nagyméltóságú m. kir. földmivelési Minisztérium bizalmát kikérni, melynek továbbra való megnyerhetése és lehető fokozása egyesületünknek megbecsülhetetlen előnyére leend. — És itt engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy a nagyméltóságú m. kir. földmivelési Minisztériumnak a közgyűlés hálás köszönetét fejezzem ki azon nagylelkű intézkedéseért, mely lehetővé tette, hogy egyesületünk rendes titkárral rendelkezhetik, a kinek fizetéséhez évenkint 600 frttal járul, és indítványozom, hogy ezért a közgyűlés köszönete jegyzőkönyvileg megörökítessék. Az egyesület régi alapitványainak rendezése huzamosb időt, kiterjedtebb levelezéseket, és személyes tárgyalásokat vett igénybe; — volt az 1882-ik évben 51 alapító tag; — az eddigi eredményt véve, van jelenleg az egyesületnek összesen 75 alapító tagja; — ebből alapítványi tökéjét részint lefizette, részint alapszabályaink 11-ik §-a értelmében újonnan kiállított rendes okirattal biztosította 57 alapító tag, illetőleg örökösei, alapító levelet nem küldött be 18; — de ezeket is legnagyobb részben rendbe hozni reményünk lehet és van , az illetők neveit ez úttal nem sorolhatom el; újonnan belépett alapító tag var szám szerint 5. A rendes és pártoló tagok gyűjtése folytonosan eszközöltetik, s daczára azon körülmény nek, hogy az egyesület által kibocsájtott aláírás: ivek mintegy % része nem érkezett be, szemben az 1882. évi július i-én volt tagsági állapotokkal, a midőn volt az egyesületnek 56 rendes tagja, — van jelenleg 231 rendes, 36 pártoló és 6 levelező tagja, a mi az alapitókkal együttesen tes? kerekszámban 348 tagot. — Ezen számban i\ községek mint erkölcsi testületek is képviselvék * a megye 182 községe közül összesen 62 számban, ezen szám a községek nagyobb mérvű eddig közönyösségét mutatja, pedig a községek mini erkölcsi testületeknek érdeklődése és társulása leginkább volna hivatva a kisbirtokosok anyagi jobblétének fejlesztésére. — E helyen nem mu~ laszthatam el, hogy nemes vármegyénk törvényhatósági közgyűlésének köszönetet ne mondjál azon buzgó s egyesületünk tevékenységét fokozható, s nagybecsű jó akaratát tanúsító elhatározásáért, meiylyel a vármegye mindannyi közsé gét felhivta, hogy legyenek egyesületünk tagja., és megengedte, hogy a netáni alapítványi tőke, esetleg ennek kamata, vagy a rendes tagdíj .; községi évi költségvetésbe felvétetvén, a községi pénztárból fizettessék, minek folytán inditványo • zom is, hogy őszinte köszönetünknek adjunk kifejezéstjegyzökönyvünkben, és erről a vármegyéi tisztelettel értesitsük is. Szives elismeréssel tartozunk fáradhatlan tevékenységű, és megyénk jólétének előmozdításai"! törekvő alispánunknak, ki készséggel felhaszn:'. minden alkalmat az egyesületünk iránti érdeklő dést felkelteni, s egyesületünket hathatósan, támogatni; — de tudomásunk van arról is, hog;' mindegyik járásban rövid idö alatt a szolgabiráknemes buzgólkodásának eredménye kedvező leend Eddig leginkább képviselve van az enyingi járás, mely összes községeivel egyletünk tagjai köz:

; belépett; a veszprémi járás eddig belépett községeinek száma 12, a pápai járásé 18, a devecseri járásé 2, a zirczijárásé 27. Az igazgató választmány felfogva a gyümölcsfa tenyésztés fejlesztésének fontosságát, Veszprémben minta faiskolának való helyiségei vásárolt, s az ezen czélra a lehetőségig berendeztetett, az adásvevési szerződés a mai ülés alkalmával bemutatva leend; kérem a tisztelt köz gyűléstől annak jóváhagyását. Gabona és egyéb takarmány félék termelési kísérletére, s honosítására Veszprémben alkalmas terület beszerezhető nem volt, miért is TÁRCZA. KEDVESEM KÖRÉBEN. Áldja meg az isten ezt a napot, melyen Övömben ünnepel itt körünkben minden. Együtt vagyok veled kedves gyöngyvirágom, S függ rajtad hű szivem, miként az oltáron. Mily édes pillanat! bár vége ne lennel Reszketve fogom a kis kezed, kezembe. Mintha bűnös volnék, rád oly félve nézek, Szeretlek óh lányka, kimondom a vétket. Le lehajtom fejem hófehér válladra, A boldog, szép jövőt százszor át álmodva. Teljesítsd be vágyam! ezt óhajtom régeti, Ragyogjon szerelmünk csillaga az égen Hallgatom szavaid, a lelkem úgy érti, Jól esik e hang, mind aranybeszéd néki. Ne, óh ne hagyd félbe, esd hozzád a szivem, Értsd meg a bánatát, vigasztald, hadd éljen. Hullasd rám éj hajad, zárj oda kebledre, •H°gy e földnek összes bubáját feledve: Lássak fényes menyet, mit el nem cserélek, S ott a legszebb angyalt bírhassalak téged. Bacsa Béla. EGY ÉJ VESZPRÉMBEN. — Tárcsa levélke — Veszprém 1883, június 5. Ha ptinden éj olyan volna Veszprémben, mint a miről irni akarok:—ugy folyton-folyvást ébren álmodnának a veszprémiek. Olyan éj volt, miről Börne énekel. Fent az égben: a csillagos éj csendes harmóniája. Lent a földön: az éji csillagok kedves egyvelege. Fiatal menyecskék, s lányok, kik rózsás kedvvel, ragyogó szemekkel keresik párjukat oda fent abban a csendes harmóniában; — s tüzes vérű fiatalok, mind meg annyi csillagászok! Igazán az ég fénye volt a földön. Azon a kedves földön, mit elrejtve szirtes dombok-hegyektől, ott találsz távol a vártól, várostól, körülvéve egy szépséges panorámával. Nem égi paradicsom, sem földi Tusculanum. Nem angyaloknak való hely az, de sem kéjvágyóknak. Unnák ott azok magukat, mint a hogyan ők is unalmasak! — De annak, a kinek ha virág kell, nem hord rózsaberket; — annak, ki ha látni vágy, nem a napba néz: annak szebb és jobb helyet aligha találni annál a szép kis nyaralónál, hol e napokban Veszprém szépei nappallá varázsolták az — éjszakát. És felpezsdült a kedv, az az elpusztíthatatlan kedv; mi olyan mint a fü töve, melynek virágját lelehet gázolni, zöldjét megölheti a fagy, de uj tavasszal újra kihajt. A tavasz pedig itt volt közvetlen közelünkben. Veszprém virágai kikerültek az üvegházból, s kint diszlettek a szabadban. Ott voltak: Terelmes Lajosné a páratlan kedélyű háziasszony, társnőjével Bohuniczky Ödönnévei,— Véghely Dezsöné, Laky Kristófné, Cserna Vinczéné, Reviczky Ambróné Ella leányával, Gágern Anna bárónő, Barcza Kálmánné, Köves Jánosné, Bálinth Sarolta, Bohuniczky Irén és Mathild, Harabosevszky nővérek. Kovács nővérek, Plosser nővérek, Mihályfi Margit, Ruttner Sándorné, Veégh Istvánné, Bossányi Erzsike stb. A rakéták is elkezdtek sziporkázni. A zene meg szólt. A táncz pedig nagyban járta. Az enni valóknak is bő keletje támadt, mikre a magnum áldomás el nem maradhatott. Hol voltál JfasueW Miért nem állítottad meg ez éjjel a — holdat ?! A zenekedvelők kirándulása. Esztergom, június 3-án. A legszebb tavaszi nap reggelén vígan lobogtak az „Elisabeth" nagy német gőzhajó többszínű zászlai, — szokatlan élénkség uralkodott rajta már reggel 5 órakor. Némelyek nyugtalanul tekintgettek ide 8 tova, várván még isinerőseiket., kik hiányoztak; azonban 6 órakor a Rákóczy induló megszólalván, éljenzés közepette megindult a hajó Budapestről. — Még Káposztás-Megyeinél állt csak meg egy művész család felvételeié, s azontúl vígan folytatta útját felfelé. Ki még nem volt e vidéken valóban meglepő szépnek találja különösen hajóról; jobbra balra fekvő szebbnél szebb hegység, városok, falvak. A Duna folytonos kanyarulata ujabb s ujabb panorámát tár elénk, Visegrádnál a háromszáz egyénből álló társaság általános elragadtatása nyilvánult. De sietnünk kelle, itt hajónk csak jelzé, hogy majd délután csakugyan jövünk. • 11 órakor Esztergomba értünk. A Bazilika oly impozánsan, büszkén tekint le hatalmas oszlopaival , tornyaival , a mélyen alant folyó Dunára, hogy már megpillantásánál is magasztosabb gondolatokkal foglalkozunk. Az egész társaság, a nagy meleg daczára, sietve ment fel a magasan álló Bazilikába, hol a zenekedvelők női és férfi tagjai Bellovits szép miséjét énekelék az ő vezénylete mellett. Nagyszerűen szép volt az ezen óriási épületben, hol az ének elhangzása, szinte túlvilágian visszhangzott. Mise után megnéztük a templom belsejét, mi remek. A gyönyörű oltárkép, mely Mária menybemenetelét ábrázolja, 80 láb magas, Grigoletti műve; azon kivül a számtalan márvány és fa, művészi faragványokat, sajnos csak futólagosan nézheténk meg. Egy a régi századból származó Krisztus koporsója is leköti figyelmünket. Szép a tanácsterem több pápa és számtalan prímás arczképével; a 700-800 éves misemondó ruhák dombor és gyöngy hímzésekkel, melyek tanúskodnak elődeink végtelen türelméről és ügyességéről; a kis kápolna oltára, melynek eleje tiszta vert ezüst. Mindent csak futólagosan tekinthetőnk meg, úgyszintén a kriptákat, hol még Mátyás király idejéből vannak emlékkövek, melyeket fáklyák mellett magyaráztak , de az ott honoló borzasztó hideg miatt csak is egy részét nézheténk meg. Ep ily rövid ideig gyönyörködheténk ezen épületnek minden esetre legérdekesebb részében, a baloldali szárnyat képező, egészen vörös márványnyai borított kupolás régi szent István kápolnában, mely eredetiségében változatlanul meghagyatott. Ebéd alatt zene, toastok, hol Manojlovich Emilt, az egylet elnökét, és Bellovich karnagyot; az ' esztergomiakat és a nőket éltették. Ezután a primás uj palotájába mentünk, hol a több teremre osztott képtárt néztük meg. Érdekes volt a 15-dik század korabeli osztály a művészet kezdetleges képeivel, melyeken feltűnő az aránytalanul kicsi sováuy test, s nagy fejrk, a szentekéi pedig tányér nagyságú arany sugárral övezve. Mi —csakis néhányan — szerencsések voltunk Scheda főszentszéki jegyző ur szívessége folytán ő emiuenciája uj palotájának néhány részét, nevezetesen a fehér márvány lépcsőzettel és aranyozott stylszerü remek korláttal ellátott, fejedelmi lénynyel díszített lépcsőházat, a kisebb és a nagyobb ebédlőt megszemlélhetni. A nagy étterem feliéi-márvány burkolata és remek kivitelű kandallója, a talapzattól a menyezetig nyúló, sötét szürke márvány arany szegélyű keretbe foglalt óriás tükrök, dombor művű fehér és aranyozott főlep (jdafon), szemkápráztató csillárok, valóban elbűvölik a nézőt, ki.alig bir e szépségektől menekülni, hogy élvezhesse a palota másik szárnyán kínálkozó, meglepően szép kilátást. Elszomorodva vettük észre, hogy ezen lélekemelő élvezetek közepette az idő gyorsan elrepült, s miután az indulást pont 4 órára határozták, a társaság ezen határidő előtt ismét hajón volt. A parton számtalan esztergomi tapsolá meg azon igen szép énekeket, melyeket Bellovich híveivel előadatott, s a Rákóczy induló hangjai mellett, és zajos éljenzés között indulánk visszafelé, — 5 óra után már Visegrádon kiszáltunk és először is Sálamon tornyához mentünk, mely igen ügyesen cs szépen van restaurálva, de sajnos már két éve szünetel ezen munkálat, a% állványok mind. ott vannak, melyeu