Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-05-27

járási szolgabirák mellett, 12 hivatat-szolga és pedig 7 a központban, és 5 A járási szolgabirák mellett, ez utóbbiak egyszersmind a börtönön teendőket is teljesitik. 4. §. A tisztikar tagjainak illetményei a kö­vetkezők : I. Központban: alispán fizetése 2200 fit, lak­bér 400 frt, uti átalány 300 frt; főjegyző fiz. 1600 frt, lakb. 300 frt; I. aljegyző fiz. 1000 frt, lakb. 200 frt; II. aljegyző fiz. 900 frt, lakb. 200 frt; árvaszéki elnök fiz. 1600 frt, lakb. 300 frt; árva­széki ülnök fiz. 1200 frt, lakb. 200 frt; árvaszéki jegyző fiz. 800 frt., lakb 200 frt; gyámi nyilván­tartó fiz. 800 fit, lakb. 200 frt; tisztiügyész fiz. 1300 frt, lakb. 300 frt; tiszti-alügyész fiz. 600 frt, lakb. 200 frt; pénztárnok fiz, 1300 frt, lakb. 300 Irt; fökönyvvivö fiz. JOOO frt, lakb. 200 frt; könyvvivö fiz. 800 frt, lakb. 150 frt; főszámvevő fiz. 1200 frt, lakb. 300 frt; alszámvcvő fiz. 800 frt, lakb. 200 frt; főorvos fiz. 800 frt, uti átalány 300 frt; levéltárnok fiz. 1000 frt, lakb. 200 fit állatorvos fiz. 400 frt, uti átalány 200 frt. //. Járásokban: szolgabíró fizetése 1200 frt, lakbér 200 frt, uti átalány 300 frt, irodai átalány 100 frt; szolgabiróscgcd fiz. 700 ft, lakb. 150 frt; járási orvos fiz. 400 frt, uti átal. 150 frl; állat­orvos fiz. 400 frt, uti átal. 200 frt; gyakornok fiz. 300 írt, házbér 60 frt. 5. A segéd és kezelő-személyzet illetmé­nye a következően allapittalik meg: ulibiztos fiz. 400 frt, uti átal. .'40 frt; iktató fiz. 700 frt, lakb. 150 frt; kiadó fiz. 700 frt, lakb. 150 frt; várnagy fiz. 500 frt; 4 központi irnok fiz. 5 co fit, lakb. 100 frt; 5 központi cs $ szolgabírói ir­nok fiz. 400 frt, lakb. 100 frl; díjnok fiz. 360 frt; ezen kivül a várnagynak lakás és füttés termé­szetben. 6. ^. A szolga-személyzet illetményei : ka­pus 300 frt; hajdú vagy hivatal-szolga 240 frt fizetés, 40 frt lakbér; ezenkívül ruházat termé­szetben. 7. 5- Jelen szervezési szabályok folytan 1884. év január hó i-től a külön gyámpénztár megszű­nik s az ott kezelt pénzek cs pénzértékek, va­lamint a m. magánpénztárban eddig külön pénz­tárnok által kezelt alapok és alapítványok a me­gyei pénztárba vétetnek át, — a hol továbbra is elkülönítve, külön számadás mellett kezeltetnek. 8. 1S84. évi január hó i-cvel a magán­pénztári vál. ügyész állása megszűnik s teendői a megyei tiszti ügyészre ruháztatnak át. 9. §. A jelen szervezési szabványok szerint szükséges kiadások fodözésére kijelel létnek az 1883 : XV. t. cz. alapján az államkincstártól nyert 71600 frt évi javadalmazás, — a megyénk 416 frt évi jövödelme és a gyátnpénztári tartalék­alap által a közigazgatási árva és gyámhatósági kiadások fodözésére cvenkint havi előleges részle­tekben a rh. pénztárba befizetendő 3000 fit. Kimutat'ás a csángó magyarok hasatelepilése érdemében kibocsátott. gyiijtó-weken 1S83. éci május hó i8-lől ugyan c hó 25-éig a megyei alispáni himlalhoö beérkezett adományokról: Szápár község 1 frt, Csernye 3 frt 30 kr, Bánk 7 frt 60 kr, Hanta 3 frt 30 kr, Devecser mezőváros iS frt 20 kr. Mezőkomárom 7 frt 68 kr, Kenése 7 frt. Veszprém, 1883. évi május hó 25. Véghely Dezső s. k. alispán. Rí mutatása Veszprém vármegye 1882-ik év január hő i-tol deczemberhó 31-ig terjedő közigazgatási, árva és gyámhatósági és utfentartási számadása szerint összeállított bevételei és kiadásainak. Kiadás. Megnevezések Megyei közig, árva- és gyámhatósági liszlvi seló'k rendes fizetései|40200; — A közigazgatási tiszlvi selök uti átalányai Közigazgatási szolga személyzet, here Közig-, szolgaszemély­zet mellék járulékai Hivatalos helyiségek heilet érc Irodai szerek, világí­tásra , ÍA s z ü k s cg I e Ire,, nyomtatványokra és bú­torokra Útiköltségek és napi­díjak fetlezc.su Megyei epületek fen tar­tása és biztosítására Közigazga(á.MiáI egyéb rendszeresíteti kiadások Előre iicuilálolt költsé­gekre 1 i ä A i I II 2 ^ £ _ 6 .2 5 so 5 = tß = = — — .-5 -.-» 5-r e to s c fifig g|lt |8 •30 5 O 00 - - - — Sä« 5 "sil -J-E frt. |k. "fríT" k. _ frtV~ir I 39900 —39909 37 350o|— 3500Í— 3196 «5 I >• 20370 — 19670 — 19643 96 I« I I 7370 61 6554 67 6698 56 I ! 660 j- 660 - 560:­5948'30 5100- 597144 I i ! 500,— 500— 539 30 ! ! i 1345 28 Mio 28 61140 i ! 1 51150 511.50 470 30 I IQOo !—I lOOol- 1 1115JL4 I !»l ]~| ü OMZ SC» |81205;69|7864l 45|78706,33 JBevétoI. 1881. évi pénztári maradvány .... 628 IVl 68 1 kr. Fekvő vagyon é.s töke kamatok után 130 ,., — ,, 1882. évi javadalmazásból .... 76433 „ 72 „ ílablailásból 7 ,, 25 „ Nyomtatványokból 36 ,, 90 ,, Egyéb jovüdelmi'kcú'l végrendeletet tett. Ugyanis : szent-gáli plébániá­nak 100 frtot; szent-gáli szegényeknek 100 frt; lelke üdvéért évenként mondandó sz. misére 100 frt. Domonkos alapra íioo frt, és 600 frtot ha­gyott a ft. káptalan kezelésére, hogy belátása szerint jótékony czélokra fordítsa. Örök világos­ság fényeskedjék neki! Nagyméltóságú megyés püspökünk e hó 26-án indult körútjára,; hogy a bérmálás szent­ségét kiossza. A bérmálás szentségének kiosztása a következő helyeken fog megtörténni: máj. 27-én Kilitiben, máj. 28-án Ságvár; 29-én Zamárdi; 30-án Szolád; 31-én Karád; június 2-án Nágocs; 3-án Andocs; 4-én Török-Koppáuy; 5-én pedig Tabon. Dömötör László méhészeti vándor tanitó úr június 2-án jön városunkba, s előadást tart a méhészetből. Az előadás Orbán városi pénztári ellenőr Séd melletti méhesében fog tartatni, a hova a helybeli és vidéki tanítók meghívattak. A vasúti szárnyvonal részvényesei eddig már 552-en vannak. A vasúti érdekeltek a jövő héten alakulnak részvénytársasággá. Nemo. zsef, emberöléssel vádolt Nyitrai Pál elleni ügyek­ben IL birósági; — súlyos sértéssel vádolt Csip­pán Ambrus és társai, m. okirat hamisítással vá­dolt Nyemcsek Pál elleni ügyekben III. birósági Ítélethirdetések'. Május hó 30-án. haláltokozó sértéssel vá­dolt Balogh Pál, lopással vádolt Rózsa Gyula elleni ügyekben vég tárgyal ások. — Ugyan akkor: lopással vádolt Mógor Gábor és társa, lo­pással vádolt Erdős János és társai, lopással vá­dolt Gondán József elleni ügyekben II. birósági;— okirathamisitással vádolt Gerencsér István, ható­ság elleni erőszakkal vádolt Leitold János és tár­sai elleni ügyekben III. bir. Ítélethirdetések. Május hó 31-én. Csalással vádolt Bors Ist­ván cs társa, lopással vádolt Tanay Ferencz el­leni ügyekben végtárgyalások. •1 •• rodalam \i mnv 191)2 „ 10' 79228 „ 65 Összesen melyet a kiadás tételeivel, vagyis 78706 „ 33",, összehasonlítva kitűnik, hogy a házipénztár bevétele több 522 „ 32 6 „ Utfentartási alap. 1881. évi pénztári maradvány . . 26076 Irt 30 " kr. 1881. évben közmunka váltság után befolyt , . . «0404 „ 84 „ ugyanezen alapból tett kiadások . összege 32291 „ 45 "„ a kiadást a bevételből levonva lesz készpénz ma­radvány 13279 „ 77 '\, Az ul'ciitarlási alap jövedelmei a folyó kiadá­sokra fcntaitolt összeget kivéve, gyümölcsözés vé­gett a veszprémi takarékpénztárban vaunak elhelyezve. — A „Regényvilág'" czimü, Révai Test­vérek ez irodalmi színvonalon álló, hetenkinl meg­jelenő lapját ma mar talán nem is kell különösen ajánlanunk. Most is ket eredeti regény folyik benne. Jókai és Véka Lajos. A ragyogó tollú író, ki minden szavával elragadja az olvasót, — cs a társadalmi elet e kitűnő ismerője, ki meg rosszat sohasem irt. „Minden poklon keresztül" reg elmúlt időket ujit fel utolérhellen színezéssel, — ,,Pali bácsi" pedig a modern eletet képviseli érdekes modorban. A külföldi irodalom egyik gyöngye, az elsassi irópárnak, Erckmaiui-Chalriannak „A Ran­tzau testvérek" czimü müve befejezése felé kozelg és bátran elmondhatjuk, hogy nem rítt ki méltó társai közül. A kisebb közlemények közül, melyek magokban véve is egész halmazát nyújtják az ér­dekes olvasmánynak, különösen kiemeljük Turgen­jeff Ivánnak, a langlelkü orosz írónak „Költemé­nyek prózában" czim alatt összegyűjtött és Zemp­léni P. Gyula által fordított aphorisináit. A folyó­irat jelen évfolyama mar a 32-ik füzetig ért. Pártolását hazai irodalmunk erdekében teljesítendő kötelességnek tartjuk. Egy-egy füzet :tra 15 kr. Veszprémből. 1883. május 26-án. Vieder Rupert nyugalmazott szent-gáli plé­bános, ki e hó 22-én hagyta el plébániáját s Veszprémbe tette át lakását, hogy megroncsolt egészséget a nyugalom s orvosi segélyek vissza­adjak; de csalódott reményében, mert a kegyet­len halál még annyit sem engedett meg neki, hogy a kifogadott lakásában elhelyezhesse magát; 22-cii az éjjeli órákban meghalt elte 52-dik évé­ben. Temetése 24-én d. u. 6 órakor ment végbe nagy részvét melleit; hűlt tetemei az alsó városi sírkertbe télettek örök nyugalomba, az engesz­telő sz. nrse pedig 26-án a sz. Ferenczick tem­plomában tartatott. A boldogult 17 évig volt az anyagilag szegény plébánián, mindamellett szép flinleíuiény. Az l-ső és Il-od osztályú kereset, adókivetési lajstrom 1883-ra mindenki által leendő bcctckiuthc­t.cs végett .1 polgármesteri hivatalnál, folyó hó 2í)-tó'l kezdve 8 napon ál vagyis június hó 5 ig bezárólag kitéve lesz. Pipán május 26. J8S3. A városi hatóság. K. A veszprémi kir. lörvéiijszék h Cm le tó oszlásánál a jövő hélre kiiiizellek: Május hó 20 én. okirathamisitással vádolt toth Tóth István, sikkasztással vadolt Zsedro­vics Gábor elleni ügyekben végtárgyalások. Ugyan akkor: súlyos sértéssel vadolt Kis Sámuel cs társa, hamistanuzassal vádolt Kovács János és társa, halóság elleni erőszakkal vádolt Fürst Jó­KÜLÖNFÉLÉK. —- A megyei gazdasági egyesület-nék má­hoz egyhétre Veszprémben tartandó fontos és érdekes közgyűlését t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. — A Balaton egylet kirándulási szakosztálya, dr. Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt e héten értekezletet tartott a balatonmelléki kirándulás ügyében. Előterjesztetett a kirándulás részletes programmja, melyből meggyőződhetünk, hogy a kirándulás a programúi gazdagsága és változa­tossága folytán egyike lesz a legélvezetesebbek­nek. Ritkán nyílik alkalom, hogy azok, kik a Balaton vidékét kedvelik, vagy a kik még nem látták, ily jutányosán cs annyi kínálkozó élvezet mellett kereshessek föl. A sokáig mostohán ha­gyott vidékre valóban uj jövő vár a Balaton­egylet működése által. Hogy ez ifjú egylet, mely még nem erősödhetett meg, mily nagy feladatot van hivatva teljesíteni, azt a kirándulás cs ez al­kalommal felavatandó első menedék-kunyhó, mely Tihany és a Balaton megcueklújének, Garainak nevet viseli, fogja megmutatni. A kiránduláson, az eddigi érdeklődés után itclve, szép és előkelő társaság fog reszt venni. A Balaton-egylet által ugyanez alkalommal B.-Füreden rendezendő bor­kiállításra máris több birtokos küldött borokat. A kunyhót Jókai Mór három szép distichonja fogja ékesíteni. Ez alkalommal kis füzetkét is ad ki az egylet, mely a kirándulási helyek rövid leírását foglalja magában. Keszthelyen ünnepélyes fogadtatás var a kirándulókra. Az oltani tűzoltó egylet hivatalosan elhatározta, hogy a kirándulok fényes fogadásai'1 minden lehetőt megtesz; ha­sonlóképen az oltani csonakegylet is. Badacson­ban a Yacht-tarsaság részérő! történik a fogad­tatás. A budapesti kirándulókhoz Székesfehérvá­rott is szép társaság fog csatlakozni s a vidékről már számosan tudakozódtak Sziklay János egy­leti titkárnál a kirándulásról. Ami magát a ki­rándulást illeti, minden e nemű értesítésre a ki­rándulási szakosztály titkára, Komlódy Gyula (Muzeutn-utcza 9. sz.) ád felvilágosítást, s a vi­déki tudakozókat felkéri az egylet, hogy levél­beli értesítésekért ö hozzá forduljanak. A kirán­dulási részvételi jegyek az irók es miivészek tár­sasága helyiségében (nemzeti színház bérháza) kaphatok. Megemlítjük ujolag, hogy tagok szá­mára egy jegy ára 16 frt, nem tagoknak 19 frt, mely összegbe az utazáson kivül lakás, mulatság jegyek, étkezések is bennfoglalvák. Tagjelentke­zések Sziklay János egyleti titkárhoz, az irók és művészek társaságának helyiségébe intézendők. unk tulajdona volt, sőt máig is birtokában vau csa­ládjának. Egy szép napon, ezen kastélyban, mely kam­jiiiria legigézöbb táján fekszik, együtt valának a tábornok rokonai és legbizalmasabb barátai. A vár Hra nem szeretett a nagyvilággal érintkezni, mcly nagyobbira közel viszonyban állott az orleaiisi házzal. A társalgás az ország cs főváros napi cs politikai újdonságai körül forgott és pedig a legnagyobb élénkséggel. Egyszerre nyílik az ajtó és egy ifjú tengerész IW/t lép A leiembe, s előkelő modorban üdvözölvén a jelenlevőkéi, a tábornok és nejéhez siet, kik ót a legnagyobb öröm és szivélyességgel fogadák. Szép fiatal ember volt. Öltözéke a legfinomabb anyagból 9 A legszigorúbb pontossággal és kifogástalan Ízléssel volt készítve, csupán egy háromszínű kokárda volt fcalpagán, mely fakult.*ága és avuJUága miatt szem­sértő ellentétben állott öltözetével. Észre vevén az ilju mikc'p a jelenlevők figyelme mind e fakult ko­kárdára irányul; gyönyörű arczát. halvány pir futotta el, — mindazonáltal elfogulatlanul körüljáriatoít sze­mei arról tanúskodtak, hogy e pir nem a szegyen, hanem öröm és büszkeség pirja volt. — „Jacquol ur. fogadott fiam," mutaíábeöla tábornok, jelentőségtel­jes pillantással neje felé. A tábornok egyik legkoro­.-ab fegyvertársa kezébe véve az iljú kalpagát fol­ünő é 'Ickcllséggcl nézegette rajta a nemzeti jelvényt. „Ez tehát a \ülődi kokárda, tábornok? kérdé és oly közel vivé ajkaihoz, miszerint A jelenlevők azt hivék, hogy meg akarja csókolni. A társasághoz fordulva pedig igy szólt, kissé nyers, de nyíltszíni katonás modorban: „ennek töiténetél tudniok kell", vegyék elő zsebkendőiket, mert néhány kötiy­jieppbs kerül. 'Jabonioktié.' ön bizonyára kegyes le­üld ^iteni ezen ilju hölgyek és urak kiváucsi­t. 1 ' "rre valamenyieii ostromolni kezdek kcrel­*jncikkel a vár úrnőjét, ki is végié mosolyogva engedvén az általános kérelemnek, igy kezdé: Egykor Napoleon és Sándor találkozása alkal­mával, első cz utóbbinak bemulalni akarván azon csapatokat, melyek őt legyőztek, e czélból nagy katonai s/.e.ole rendeztetett. Baszkén tekintett végig Napoleon az ő kedvencz gárdája sorain » egyszerre v *y jratiáluí előtt megállott, kinek arczén nagy sebhely vala látható, mely homlokától aieza közepéig (crjcdctl. ..Mit vél ön olyan katonák felől, kik ilyen se­bekkel daczolni képesek ?" Kérdé az orosz császárt, ujával az óriási gránátosra mulatva. „És mit hisz ön olyan katonákról, kik ilyen vá­gásokat oszlani képesek?"' viszonzá hirtelen Sándor. „Azok mind halottak!" vága közbe a gránátos, a világ akkori két leghatalmasabb ferfia szavának. A ezár s szavukat áthallgatni látszod. Napo­leon pedig köszönöleg bólintott, fejével a katonának, ki őt gyors válaszával zavarából kisegítette. Kevéssel ezután végigjárta Napoleon mint azt gyakran tenni szokta — gárdája lakását, azon törzscsapatéi, melynek katonáskodása eredményeit nagyrészben köszönhelé. Itt. egy vén gránátos vonta magára figyelmét, ki egy kőpadon ülve, előre nyúj­tott jobb lábán egy ki»- gyermeket ringatott. A csá­szár megállott, de a katona a helyeit, hogy felállott volna, igy szólt: „Bocsánat császárom, nem merek felállni, inéit Jacquot olyan lármát csapna, a milyen önnek bizony nyal nagyon kellemetlen 1011110." „A te neved Janeques?" kérdé Napoleon. „Igen, felség, és azérl e gyermek neve Jacquot." „Saját, gyermeked?" „Nem, császárom, cz egy derék maikotáiiyosnő fiu, azon pillanatban, midőn sebesült férjének néhány csepp pálinkát öntött volna szájába, egy ellenséges golyó által találva összerogyott s meghall. Másnap férje is kiadá lelkét súlyos sebei miatt, és ezen árva egyedül maradt." „Es te gondviselés alá vetted őt?" „Az egész század tulajdonának tekinti e gyer­meket. Apja és anyja hősi halállal halt meg császár­jáértf és mi valamennyien becsületbeli dolognak tart­juk róla gondoskodni. Társaim reám bizták a nevelés munkáját, és ha isten is ugy akarja; váljék belőle derék ember és jó katona." „Nagyon helyes Jacques, mond a császár gyen­géden. Dc ugy hiszem neked jogod van elismerése­met igénybe venni!" „Nekem, császárom?*' kérdé bámészan a grá­nátos, „ezért itt kaptam a keresztet," •- az aiczáu levö sebhelyre mutatva. „Ügyes feleletedért gondolom, melyet a czát ittléte alkalmával adtál; nagyon helyes volt és találó. Szólj, mit kívánsz és megadom neked." „Császárom, én boldog vagyok s többre nincs szükségem. J)e ha felséged ezen kicsinynek valami emlékei adni kegyes leend, ugy az bizonyára egész életén át. áldása lesz!" N-ipoleon mosolyogva bólintott lejével és Jacques karjára véve a gyermeket, felállott. A császár csak néhány aranyat talált zsebeiben, melyet az öregnek át is adott, — azonban jól tudta, hogy c katonának a pénz nem becses; de midőn minden keresketés da­c/ára sem talált magánál egyéb alkalmas emléket, mint tubákos szclonczrjél, azt minden gondolkodás nélkül átadta a gyermeknek. Eszi evet le azonban, hogy a vén harczli nagyon különös aiezot vág és rettentő bajusza közöd, Iwilk hangon c szavakat mo­tyogja: „gyermeknek tubákos szclonezc, valóban ko­mikus ajándék !" E pillanatban Jacques karján előre bajlik a gyermek cs a császár kalpagjáu levő kokárdához kap. Látja felség, milyen okos cz a kis lurkó; vágyát minden tartózkodás nélkül tudtul adja," monda a grá­nátos. Napoleon leemclé fejéről kalpagját s a rajta levő kokárdát levéve ezen szavakkal: „Tartsd tisz­teletben Fraucziaország színeit," átadá a gyermek­nek — mely azt kitörő örömcsacsogással vette ke­zébe,-- s aztán hátralett, kezekkel lassan tovább haladt.. Az ezután következett háborús évek sok ha­talmas országon vitték át Jacques-t ; látta Spanyol, látta Németországot, Ausztriát, Oioszországot, végre elbai száműzetésébe kiséré a császárt. Akis Jacquot mindenhova kísérté nevelőapját, hol gyalog, hol pe­dig a saázad málhás szekerén. Volt egyenruhája, volt kis kardja , — nyakában pedig szép selyem szalagra erősítve, diszelgelta császár kokárdája. Az öreg harczfi nem merte azt a kis katouasapkára varrni, félt, hogy igy könnyen elveszhet, s nagyon lelkére köté kis vádenezének, hogy e kincstől soha semmi áron, semmi körülmény közölt meg ne váljon. Nyolcz év tűnt le a végetlen semmiség űrébe. Nopoleou legmagasb tetőpontjára emelkedett az em­beri hatalom és dicsőségnek, mig nem a Szt. Ilona szigeti fogságban végkép letűnt. A hadscicgil'closzlattatott« a katonák hazukül­deítek. Ilyen volt Erancziaország hálája. Jacques ugyauily sorsban részesült; semmije sem maradt csak sebhelyei, keresztje cs a kis Jaquol. Kimerülten, be­tegen barangolta be a vén had Ti Eraneziaországot, szerény szolgálatút keresve, de a beteges öreget senki sem has-.\iiálhatlu. Mindjobban elgyengült, és nyomora napról napra nagyobbodott, az egykori hős hadfinak, inig végre nem bírván tovább vánszorogni: egy útszéli omlott, viskóban halálos betegen fekve maradt Jacquol. tőle telhetőleg ápolta nevelőapját, sv.al­mát hordott össze, hogy ágyat csinálhasson számára és jószívű embereknél könyöradományért esdekelt; de nem számítolt a helyzet borzasztóságára. Az öreg nem panaszkodott, sőt igyekezet a mennyire lehet­séges volt fájdalmait titkolni a fiu előtt; de iszo­nyú szenvedései között, egyszer mégis c szavak tör­tek ki ajkain: „egy csepp pálinkát Jacquot, mert meghalok A fiu kétségbeesve, ijedten rohan az országúira és keservesen esdekelve kérte a járókelőkéi alamizs­náért, de senki sem hallgatott reá. Ekkor térdeire rogyva, letépte melléről a kokárdát és imára össze­tett kezeivel magasra tartva azt, fájdalmas, szív­szaggató zokogás között kiáltá: ,.tehát nincs senki, ki egy csepp pálinkára valót adna beteg atyámnak?" „Mi ez?-' kérdé e pillanatban egy idegen, a kukáidára mutálva. „Ez a császár ajándéka, melytől hogy sem megválnék, inkább félkezem adnám oda," nyöszörgő keserűen a liu, de im, vegye ön, és adjon csak egy sou-t, hogy egy kis pálinkát vehessek." „Es ezen nemeslelkü idegem kézen fogolt, s velem jött a viskó romjai közé," szokitá félbe az el­beszélést, az ilju tengerésztiszt. „Jacqucs-t kastélyába hozatta, gondoskodott felgyógyulásáról s eltartásáról. Engem pedig a tengerésziskolábau képeztetett, sőt midőn szegény öreg Jacques meghalt, fiául fogadott. Es tisztelt, hölgyeim s uraim! ezen nagylelkű férfiú ime itt áll!" Ekkor könyezve öleié át az öreg tá­bornokot. „Derék fiu vált belőled, sok örömet szereztél nekünk," mond a tábornok megindulással. „Önök pedig kedves vendégeim, most már érteni fogják, miért oly fakó azou kokárda, a mely, kívánom, hogy fogadott fiamnak mindenkor vcdlalismánjalegyen!" ' Qdborhehjiy

Next

/
Thumbnails
Contents