Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883
1883-05-27
járási szolgabirák mellett, 12 hivatat-szolga és pedig 7 a központban, és 5 A járási szolgabirák mellett, ez utóbbiak egyszersmind a börtönön teendőket is teljesitik. 4. §. A tisztikar tagjainak illetményei a következők : I. Központban: alispán fizetése 2200 fit, lakbér 400 frt, uti átalány 300 frt; főjegyző fiz. 1600 frt, lakb. 300 frt; I. aljegyző fiz. 1000 frt, lakb. 200 frt; II. aljegyző fiz. 900 frt, lakb. 200 frt; árvaszéki elnök fiz. 1600 frt, lakb. 300 frt; árvaszéki ülnök fiz. 1200 frt, lakb. 200 frt; árvaszéki jegyző fiz. 800 frt., lakb 200 frt; gyámi nyilvántartó fiz. 800 fit, lakb. 200 frt; tisztiügyész fiz. 1300 frt, lakb. 300 frt; tiszti-alügyész fiz. 600 frt, lakb. 200 frt; pénztárnok fiz, 1300 frt, lakb. 300 Irt; fökönyvvivö fiz. JOOO frt, lakb. 200 frt; könyvvivö fiz. 800 frt, lakb. 150 frt; főszámvevő fiz. 1200 frt, lakb. 300 frt; alszámvcvő fiz. 800 frt, lakb. 200 frt; főorvos fiz. 800 frt, uti átalány 300 frt; levéltárnok fiz. 1000 frt, lakb. 200 fit állatorvos fiz. 400 frt, uti átalány 200 frt. //. Járásokban: szolgabíró fizetése 1200 frt, lakbér 200 frt, uti átalány 300 frt, irodai átalány 100 frt; szolgabiróscgcd fiz. 700 ft, lakb. 150 frt; járási orvos fiz. 400 frt, uti átal. 150 frl; állatorvos fiz. 400 frt, uti átal. 200 frt; gyakornok fiz. 300 írt, házbér 60 frt. 5. A segéd és kezelő-személyzet illetménye a következően allapittalik meg: ulibiztos fiz. 400 frt, uti átal. .'40 frt; iktató fiz. 700 frt, lakb. 150 frt; kiadó fiz. 700 frt, lakb. 150 frt; várnagy fiz. 500 frt; 4 központi irnok fiz. 5 co fit, lakb. 100 frt; 5 központi cs $ szolgabírói irnok fiz. 400 frt, lakb. 100 frl; díjnok fiz. 360 frt; ezen kivül a várnagynak lakás és füttés természetben. 6. ^. A szolga-személyzet illetményei : kapus 300 frt; hajdú vagy hivatal-szolga 240 frt fizetés, 40 frt lakbér; ezenkívül ruházat természetben. 7. 5- Jelen szervezési szabályok folytan 1884. év január hó i-től a külön gyámpénztár megszűnik s az ott kezelt pénzek cs pénzértékek, valamint a m. magánpénztárban eddig külön pénztárnok által kezelt alapok és alapítványok a megyei pénztárba vétetnek át, — a hol továbbra is elkülönítve, külön számadás mellett kezeltetnek. 8. 1S84. évi január hó i-cvel a magánpénztári vál. ügyész állása megszűnik s teendői a megyei tiszti ügyészre ruháztatnak át. 9. §. A jelen szervezési szabványok szerint szükséges kiadások fodözésére kijelel létnek az 1883 : XV. t. cz. alapján az államkincstártól nyert 71600 frt évi javadalmazás, — a megyénk 416 frt évi jövödelme és a gyátnpénztári tartalékalap által a közigazgatási árva és gyámhatósági kiadások fodözésére cvenkint havi előleges részletekben a rh. pénztárba befizetendő 3000 fit. Kimutat'ás a csángó magyarok hasatelepilése érdemében kibocsátott. gyiijtó-weken 1S83. éci május hó i8-lől ugyan c hó 25-éig a megyei alispáni himlalhoö beérkezett adományokról: Szápár község 1 frt, Csernye 3 frt 30 kr, Bánk 7 frt 60 kr, Hanta 3 frt 30 kr, Devecser mezőváros iS frt 20 kr. Mezőkomárom 7 frt 68 kr, Kenése 7 frt. Veszprém, 1883. évi május hó 25. Véghely Dezső s. k. alispán. Rí mutatása Veszprém vármegye 1882-ik év január hő i-tol deczemberhó 31-ig terjedő közigazgatási, árva és gyámhatósági és utfentartási számadása szerint összeállított bevételei és kiadásainak. Kiadás. Megnevezések Megyei közig, árva- és gyámhatósági liszlvi seló'k rendes fizetései|40200; — A közigazgatási tiszlvi selök uti átalányai Közigazgatási szolga személyzet, here Közig-, szolgaszemélyzet mellék járulékai Hivatalos helyiségek heilet érc Irodai szerek, világításra , ÍA s z ü k s cg I e Ire,, nyomtatványokra és bútorokra Útiköltségek és napidíjak fetlezc.su Megyei epületek fen tartása és biztosítására Közigazga(á.MiáI egyéb rendszeresíteti kiadások Előre iicuilálolt költségekre 1 i ä A i I II 2 ^ £ _ 6 .2 5 so 5 = tß = = — — .-5 -.-» 5-r e to s c fifig g|lt |8 •30 5 O 00 - - - — Sä« 5 "sil -J-E frt. |k. "fríT" k. _ frtV~ir I 39900 —39909 37 350o|— 3500Í— 3196 «5 I >• 20370 — 19670 — 19643 96 I« I I 7370 61 6554 67 6698 56 I ! 660 j- 660 - 560:5948'30 5100- 597144 I i ! 500,— 500— 539 30 ! ! i 1345 28 Mio 28 61140 i ! 1 51150 511.50 470 30 I IQOo !—I lOOol- 1 1115JL4 I !»l ]~| ü OMZ SC» |81205;69|7864l 45|78706,33 JBevétoI. 1881. évi pénztári maradvány .... 628 IVl 68 1 kr. Fekvő vagyon é.s töke kamatok után 130 ,., — ,, 1882. évi javadalmazásból .... 76433 „ 72 „ ílablailásból 7 ,, 25 „ Nyomtatványokból 36 ,, 90 ,, Egyéb jovüdelmi'kcú'l végrendeletet tett. Ugyanis : szent-gáli plébániának 100 frtot; szent-gáli szegényeknek 100 frt; lelke üdvéért évenként mondandó sz. misére 100 frt. Domonkos alapra íioo frt, és 600 frtot hagyott a ft. káptalan kezelésére, hogy belátása szerint jótékony czélokra fordítsa. Örök világosság fényeskedjék neki! Nagyméltóságú megyés püspökünk e hó 26-án indult körútjára,; hogy a bérmálás szentségét kiossza. A bérmálás szentségének kiosztása a következő helyeken fog megtörténni: máj. 27-én Kilitiben, máj. 28-án Ságvár; 29-én Zamárdi; 30-án Szolád; 31-én Karád; június 2-án Nágocs; 3-án Andocs; 4-én Török-Koppáuy; 5-én pedig Tabon. Dömötör László méhészeti vándor tanitó úr június 2-án jön városunkba, s előadást tart a méhészetből. Az előadás Orbán városi pénztári ellenőr Séd melletti méhesében fog tartatni, a hova a helybeli és vidéki tanítók meghívattak. A vasúti szárnyvonal részvényesei eddig már 552-en vannak. A vasúti érdekeltek a jövő héten alakulnak részvénytársasággá. Nemo. zsef, emberöléssel vádolt Nyitrai Pál elleni ügyekben IL birósági; — súlyos sértéssel vádolt Csippán Ambrus és társai, m. okirat hamisítással vádolt Nyemcsek Pál elleni ügyekben III. birósági Ítélethirdetések'. Május hó 30-án. haláltokozó sértéssel vádolt Balogh Pál, lopással vádolt Rózsa Gyula elleni ügyekben vég tárgyal ások. — Ugyan akkor: lopással vádolt Mógor Gábor és társa, lopással vádolt Erdős János és társai, lopással vádolt Gondán József elleni ügyekben II. birósági;— okirathamisitással vádolt Gerencsér István, hatóság elleni erőszakkal vádolt Leitold János és társai elleni ügyekben III. bir. Ítélethirdetések. Május hó 31-én. Csalással vádolt Bors István cs társa, lopással vádolt Tanay Ferencz elleni ügyekben végtárgyalások. •1 •• rodalam \i mnv 191)2 „ 10' 79228 „ 65 Összesen melyet a kiadás tételeivel, vagyis 78706 „ 33",, összehasonlítva kitűnik, hogy a házipénztár bevétele több 522 „ 32 6 „ Utfentartási alap. 1881. évi pénztári maradvány . . 26076 Irt 30 " kr. 1881. évben közmunka váltság után befolyt , . . «0404 „ 84 „ ugyanezen alapból tett kiadások . összege 32291 „ 45 "„ a kiadást a bevételből levonva lesz készpénz maradvány 13279 „ 77 '\, Az ul'ciitarlási alap jövedelmei a folyó kiadásokra fcntaitolt összeget kivéve, gyümölcsözés végett a veszprémi takarékpénztárban vaunak elhelyezve. — A „Regényvilág'" czimü, Révai Testvérek ez irodalmi színvonalon álló, hetenkinl megjelenő lapját ma mar talán nem is kell különösen ajánlanunk. Most is ket eredeti regény folyik benne. Jókai és Véka Lajos. A ragyogó tollú író, ki minden szavával elragadja az olvasót, — cs a társadalmi elet e kitűnő ismerője, ki meg rosszat sohasem irt. „Minden poklon keresztül" reg elmúlt időket ujit fel utolérhellen színezéssel, — ,,Pali bácsi" pedig a modern eletet képviseli érdekes modorban. A külföldi irodalom egyik gyöngye, az elsassi irópárnak, Erckmaiui-Chalriannak „A Rantzau testvérek" czimü müve befejezése felé kozelg és bátran elmondhatjuk, hogy nem rítt ki méltó társai közül. A kisebb közlemények közül, melyek magokban véve is egész halmazát nyújtják az érdekes olvasmánynak, különösen kiemeljük Turgenjeff Ivánnak, a langlelkü orosz írónak „Költemények prózában" czim alatt összegyűjtött és Zempléni P. Gyula által fordított aphorisináit. A folyóirat jelen évfolyama mar a 32-ik füzetig ért. Pártolását hazai irodalmunk erdekében teljesítendő kötelességnek tartjuk. Egy-egy füzet :tra 15 kr. Veszprémből. 1883. május 26-án. Vieder Rupert nyugalmazott szent-gáli plébános, ki e hó 22-én hagyta el plébániáját s Veszprémbe tette át lakását, hogy megroncsolt egészséget a nyugalom s orvosi segélyek visszaadjak; de csalódott reményében, mert a kegyetlen halál még annyit sem engedett meg neki, hogy a kifogadott lakásában elhelyezhesse magát; 22-cii az éjjeli órákban meghalt elte 52-dik évében. Temetése 24-én d. u. 6 órakor ment végbe nagy részvét melleit; hűlt tetemei az alsó városi sírkertbe télettek örök nyugalomba, az engesztelő sz. nrse pedig 26-án a sz. Ferenczick templomában tartatott. A boldogult 17 évig volt az anyagilag szegény plébánián, mindamellett szép flinleíuiény. Az l-ső és Il-od osztályú kereset, adókivetési lajstrom 1883-ra mindenki által leendő bcctckiuthct.cs végett .1 polgármesteri hivatalnál, folyó hó 2í)-tó'l kezdve 8 napon ál vagyis június hó 5 ig bezárólag kitéve lesz. Pipán május 26. J8S3. A városi hatóság. K. A veszprémi kir. lörvéiijszék h Cm le tó oszlásánál a jövő hélre kiiiizellek: Május hó 20 én. okirathamisitással vádolt toth Tóth István, sikkasztással vadolt Zsedrovics Gábor elleni ügyekben végtárgyalások. Ugyan akkor: súlyos sértéssel vadolt Kis Sámuel cs társa, hamistanuzassal vádolt Kovács János és társa, halóság elleni erőszakkal vádolt Fürst JóKÜLÖNFÉLÉK. —- A megyei gazdasági egyesület-nék mához egyhétre Veszprémben tartandó fontos és érdekes közgyűlését t. olvasóink figyelmébe ajánljuk. — A Balaton egylet kirándulási szakosztálya, dr. Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt e héten értekezletet tartott a balatonmelléki kirándulás ügyében. Előterjesztetett a kirándulás részletes programmja, melyből meggyőződhetünk, hogy a kirándulás a programúi gazdagsága és változatossága folytán egyike lesz a legélvezetesebbeknek. Ritkán nyílik alkalom, hogy azok, kik a Balaton vidékét kedvelik, vagy a kik még nem látták, ily jutányosán cs annyi kínálkozó élvezet mellett kereshessek föl. A sokáig mostohán hagyott vidékre valóban uj jövő vár a Balatonegylet működése által. Hogy ez ifjú egylet, mely még nem erősödhetett meg, mily nagy feladatot van hivatva teljesíteni, azt a kirándulás cs ez alkalommal felavatandó első menedék-kunyhó, mely Tihany és a Balaton megcueklújének, Garainak nevet viseli, fogja megmutatni. A kiránduláson, az eddigi érdeklődés után itclve, szép és előkelő társaság fog reszt venni. A Balaton-egylet által ugyanez alkalommal B.-Füreden rendezendő borkiállításra máris több birtokos küldött borokat. A kunyhót Jókai Mór három szép distichonja fogja ékesíteni. Ez alkalommal kis füzetkét is ad ki az egylet, mely a kirándulási helyek rövid leírását foglalja magában. Keszthelyen ünnepélyes fogadtatás var a kirándulókra. Az oltani tűzoltó egylet hivatalosan elhatározta, hogy a kirándulok fényes fogadásai'1 minden lehetőt megtesz; hasonlóképen az oltani csonakegylet is. Badacsonban a Yacht-tarsaság részérő! történik a fogadtatás. A budapesti kirándulókhoz Székesfehérvárott is szép társaság fog csatlakozni s a vidékről már számosan tudakozódtak Sziklay János egyleti titkárnál a kirándulásról. Ami magát a kirándulást illeti, minden e nemű értesítésre a kirándulási szakosztály titkára, Komlódy Gyula (Muzeutn-utcza 9. sz.) ád felvilágosítást, s a vidéki tudakozókat felkéri az egylet, hogy levélbeli értesítésekért ö hozzá forduljanak. A kirándulási részvételi jegyek az irók es miivészek társasága helyiségében (nemzeti színház bérháza) kaphatok. Megemlítjük ujolag, hogy tagok számára egy jegy ára 16 frt, nem tagoknak 19 frt, mely összegbe az utazáson kivül lakás, mulatság jegyek, étkezések is bennfoglalvák. Tagjelentkezések Sziklay János egyleti titkárhoz, az irók és művészek társaságának helyiségébe intézendők. unk tulajdona volt, sőt máig is birtokában vau családjának. Egy szép napon, ezen kastélyban, mely kamjiiiria legigézöbb táján fekszik, együtt valának a tábornok rokonai és legbizalmasabb barátai. A vár Hra nem szeretett a nagyvilággal érintkezni, mcly nagyobbira közel viszonyban állott az orleaiisi házzal. A társalgás az ország cs főváros napi cs politikai újdonságai körül forgott és pedig a legnagyobb élénkséggel. Egyszerre nyílik az ajtó és egy ifjú tengerész IW/t lép A leiembe, s előkelő modorban üdvözölvén a jelenlevőkéi, a tábornok és nejéhez siet, kik ót a legnagyobb öröm és szivélyességgel fogadák. Szép fiatal ember volt. Öltözéke a legfinomabb anyagból 9 A legszigorúbb pontossággal és kifogástalan Ízléssel volt készítve, csupán egy háromszínű kokárda volt fcalpagán, mely fakult.*ága és avuJUága miatt szemsértő ellentétben állott öltözetével. Észre vevén az ilju mikc'p a jelenlevők figyelme mind e fakult kokárdára irányul; gyönyörű arczát. halvány pir futotta el, — mindazonáltal elfogulatlanul körüljáriatoít szemei arról tanúskodtak, hogy e pir nem a szegyen, hanem öröm és büszkeség pirja volt. — „Jacquol ur. fogadott fiam," mutaíábeöla tábornok, jelentőségteljes pillantással neje felé. A tábornok egyik legkoro.-ab fegyvertársa kezébe véve az iljú kalpagát folünő é 'Ickcllséggcl nézegette rajta a nemzeti jelvényt. „Ez tehát a \ülődi kokárda, tábornok? kérdé és oly közel vivé ajkaihoz, miszerint A jelenlevők azt hivék, hogy meg akarja csókolni. A társasághoz fordulva pedig igy szólt, kissé nyers, de nyíltszíni katonás modorban: „ennek töiténetél tudniok kell", vegyék elő zsebkendőiket, mert néhány kötiyjieppbs kerül. 'Jabonioktié.' ön bizonyára kegyes leüld ^iteni ezen ilju hölgyek és urak kiváucsit. 1 ' "rre valamenyieii ostromolni kezdek kcrel*jncikkel a vár úrnőjét, ki is végié mosolyogva engedvén az általános kérelemnek, igy kezdé: Egykor Napoleon és Sándor találkozása alkalmával, első cz utóbbinak bemulalni akarván azon csapatokat, melyek őt legyőztek, e czélból nagy katonai s/.e.ole rendeztetett. Baszkén tekintett végig Napoleon az ő kedvencz gárdája sorain » egyszerre v *y jratiáluí előtt megállott, kinek arczén nagy sebhely vala látható, mely homlokától aieza közepéig (crjcdctl. ..Mit vél ön olyan katonák felől, kik ilyen sebekkel daczolni képesek ?" Kérdé az orosz császárt, ujával az óriási gránátosra mulatva. „És mit hisz ön olyan katonákról, kik ilyen vágásokat oszlani képesek?"' viszonzá hirtelen Sándor. „Azok mind halottak!" vága közbe a gránátos, a világ akkori két leghatalmasabb ferfia szavának. A ezár s szavukat áthallgatni látszod. Napoleon pedig köszönöleg bólintott, fejével a katonának, ki őt gyors válaszával zavarából kisegítette. Kevéssel ezután végigjárta Napoleon mint azt gyakran tenni szokta — gárdája lakását, azon törzscsapatéi, melynek katonáskodása eredményeit nagyrészben köszönhelé. Itt. egy vén gránátos vonta magára figyelmét, ki egy kőpadon ülve, előre nyújtott jobb lábán egy ki»- gyermeket ringatott. A császár megállott, de a katona a helyeit, hogy felállott volna, igy szólt: „Bocsánat császárom, nem merek felállni, inéit Jacquot olyan lármát csapna, a milyen önnek bizony nyal nagyon kellemetlen 1011110." „A te neved Janeques?" kérdé Napoleon. „Igen, felség, és azérl e gyermek neve Jacquot." „Saját, gyermeked?" „Nem, császárom, cz egy derék maikotáiiyosnő fiu, azon pillanatban, midőn sebesült férjének néhány csepp pálinkát öntött volna szájába, egy ellenséges golyó által találva összerogyott s meghall. Másnap férje is kiadá lelkét súlyos sebei miatt, és ezen árva egyedül maradt." „Es te gondviselés alá vetted őt?" „Az egész század tulajdonának tekinti e gyermeket. Apja és anyja hősi halállal halt meg császárjáértf és mi valamennyien becsületbeli dolognak tartjuk róla gondoskodni. Társaim reám bizták a nevelés munkáját, és ha isten is ugy akarja; váljék belőle derék ember és jó katona." „Nagyon helyes Jacques, mond a császár gyengéden. Dc ugy hiszem neked jogod van elismerésemet igénybe venni!" „Nekem, császárom?*' kérdé bámészan a gránátos, „ezért itt kaptam a keresztet," •- az aiczáu levö sebhelyre mutatva. „Ügyes feleletedért gondolom, melyet a czát ittléte alkalmával adtál; nagyon helyes volt és találó. Szólj, mit kívánsz és megadom neked." „Császárom, én boldog vagyok s többre nincs szükségem. J)e ha felséged ezen kicsinynek valami emlékei adni kegyes leend, ugy az bizonyára egész életén át. áldása lesz!" N-ipoleon mosolyogva bólintott lejével és Jacques karjára véve a gyermeket, felállott. A császár csak néhány aranyat talált zsebeiben, melyet az öregnek át is adott, — azonban jól tudta, hogy c katonának a pénz nem becses; de midőn minden keresketés dac/ára sem talált magánál egyéb alkalmas emléket, mint tubákos szclonczrjél, azt minden gondolkodás nélkül átadta a gyermeknek. Eszi evet le azonban, hogy a vén harczli nagyon különös aiezot vág és rettentő bajusza közöd, Iwilk hangon c szavakat motyogja: „gyermeknek tubákos szclonezc, valóban komikus ajándék !" E pillanatban Jacques karján előre bajlik a gyermek cs a császár kalpagjáu levő kokárdához kap. Látja felség, milyen okos cz a kis lurkó; vágyát minden tartózkodás nélkül tudtul adja," monda a gránátos. Napoleon leemclé fejéről kalpagját s a rajta levő kokárdát levéve ezen szavakkal: „Tartsd tiszteletben Fraucziaország színeit," átadá a gyermeknek — mely azt kitörő örömcsacsogással vette kezébe,-- s aztán hátralett, kezekkel lassan tovább haladt.. Az ezután következett háborús évek sok hatalmas országon vitték át Jacques-t ; látta Spanyol, látta Németországot, Ausztriát, Oioszországot, végre elbai száműzetésébe kiséré a császárt. Akis Jacquot mindenhova kísérté nevelőapját, hol gyalog, hol pedig a saázad málhás szekerén. Volt egyenruhája, volt kis kardja , — nyakában pedig szép selyem szalagra erősítve, diszelgelta császár kokárdája. Az öreg harczfi nem merte azt a kis katouasapkára varrni, félt, hogy igy könnyen elveszhet, s nagyon lelkére köté kis vádenezének, hogy e kincstől soha semmi áron, semmi körülmény közölt meg ne váljon. Nyolcz év tűnt le a végetlen semmiség űrébe. Nopoleou legmagasb tetőpontjára emelkedett az emberi hatalom és dicsőségnek, mig nem a Szt. Ilona szigeti fogságban végkép letűnt. A hadscicgil'closzlattatott« a katonák hazuküldeítek. Ilyen volt Erancziaország hálája. Jacques ugyauily sorsban részesült; semmije sem maradt csak sebhelyei, keresztje cs a kis Jaquol. Kimerülten, betegen barangolta be a vén had Ti Eraneziaországot, szerény szolgálatút keresve, de a beteges öreget senki sem has-.\iiálhatlu. Mindjobban elgyengült, és nyomora napról napra nagyobbodott, az egykori hős hadfinak, inig végre nem bírván tovább vánszorogni: egy útszéli omlott, viskóban halálos betegen fekve maradt Jacquol. tőle telhetőleg ápolta nevelőapját, sv.almát hordott össze, hogy ágyat csinálhasson számára és jószívű embereknél könyöradományért esdekelt; de nem számítolt a helyzet borzasztóságára. Az öreg nem panaszkodott, sőt igyekezet a mennyire lehetséges volt fájdalmait titkolni a fiu előtt; de iszonyú szenvedései között, egyszer mégis c szavak törtek ki ajkain: „egy csepp pálinkát Jacquot, mert meghalok A fiu kétségbeesve, ijedten rohan az országúira és keservesen esdekelve kérte a járókelőkéi alamizsnáért, de senki sem hallgatott reá. Ekkor térdeire rogyva, letépte melléről a kokárdát és imára összetett kezeivel magasra tartva azt, fájdalmas, szívszaggató zokogás között kiáltá: ,.tehát nincs senki, ki egy csepp pálinkára valót adna beteg atyámnak?" „Mi ez?-' kérdé e pillanatban egy idegen, a kukáidára mutálva. „Ez a császár ajándéka, melytől hogy sem megválnék, inkább félkezem adnám oda," nyöszörgő keserűen a liu, de im, vegye ön, és adjon csak egy sou-t, hogy egy kis pálinkát vehessek." „Es ezen nemeslelkü idegem kézen fogolt, s velem jött a viskó romjai közé," szokitá félbe az elbeszélést, az ilju tengerésztiszt. „Jacqucs-t kastélyába hozatta, gondoskodott felgyógyulásáról s eltartásáról. Engem pedig a tengerésziskolábau képeztetett, sőt midőn szegény öreg Jacques meghalt, fiául fogadott. Es tisztelt, hölgyeim s uraim! ezen nagylelkű férfiú ime itt áll!" Ekkor könyezve öleié át az öreg tábornokot. „Derék fiu vált belőled, sok örömet szereztél nekünk," mond a tábornok megindulással. „Önök pedig kedves vendégeim, most már érteni fogják, miért oly fakó azou kokárda, a mely, kívánom, hogy fogadott fiamnak mindenkor vcdlalismánjalegyen!" ' Qdborhehjiy
