Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-05-06

6. §. Azon vendéglős, korcsmáros), valamint italmérési vagy egyéb szeszes italok el árusítására berendezett üzlet tulajdonosa, aki a nála hitelt élvező egyének névjegyzékét nem terjesen, vagy a hitelezett összeg menyiségére nézve valótlan számtételekkel mutatja be: kihágást követ el és 15 napig terjedő elzárással és 105 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. 7. §. A községi biró a korcsmárosok, vendéglősök vagy szeszes italok eladására berendezett egyéb üzletek tulajdonosai részéről a jelen szabály rendetet 4. §-a alapján hozzá beadandó névjegyzékeket a községi vagy körjegyző közbejöttével átvizsgálja, azok hitelességéről, esetleg a névjegyzékekben megnevezett egyes felek kihallgatásával, tudomást szerez sanévjegy zekéket az átvizsgálás eredményéről szóló jelentése kíséretében, a járásbeli szolgabíróhoz havonként a hónap 10-ik napjáig bemutatja, s ugyanezen jelentésében nevszerint megnevezi azon korcsmárosokat vagy egyéb üzlettulajdonosokat is, a kik a 4-ik §-ban körülirt névjegyzéket vagy az o-ík §-ban említett jelentést a hónap 5-lk napjáig nem adták be. Ugyanezen jelentésében a névjegyzékek átvizsgálása alapján a községi biró és jegyző a járásbeli szolgabíróhoz nevszerint följelenti azon egyéneket is, a kik hitelt 2 vagy több üzletben vettek igénybe. 8. §. A járásbeli szolgabíró a községektől a 7. §. alapján hozzá beérkezett, jelentések, illetőleg névjegyzékek alapján a 2. 3. 5. cs 6. §§-ok értelmében intézkedik s a felmerült büntetési esetekről a m. alispánjához féléveukint jelentést tenni köteles. 9. §. Rendezett tanácsú városokban a jelen szabályrendelet 2. 3. 5. 6. 7. és 8. §§-aiban előirt teendők a rendőr kapitány által teljcsitendők. 10. §. Ezen szabályrendelet 1883 évi július hó 1-én lép életbe, és az uzsoráról s kóros hitelügyletekről szóló törvénynek a korcsma, hitelről szóló fejezetével együtt minden italmérési helyiségben kifüggesztetendő és folyvást olvasható állapotban tartandó, valamint szokásos módon a községben évenkint közhírré teendő. 11. §. A 10. §. értelmében kifüggesztendő nyomtatványok az alispán által készletben tartandók és a szükséghez képest előállítási áron kiadaudók. Víghely Dezső alispán jelenti, hogy a mult hóban megjelent L.-Patona községben, s meghallgatta a község panaszát a közmunkának távol helyeken kötelezett lerovása miatt, — a panaszt alaposnak találván, a közmunka leszolgálását a júniusi rendes közgyűlésig felfüggesztette. Jelenti továbbá, hogy Salamonban a megye részére kavics telepet szerzett, melyből a fedanyag már a f. évben hordható leend. A Nóráp és Kt.-Lak közti közlekedési utat, az úgynevezett „Morgó^-t megvizsgálván, a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében fogja megtenni. A N.-Dém és Gicz közötti utat is megvizsgálván, ugy találta, hogy ez a két község egész közmunkájának oda utalásával volna jókarba helyezhető. A közgyűlés jelentést helyeslő tudomásul veszi, s az alispán utóbbi indítványát elfogadta. Előterjeszti továbbá elnöklő alispán, hogy indíttatva érezte kezdeményezni azt, hogy Veszprém városban a szabadi útról a Babocsai téren át a nagyvázsonyi államutra vezető lejtőnél a közlekedésre nagyobb kitérés jelöltessék ki, az elzárt terület pedig magasabb járdakövezéssel és a leomló viz levezetésére földalatti csatornával láttassék el; egyúttal felhatalmazást kér az iránt, hogy ha szükség leend reá, a közgyűlésnek utólagos bejelentés mellett, az utfentartási alapból bizonyos összeget kiutalványozhasson. Helyeslő tudomásul vétetvén, a felhatalmazás megadatik. A megye rendes negyedévi közgyűlését június hó 4-én tartja. Kimutatás a csángó magyarok hazalelepilése érdemében kibocsátóit gyűjtő-iveken 1883. évi ápril hó 26-lól május hó 4-éig a megyei alispáni hivatalhoz beérkezett adományokról: Pórszalók 2 frt 51 kr, Nemesszalók 2 frt 04 kr, Kerta 4 frt 54 kr, Gr. Esterházy Imre Réde 15 frt, Varoslöd 50 kr, Téés 8 frt, Olaszfalu 40 kr, Berhida 7 frt 50 kr, Kéttornyulak 7 frt 00 kr, Vaszar 11 frt 75 kr, Gecse 3 frt 55 kr, Lókut 3 frt, Torna 4 frt 80 kr, Borsszörcsók 4 frt 67 kr, Dáka 6 frt 61 kr, Takácsi 16 frt 60 kr, Dereske 2 frt 30 kr, Babay Kamilla óvónő (Veszprém) 13 frt, Kis-Kamond 3 frt, Nagy-Kamond 50 kr. Veszprém, 1883. cvi május hó 4-én. Véghely Dezső s. k. alispán. A devecseri állatkiállitás és állatvásár. A „Devecser-vidcki gazdakör" az általa rendezett állatkiállitással ujjólag szép jelét adta tevékenységének. — A kiállítás mult hó 29-én — Schandl István bekerített majorjában a vasút mellett — lehető nagy számú gázdaközönség előtt tartatott meg. A kiállítás rendezése közül nagy buzgalmat fejtett ki a vásárt rendező bizottság. A bíráló bizottságok a következőleg alakitattak meg. I. A tiszta fajtákat bírálták: Gulden György elnök, Ihász Imre, Szabadhegyi Kálmán, Kun Aladár, és Becsák Ferencz, megyei állatorvos. II. A keresztezett fajtákat: Ányos László einöle, Boday Mihály, Noszlopy Viktor, Bezerédy Lajos, és Berezel Sándor. III. A sertések bírálói voltak: Noszlopy Gyula elnök, Hunkár Dénes. Németh Dezső, Takács Gyula, és Bognár János. A bíráló bizottságok megalakítása után Szalatkay íJstván a rendező bizottság elnöke a vásárt %<} órakor egy talpraesett beszéddel nyitotta meg Végül a vásári közönségnek bemutatá nagyságos Hunkár Sándor orsz. gyül. képviselő urat, mint a biráló bizottságnak elnökét. — Hunkár Sándor ur rövid, de tartalomdus szavakban köszönte meg a benne helyezett bizalmat; majd beszélt a kiállítások nagy horderejérői: megemlítette a külföldet, de különösen Angliát, a hol az állatkiállítások igen gyakoriak. — Végül üdvözli a kezdeményező gazdakört; mely után a megválasztott szakbizottságokat munkájuk megkezdésére hívta fel. — Lelkes szavait megéljenezték. A biráló bizottságok munkálkodása körülbelnl 2—3 órát vett igénybe. Hunkár Sándor elnök ur a bírálat eredményét a következőkben hirdette ki. I. A tiszta fajták közül e következő állatokért nyertek kitüntetést: a) Bikákért. 1. Gróf Erdó'dy Ferencz. 2. Szalatkay István. 3. Ihász Lajos, b) Tehenekért. 4. Reé Jenő. 5. Beck János.6. Gróf Erdó'dy Ferencz.7. Steuer József, c) Üszőért. 8. Gróf Erdó'dy Ferencz. II. A keresztezett fajták közül: a) Bikákért. 1. Homolka János, b) Tehenekért. 2. Günther Imre. 3. Gulden György. 4. Beck János, c) Üszökért. 5. Szalatkay István. 6. Koller János. III. A sertések közül: a) Kanokért. I. Föí'héncz Pál. 2. Szalatkay István, b) Emsékért: 1 Förhéncz Pál. 2. Szalatkay István. Ezen felül a biráló bizottságnak rendelkezése alatt még két bronz díszoklevél volt, melyeknek egyikét Vági István, másikát Szalatkay István kapta. A földmivelésügyi ministerium által adományozott 50 frt államdij 10—10 frtnyi részletekben a következő öt kiállítónak adatott ki: 1. Reé Jenő, 2. Gróf Erdődy Ferencz, 3. Günther Imre, 4. Vajai Gábor, 5. Szalatkay István. A devecser-vidéki gazdakörnek kitűzött 10 frtját a követkőzök yerték el: 1. Kocsis Tót János 6 ftot, Vajai Gábor 4 ftot. Az árverés szintén megtartatott, de vétel nem történt. A kiállítást mintegy 500 ember látogatta. A vásárt rendező bizottság tagjai legyenek megjutalmazva azon tudattal, hogy az állatkiállitás fényesen sikerült. Nagy L. Fővárosi levél. (Áprilisi hóbortok.— Május. — Május elseje — Elfi virágok. — A népszínház előadása. — A kiről megfeledkeztek. — Hogy keletkezett a peleskei nótárius íj Csakhogy már egyszer nyakára hágtunk annak a bolondos április hónapnak! Ugyancsak csörgette ám bohócz-sapkáját és járatta velünk a bolondját minden téren. A mult havi politikai életet ép ugy jellemezte az április mint a társadalmi mozgalmakat. Mert hova kell több áprilisi bolondság mint a mennyit lapjaink a mult hó minden napján kénytelenek voltak följegyezni. A parlamentben a középtanodai törvény javaslattól kezdve Füzesséry utolsó interpellatiojáig ott vigyorgott az április, mint egy gonosz kis daemon, aki pajkos játékot üz a halandókkal és ami azután következett, bizony-bizony az is beillik áprilisi tréfának .... Talán csak a függetlenségi körnek ama bizonyos nyilatkozata képezi az egyetlen komoly kivételt. No de hát végre itt van a „wunderschöne Monat Mai" Az igaz, hogy ö is pityeregve lepett be hozzánk, talán restelte magát, hogy április kollegája már előre elrontotta a jó renommeeját. Fiagyományos szokás szerint már kora reggel, mikor a hajnal hasadt, künn adott egymásnak a fővárosnak korán kelni tudó lakossága légyottot a városligetben. De a pityergéssel biztató mennybolt nagyon sokakat visszatartott ettől a légyottól, hiába csalogattak a wurstelpráter bumberdói és a vak koldusok kétségbeejtő rikoltásai. Mi akik künn jártunk tele tüdővel sziva magunkba a levegőt, üdvözöltük a csoda szép májust, a fűzfapoéták és mellbetegek hónapját, körülcsónakáztuk egy kis lélekvesztövel a Széchenyi-szigetet, aztán siettünk haza kifeszített ernyővel, mert a május konyei ha szivünkig nem is, de bőrünkig hatottak. No de azóta megmutatta már a tavasz tündér-kisass.íonya is magát, és komor, sötét nehézkes esernyő helyett világos, könnyű, selyemnapernyők alól mosolyognak felénk az utczán azok az élő virágok, melyek szebbek azoknál, mik most tárják ki keblüket a ragyogó, szűz napsugárnak. Oh mily szép csokorba fűzve láttuk mi ezeket az élő virágokat május elsején este a népszínházban. Feledhetetlen előadás volt ez, mely annyi élvezetet nyújtott, hogy sokáig, sokáig fogunk rá kedvesen visszaemlékezni. A színház tele volt fényes, előkelő közönséggel, a főváros cremjével, a színpad tele volt csaknem összes kiváló képviselőivel a magyar szülészetnek, színház és színpad pedig tele volt meleg, őszinte lelkesedéssel. Jótékony czélu előadás volt a csángók javára! Eredmény 1500 frt. A „Peleskei nótáriust" adták elő, de milyen személyzettel! A nemzeti színháznak csaknem valamennyi kitűnősége levándorolt a kerepest* ut másik Thalia-tcmplomába, hogy a jótékonyság oltárán áldozzon. Sz. Prielle Kornélia, Helvey Laura, Csillag Teréz Nagy Imre, Náday, Ujházy, Vízvári, mind ott voltak, s habár — Szatmáryné kivételével — mindannyian egy-egy nyúlfarknyi szerepben játszottak, a tapsvihar hosszú volt, mint a végtelenség. A közönség lelkesedése olyan nagy volt, hogy Vízvárinak a horkolását is megujráztatta. Valóban a Peleskei nótáriust még ily tökélylyel nem adták elő. De tetemesen emelte volna az est ünnepélyességét, ha az egész világ meg nem feledkezik vala egy öreg-öreg emberről, akit tulajdonképen már nem is ösmer senki, de a kinek mégis volt része ama szép est sikerében. Nem más ez, mint az öreg Thern, aki a Peleskei nótáriushoz a zenét irta! Nem megillette volna-e öt, hogy ez estén S dirigálja a ze?iekartt Persze megfeledkeztek róla! Annyi bizonyos, hogy szegény Gáál József sem álmodta vala, hogy a Gvadányi verses regényéből irt darabját sok, sok esztendő multává 1 is ily lelkesedéssel hozzák majd színre... De talán nem lesz érdektelen elmondani egy verziót a Peleskei nótárius eredetéről, s hogy mi birta rá Gróf Gvadányi József magyar lovas generalist az ilyen czimü regény megírására. Mikor jó Gvadányi annak idején ezredével Szathmáron táborozott gyakran ellátogatott Peleskére, Re esi uramhoz a fönótáriushoz, a ki félszemére vak vala, s a kinek volt egy takaros leánya is, a ki szintén nem látott volt az egyik szemére. Hogy történt, hogy nem, ezt nem jegyzi föl a krónika, elég az hozzá, hogy jó Gvadányi egy szép napon mint kérő lépett be a fönótárius házába, a kit ilyetékképen szólitott meg vala: — Recsi uram, nótárius utam, egy kis négyszemközti beszédem volna kigyelmeddel. A nótárius körültekintett a szobában s igy szólott a leányzóhoz: — Menj ki leányom, a gróf urnák bizalmas beszéde volna velem. — De csak maradjon a kisasszony, veté ellen Gvadányi, nekem csak négyszemközii beszédem volna, és nótárius urammal csak is ugy beszélhetek négyszemközt, ha a kisasszony is bennmarad. E katonától és kérőtől éppen nem várt udvariatlanság annyira kihozta sodrából a nótáriust, hogy csaknem bottal verte ki Gvadányit, a ki aztán boszut esküdve a kosár miatt, megirta a Peleskei nótárius kalandjait Budavárában. íme egy kis irodalom-történeti adoma, melyet Nagy Vinczétöl hallottunk, a szegedi szinház leendő igazgatójától, aki maga is szathmári születésű. Hevesi József. LEVELEZÉS. Veszprém, 1883. május ß-en. Kukorelli Károly a fehérvári kir. törvényszék jegyzője május 2-án jegyezte el Szalay Irma kisasszonyt. Tartós boldogságot kívánunk frigyükhöz ! A veszprémi helv. hitvallású egyháznak az uj egyházi törvények alapján megválasztott, presbyteriuma május 3-án tette le az esküt s működését avval kezdi meg, hogy a templom tetejét kijavítatja. A megyei gazd. egyesület veszprémi járásbeli tagjai f. hó 3-án megalakították a veszprémi gazdakört. Elnök: Kemenes Ferencz kanonok ö nagysága, alelnök Kopácsy Viktor, pénztárnok Perlaky József, jegyző Lakat János, igazgató választmányi tagok: Farkas Ferencz, Horváth János, Lakat Mihály, Nagy Károly (Veszprém), Tóth József, Rozsos Ödön, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Szalay Ferencz és Androvics Imre. Május 3-án tartatott meg a csatári bucsu, melynek az idő nagyon kedvezett; ámbár előtte való napon egész nap esett, de napján igen szépen kiderült, igazi kellemes tavaszi nappá változott. A csatári hegyen levő kápolnához igen szép számmal gyülekeztek össze az ájtatos hivek, kikhez Farkas Florencz és Aranyossy Coelestin szent Ferencz rendi atyák tartottak kenetteljes szent beszédet. A magyar kir. ipar és kereskedelmi minister ur a felállítandó ipariskola biztosaiul Balogh Károly és Szilágyi Mihály, városunk köztiszteletben álló iparosait nevezte ki, kik tárgyalni fogják az ipariskola mikénti rendezését ngos Pélerffy József kormánybiztossal. A veszprémi tűzoltó-egylet zászlaja már megérkezett. A zászló nehéz vörös dupla damaszkselyemböl van, melynek két oldalán a tűzoltó egylet jelvényei vannak e körirattal: „Veszprémi önkéntes tűzoltó egylet". A zászló szalagja nehéz fehér damaszk selyem, az egyik szalagon e felirat: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség"; másikon „Véghely Dezsöné, szül. Molnár Julia. Veszprém 1S83." — A zászló egy méter széles és másfél méter hosszú. A gyönyörű zászló legkö'.elébb ki lesz közszemlére téve s még e hóban ünnepélyesen felszenteltetik. A tűzoltó egylet e szép zászlóért örök hálával fog tartozni Véghely Dezsöné úrhölgynek, kinek buzgó fáradozása és gyűjtése folytán szereztetett meg. Az országos vereskereszt egylet által e hó 7-én Budapesten tartandó országos közgyűlésen a veszprémi vereskereszt egyletet Kutassy Ignáczné ö méltósága és Kisovics József kanonok és országos képviselő ur fogjk képviselni. Nemo. Almádi, 1883. május 1. Fürdő idény előtt nem igien szoktak a fürdőkről írni s fürdőidény után meg szintén hátat szoktak fordítani a hírlapírók nekik. Előtte, utánna megszűnik érdekes tárgy lenni. Hanem a] mig tart, a mig az élet veröfényét szórja a vendégek elé, addig egész irodalma árasztja cl a napi sajljót. Tegyünk az egyszer mi kivételt s ne legyünk oly hálátlanok fürdőnk iránt, mely annyi gyönyört nyújt a nyári idő alatt. A mai kort nálunk, magyaroknál a felébredés korszakának bátran ncvczhetjüli. Mintha kincseinket eddjg fátyol borította volna s alz a fátyol napjainkban kezdene lehullani, siseinüuk elé tárva rejtett kincseinket. Ilyen elhagyatott, elrejtett kincsnek tekinthetjük a Balaton partot általában. Egészen napjainkig, Füredet, kivéve, többi parti helyei nem méltányoltatlak. Pedig ha e Balaton part egy kissé élelmesebb, öubecslőbb nemzetnek tulajdonát képezte volna, eddig már parti helyei a hazafias áldozatok mindmegannyi oltárhelyeivé, az élet mindmegannyi lüudérkertjeivé fejlődhetnek vala. De mi magyarok nehézkesen szoktunk ébredezni. Ma már évről évre mindig, jobban jobban kezdjük méltányolni a Balaton partot. Különösen nagy haladást látunk a múlthoz arányítva a mi szeretett Almádinkban. Almádi Veszprémtől egy órányira Vörös-lerény mellett fekszik, közvetlen a Balatou parton, regényes szép völgyben. Az egész egy kibontott szép koszorút képez. Egész hosszú sora emelkedik már benne a disz nyaralóknak, melyek egyszersmind a fürdő vendégeknek bérházul szolgálnak az idény alatt Nők és férfiaknak elkülönített fürdő épülete vau a Balaton egyik legszebb pontján. A fürdő itt külöuöseu ideg bajokban rendkívül jó hatást tesz. A levegője egyeulően mérsékelt, üde s portól teljesen mentes. Tehát rendkívül alkalmas miuden rendű, minden raugu embernek szórakozásra, üdülésre s az egészségnek helyre állítására. Mig a lélek is megerősödik e tündér bájak fölött. — Voltak is vendégeink az ország minden részeiből, különösen Budapestről sokan. Hanem azért Almádi jövendőjét mig is csak a folyó évtől számíthatja tulajdonkép. Mert Almádinak, mint közfürdőnek alapja mostan tétetett le. Breuner Lőrincz derék fürdőtuhjdonoKUuk ugyanis a fürdő jövője előtt fekvő otromba követ elhárította, megszerezvén a regálét Brazsil András korcsmárostól s azonnal megkezdte a részvény társulatnak megalakítását. A ezél Almádinak minden tekintetben*! emelése, főkép egy csinos vendéglő és bérház épjtése, oly mintára, mint másutt, nagyobb fürdőhelyeken is vaunak. Amint ez kész lesz, Almádinak jövője i* biztosítva leend. A részvényeknek már fele önkéntes ajánlás folytán jegyezve vau. Tehát már az idén futidamentom leend. Addig is, uiig ez a jövő évig elkészül, a mostani idényre is már nevezetes újítások mentek foganatba. A felső regálét t. i. kiadta a részvéuytársulat Szalmási János jó hírű vendéglősnek. A középső vendéglőben Varga János vendéglős nyert alkalmazást, míg közvetlen a fürdő mellett vendéglőül a maga szép és igazán pompás nyaralóját Krisztián József egyik fürdő tulajdonos engedte át, hol a vendégeknek minden kényelméről gondoskodva leend. A kápolna is épül. Alapját ép ma jelölte ki Brenner Lőrincz épitő mester ur. Nem mint önmagával kérkedő, mng«x hegytetőn, hanem mint szerény „istenháza" csöndes völgyben épül. A legszebb helyen egész Almádiban. Még a nyár folytán fel fog szenteltetni. A fürdő zuhanyuyal is cl láttatik. Vannak csolnakok, kisebb s nagyobb minőségűek. Egész társaság tehet; rajta kényelmes kirándulást. A vadászat kedvelőknek a vizi terület ingyen használatukra bocsátatik. Süt czéllörészctek fognak a fürdő közelében rendeztetni érdekes feltélelek mellett. E mellett majd minden c.«te társas mulatság egymás között s külön költség nélkül. Nagyobb táuczintilafságok a folyó évben sűrűbben fognak lenni, mivel erre alkalmas helyre tett szert a részvénytársaság. A postai küldemények minden nap rendesen kézbesíthetők már. Szóval Almádinak minden kényelem meg lesz adva a közel jövendőben. Ezekkel azt. hiszem, az olvasót Almádiról kissé tájékoztam, mig a nyár folytán érdekes eseményeiről lesz alkalmam gyakrabban referálni. Fődolog e tekintetben, hogy segítsük emelni a Balatonpart érdekességét, ismertessük meg előnyeit. Különösen szép hivatás, gyönyörű feladat vár a Balaton egylet, tagjaira. Főkép a „kirándulási szakosztályra." A feladat általában a Balaton partnak népszerűsítése. Hiszen uraink —földesuraink t. i.— Almáditól, Kenésén, Siófokon át végig ugy is csak olyanok, hogy tőlük várni nem igen lehet semmit. No de majd lendít, majd segit valamit a kirándulási szakosztály. Kell is hogy működését az egész Balaton partra kiterjessze. Es igy a siker nem fog elmaradni. Adja isten, hogy a közeljövőben már a tündér Balaton fürdőhelyein az igaz hazafiság oltár tüzei, kissé élénkebben mint eddig, lobogjanak s boldogság és jólét embereire vessék fényüket. Helessy Dániel. A veszprémi Kir. törvényszék büoteto osztályánál a jövő hétre kitüzettek: Május hó 8-án. Súlyos testi sértéssel vádolt Szabó Gyula, hamis bukással vádolt Wcisz Izér Adolf, lopással vádolt Biró János és társai ellent ügyekben végtárgyalások. Május hó o-én. Erőszakossággal vádolt Szép Ferencz ellen III. bírósági ítélethirdetés.— Ugyan akkor lopással vádolt Nyári Vincze, halált okozó súlyos testi sértéssel vádolt Bajza Pál elleni ügyekben végtárgyalá

sok Május hó 10-én. Lopással vádolt Kondor H. Ferencz, súlyos testi sértéssel vádolt Domukos Lajos elleni ügyekben v ég t árgy a 1 ások. KÜLÖNFÉLÉK. — A helybeli állandó szinház részvénytársaság ma délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart. Ujolag ajánljuk a részvényesek figyelmébe. — Dr. Kársa István urat, a helybeli jogakadémia egyik tanárát, a tiszántúli ref. egyházkerület a mult hóban tartott közgyűlésében a debreczeui jogakádemiánál Kallós Lajos halála által üresedésbe jött helyre, a magyar magánjog tanszékére megválasztotta. A mennyire sajnáljuk a tudós tanár távozását, éppen azon mérvbön gratulálhatunk a debreczenieknek, kik benn^ kitűnő tanerőt nyernek*