Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-04-15

Czukorgyár felállítása érdekében Z. Czellben tartott értekezlet. A vasmegyei gazdasági egyesület megbízá­sából értekezletet hivott össze Marton Pál ur K.-Czellbe f. hő 12-ikére, hogy egy ott felállí­tandó' czukorgyár létesítésének feltételei felöl ta­nácskozzék és azon adatok összegyűjtése iránt intézkedjék, melyek egy ily gyár felállításának alapját képezik. A számos érdekelt fél által lá­togatott értekezleten képviselve volt K.-Czell és vidéke, Kemffiesalja, Veszprémmegyéböl a Mar­czal vidék és Pápa városa. Marton Pál ur indítványára az értekezlet elnökévé Békássy Gyula országgyűlési képviselő ur, jegyzőjévé Kiss Sámuel ur megválasztattak, s az értekezlet kezdetét vette. Elsőben Marton Pál ur, mint a vasmegyei gazdasági egylet meg­bízottja, felolvassa az egylet részéről az értekez­lethez küldött felhívást, melyben előre bocsátása után annak, hogy mily nagy előny háramlik a földbirtokosokra abból, ha a vidéken egy czu­korgyár állitatik fel: felhívja az értekezletet, hogy külör.ösen 3 pontra nézve hozzon határozatot, illetőleg tegye meg a szükséges intézkedéseket, u. m. 1. pártolja-e az értekezlet a czukor gyár felállításának eszméjét. 2. hajlandók-e az értekez­let tagjai a termelés biztosítására magukat kö­telezni, hogy a létesítendő gyár számára legalább 2000 holdon czukorrépát fognak termelni, 3. haj­landók-e az értekezlet tagjai a gyár létesítése érdekében részvényeket is aláírni. Az első pontra nézve az értekezlet egy­hangúlag kimondotta, hogy egy czukorgyárnalc K. Czellben vagy vidéken létesítésének eszméjét melegen pártolja. A második pont, vagy is a répa termelésre vállalandó kötelezettség kérdésénél érdekes vita fejlődött ki, melyben Békássy Gyula, Rosenbn'g N., Pick Henrik, Vidos Kálmán, Marton Pál vet­tek részt. A vita alapját főleg a termelési köte­lezettség vállalására vonatkozó kötelezvény szö­vegének megállapítása képezte. A gazdasági egyesület által kiadott és aláírás végett megkül­dött kötelezvény igy hangzik. »Alolirott kötele­zem magamat, hogy a vasmegyei gazdasági egye­sület pártolása mellett .... ben létesítendő czukor gyár részére 10 éven át, évenként alább irt mennyiségű holdon czukorrépát termelek, ha a répa méter mázsája ezen gyárban magasabb áron fizettetik, mint az eddig fennállókban.« A kötelezvény a mint a szövegből kitűnik, nem ha­tározza meg a gyár felállításának helyét, hanem fenn tartja az utólagos betöltést, ugy hogy abba, Szombathely, Sárvár, Körmend, Kis-Czell, vagy más hely is irható, a mint hogy hasonló aláírá­sok gyűjtetnek a gazdasági egyesület által ezen vidékeken is. A kötelezvény szövegezése ellen kifogásul hozatott fel először, hogy a létesítendő társulat a termelők irányában semmi kötelezettséget nem vállal, 2. nem szabja meg a répa átvételi árát számokban, 3. nem érinti azon előnyöket, melye­ket minden gyár szokott a termelőknek biztosí­tani, például a hulladék visszaadását, a termésre adandó pénzelöleget, a vető magot stb. E pon­tok körül kifejlett vita azzal végződött, hogy Hqllósy Jusztin apát ur indítványára ki monda­tott, hogy az aláirás egyelőre nem leend jogilag kötelező, hanem csak azon czélból történjék, hogy a vidék répa termelési erejét ismerni lehessen. Minek folytán a nyilatkozat szövegébe ezen ki­fejezés használandó »hajlandonak nyilatkozom^ a nyilatkozat végére pedig oda függesztetett ezen kifejezés »ha a termelök ezen gyár által is ha­hasonló kedyezményekben részesitetnek, mint egyéb czukor gyárak által.« A részvény aláírásra nézve az értekezlet abban állapodott meg, hogy felhívást fog intézni e tekintetben is az érdekelt közönséghez, de egyszersmind ugy tűnt ki a vita folyamából, hogy a részvények aláirása képezendi a gyár létesit­hetésének föfeltételét s mivel a gyár mintegy 800000 forintba kerülne, még ha fele részvény átvételére tökepénzes akadna is, 400000 forint értékű részvényt akkor is az érdekeltségnek kell megtartani. Hogy tehát a K. Czell vidéke ugy a répa­termelésre, mint a részvény aláírásra nézve saját erejét megismerhesse, egy számos tagból á'ló bizottság neveztetett ki, mely az egyes községek lakosait meg fogja keresni és fel fogja hivni, hogy a répa termelésre és részvény aláírásra nézve nyilatkozzanak, s midőn ezen tájékozó nyilatko­zatok 30 nap alatt Marton Pál ur kezeihez visszaérkeznek, újra értekezletet fog összehívni K.-Czellbc. Felemiitjük még, hogy Pápa városa részére gyüjtőbizottsági tagul Kiss László uradalmi fel­ügyelő urat választotta meg az értekezlet. —/. Gyümölcsös kert a szobában. A japánok cs chiuaiak már rég időtől használ­nak lakitzobáik díszítésére virágedényekben növelt törpe gyümölcs és díszfákat. A világkiállításokon gyakran volt alkalmunk gyünyörködni keletázsia üai Által szemlére összehalmozott, mü\é.«zi kcszitményü játékszerek csoportjai között apró disz és gyümölcs fákból összeállított kisded kérlek meglepő szépségé­hen, melyek bár minden szemlélőt, kivétel nélkül bá­mulatra ragadtak; mindazonáltal kertészeink közölt még eddig utánzókra nem találtak. Csupán Angolországban talált, pár év előtt ba­rátokra ezen uj nemű gyümölcsfatenyésztés. Európa összes államainak polgárai közül; egyedül az ango­lok találták érdemesnek komolyan foglalkozni Ily törpe gyümölcsfákkal, cs oly nem reménylett eredményt értek el, hogy már ma, napról napra több és több keitévzetkedvelő állal karoltatik fel és terjesztetik. Az angolok, chiuai cserepek, de közönséges agyagból készült virágcserepekben is tenyésztenek ily apró fákat, melyek nemcsak hogy bámulatosan sikerülnek; de tökéletesen kifejlett, szép és jóízű gyümölcsöt teremnek. Ma már számos uri diszter­termekbrn, virágállványok s asztalokou pompáznak SO—30 egész 40 hüvelyk nagyságú törpe gyümölcs­Iák, melyek igéző virágzásaikkal gyönyörködtetik a szemet, s alig két hóval később, apró ágaikon, asz­talterHékeK mellett, az étkezők ajkai közelében kí­nálkozva függ a legzamatosabb pirosló gyümölcs. Mig Franczia s Németországban csak nagy ritkaság­képen lehet itt-ott. látni ebédlők asztalain egy-egy cserépbe ültetelt szőllővesszőt, a melynek érett fürt­jeit a veudégsajátkezüleg metszheti le; Londonban min­den előkeli háznál már két év óta élvezik az ily módon tenyésztett apró fákról a legfinomabb cseresz­nyét, nyári és őszi baraczkot. Viktória királynő kert-igazgatója, Ingram urnák sikerült 18, mondd: tizennyolcz hónapos szőlló'vesz­szőkön kitünó szőllőfürtöket produkálni. Rivers Tamás, mint legbuzgóbb terjesztője ezen uj gyümölcsfatenyésztési módszernek, meggyőződé­sét fejezte ki a fölött; miszerint az ily igézően szép fácskák hivatva vannak rövid idó'u és feltétlenül az első helyet elfoglalni az ebédlők asztalain. „Miként is merészkedhetnék valaki" monda ő, „gyümölcsös tá­nyérról kínálni vendégét, midőn a legszebb cseresz­nyét, nyári, őszi-baraczkot, szől.'őt gyönyörű, kisded törzsével együtt, állithatja teritéke mellé." Bár mily kicsinyek is e fácskák, aránylag még is elég dúsan jutalmaznak gyümölcseikkei, es c mellett valóban hasonlíthatatlan szép látvány, midőn az asztalon, min­den teríték mellett egy-egy 12—20—24 hüvelyk nagyságú 5 — 7 érett baraczkkal megrakott élő la díszeleg. E nemű gyümölcs és diszfácskák tenyésztése által, minden esetre igen hálás és dúsan jutalmazó jövedelmi forrást nyithatnak azok, kik e czélra ele­gendő anyag, tér és eszközzel rendelkeznek. E lapok szűk kerete miatt, nem bocsátkozhatom a tenyésztési módszer leírásába; de készséggel fogok szolgálatára állani mindenkinek, ki ez érdekben igénybe veendi akár elméleti, akár gyakorlati útmutatásomat. Ha nem tévedek, alighanem Pápa városáé lenne hazánkban az elsőség dicsősége, hogy ha még ez év folytán komolyan hozzáfognánk ily gyümölcsös léte­sítéséhez. Minthogy ezen módszer általa Icgkönyebben, a legrövidebb;idő alatt, és a legjobb gyümölcs nyerhető; óhajtandó, hogy hazánk nem gazdag polgárai is sze­rény hajlékaikban, cserépvirágaik között, ily gyü­mölcsfákat is növeljenek; annál is inkább, mert e fácskák már a cerépbeültetés utáni évben megkezdik a termést és gondos ápolás mellett 10—15—20 évig is elélnek. Gáborhelyi Kálmán. Fővárosi levél. (A Spanga-láz.) Keresik és nem találják! Tűvé teszik érte az egész országot, de ő nincs sehol, mert mindenütt ott van. Eddigelé nem kevesebb mint hét borbély borot­válta le szakállát. Az egyik Budapesten, a másik Czegléden, a harmadik Triesztben, a negyedik Pé­csett, az ötödik Bécsben, a hatodik, a hetedik . .. Hány csupaszképü iljoncz csodáihalja ezt a bámulatos gyorsnövésű szakállati. . . Hanem azért ő nincs sehol. Dc nini, hiszen még nem is mondtam, kiről vau szó. Minek is az a plconasmus? Kiről másról lehetne most szó, mint a monarchia legker esett ebb emberéről Spanga-Gyémáníos Pálról ? Ot keresik és őt nem találják . .. Az ö szőke szakálla tesz csulfá minden hajnövesztő hirdetést « ő tett eddig boldoggá, hét borbélylegényt és bo­londdá 700 rendőrt. Az egész osztrák-magyar birodalom allarmi­rozva van egy megugrott gonosztevőért és az embe­rekéi) valóságos Spanga-láz vett már erőt; de azért nem találják sehol, pedig mindenütt keresik. Nincs tán már äz országnak egyetlen vidéke, hol ne látták volna és a telcgráf villamos nyelve egyszerre hozza hiriil Maros-Vásárhelyről , Mező­Turról, Kassáról , Pécsről, Czeglédió'l, Szentesről, Bécsből és Triesztből, hogy ott láttak egy szőke em­bert; tehát az nem lehet más mint Spanga. Spauga ! Spanga ! Spanga ! Ez a név népsze­rűbb most mint a nagy Napóleoné ... cs dicsőségét bizony irigyli akár hány halandó, ki a hírnevet tisz­tességes uton hajhászsza. Hogy ez a Spanga-vadászat már a legmulat­ságosabb quiproquók-ra adott okot, nagyon termé­szetes, mert hát jaj most a szőkéknek. Újpesten elfognak Spanga helyett egy csizma­diát, fogván vele igazi csizmadiát. Triesztben egy jám­bor angol utast csípnek nyakon Spanga helyett, aki hiába tiltakozik „L am Richard Thompson our Liver­pool", — letartóztatják, míg kellően nem igazolja ma­gát. Kassán egy kereskedő ügynöknek vau szőke szakálla. Elfogatik mig ártatlansága ki nem derül. Bécsben minden nap fognak cl egy pár Spangát. Az igazi azonbuu nincs sehol. Kerenik cs nem találják . .. A legbölcsebb tanácsot adja Seifenstcincr Sa­lamon barátunk a Borsszem Jankóban: — Be khell cshokatni egész Budapest városát cs az akhi el nem lesz fhugva, az lesz az igazi Spanga! Annyi bizonyos, hogy rendőrségünk szörnyen röstelli a dolgot, mert tehetetlennek bizonyul egy raf­linált gazemberrel szemben olyankor, mikor ugy szól­ván az egész világ szeme rajta van. Meit a Spanga-láz messzire kiterjedt a monarchia határán túlra is. Sőt az a bonmot is szájról-szájra járt a fővá­rosban, hogy az amsterdami ritkaságok múzeumának igazgatója levelet intézett Pulszky Ferenczhcz, küldene nekik egy budapesti rendőrt — spiritusbaii, mert. ők a mi Mihaszna Andrásainkat nagyon meg­tudnák becsülni, mint kiváló ritkaságot. Mennyire szervezetlen ami rendőrségünk az most lünt ki legjobban és egy lap igen élesen kelt ki köz­biztonsági állapotaink fölölt, mondván, hogy egy mil­lió lakossal bíró világvárosra eső gonosztevők hem­zsegnek Budapesten, az itteni rendőrség meg egy alföldi kis város rendőrségéhez méltó szerkezettel bir. Külföldi lapok is igen gúnyosan emlékeznck meg a mi rendőrségünk gyámoltalansága felől és meg nem foghatják, hogy Mujláth gyilkosai még nincse­nek az igazságszolgáltatás kezei között. A rendőrség azonban, megőrzé irigylendő fleg­máját s legfölebb egy pár zsurnalisztán töltötte ki boszuját, kiktől megtagadja a híreket vagy pedig felülteti őket Mihaszna András-féle otromba hazug­ságokkal. Pedig éppen a rendőrség tudhatná legjobban mennyi szolgálatot tesz neki a sajtó, s hogy csak­nem minden "nevezetesebb esetnél jóformán nagyrészt a sajtónak köszönhette, hogy a tetteseket, kézre ke­ríteni képes volt. De ha el is hagyta volna emlékező tehetsége, itt állt előtte a legfrisebb példa: Hatos Sándor, akit ő hiába üldözött, s akit csak is a sajtó által figyel­messé tett közönség szolgáltatott át a rendőrségnek. Ilyen körülmények között naponta ezerféle kósza hír kering a közönség között. Ma elfogják Spangát, holnap Berecz és társai vallanak. De ezekből mind­eddig nem volt igaz semmi sem. A tény az, hogy Mailálh gyilkosait két hétig keresték, de nem találták. És ki tudja, hogy a mi rendőrségünk rájuk akadt volna-e valaha? Nem mernénk rá hirtelen igen-nel válaszolni. *­Levelünk zártakor vesszük azonban Po­zsonyból a teljes hitelt érdemlő táviratot, hogy ott Sx>ansát ©ifoscálc! Megtörtént hát az a nagy dolog, hogy két hét multával sikerült elcsípni egy országszerte üldözött gonosztevőt. Azonban most sem a rendőrségé az érdem, hanem inkább a közönségé. Spangát u i. egy örömházban fogták el Po­zsonyban. Már csakugyan hinnünk kell, a mit a fáma beszél, hogy a budapesti főkapitány szövetségcsekül szerződtette ama hölgyeket, amint azt ő maga me­sélte cl annak idején a Budapesten időzött osztrák delegátusoknak. Spauga több izbeu lőtt magára, azonban csak egy lövés sértette meg. Most. gyógyítják a kórház­ban , hogy egészséges állapotban számolhassanak le vele . . . t» f 0 különben tagadja, hogy a gyilkolásban része volna. Majd kisül a vallatásnál! Hevesi József. Veszprémből. — 1883. április 14.-én. A kir. törvényszék, járásbiróság és ügyész­ség mult hó 30-án, a mélyen megszomorodott özv. Mailáth György országbirónéhoz a követ­kező részvétiratot intézte: „Kegyelmes Asszo­nyunk! Nagyméltóságodnak, s magas családjának azon mély fájdalmában, melyet ü Excellentiájá­nak, az elhunyt országbíró urnák váratlan halála okozott, — égő fájdalommal osztozik a magyar haza, mely benne egyik leghűbb fiát, és egyik legnagyobb államférfiát; — a magyar törvényho­zás, mely benne fővezérét; — s a magyar igaz­ságszolgáltatás és birói kar, mely benne megtes­tesült eszményképét és leghatalmasabb támaszát vesztette el. — Midőn Nagyméltóságodnak szent fájdalmában mi a veszprémi királyi törvényszék, járásbiróság, és ügyészség tagjai a pótolhatlan veszteség érzetével veszünk részt: — egyszers­mind esedezünk Nagyméltóságodnak, hogy ezen részvétünknek, továbbá az elhunyt országbíró ur Ü Excellentiája nagy erényei, érdemei, s ezek emléke iránt viseltető hódolatunk, meg nem szűnő kegyeletünk és hála érzelmeink kijelentését ke­gyesen elfogadni s bennünket magas kegyeiben megtartani méltóztassék" Mély tisztelettel ma­radván Nagyméltóságodnak alázatos szolgái a veszprémi kir. tszék, járásbiróság és ügyészség tagjai Dr. Laky Kristóf cs. és kir. kamarás, a veszprémi kir. tszék elnöke. Mire a gyászoló özvegytől ezen válasz ér­kezett: „Méltóságos Elnök úr! Felejthetlen fér­jem gyászos elhunyta alkalmából a veszprémi tekintetes törvényszék, ügyészség és járásbiróság tagjai által hozzám intézett részvét nyilatkozat­ért fogadja Méltóságod mély köszönetemet. Önök, mint kik szintén az igazság ügye szolgálatában fáradoznak, közelebbről szemlélték e téren kifejtett munkálkodását az elhunytnak és hivatva vannak érdemeit méltatni, s azért annak elismerő kifejezése őszinte hálával tölt el, s ha lehetne vigasz ily nagy csapás súlya alatt, azt csakis a közrészvétnek ily megható nyilvánulá­sában találhatnám. Fogadja Méltóságod újólag egyszerű kifejezését köszönetemnek, melylyel ma­radok Budapest 1883. april hó 7-én özv. Mai­láth Györgyné. E hó 10-én d. e. 9 órakor tartatott meg az ünnepélyes gyászmise a székesegyházban a kitűnő elhunytért, Mailáth György országbíróért. Az ünnepélyes gyászmisét mltgos Pribék István föl­szentelt püspök ur végezte fényes segédlettel.— Jelen voltak a törvényszék, járásbiróság, ügyes­ség s megyei, városi tisztikar, a helybeli hon­védség tisztikara, a gymnasiumi ifjúság a tanári karral együtt s sok más gyászoló. A Zircz-cziszterczi rend egy kedves és köz­szeretetben álló rendtársat vesztett ft. Liebhart Ede zirczi lelkész úrban, ki élete 34-ik, ádozár­ságának 9. évében hosszas betegség után f. hó 10-én déli 12 órakor jobblétre szenderült. A bol­dogult hült teteinei f. hó 12 d. é, 9 órakor a gyász-isteni-tisztelet után a közsirboltba tétettek Az örök világosság fényeskedjék neki! TJgylátszik, hogy a város szépészeti bizott­sága magáévá tette a város utczáinak s tereinek rendezését. A legutóbbi városi közgyűlés alkal­mával határozatba ment a város több utczájának kikövezése; ugyanakkor t. Androvics Imre b. tag, kinek csakugyan sokat köszönhet a város a szé­pitészetben, jelentette, hogy a »Komakut«-at szándékozik szivattyuskuttá átalakítani s a körü­lötte levő szép nagy teret, mely eddig oly ren­detlen állapotban volt, kiköveztetni s befásitatni. Az indítványt annál inkább örömmel fogadták a közgyűlésben, mert az ö - jelentése szerint a városnak költségébe nem kerül, mivel a reáfor­ditandó 700—750 forint költséget közadakozás utján reméli kieszközölni. Reményében ugylátszik nem csalatkozik, mert már eddig Kopácsy György és Horváth Sándor urak 100—100 forintot aján­lottak e czélre, ö nméltósága a püspök ez ösz­szeget 2CO forinttal gyarapította, a hátra levő összeg csakhamar összeszedhető leend. Városunk e tér rendezése által szépészeti tekintetben s egészségügyileg is nevezetes haladást teend. Mint biztos kutforrásból értesülünk öskü községnél 1 pereznyi megállapodásra vasúti állo­más lesz. Veszprém-jutasi szárnyvonal kiépítése kilá­tásban van. A részvények nagy kelendőségnek örvendnek; már eddig körülbelül 400 aláirás van. Boday Aurél kir. törvényszéki aljegyző in­nét az egri kir. törvényszékhez áthelyeztetett. Nem jó a kis gyermekeknek kezükbe pénzt adni, mert könnyen vesélyessé válhat! Városunk főorvosának, Dr. Fischer urnák kis fiacskája egy négy krajczárossal játszott, szájába Vjßtte s le­nyelte; a megrémült atya Bécsbe vitte opeiatio végett, a mi egy ide érkezett távirat szerint a legszerencsésebben sikerült is. Kissovics József kanonok s plébános ur ü nagysága a kisdedovoda részére 4 méterfát aján­dékozott. Morocza Kálmán b.-füredi kir. járásbiró urat súlyos csapás érte, kedves Martha leányát a kérlelhetlen halál f. hó 8-án kiragadta az élők sorából. A Smidt féle lovarda e héten vett városunk­tól bucsul; nem hagyván itt egyebet, mint a szegény törött kezű Carlót, ki a kórházban ápoltatik. Nyitrai József és ennek testvére Pál ösküi la­kosok f. év ápril 9-én d. u. egy közös hidasuk­nak javítása miatt összeszólialkoztak, mely fele­selésbe Nyitrai Pálné is beleszólt, kit sógora megütött, nejének testvére által történt ilyen bántalmazásán Pál felboszankodott és egy ásót ragadott, melylyel testvérjét ugy sújtotta hom­lokon, hogy az azonnal halva rogyott össze. A vizsgálat azonnal megindittatván a tettes elfoga­tott s a vizsgálat teljesítésére a veszprémi kir. járásbiróság részéről Moinár Sándor vizsgáló biró a helyszínén Dr. Csolrioky Ferencz kir. tvszéki, és Dr. Sáudorfi Miksa járási orvosok kíséretében megjelent s a bonczolást foganatosította, mely­ből kitűnt, nvszerint az ütés oly erős volt, hogy a koponya-csont összerepedezett s az agyban nagy vérkiömlés történt. A meghalt, özvegyet és három árvát hagyott maga után. Nemo. Gryöri Levél. — 1883. ápril 13. T. Szerkesztő ur! Mosonymegyc uj megye­házat építtet, ez magában véve nem volna va­lami nagy dolog, de reánk győriekre nézve mégis befolyással-van. Ugyanis mióta az óvári törvény­szék feloszlattatott, és Mosonymegye a győri törvényszékhez osztatott be, azóta a győri tör­vényszék a mosonymegyei megyeházban börtön­helyiséggel rendelkezett. Az uj megyeház építé­sével a börtönök megszűnnek, és a kormány kénytelen nyakra-főre Győrött börtönöket épí­teni. Ki is küldte az igazságügyminíszter Kozma Sándor kir. főügyészt, ki a napokban városunk­ban időzött. A f. évi mártius 15-én tartott városi közgyűlésből felterjesztés ment az igazságügymi­niszterhez, melyben azon esetre, ha a miniszter törvényszéki épület és börtönhelyiség építésére határozná ei magát, a város egy szép és megfe­lelő telket ingyen, azon felül pedig az építkezési költségekhez tiz ezer ftot ad. A közgyűlést ezen határozatra azon tarthatatlan állapot indította, mely városunkban az igazságszolgáltatás nagy kárára teremtetett. Ugyanis a törvényszék egy része a megyeházban, másik része bérházban, a járásbiróság bérházban, az ügyészség szintén bér­házban, a telekkönyvi irattár a megyeházban, a telekkönyvi bevezetők és átalakítók a megye­háztól nagy távolságra eső bérházban vannak elhelyezve, ugy hogy a szolgák a telekkönyve­ket nyaláb számra hurczolják utczáról utczára, holott azokat az irattárból kivinni sem volna szabad. A kir. főügyész több telket meg is te­kintett, de — úgymond—kiküldetése csak börtön­építésre szól, hiszem azonban, hogy börtönépí­téshez a város mivel sem fog járulni. Ha a mi­niszter oly épület emelésére határozná el magát, melyben esetleg a felosztandó kir. tábla egyik osztálya is elférne, akkor a város az ingyen tel­ken felül a költségekhez száz ezer írttal járulna. Csodáljuk, hogy a pápaiak nem mozognak a kir. tábla ügyében, hiszen Pápára nézve nem lehet közömbös, hogy a kir. tábla Győrött vagy esetleg Sopronban helyeztessék el. Győrrel csak könnyebben érintkezhetnek a pápaiak, mint bár­mely más várossal. A vízvezeték létesítése céljából kibocsátandó részvényekre az aláírási határidő f. hó 15-én. jár le, eddig 800 db van jegyezve, hátra van még 700 db, talán hozzálátnak gazdag embereink, kik ed­dig ugyan nem igen erőltették meg magukat. Benevolmx

Next

/
Thumbnails
Contents