Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-10-07

vasút kiépítése bizonyossá válik, s e két megye érdekeltjeit közös értekezletre összehívni lehet. Addig is biztos kilátásba tehetem, — de kezesség vállalása nélkül — hogy a nagybirtokosok a szükséges földterületet ingyen fogják átengedni, és hogy az építkezéshez szükséges anyagok — vas kivételével — olcsó és részvényekkel is kielégíthető árakon lesznek beszerezhetők. ön tájékozása végett jónak látom még felemlíteni hogy 3 évvel ezelőtt, midőn az előbbi társulat az érdekelteket Pápára közös értekezletre összehivta, épen Zalamegye érdekeltjei, kik legtöbb hasznát vennék e vasútnak, a mozgalmat csekély lelkesedéssel karolták fel, a keszthelyi uradalomnak volt hatalmas földes ura pedig inkább ellene, mint mellette volt. De a hangulat azóta mint értesülve vagyok nagyon megváltozott. A községek és birtokosok belátva egy másik vonalnak, melyről némelyek ábrándoztak, czéltalan és kivihetetlen voltát, a pápa-keszthelyi vasútnak a közlött terv szerinti kiépítését most már forrón óhajtják; a keszthelyi uradalomnak ' uj földesura pedig egészen más hangulatban van, j mint boldogult elődje, és szabad reménylenünk, hogy a mélyen tisztelt gróf ur szivén hordva a 1 vidék és önmaga érdekét, e vasút létrejövetelét , nagyjelentőségű pártfogásával hathatósan elöse- j gitendi. i De méltán lehet reményleni azt is, hogy j Zalamegye, amely pénzbeli segélyt az előbb emiitett kivihetetlen vasúti vonalnak megszavazott, l azt a most tervben levő pápa-keszthelyi vonalnak is megadni, sőt tekintve ennek czélszerübb és hasznos voltát, még emelni is méltóztatik. Melyekről midőn önt tájékozás végett értesíteni szerencsém van, újra biztosítom önt kiváló tiszteletemről és készséges szives hajlandóságomról. Kelt Pápán, 1883. október 2-án. Woiia József, I polgármester. j Körlevél a járások szolgabiráihoz, továbbá Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városok polgármestereihez. 1 Közigazgatási bizottságunk határozatának alapján; felhívom a t. czimet, hogy a járása területén működő községi és körjegyzőket szigorúan oda utasítsa, miszerint a tüzesetekről és egyéb elemi csapásokról szóló körülményes jelentésüket a járás területére kinevezett gazdasági tudósító urnák kellő időben megküldjék, Ezen intézkedés a rendezett tanácsú városoknál helyi viszonyaikhoz képest, de itt is minden esetre érvényesítendő. Arról, hogy ezen körlevél a községi és körjegyzőkkel közöltetett, — Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városokra nézve pedig az iránt, hogy a megfelelő intézkedés ezeknél is megtörtént, hozzám 14 nap alatt jelentés teendő. Veszprém, 1883 évi október hó 2-án. Véghely Dezső, alispán. Pápai gazdakör gyűlése október 5-én. Jelen voltak: Kiss László alelnök Mádai Izidor, Hermáim János, Kapácsi Antal. Günther Endre, Vachsmann János , Heykál Ede , Spitzer Mór, Schandera Mór, Bakoss Sándor, Barthalos alkalmával elmondott remek szép beszédében, j mely talán még az érez szivet is megindította. ! De hova ragad phantaziám ? szinte jó hogy közéig a kissereg apró puttonyokkal, sajtárokkal, meglehetős piszkosan, kis kék kötényeikkel; van zaj, ugrálás, mert hát a jó bácsik 2—2 krt Ígérnek minden fordulásért, s ők ugyan csak értik kiexekválni a jókedvű adakozókat. Megérkeznek a hangászok is, ráhúznak egy bús nótát, keservesen hangzik biz a, mert éppen a huszadik háznál kezdik el, és nem végezhetik azt be; szegények pedig hát bötermés van, a muzsika szó elmaradhatlan kelléke a jó kedvnek. No itt még egy pár nótát mégis csak megengednek nekik, fohászkodnak is eleget, hogy jobb volt ott a tengeren túl — ott vig napokat éltek, de a honvágy — e hatalmas érzelem, csak vissza csalta őket, s itt meg nem tudjuk őket megbecsülni. No pedig »sirva vigad a magyar« húzd ra czigány! és tánezra kerekedik akarva nem akarva, apraja nagyja, járják a csárdást, mit egy porosz, Smekszen látva, azt a megjegy- j zést tevé hogy: das verstehe ich nicht, es ist kein system in diesen Tanz \ — No jó németem nem is neked való volna ez a mi systémánk! Hanem bizon egészen ránk sötétedik, a taraczkok durrogása, a rakéták suhogása, az itt ott előtűnő bengáliai fény, és az apróságok álmos pillantásai figyelmeztetnek, hogy nyugalomra térhetünk már, ugyís fáradtak vagyunk a sok dióverés; szölökötözés és vendég ellátástól, miből bizon szegény házi asszonyoknak sokszor nagyon is kijut, de hol van a hires magyar vendégszeretet ha nálunk nem, azért bár fáradtan, de holnap újra kezdjük, mert hisz telnek a hordók, van gondűző >»hej húj félre te bubanat« énekeli a sötétben botorkáló polgár, ki a »bort« meg nem ismeré és íme alig bir magával. Adjon Isten minden szőlős gazdának jó és vig szüretet, te pedig Jupiter Pluvius, jól viseld magad! Gizella. . István stb. kör tagok, és Gü?ither Adolf jegyző. Elnök a tagokat üdvözölvén, különös örömét fejezé ki a felett, hogy Mádai ministeri oszt. tanácsos ur, ki különben a megyei gazdasági egyesület választmányi tagja is, a gazda kör ügyei iránt érdeklődik, és a gyűlésen megjelent, és felhívja a jegyzőt a mult ülés jegyzökönyvének felolvasására, mi megtörténvén, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. A veszprémi gazd. egyesület által Simon János mezölaki lakosnak egy kézi szecskavágó, Jakli János kupi lakosnak egy kézi vető gép ajándékoztatván, Hermann János és Vachsmann János kör tag urak íelkérettek, hogy az illetőket gépeik átvételére szólítsák fel; a gépek Günther Adolf kör tag urnái vehetők át. A nm. ministerium által a buza üszög tárgyában kiadott utasítás a kör tagok között további terjesztés végett több példányban kiosztatott. Elnök bemutatja a Lepsényi eke versenyen megítélt disz oklevelek betöltött példányait, ez alkalommal expediáltattak, s a verseny eredményét illetőleg utal a »Veszprém megyei gazdasági lapok«. 6-dik számára, melyben a verseny kellő részletességgel leíratott. Bemutattatik az állat tenyésztés előmozdítása érdekében készített megyei szabályrendelet, mely a Gazdasági Lupokban ismertetve lévén felolvasottnak tekintetik, s a 2-ik $. értelmében a vizsgáló bizottság tagjai megválasztattak; tekintettel azonban a pápai járás nagy terjedelmére, a gazda kör a járás keleti részére, és nyugoti részére külön bizottságot választott, és pedig a keleti részre Szabadhegyi Kálmán, Válla Gyula, j Günther Endre urakat, a nyugoti részére Hermáim János, Schramek Ambrus, és Vachsmann j János tag urakat, sa választási jkönyvet ily ér- j telemben fogja a gazdasági egyesülethez felterjeszteni. ] A gyűlés legérdekesebb részét képezte Vachsmann János kör tag ur bemutatott kukoricza és burgonya kiállítása mintegy lO vál fajban, melyek közül különösen kitűnt a »King Philipp« és Szerémi kukoricza párosításából előállt, s 3 évi termesztés folytán állandó jellegűnek bizonyult uj kukoricza faj, melyet a gazda kör is fog kisérleni kertjében termeszteni, különösen azon czélból, hogy a faj jelleg állandóságáról meggyőződjék. Günther Adolf kör tag s kísérleti kert kezelő jelentést tesz a termett répa, burgonya, és székely kukoriczáról, a gazda kör elhatározta, hogy a kiváló példányokban kitűnő »Mamuth« répa fajt magtermelésre forditja, a többi termeivényt pedig a kör javára elárusítja, a »Riesen Flasche« répát, és a »Stockerau« burgonyát azonban jövő évre is iogja kísérleti kertjében termeszteni. Miután a kör elhatározta, hogy midőn a kísérleti terményekről jelentését a ministeriumhoz beadja, egyúttal mig ez évben beadja azon magvak jegyzékét is, melyekre jövő évi kísérleti termelésre szüksége leend, a gyűlés befejeztetett. Felhívás. Az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás alulírott soproni kerületi bizottsága, folyó évi szeptember hó 20-án megtartván alakuló közgyűlését, ezennel működésbe lép. Felhívjuk ennélfogva a soproni kereskedelmi s iparkamara kerületéhez tartozó törvényhatóságok, — mint a melyek területére ezen bizottság működése terjed, — összes iparosait, gyárosait s mezőgazdasággal foglalkozó köreit: miszerint ezen országos kiállítást, mely a maga nemében hazánkban legelső, tömeges részvételük állal minél fényesebbe és imposánsubhá tenni segítsek. Mert nagy és messze kiható czélok azok, melyek ezen országos általános kiállítás által eléretni szándékoltatnak. Czélja mindenekelőtt, hogy az ország termelőképességének hű kepét nyújtsa; hogy mindennemű találmánynak, újításnak és javításnak ismertetője és terjesztője legyen; hogy az eddigelé rejlett kincseket és tehetsegeket felszínié emelje; hogy a társadalom minden rétegében u közgazdaság iránti fogékonyságot előmozdítsa; hogy a termelőket és iparosokat öntudatra ébressze; hogy az önszemlélet alapján az összehasonlítások megtételére alkalmat nyújtson ; hogy a hazai termények és iparezikkek kelendőségét fejlessze s a külföldi verseny terjedését megakassza; hogy az előre haladottabb utánzására serkentsen; hogy uj összeköttetések létesítésére s tömeges, szolid vásárlásokra alkalmat nyújtson; hogy végül a műízlést fejlessze és a műipar czikkeiuek keletét előmozdítsa. Ily gyakorlati czélok elérése képezvén az országos általános kiállítás törekvését, a kiállítani szándékozóknak nem is szabad a gyakorlati irányt kiállítandó tárgyaiknál szem elől téveszteni, mivel csak cz uton lesznek képesek hazai iparunk s gazdaságunk életrevalóságát, gyakorlati értékét cs használhatóságát feltüntetni. Mert egyes szokatlan, rendkivüli, sajátlagos, talán magában véve igen érdekes, de a gyakorlati életben kevésbé elterjedt tárgyak kiállítása nem fog hasznára válni sem az országnak, sem magának a kiállítónak, de igenis az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges s meszsze távolba is elszállítható gazdasági terményeinkkel bárkivel is k iái íjuk a versenyt. A kiállítás csoportbeosztás! szabályzata felöleli a mezőgazdaság, kerteszet, szőló'szet, élő állatok, állati termények, erdészet, bányászat, kézmű-, gyáriés háziipar, közlekedésügy hajózás, egészségügy, nevelés és közoktatásügy, valamint a képzőművészet összes ágait, illetve fajait, a mennyiben azok az egyes csoportok szerint kibocsátandó külön utasításoknak megfelelnek és u magyar korona területén termeltettek, vagy lényeges részeikben előállíttattak. Robbanó és gyúlékony anyagok a kiállításból ki vannak zárva. A bejelentések a kerületi bizottságoknál nyújtandók be, azok átvételére azonban az alakítandó helyi bizottságok is jogositvák, kik azokat az illetékes kerületi vagy szakbizottsághoz küldik. \ A bejelentés határideje 1883. évi deczember Ini 31-én jár le. Utólagos bejelentésnek helye van 1884. évi május 1-jéig is, de ez esetben 10"/

0 nagyobb térdíj fizetendő. Csak azok a bejelentések vétetnek figyelembe, a melyek az országos kiállítási hivatal által kiadott bejelentő íven eszközöltetnek. A bejelentő ív két pelj dányban nyújtandó be. Ily bejelentési ívekkel kívánatra a soproni kerületi kiállítási bizottság, nemkülönben a helyi bizottságok szolgálnak. A tárgyak 1885. évi marczius l-(ői marczius 15-ig Budapestre beszálliíandók, oda- és visszaszállításuk a kiállítót illeti. A térd íjak • métereiikint a következők: AJ a fedett csarnokban: a) alapterület a szabadon álló tárgyak re- ] szere 8 frt; h") alapterület u falak mentében vagy fal mellett levő szekrénytér ii frt; c) falterület. 3 frt. Az a") és b) pontok alatt emiitett terület magassága 3 méternél nagyobb nem lehet, különben aránylag nagyobb térdíj fizetendő. BJ Alapterület a felfedett csarnokokban 3 forint. UJ Alapterület a szabadban Já frt. A fizetendő térd íj minimumakép a fedett csarnokban 1 méter, a szabadban Z méter állapíttatik meg A kiállítók költségén felállítandó külön pavillonok után tér díj nem fizettetik. A térdíjuak egy harmada a bejelentés elfogadását igazoló bejelentési ív visszaküldése, illetőleg átvétele alkalmával azonnal befizetendő, ellenkező esetben az országos bizottság az igénybe vett tér felöl máskép intézkedhetik. A térdíjuak második harmada 1885. évi június végén, a harmadik harmada a tárgyak elvitele előtt, fizetendő. További felvilágosításokkal a bejelentési ívek j hátlapjára nyomatott általános szabályzat szolgál. Ezeknek előrebocsátása után ismételten felhívjuk kerületünk összes iparosait , gyárosait « mező- ; gazdasággal foglalkozó lakosait, miszerint ugy saját \ jól felfogott érdekükben, mint hazafiúi kötelességük | tudatában ezen általános országos kiállításra minél \ előbb s minél tömegesebben jelentkezzenek. Mindennemű, a kiállításra vonatkozó levelezé- j sok, kérdezősködések, tudakozódások, valamint a j bejelentési ívek kiszolgáltatását kérelmező megkere- í scsek „az 1885. évben Budapesten tartandó orszá- I gos általános kiállítás soproni kerületi bizottsága elnökségéhez Sopronban" intézendök. Poríoköteles testületek és személyeknek ezen levelei, a küldő mi- ! Hőségének megjelölése melleit „hivatalos felszólítás i folytán portomentes" megjelöléssel látandók el. Kelt Sopronban, 1883. évi szeptember havában. Az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás soproni kerületi bizottsága. Tervezet Veszprém vármegye 1884. éri közigazgatási árt>a és gyámhatósági költségcetési előirányzata tárgyában. I. Közigazgatási tisztviselők rendes fizetése 46520 frt, uti átalánya 3250 frt, lakbére 8ico frt. III. Szolga személyzet fizetése 4300 frt, lakbére 800 frt. IV. Tiszti hajdúk ruházata 455 frt g6

r

''

t kr, hivatal szolgák ruházata 845 frt 58

50 kr, kapus ruházata I8I frt. V. Hivatalos helyiségek bérlete. Enyingi, zirczi és devecseri járásokban börtön helyiségek bérletére per 100 frt c= 300 frt, a törvényhatósági 5 börtön helyiségben lévő bútorok fentartására 100 frt, össesen 400 frt. VI. Irodai szerek, tűzifa és világítás. Irodai szerek, tűzifa és világításra 1241 frt 26

1 kr, 256 öl tűzifából 126 öl pr. 12 frt 95 kr, — 30 öl pedig a külhivatalok és börtönök részére helyi árak szerint pr. 17 frt = 2141 frt 70 kr, könyvkötő munkák és nyomtatványokra 1500 frt, a központi helyiségeknél fűtök, favágók és a megyei kőnyomda kezeléséhez felfogadandó szolgák fizetésére 500 frt, hivatalos helyiségekben bútorok fentartására loo frt, 5 járási szolgabírónak irodaátalánya évi 100 fort = 500 frt, összesen 3982 frt 96

5

" kr. VII. Útiköltségek és napidíjak. Utiátalánynyal nem biró tisztviselők hivatalos kiküldetése alkalmával 500 frt. VIII. Építkezések és biztosításokra, Az ösz szes m. házaknak fenntartására és javítására, kér menyek és csatornák tisztogatására, üveges munkákra, megyei épületek tűzkár elleni biztosítására 825 frt 28 kr. IX. Közigazgatásnál egyéb rendszeresített kiadások. Adó 3 frt 34 kr, megyei szolgák gyógyítására 50 frt, Késmárky-féle beltelek megvásárlása után fizetendő kamat 360 frt, összesen 413 frt 34 kr. X. Évenként előforduló, de pontosan meg nem határozható kiadások 1000 frt. Fokimutatás. I. Megyei tisztviselők és kezelő személyzet fizetése 46520 frt, utiátalányaik 3250 frt, lakbéreik 8100 frt. III. Szolga személyzet fizetése 4300 frt, lakbéreik 800 frt. IV. Szolga ' személyzet ruházata 1482 frt 5 5

20 kr. V. Hivatalos helyiségek bérlete 400 frt. VI. Irodai szerek, világítás és faszükséglet 5982 frt 96

50 kr, VII. Útiköltségek és napidíjak 500 frt. VIII. Épületek fönntartása és biztosítása 825 frt 28 kr. IX. Egyéb rendszeresített kiadások 413 frt 34 kr. X. Előre nem látott kiadások 1000 frt, mindössze 73574 frt 13

70 kr. Fedezet. Az 1883-ik t. cz. alapján az államkincstártól nyert javadalmazás 71600 frt, fekvő vagyon és kamatokból 416 frt, gyámi tartalékalapból 3010 frt, összesen 75026 frt. Egybevetés. Jövödelem összege 75026 frt, a költségvetésileg előirányzott szükséglet 73574 frt 13

70 kr, a jövödelem több 1452 frt 86

30 krral. lióday József s. k. m. főszámvevő. Ezen tervezetet megyénk állandó választmánya tárgyalván, a következő jelentéssel terjeszti a közgyűlés elé : Tekintetes törvényhatósági közgyűlési A vármegyének az 1884 évre előkészített költségvetési előirányzatát, kiváló figyelemmel az 1883. XV t. cz. rendelkezéseire, az 1870: XLII. t. cz. 14 §-h:>z képest beható tárgyalás alá vévén, azt a következő előterjesztéssel van szerencsénk bemutatni. A vármegye 1884 évi bevételeit és pedig: 1) állami javadalmazásból az 1883 XV. t. cz. alapján 71600 frtban 2) némely megyei ingatlanok és tőkék jövödelrneiböl 416 frtban 3) a 102/883 számú hatái'ozathoz képest a megyei gyámpénztárí tartalék alap járulékában 3010 frt s igy mindössze 75026 frtban találtuk megállapitaudóuak. A kiadásoknál, a megyei főszámvevő által készített tervezet I, II, és III. czimeit, a tisztisegéd és kezelő személyzet rendes fizetéseire, — ezek mellékjárulékaira, — valamint a szolgaszemélyzet rendes fizetése és lakbéreire előirányzott összegeket, azon megjegyzéssel, hogy a tiszti személyzet fizetéseit tárgyazó czimet, a t. törvényhatóság által az 1783: XV. t. cz. alapján alkotott szervezési szabályzat megállapodásaihoz képest, helyesbítettük, egyes részeiben, valamint végösszegeiben, miután a megalkotott szervezési szabványok rendelkezéseinek mindenben megfelel helybenhagyandónak találjuk. A szerkezetre nézve azonban óhajtandónak találjuk, hogy a tiszti-segéd és kezelő személyzet mellékjárulékaira, névszerint azok lakbéreire uti átalányaira előirányzott összegek, a melyek a tervezetben az I. czimhez fűzött mellékleteken vannak kitüntetve, ezen czim alól megfelelő helyükre, a II. czim alá helyeztessenek at. A IV. czim alatt a szolgaszemélyzet mellékjárulékaira, névszerint azok ruházatára és fegyverzetének fönntartására előirányzott 1482 forint 55 krt, kerekszámban 1472 frtban véljük megállapíthatónak. Az V. czim alatt, a zirczi, devecseri és enyingi járásokban szükséges börtönhelyiségnek bérletére előirányzott 300 forintot, egyenkint 100 forintot indokoltnak tartjuk, de a börtönhelyiségek bútorzatának föntartására fölvett 100 frt törölhető, mert a börtönök csekély bútorzatának fönntartására egy évre loo frt semmi esetre sem szükséges, s a mi csekély kiadás e czimen fölmerül, az a X. czim alatt előre nem látotl kiadásokra előirányzott összegből födözhetö. A VI. czimnél a szükségletet a következően véljük megállapitandónak, és pedig I.) szükséges a központban 126 öl tűzifa, ölét 12 frt 50 krral számítva 2.) 4 járási szolgabírói hivatalnál egyenként 6'/„ öl tűzifa ölét 17 frttal számítva (a veszprémi szolgabíró szükséglete a központnál vétetett számba) 442 frt tehát tűzi fára 2017 frt. 8.) irodai szerek és világítási anyagokra a szükségletet az arra hivatott tisztviselők meghallgatása után állapítottuk meg 4.) nyomdai költséségekre és könyvkötő munkákra szükséges 1500 forint 5.) favágásra és a megyei könyomdánal alkalmazott napszámos díjazására 500 frt, 6.) öt járási szolgabíró irodai átalánya 500 frt, s e czimnél mindössze 5672 frtot láttunk előirányozni indokoltnak a tervezetbe fölvett 5983 frt 96 krral szemben. A VII. czimnél az uti átalánynyal nem biró tisztviselők kiküldetéseiből fölmerülő kiadások födözésére, tehát napidíjakra és fuvarbérekre a tervezetbe fölvett 500 frttal szemben 250 frtot elégségesnek tartunk. A VIII. czimnél megyei épületek fönntartására, javítására és biztosítására, tekintettel arra, hogy a veszprémi pandurlaktanya és s. vásárhelyi megyeház, két oly épület, melyek mindegyike évenként nevezetes költségeket vett igénybe, még ez évben eladatni fog, a tervezetbe fölvett 825 frt 28 kr helyett 575 frtot irányoztunk elő azon meggyőződésben, hogy ezen öszszeg a kiadások födözésére elégséges is leend. A IX. czimnél közigazgatási egyéb rendszeresített kiadásokra 413 frt 34 kr helyett kerekszámban 413 frtot vélünk elöirányzandónak. Végre a X czimnél előre nem látottt kiadásokra 1000 fit helyett, miután minden lehető kiadásról az egyes címeknél gondoskodva van, 300 frtot elégségesnek tarjunk. Ezek szerint, előterjesztésünk elfogadása