Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-09-08

146 #"*•>• pro O C* bölcs tanácskozása tárgyává tenni és törvényhozási utón oly megoldásra juttatni méltóztassék, hogy egy­részt a megtörtént botrányok kérlelhetleuül inegtorol­tassanak és másrészről a magyar állameszme ellen a közel múltban elkövetett és a testvéries együttélést kizáró üzelmeknck egyszersmindenkorra eleje vétessék. Felolvastattak a belügyminister intézvényei, melyek szerint a megyének járások szerinti be­osztásáról, a szolgabírói székhelyek meghatáro­zásáról , valamint a tiszti segéd, kezelő és szol­gaszemélyzet illetményei meghatározásáról szóló megyei szabályrendelet jóváhagyatik, azon meg­szorítással, hogy a veszprémi és pápai járási szolgabiróságnál tervezett egy-egy díjnoki állo­más töröltetik, a megyei pénztárnok fizetése 1300 frt helyett 1200 frtban, a tiszti hajdúk és hivatal szolgák fizetése pedig 240 frt helyett 200 frtban állapitatik meg, végül az 5 járási állat orvos helyett csak 2 megyei állatorvosi állomás engedélyeztetik. A közgyűlés a minister rendelkezését tudo­másul vette, azonban a megyei pénztárnok fize­téséből levont 100 írtnak az utfentartási alapból fedezhetése iránt a közmunka, és közlekedési ministeriumhoz feliratot intéz, az állatorvosi ál­lomásokat Veszprém és Pápa székhelylyel 400 ft fizetés cs 200 frt utiátalánynyal rendszeresiti. Véghely Dezső alispán a megyei székház építésére vonatkozó iratokat bemutatván, jelenti, hogy kevéssel azután, hogy a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy mai megyei szék­házát két emelettel fölemelni fogja, arról- érte­sült, hogy a veszprémi királyi törvényszék elnöke a magyar királyi igazságügyi ministeriumnál meg­pendítette azon eszmét, hogy a mai megyei székház igazságszolgáltatási czélokra vásároltassák meg és alakitassék át. Mivel pedig a most jelzett eszme a törvényhatósági bizottság azon tagjai részéről, a kiknek az tudomására jutott, szintén kedvezően fogadtatott s mert maga a belügyministerium is alapjából uj megyei székház építése mellett nyi­latkozott, annak határozott kijelentése mellett, hogy ezen lépések nem a törvényhatóság nevé­ben, hanem egyedül általa, alispáni minőségben tétetnek, a m. kir. igazságügyi ministeriumnak a mai székházat megvételre fölajánlotta a magyar királyi pénzügyministeriumnál pedig lépéseket tett az iránt, hogy ezen ministerium nem lenne-e hajlandó, a tulajdonát képező ugy nevezett só­házépületet és annak telkét cserében vagy pénz­beli megváltás mellett átengedni. Az igazságügyi mkir. ministerium a mai s-:ékház megvásárlására hajlandó, a pénzügyministerium azonban a sóház épületre még nem nyilatkozott. Egyidejűleg be­mutatja a mkir. belügyministeriumnak azon leira­tát, a mellyel az 1884. évi január hó i-én már fö­löslegessé válandó vcs'.prc'nü és s. vásárhelyi pan­durlaktanyák eladását engedélyezi, és a megyei magánpénztárakat kezelő választmánynak azon előterjesztését, mely szerint a volt börtönépitési alap ez idöszerint a kamatokkal 8000 forintot tesz, és hogy az a ne/elési alapból a megyei székház épitcsi czéijaira kiszakítható a nélkül, hogy a nevelési alap az által föladatának teljesí­tésében a legkevésbé is gátoltatnék. A közgyűlés az alispánnak a megyei szék­ház építési ügyének tárgyalása körül követett eljárását helyeslő tudomásul veszi és határoza­tilag kimondja, hogy az előterjesztett indokok­ból, alapjából uj megyei székházat fog építeni; továbbá a börtönalapot a nevelési alaptól elvá­lasztja, s a mennyiben az uj megyei székházban közigazgatási börtönről is gondoskodva leend, eredeti rendeltetéséhez képest a megyei székház építésére fölhasználja; a csendörségi intézmény fárasztó gyaloglásuk után, a kristály tiszta, jég­hideg italt. Az idő gyorsan halad s igy rövid pihenés után eny-egy borostyán indát tépve emlékül visszaindulunk ahoz a kellemes kis lakhoz, hol a szives vendég-látók már terített asztallal várják a jólkifaradt hegymászókat, kik közül a vissza téiés még annak is meghozza ismét kedvét a ki fel felé törekvés közben legjobban zúgolódott. A kitűnő kedvvel elköltött hosszú ebéd s a zöldes gyűrűvel ékeskedő topár szinü tüz ital nem szo ul az én dicséretemre; hanem a jó Sz... a bácsi panaszát nem lehet el feledni, a ki nagyon elégedetlen volt vendégeivel, mert ugy mond „soha s m láttam én olyan kirándulókat, a kik 5 li-er bor mellett elfogyasztanak 2 hectoliter vizet!" s panasza csakugyan méltó volt, mert a borért csak a pinczébe, mig a vizért ugyan csak messze kellett fáradni. Hogy a Somlyó szépsége is fokozódhatik, azt akkor tapasztalja az ember, midőn a lenyugvó nap sugaraitól aranyozva lát mindent maga kö­rül; hanem azért mégis abba kell hagyni a gyönyörködést, mert a társaság nőtagjainak eszükbe jut a Savanyú Józsi! . . . . s nem kell több, hogy siessünk mindnyájan összeszedni a vár látogatása alkalmával gyűjtött félig már hervadt virág bokrétáinkat s azután elégedetten mondunk köszönetet a vendég szerető háziaknak s kívánunk nekik jó időt a szépnek Ígérkező ne­mes szöllö termés' megéréséhez s a nap búcsú sugaraival együtt bucsózunk mi is és elhagyjuk gyönyörű fekvésű hajlékukat, hogy az élvezete­sen eltelt napot követő éjjelen is otthon álmod­hassuk át elmúlt éleményeinket. életbeléptével fölöslegessé válandó megyei ingat­lanokat, névszerint a veszprémi és s. vásárhelyi pandúr laktanyákat nyilvános árverésen eladatja, mégis a mai megyei székházat, valamint a tiszti ügyészi s számvevői épületet az igazságügyi mi­nisteriumnak méltányos vételár és fizetési fölté­telek mellett átengedi, végre a királyi kormány­nyal még szükséges tárgyalásoknak a megye nevében leendő folytatására, jelesen a mai szék­ház eladása iránti szerződés megkötésére, a ma­gyar királyi pénzügyministeriummal a sóházépü­let elcserélésére, illetőleg megvásárlására és a veszprémi és s. vásárhelyi laktanyák eladása ügyének vezetésére az alispán elnöklete alatt Kemenes Ferencz, Kenessey Pongrácz, Kovács Imre, Ruttner Sándor, Brenner Lőrincz, Róthau­ser Mór, Szabó Imre, Pöschl Károly, Tóth Jó­zsef, Virágh János, Lakat Mihály, Ihász Lajos, Gulden György, Barcza Bálint, Pados Lajos, Woita József, Antal Gábor, Konkoly Lajos, Sza­badhegyi Kálmán, Kiss László, dr. Koritschoner Lipót, Békássy Károly, dr. Fenyvessy Ferencz, Anyós Tivadar, Anyós László, Bula Theophil, Fodor Gyula, André Gyula, Csapó Kálmán, id. Purgly Sándor, Bibó Dénes, ifjú Bélák István, továbbá a törvényhatósági jegyzők, a tisztiügyész, főszámvevő és pénztárnokból álló küldöttséget azon megbízással küldi ki, hogy a megyei szék­ház, valamint a veszprémi és s. vásárhelyi pan­dúr laktanyák eladása, valamint a sóháztelek el­cserélése vagy megvásárlása kérdéseiben a me­gye nevében teljhatalommal intézkedjenek. Olvastatott a megyei magán pénztárakat kezelő választmánynak véleményes jelentése, melyben a közgyűlés által odaulalt kérvény kö­vetkeztében azt javasolja, hogy a veszprémi nagy gymnasiumnak főgymnásiummá való átala­kítása és fentartása érdekében szükséges költsé­gek részbeni fedezése czéljából a nemesi felkelési, most nevelési alapnak rendelkezés alatt álló, és 2400 frtot tevő kamataiból az 1884. évi január elsejével kezdődő fél-fél évi időközökben fizetendő 250-250 frt azaz évenként 500 forintot akkép szavazzon meg a közgyűlés, hogy az esetben ha a jelzett alap rendeltetésétől elvonalni, vagy bár­mely ügy érdekében felhasználtatni szándékoltat­nék, az 500 frt évi segélynek megfelelő 10,000 ft töke, mint Veszprémmegye alapítványa a vesz­prémi róm. kath. gymnasiumi bizottság rendel­kezése alá bocsáttassák. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag emelte határozattá. Dr. Bezerédj Viktor t. főjegyző az igazoló választmány részéről bemutatja a f. évben kilé­pendő választott bizottsági tagok névsorát, és egyúttal javaslatot tesz a választás vezetésével megbízandó elnökök kijelölése iránt is. A tör­vényszerinti kilépés, lemondás vagy elhalálozás folytán üresedésbe jött bizottsági tagságra nézve a választások határnapja kitűzésének az octóber hóra egybehívandó rendkívüli közgyűlésre ha­lasztása mellett, a választások vezetésére, kije­löltettek és előzetesen az elfogadás tárgyában nyilatkozat tételre felkéretni határoztattak a következők: Veszprém város I. alválasztó kerü­letében : Csolnoky László, Il-ikban dr. Kenessey Pongrácz, Ill-ikban Nagy Károly, Pápa város I. alválasztó kerületében: Zárka Dénes, a II-ikban Kiss László, a márkói választó kerületben : Eißel Ferencz, mencshelyiben : Virág- János, nagy­vázsonyiban : Androvits Imre, Papkesziben: Ko­pácsy Viktor, várpalotaiban : dr. Paloiay Ferencz, peremartoniban: Bezerédj Imre, rátóthíban: La­kat Mihály, szentgáliban: Gaál Imre és Tóth József, tótvázsonyiban: Kovács Gábor, városlödi­ben: Rőthy Mihály, vámosiban: Mozgay Antal, vörösberényiben: Pöschl Károly, csögleiben: Sarlay Károly, devecseriben: Barcza Kálmán, dobaiban: Steiina Vincze, gyepesiben: Szalat­kay István, k. iszkáziban; Martonjalvay Pál, kislödiben: Forintos István, nagypiritiben; Ko­vács Elek, noszlopiban: Noszlopy Gyula, pad­ragiban: Ihász Lajos, somlyó-vásárhelyiben : Dc­vits József, tósokibau: Reé Jenő, tüskeváriban : Gulden György , adászteveliben : dr. Fenyvessy Ferencz, csóthibán : Hencz János, dabronyiban : Barcza Bálint, jakéiban : Galamb József, nyárá­diban: Szenté János, nagy-démiben: Szabadhegyi Kálmán , pápa-teszériben: Horváth János, pápa­kovácsiban : Néger Ágoston, salamoniban: Bar­thalos István, szűcsiben: Nuukovics János, taká­csiban : Szilágyi József, ugodiban : Antal Gábor, vaszariban: Lukacsek János, ácsteszériben: báró Fiáth Pál, b. nánaiban: Hegedűs Pál, esztergáriban: Ányos Tivadar, láziban: Molnár István, b. m. szombathelyiben: Hunkár Sándor, oszlopiban: Várady Lipót, rédeiben: Hunkár Mihály, tecsi­ben: Forintos Endre , zircziben: Ányos László, b. fökajáriban: Tóth Kálmán, enyingiben: Szűcs János, lepsényiben : id. Purgly Sándor, m. komá­romiban: Vida Antal, siófokiban if. Bélák István, szilasbalhásiban: Csapó Kálmán rnegye bizott­sági tagok. Előző közgyűlés dr. Fenyvessy Ferencz biz. tag. indítványára a korcsmák és egyéb mulató helyeknek vasárnap és ünnepeken az is­teni tisztelet tartama alatt zárva tartása iránt szabályrendelet tervezetének kidolgozásával a me­gyei alispánt bizta meg, ki azt elkészítvén, tár­gyalás alá terjeszti. A közgyűlés a szabályrendeletet egész ter­jedelmében elfogadta. Hasonlókép tárgylatatott és elfogadtatott a gözcseplö s egyéb gazd. gépek körül foglal­kozó munkások testi épségének megóvásáról szóló szabályrendelet. Elnöklő főispán kinevezte dr. Rákosi Mórt a devecseri járás területére tiszteletbeli járás or^ vossá. Dr. Weser Jakab m. komáromi és dr. Csillag Gyula lepsényi orvosok oklevelei kihirdettettek. Felolvastatott a megyei gazd. egyesület azon levele, melyben a törvényhatósági bizott­ságnak köszönetet mond az egyesület iránt ta­núsított érdeklődés és támogatásért. Szives tu­domásul vétetett. Felolvastatott Győr megye átirata, melyben az árvízkárosultak számára gyűjtött könyörado­mányokat köszöni meg. Györmegye közönségének a marhasónak le­hető olcsó áron leendő árulása tárgyában a mi­nisteriumhoz intézett felirata hason szellemű feli­rattalpártoltatik. Aradváros polgármestere megküldte azon kimutatást, mely az aradi 13 vértanú emlékére emelendő szobor-alapjavára kibocsátott egyforin­tos elismervények beváltását tünteti fel. E ki­mutatásból kitűnik hogy megyénk más me­gyéhez képest jelentékeny összeggel adózott a hazafiság oltárára. A számvevői előterjesztés alapján Marczaltö község ellen kitüntetett lelencz ápolási díj ügyé­nek tárgyalásánál felszólal dr. Fenyvessy Ferencz, hosszabb beszédben ismerteti azon okokat , me­lyek Marczaltö községét a felszólalásra iuditák. Okmányokkal bizonyítja állitásait. A közgyűlés I — mivel Marczaltö törvényes határidőben nem felebbezett, az ápolási díj befizetését elrendelte. Alispán Fenyvessy kérésére megígérő. hogy a befizetés módja a lehető legelviselhetobb leend. j A közlekedési minister tudatja, hogy a I gyó'r-zirczi vasút előmunkálati engedélye még egy évre kiterjesztetett. j Pápa város utczakövezési előirányzata elfő- J gadtatott. Tóth Lajosnak az egyházakat illető tagosztá- j lyi törvényes járandóság után reájuk kirótt perkölt- j sédek befizetésére kötelező városi képviselő tes­tületi határozat ellen beadott felebbezése tárgyat- I tatván, folyamodó vitás kérdésével a törvény és I perutjára utasíttatott. i Szelestei Lajosnak a pápai gyámpénztár- j noki állomás betöltése ellen beadott felebbezése tárgyaltatván , a választás helyben hagyatik. ; Veszprém város szervezési szabályai hely- • ben hagyattak. 1 A megyei magánpénztárakat kezelő vá- j Jasztmány 1882. évi számadásai a számvevőség által megvizsgáltatván, jóváhagyattak. Az itt ' kezelt alapok összege következő: 1. Nemesi fol- í kelési, most nevelési alap: 65,286 frt 28 7 /, 0 ; 2. árva és ösztöndíj-alap 16,136 frt 56 kr. 3. Neve­lési alap 5,150 frt 7g 5 ' ll} kr, 5, eladott megyei házakból 1,897 ft &2 ki', összesén 95,314 ft 78 l3 / 10 Somogy megyének a vásárra hajtott, vagy bármely uton eladott sertéseknek igazolványok­kal ellátására vonatkozó intézkedése tárgyában az alispán bízatott meg a ra. gazdasági egyesü­lettel érintkezésbe lépni. i = A történelmi képcaarnok. A me­gyénk által az országgyűlésen indítványozott tör­ténelmi arczképcsarnok ügyében a legutóbb a vidékre kibocsátott felhivás folytán — mint a jelentésekből kitűnik — az ország számos vidékén megindult a mozgalom, söt egyes vidékeken az ily történelmi képek kikutatását és beszerzését célzó bizottságok is alakultak és alakulnak. A végrehajtó bizottság egyik tagja ugyancsak ez ügy előmozdítása érdekében legközelebb körutat is fog tenni Magyarországban, hogy több helyen személyeseu is közrehasson az ily képeknek át­engedését illetőleg. Pápa város polgármesterének évi jelentése. (Folytatás.) A pénztárak állása és adóügy. A városi pénz­tár hivatal jelentése szerint ezeknek állását a követ­kezőkben van szerencsém előterjeszteni: államadó­ban: hátralék az 1881. évről átmaradt 21,854 frt 41 kr; az 1882. évi előírás leszámítva a közvetlen fi­zetőket 93,154 fit 64'/, kr, összes tartozás 115,009 frt 5'/, kr; ebből az 1888. év folytáu leíratott 12,825 frt, maradt tartozás 102,183 frt 747, kr, 1882. évi deczember 31-ig befizettetett 89,315 frt 19 kr; hát­ralék maradt 1383. évre 12,868 frt 55V, kr. Közpénztárt illetőleg: Az 1882-ik évre ció'ira­tott 78915 frt 85'/, kr, valósággal befizettetett 64130 fit 12'/, kr, rostantiábaii maradt 14785 fit 73 kr, a befizetett összeg tehát volt mint fent 64130 fit 12 V, kr, a zárszámadás szerint kifizettetett 63251 frt 68 s /« kr, marad készpénz 1883-ra: 878 frt 43V* kr. Árvapénztár. Az 1882-ik évi összes, bevétel 115461 frt 4 kr, összes kiadás 21180 frt 16 kr, marad 1883-ik évre 94280 frt 88 kr. Ez alapot fe­dezi : bekeblczctt adóslevelek 92536 Irt 33 kr, hát­ralevő kamut 1527 fit 62 kr ?j készpéuzben 216 frt 93 kr, összesen 94280 frt 88 kr. Alapítványi pénztár. 1882-ik évi összes bevé­tel 62969 frt 1 kr, összes kiadás 3031 frt 65 kr, marad 1883-ik évre 59937 frt 36 kr. Ezt fedezi be­keblezett adóslevelekben 56991 frt 70 kr, hátralevő kamatokban 2669 frt 71 kr, készpénzben 275 frt 95 kr, összesen 59537 frt 36 kr. Ruszék plébánia alap. 1882-évi összes bevétel 334 drb arany 54695 frt 48 kr, összes kiadás 3400 frt 58 kr, marad 1883-ra 334 drb arany és 51294 frt 90 kr. Ezt fedezi bekeblezett adóslevelekben 334 db arany 44287 frt 50 kr, hátraléki kamatokban 2449 frt 62 kr, készpénzben 4557 frt 78 kr,- összesen 51294 frt 90 kr és 334 drb arany. Ruszék rokon alap. Az 1882-ik évi összes be­vétel 26418 frt 61'/» kr, összes kiadás 268 frt, ma­rad 1883-ik évre 26150 frt 61'/. kr. Ezt fedezi be­keblezett adóslevelekben 24628 frt, hátralevő kama­tokban 1187 frt 37 kr, készpénzben 335 frt 24'/, kr. összesen 26150 frt 61 '/, kr. Ruszék .szegény alap. Az 1882-ik évi összes bevétel 14634 frt 73 kr, összes kiadás 615 frt, ma­rad 1883-ik évre 14019 frt 73 kr. Ezt fedezi be­keblezett. levelekben 13386 frt, hátralevő kamatok 622 frt 68 kr, készpénzben II frt 5 kr, összesen 14019 fit, 73 kr. A városi takarékpénztár. Az 1882-ik évi ösz­szcs bevétel 2334 frt 43 kr, összes kiadás 533 frt 90 kr, marad 1883-ik évre 1800 frt 53 kr. Ezt fe­dezi bekebl. adóslevelekben 1787 frt, hátraléki ka­matokban 6 frt 97 kr, készpéuzben 6 írt 56 kr, ösz­szeseu 1800 Irt 53 kr. Polgári ápolda alap. Az lS82-ik évi összes bevétel 10G10 fit 72 kr, összes kiadás 1610 frt 72 kr, marad 1883-ik évre 15000 frl. Ezt fedezi be­keblezett adóslevelekben 14119 Irt. hátraléki kama­tokban 835 frt 40 kr, készpénzben 45 frt 60 kr, összesen 15000 frt. A gyámi tartalék alap. Az 1882-ik évi összes jövedelem 8409 frt 20 kr, összes kiadás 300 frt, marad 1883-ik évre 8109 frt 20 kr. Ezt fedezi be­keblezett adóslevelekben 8000 frt, készpénzben 109 frt 20 kr, összesen 8109 frt 20 kr. Alapítványi tartalék alap. Az 1882-ik évi be­vétel 7941 frt 91 kr, összes kiadás 1337 frt 39 kr, marad 1883-ik évre 6604 Irt 52 kr. Ezt fedezi be­keb'ezeít, adóslevelekben 5758 frt S7 kr, hátraléki kamatokban 826 frt 55 kr, készpénzben 19 frt 10 kr, összesen 6604 frt 52 kr. Temető pénztár. Az 1882-ik évi összes bt vé­tel 1742 frt 23 kr, összes kiadás 153 frt. 56 kr, marad 1883-ik évre 15S8 ht 66 kr. Ezt fedezi egy takarékbetéti könyv szeriut 1459 frt 66 kr, 2-ik tak. betéti könyv szerint 94 kr, hátralékban többeknél 86 frt, készpénzben 42 frt 6 kr, összesen 1588 frt 66 kr. Népnevelési és tanügy. A pápai államilag s<­gélyczett polgári 4 osztályú leányiskolába az 1831 — 2-ik tanévre beíratott 90 leány, apáczáknál beíratott 464 leány, a r. kath. 6 elemi osztályba 432 fiu, a helv. hitv. 2 e. osztályba 74 fiu, 79 leány, az ág. hitv. 2 e. osztályba 67 fiu, 87 leány, az izr. elemi iskolába 241 fiu, 215 leány, a városi rajziskolát lá­togatta 66 íiu, a kereskedelmi iskolát 32 fiu, a va­sárnapi iskolába a kath. elemi iparos tanoncz beíra­tott 161 fiu, 61 leány; összesen 1073 íiu, 996 le­ány. Apáczáknál az óvodát látogatta 105 fiu, 150 leány. A városi óvodát látogatta leány és fiu össze­sen 80. Népesedési mozgalom. Született Pápán össze­sen 563 ezek kö/.űl törvénytelen 62. Meghalt össze­sen 547. A meghaltak közt volt egy öngyilkos, vé­letlen szerencsétlenség által halt. meg kettő. Az el­haltak közt volt 70—80 éves korú 31, 80—90 éves 12, 90—100 éves 4. - Házasság köttetett a négy vallásfelekezetnél 149. Megeinliteudőtiek vélem még, hogy 1863 évtől 18S2 ik év végéig IS év alatt meg­halt Pápán összesen 10402 egyén, esik tehát egy évre átlag 577"/,, — a legnagyobb halálozás volt 1866­han 1055, ezek közt 387 kolerában halt meg, 100 vörheiiyben és 104 sorvadásban. 1873-bau meghalt 925 esyén, ezek közt kolerában 242, sorvadásban 160. 1874-ben meghalt 65S egyén, ezek közt him­lőben 80, köhhiuutban 28, sorvadásban 121. 1878­ban meghalt 650. ezek közt ránggörcsben 41, tüdő­lobban 43, köhhurutban 56, kanyaró 46. A legkisebb halál oy.ás 18 év közben'volt 1867-ben 457, — ez— után 1875-bcii 475,— 1879- cs 1880-ban 473. Pápa váiosában létező kórházakban é< a pápai elmebeteg ápoldájábau az lSt2-dik év folyamában ápolt egyének részletes kimutatása. Irgalm. iin i kór­házban ápoltatod 3?2, női kórházban 53, az izr. kór­házban 21, az elmebeteg ápoldátait 9, összi sen 455. Irg. r. kórházból gyógyulva elbocsáttatott 324, a 1 ői kórházból 34, az izr. kórházból 16, az elmebeteg ápold. 1, összesen 375. Irg. r. kórházból javultan elb. 18, a női kórházból 6, az izr. kórházból 1, összesen 25. Irg. r. kórházból javulallan elb. 12, női kó.hizból 3, összesen 15. Irg. r. kórházban meghalt 10, a női kórházban 5, az izr. kórházban 1, összesen 16. Irg. r. kórházban visszamaradt 8, a női kórházban 5, az izr. kórházban 3, az elmebeteg ápold. 8, összesen 24. Irg. r. kórházban ápolási nap 4404, a női kórházbau 1679, az izr. kórházban 382, az elmebeteg ápoldá­bau 2837, összesen 9302. Szegény ügy. A házankénti koldulás beszün­tetése folytán a város szegényeit részint az e czélra szolgáló alapítványok kamataiból, részint a házi pénz­tárból, de minden külön kivetés nélkül segélyezte. A hetenkénti segélyezettek száma volt 1882-ben 127 egyén, ezekre kiosztatott egész éven át 3314 frt 60 kr. A házi szegényeknek a lefolyt évben kiosztatott 373 frt 19 kr. A nőegyletnek árvagyermekek ellá­tására havonként 6 frt 50 kr, egész évre 738 frt. A megyei nyilv. betegápolási alaphoz mult 1882-r 800 frt. Lelcnczck után a bécsi lelenczháznak 1246 írt 43 kr. Itthon ápoltak után 81 frt 84 kr. Vidéki kórházaknak megelőző évekről 178 frt 25 kr. lrgal­masoknak 1881-ik évről hátramaradt. 95 frt 20 kr. Techet gyógyszerésznek szegények számára kiszol­gált gyógyszerekért 31 frt 15 kr. Városmajorban a bujakóros betegek részére fennálló kórházba 52 frt 99 kr. Bujakórosoknak Gyeire szállításért 6 frt 60 kr. Szegények számára koporsó és sirásáse'rt 42 frt, összesen 7460 frt 25 kr. Ezen összeg fedezésére szolgál a városi alapítványi nénztárbtiu a koldqsoK

Next

/
Thumbnails
Contents