Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-08-26

A tüz keletkezésének oka 2 ízben gyújtás, 2 ízben véletlen baleset, mig 4 esetben nem volt kipuhatolható. Közmunka. 1882. évre összeiratott gyalog napszám 5628, ebből leszolgáltatott 3399, megváltatott 1575, leíratott 204, összesen 5178 napszám, hátralék maradt 450 napszám. — Igás napszám összeiratott 1358, ebből leszolgáltatott 992, megváltatott 330, összesen 1322 napszám, hátralékban maradt 36 nap. (Folyt. kövO A lepsényi ekeverseny. Figyelmeztetjük a t. gazda-közönséget, hogy a lepsényi ekeverseny jövő szombaton szeptember í-én lesz. Elnök Gróf Esterházy Móricz ur ö méltósága külön levélben kérte fel a bíráló bizottsági tagokat, s a még hiányzókat a hely szinén fogja felkérni. — A Jury g órakor a számára készített helyiségben megalakul, eljárását megbeszéli, s a bírálatot pontban io órakor megkezdi. A bírálati eljárásra nézve következő pontozatok részben javaslatok szolgálnak irányadóul: 1. A bírálat a rovatokba jegyzett értékszámokkal történik, a legmagasabb szám a legjobbat jelenti — a rosz O-val jeleltetik. 2. A barázda mélységének a hármas ekéknél tarró földben 14 cm. — szántottföldben 16 - kettős ekéknél 18 cm. kell lenni, a mely cm szabályszerű mélység 10 értékszámmal jegyeztetik ; minden centiméter kevesebb mélység egy számot vészit, s minden 2 centiméter több mélység egy értékszámot nyer tizen felül. 3. A barázda szélessége a hármas ekéknél 61% — a kettős ekéknél 42 centiméterrel szabályszerűnek vétetik, és 10 értékszámmal jeleltetik ; minden centiméter kisebb szélesség egy számot veszít, — nagyobb szélesség azonban figyelembe nem vétetik. 4. A vonó erő szükséglet annyi értékszámmal jeleltetik, a hányféle eredmény az erő-mérő szerint feljegyeztetett, — a legkisebb vonó erő szükséglet kapja a legmagasabb értékszámot. 5. Az eke sulyja, és ára csak tudomásul jegyeztetik fel, s értékszámot nem nyer, de egyenlő értékszámok esetén az olcsóbbság dönt, 6. Egyéb rovatokkali elbánás felett a Jury alakulása alkalmával — reggel 9 órakor — fog megállapodni. 7. A szántás különbség nélkül négyes ökör fogatokkal történik, a fogatok és területek egyenlő sorszámot nyervén, az ekék közt sorshúzás utján 31-én délben kiosztatnak. 8. Próba szántás 31-én délután, ugy a verseny napján reggel 8 óráig egy külön területen történhetik, de minden versenyző tartozik 9 órakor fogatával és ekéjével a tarró területén készen állni és adott jelre a szántást megkezdeni; a programmtól eltéröleg a szántás elébb a tarrófoldön, utóbb a szántottföldön történik. Minden négy ekéhez felügyelőül egy rendezöbizottsági tag fog vállalkozni. 9. A versenyző czégek, vagy azok megbízottjai nincsenek jogosítva az ekék bírálata alatt más versenyző területére lépni, — és a közönség is felkérendő, hogy a szántást össze ne tapossa, s a bírálókat zavartalanul engedje működni. 10. Ugyan azon nemű, s jegyű ekékből, ha esetleg több állitatnék ki, csak egy versenyezhet, és a tulajdonos tartozik előre kijelelni, melyiket kivánja biráltatni. 11. A Jury 2 csoportban működik, egyik a hármas és négyes — másik a kettős és különleges ekéket bírálja — a különleges eke csak disz oklevelet nyerhet. 12. A birálat megkezdetvén megszakítás nélkül folytattatik és végeztetik be. Ezen eljárási módozat a versenyzőkkel 31- én közöltetni fog. A kis gazdák jutalmazására 5 db szecskavágó és 5 db. kézi szórva vető gép diszes helyen lesz.köz szemlére kitéve mint a veszprém megyei egyesület ajándéka s azt elnök gróf ö méltósága a gazda körök elnökeiből álló bizottság élén fogja az illetőknek átadni, s az arról szóló okiratot felolvasni. A gép-kiállítás egy átalakított júhakolban nem csak czélszerüen, de ízletesen is lesz elrendezve, s ugy ez, mint az egész helyiség lobogókkal, s gályákkal díszítve leend. A versenytér melletti erdőben van az étkező sátor hol egyszerre 200 egyén étkezhetik. A verseny igen érdekesnek ígérkezik s lapunk mindkét szerkesztője által képviselve leend. Reméljük ezt különben a közügy minden barátjától, eddig az volt a hiba, hogy az egyesület nem ad élet-jelt magáról, most az nem hibázik, a közönség is tegye meg a mngáét. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának 1883. évi szept. hó 3-án tartandó évnegyedes re?ides közgyűlésében tárgyalás alá kerülendő ügyekről Tárgymutató. 1. A m. kir. belügyministerium 34571./

III. b. intézvénye a meg}

r

ének járások szerinti beosztása, a szolgabírói székhelyek meghatározása, valamint a tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-személyzet számának és illetményeinek megállapításáról szóló megyei szabályrendelet tárgyában. 2. A m. kir. belügyministeriumnak 44300/IX. számú intézvénye, melylyel a folyó évi marczius hó 5-én tartott közgyűlésének azon határozatát, mely szerint a Vinár községi árvaértékek fedezetére beszámított, de át nem adott GyöríFy Gábor-féle adóslevélben fogl.lt 73 frt 187j kinyi tőke és az azután járó kamatok a megyei gyámpénztári tartalékalapból pótoltatni rendeltetnek, — jóváhagyja. 3. A közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumnak 21474. sz. a. kelt intézvénye, a melylyel az országos közmunka kivetését és a közmunka váltsági áraknak folyó évre történt megállapítását tudomásul veszi. 4. Győrmegye átirata, melyben az árvízkárosultak szamára gyűjtött könyöradományokat köszöni meg. 5. Kolozsvármegye közönségének a közigazgatási tisztviselőknek magán ügyeikben vasúton való utazásaik alkalmával az állami tisztviselőkkel egyenlő kedvezményekben leendő részeltetése tárgyában a képviselőházhoz intézett, felirata. 6. Győrvármegye közönségének a marha-sónak lehető olcsó áron' leendő árulása tárgyában a m. kir. pénzügy, földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett felirata. 7. Arad város polgármesterének kimutatása az aradi 13 vértanú emlékére emelendő szobor-alap javára az ország törvényhatóságainak bizottsági tagjai által beváltandókul kibocsátott egy forintos elismervényeket tárgyazólag. 8. Torda-Aranyos megye közönségének a magyar büntető törvénykönyv életbe lépte előtt a közigazgatási hatóságok jogköréhez tartozott kihágást ügyeknek a kir. törvényszékek, illetőleg kir. járásbíróságoktól elvétele és visszaadása tárgyában a m. kir. belügymiiiisteriumhoz intézett felirata. 9. A Veszprém megyei gazdasági egyesület levele. 10. A Szilas-balhás községben felállítandó gyógyszertárra vonatkozó iratok. 11. A megyei tiszti ügyész előterjesztése a. Kral Ferencz, herendi lakos, mint eladó és Veszprém törvényhatósága mint vevő között létrejött adásvevési szerződésre vonatkozólag. 12. Lázi község képviselő testülete által áz 1881. évi községi költségvetésről felvett jegyzőkönyv. 13. Számvcvői.cló'tcrjesztés aDaczkiféle lelenczek után felmerült költségeknek Marczaltö község által leendő fedezése tárgyában. 14. B. M. Szt. László községnek az 1881 évi községi költségvetésre vqnatkozó iratai.. nem tudta megoldani a feladatot, hogy esakn'em kedély

1

, cleg lett. Később részt vett Sch. a Deák-mauzoleum nemzetközi pályázatán. Az ő terve nagy feltűnést keltett a szakkörökben és a jury ülésén nyilvános jegyzőkönyvi elismerést nyert. 1877-ben elvált Ybltől. Művészi természeténél' és irányánál fogva el15. Dr. Weser Jakab m. komáromi lakos köz- I batározía, hogy az iparművészeti és díszítési tanul] mányokra adja magát és alapos képzettségénél s uiűizlésénél fogva nem sokára annyira vitte, hogy kineveztetett az ipar művészeti múzeum titkárává. Kz állásában bő alkalma nyílott" tanulmányait az iparművészet legkülönbözőbb szakmáiban folytatni és kiegészíteni. Leginkább a régi magyar mú'iparral foglalkozott és e téren működésének teremtő és buzdító hatása volt. A királyi pár ezüst lakodalma alkalmával a főváros őt bizta meg a diszfelirat szöveglapjainak művészi díszítésével. Schickedanz e czélból a Corvincodoxek díszítési nyomán indult és a magyar ornamentika fénykorát vette mintául. Ily okmányokat Egy fiatal építésszel sétáltam a minap végig a j többet készített, melyek nagy feltűnést keltettek. Sugárúton, Európának e legszebb utczáján, mely most j Az okmánydiszités és miniatűré-festészet terén olyan fiatal, hogy valamennyi foga ii.ég ki sem nőit j elismert tekintély lett és mint ilyen legutóbb az orsz. ségi orvos tudori oklevelének kihirdetése. 16. A ni. kir. építészeti hivatalnak előterjesztése a L. Patona községnél fentlcvö 1 írt 60 kr közmunka tartozás leírása tárgyiban. 17. A kir. építészeti hivatalnak előterjesztése a Vaszar községnél fennlévő 3 frt 80 kr közmunkatartozás leírása tárgyában. Kolossodry József, in. főjegyző Fővárosi levéi. már is olyan szép, hogy a külföldi vendégek nyitott szájjal bámulják a szebbnél szebb palotákat, díszesebbnél díszesebb villákat és stylszerű nyári lakoka!, melyek e sugár-egyenes utczat díszítik. Fiatal épitész barátom sok mindent beszélt nekiállitás központi bizottsága által a kiállítás egyik diszokmányának tervezésével is megbízatott. Sokoldalúságáról tesz bizonyságot, az is. hogy. ő tervezte a nemz. múzeum lépcsőházában elhelyezett díszes üvegfesténű ablakok kartonjait; készített diszkem az építészetről, orról a művészetről, melyet a í bútorokhoz és szobaberendezésekhez rajzokat és termeg fagyott zenének szoktak nevezni. Elmondta löb- | veket, arany és ezüst díszmunkák tervezeteit email bek között, hogy 25 év előtt, oly hanyatlás volt az | és fiiigran mintákat, fayence és majolika tárgyak építészetben, hogy sem üzleti sem művészi szempontból nem igen különböztették meg egymástól uz architektet a — kőmives mestertől. Megvallom, hogy nem igen hallgattam fiatal barátom csevegését, hanem annál jobban belemélyedtem a pompás uj villák nézésébe mert noha állandóan a fővárosban lakom, csak két hétig ne legyek a Sugárúton, mindjárt akad egy-egy uj palota vagy villa, ami oly hirtelen épült fel mintha csak a földből nőtt volna ki. — Vájjon ki tervezte ezt a pompás oniumcntumot? kérdem egy mór ízlésű villára mutatva. — Schickedanz! monda fiatal barátom és tovább csevegett. Nekem egy gót izlésii palota ragadta meg figyelmemet. — Hót a palota díszítése kitől ered? — Schickcdanztól! volt ismét a válasz. — Hát azt a tornyos kis nyári lakot? — Schickedanz! — Schickedanz, Schickedanz és örökké csak Schickedanz. Hát annyira keresett ember cz a Schickedanz? kérdem csodálkozva. — Lássa uram, mennyire nem tudjuk mi méltányolni a mi jeleseinket. Ön nem tudja ki Schickedanz! Menjen ki külföldre, ott majd megmondják önnek, hogy az egy nevezetes magyar épitész, a ki . . . Kezdett érdekelni épitész barátom előadása s kértem, hogy isméiteken meg a kitűnő épitészszel. Azt hiszem, hogy a nagy közönséget is érdekelni fogja ki az a kitűnő művész, kinek építészetimii- és díszítési iparunk oly sokat köszönhet és ebben a meggyőződésben leirom, hogy mit tudtam én meg a sokoldalú építészről. Schickedanzot Késmárkon nevelték szülei, kik gazdálkodók voltak és a 48-diki szabadságharezbau mintáit, kovácsolt vasmüipar-mintákat. és tömérdek sok egyéb plasztikus, festészeti és architektorikus munkát. A Deák-szobor nemzetközi pályázatán Huszárral együtt vett részt, amennyiben az architektorikus munkában tényleg közreműködött az I. pályadíjt nyert szobrászs.al és a talapzat elkészítésével csakugyan ö bízatott meg. Az országház pályázatán Freund Vilmos cpl— j lészszcl szövetkezve vett részt és páJyaművük az első három díj egyikét nyerte. A Kálviutéri szökőkút pályázatán az ő terve művészi kivitelre nézve a legnagyobb elismeréssel találkozott és tiszteletdíjban részesült. A pantheon tervezeténél az ő terve részesült a legnagyobb elismerésben és a mérnök és épitész-egylet helyiségében közszemlére volt kitéve. A fővárosban számos diszes épület terve került ki az ö műterméből és jelenleg is több építkezés kivitelével foglalkozik. Legutóbb a diszes Szabóky-siremlékel készítette el. Aki a sugárút 100-ik sz. a. lakásába lép, rögtön meglátja, hogy nagy művész lakásán van. A falak tule vannak akgatva fayeue-szal a.ajolikával, saját festményeivel és aquareilekkel. A szegedi uj tiszai hid «rcliitcktorikiis része is neki köszönheti alakját a mennyiben az EiJict G. párizsi nagy vállalkozó által a nemzetközi pályázaton beadott és első díjjal jutalmazott terv architektorikus részét Schickedanz készítette. Íme egy nagy-magyar művész, kinek neve ti vau ugyan terjedve mindazon körökben, hol a művészetért rajongó tudósok vaunak de mégsem népszerű anynyira, mint azt annyi nagy alkotás után méltán megérdemelné. Azonban eléggé hangosan hirdetik az ő nevét mindazon maradandó becsű müvek, melyeket alkotott. II is tényleg részt vévén fogságot is szenvedtek. Sch. 15 év előtt mint technikus jött Budapestre. Yblnek e nagyhirő építésznek vagy 10 évig volt. segédje és különösen az opera díszítési tervezeténél • volt jelentékeny része. , Mint 24 éves fiatal ember a Batthyány sirem- 1 lékre kiirt pályázaton a bel- és külföld legjelesebb j építészeivel szemben ő nyerte el a pályadíjat, terve- ' zele költői és szép felfogásánál lógva. Es kivitelre . r- , .. -rí.... ' , lf

: x n . . . . . ' aíl

Ry fenynyel ünnepeltetett meg Megelőző' nap is az 0 tervezete fogadtatott el. A fiatal művészt , . , * b ^ , • 1, ^ ..... ... ,, ... este 7 urakor 12 mozsátiövés, 8 órakor oedip- a azonban annyira elkeserítette az epitesi vállalkozó ki i , / ' ^

ía-^

í i

Jtul

b * j varos összes harangjainak megszóllalása hirdette Veszprémből. i8c?5. augusztus 25-én. A szt. István 800-os ünnepe városunkban kozása közben s kitekintve felkiáltott, mig szemeit a napsugarak ellen tenyerével árnyékolta. „Hóhér legyek, ha az az ember a ki ott a homokban oly sietve törtet — mintha kengyelfutótól kölcsönözte volna a lábait, nem Gyuri öcsém." A jelzett alak e szavak alatt közelebb ért s az izzadtság csak ugy folyt róla, lélekzete el volt fúlva, vonásai csakugyan nagyon hasonlítottak Imréjéhez, nyúlánk magas alakja igen tetszetős volt, s daczára szürkülő hajának még mindig szépnek lehetett öt mondani. Megütközött azon, hogy engem ott talált, de mégis tiszteletteljesen köszöntött, bátyjának intett, s azzal kimerülten dölt le a teritett asztal mellé a földre, hol már Imre és én elébb elhelyezkedtünk, azután bátyja néma kínálására oly igyekezettel látott a falatozáshoz, mint a ki tudja isten mióta nem evett már. A csősz által készített lakomát én egy magammal hozott sült tyúkkal, egy darab ementhali sajttal s jól megtöltött tábori kulacsommal egészítettem ki, s nem csodálhattam, hogy jó idö eltelt, mig az újon jött vendég szóhoz jutott. — Végre azon kezdte, egyet csavarintva bajuszán, hogy „mindég ilyen jol élnek a pásztor urak ?" — „Nem mondhatnám, hogy mindig, Gyuri öcsém, csak akkor, ha ilyen nagylelkű vendégünk akad, mint ez a tiszt ur," válaszolá a bátyja röviden. Gyuri felém fordulva megemelte kalapját, mig testvére szemügyre látszott venni a pandúr nagyon is rendetlen öltözékét: s azt kérdezé tőle, w hogy valyon újabb rendelet szerint a pandúr urak mindig ilyen kiéhezve, egy ingre vetkőzve lótnak, futnak? — „Nem mindig, csak ha rablók közé keverednek s onnéjfr nagy nehezen kiszabadítják ma^»kstóv.álar^ egykedvűen . . , sélned a történteket, ezelőtt az ur előtt elmondhatsz bátran mindent, láthatod, hogy katona, nem valami olyan ember a ki a szegény ördögöt, kivel sót és kenyeret együtt evett, elárulja 1' — „Nem sok elbeszélni valóm van" — feleié oly nyugodt hangon mintha csak a legközönségesebb dologról volna szó : emlékezel még rá, hogy tavaszszal, mikor a hó elolvadt a földeken, ki lett hirdetve a statárium — ,Emlékezem, hanem az a rendelet aligha a hóolvadás miatt történt, hanem azért mert a környéken egy hét alatt három papot és egy földbirtokost raboltak ki a zsiványok.' — „Igaz! Ugy van ! A fiuk már egy cseppet sem tartottak semmitől, s azért Írásban is ki lett adva, hogy nem csak azok a gazemberek, de valamennyien a kik velők valami összeköttetésben állnak, nekik menhelyet adnak, szintén az akasztófára jussanak." — „Hiszen csak is igy lehet elfogni őket/ jegyzé meg Imre. — „Be is fogtak eleget" — folytalá, Gyuri —• „annyit, hogy már a börtönökbe se fértek." — ,Reménylem te Gyuri csak nem tartoztál közéjök?' — „Nem, de tudod, Ferencz bátyánknak van egy hajdani jó barátja?" — ,Tudom, az a gazdag földesúr a Gy .. sy, ki a kanonokságba bejutásakor az állásához szükségesek beszerzésére pénzt kölcsönzött neki, annak idején/ — »Igen az, de elég szomorú, hogy Gy .. sy a rablóknak is adogatott pénzt, hogy az által vagyonát és saját személyét biztonságban tudhassa, ezekre a pénzekre vonatkozólag egyik elfogott rablónál Gy.. sy írását találták meg." — ,Na! Ez hát a haszna az iskolapadok ostobaság velem soha sem történhetik meg!' Dörmögé magában i a magyar nemzet örömünnepét. Az ünnepnapot a csősz. I rc

££

e

'' 4 órakor 12 mozsárlövés s számos nem" —- „Az igaz, hogy meggondolatlanság volt j zeli lobogó jelezte. A hála isteni tisztelet a szétöle, hanem az még nagyobb ostobaság volt, j ^ egyházban 8 órakor vette kezdetét, melyet hogy mikor már tudta, hogy a tötvény rájött a j megyés püspökünk Kovács Zsigmond ö exja ledologra, ki nem menekült az országból, noha a | nyes segédlettel tartott meg. A mise végeztével szolgabíró annyi időt engedett neki, hogy még a i l1

R

űs- Kisovics József apát-kanonok kenetteljes s sánta is túl mehetett volna a határon." — ,Látom már előre, hogy mi sül ki belőle' — veté közbe Imre." — ,.Az nap este" — folytatá Gyuri — „mikor Gy . . syt beíogták, én a városház előtti padon üldögéltem, pipázgattam, s azon gondolkodtam, hogy honnét teremtünk elegendő börtönt és hóhért ezeknek a befogatottaknak ? Midőn épen egy banda czigány nagy zeneszóval vonult el előttem, a leghátul menő egy öreg ősz ember elmaradt tőlük, felém közeledett s egy lepecsételt papírcsomagot nyújtva, alig hallhatólag sugá: „Ferencz öcséd üdvözöl, hogy ne feledkezzél meg barátjáról." A lepecsételt csomag annyi pénzt tartalmazott, a mennyi épen elég volt arra, hogy az ember a világba pár évig körülnézhessen, s ez régi vágyam volt . . . . ? — ,Mikor történt ez Gyuri ? S mi lett azután Gy .. syböl ?' Kérdé Imre. igazan szivigható magyar sz. beszédet tartott; ennek végeztével ö exja körmenetet vezetett a szt. Ferencziek templomába, hol a nagy fénynyel és jó ízléssel felékesített főoltárképe előtt, mely szt. Litvánt ábrázolja, midőn a. hold. Szűz Máriának felajánlja koronáját s hazáját, a bold. szűz Máriához imát mondott. Az oltár számos nemzeti szint mutató lámpát — és égő gyertyákkal világítva, s szebbnél szebb virágokkai s koszorúkkal volt felékesítve. E szép oltár-diszités, mely az ünnepélyt oly annyira emelte, a szép s jó ízléséről ismert házfőnök, jTamaskó Antal úrnak köszönhető, ki el nem csüggedő fáradsággal iparkodott a magyar nagy ünnepnek méltó fényt adui. Az ünnepélyes isteni tiszteleten a megye, honvédség, törvényszék, a városi tisztikar és megszámlálhatlan közönség vett részt. Különösen megemlítendő br. Fiáth Ferencz főispán, Véghelyi Dezső alispán és dr. Laky Kristóf törvsz. elnök „No, ezelőtt két héttel lehetett, Gy.. sy j urak, kik dísz-magyar ruhában jelentek meg. Az rég biztonságban van azóta túl a határon!" feleié a kérdezett, a földre bámulva. Imre elhalványult. — ,Most már van "róla fogalmam, monda kevés vártatva, Gy ., sy a határon túl van, megmenekült, te pedig Marcsa miatt, . . . egy aszszony kedvéért, nem mondom meg mivé lettél/ Szegény ember nem merte kimondani a mit gondolt, szomorúan hajtotta le mellére fejét. Gyuri is hallgatott, talán mind a ketten apjuk jóslatára gondoltak, hogy „pandúr vagy rabló, az mindegy." (Vége köv.) ünnepélyt tüzlárma zavarta meg; de szerencsére az ünnepély befejeztével történt. Megyés püspöl ö exja számos terítékű ebédet adott, melyre vá| rosunk elökelöbbjei voltak hivatalosak. A veszprémi ipartanodái -bizottság e 15—17-én tartott ülésein megválasztotta az ipj tanoda tanítótestületét. Az igazgatói megtiszt^ de egyszersmind felette terhes állásra egyhanj lag Meszes Polikarp szt. Fer. rendi áldozaj róm. kath. elemi fötanító úr 'választatott rajz tanításra Pápay Viktor gymn, tani