Pápai Lapok. 10. évfolyam, 1883

1883-07-08

részt híven fáradva, egy nemzet nagyrabecsülését vívhatni ki, másrészt csüggedetlen kitartás czéljából okvetlen nagy szükség van a liivatás átcrzéscbó'l folyó (117) lelkesedésre, nem szalnialángra, hanem oly állandó érzelemre, mely egy egész életen, annak minden küzdelmein át, mindvégig bátorít, erősít és vigasztal; ez kötelességeinknek hív teljesítése és az abban talált öröm. A katonának a legnagyobb idealistának kell lenni, vagy mint szerzőnk mondja, kell, hogy „poesia"-val, oly költői lélekkel birjon, mely felülemelkedjék a föld kicsinyes bajain s minden tehetségét a szép, jó, igaz eszméire irányítva, a szívben aluvó lelkesedés csiráit teljes kifejtésre bírja. — Ez a költészet nem is hiányozhatik a katona szivéből, ott, hol a menetek, beszállások, táborozások stb. kellemes vagy kellemetlen oldala — gyönyörű idyll; az ágyúdörej, harczi lárma — lángoló rhapsodia, míg a dicső elvérzés s a nagy halotti temetés a legfenségesebb tragédia és apotheosis! A katona élénk költői kedélyhangulatára utal már az előszeretet is a dal és zene iránt, mely ha megcsendül, egyszerre felejtve van a fáradság, éhség és szomjúság, bú és aggodalom. A hol pedig költői kedély van, ott ennek ápolásával nem hiányozhatik a lelkesedés sem, mely rombolva rohanhat magán a poklon is keresztül rett.:nthetlen szívvel, az a Ieíkescdés, mely eltekintve minden nemzetiségi nyelvtől vagy különböző vallástól, szokástól, egy törvény alatt, egy hadúrért, egy hazáért, egy eszméért harczol, a mely eszmének megtestesitését, amin den t az egy-ben — a zászlóban w látja, a melyhez esküdött. ,,Esa ki ehhez megesküszik, csak tulajdon becsülelére esküdött s mondott el az állam szükségletének megfelelően szövegezett esküt. Ezen azután bárki se keressen igy vagy ugy magyarázni valót, mert épen az eskü érinthetetlcnségén függ a katonánának egész értéke, becsülete, kitartása, hite cs mindazon eredmények, melyek az ő mérlegbevetésétői váratnak.'

1, (15 Es viszont az a szív, az a lelek, mely egy zászló alatt lelkesedni tud és egy eszméért küzd, nem feledkezhetik meg a legfőbb eszméről, istenről sem, mert ha őt megtagadja, következetesen megtagadhatja az esküt, a zászlót is s önmagát állítva fel mindenek mértékéül, közönyös dolog leszen előtte (LI1.) a b ecs ü 1 e tér z és is, melynek pedig katonai értéke felszámithatlau. A becsületérzés a számtalan külső törvények, szabályok tömkelege között, egyetlen vezérelv, egy örök törvény a szívben, mely minden erényt önmaga körül öszpontositva, jellemmé izmosul. Csak élénk bccsüietérzés lehet a tetteknek ellenőrizője. ennek teljes hiányában az egyes csak hulla, s a hadsereg csak pribékcsapat; de viszont ennek birtokában, az egyes ngy, mint az egész áthatva a kötelességtudattól, ha nem is fog valami rendkívülit végezni mégis teljes erejéből oda fog törekedni, hogy legalább a helyet, melyet elfoglalt, becsülettel betöltse s távoztatni fog mindent, nehogy az általa is képviselt pályára miatta szégyenfolt essék! A hol becsülctérzés van, ott nem a büntetéstől való félelem miatt teljesitik a kötelességet, hanem azént, mert azt ugy kellett tennie, mert máskép nem tehetett, sőt eltekintve a jutalomtól, nemcsak azt teszi, a mi parancsolva van, hanem többet, mindent — a mit caak tehet. Es mig igy a becsületérzés erős gátot képez az önzés, anyagiság hullámverései ellen, egyszersmind a lélek minden tehetségeit hivatására, az egészre irányítva, munkás leend a nélkülözhetlen közszellem megteremtésében is. A mely sereget elsőtöl-utolsóig a becsületérzés hátát, arrabizalommal tekinthet a haza és bizalommal harczolhat zászlaja alatt az egyes is, mert nem tarthat attól, hogy gyalázatos önérdeknek essék áldozatul és szenvedésteljes küzdelmeiben nélkülözni hagyják, vagy, hogy éhségében uj bakancscsal vigasztalják, a mi még nem is a mult században történt. A becsületérzés nevelése, ápolása, megvédése, egyike a legszentebb kötelességeknek. Drága a vér és az élet, de ha becsületről van szó — kevés. A gordiusi csomó mellett ott van a fegyver; a megsértett becsület mellett az ólom vagy aczél. De, Mindenért ne rántsr ki kardot! S nemcsak azt kell megtanitui Ügyesen, szépen, merészen Mint kell vívni, ámde azt is, Hogy miért kell vívni! f^Calderon). És ha már a kard kivonatott a hüvelyből, ne legyen az színpadi jelenet, kaczagtató komédia, hanem legyen szomorú tragédia, melyből legalább egy vagy más oldalról, de mindenesetre bármi nagy

r a sértés vagy bármi kicsiség az ok, a ki egyszer a küzdtérre lépett, vagy legyen bátorsága a sértést beismerni vagy készüljön el a legkomolyabbra is és korántse számítson a segédek „tapintatosságára-' mert ha igen, ugy elégtétel adása vagy vevése nem egyéb Iii via Iis bohózatnál. A baj társi ság (IW) saját éltét, sorsát látván visszatükröződni, egy más egyed éltében, sorsában, azt szivének egész rokonszenvével, szeretettével vonja magához. Kiterjed nemcsak az egy zászlót, egy hadúrt szolgálókra, hanem az ellenséges harc/.osra is, kit fájdalmai közt vigasztal, elnagyoltságában gyámolit; nem terjedhet azonban a mulasztások elpártolására, sőt ellenkezőleg, az igaz bajtársiság a fegyelmezett közszellemnek egyik leghathatósabb tényezője. Tág tere nyílik a háborúban, de ápolása a béke idejére esik, melyből az oroszlánrész a magasabban állókat, az idősbtársakat illeti, kik nyájas leereszkedéssel, barátságos eszmecserékkel, — anélkül hogy népszerűséget hajhászva tekintélyüket csorbítsák, — e megható érzelem számára fogékony kebelre is fognak találni. Jupiter többet időzött a földön, mint az Olympon, azért mégis csak Jupiter „fulmináns" marniit. Igaz ugyan, hogy a különféle születési, vagyoni, műveltségi helyzetben a bajtársiság akadályokra talál, de épen ezeknek, példák s az • igaz lovagiasság felmutatása által való megszüntetése, képezi a vezetők nehéz, dc szent feladatát. Nem a vagyon s a duzzadt tárcza, a külső, s hanem a belső ember a katona egyedüli mértéke. — Veszedelmes jelenség, ha egyesek, tehetetlenségük érzetében kémkedésekre, besugásokra támaszkodnak, mely eljárás, a legderekabb közszelleniet is sírba döntheti, de ez ellen is győzelmes fegyver az általánosan gyakorolt bajtársiság, mely lelkesedéssel csüngve hivatásán, azt híven betölteni is igyekszik és nemcsak maga hajlik meg a törvény előtt, hanem másokat is serkent (V. VI.) az engedelmességre, fegyelemre. Valamely hadseregnél csak feltétlen engedelmességről lehet szó, ami azonban az önérzetnek, a szabad akaratnak még nem lealázása korántsem deszpotizinus, hanem korlátolt cselekvés csupán aza% szabadság. Ellenben ha a cselekvést, az akaratot misein korlátolja, az már nem szabadság, hanem féktelenség, mely ha rombolólag hat egyéb társadalmi osztályokra, sokkal inkább felbomlással fenyegetné a hadsereget, mely igy feltétlen engedelmesség nélkül, az az féktelenséggel akarná megszüntetni a politikai vagy társadalmi törekvések fék te I ensé gő t, cz az olajjal oltaná a tüzet, ami lehetetlenség. Epen azért, hogy a hadsereg megfelelhessen hivatásának s azt szabadon gyakorolhassa, szükséges, hogy ugy az egésznek, mint az egyesnek szabad cselekvése a törvény, szabály, parancs és az ez iránt megkívánt feltétlen engedelmesség által korlátoztassék. Ez a Józan okos mérték ; ez folyamok partja, Mely rohanó tettek árját visszatartja. (_Arany.) Es igy a fellétlen engedelmesség a szabadakaratnak nem megszüntelője, hanem csak módosítója leend oly formán, hogy saját akaratját teszi magáévá s azt minden körülmények között feltétlenül megvalósítani is törekszik. De a mikor ezt valamely elöljáró alantas közegeitől megköveteli, viszont neki is meg kell mutatni tetteivel, hogy eljárásáért felelőséggel tartozik s azokért meg is felel, amiért az ellene emelt netání panaszoknak első sorban helyet adva, azoknak megvizsgálását felülről haladéktalanul sürgesse. A mi pedig a fegyelmet s a csapatnak ebben való nevelését illeti, oly dolog ez, melynek szükséget ma már senki kétségbe nem vonhatja. A fegyelem a katonai erényeknek összfogalma, mely elvárja minden egyestől, hogy necsak testi, de szellemi erejét is értékesítse a szolgálat czéljaira; euélkül a mai hadviselés — bizonyos veszteség, s két sereg közül bizonynyal az vieudi el a gyóV.clcm pálmáját, mely legfegyelmezeltcbb. A fegyelmet nem lehet paragrafusokba szedni, arra csak nevelni lehet a lelkesedés, élénk becsületérzés, feltétlen engedelmesség s mindenekelőtt a szoktatás által. Ezekben akartam ismertetni a derék művet, mely a hasznost összekötve a kellemessel, tudományos apparátusával, bő tapasztalataival s talpraesett gyakorlati alkalmazásaival viilóban gyönyörködtetett. Olvassa el a katona, sokat tanulhat belőle, olvassa cl a magyar ember, bizony a lelke is megörül rajta! Végül pedig legyen szabad azon szilárd hittel zárni be soraimat, hogy még sok ily jeles tisztet a honvédségnek, mint a „Gondolatok" szerzője, és akkor nem félhetünk a jövőtől, mert ily lelkes vezérek alatt mindig leend elég katona, ki rendületlen bizalommal és „készséggel áll ki a halál elé, hogy szétzúzott csontjait a csatamezőn lerakja !" Hallév Zsigmond. Városi közgyűlés, 1883. jul. 1-én. Woita József elnök a gyűlést megnyitván, az előző ülés jegyzökönyvének felolvasása után a jegyzőkönyv hitelesítésére kinevezi: Kiss László, Gyurátz Ferenc -, Hanauer Jenő, Dr. Kövi József, és Galamb József képviselőket. A napirend elsőtárgyát a gyámpénztárnoki állomásnak választás utján betöltése képezvén, Szenté János városi ügyész figyelmezteti a képviselőket az 1883 évi I. törvényezikk 18. $-ára és átmeneti intézkedéseire, mely szerint gyámpénztárnokokul általában csak oly egyének választhatók meg, kik 8 osztály elvégzését és érettségi vizsgát vagy eunek megfelelő reál, katonai vagy kereskedelmi tanfolyam elvégzését kimutatni képesek, vagy 1867-töl fogva hasonló hivatalos alkalmazásban működtek. — Hosszabb vita után a közgyűlés azonban a pro et contra történt felszóllalás'ok következtében kimondta, hogy a törvénynek ezen különfélekép magyarázható intézkedésére tekintet nélkül elfogadja a kijelöléseket, miután a netalán igénybe veendő jogorvoslat a választás utánra különben is fenn marad. E szerint 10—10 képviselő ajánlatára kijelöltettek: Veisz Mihály, Brenner Alajos, és Grósz Ede. A szavazás elrendeltetvén, a szavazatszedö küldöttség tagjaivá a polgármeser által kineveztettek : Lazányi Béla, Günther Adolf, és Dr. Rechnítz Ede képviselők. Beadatott összesen 105. szavazat, — ebből Veisz Mihály nyert 56, Brenner Alajos 45, Grósz Ede 4 szavazatot — Veisz Mihály az általános szótöbbséget elérvén, megválasztott gyámpénztárnokul kijelentetett. A Veisz Mihály áthelyezése folytán üresedésbe jött közpénztárnoki állomásra kijelöltettek: Pókay Autal, Csizmadia Károly és Tscheppen Alajos. Beadatott 83 szavazat ebből esett Pókay Antalra 51, Csizmadia Károlyra 26, Tschepen Alajosra 6. szavazat, ennélfogva megválasztottul Pókay Antal jelentetett ki. A Pókay Antal előbbre léptetésével megüresült ellenőri állásra kijelöltettek: Tschepen Alajos, Csizmadia Károly és Grósz István. Beadatott 84 szavazat, melyből kapott Tschepen Alajos 54-et, Csizmadia Károly 21-et, Grósz István 8-t, érvénytelennek nyilváníttatott 1 szava* zat. Igy általános többséggel Tschepen Alajos lett megválasztatva. Veisz Mihály és Pókay Antal a hivatalos esküt azonnal letették, Tschepen Alajostól pedig az eskü kivétele a tanácsra bízatott. Györmegye köszönet irata, mit lapunk más helyén közlünk, tudomásul vétetett. Arda pusztának N.-Tevel községhez csatolása ellen kifogás annyival inkább nem tétetik; mert azon puszta tényleg most sem tartozik Pápa városához. A városi levéltár tűzbiztonságára vonatkozó ministeri intézmény értelmében teendő intézkedések elfogadtatván, az építkezések azonban csak a jövő évben fognak megtétetni. Balaton-Egylet. A Balato n-Egy le t sport szakosztálya által B.-Füreden 1883-ik évi augustus hó 22—26-ig rendezendő vitorla- evező- uszó- és galamb lövészeti nemzetközi amaieur verseny programmja. Versenybizottság: Balogh Kálmán, Eszterházy Mihály gróf, Fenyvessy Ferencz, Hentaller Lajos, Jalsovich Aladár, Mihálkovics Tivadar, Nádasdy Ferencz gróf, Salamon Adám, Silberer Victor, Szalay Imre, Szarvassy Sándor, ThaiszElek, Vécsey József báró, Young Richard és a versenyző evező egyletek egy-egy küldöttje. Versenybíró: báró Vécsey József, I nditó: Balogh Kálmán, Jury: elnök: báró Vécsey József, tagok: Thaisz Elek és Young Richard, Pálya és boy-felügyelő: Salamon Ádám. Idő, ütem- és súlymérő: Szalay Imre. P é 11 z tárnok: Jalsovich Aladár. 1. Vitorlaverseny: 1. 5 tonnán f e 1 ü 1 i yachtok. Pálya io kilométer háromszögben Tét: 5 arany. Díj: 200 frt és emlékérem 50 frt értékben. 2. 5 tonnán aluli yachtok: Pálya 10 kilométer háromszögben: Tét: 3 arany. Dij: 200 forint és emlékérem 50 frt értékben. Ha legalább 3-an indulnak a második tétét menti. 3. Yachtok 6 méter hosszúságig. Pálya 5 kilométer háromszögben. Tét: 1 arany. Díj: 150 frt és emlékérem 50 forint értékben. Minden számnál két indulás vagy nincs verseny. II. Evező-verseny. 1. S k i f f e k. Harcz a bajnokságért Magyarországon. Védi: Mihálkovics Tivadar bajnok, a győri csónakázó egylet tagja. A győző 70 frt értékű bajnoki emlékérmet és a »Magyarorszag evezö-bajnoka« cimet nyeri. A cím évenként megvédelmezendő. Táv: 2500 méter egyenes vonalban. Tét: 1 arany. • 2. S a n d o 1 i n-verseny. Nyitva áll mindenkinek és bármely méretű és épitési idomú, kettős lapátú evezővel, szabadon hajtott hajó számára. Tét: 2 frt. Díj: 5 arany. A győző ezen kívül emlékérmet nyer. Pálya: 500 méter fordulás nélkül. Négy evezős, belsövillás, k ültőre épitett palán kos hajók versenye korma n y o s s a 1. Legkisebb szélesség 90 ct. méter. Fedett hajók megengedve. Csak magyarhoni egyletek és juniorok számára. Pálya 2500 méter, fordulás nélkül. Tét: 5 arany. Díj 30 arany cs a b. füredi hölgyek tiszteletdíjjá 150 forint értékben. A győzök 5 emlékérmet kapnak. 4. Két egyes evezős (p a i r-o a r e d) külső villás, palán kos, külső tőre épült hajók versenye kormányos nélkül. Legkisebb szélesség 62 centiméter. Fedett hajók megengedve. Csak juniorok számára. Tét 2 arany. Díj 20 arany. Pálya: 2000 méter fordulás nélkül. A győzök 2 emlékérmet kapnak. 5. Négyevezös, külsövillás legjobb hajók verseny e kormányos nélkül. Vándordíj 250 frt értékben. Védi: a győri csónakázó egylet 4 tagja. A díj csak 3 egymásutáni évben való megnyerés után megy át a győzök tulajdonába. Tét: 4 arany. A győzök 4 emlékérmet nyernek. Pálya: 2500 méter fordulás nélkül. 6. Yachtok gig versenye ezek legénysége számára. Párevező kormányos nélkül. — A versenyben csak a Balatonon levő yachtok gig-jei és ezek legénysége vehetnek részt. Dij gróf Nádasdy Ferencz és gróf Eszterházy Mihály által adva — az elsőnek ha legalább ketten indulnak 30 f

r

t, a 2-iknak ha legalább hárman indulnak 20 frt, a 3-iknak ha legalább öten indulnak 10 frt. Pálya: 500 méter. 7. Balatoni halászok, molnárok, révészekés kertészek versenye 3 alosztályban. a) 10 evezős hajók versenye kormányossal. — Pálya: 1 kilométer. Első dij: 50 frt, ha legalább ketten indulnak, 2-ik dij: 15 frt ha legalább 3-an indulnak; 3-ik dij: 5 frt ha legalább 5-en indulnak. b) egyes párevezős hajók versenye kormányossal, i Pálya: 500 mé'.er. Első dij 20 frt, ha legalább ketten indulnak: 2-ik dij 10 frt, ha legalább 3-an indulnak; 3-ik dij 5 fit ha legalább öten indulnak. c) egy törzsből készült hajók versenye kettős pár- vagy két egyes evező és kormányossal.— Pálya 500 méter. Dij az elsőnek 10 frt, ha legalább ketten indulnak; a 2-iknak 5 frt, ha legalább 3-an indulnak; a 3-iknak 3 frt, ha legalább 5-en indulnak. A 6 és 7 számra tétek nincsenek s nevezések a verseny napján is elfogadtatnak. ///. Úszóverseny, j. Senior ok versenye. Táv: 6000 méter háromszögben. A győző emlékérmet kap. — Tét: í frt. — A második kettős tétet nyer. — Két indulás vagy nincs verseny. 2. juniorok versenye. Táv: 3000 méter háromszögben. A győző emlékérmet kap. A 2-ik kettős tétet nyer. — Két indulás vagy nincs verseny. •- Tét: 5 frt. Akadályverseny. Táv. V

2 kilométer akadályokkal. — A győző emlékérmet kap. — A 2-ik kettős tétet nyer. — Két indulás vagy nincs verseny. — Tét I fl. IV. Galambló-verseny. Programmja utóbb fog közhírré tétetni. A nevezések f. é. július hó 31-ik napjának éjjeli 12 órájáig Mihálkovics Tivadar sport szakosztályi titkár úrhoz küldendők Győrré, zárt levélben, a tét kíséretében, kivül e felirattal: "Nevezés a b. füredi versenyre.* A fentebbi határidőn túl érkező nevezések érvénytelenek A vitorlaverseny nevezésnek magában kell foglalni a hajó nevét, minőségét, tonnatartalmát, illetve hosszát, kikötőjét, — a tulajdonos nevét és a versenyzászló leírását, illetve festményét; az evező verseny nevezésnek a hajó nevét, tulajdonosát, zászlója leirását illetve festményét, a legénység illetve pótlegénység nevét, és az egylet nevét, melyhez tartoznak, ugy az egyenruha szabatos leirását. A 2-ik számú versenyben oly amateurok is részt vehetnek, kik evező egyletnek nem tagjai. — A többi versenyben csak egyleti tagok vehetnek részt s a pénzdijat az egylet nyeri. Az uszóverseny-nevezésnek magában kell foglalni a versenyző nevét, a használandó sipka szinét és az akadály versenynél a használandó nadrág szinét is. . Az evező verseny- ha az időjárás engedi, az első napon tartatik meg. A verseny vize álló. A verseny 22-én d. u. 2 órakor kezdődik. Folytatásai a helyszinén meghirdettetnek. A versenybizottság a versenyek egymásutánjának — a viszonyok szerinti beosztását — magának fenntartja. Plaque ára 5 frt, női uszodai helyára 2 frt, férfi uszodai helyára 1 frt 50 kr. — A megváltott jegy az evező- vitorla és úszóverseny megtekintésére jogosit. A versenyszabályok annak idején közhírré fognak tétetni. A rendező bizottság megbízásából Budapesten, 1883. jun. 16. Mihálkovics Tivadar, biz. titkár. KÜLÖNFÉLÉK. — A kóstoló ma egy hete a várakozáshoz hűen sikerült, sőt anyagi eredmény tekintetében jóval felül is haladta az eddigieket. — S ha tekintjük hölgyeink lelkes buzgalmát, szives figyelmét a vendégek iránt, ez eredményen nem is csodálkozhatunk. A közönség a szó teljes értelmében önként hozta aprópénzét a szent ügy oltárára, mert itt igazán szó sem volt a vásárlásra való erőltetésről, — mint némelyek az ilyenektől előre tartottak, — de hát kitudta volna megállni, hogy ne vegyen a csinos virágból, ne igyék az isteni nektárból, ne Ízlelje a reánk mosolygó pompás ételeket, üde gyümölcsöt és hűsítő italokat mikor ezek mindegyike bájos mosoly kíséretében nyújtatott felénk városunk és vidékének szépei által. A jótékony nőegylet választmánya és élén az uj elnöknö, Koller Jánosné ö nagysága, valóban gratulálhat magának a fényes sikerért és a segélyzendök őszinte hálával gondolhatnak e napra, mely nekik — hogy a saison jelszavát megtartsuk — ily szép aratást hozott. — A casino mai nyári mulatsága alkalmával a tekeverseny délután 3 órakor, a táncz pedig 9 órakor veszi kezdetét. — A pápai helv. hitv. főiskolai ifj. kepzőtársiüat 1883. július 15-én délután 4 órakor az újiskola udvarán tartandó örömünnepélyének műsorozata :i. Nemzeti zászló — férfi négyes Huber K.-tól. Előadja a főiskolai énekkar. 2. Jegyzői értesítés a társulat évi működéséről, olvassa Moor Péter alelnök s főjegyző. 3. Pályadíjt nyert népdal — Kraus Ignácz-tól és dicséretet" nyert népdal Dömény Zoltán-tói olvassa mindkettőt Babay Kálmán. 4. Gedövár asszonya — .Kiss József-tői. Szavalja Mátyás Mihály. 5. Arany emlékezete — pályadíjt nyert óda Antal Gézá-tól, olvassa Gaal László. 6. A derék fiú, férfi négyes Mendelssohn-tól. Előadja a főiskolai énekkar. 7. Szőke Bandi — pályadíjt nyert ballada Harák Bélá-töl — olvassa jKomjáthy János. 8. A kisaszszony nagyra lát — Csáktornyai Lajos-tói — szavalja Bakó József. 9. Hymnus az éjhöz, Bethoven-töl — előadja a főiskolai énekkar. 10. Mamuth, dicséretet nyert románcos kép Kraus Ignáctól — szavalja Szálai Benő. 11. Maróthbánból Vörösmarty-tól egy részlet — szavalják Kiss József és Antal Géza. 12. B. dur symphonia. Schubert-től. Előadja a főiskolai énekkar,