Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-05-07

resztyének levén, mióta e haza drága földjét érintetlek, egyenjogúak voltak polgári és tár­sadalmi tekintetben a benszülöttekkel ... de nem ugv a zsidó! ki meß- csak 1867-ben emancipáltatotl/'' Steiner József urnák ezen ál­lításában végetlen nagy tévedés foglaltatik. — A koppányiak ugy mint a többi németek na­gyobbrészt jobbágyok voltak, tehát földbirto­kot nem szerezhettek, hivatalt nem viselhet­tek, szabadon nem költözködhettek, adót fi­zettelt, de polilicai jogokkal nem bírtak, épen mint a zsidók. Az egész Európában uralkodóit feudális rendszernek volt ez következménye s e tekintetben Magyarországnak semmit nem lehet szemére vetni. A magyarországi zsidó­ság teliÍÍt nem tartozik kevesebb hálával a magyar nemzet iránt, mint bármely más val­lású és nyelvű lakosa a hazának. Végre még Dr. Sleirier József nr zár­szavaira akarok megjegyzést lenni. Óhajtom én is, hogy minél elébb jöjjön el azon idő, ..midőn a zsidók vallási polgári és társadalmi egyenjogosultsága nem csak papíron fog ál­lani* hanem gyakorlatilag érvényesülni és tes­tet nyerni fog,'" nem csak óhajtom, de öröm­mel s készséggel munkáltok is közre minden oly intézmény s vállalat lélcsilésében, mely ezen czélt előmozdítani képes. De belátom más részről azl, hogy ezen czél elérésére az izrae­liták részéről kell legtöbbnek lörlénni. Mert le­gyünk igazságosak és méltányosak. Hogyan is­merhetjük el barátunknak, rokonunknak, test­vérünknek, velünk egyenlő polgárlársunkak azt: a ki minket tisztátalannak tart, a ki magát tőlünk nyelvében, ruházatában, háztartásában, minden szokásaiban szándékosan megkülön­bözteti; a ki házunknál meg nem jelenik, ve­lünk egy ételből nem eszik, ha bár mi az ő kedvéért mindezeket, ő irányában megtesszük. Sajnos, hogy az izraeliták igen nagy része még mai nap ilyen, s azok is, kik nem egé­szen ilyenek, mindig csak a keresztyénektől követelnek engedményt, előzékenységet, a nél­kül, hogy az izraelitáktól viszont megkívánnák a kereszlyén társadalom elveihez való köze­ledési. Ezen helytelen, separalisticus, minden­ben megütköző, érzékenykedő felfogás terje­déséi mozdítja elő a hazai izraelitáknál s igy Pápán is azon retrográd germanizáiló irány, mely Németországból s Gallicziából a korlá­tolt lálkörü rabbik utján ide mindinkább át­szivárogva, a magyar zsidóság eddigi civi­lisatiojának eredményét, mely állal a magyar zsidó minden más nemzetiségűnél különb volt, veszélyezteti. Ezért fordultam én mult alka­lommal s fordulok ismét a pápai izraelita hit­község értelmesebb tagjainak ..hazafiságához és józan felfogásához,*' hogy ezen veszélyes khán elé, vádolva Romhildát. — A khán haragra lobbant, Romhildát kiűzte sátorából, s kiadta testőreinek, hogy gyalázzák meg s vessék leg­alantibb szolgálói sorába. — A szenvedélyes ger­mán nő ezután csak boszujának élt. Nem akart addig meghalni, míg boszuját ki nem elégítette. Most volt még csak keblében iszonyú vi­har. Szenvedélyének vakon hódolva, nem gon­dolta meg, hogy becsülete semmivé lesz, hogy a barbár khán ha a szerződést teljesiti, csak mint rabnőjével fog vele bánni, sőt mint árulót meg is vetheti.— Annyit meg sem hitt, hogy ennyire meglegyen gyalázva.— Silány fekhelyét éjenként fájdalom cs bosszúság csikarta könyeivcl áztatta. Mint mérges viperát táplálta keblén a bosszúvá­gyat, — de a sors máskép intézkedett. Sc A kháu visszavonulóban volt Pannniába, vive a roppant kincseket, s a számtalan foglyot, kiknek az Alpokon túl a Dráva és Duna part­jain jó földeket ígért, dc a kiket szivében a mo­csiai cs tráciai rabszolgavásárokra szánt.— Csak­hamar észrevette, hogy ez a sokaság útjában terhére van s veszedelmére is lehet, minthogy közöttük sok erős férfi találkozik. Azért Forum Jiilliítól nem messze a Szent mezőn megállapod­ván, hadnagyait tanácsba gyűjtötte, határoznák cl, mitévők legyenek a fogjokkal. A tanács azt végezte, hogy haladéktalanul le kell őket gyil­kolni. E tanakodás alatt, melynek kimenetelét a szerencsétlen foglyok sejtették, Ghisulf fiai, kik koruknál fogva kissé több szabadságnak örvend­hettek, őreik szemei elöl elillanva, néhány lóhoz sompolyogtak, melyek a tábor szélén szabadon, gazdátlanul legelésztek. Egy egy lóra pattani s vágtatva elnyargalni csak játék volt a három nagyobbnak, kik már gyakorlott lovasok voltak; de Grimoald, még nem tudott lóra kapni, sem azt megülni. — Bátyjába nézve ez kínzó nyug­talanság volt, — s kétségbeesésükben elhatároz­ták, hogy öcscsüket inkább megölve hagyj ík ott, mint szolgának, — Már egyikök neki fcszité i áramlatnak álljanak még jókor ellenébe, igye­kezzenek sok előnyös tulajdonokkal bíró hit­sorsosajkat őszinte magyar hazafiakká is tenni s ne használják erővel a német nyelvet, olt a hol az nem szükséges. Dr. Steiner József ur sokkal jobban ösmer engem, minthogy őszinte nyilatkozatomért neheztelne, de többi izraelita polgártársaim is legyenek meggyő­ződve, hogy az ö érdekükben emeltem szót, ezen az ő túlérzékenységük folytán kényes ügyben. Antal Gábor. Emlékeim Somogyiról. r. Ko rot lm a huj da n erős vár volt, — s a vár ura büszkén osztá szét parancsát a vidéken, —• s ina már romjai is egészen elenyésztek; csak egy-két kődarab s a mély sáncz, — melyjyel körül volt véve — emlékeztetnek arra, hogy itt hajdan vár volt. Itt bolyongok az ősi vár helyén, a cserjék kö­zött, melyre fölindáz/.a magát a repkény, mely egy­kor a vár barnult falát karolta büszkén. Századok multak el, mióta e vár büszkesége letűnt, — miként őszi estéken a hulló csillagok. E hajdan erős várat viz vette körül, és máig is nagy nádas van körülte; a várhoz közel feküdt a falu, mely a várral együtt elenyészett. Es ki rombolta szét e várat, s e vidéket? . . . Ki rombolta, s pusztította volna cl más, mint a törők?! Igen a török! Oh édes hazám! hányszor zúdult rád ferge­teg,— csudák csudája, hogy élsz még nemzetem!... Egy bús reget hallék e várról, mely egykor büszkén mutogatá ódon falait az ellenség előtt. Öreg volt a vár ura, — kiről szól a rege — miként e vár maga, — egyetlen gyermeke Ákos volt apai szivének legdrágább kincse. Akos szép, deli ifjúvá fejlődött, s e mellett, kedves modora volt; minden szép és nemesért tudott, lelkesülni: nem csuda tehát, hogy a jó öreg oly ra­jongóan szerette (iát. Sokszor elnézegették a vidéket, — kihajolva a vár ablakából, — elmerengtek a messzeségen, majd a közeli nádasból felszálló madarakra irányozták figyelmüket. S im, egy csónak tünt fel ott, melyen ifjú legény evezett erre felé, mellette szép szőke lányka az ifjú kedvese. Nemsokára parira szállottak s eltűntek a fák közölt. Látod Ákos, — igy szóllott most az öreg ur, — azok boldog szerelmesek voltak; én azt gondoltam, jó lenne már neked is leány után nézni, s megháza­sodni. Válaszd akit logjobban szercsztsz, én nem akadályozlak téged, — tudom, hogy a szívnek pa­rancsolni nem lehet. Akos megcsókold ősz apja kezét és igy szólít: kedves jó apám, köszönöm szavaidat, mert azok is mutatják, hogy mennyire szeretsz, és hogy te vagy a legjobb apa a világon. A vár ura megcsókolta fiát, — s nemsokára szobáikba tértek. — Akos másnap elbúcsúzott édesapjától s régi hü szolgájokkal útra indult, hogy szivének oltár ké­pec keressen. Es talált, is nemsokára. Egy főúrnak leányát, Jolánt válaszfá magának, — kit. apja is jól ismert. Gyönyörű szőke leány volt Jolán, — arcza piros mintha rózsa bimbó nyílott volna ott. lándzsáját, midőn Grimoald zokogva szólt: Ne ölj meg bátyám! inkább segíts fel egy lóra, — majd jól megtartom magamat.— A testvér meg­sajnálta öcscsét, karjára vette s egy lóra ültette, s maga is lovára pattanva elvágtatott." Szeren­csétlenségükre észrevették őket s egy nagy csa­pat lovas indult üldözésükre. A három idősebb fiu csakhamar eltűnt a közeli erdőben, de Gri­moáldot a csapatfőnök elérte, s lándzsát szegezve átakarta szúrni. A kellemes gyermek, kinek vi­lágos szőke haja siirü fürtökben omlott vállaira, s kék szeme tűzzel volt tele, meghatotta a bar­bárt, leeresztő lándzsáját s nyájasan közelitett feléje; megfogta lova kantárszárát, s büszkén ve­zette öt urtga után, tudván hogy egy herczeg­fiut ejtett foglyul. De a kicsiny gyermekben nagy lélek lako­zott. — Útközben észrevétlenül kihúzta hüvelyé­ből a rövid kardot, mely a nemes eredetű ger­mán gyermekek szokása szerint oldalán függött, s azt, két kézre fogva, egész erővel sújtotta az avar fejére, ki sisakot nem viselt. — A csapás, jóllehet gyenge kar ejtette, elég erős volt arra, hogy a barbárt megkábítsa, ki lova kantárszárát elejtette s azután maga is rögtön a földre zu­hant, Grimoald ekkor a kantárszárat újra meg­kapva, visszakanyarodott, vágtatásnak ereöt s a hogy birt megkapaszkodva végre csakugyan el­érte bátyjait. Ez a kaland sietteté a foglyok lemészár­lását, mert féltek, hogy az elszökött herczegfiak longobárd sereget hoznak rájuk. A Khán a her­cegfiak vakmerőségén dühbe jővén anyjukat a foglyok lemészárlása után elővezettette, s egy e célra fölállított hegyes karóba huzattá.. Nyomo­rult asszony, monda néki, ímhol az egyetlen férj, melyre méltó vagy. Romhilda kínosan vonaglott, dc ajkait ösz­szeszoritá, mig az avar tábor tova vonult. Még egyszer elvonult lelke előtt vak szen­vedélye, egész iszonyú következményeivel együtt s önmagát átkozva halt meg. Szép Lajos. Ákos néhány nap múlva az öröm hírrel haza sietett a régi hű szolgával. De csaknem kővé vált, midőn az erős várat közelről megpillantotta. Ki lett rabolva s feldúlva e vár, — vitéz har­ezosok hólt teste hevert a vár körül, kik azt életre halálra védelmezték A török győzött iszonyú seregével. A vái ősz ura is küzdött, rohant a veszélybe, hol hősi halálát lelte. Ákos megtudd a ezeket, a jó atyának kegyetlen elveszte felett szivében érzett gyötrő fájdalmak meg­török a deli ifjúnak nemes lelkét. Korothna várában török basa lett az ur, s hosszú ideig tartá azt elfoglalva. — — Itt vagyok e vár bozótjai között. Moh ágyon ülve irtain e bus regét. Körül tekintek és könyezve látom, hogy „igy jár minden az ég alatt" s felsóhajtok: Cserjék nőttek az ősi vár helyén, Melynek romja is alig maradt; Oh, — e hajdan erős büszke várból Alig van már néhány kődarab. Mintha még a madár is búsabban dalolna e helyen, legalább nekem ugy tetszik, — ugy sem jár ide már egyéb, mint a madár, mely fészket rak a bokorba és talán éjféleken az ősök szelleme, hogy tettre buz­dítsa azt az alvó népet, dc hajh! nem találván fel a mit keresnek újra sírjaikba szállnak! . . . Csak egy-két kiucsvágyó ember keresi fel néha c helyet, mély gödröket ásnak, — de nem találnak semmit, legfelcbb néhány ködarabot az ősi vár fa­LÁBÓL. Noszlopy Tivadar, Veszprémből. — május 6-án. Bezerédj Iván ur berhidai fiatal földbirtokos e hó 6-án vezette oltárhoz Szentirmay Gizella kisasszonyt. Az esketés a székes-egyházban tar­tatott. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal há­zaspárnak. Forster Béla honvéd őrnagy városunkat elhagyja s Körmendre teszi át lakását, hova át­helyeztetett. Valóban sajnálattal válunk meg tőle, mert mind a katonai, mind a polgári körökben igen kedvelt egyén volt. Május 2-án városi közgyűlés volt. Bezerédj Victor megyei tiszt, főjegyző interpellátiót nyúj­tott be a szabadi ut közegészségi állapotárúi. A kapitányság utasitatolt az említett utczának tisz­tántartása iránti felügyeletre. A rendőr-biztosi állomásra legközelebb pályázat hirdettetik. Pol­gármester az alapítványokat sorolta fel; ez al­kalommal Lévay Imre gym. igazgató ur ismét megújította, a mult évben tett azon indítványát, hogy alapítványi könyv vezettessék, hogy igy mindig bármely képviselő által megtekinthető le­gyen az alapítványok állása. — Ugyancsak Lévay Imre gym. igazgató ur indítványozza, nehogy a sok közgyűlési határozat közül egyik, vagy másik feledésbe menjen, s igy elintézést ne nyer­jen, válasszon a közgyűlés számonkérö bizuttsá­gos, mely minden közgyűlés előtt a mult köz­gyűlés jegyzökönyvét pontról pontra átvizsgálja, váljon azok elintéztettek-e, vagy sem. Az indít­vány közhclyeslcssel találkozott, elfogadtatott és Kemenes Ferencz kanonok elnöklete alatt: Pap Ferencz és Bezerédj Victor képviselő urak vá­lasztattak meg bizottsági tagoknak. Városi ta­nács a mérték-hítdesitö hivatalt, daczára annak, hogy deficittel jjár, fentartotta; de egyúttal el határozta, hogy a hitelesítés bizonyos napokra lesz kitűzve, s igy a többi napokon a hitelesítő hivatalnok városi más hivatalban alkalmaztatik. A tűzoltó-egylet ügyében kiküldött bizottság­jelentése helyesléssel fogadtatott a közgyűlés ál­tal. A szolga-személyzet ruházatára kért IOO irtot megadja; a zenére nézve, szintén járul annak fel­állításához: de nem feltétlenül, hanem egyelőre csak egy évre kötelezi magát. — Nag)'' Jnnos ácsmester és társai kérelme, hogy a Jeruzsálem hegy fecskendő és fecskendő házzal láttassék el, elfogadtatott. — Végre inditványoztatott, hogy téli torna-helyiségül a város pajtája alakitassék át, azért bízottság küldetett ki annak megvizs­gálása védett. Kovács Zsigmond ö excellentiája 20, a veszprémi káptalan szintén 20 frtot adott a lót­vázsonyi rom. kath. iskola és tanitólak építésére. A városi tanács Babay Kamilla kisasszonyt választotta meg kisdedovónönek. Főt. Lévay Imre gymn. igazgató úr j meg­engedte, hogy a gymnaziumi ifjúság nyári mu­latságot rendezhessen. A nap még eddig nincs megálJapitva. ' A kiskuti csárda mégis kapott bérlötj s igy nem fog gazdasági czélokra forditatni. Az uj bérlő ügy látszik, megakarja kedveltetni a kö­zönséggel az eddig elhanyagolt mulató-helyet, mert már eddig két concertet rendeztetett a „Jancsi" bandája által. 1 Ferenczy Károly köztiszteletben álló hely­beli gyógyszerészt súlyos családi gyászeset* érte a 2'/ 2 éves Maria nevű kis leányuk halálával. Az ismerősök cs barátjai részvéte nyújtson neki vigaszt e fájdalomban. Hubcr Károly róm. kath. kántor-tanító úr neje, szül. Rudnyányszky Julia 63 éves korában, 2 heti súlyos szélhűdés következtében e hó 4-én este S órakor jobblétre szenderült. Temetése e hó 6-án d. u. 5 órakor tartatik. Béke hamvaira, E hó 2-án hirdettetett ki Hoszter Fülöp várpalotai rablógyilkos előtt, a kir. ítélő tábla halálos ítélete. Midőn börtönéből felvezették egész nyugodtan érezte magát; de midőn a halálos ítélet kimondatott, elsápadt, reszketni kezdett, s alig bírt lélegzetet venni; nyakerei egészen megmerevedtek, alig birt szóhoz jutni; de midőn az elnök tudtára adta, hogy felebbezhet, akkor egy nagyot lélegzett s monda: „felebbezek." Midőn a kihirdetés után lekísérték börtönébe, kérdezte bÖrtönöreitöl: „Mit gondolnak, lesz-e még én belőlem szabad ember ?" Az országos vereskereszt-egylet nagy-eszter­gári fiókja e hó végén bazárral összekötve ma­jálist tart. Kardos réten a magyarosodásnak kiváló bajnoka Váralysy Mihály községi tanitó, mint ezt legutóbbi vizsgálata fényesen igazolta. Ve­hetnek példát äzon tanítók, kik németajkú köz­ségben vannak, hogy kitartás mellett sokat lehet tenni a magyarosodás ügyében. Rajta tehát! Tól-Vázsonyban máj. 2-án volt a ref. lel­kész és a biró választása példás egyetértéssel. Veszprémből Kenessey Móricz és Pap Gyula urak voltak jelen. Megválasztatott lelkésznek Szűcs Béla vilonyai lelkész ur, bírónak pedig Fodor V. Éljenek! A siófoki fürdő megnyitása f. hó 15-én leend. Lendvayné Pestről eljött hozzánk vendég­szereplésre s néhány előadáson fellépett. Igen szépen játszott; de ez sem volt képes a közön­séget oda édesgetni, most is kevés számmal je­lent meg a közönség. Nemo. 1 \ D n m — A „Fridényi bankja," Acsády Ig­nácz kétkötetes regénye, mely a napokban jelent meg az »Athenaeum« kiadásában, bizonyára egyike lesz a legolvasottabb magyar könyveknek. A főváros társadalmi életéből merített alakjai nagyban fölkelthetik a közönség érdeklődését.— A szerző egy bank történetét beszéli el, a mely­hez sok ember regénye fűződik. Mindez alakok a valóság szokatlan hűségével vannak festve, s Acsádynak kiváló helyet biztosítanak elbeszélő irodalmunkban. A mintegy 30 ívre terjedő nagy műben sok érdekes epizód is van, mindmegannyi kitűnően irt tárczaczikk, melyek egy pillanatig sem engedik az olvasót unatkozni. Az »Athe­naeum« a két tömörnyomásu testes kötetet nagyon olcsón mindössze két frtért árulja, s igy lehetővé teszi, hogy olyanok is megszerezzék, a kik kü­lönben nem szoktak a hazai szépirodalom oltá­rán áldozni. A ki a »Fridenyi bankjá«t megve­szi, mindeuesetre nagyon csekély áldozatért ér­dekes olvasmányra tesz szert. Ajánljuk is olva­sóink figyelmébe ! — A „Magyar Lexikon" 101-ik füzete is elhagyta már a sajtót és a „Könyvornamen­tika" szótól a „Krateros" szóig terjedvén a ma­gyar nyelvben fölöttébb terjedelmesnek bizonyult K.-betü végén halad és lehetőleg hézagtalan tar­talma által is bőven igazolja azt a bizalmat, a melyben immár országszerte részesül. Az eddig megjelent füzetek nyomán ítélve bátran remélhet­jük, bog)' irodalmunk ezen nagy jelentőségű s a műveltség minden osztályára egyaránt hasznos és nélkülözhetetlen ága, kitűzött czéljához most mái­biztos léptekkel közeledik. — A „Magyar Regény-Csarnok 16-ik füzete változatos érdekes tartalommal jelent meg. Első közleménye a ,,Libapósta" humoros elbe­szélés Bulla fánostól tele a Ieo-egészségesebb hu­ír* o ci mórral. Ezt követi a .,Balaton szerelme" czimü gyönyörű költői cyklus VI szakasza Mindszenti Gedeontól. — Doktor Castillo érdekfeszítő ere­deti regény Golenich F.-töl. — A „Sphinx" rej­télyes franczia elbeszélés. — Mozaik czim alatt ismeretterjesztő s mulattató apróságok s az ap­rópénz feliratú humoros képek. Egy 2 1 /., — 3 ives füzet ára csak 12 kr. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. — A „Képes Családi Lapok" -31. szá­mának tartalma: Másfélpár szerelem. Elbeszélés; irta Erdélyi Gyula (Folytatás.) — Tavaszi her­vadás. Költemény; irta Szirmay Lajos. — A ze­neszerző. Elbeszélés. Lindner A. nyomán .Városi Malvinától. (Folytatás.)--- A vallomás. Beszilyke; irta Hirsch Jenny. (Vege.) — Az elveszett.'Be­szély; Felix L. után Borsody Bélától.— A sóly­mászat története. Tudományos csevegés; irta Lakatos Károly (Vége.) — A nihilisták áldozata. Humoresk. Sch. A. után irta Philantrop. (Foly­tatás.) Képeinkhez. — A szerelemnek ... '.. — Örök tavasznak ... — Jelszó. Költemények; irta Rudnyanszky Gyula.— Mindenféle. Képek: Cola di Rienzó. — A gyermekvilágból. — Már-késő! —- Peking nyugoti kapuja. — A chinái fal.. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapests IV. ker. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. — Az egyetemes magyar népdal­gyűjtemény dallam könyvéből, vagyis a. „Ma­gyar Dalalbum" 111-ik kötetéből megjelent a 7-ik füzet is a következő tartalommal: i. Korcsmá­rosné, ejnye, ejnye! 2. Korcsmárosné kápolnája... 3. Körül csillagos az ég, 4, Körül vau Szatmár keritve. 5. Kutya, kutya tarka. 6. Lám meg­mondtam Angyal Bandi. 7. Legyen ugy, mint régen volt. 8. Lekaszálták' már a rétet. 9. Ma van Jakab nap. io. Megérett a meggy. 1 i. Meg­fogom az eke szarvát. 12. Megizentem az édes auyámnak. 13. Megkérdezem szeretőmtől. 14. Messze kékelik a Duna, 15. Még sincs szebb lány a faluban. 16. Mért is gyötör engem a búbánat. 17. Mi bús borongás érheté. 18. Minden este fuvolyázok sokáig. 19. Mindig mondtad, nem is­mersz mást. 20. Muzsikálnak a gárdonyi csárdá­ban. — Ajánljuk ezen egyetlen folyamatban lévő és zongorára alkalmazott magyar népdalgytijte­ményt mindenki figyelmébe. Előfizetési ár a „Dal­Album^-ra egy évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr, A „Magyar Daltár" Hí-Ík kötetére mittt ík

Next

/
Thumbnails
Contents