Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-02-16

IX. évfolyam. 8. szám. (Rendkívüli kiadás.) Pápa, 1882. február 16. i\fo jí-j elenils. tn i n d e ii vasa r n a p. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. A lap szellemi és anyagi részét illetü küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ intézendők. Bérmentetlen levelek, csak is•nert kezektől fogadtatnak el. PAPAI LAPOK Hirdetések a láp számára felvétetnek A KIADÓHIVATALBAN ó-collegiumi épület. Előfizetési díjak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krral száraítatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. v c-d i E.O i nn i rvL-mu i IL. I . Pápa város Ixatósásáixalt, a pápai jótélcorry nőegylet-, ismeretterjesztő-, lövész-, korcsolya-, tii^oltóegy leteltnél*:, a pápai Icertészetltársxilatnalc és több pápavidélci egyesületnok liivatalos leözlönye. Meghívás, Á pápai állandó színház veszvén vtársasá ff igazgató választmányi határozat folytán — alapszabályai 7-ik §-a értelmében folyó hó 24-én délután 6 órakor az uradalmi hivatal ház tanács-termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az összes részvényesek tisztelettel meghívatnak. — Pápa, február 15. J882. Tárgy: Kölcsön felvétele* Kiss László r. t. élnek. A veszprém in egyei kir. tanfelügyelő jelentése a közigazgatási bizottság február 6-llti ülésén.. Tekintetes közigazgatási bizottság] Veszprémmegye népiskolái közoktatásának 1880/I. tanévi állapotát van szerencsém, ha csak körvonalozva is, de egy keretben összefoglalva a tekintetes közigazgatási bizottság elé a következőkben tisztelettel beterjeszteni. Veszprémmegye területén 2 r. t. városban, 184 községben és 112 népesebb pusztában az utolsó népszámlálás szerint a lakosok száma 208298. — Van a tankerületben 303 tanintézet, ezek közül elemi községi 2, államilag segélyzett elemi községi 11, államilag segélyzett községi polgári leányiskola 1, közös jellegű elemi magániskola 2, felekezeti 287, a hitfelekezeti iskolák közül 150 r. kath. vegyes, 3 fiu, 4 leányiskola, 67 helv. hitv. vegy., I fiu és 1 leányiskola, 43 ágh. vegy., 16 móz. v. vegyes, 1 fiu és I leány, — valamennyi elemi népiskola. A tankötelesek száma 36089 — ezek közöl 6—12 éves 27235, — 12—15 éves 8854, vallásra nézve a mindennapi tankötelesek közöl rom. kath. 16668, helv. h. 5707, ágh. 3127, móz v. 1741, az I ismétlő tankötelesek közül rom. kath. 5485, helv. I hitv. 1858, ágh. 935. móz. v. 576, nemre nézve: fiu 18657, leány 17442. A tankötelesek a lakosságnak 17.32%-át képezik. Közülök mindennapi elemi iskolába járt 13369 fiú, 12972 leány, — összesen 26161, ismétlő iskolába járt 3760 fiu, 3540 leány, —összesen 7300, — polgári iskolába 106 leány, magánintézetbe 19 fiu, 24 leány, — I összesen 43, középtanodába 396. — Az iskolábajárók főösszege 34006. tehát tényleg Iskolába járt a tankötelesek 94.22%-a, még pedig a mindennapi tankötelesek 99-05 % és az ismétlök 8344%-a. Az iskolába járók közül vallásra nézve volt 21001 r. kath. 7162 helv. h. 3731 ágh. 2112 móz. v. Nyelvre nézve 27252 magyar, 6295 német, 459 tót, — tehát iskolába járt a r. katholikusok 94.69%-a. a helv. hitvallásnak 94.67%-a. az ág. hitvallásuak 91.85%-a, a mózes vallásúak 91.15%-a. A tankötelesek közül iskolába nem járt 1103 mi

> 980 leány, — összesen 2083, vagyis a tankötelesek 5.77°/,,-^. Télen nyáron tehát az egész szorgalmi időn át járt iskolába 21501, — csak télen át 12505. A legszükségesebb tankönyve volt 27697-nek, nem volt 6309-nek. Az iskolába járók a szorgalmi idő alatt mulasztottak összesen 223592 félnapot, ebből igazoltatott 180203, — büntettetett dorgálássai 31209, pénzbirsággal 59, felmentetett hatóságilag 12021. Bírságpénzből befolyt 25 frt 50 kr. Az iskolába járók közt a kilépésre jogosultak közt volt jól olvasni s irni tudó 3743, csupán olvasni tudó 325, számuk 4068, A 303 népoktatási tanintézet közül magyar nyelven nyertek oktatást a növendékek 241 iskolában, magyarnémet nyelven 58 iskolában, magyar tót nyelven 3 iskolában, magyar német tót nyelven 1 iskolában. A 303 iskolában volt alkalmazva 334 okleveles és 69 oklevél nélküli, 352 rendes és 51 segégtanitó, kik közül o—5 év óta szolgál 191, 5—10 év óta 70, 10—15 év óta 42, 15—20 év óta 38, 20—25 év óta 37, 25—35 év óta 26, 30—35 év óta 25, 35—40 év óta 24, 40 éven tul 40. — A mindennapi iskolába járó növendékekből egy tanítóra jut 64.91. — A 307 iskolaépület közül a községek (' itfelekezetek) tulajdona 295, bérelt 12, van bennök 413 tanterem és 336 tanitólak. A tantermek közül 3.5 méter magasságú 143, alacsonyabb 270, 1 • méternél több hely jut egy-egy gyermekre 108-ban, kevesebb jut 305-beu, — czélszerü padokkal és egyéb bútorzattal bir 130, kevésbbé czélszerüvel 277, helyes padokkal sem bir 6 tanterem. A mindennap iskolába járó növendékek közül egy tanteremre átlag 63.30 növendék jutott. — Az iskolák mellett van 267 faiskola, 271 testgyakorló tér. — Az iskolák taneszközeit képezik 496 fekete tábla, 407 fali olvasó tábla, 119 képirási és 24 rajzolási falitábla-gyűjtemény, — 243 számoló gép, 710 fali térkép, 280 földgömb, 273 természetrajzi és 121 természettani ábra gyűjtemény. Iskolai könyvtár van 84, ezek közül 46 tankönyv, 28 ifjúsági és IO felnőttek által is használható olvasmány gyűjtemény, S3 iskolánál vannak testgyakorlati készletek. A 303 népiskola fentartására volt jövedelem 186793 frt és pedig készpénzben 134725, egyebekben pénzértékre véve 52068 frt. — Származott ezen jövedelem: a) Ingatlanokból, melyek értéke 499810 ft, ingatlanokból melyek jövedelme 31425 ft, b) tökepénzből, melynek összege 149641 ft, tökepénzből, melynek kamatja 8624 ft, c) tandíjakból 48174 ft, d) államsegélyből 7265 ft, e) községi segélyből 19885 ft, f) egyházi segélyből 55468 ft, g) egyéb forrásból 15952 ft. öszszesen 186793 ft. Mely összeg az iskolák fentartására következőleg használtatott fel: a) rendes tanítók fizetésére 131001 ft, b) segédtanítók fizetésére Í1064 ft, c) fűtés, tisztogatás és javításokra 15211 ft, d) tanszerekre 1559 ft, e) szegénygyermekekre 2673 ft, f) egyebekre 25285 ft. E szerint egy-egy iskola fentartására jut átlagosan 616'frt 48 kr. STÁHLY GYÖRGY, kir. tanfelügyelő. (Folyt, köv.) Veszprémből. , — február 14.. Az idő oly kedvező a küb" munkára, hogy az alsó temető gyökeres rendezés ' már hozzá fogtak. Az egész temető több re Jjczctt fő és mellékutakkal lesz ellátva. A főutak olv szélesek lesznek, hogy a halottas kocsival bemehetnek, azért az útba eső sírokat vagy kiürítik, és más helyre átviszik, vagy pedig, ha nincs egészen útban, lenyesik. A sir helyek fel lesznek osztva s a temetkezés csak megszokott sorokban történhetik. A veszprémi jótékony nőegylet farsang utolsó vasárnapján, előkelő műkedvelők közreműködése mellett, hangversenyt fog rendezni, melynek tiszta jövedelmét nyomban kiosztják a szegények közt. Városunkkan több helyen magán házimulatságok, az úgynevezett batyubálok tartatnak. E hó 5-én Bükhel Antii püspöki főerdész úr lakásán kedélyes házi mulatság volt, úgyannyira, hogy az öreg urak is tánezra kerekedtek. — 8-án Nagy Iváan kataszteri biztos urnái szintén kedélyes házi mulatság volt. 9-én pedig Szabó Imre püspöki ügyész ur tartotta egybekelésének 8-ik évforduló napját, s ennek emlékére házi mulatságott rendezett s meghívta rá jó barátait. Ad multos anno«! A veszprémi önk. tüzoitó egylet február 21-én, tehát farsang utolsó napján, d. u. 1 órakor álarezos menetet rendez, este pedis: a „Magyar király'* vendéglőben álarezos bált ad. A tiszta jövedelem a tűzoltó őrtanya és a tűztorony világítására íordittatik. A rendező uraknak figyelmét felkérjük, hogy jobban őrködjenek, nehogy oly botrányos legyen mint a mult évben ! A vásártéri Tallián kúthoz egy fővárosi szakértő mérnök tanácsa folytén, 2 oly gép lesz felállítva, amely igen könnyű járatú lesz. A gép fölé kutház jő, amelynek csúcsa éjjeli lámpával lesz ellátva. Ez márczius végével kész lesz és a közönség használatára átadatik. Hymen. Körmendy László káptalani ispány Garabonezon február 15-én vezeti oltárhoz Stefanies Aranka k. a. Hadán (Zalamegye). — Körmendy L. ur nővére Körmendy Luiza k. a. előtte való nap febr. 14-én esküszik hűséget Hankó Oszkár gazdatisztnek a selymeri pusztán. Állandó boldogságot kívánunk az uj pároknak ! Városunknak több utczáját kezdik kövezni, igy most kövezik a kőkép utczáit. Az ebdüh gyógyítása. Napjainkban többször találtatnak veszett ebek, mint a lapokban lehet olvasni, melyek számtalan embert és állatot megmarnak, s azok is ezen veszedelmes s gyógyithatlan nyavalyába esnek. — Miután az orvosi tudomány még nem fürkészte ki annak orvosságát, azért talán nem lesz rosz, tanácsadóul, egy öreg erdésznek ebdüh elleni orvossági ajánlatát közölni, lehet, hogy használ. Gaste! nevü 82 éves erdész állítása szerint biztos gyógyHOZZAD. Te oly jó, vidám és okos vagy Es ha szemeidbe nézek, Imát látok bennük ragyogni Tán érettem, Te jó lélek ! Nem adsz Te szókat érzelmidnek Ne is beszélj, oh csak ?eevess, Igy mosolyg a holdsugár is Miké?it Te rám,'te kis kedves. Ábrándokban el-elmerülve Egész léfiyem benned ragyog S csak azt az egyei, egyet érzem Hogy véled mily boldog vagyok l Gx*óf Sigray T?ülöp »). KIRÁLY HYMNUSZ. A fővárosban közelebb társadalmi téren egy mozgalom indult meg. E mozgalom célja meg- | szüntetni ázt a sértő formátlanságot a magyar állam hivatalos ünnepélyein, különösen a. koronás magyar király fogadtatásakor, hogy az előirt szertartások szerint ily alkalommal mindig a z osztrák néphymnusz vigye a hangadó szerepet. Nem akarhatom itt most hosszasan tárgyalni áz okoícat, melyek a Gott erhaltet a. magyar állam hivatalos politikai dala gyanánt iS&j óta 1 máig m«gftürték. Legplausibilisabb ok perss'.e az, hogy magyar király-hymnusz még nincs, •— az államnak pedig szüksége van ily zenei formára, melyben ugy az államiság gondolata, mimt az uralkodó és az alattvalók közti harmónia k i legyen fejezve, azért tartották fenn eddig az illetékes körök Haydn klaszszikus, de idegen szc rze") Örömmel öíJvozöljük a nemes grófot, kioek mi gyár is nsmsi äradeti köííemény kötete annak iifcjén méltó ír.Honest keli^tí, íspwnk ntttnkalársaí között. A ^gen ballgítá ]| ölV> ípusk/i? iwtzlí Afwbbí megsídlülásijuk teréül. Szsr| k. 1 • menyét a hivatalos programmon, — s fenn fogják tartani mindaddig, mig magyar király — hymnusz less. De vájjon mikor és kik által lesz ? S ha eddig vártunk is, meddig várjunk még reá? Alkotmányos uralkodók nem szoktak maguknak hymnuszokat csináltatni, — erre nincs példa a világon. A hymnusz az államiság egyik külső formája s ezt alkotmányos államban nem lehet »felülröl« octroyálni a népre. Sőt eltekintve a politikai szemponttól, a müvészet-költöi szempont se engedi, hogy az állam és trón iránti loyalitás érzelmeit akár az udvar, akár a kormány rádiktálja az alattvalókra. Az orosz cár autokrata, ki korlátlanul rendelkezik a minden oroszok teste-lelke fölött: ö megparancsolhatta a népnek, hogy a cári hatalom tiszteletére melyik nótát fújják és énekeljék. Igy tett a régi aulikus osztrák kormány is a Gott erhalté-val. Haydn e dalt egyházi karnak szánta s a bécsi kanczellária rendelete csinált belőle politikai dalt, néphymnuszt. Ma már a viszonyok — kivéve a cár birodalmát — Európában mindemiitt megváltoztak s az állam élet ünnepélyes formái közt a hivatalos dalt többé nem felülröl I rendelik meg, de a nép kezdeményezi s úgy oktroyátja rá az államra. így .tettek a franciák, az olaszok, hollandok, belgák, a németek s ujabb időben a románok, szerbek, montenegroiak és bolgárok. Igy kell tennünk nekünk, magyaroknak is. Ha mi elmulasztjuk, helyettünk biz ezt senki nem fogja megtenni. És mi gátol benne ? Tán nem érezzük szükségét annak, hogy a magyar államiság világos formákban legyen kifejtve az állam ünnepélyein? Tán nem érezzük, mily kétértelmű szerep jutott nálunk eddig is az osztrák hymnusznak? Tán hiányzik fajunkban nem csak a kellő formaérzék, dc az a politikai önérzet is, mely körülöttünk minden szomszéd fajban, ha államot alkot, nagy erkölcsi erővel manifesztálja önmagát ? — Reménylem, nincs ma gyar ember e hazában, ki e kérdésekben nem adna a többivel egyhangú feleletet. Igen, keleti származású szittya fajunkban erős a formaérzet, s bánt minket minden formátlanság. Igen, politikai önérzet dolgában nem állunk a balkáni népek mögött s legalább is kiálljuk velük a versenyt. Vagy hazai zenészetünk nem fejlődött volna még annyira, hogy az állam és trón dicsőségét, Magyarország politikai gondolatát, Szent István ezer éves birodalma iránti hazafias szeretetünket, lelkesedésünket vele kifejezni birjuk ? — Ez se alapos kifogás, mert fejlődött magyar müzene évtizedek óta létezik. Zenénk ugyan még fiatal, alig három nemzedék müve, — de e nemzedékek sokat és nagyot alkottak ; imgunk tán kicsinyeljük, de a külföld elismeri, tapsolja. A magyar zeneköltök Olymposza várja a jelt, a keíjö időt, mikor hazánk államiságának magyar dalban, magyar szóval, rythmikus magyar hangokkal! kifejezést adhat. Eddig nem tették, mert nem I tehették. Az idők nem voltak se alkalmasak, se kedvezők ily hanganyagból öntött szobormű megteremtésérc. De mióta a komoly politikai akadályok megszűntek s a zenei, művészi probléma megoldásának csupán a kezdeményezés hiánya áll útjában, — az alkalom megadása a magyar közvéleménytől függ. Adjuk meg zenészeinknek az alkalmat s módot hozzá, — ők megfogják teremteni a magyar király hymnuszt, mely a Gott erhalte helyét méltán foglalhatja el. Van még egy szemponti melynek komolyságát elvitatni legkevésbé szándékozom. Mondhatják sokan, hogy az osztrák néphymhuszhoz a legfelsőbb köröket régi, százados traditiók kötik s ezektől nekik a megválás nehezükre eshet. Tudvalevő, hogy 1867-ben e szempontból nézték a hymnus? ügyet a közvélemény akkori vezetői s a Gott erhalte-kérdésben delicatesse kérdést láttak. Igaz,| a tradícióknak nagy erejük van. De az osztrák hymnuszhoz kötött tradíciók kétértelműek s ellenkeznek hazánk közjogi törvényeivel, melyek első, legfőbb öre a magyar király. A kérdés maga tehát közjogi természetű, erős politikai háttérrel bir s csupán a megoldás mtáéntf'e, az eljárás módja képezheti a delicatesse és ildomosság tárgyát. Jogi és politikai okokból a leg° felsőbb körök nem ragaszkodhatnak az osztrák néphymnuszhoz, mert Ausztriának és az osztrík császárnak hazánk területén, mint idegentiek soaverain joga nincs. A jogszempont a hivatal* formahiba megszüntetését; kiigazítását sürgeti. Ä legfelsőbb körök jogos érdeke csupán annyi ez ügyben, hogy a formahiba kiigazítása delikát módon, az udvari etikett-szempontok kellő respektálásával történjék, — nehogy az eljárásban s a magyar közvélemény kezdeményezésében Ausztria, mint velünk szövetséges állam s az osztrák császár, mint a magyar királylyal közös individuum bántódva érezhesse magát. A közvélemény e kényes szempontokból indulva ki, nyers pressiót a legfelsőbb körökre nem gyakorolhat, mert ezzel csak rosz vért keltene s kockáztatná egy taktikai hibával a vállalat elvi sikerét. Mi teremthetünk egy magyar királyhymnuszt, kifejezhetjük abbeli akaratunkat, hogy a hivatalos állam e dalt elfogadja, az udvar a maga ünnepélyeinek programmjába felvegye: de vigyáznunk kell, nehogy akciónknak a nyers tüntetés, a provokáló fellépés jellege legyen, mert az nem a hymnuszforma által kifejezendő harmóniát, de tán ép az ellenkezőt fejezné ki s méltán okul szolgálna, hogy az. akcióból igen,sokai kivonják magukat. Az eljárásnak tehát olyannak kell lenni, hogy méltó legyen a feladathoz, öntudatosan kövesse a kitűzött irányt, kifejezze a nemzeti akaratot a.nélkül, hogy ezzel az állam t és a trón tekintélye érintetnék. Népgyűlések, határozatok, deklarációk e célhoz r.em vezetnek. A fővárosban minap megalakult végrehajtó bizottság egy más, sokkal szelídebb s mégis a nemzeti akaratot kifejező módot fogadott el. Ez a modus vivendi megoldja a kérdést általános megelégedésre, méltó a nemzethez s nem sérti senki tekintélyét. A mód igen egyszerű: tűzzön ki a nemzet maga közadakozásokból egy nagy nemzeti dijat a magyar király hymnuszra s hirdessen országos fályámtoty E keretben nagy mozgalom indulhat