Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-01-01

• Már most'mélyen tisztolt Képviselőház! 1000 írt évi javadalmazás, minden mellékjárnlék nélkül nagyon csekély arra, hogy annak tejében szolgabírói ''állásokra •alkalmas. olyan egyének vállalkozzanak, a Kik a kellő szellemi képességéi bírnak, s a kik c melieíl egyénileg és erkölcsileg Icelló' garanliál nyúj­tani képesek arra, hogy egy járásnak közigazgatási utón megőrzendő összes érdekeit nyugodtan kezeikbe letenni lehessen. — Merl a szolgabíró a javaslat sze­rint lükhér illeini.'nviivri nem bírván, Jus javadalma­zásából e ezimen a helyi viszonyokhoz képest 200— 3ü(i Irtot levonunk, a megmaradó 700—800 frt bi­zony nem Hég arra, hogy egy esüládnak legszűkebb koriátok Közé >zorUolí igényeit is lődözni képes legyen. Mindezek alapjárt egész tisztelettel az hánt Kérjük meg a I. Képviselőházat, hogy indokaink te­kintetbe vételével s azért, mert ha szolgabiráink ja­vadalmazása 1000 írtban állnpitalnék meg, közigaz­gatásul,;; az eddiginél is szomorúbb jövőnek nézne tlébe. a járási szolgabíró évi javadalmazását 1200 írtban, SOí) frt lakbér illetményben és 600 frt nti átalányban megállapítani méltóztassék. Hogy pedig ezen kérésünk nem túlzott, hogy nem ezelozza az államkincstár indokolatlan igénybe \ételét, és hogy czélunk tisztán ar, hogy járási szol­gabiráink existentiúját bizlositsuk, hogy akkép oda oly egyéneket nyerhessünk meg, a kik mellett, a fe­lelősség reánk eső részét nyugodtan viselhessük, a vármegyénk közigazgatási beosztását föltűnte!ő ki­mutatást és járási szolgabiránk ügyforgalmi kimuta­tásait t- fi. alatt egész tisztelettel azon megjegyzés­sel mellékeljük, hogy megyénkben a járások közigaz­gatási beosztása és a .szolgabíró székhelyek a kir. bí­rósági beosztással teljesen megegyeznek. 1(1. Már ismételve teltünk előterjesztéseket a m. Kir Relügyminisier úrhoz az iránt, hogy megyénk­ben egy tiszti alügyészi állás rendszeresifjssék; — eddig azonban ezen kérelmünkkel mindannyiszor el­ültettünk azért, mert a belügyminister ur nyilatkozata szerint az ezen állással járó javadalmazás a rendel­kezésére adott hitel keretén belül födözetet nem ta­lált, s mindannyiszor odautasiítattunk, hogy a bajon tiszteletbeli tiszti ügyészek alkalmazása által se­gítsünk. A Belügyminiszler ur ezen kijelentésében az adott viszonyok közt megnyugodnunk kellett ugyan, de most, midőn a megyék háztartásának törvényho­zási uton való rendezése vétetett ezélba, fölszóllai­nunk kell, nehogy akkor, a midőn már segiíeni nem leltet, bármely oldalról a kellő előre látás hiányával vádoltathassunk Ismét hivatkozhatunk arra, hogy a törvényho­zás tagjaival szemben nem szükséges tüzetesen cl­•sorolni mindazon teendőket, a melyeknek elintézése ujabb időben a t. ügyész kezeibe tétetett le; — csak a legfőbbeket említjük föl, nevezetesen, hogy adó­ügyekben a kir. kincstár képviselete a ni. t. ügyé­szeket illeti, és utalunk arra, míkép azon körülmény, hogy az 1877. XX. t. cz. értelmében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei az ezen törvény alapján szer­vezett központi gyámpénztárban levén kezelendők, ezen törvény és a. törvény végrehajtása tárgyában kiadott.ministeri utasítások a t. ügyészre az eddigi­ekhez képest aránytalan nagy terheket, rónak. -Midőn tehát, még .megemlítjük azt, hogy a t. ügyésznek átlagos számiíás szerint hetenként három napot az ái y.'.széknél ülésben kell tölteni s a e. ellett részt kell vennie a törvényhatósági bizottsági és közigazgatási bizottsági üléseken, — s midőn a t. ügyészség ügyforgalmát az 1872-ik évtől a jelen év november 30-ig — ugy szintén a t. ügyészi perek­számát igazoljuk, mély tisztelettel kérjük a Képvi­selőházat, hogy vármegyénkben, a mint az több ve­lünk hasonló osztályban lévő megyéknél is van, egy Ön igazán szellemdús, mondja Ida, megment a veszélyből, miért még köszönetet se várt, már uj veszélyt készit, — s a halavány arcon meg­jelent egy gyönyörű szivárvány, egy részegítő mosoly. 1 Kedves Ida, — ha megmentettem, — éljen ön ezután nekem, legyen enyém, — s ez lesz életem legszebb napja. Ön, kedves Aladár alig várja hogy életre keljek, már is életemet kéri ? — kérem segéljen fökülanom. Aladár megfogta a parányi kacsókat, át­ölelte a karcsú derekat, — talpra segité a hölgyet. Ekkor ért oda a rémült társaság egy része. Ida Aladár vállára támaszkodva áll, úgy mosolyogva a meglepett rémüldözőkre, mint a ki pokol helyett menyországra talált. E zavarban a valódi tényállást senki se találta el,- az érzelmek ö náluk nem váltakozhat­tak oly rohamosan mint e két fiatalnál. Nem tehettek egyebet, mint dicsérték Ala­dár vakmerő bátorságát s lovagias védelmét, mely könnyen kettejük életébe kerülhetett volna, a m : i. különben az eddigieket figyelembe véve, abba is-került. Másnap hivatalossá lett a mit a hallomás után gondolkodók csak sejtettek; az Öregek fejüket csóválták e rohamosan fejlődött dráma felett, melynek kimenetelét előre tudni .nem lehetett. Tény volt, hogy Ida kisasszony boldognak látszott. — Ä könnyű szerelmi mámor, még el­ragadóbbá tette, Aladár a zsidó leányt mellette egészen feledni látszott. — Csalódnánk, ha azt hinnők, hogy nem akart helyzete felöl komolyan .gondolkodni, de az uj meg uj érzéki mámor fe­ledtetett vele mindent. — Ezen kívül egészen elkényeztették, mihez utóbb annyira hozzászo­kott* hogy többé nem viszolygott tőle. Az esküvő napját kitűzték, Ala­dárnak haza kellett menni, hogy méltó ünne­pélyességgel fogadja menyasszonyát. (Vége köv.) Szép Lajos, tiszti alügyészi állás rendszeresítését 800 frt évi fizetés és 200 frtból álló lakbér javadalmazás mellett elrendelni méltóztassék. Végre még e helyen nem mellőzhetjük el föl­említeni és a mélyen tisztelt Képviselőház becses figyelmében ajánlani azt, hogy a liszli alügyészi állás rendszeresítését az ügyészi hivatal vezetésével járó felelősség is sürgetően követeli. — Ugyanis a jelen rendszer mellett a l. ügyészt, akkor, a midőn hivatalosan elfoglalva vagy'akadályozva van, vajry a midőn a minden hivatalnokot és köztisztviselői; jogosan megillető szabadságidőt élvezi, a tiszteletbeli t. ügyészek helyettesítik; — ezen icnds/.er azonban tarthatatlan, mert habár egész készséggel adózunk is elismeréssel a tiszteletbeli tiszti ügyészek fárado­zásainak , mégis kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a helyettesítés ezen alakja nem nyújt elég biz­tosítékot a t. ügyészre nézve, és különösen nem nyújt elég biztosítékot az ügyészi hivatal vezetésére nézve, mert a I. ügyész helyettesítésével esetről eselrc meg­bízható tiszteletbeli tiszti ügyész, az ügyészségnél folyamatban levő összes ügyekről tájékozással nem bírván a helyetfesitett. ügyész legjobb akarata és szándoka mellett is az ügyek vezetésénél nehézsé- í gck merülhetnek föl. ' I.V. Arvaszéküuk ügyforgalma, mint az a mel- | lékelt kimutatásból kitűnik, az újabb időben oly ro­hamosan szaporodóit s ennek következményekép a hátralékok száma is annyira emelkedett, hogy ezen J körülmény előttünk és a megyei közigazgatási bi- j zoitsá-Miál is eszmecsere tárgyát képezte, sőt levél- I váltásra adott alkalmat a m. kir. Beiiigyntinisterium- j nál is. • A baj azonban, miután az, az árvaszéknél al- I kalmazolt fogalmazó személyzet csekély számában \ rejlik, mindez ideig- orvosolható nem volt. j Nehogy tehát az árvák érdekeit nagyobb ve- j szélyuek tegyük ki, s nehogy az árvaszék a hátra- j iékok által elbontassák, kérjük a mélyen tisztelt Kép- ' viselőházat, hogy az árvaszéknél egy negyedik ül- j nöki állást 1100 frt fizetés és 300 frt lakbér illet- j mény mellett rendszeresíteni méltóztassék, i Azon elvből indulván ki, hogy egyenlő rang- j fokozattal, teendőkkel bíró és egyenlő felelősséggel j tartozó megyei tisztviselők cgyenlŐL-n is javadalma- \ zendók, nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül a nie- j gyénkre vonatkozó ismételve hivatkozóit törvényinél- j lékiet azon intézkedését, mely szerint a megyei pénz- \ tárnok a jövőben 1200 frt évi fizetéssel és 300 frt j lakbérrel, a gyámpénzlárnok ellenben 1000 frt íize- 1 téssel és szintén 300 frt lakbérrel fog jutalmaztatni, j Kifogásolandónak tartjuk mélyen tiszteit Kép- \ viselőház ezen intézkedést azért, mert. szabályren- j (leleteink értelmében mindkét pénztárnok egyformán | 10,000 frt ^biztosítékot köteles letenni, — mert. az \ általuk kezelt pénztárakért egyaránt, erkölcsi és j anyagi felelősséggel tartoznak, és kifogásolandónak találjuk különösen azért, mert véleményünk szerint a gyámpéuztárnokot, a ki a m. pénztárban kezelt \ pénzeknél nevezetesen nagyobb, megyénkben közel 1'/ 2 milliónyi értéket, kezel, és a kinek teendői egyéb- ! ként. is terhessebbek a pénztárunkénál, ha egyébéit nem, méltányossági okokból is, a megyei pénztár- j nokkal egyenlően 1200 frt fizetés és 300 frt lakbér illetné meg. V. Az állategészségügyi teendők ellátására megyénkben az 1372-ik évben történt szervezkedés alkalmával egy állatorvosi állás rendszeresítetett, — időközben azonban inegalkoltalott az 187*1. XX. t. cz. s az állategészségügyi teendők teljesítése a kir. kormány által kétségtelenül igen helyesen fokozott szigorral követeltetvé.n, ma már azon helyzetbe va­gyunk , hogy az állalegészségügyi teendőket egy r állatorvossal annál kevésbé vagyunk képesek telje­síteni, mert a ziiczi és enyingi szolgabírói járások­ban, a mely utóbbiban pedig- arányiaga legbecsesebb marhaállomány van, okleveles állatorvosok vagy egy­általán nincsenek , vagy a mennyiben vaunak is, olyanok nincsenek, a kiket ezen teendőknél meg­nyugvással alkalmazni lehetne. Hogy tehát ezen bajon, mely nemcsak nálunk, de az ismételt fölszólalásokról következtetve az or­szág majd minden részében megvan és mindinkább érezhetővé válik — segíthessünk — hogy mint nem iparos, de termelő és állattenyésztő országunkra nézve megmérhetlen fontosságú állat-államányunk egészségi állapotát törvényes kötelességünkhöz képest és az ügy fontosságához illő módon gondozhassuk és ne­hogy azon helyzetbe kerüljünk, hogy azon esetben, midőn állatorvosunk bármi fontosabb ok miatt a me­gye egyik részébe kiküldetési nyerne, a megye más részében előfordulható baj esetén szakközeg hiá­nyában legyünk, mély tisztelettel kérjük a t. Képvi­selőházat, hogy a központi állatorvosnak a törvény­javaslat, reánk vonatkozó mellékletében tervezett ja­vadalmazását érintetlenül hagyva a pápai és devecseri szolgabírói járásokra egy — és az enyingi szolga­bírói járásra nézve szintén egy, tehát, igy összesen két. állatorvosi állás rendszeresítését 300 fit évi fi­zetés és 100 frt uliátaláuy melleit elrendelni mél­tóztassék. fJKzek illán a felterjesztés behatóbb banczolás veszi a törvényjavaslat mellékletének a megyei segéd és kezelő személyzetre vonatkozó intézkedé­sét, és kimutatja, hogy az sehogy sem felel meg közigazgatásunk igényeinek. Végül a dologi kiadásokra nézve kéri a java­dalmazást az eddigiek szerint 9350 írt 78 krban megállnpitatui.} Kérjük a mélyen lisztéit Képviselőházat, hogy javadalmazásunkat, az előadottak figyelembe vételé­vel megállapítani méltóztassék. Kelt Voszprémben 1881. évi deczembcrhő 5-én tartott megyebizottsági rendes közgyűlésből. Veszprém megye közönsége nevében: Véghely Dezső alispán. Jelentés a pápai kertészeit társulatnak 1879 — 81 há­rom éri működéséről. A pápai kerlészcli társulat 1878. decz. S-án szervezkedett, másod Ízben az 1879—81 évekre, 37 rendes és 23 pártoló taggal.' E három évi időközben kilépett a társulatból 5 rendes tag, eltávozott 2 ren­des tag és meghall, egy rendes tag, — u a pártoló ta­gok közül pedig kimaradt 5 tag". — A második ala­kuláskor tisztviselőkké választattak: elnökké Voita" József, alelnökké Jády József, másod alelnökké Jám­rich Sándor, titkárrá V. Szabó Káról, pénztárunkká í.'cbőek Ovula, választmányi tagokká: lícykál Ede, Tarezy Lajos, Kiss László. S/.voboda Venczel, Supka Dezső, Vághó János, Orbán Antal, Hannos Zoltán, Voyta Adolf, Hanauer liéla, T.«.ehepen Alajos. E választmány tartott az elmúlt 3 év alatt IS ülést 32 jegyzőkönyvi pont alalt. hozván fontosabb hatámzatokat a társulat beiélrtére és különösen a kiállításokra nézve. A társulat rendezett három kiál­lítást : 1879-ben 12 rendes tag és IG vendcgkiálli­tóval összesen 639 féle tárgyban; 1880-ban 9 ren­des és 12 veudégkiállilóval, 536 féle tárgyban; és 1881-ben 11 rendes tag és 17 vendégkiállitóval, összesen 630 féle tárgyban.: Osztott ki 1S7í)-ben 2 darab I. fokú, 7 darab II, fokú és 4- darab llí. (okú kitüntetést; 1880-ban pedig 6 darab l. fokú és 8 darab II. fokú kitüntetést; végre 18Sl-beu 3 darab aranyozott I. lokú, 6 darab ezüstözött II. fokú és 6 d rab broneozott III. fokú kitüntetést. Az lSíO-iki kiállítási bevétele volt a látogatóktól 24 frt 30, ela­dásokból 18 frt 40, összesen 42 frt 70 kr — kiadása pedig 1.4 frt — ; és igy"maradt a társulat javára 28 frt 70 kr. Az 1880-iki kiállítás bevétele volt a lá­togatóktól 8 frt. 70, eladásokból 10 frt 70, összesen 19 frt 4!) kr — kiadása pedig 10 frt 41 kr, — ma­radt, a társulat javára 9'frt. Az lS8'í-iki kiállítás bevétele volt látogatóktól 23 fit 80 kr, eladásokból 19 frt 15 kr, összesen 42 fit 95 kr — kiadása pe­dig 9 frt, — igy maradt, a társulat, javára 33 frt 95 kr. ísy a három kiállításon összesen résztvett. 77 kiállító 1805 féle tárgygyal, és elvitt 11 első fokú, 31 másod fokú és 10 harmadfokú kitüntetést; ösz­szes a társulat javára maradt bevétel pedig volt 71 frt 65 kr. A földmivelési magy. kir. miulsterium mind a három évben kegyeskedett kísérletre küldeni burgo­nya, burguudirépa és káposzta magvakat; mely kí­sérletek eredményét, az elnökség a titkárral, időnként bejelentette. Lesjobb .-iker volt 1880-ban; az idei kísérlet eredményét a sok őszi esőzés rontotta meg. Az őszi oct. 15— 18-diki budapesti országos gyümü'.cskiállitáson társulatunk collectív gyüjtemény­nye! vett részt. Képviselve voltak ebben: Voita Jó­zsef, Szvoboda Tenczel, Maltas György, Puzdor Gyula, Ifeykál Ede, Jády József, Jámrich Sándor es V. Szabó Karolnak némely, a magunk kiállításán feltűnt szebb gyümölcseik. Küldetett föl Budepcstre, épen az országos gyiiinölcskiálütást rendezett bizott­ság határozott fölhívására 18 faj gyümölcs — alma és körte — elnevezés, névmegjelölés végett; mivel körünkben ismert jófulnjdonságaik daczára, névről ismeretlenek. De biz az elnevezés elmaradt; hanem társulatunk, a Collectív kiállításért, elismerő oklevél­lel tiszteltetett meg. Az utolsó 1SS1. évre tagsági díj még nem szedetett be; ezért e közgyűlésnek, a megejtendő választás előtt még első teendője lesz az elmaradt díjaknak beszedését, elrcndciiii. alá Tüzolíó ügy. Az 1882. éri augusztus 11., 12., 13., 14. és 15-én Zala-Egerszcgen tartandó lUzolló- és mentő­szerek, viz— és lámrdaoezeléki készítmények stb. kiáll Hasának szabály zatai 1. §. E kiállításban való részvételre ezúttal minden e szakmába vágó készítmények előállításával foglalkozó iparost és gyárost hívjuk föl. 2. §. A kiállítandó tárgyak a szükséghez ké­pest az időjárás káros behatása ellen fognak megfe­lelőleg oltalmaztatni. 3. §. Valamennyi tárgy az illető kiállítónak kí­vánsága szerint és annak költségére a kitett eladási ár erejéig biztosítható. — Ezenkívül a kiállítási pénz­tár kezességet vállal minden megrongált vagy el­vesztett tárgy iránt, a kitett árak erejéig, a kiállítási helyiségbe történt átadástól kezdve az illető tulajdo­nosnak való visszaszolgáltatásig. — Határozottan ki­tett árak nélkül beérkezett, tárgyak iránt ilynemű fe­lelőséget el nem vállalhatunk. 4. §. Szabadságában áll a kiállítónak a kitett, árakhoz még egyéb jegyzeteket vagy üzleti ajánla­tokat is csatolni. 5. §. A kiállítás tartama alatt kiállított tár­gyaknak helyben történt darusítása után az illető ki­állító 3 százalékot tartozik a kiállítási pénztárba fi­zetni; helydíjt azonban nom fizet. 6. §. A kiállítás 1882. augusztus hó 11-én délelőtt nyittatik meg és augustus 15-én délelőtt fe­jeztetik he. 7. §. A kiállítók vagy azoknak megbízottjai szabad belépti joggal bírnak. 8. §'. Tekintve, hogy a kiállító bizottmány a kiállítás alkalmával kiállított tárgyak jegyzékét -­melyhez egy „Üzleti Értesítő" csatoltatni fog — ki­adni Iszándékozik; szükséges, hogy az illető kiállítók minden jegyzetet, üzleti ajánlatot stb., melyet az em­iitett „Értesítőbe," felvétetni kívánnak, ideje korán nevezzék meg. ! Ilynemű hirdetményekért aránylagos igtatási díj fizetendő. 9. §. Kiállítók kik erdcnidíjra igényt tartanak, önkényt beleegyeznek abba, miszerint az általuk ki­állított tárgyak a bíráló bizottság által kijelölt próba­tételeknek — saját kárukra és veszélyükre — alávet­tessenek; jogukban állván, a próbatételeket szemé­lyesen vezetni vagy megbízottjaik által vezettetni. A megejtendő prábatételeknek szakavatott vezetése, va­lamint az eredményre vonatkozó jelentéstétel iránt kezességet nyújtunk. 10. §. E kiállításra vonatkozó bejelentések a kiadott két bejelentési iv szerint: „a magyar tűzoltók VL országos közgyűlésének kiállítási bi­zottságához Zala-Egerszegen" czimzendó'k. 11. §. A bejelentett tárgyak elfogadása iráut az e végett alakult kiállítási bizottság határoz; el­fogadás esetében a bizottság határozatával ellátott bejelentési ív egyik példánya az illető kiállítónak visszaküldetik a szükséges szállítólevelek hozzácsa­tolása mellett. •** 12. §. A bejelentések elfogadására kitűzött ba­táridő 1882. június 1-éig tart. 13. §. Valamennyi kiállítási tárgy két példány­ban szerkesztendő szállítólevél Iriséretében ,,a ma­gyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének- kiállítási bizottságához Zala-Egerszegen" czimezve, legfeljebb 1882. augusztus 1-éig beküldendő; későbben érkező tárgyak visszautasíthatok. 14. §. A kiállítandó tárgyaknak a vaspályán s innét a kiállítási helyig való szállítást költéégei a kiállítók által viselendők. 15. §. Két vagy több kiállító tulajdonát képező és közös csomagban feladott tárgyak névjegyzékkel látandók el, melyben az illető kiállító valamint a tu­lajdonához tartozó tárgy pontosan kitüntetendő. 16. g. A bérkezeít tárgyak kicsomagolásáról és felállításáról — a kiállító kívánatára — a kiállítási bizottság gondoskodik: szétszedett állapotban beér­kező gépezetek kivételével, melyeket helyben újból összeállítani a kiállító tartozik. 17. §. A kiállított tárgyak csak augusztus 16­álól kezdve vehetők vissza. — Az átvételi elísmer­vénynycl ellátott szállítólevél visszavételi igazolvá­nyul, — de egyszersmind nyugtául is szoloál az il­lető tárgyaknak helyesen történt visszavételéről. 18. Az Í8S2. augusztus 22-éig el nem vitt tárgyak a kiállító saját költségére és kárára — szál­lítás utján — de a bizottság felügyelete alatt, vala­mint a valószínűleg minden vaspályaigazgatóság ál­lal engedélyezendő részbeni vagy egész szállítási díjmentesség tekintetbe vételével — visszaküldetnek. A fela<lási vevény a kiállitásibizoLtságnak a helycsen történt visszaszolgáltatásra nézve igazolványul szol­gál. A visszaszállításra nézve külön feltételeket el nem fogadhatunk. Egyúttal őrlésűéinek a tisztelt kiállítók, hogy a részrehajlatlan szakférfitikból alnkult bírálóbizottság a különös elismerésre méltó kiállítási tárgyak előál­lítóit jutalomdíjakban részesitendi. Zala-Egerszegcn 1881. évi december havában. A magy. tűzoltók VL országos közgyélcsenek központi bizottsága. Tanügy. A megyei tan felügyelőségtől következő közle­ményt vettük : Közmunka és közlekedési in. kir. ministerium­tól 16506. szám. — A vasúti üzletgyakornokok ké­pesítése tárgyában 1876. évi március 6. 268. sz. a. kiadott itteni rendolet (Q pontja alatt az előképzett­ség tekintetében foglalt határozmányok értelmezésére nézve több ízben kételyek merülvén fel, a most idé­zett rendelet többi határozmáuyainak épentartása mel­lett a vasúti üzletgyakornokok előképzettségére vo­natkozólag a vallás és közoktatási m. kir. minister úrral folytatott tárgyalás alapján a következő sza­bályokat állapítottam meg: 1-ször. Vasúti üzletgya­kornoki állomásokra teljes képzettséggel biroknak te­kintendők és ennek folytán külön felvéti vizsga nél­kül alkalmazandók azok, kik valamely főgymnasiumot vagy főreáltanodát, felső kereskedelmi akadémiát, felső katonai tanintézetei, a budapesti állami közép ipartanodát, a kassai állami gépészeti ipartanodát, valamely hat évi tanfolyammal biró polgári iskolát jó sikerrel végezték, ugyszinte azon tanítók, kik a ké­pesítő vizsgát kiáltották. 2-szor. Az előbbi pontban foglalt iskolai képzettséggel nem biró pályázók csak külön felvéti vizsga alapján alkalmazhatók vasúti üz­letgyakornoknak. E vizsgára is azonban csak oly egyének bocsáthatók, kik legalább a gymnasium vagy reáliskola 6 osztályát, a budapesti állami ipartanoda 2-ik évfolyamát jó sikerrel végezték, vagy a katona­tiszti vizsgát eredménynyel letették. 3-szor. Ha az 1. és 2. pont alatt közelebbről megjelölt iskolai kép­zettséggel biró vasúti egyének üzletgyakornoki, állo­másokra nem jelentkeznének, vagy egyes esetekben kivételes okok forognának fenn, melyek az előirt is­kolai képzettséggel nem biró gyakornokok alkalma­zását indokolnák, ily egyéneknek az üzletgy r akornoki vizsgára bocsátásához esetről-esetre a vezetésem alatt álló ministerium engedétye lesz kikérendő, mely ese­tekben az arra vonatkozó előterjesztés mellett, a fo­lyamodó képzettségének igazolására vonatkozó ok­mányok is bemutatandók. — A m. kir. vasúti fel­ügyelőség egyúttal ntasitatott, hogy fentebbi szabá­lyok pontos figyelmében tartása felett felügyeljen. — Budapest, 1.881. november 3-án. Ordódy s. k. rodaiom es művészet. — Győrött, újévtől kezdve, hetenkint egy­szer a „Garaboncziás" czimü képes élezlap je­lenik meg, felelős szerkesztő: Garaboncziás Diák, (Szávay Gyula) társszerkesztő: Forgó Szél, (Gif­fing Gyula.) Előfizetési ár: negyedévre i frt. Előfizetési pénzek küldhetők: Hennicke Rezső és Klenka Ferencz könyvkereskedésébe, Czéh Sán­dor özvegye könyvnyomdájába, továbbá Angszter Nándorné és Fürst szivarárudájába, vagy Gif­fing Mihály úrhoz (Teleky-utcza.) -r A Caikvári (Wuhrl) Jákó által nagy gonddal szerkesztett „Magyar Tisztviselő" mcst lép a harmadik évfolyamba. Komoly irányú, (Folytatás a mellékleten.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents