Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-09-10

kérő szék megtartatván, az alispáni hivatalhoz beérkezett 4488 ügydarabból csak 71 hátralék találtatott, és pedig 14 az alispáni hivatalnál, 57 a szolgabiróságok és polgármesteri hivataloknál. Véghely Dezső alispán meleg szavakban em­lékezvén meg az elhunyt m. kir. honv. miniszter, Szende Bélának érdemeiről, indítványozza, hogy elhunyta fölötti részvétének a törvényhatóság jegyzőkönyvileg adjon kifejezést.— Az inditvány egyhangúlag elfogadtatván, a határozat az öz­vegygyei közöltetni rendeltetett. Olvastatott a belügyminisztériumnak intéz­vénye, melyben megengedtetik, hogy a gyám­péiiztár pénzkészlete 5% kamatozásra a veszprémi kir. adóhivatalnál, hetenként egyszer beszállitva, helyeztessék el. — Ezáltal azon bizottsági tagok, kik annak idején az elhelyezésre névszerinti sza­vazással a veszprémi takarékpénztárt jelölték meg, — a felelősség alól feloldattak. A belügyminisztérium jóváhagyta a me­gyének azon határozatát, melylyel a gecsei ár­vapénztárnál értékcsökkenés miatt behajthatlanná vált 192 frt 21 krnyi hiányt — az elöljáróság hibás nem levén, — az árvatartalék alapból ren­deli pótoltatni. Kasenszky János megyei árvaszéki nyilván­tartónak azon felebbezése, melyet az iránt ter­jesztett a belügyminiszter elé, hogy a megyei közgyűlésen való szavazati jog tőle elvonatott, a minisztérium által elutasittatott, miután feleb­bezönek közgyámi minősége az új gyámsági tör­vény értelmében megszűnt. A belügyminisztériumnak azon körrendelete, melyben a törvényhatóságokat figyelmezteti, hogy a nagyobb szabású középitkezések pályá­zat utján adassanak ki vállalkozónak, tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknél egy másodjegyzőnek alkalmazása szükséges levén, már az árvatarta­lék alap terhére a közigazgatási bizottság egyik tiszteletbeli aljegyzőt 30 frtnyi havi díjazással ily minőségben alkalmazta, most ez intézkedés helyben hagyatik, — a jegyzői állomás pedig 800 frt évi fizetéssel rendszeresítetik; mire nézve a belügyminiszter jóváhagyása kéretik ki. A közmunka és közlekedési minisztérium a közmunkaváltságok felemelését kívánván, a köz­gyűlés kijelenti, hogy a közmunkának termé­szetben leszolgálása amúgy is illetéken felül le­vén kiróva, a megváltási összeg is magasabb összegű, a törvényhatóság a váltság összeg fel­emelését nem foganatosítja; — vagy ha a mi­niszter a felemeléshez ragaszkodnék, a termé­szetben lerovandó közmunka összegét eredeti m'rvére fogná leszállítani. Azon miniszteri intézmények, melyek sze­rint a házaló kereskedés Arad, Szabadka és N. Szebeu városok területén eltiltatott, tudomá­sul vétettek. A Bakony ér kitisztítása tárgyában a három érdekelt törvényhatóság: Gy'ör, Komárom és Vesz­prém megyék építészeti hivatalai által kidolgo­zott műszaki előterjesztés elfogadtatott, de vég­rehajtása csak akkor foganatosítható, ha mind a három vármegye elfogadja azt. Tudomásul vétetett a közmunka és közle­kedési ministeriumnak azon leirata, mely szerint Mogyoródy Adolfnak és Krisztiukovits Edének Emlékeim a honvéd életből. 1. Erös képzelödés. Klapka tábornok hadosztályában, az ácsi erdő melletti ütközetben 1849-ik évi július hó 2-án, vité­zül harczolt századomban egy Sós Gedeon nevű hon­véd káplár. Előtte, mögötte, jobb és balfeló'l, halottak es haldoklók, csonkák, bénák hevertek; kinek keze, kinek lába ellőve, itt egy fejetlen test, amott egy fej, Ie.-tnélkül hevert megmerevülve, végvonaglások között, >agy iszonyú fájdalmak miatt jajgatva, nyöszöiögve, csak Sós Gedeon káplárunkat, nem érte semmi ba;.— Egyszerre napnyugotkor, éppen midőn gyorsan töl­tené pu-kaját, jön egy rettenetes ág\ u golyó, s úgy kikapja a-/, én Gcdusom alól mind a két lábát, hogy egy lábbal alább sülyedt és hanyatt esett. Jól érzé a szerencsétlen, hogy mindenik' lábából egy lábnyit el­vitt a golyó, de nem mert lieljeből mozdulni, kivált képpeu csonka lábait a világéit sem mozdította volna meg, mcit úgy vélekedők, hogy jól a földhöz szorítva a/.okat, csekély lesz a vérvesztés, s igy várta nyug­ton az érkező tábori orvost. Fájdalmat, nem érzett, s ezt az idegek és izmok zsibbndtságának lulajdonííá, s bízóin nsiiak tartotta, hogy mindjárt inegjő az, mi­helyt hil\éből kidomborítják. Végre éj frl tájban megjő a zászlóalj orvosa Skoipa s igy szól a lábatlan vi­tézhez : ,,Ilá( önt mi lelte vitéz barátom?' 1 ,01i kedves orvos ur, vigyázva nyúljon hozzám, mert egy ágyú golyó mind a kel lábamat elvitte. 1 Az orvos nagy xigyázva, ízről ízre vizsgálta a nyugalmazott lábakat, s miután meggyőződött, hogy azokat éppen semmi baj sem érte, becsületesen hátba püfölte az elesett vitézt: — „Föl öcsém, föl! térj eszedre, semmi bajod, mimluii tagod meg van ép ál­lapotban." Leirhatlan volt az én vitéz káplárom öröme, midőn maga is meggyőződött, hogy csakugyan meg­vannak az ő lábai régi állomásukon, s miután vizs­gálat, alá vették ezen rendkívüli képzelet okát, kisült, hogy út csakugyan odább szállították egy láb! al, mert egy ágyú golyó ilyen mélység-ben kikapta alóla a földet, s annak szele hanyatt lökte a különben jó lábon álló vitézt. Censor, a Gy őrtől-Zirczig vezetendő vasútra élőmunka- j lati engedély adatott. — Ezen ügygyei kapcso­latban az engedélyesek kérelmére, azokkal le­endő értekezés czéljából, Véghely Dezső alispán elnöklete alatt küldöttség bízatott meg, melynek tagjai: Ányos Lász'ó, Ányos Tivadar, báró Bé­sán János, gróf Esterházy Imre, gr. Esterházy György, dr. Fenyvessy Ferenc, Hunkár Sándor, Ihász Lajos, gr. Nádasdy Ferencz, Purgly Sán­dor, Pöschl Károly, Paál Dénes. A földm. ipar és ker. minisztérium körren­deletében figyelmezteti a törvényhatóságokat, hogy az erdőtörvény 17. §-a a volt úrbéresek és zsellérek erdeire is vonatkozván, az ily erdők ir­tása csak az üzemterv korlátai között engedé­lyezhető. A minisztérium a megye területén mutat­kozott phylloxera vész meggátlására, illetve az ellenőrzésre 200 frtot engedélyezett, ez összeg azonban az ellenőrzésre felette csekély, s külö­nösen azon okból, hogy a vész újabban az al­mádi és vörösberényi hegyekben ütvén ki, az egész Balaton menti szőlőhegység meg van tá­madva, a megye egy állandó szakbiztos alkal­mazását és mellé két pandúrnak kirendelését véli szükségesnek, — ily irányban tehát indokolt fel­iratot intéz a kormányhoz, melyben a jelzett czélra 900 frt évi összeget kér. A közgyűlés hasonló szellemben szerkesz­tendő feliratokkal pártolja Torontál megyének a népoktatókat magyar nyelv tudására kötelezés, Gömör és Kis-Hont megyének a honvédségnek a tényleges szolgálati időnek szabatos megállapí­tása, és Szathmár megyének görög szertartású katholikus magyar püspökség felállítása tárgyá­ban a képviselőházhoz intézett feliratait. A megye 1883. évi költségvetési előirány­zata elfogadtatott azon hozzáadással, hogy a gyűlés folytán elrendelt többféle kiadásokra a szükségleti rész még 2,200 frttal emeltetett. Olvastatott - a megyei gyám pénztárnak a számvevőség által átvizsgált számadása az 1871-ik évről, melyszerint a tartozási rovat 635 842 frt 8 krt, a követelési rovat pedig 641,909 frt 44 krt tüntet fel, tehát a tartalék alap javára eső kezelési nyeremény 6,067 frt 36 kr. Egyúttal fel­említjük, hogy a gyámpénztári tartalék alap állaga következő: bevétele 8,999 ^ 2 ^ kr, kiadasd. 3,332 frt 12 kr, maradványa 5,667 frt 14 kr. — A számadás helyesnek találtatván, a fel ment vény megadatik. Elnöklő főispán jelenti, hogy Fröhlich Al­bin végzett jogászt megyei tiszteletbeli aljegyzővé, Mányoky Gyula ügyvédjelöltet pedig a pápai szolgabírósághoz tiszteletbeli szolgabírói segéddé nevezte ki, — kik a hivatalos esküt a közgyűlé­sen le is tették. Az állandó választmány véleménye alapján Homok-Bödöge, Jákö és Dereske községeknek ré­gebbi közmunka hátralékaik leírása elrendeltetett. Pápa- Teszér, Bakony- Tamási, Csóth, és A r . Dém községek a be nem terjesztett költségvetc- j sek és számadások terhe alól felmentettek. Szabó Imre m. biz. tag, a Veszprém váró- ' sánál felszaporodott" közmunkaváltság hátralék ; leszámolásával megbízott küldöttség elnökségé- ' ről, azon okból, hogy arra rendelkezési jogkor- ! rel biró tisztviselő alkalmazandó, lemondott s helyébe elnökül: Véghely Dezső alispán válasz- j tátott meg. Bemutatja a m. számvevőség Fülöp József urnák, mint a m. magánpénztárakat kezelő vá- , laszimány pénztárnokának 1881. évről vezetett j számadásait, mely szerint a nemesi felkelési, most I nevelési pénztár állaga 61,776 frt 36, 7 kr. Árva j cs ösztöndíjpénztár 16.017 frt 44 kr. A megyei ' jegyzőség által az oklevelek kihirdetése után ' részükre járt aranyaknak a nevelési pénztár ja- j vára felajánlott összege: 6272 frt 38 kr, a Mai ich ; Dávid főispán által 1846-ban, beiktatása alkal- , mából, adott kétezer forintnak mai összege 4,805 frt 79, 5 kr. Eladott megyei külső házak ara 1897 frt 82 kr. — Helyeslő tudomásul vétetett. ; Elnöklő főispán jelenti, hogy Pöschl Károly ; megyei bizottsági tag a közigazgatási bizottságba a m. kir. földmivelési, ipar cs ker. miniszter ál­tal közgazdasági előadóvá neveztetett ki. — Ör­vendetes tudomásul vétetik, s miután Pöschl Ká­roly ur a megyei közigazgatási bizottságnak is választott tagja, s mandátuma még egy évre ter­jedne, helyette a jövő közgyűlésen más tag lesz választandó. Olvastatott Trcxler Gyula okleveles gyógy- | szerésznek kérvénye, melyszerint Ajka község- i ben gyógyszertár felállítását megengedtetni kéri. I A közgyűlés tekintettel a törvényben megkívánt j népességre, Ajka községnek nyilatkozatára cs a szakbizottság véleményére a kérvényt pártolólag í terjeszti fel a belügyminisztériumhoz. j Pápa- Teszér községnek újból beterjesztett 1882-ik évi költségvetése, miután a fenforgott aggályok eloszlattattak, helybenhagyatott. j Jelentetven, hogy a zirczi járási kataszteri \ bizottságban Anyós Sándor elhunytával egy tag | helye üresedésbe jött, helyébe Hunkár Dezső I választatott. Veszprém város szabályrendeleteit részben módosítván, jóváhagyását kéri. — A statútum némely módosítással megerösitetik. Pápa város képviselő testülete azon határo­zatának, melyszerint a városnak a pápai nép­bank elleni 1158 frtnyi betét követelésére nézve a liquidáló bizottságnak 75% törlesztésre tett ajánlatát elfogadta, jóváhagyatni kérvén, a tör­vényhatóság e határozatot feltételesen hagyta jóvá, az esetre t. i. ha a városi hatóság a hiá­nyos felterjesztést akként egészíti ki, hogy iga­zolva legyen az, hogy ezen a község vagyonának részben elengedésére vonatkozó kérdés kellő idő­ben napirendre kitüzetett és névszerinti szava­zással lett eldöntve. Pápa város ké-pv. testületének azon határo­zata, mely szerint a kisbirtokosok földhitelinté­zetének 400 frttal alapitó tagjává lett, helyben hagyatott. Úgyszintén helybenhagyatott a Pápa vá­rosa és a m. kir. honvédelmi minisztérium közt a faiskolai területre nézve kötött csereszer­ződés is. Tárgyaltatott Pápa városának az óvoda ve­zetői állás betöltése tárgyában hozott két rend­beli határozata. Az elsőt, melyszerint az óvoda­vezető választását a városi közgyűlés által ren­deli megejtetni, — daczára, hogy a felebbezés visszavonatott, de miután a közgyűlésnek tudo­mására jutott — mint a statútumokkal ellenkezőt hivatalból megsemmisíti, a másodikat, melysze­rint a statútumok oda módosítatnak, hogy az iskolaszék által kijelölt 3 pályázó közül az óvoda vezetőt a városi közgyűlés válaszsza — helyben­hagyja a törvényhatóság. Pápa városának a vágóiadra és az ebadóra vonatkozó alapszabályai , miután a kívánt mó­dosítások megtétettek, jóváhagyás végett felter­jesztetnek a belügyminizzteríumhoz. Pápa városnak a kövezeti és vasúti vám­szedési jog meghosszabbítása iránti kérvénye pár­tolólag terjesztetik fel a minisztériumhoz. Tárgyaltatott a pápai városi képviselőtes­tületnek azon határozata, melyszerint a város tag birtokán emelendő gazdasági épületek költ­ségeinek fedezésére 3000 frt kölcsönt vesz fel az alapítványi pénztárból. — Miután a határozat kellőleg felszerelve nem volt, hiánypótlás végett az iratok visszaküldetnek. Elintézett ezenkivül a közgyűlés még szá­mos magán és folyó ügyet. dúst, és az egyesület vagyoni állagát a kiküldött bizottság közbejöttével megvizsgálni, és rendezni. A titkári teendőket az alapszabátyok csak áíalánosságban érintik, megbízatott másod alelnök, hogy a titkári leendőkre - más egyesületeknél lé­tező szabványok tekintetbe vételével is — egy rész­letes utasítást dolgozzon ki, melyben tüzetesen körül Írassék mindazon rovat vezetess, és irínyzat, mely a megyei állattenyésztés, mag, és takarmány termelés, ipar vállalatok körüli mozzanatokat jelzi, s különö­sen érdekes, vagy becses anyagot, nyújt az évenkiut kiadandó évkönyv számára, s egyálalán a titkári hi­vatalt egy egész é\en át elfoglalt, s a megyei gaz­dasági viszonyok hasznára váló munkás közeggé tegye. Az egylet, hivatalos helyiségéről gondoskodva lesz, eshetőleg a megyeházban. Ezen felül több, kevésbé lényeges tárgy intéz­tetett el, és evvel az ülés befejeztetett. A Veszprém megyei gazdasági egyesület választ­mányi ülése szcplemhiT 3-án. A gazd. egyesület igazgató választmánya a megyeház nagy termében délelőtt 10 órakor igei érdekes, és sok oldalú fontossággal biró ülést taifolt. Elnök G r. E s t e r h á z y Móricz ur ő mell ósága, ki csupán ezen ülés végeit jött egy napra haza Xa­pagcdlből, megnyitván a gyűlést, hangsúlyozta, hogy a tárgysorozat fontosságánál fogva már korábban kellett volna választmányi ülést összehívni, de a gaz­dákra nézve július, és augusztus a legnagyobb mérvű elfoglaltság időszaka , s igy r tömeges megjelenésre csak ez alkalommal remélt számíthatni, a midőn egy­úttal megyei gyűlés is tartatik. Üdvözli a megjelent választmányi tagokat, s tudomásra hozza először is azon ügyeket, melyekel elnökileg intézett el. A mult közgyűlés jkönyve felolvastatott, s észrevétel nélkül tudomásul véletett. A földuiivelés, ipar, és kereskedelmi ni. kir. minister ur 25110. sz. átiratában megadja a kért, titkári fizetés fele részét, G00 frtot, kívánja azonban, hogy a választandó titkár megerősítésre hozzá fel­terjesztessék, s a kérvény évről évre mcgujilassék. Az országos magyar gazd. egyesület 1884. sz. átiratában felkérte elnököt, hogy az agárdi eke ver­senyhez 3 tagot a biráló bizottságba ajánljon, mely­nek folytán az egyesület alelnökei P ö s e h I Károly, és Kiss László, ugy a mezőföldi gazda kör alelnöke 1' u r g I y Sándor fogják a versenyen, és a juryban a vcszprém megyei gazd. egyesületet képviselni, és észleleteikről az egyesületnek külön jelentést adni. Főispán ur ő nmllósága 153. sz. átiratával ministeri megbízásra felhívta a gazd. egyesület el­nökét, hogy a közgazdasági, előadói állomásra meg­felelő egyéni, ajánljon; a kinevezés igazolta, lmgy elnök a köz hangulatot tolmácsolta, midőn ezen szép, és fontos állásra Pöschl Károly urat ajánlotta. A kinevezés már köztudomású lévén, éljenzé.-sel fogad­tatott. A titkári állásra Ki pályázó jelentkezett nagy részben megfelelő minősítvényuyel, s néhányak­nál kiváló szakirodalmi működés is igazolva volt, a választmány azonban nagy súlyt fektetvén a megyei viszonyok ismeretére, bizalmával, és választásával X a g.y Iván urat, elébb gazdatisztet, jelenleg a veszprémi járás katasteri biztosát tüntette ki. kí gaz­dasági intezetet, is végzeit , s tgyéb minősitvénnycl is bir. Hivatalát október l-én foglalja el, választása megerősítés végett azonnal felterjesztetik. T a g 0 k g y ü j t é s c végett aláírási ívek fog­nak az egyesület választmányi tagjaihoz küldetni, a tagsági díj az utolsó közgyűlésen 3 ftban levén megállapítva, és a kötelezettség folyó évi július l-(ó'l határozva, cz évre 1 ft 50 kr fizettetik be. Pénztár­nok utasítást kapott, hogy a kik tagsági díjaikat de­cember 4-ig be nem fizetik, azoktól utánvétellel lesz beszedhető, hogy hátralék jövő évre ne maradjon. Alapszabályok szerint először 24 választ­mányi tag választatott, a másik 24 tag az első rendes közgyűlésen fog megválasztatui, miután azon­ban az első 24 tagból is ez idő szerint 7 hiányzik, közgyűlési jóváhagyás fenntartásával megválasztat­tak Ányos István, Grof Nádasdy Ferencz, Gróf Esterházy Imre, Dr. Fenyvessy Ferencz, Kon­kolyi Lajos, Tóth Kálmán, és Bibó Dénes. Az 1883-iki költségvetés az uj titkár közbe­jöttével lesz elkészítendő, s ugyan cz alkalommal az egyesület jövő évi munka terve is megállapíttatik, cz. időre első alelnök ur megbízatott, a pénztári száma­A postamesterek kérvénye. A magyar, liorvát-szlavnnoiszági postamesterek egyesületének választott képviselői, ezen egyesület közgyűlésének megbízásából a magyar korona ösz­szes postamesterei nevében egy kérvényt fognak in­tézni a képviselőházhoz. Tudva van ugyanis, hogy az országban mint­egy 2200 postamester van alkalmazva, kiknek kö­rülbelül fele része nem több. mint 120—150 frt. évi fizetéssel tengődik; tudva van, hogy 18G9. évben kelt í):)05 számú ministeri rendelet, állapítja meg a fizetést, — és pedig a fentkiirt minimumon felüli fi­zetéseket nagyobb forgalmú postahivataloknál a pos­tajövedelmi bevétel aránya szerint a postahivatal 1-ső és 2-ik 1000 frt évi jövedelme után 207,,-kal, a 3-ik és 4-ik 1000 fit után 15 0 ,'„-kal, 5-ik és 6-ik 1000 frt után l()°/ 0-kal, a további jövedelem után pedig 57 0-kal; ámde az ilyen nagyobb forgalmú postaliha­(aloknál már 2—3 s több egyén alkalmazása kíván­tatik, kiket a postamesternek kell űzetnie, tehát a postamesternek magának ezen százalékos fizetésből csak ritkán marad valami csekélység. Xincs tehát arányban a forgalom nagyságával járó munkameny­uviséggel ezen százalékos fizetési mód. Pedig tény az, hogy a postakezelés többé nem tekinthető mel­lék foglalkozásnak, a midőn ugyanis a postamester­nek reggeli Sorától déli 12-ig és délután 2-től G-ig a hivatalban kell lennie, hogy a közönséget minden­kor szolgálhassa s a hivatalban legíöbbny iro fárasztó munkál végeznie, s igy mellékfoglalkozásra ideje nem marad, hanem egyedül tiszti fizetésére van utalva. Hogy pedig a most fennálló fizetésekből a mos­tani viszonyok között — különösen az élelmi czik­kek árának folytonos emelkedése és az adók szapo­rodása mellett, a tisztességes megélhetés a legsze­rényebb koriatok közt sem lehetséges, az kétségtelen. Oda iiányul tehát az érintett kérvény, In gy a jövő évi költségvetésben a postamesterek fizetésé­nek általános emelésére egy megfelelő méltányos ösz­szeget szavazna meg a képviselőház, — és pedig, — az volna legigazságosabb, hogy a kisebb forgalmú postahivatalok részére megállapított 120 frt minimum a jelen viszonyoknak megfelelőleg méltányosan emel­tessék, a nagyobb forgalmú postahivatalok százalékos fizetése fjedig a bruflo-jövedelem után egyetlen fo­kozattal: 25%-bau — állapíttassák meg. Ezen mód alig fogná csökkenteni a posíajövedék mostani feles­legét, mivel az együtt járand a bevételek szaporo­dásával, s csakis a szaporodás részét venné igénybe. A postamcster» k lakbérben való részelletése is kívánatos továbbá, mert jelenben a postamesterek semminemű lakbér-illetményben nem részesülnek, sőt közöttük és az állam között c tekintetben oly meg­fordított viszony létezik, hogy szerződésük szerint ők tartoznak saját lakásukból egy tágas ííiz- és be­törésincntes szobát iroda-helyiségül átadni. Ezen el­járás igen czélszerü és érthető volt régen, a midőn kevés helységben volt postahivatal; a postahivatalok okkor nagyobbrészt ház- és földbirtokosoknak ado­mányov.taüak, a midőn a lakás szükségét nem is­mertek, mert minden helyen akadt egy üres ház, a melynek tulajdonosa szerencsésnek érezte magát, ha a postahivatalnak ingyen szállást adhatott, de a mai lakás-szükségben, a mai viszonyok közöd, amikor csaknem minden községben postahivatal van, házzal peiiig a postamester nem bir: már nem hagyhatók többé a postamesterek lakbér nélkül; különben is minden állami liivafálnok élvez lakbért, ezek között az állami poslatisztviselök is. akik pedig nem tar­toznak saját költségükön egy külön hivatalos helyi­séget tartani a közönség s hivatalos működésük szá­mára. Xem kevésbé szükséges azonkívül, hogy a pos­tamesteri szerződés megváltoztassák, a mennyiben ezen szerződések csak a postamesterek terhes köte­lességeiket határozzák meg, de jogaikat nem, külö­nösen a 12-dik pont, — mc'ynek értelme szerint a postamester hat havi felmondás mellett, önhibáján kivül és minden indokolás nélkül elbocsátható a szol­gálatból, — függ Damokles kardjaként a 'postames­terek felett, — megnyerik ugyanis állásukat, alapí­tanak családot, és ha nehezen is, de állásuk után tartják fenn magukat, s egyszer esak jöhet a fel­mentés, a nélkül, hogy valami hiba követtetett volna el általuk; — cz sem a joggal, sem az igazsággal meg nem egyezik. Végül egy állami gépezetünkben tátongó hézag betöltése is mielőbb szükséges leend. Vagy is a ná­lunk még mindig hiányzó „postatörvényét kell léte­síteni A faiskola kezelés köréből. 11. Bármely ügyesek legyünk is az olytókcs ke­zelésében, élvezetes munkánk csak akkor lessz, di­cséretes eredményt csak akkor tudunk felmutatni, ha sok vadonczczal rendelkezünk, s a faiskola kezelés *) A postamestereknek a képviselőházhoz inlézutt kér­vényéi, s főkép annak e sorokban ismertetett pontjait, részünk-' ről melegen ajánljuk honatyáink figyelmébe Szerk,

Next

/
Thumbnails
Contents