Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-08-13

rendszerek absolut és viszonylagos értékére nézve a gazdaközönségnek uj mutatással szolgáland, mely a saját megítélését megkönnyíteni és biztosabb alapra fektetni leend hivatva. 2. §. A verseny ideje. A verseny szeptember 25, 26, 27. napján fog megtartatni. A Jury munkálatait szeptember 25-én reggel 8 órakor kezdi meg. Az első nap csak a Jury és 2 frtos évad jegyek birtokosai lehetnek jelen, a 2. és 3-ik napon azonban a közönség is részt vehet 1 frt belépti díj mellett. 3. A verseny feltételei. A gőzekerendszerek minden neme bocsáttatik versenyre. Bejelentések augusztus hó 15-ig fogadtatnak el. A dijra pályázó gözekéknél azonban a hajtógözgépek lóereje, s fűtő-felülete szorosan ellenőriztetik, e czélra az igazolványban felhasznált adatok valódisága külön meg fog vizsgáltatni a biráló bizottság által, mely 1.7 • méter fütö-felületet fog egy lóerővel aequivalensül venni. A pályázó gépeknek e végből el kell láttatniok egy csappal, melyre a control-manometer fog illesztetni. A gép és control-manome er adatai közötti különbség esetén, a control-manometer adatai lesznek mérvadók. 4. §. A dija k. I-sö díj: A legczélszerübbnek elismert, s a magyar gazdasági viszonyoknak leginkább megfelelő gözeke-szerkezetre, 100 drb. 10 frankos arany és aranyérem. II-dik díj: A minőségben utánna következőre 50 drb 10 frcos arany és ezüstérem. 5. Szállítás és fogaterö. A gözekék a rendező orsz. m. gazd. egyesület költségén fognak a déli vaspálya Dinnyési indóházától a versenytérre szállíttatni, és ugyan ez áll a viszszaszállitásra nézve is. A gözekéknek a verseny előnapján reggeli 7'/

2 órakor teljesen fölszerelve kell munkára készen állniok. Előleges munka az e czélra kihasított területen a megelőző napon megengedtetik. A munka alatt szükséges kellő számú fogatok szén és vízről szintén az orsz. m. gazdasági egyesület fog díjmentesen gondoskodni. 6. $. Az idő beosztás. A verseny első napján délelőtt kezdetét veszi a szántás 25 centiméter (9',,.") mélyre kimért szénnel. Ugyan az nap délelőtt minden gőzeke áthelyezése is fog történni. A verseny első napján délután a túrás fog történni oly földön, mely augusztus elején 8 cmter mélyre lesz.íntva és lehengerezve volt. Ugyan ezen földön és ugyan azon napon fog végbe menni mély szántás is, ha a versenyző arra berendezve van; mi azonban nem állíttatik fel feltételül. A verseny 2-ik napján a gőzeke munkaképessége fog 6 órai folytonos munka által kiderittetni. Az első és második s a második és harmadik versenynap közötti éjjelen alkalom lesz adva a villany-gépgyárosoknak, hogy a villanyfény gyakorlati alkalmazhatóságát a gözszántásnál bemutassák. A 3-ik napon délelőtt 11 órakor lesz a díj kiosztás. 7. §. A kimért terület. Minden versenyző részére (10.42 kat. hold) 6 hectár kiterjedésű és egyenszögü és egyforma hosszúságú mezó lesz kihasítva, melynek mindkét végén a gépek elhelyezése és mozgásához szükséges tér fenn lesz hagyva. Ezen kimért versenytér 4 kisebb táblára lesz felosztva, és pedig az első tábla (a) 1.25; (2.17 k. hold), a második (b) 6.5 (11.29 k- hold), a harmadik (c) 3.25 h. (5.64 k. hold); a negyedik (d) egy hectár kiterjedéssel. A (b) tábla a I versenyző előleges kísérleteire szolgál. | Az első nap délelőtt a munka az (a) táblán megy végbe áthelyezéssel a (d-re); ugyan az nap délutánon a (d) táblán, s a Il-ik és III-ik napon a (c) táblán. A fennmaradó részletek a legutolsó napon a versenyző által tetszés szerint lesznek felhasználhatók. (Folyt, köv.) A magyar nép ünnepe. Budapest ünnepre készül. A közelgő Sz.István napja nem egyszerű ünnep, hanem nemzeti esemény lesz, mely az egész világnak érthető hangon oda kiáltja a nemzet nagy költőjével: A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell. Igen, a magyar csak itt élhet, csak itt halhat. Számára a nagy világ minden pontja idegen; nincs rokona, nincs barátja sehol. Minden idegen bokor ellenséget rejt, a ki tőrrel lesben áll, hogy leszúrja, lábalól eltegye és —és — örökségébe üljön. A világ színpadjáról letűnt nagy nemzetek egyik leghathatósabb tényezőnek tekintették a nemzeti összetartozás tudatának megszilárdítására a népünnepeket, A görög és római játékok, a tarka vegyülékben gyakran ismétlődő összejövetelek mind arra czéloztak, hogy az édes haza iránti odaadó szeretetet ébreszszék és éleszszék. A magyai; is megértette ezt és alkalmazza is, ösztönszerűleg és mintegy véletlenből az idén, de öntudatosan mint ezt hinni merjük, a jövőben. Budapestre fog seregeim az édes haza minden vidékéről az a derék magyar nép, amely izzadva, fáradva, küzdve segítette ezt a hazát hírnevessé, segítette erőssé, segitette a külföld által tiszteltté, becsültté tenni. Egy perezre el fogja ez a derék nép felejteni, hogy azt a sok sebet, amelyből vérzik, nagyobbrészt ezen édes haza hálátlan fiai, tehát az ö testvérei, ütötték. El fogja egy perezre felejteni, hogy egy idő óta csak szenvedés, tűrés és resignatio az osztályrésze. El fogja felejteni, hogy e haza az édes anya helyett kezd mostoha anyává lenni, aki nem ugy viseli többé gondját gyermekeinek, mint az édes anya szokta. A ki teheti zarándokoljon fel, bizonynyal nem fogja meg bánni. Hadd lássa, hogy ez a magyar még nem vált halálra, amint azt a haza ellenei benn és künn hirdetni szeretik, hanem hogy van benne életrevalóság, van képesség, csak összetartás kell, hogy az erők egyesittessenek és a nagy, magasztos nemzeti czél elérésére működtessenek. Es ha e derék magyar ncp megülte a legnagyobb magyar ünnepnapot, tekintsen erre mifelénk is, nyugat felé, ránduljon, ha még oly rövid időre is a Balatonhoz, e kedves magyar tengerhez, nézzen itt is szét, tekintse meg a természet elragadó szépségeit, látogassa meg a szép Balaton-Füredet és győződjék meg, hogy van e hazának sok, nagyon sok kincse, a melyet, fájdalom, a külföld túlságos dédelgetése, majd ősi hibánk, a részvétlenség a honi iránt, nem enged ugy kiaknáznunk, ugy értékesítenünk, mint az hozzánk illenék és mi azt tehetnök. Ez önérzetre dagasztja a magyar keblet; ez reményt önt a csüggedő keblébe ugy, hogy a legnagyobb magyar jóslata teljesül: Magyarország nem volt, hanem lesz! Lévay Imre. Az igazsák érdekében. A »Veszpremi Független Hirlap« mult heti számában Takács Áldám m. árvaszéki elnök úrra vonatkozólag egy czikk tétetett közzé. — A mennyire sajnáljuk, hogy tisztelt laptársunk a téves informatiónak félült, ép oly mérvben helyeseljük, hogy azt a f. évi augusztus 12-röl kelt számában az igazság éjs valóságnak megfelelően helyre igazította. Ugy látszik nem Hiányzanak olyanok a kiknek a tisztakezü, becsületes, szorgalmas és erélyes tisztviselő, mint a milyennek Takács Ádám elnök urat ismerjük mi, és ismeri a megye, — egyátalán nem tetszik. A czikk indokait ezúttal nem puhatoljuk: annyit azonban vele szemben mi, a kik közvetlen tapasztalatokra hivatkozhatunk, kijelentjük, hogy a nagy közönség a t. elnök urnák, mind a felekkeli bánásmódjával, mind az árvaszéki ügymenet gyorsasága, a rend és az ügykezeléssel, mind pedig az eddig kivívott er edménynyel, — mely oly nagy. hogy az alkalmazott erővel arányba nem is állitható, — teljesen megvan elégedve, — és megvan győződve arról, hogy az árva vagyon öszpontositásával járó óriási munkát, a gyámpénztár felállítását, a melyet pedig más megyék hosszú évek során érhetnek el, rövid idő, alig 15 hó alatt, csak oly erélylyel lehetett keresztül vinni, mint a minővel megyei árvaszékünk szemben áll. Nem akarunk a hivatkozott közlemény részleteibe bocsátkozni, s annak beküldésével valakit még távolról is gyanúsítani; annak itt sem czélja, sem helye nincs, annyit azonban jelezhetünk, hogy megértjük azt, ha a törvény korlátain belül éreztetett szigort, a fegyelmet ismerni nem akaró emberek brutális bánásmódnak keresztelik el. Ennyit az igazság érdekében! A böröllői útvonal. Őszintén bevallva türtőztetnünk kell magunkat, hogy satyrát ne Írjunk, mikor a soraink ciméül választott szerencsétlen útvonalról megemlékezni akarunk. De mert maga az említettem út is épen oly siralmas állapotban van, mint a minőben ez út iránt hasztalanul érdeklődő három községnek, Acsád, — Felső- és Alsó-Görzsönynek a megyéhez számtalan izben felterjesztett kérvénye : — kénytelen vagyok végre is komolyan írni e dologról és komolyan figyelmébe ajánlani az itt elösoroltakat az illetékes köröknek. Fentirt községek már 1876-ban folyamodtak a közlekedési miniszterhez az iránt, hogy Pápa városa a járás észak-nyugoti része felé vonuló legélénkebb közlekedő útját az u. n. böröllői közlekedő utat, mely a pápai vasúti állomás közvetlen szomszédságában van, járható állapotba tegye. Ezen kérelmet a közlekedési miniszter ur 1876. év november 14-én 14915. sz. a. kelt leirata szerint jogosnak ismerte el, igy szólván szóról szóra a Péchy volt miniszter ur leirata: »folyamodok azon kívánságát, hogy Pápa városa a területén levő utak jói karban tartására szorittassék: jogosnak ismervén, felhívom a megye közönségét, hogy e tekintetben intézkedjék.« Alig érkezett le e magas leirat megyénkhez, midőn az alispán, bold. B. Gy. ugyancsak nov. hó 24-én 10,805. sz. a. kelt rendeletébeu •^felelőség terhe melletU utasította Pápa városát, miszerint Acsád és a két Görzsöny községeknek, a minisztérium által is jogosnak ismert kérvénye értelmében a böröllői útvonalt jókarba hely

ezze

. Pápa városa — mi tagadás — nem engedel* meskedett eddig sem a bold. alispánnak, sem a miniszternek. Nevezett községek kénytelenek voltak újra folyamodni, s ezúttal hozzájuk csatlakozott Wohlrab János mezölaki urad. bérlő ur is. E kérvényben az országos közmunka tartozásnak a böröllői útra való átengedéseért folyamodtak a megyéhez,, mely kérvényt az 1881. évi jun. 7-ikén tartott megye biz. ülés nem tartván eléggé indokoltnak, folyamodók kérelmükkel elutasitattak. (251/5691. sz. a.) A fent emiitett községek, mivel sem Pápa városa, sem Veszprém megye ezen útvonallal nem gondolt, reájuk rótt közmunkájuknak a böröllői útvonalra leendő fordításával háromszoros mennyiségét ígérték elfogadni azon közmunka mennyiségnek, a mennyit a soproni útvonalon teljesítenek. Ez az ajánlat, hivatkozással a közmunkát szabályzó törvényre, nem lön elfogadva. A járási útfelügyelő választmány is több izben lépett fel ez ut érdekében. Ujabban Pápa városa maga elismerte hivatalosan ez útvonal jó karba helyezésének égető szükségét, de egyúttal kijelentette erre való képtelenségét is! A tanácsülésből a következő nyilatkozat adatvan ki: 4029/ikt. 88 i Nyilatkozat. Pápa város határában a böröllői pusztán keresztül vezető' közlekedési ut nemcsak Acsád és két Görzsöny, de a beljebb fekvő Vas megyei több községeknek is Pápával rendes közlekedési utja, melytől a soproni és czelli országutak oly távol esnek, hogy ha a böröllői ut járhatlansága miatt ezekre kerülni kényteleuittetuének, az esetre Pápa helyett inkább más közelebbi városokkal lépnének forgalomba, Pápa ezeket teljesen elvesztené; minthogy pedig a böröllői ut oly terjedelmű, oly állapotú és fekvésű, hogy annak tavaszi, őszi esőzések, hó és fagy-olvadások alkalmával is járható állapotba helyezése oly munkaerőt kíván, a milyet Pápa városa saját erejéből kifejlein, eló'állitaiii legjobb szándéka, minden törekvése mellett sem képes: Acsád és két Görzsöny községek által a t. megyei közig, bizottsághoz a végett intézni szándékolt kérvényéhez, hogy a hörölló'i ut helyreállítására közmunkaerő engedélyeztessék. Pápa városa tanácsa is járul, annyival inkább, minthogy azon országutak, melyekre az ide fordíthatni kert közmunkaerő rendelve van, különben ís jó' karban vannak, azokon a forgalom a vasút létezése óta nagyon meg van gyérülve. Pápán, 1881, évi július 30-án tartott tanácsülésből. Osváld Dániel h. polgármester. Nagy Boldizsár főjegyző. Ezen nyilatkozat elismeri, hogy a böröllői utvonalt ugy az érdekelt községek, mint magának Pápa városának érdekében végre valahára jó karba kell helyezni! És még is, eddig is ott vagyunk, a hol voltunk. Szerencse, hogy Véghely Dezsőben végre oly alispánt nyert megyénk, ki birni fog azzal az erélylyel, mely itt valóban kivánatos. Mihelyt alispán lett, első dolga volt, hogy egy körrendeletet bocsájtott ki a közlekedési utak érdekében. E körrendelethez hűen vette szemügyre nem rég önmaga a böröllői utvonalt, s meghagyta Pápa városának, hogy intézkedjék. S bár jól tudjuk, hogy Pápa 5000 futó öl közlekedési ut gondját viseli s bár tudjuk, hogy pénztára bizony nem nyújt ily célra elég fedezetet: — mégis erősen reméljük, hogy csakugyan „végre valahára" a böröllői útról nem kell satyrát írni. Mint halljuk városunk tett már lépéseket, azonban tek. Zárka Dénes kir. közjegyző úrral nem birt egyességre jutni. Mi kik ismerjük Z. urat, nem kételkedünk abban, hogy a neki kárral nem járó, s Pápa városára feltétlen szükséges kérdés megoldása elé nem fog akadályokat gördíteni. Reméljük, nemsokára jobb hirrel kedveskedhetünk ez ut iránt érdeklődőknek. már csak szomorúan halljuk, hogy doctor ur magát scártba tette, s éppen úgy jártunk vele mint hajdan egy lovas regement járt, sógor születésű kapitányával, aki 30 esztendőkig vitéz kapitány volt a verbungon, s kiütvén a török háború behúzódott a verbung, kapitány ur megbetegedett s azonnal quietalt! De ö még ugyan vitéz nemes, de ember volt, mert quietalt. Adjuk hát doctor urnák tanácsul, hogy ama nyulas kapitánynak kövesse nyomdokát, vagy pedig hivatalossan adjuk tudtára, hogy ha ezen közveszélybe kötelességét nem teljesiti, szegényt, boldogot orvoslani el nem jár, felfüggesztését várhatja, s én fogadom, eszköze leszek, hogy ennek utánna doctorok, borbélyok restauratio alá jöjjenek, s nem látom okát, hogy midőn vice ispányok, föbirák restauratio alá jöhetnek, s ha hivatalukat pontossan nem teljeséttik, ki is tétetnek, egy doctor Fausztal vagy Scorbuntius úrral igy bánni nem lehetne. Igy e

£y here sem flagellálhtnáa a publicumot, mert lenne megütő bunkója a kötelesség nem teljesítőnek. Eg. deput. Szent a proiectum, ez már csakugyan protoculáltassék. Jaj de ha doctor urat felfüggesztjk, kit teszünk helyébe? Márton urat-e? vagy a miseri priort ? amazt esmérjük, ez pedig szerzetbeli, több pedig arra való nincs. Menyhárd. Hadjunk fel a doctor urakról való vetélkedésünkkel: Homo proponit, Deus disponit. Köztünk van a cholera, s igy az, hogy ö leginkább a félékenyeket hordja rakásra, nem is kételkedem, hogy a cholera ne szabaditana meg bennünket a tehetetlen orvosainktól. Kózdörmögés. Adja Isten. Christian. Alázatossan jelentem, hogy mind a két zsidó doctoraink meghaltak a cholerába. Köz dörmögés. Bár csak kenteket is mind vitte volna el az ördög. Menyhárd. Hát az ispotály, mellyet kegyelmes grófunk állított fel hogyan van ? Christian. Nagyságos uram nékem a sub ordinatiót nemzeti születésem is hozza magával, de a doctor úrtól is megtanulván, megvallom, hogy azon meggyözhetetlen baragbul, mellyel a cholera eránt (qui se in iura nostra immisit) vi-yseltettem azon ellene állhatatlan félelemből, melyei tőle félek, különössen pedig azon sympathiából, hogy a cholera velem eggyütt egy öldöklő valóság ne hogy vele collisioba jönni, s néki predicálni látszassam, a magam öldöklő jussait is néki engedvén, a kórházba nem voltam, másoktol azonban hallom, hogy a kegyes grof által berendezett kórház a betegekre nézve jó és alkalmas és minden megkívántató szükséges eszközök, ágyak, ágyiruhák megvagynak benne, de ember nincs a ki a betegeket oda hordaná és a ki velek bánna: mert a cholera ragadó nyavala lévén, senki, sem a beteghez, sem a halót! oz nyúlni nem akar. — Doctor ur azonban javai bizonyos machinákat ezeket meg kellene tsináltatni s azok által mind a betegeket, mind a holtakat módossan rendelt helyeikre lehetne aplicálni. Mihály t. b. Machina, machina! az tsak ollyan embernek való, a ki maga sem egyéb. Született ember még az akasztófara is, hát halott hordó s ápolgató nem született volna? Dob szó alatt hirdessük ki, ígérjünk és adjunk a betegek ápolgatóinak, halotthordóknak, sírásóknak, temetőknek jó jutalmat, megmutatom, hogy válogatunk benne, annyi lészen a szolgálatra termett ember, a kik ugyanazt készek lesznek elfogadni. Tsak pénzt urak! az a machina, adomány a vectis, s ha ezt nem kéméljük, az ördögöt is kihúzhatjuk barlangjábul mezítelen magyar marokkal. Egész deput. Álljon a Tettes urnák elöladása! dobszó alatt hirdessük ki, hogy valaki kórházi segédnek föl áll és alkalmatosnak találtatik napi bére lészen egy forint, a sírásóknak minden egy sir ásásáról 1 frt, minden egy betegnek a kórházba való beviteléért 1 frt, a halottat a temetőre leendő kivitelért I frt, igy bizonyosan czélt érünk. Hivassuk el hát a dobost, ma éppen péntek vagyon minden ember az útszán kóvályog megtudja szándékunkat. Porkoláb. Alázatossan jelentem, hogy a kapuszin teli (vagyon mindenféle emberrel, s aszszonnyal, azt mondják, hogy a dobszónak következésiben jelentek meg.

1 Menyhárd. Rendelje fel kend a felső emeletbeli gádorba, majd beszélleni fogunk vélek. Nótárius ur pedig tudván végzésünket adja elejbek. Untató. Ki ki kentek közül meghallotta a dobostul mért hivattattak ide? s hogy utóbb senki kifogást ne tehessen, ismét előszámlálom minden rendeltetéseket, mint kötelességeket eképpen: Itt a cholerás betegszik, s hull az ember, segédek kellenek az ispotályhoz, ember kell a ki a nyomorultakat az ispotályba, és a halottakat a temetőre hordja, sir ásók kellenek, kik a holtaknak sírjaikat megássák és őket eltemetik. Aki tehát magát mire alkalmatosnak lenni találja Írassa bé nevét. Kalaba. (Egy lovas taligás ittas fővel) Hej tettes uram, én és a bjítyám betegeknek az ispotályba, ugy a halottaknak a temetőre leendő kihordását a megígért sjiimmáért felvállaljuk. Untató. De elegeuojö emberek lesznek-e az elejbek szabott kötelességnek leljesittésére? mert ha egyszer felválalják élnek, halnak helyt kell állani. I Kalaba. Hej édes tettes uram van jó lovunk, jó kocsink, erőnk, egészjségünk, tsak a ki rendelt summát rendessen kikaphassuk, két hét alatt a", egész várost birájávál tanátsival sőt még a tettes urakat is mind egytül edgyig, be a kórházba, s onnand a temetőbe is kihordjuk. Untató. Kendet én garázda és az elválalt kötelességre elégtelen embernek nézem. Kalaba. Hát a tettes ur azt véli, hogy az ollyan kötelességre termett embert, mint én, melyre magamat ajánlottam, a seminariombul lehetne regrutázni! azt bizony meg se álmodja! hiszen döghordani holló kell, nem finnyás kanári. Untató. No majd a próba választja el. Hát kentek mi czélbul jöttek ? KM és Rosti. Mi az ispotály mellé segédeknek felállani szándékozunk. Untató. No kenteket jobb embereknek nézem, mi lehet azonba kötelességek, majd a seborvos urak megmondják, valamint azt is kiadják, mi tevők legyenek, hogy a mostani uralkodó nyavalya rajok ne ragadjon. Kalaba. Hej édes tettes uram ne aggódjon mi rólunk, nem kérünk mi tanátsot egy koszvakarótul is, az én ipam ama hires Csordás Ferencz volt, a Mórocz Vicza a néném, a Gyöp Örse és a Kántorné ezeknek tsak tanítványi voltak, ezek veszetséget, kórságot, nyavalya törést, vízi betegséget, hectikát, görcsöt, koszt, rüh, fenét széltire gyógyéttanak és magok már maid nem száz esztendősök és a szt. Geller hegyén maid nem mindennapi vendégek, ezeknek hiszek én, ezeknek együgyű orvosságaikkal élek én, és ekkor az ördögtől sem félek, nem hogy a cholerától. Tsordás Ferencz az én ipam még testáment ómban is meghagyta, hogy pestises világba és minden ollyas időbe midőn ragadó nyavalya uralkodik, reggel érett sajtot, délbe fokhagymás ételt, estve retket egyetek, ha valamely ragadós nyavalyáju vagy megveszett emberhez nyúlni akartok, retket reszeljetek s annak kifacsart levével kenjétek meg kezeiteket, szátokat és orrotokat s ekkor nyúljatok hozzá bátran mert ha hét ördög lakik is benne néktek egyik sem árthat. De nem is tréfa ez, ha nem hiszi a tettes ur hozasson ide egy zsák scorpiót tüzes hasú kígyókat és békákat, vagy darázsokat, méneket meg kenem kezemet retek lével, s mind egytül egyig, mind kiválogatom mezítelen kezemmel. Ha hát ezen mérges állatok a retek szagú emberen nem árthatnak biz én a cholera uramtól sem félek. Mától fogvást a felhő elejbe törkö pálinkát bé kapok, tetejébe érett sajtot rakok, délbe fokhagymás hust eszem, s ha kikerül keresetembül bort is töltök hegyibe, estve jó fekete retket eszem, s ekkor cholera uramat ha másképp nem szagommal is elkergetem. Kurta. Domini! hoc est homes pathicum! én ezen elöladástiak helyt adok. Untató. Hogyan mentik kentek magokat, magok gondja. Vavra uram, kend betegek jegyzőjének, kend pedig Kalaba betegek és halott hordónak, Kili és Bosti kentek kórházi segédeknek, kentek pedig 24-en sírásóknak felirattatnak s ha magok elégséget nem tehetnek, fogadjanak segédeket, mert a felelet terhe egyedül kenteket illeti. Mindnyájati. Jól van édes tettes uram a többi a mi gondunk. (Folyt, köv.)