Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882
1882-01-22
mint. ves2lik el magyarságukat hozónk külföldön élő fiai. — Segítsük elő tehát magyarságuk fentarlhatását lársasíilásáik segélyben való részesítése által. S kik a külföldön élve magyaroknak akarják magukat tartani, tartsák honszeretethői folyó kötelességüknek fentarlani csorbítatlanul a magyarságot jellemző közszellemet. a magyar haza iránti közérdeklődési! S ha elszakadhat majd a kötelék, mi őket a külföldön tartja, jusson eszükbe Ulysses, kinek bár hazája szirtes, vad s kopár volt, mégis húsz évi vándorlás ulán — haza kívánkozott. Hogy is mondja csak a költő!? ..A nagy világon c kívül nincsen számodra hely \' { . . Dr. F. F. *) \ Válasz egy gazdasági kérdésben. lásnak, s különösen egyenetlen talajon; és éppen azért, mivel a legfontosabb mezei munkát az aratást végzik, nagy koczkázattal jár a gazdára nézve, ha a véletlenség oly időben szakítja meg a gép munkafolyamát, midőn az mulasztást nem tür; midőn pár napi szünet, gyakran százakra, sőt ezrekre mehető kárt idézhet elő, mely eshetőségnek annyival könnyebben kilehet téve a gazda, mert nincsenek vidéki gégészeink, hiányzanak a műhelyek, ahol egy ily megromlott gépezetet azonnal — minden nagyobb költekezés s időveszteség nélkül — helyre is lehetne hozni. F-s végre van még egy gazdászatilag megfigyelendő körülmény, ami az alföldi gazdát sok esetben visszatartja az arató gépeknek használatától, nevezetesen épen az cmlitett munkás kézhiány, s miért hajlandó megmaradni a régi szokás mellett, adván termését vállalkozóknak aratás alá; mert az alföld eyy jelentékeny területén, a felföld szegényebb vidékeiről szegődtetik a nyári munkásokat; kik aztán az aratási vállalat mellett, a széna és egyéb takarmányfclék letakarítását is végzik; sőt rendesen a munkaszerződéshez képest a cséplési munkálatok teljesítésére is vállalkoznak, mely körülmény, a mai gőzerővel való haladás mellett főtekintetet érdemel, A Pesti Napló egyik közelebbi számában azon kérdést intézte a gazda közönséghez: mi az oka annak ? hogy dezára azon mind gyakrab- j kü i önösen ha vcss7 . ü k azon nyereséget a gazdára ban ismételt panaszoknak, miszerint drága a nap- j hogy miclébb betudja végezni a cséplési szám bér, s egyátalában megfogyatkozott a ; munkálatokat. munkás kéz, az egész országban; mindazáltal a j Mind ezen körülmények együttvéve akatetemes munkaerőt pótló gépek mint különöset)- ; díUyozZ!Ík az arató gépeknek nagyobb terjedését. ben az arató gépek, nem terjednek cl nagyobb mértékben, s nem használtatnak a gazdák által, holott az arató gépek aránylag nem is drágák. A Pesti napló érdekelt közlője, ennek okát egyedül azon körülményben véli föltalálni, mert a gazdák rendelkezésére bizonyosan nem állanak befektetésre fordítható heverő tőkék. Hat ebben a Pesti Naplónak egyrészt igaza lehet, bár megjegyezzük, hogy az arató gépek, a nagyobb gazdaságokban, a rendszeresen kezelt uradalmakban többnyire alkalmazva vannak, és igy csak is az ugy nevezett közép és kisebb gazdaságokról lehet jogosan a szó; annyi bizonyos, hogy a magyar gazda ritkán találja magát azon kellemetes helyzetben, hogy a folyó kiadások s a mindinkább szaporodó adóterhek fedezete után, még különösebb investicióra szánt I la tehát azt akarjuk, hogy nálunk s viszonyaink között, a különben munkát kímélő, s aránylag haszonnal működő mezei s gazdasági gépek mind szélesebb körben terjedjenek, szükséges elébb arról gondoskodnunk, hogy legyenek a gépek kezeléséhez ügyes és megbízható kezelő munkásaink, illetőleg cselédségünk: mert az emberek ostobasága gyakran többet árt a gazdaságban, mint különben azoknak erkölcsi meg nem bizhatóságuk, ezt gyakorlatból, állithatom. De. végre szükséges, hogy birjunk a vidéken is megbízható gépész műhelyekkel, s ne legyen kénytelen a gazda minden egyes esetben, nagy költséggel az ország központját fölkeresni. Óhajtandó volna tehát, ha a kormány az ország különböző vidékein földmives iskolákat állítana; ahol a nép fia, leendő cselédség ifjú heverő feleslcPtrcl is rendelkezzék. Ez az oka i •. ,.,' „ 1 , , , , / / , t sarjadeka — az egves gepek kezelésével megis nagy részben annak is, hogy csak elvétve találunk gazdaságokat, ahol egyszersmint hasznos és jövedelmező mellék beruházásokra forditatnék valami; ezért marad nálunk sok doiog a régi megszokott állapotban, s mezőgazdálkodásunk belterjcsebb s kedvező fejlődést nem nyerhet: mert hogy kölcsön útján beszerzett pénzzel tegyen valaki beruházásokat, ahoz igen kedvező mellék körülmények kellenek, különben koczkázattal jár. minek az árat nem egy újító — ugy nevezett modern gazda — fizette már meg sajátságos viszonyaink között. Dc van a fent cmlitett körülménynek egy más oka is, nevezetcsen: az arató gépek bár újabb szerkezetökben tökéletesebb munkát végeznek, és könnyebben is kezelmerkedhetnek, s igy oktatást nyerne átalában a földmivelés és egyéb gazdászati ismeretek legelemibb fogásaiból — hogy igy az ország egy hasznavehető s megbízható cselédséget nyerjen, J mely egyik eszköze gazdasági állapotaink boldoj gulásának. J Orczy Gyula ] orsz. képviselő'. íróiak ss művészet. — A „Magyar Szcnilé"-nck, melyet mint előző számunkban jeleztük, Rudnyánszky Gyula szerkeszt, első (januári) száma megjelent a következő tartalommal: Szomor Dani. Kiss Józsefhetök, de mindenesetre azért a konplikáltabb gé- j TO ]. — Egy küllő, mely nem illik a kerékbe. Tolpek közé tartoznak, melyeknek kezeléséhez jár- ] nai Lajostól. — Mikor felhő csügg az égen. Daltasság és ügyesség kell; és miután minden kon- j mady Győzőtől. — Két major regénye. Mikszáth plikáltabb gépezet, úgy az arató gépek is munka ! Kálmántól. A főrendiház^ kérdése. Koróda Pál, . , , . , , , ' ., , . , • tol. — A közgazdaság elmelete. Dr. Kovács Gvuk0 " bei L k i Va,Uiak tCVe a Vdeticn torcs rom- | Iától. -- Maciács költészetéhez. Haraszti Gyula•j A „Bé.-siMaj-yarl'jság" jim. ifi-iktsxámálnJI. ív/.urk. j tói. — Tragoediák a nemzeti színházban. Rakodczay Páltól. — A becsületét kereste. Erdélyi Gyulától. — Közoktatásügyünk állása. György Aladártól. — Milton prózában Reviczky Gyulától, — Gyulai Pál költeményei. D. F. K. — Kiss József ,költeményeí. Dezsjéritöl.— Értesítő; Gréguss Ágost versei. — Egy füzet ára 60 kr. — A „Begényvilág" 8-ik füzetének tartalma: „Egy modern apóstol." Regény, ifj. Ábrányi Kornéltól. — ,,A[ szemes vér." Regény, Tolnai Lajostól. — Gyulai Pál költeményeiből: „Az új sziv." Alphons Bandorintól. — „A miniszter."' Párisi regény ,j Cloretie Gyulától. — Tárcza. — Irodalom. — Egy füzet ára 25 kr. —Az „Ország-Világ" 9-ik száma megjelent a szokott változatos és, gazdag tartalommal. A jelen szám tartalma: Ábrányi Kornél kitűnő regénye, az „Elvált férj," azután jön Szabó Sándor fiatal költőnk hangulatteljes költeménye a „Rozalinda," majd az |„ Apja leánya" cimü jeles angol elbeszélés és ,,A báróné szelleme-' cimü érdekes, francia regény! képezik a szépirodalmi részt. Ezután következnek: K. F. „Őseink asztala" cimü vonzó müvqlődés történeti rajz, a „Flammarion," a csillagok tolmácsa cimü ismertetés. A „Sejtelmek, előjelek és látományok" Sz. Á.-tól, K. J. L. „A bradjaga útja" cimü dolgozat. Ezután Dr. Philaleth Dr. Hugonnai Vilma grófnő, életrajzát vázolja. Képei szintén jelesek, a „Hazatérő vadászok," „Kellemetlen meglepetés," „Megzavart előadás," Vadászat után." „A Sebes-Körös Nagyváradon," „Hazafelé" „Zivatar a pusztán" Feszty Árpád eredeti rajza és a „Kóbor művészek" silhouettek megfelelnek a szám jeles szövegének. E számhoz van mellékelve a „Jótékonyság" cimü rendkívül sikerült fénynyomatú mülap. Elvárjuk a magyar közönségtől, hogy az „Ország-Világot" a megérdemelt bő pártolásban részesiti s midőn ezzel nemzeti kötelességet teljesít, egyszersmind magának nagy szellemi élvezetet szerez. A lap előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóhivatalánál Koronaherceg-utca 3. sz, — Képes Családi Lapok. 16-dik szám tartalma: Az apa boszúja. Elbeszélés; irta Cserhalmi T. M. (Folytatás.) Dalok; irta Zalai R. Soma. — A szürke ház úrnője. Angol beszély; fordította Milesz Béla. (Folytatás.) — Egy ön- ; gyilkos utolsó levele. (Vége.) — Egy pár szó az J önhittségről és az érdemröi. Csevegés; irta Sga- ; narelle.— Szerelem és vagyon. Elbeszélés; irta j Cserjés László. (Folytatás.) — Az öreg hársfa j regéje. Rajz; irta Némcdy Imre.— Járok, kelek.. ! Költemény; irta Holló. — Akinek rút neve van. ' Humorcsk; irta Philantrop.— Képszöveg.— Gon- j dolatok. — Mindenféle. — Képeink: Rögtön itélö I biróság Texasban. — Lengyel rongyszedők. — ! Harcz a zsákmányért. — Melléklet: „A kincs" « czimü regény 49—64 oldala. A „Növilág" ingyenes divatlap januáriusi száma. — A borítékon : i Heti naptar. — Sakk-talány. — Talány megfej- 1 tések. — Megfejtők nevei. — Kérdések, feleletek, í ajanlatok. — A szerkesztőség postája. — Hirdctések. — A kis lottó húzásai. — Előfizethetni: ! Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker., papnő- ! velde-utcza 8, sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, I negyedévre 1 frt 50 kr. — A Gazdasági Mérn'-k ez évi második száma a következő tartalommal jelent meg: A hegyi patakok szabályozása. (Képpel.) — A gabonafélék megbokrosodásáról. Sissovich Károlytól. — Trágyázási kísérletek. — Házi zuhany fürdő (3 ábrával.) — Uj szerkezetű záros kilincs (2 ábrával.) — A salicylsav Francziaországban.— A franczia közlekedési eszközök gyarapodása.— A Tiszavölgyi Társulat ülése. — Elektrikus vasút Parisban. — Kiszáradt gyümölcsfák eltávolítása. Az aczélipar haladása. — Praktikus famáz. — A keleti fapiaezdk tanulmányozása. — A franczia tengeri halászat. — A haltcnycsztés tanítása. — A növények fejlődése olajban. — Tűzálló fa. — irodalom. (A kender jövője Magyarországon.) — Levélszekrény. (Közérdekű kérdések és felvilágosítások.) — Vállalatok. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten, gazdag és változatos tartalommal, képekkel illusstráfv?.. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla mérnök, műegyetemi m. tanár. — Előfizetések ára: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. — A „Harmónia" társulat kiadásában megjelent Schauer Ferencz nagy tetszésben részesült „Atala" cimü dalmüvéből a „Tündér Keringő." Kapható minden könyv és zenemű kereskedésbén. Ára I frt. — Űj zenemű. Megjelent Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten. Viszontlátás 10-ik magyar induló zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ára 60 kr. Hivatalos rovat. Pályázati hirdetmény. Veszprém rendezett tanácsú város képviselő testületének 1881. évi november 10-én 83/1881.sz. alatt kelt határozata alapján a törvényhatóság- utólagos jóváhagyásának feltétele mellett Veszprém városánál — rendszeresítendő számtiszti állomásra, — mely 1000 forint, évi fizetéssel van összekötve, — nyilvános pályázat hirdettetik. A kik ezen állomást elnyerni óhajtják, felhívatnak : miszerint feddhctleu előéletüket nyelvismereteiket, az adók kivetésében, adó ügyek vezetésében, pénzkezelésben és könyvek vitelében való jártasságukat igazoló okmányokkal felszereit folyamodványukat folyó 1882-ik évi febrnárhó 20-ik napjáig alulírott polgármesteri hivatalhoz benyújtsák, az e czélra alakított küldöttség előtt a kitűzendő határidőben az adóügyi törvényekből s könyvvezetésből a vizsgálatot letegyék, mert. az elkésetten beérkezendő pályázatok figyelembe nem vétetnek és a vizsgálat letételének elmulasztása a pályázót az irt. állomásra leendő alkalmaztatásból kizárni fogja. Veszprém, 1882. január 19. Dujiszt polgármester. Hö'rrciictclet az összes községek elöljáróihoz. A községek rendezéséről szóló 18? 1: XVilf. t. cz. egyik sarkalatos intézkedése, hogy ,,a menynyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek köiiyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fenntartani „egyáltalában nem képesek." A törvény ezen intézkedésével kapcsolatos öszszefiiggésben van a kihágásokról szóló 187í>: XI.. t. ez. VI. fejezetének 6ö. §-ában foglalt azon rendelkezés, mely szerint ,,a ki hatósági engedély nélkül nyilvános helyen, vagy házról házra, koldul, vagy a ki tizenhat éven alóli gyermekeket, a koldulásra biztat, vagy koldulni küld, vagy e czélból má-nak rendelkezésére bocsát, nyolez napig terjedhető elzárással büntetendő." Ezen törvényes rendelkezéseken alapulnak törvényhatóságunknak a nyilvános koldulás tilalmáról s a községi szegények eltaríásáról alkotott .szabályrendelete, — s a 7-1/1872. sz. a. alkotott szabályrendeletének 21. §. h) pontjában a községi bírák elé szabott intézkedése is. A községi szegények érdekében elrendelt ezen intézkedések pontos végrehajtását szigorúan e'lleuőrizni pedig hivatalos kötelességem; miután a közigazgatás vezetéséért a felelőség salya első sorban reám nehezedik és mert ezen felelőséget egész mér— Olyan mohón falja a kiflit, hogy az embernek szinte kedve kerekednék neki azt mondani, hogy ha ntégegyszer kávézni akar, menjen a pékhez. IIa, ugy reggel ö(. óra felé hazavelődik, kiigayitja kopott szürke ruhájának fodrait, melyet már hat esztendő óta visel, bevarrja czipőjénck repedéséi és megfoldozza lyukas harisnyáját aztán lefekszik a kemencze kuczkójába, melyért havoukint két forintot fizet az emberséges gyümölcsös kofának. • Milyen élet! j Xo de hál élni csak kell. úgy, a hogy Irhet. ! •1* i Hajdan nem vándorolt kávéházról, kávéházra, j korcsmából korcsmába. j liegen volt talán már nem is igaz. Akkor még egy-egy mosolyáért párbajokat vívtak, egy-egy csók- j ját százával, ezrével fizették .... Akkor még szép ' volt...... Szinte hihetetlen előtte. Alig tudja el- j képzelni, bogi' az ö ránezos, barázdás arcza sima j volt mint a bársony, és fehér mini az alabástrom. j Alig hiheü el, hogy az ő megtör' szeme egykor VH- \ kitó sugarakat lövell, hogy az emberek irigyelték \ még a levegőt is, mely arezáu fürdött. Pedig hát igy : kellett lenni ennek. Élő bizonyságai vannak. Az az j öreg tábornok, ki minden este ott szokott vacsorálni j a Vadászkürtben sokat mesélhetne róla. Most persze j *%óbu se áll vele, mert hát most csúnya, ven, kiaszott j a lelkem Akkor pedig szép volt, nagyon nagyon*szép. Atyjára nem emlékszik, anyját még fiatal korában elvesztette. Már kis gyermek korát is a színpadon töltötte, s ha valami gyerek szerep fordult, elő, mindig ö rá bízlak. Fényes jövőt jósollak neki, mert kellemesen csengő üde hanggal rendelkezett, a természet ritka szépséggel és fényes tehetséggel áldotta meg ..... Xo de hát a jósok nem csak az ó-korban csalódtak. .Egyszer. akkor még a. vidéki Thalia szolgálatában állt.-- valami fiatal embert miilitfak be neki. Olyan iró-féle volt, a ki a bájos .Jutkának nagy szolgálatokat tehetett. A fővárosból csak pár napra vetődött haza, édes anyja látogatására, a ki őt az imád.ápig szerette. A mi ki» Zoltáuunk — jrondolom így hítlók — az első pillanatra beleszereted a szép Jutkába. Hisz ő meg- sohasem látott ilyen vakító tüzű szemekel, ilyen bársony sima, hullámos, fekete fürtöket, ilyen rózsás arezot Az ö kezét még egy nő sem szorította meg olyan tűzzel, olyan szenvcdélylyel mint a bájos Jutka. Hisz abban a korban voll a melyben a sziv fcsledczó virág, melyre még a nap csak gyenge sugarakat lövell. Költeménycibeii ismeretlen érzések árja hangzott, beszélyciben idegen, még eddig nem érzett vágyakról álmodolt. >S most ezek a szép álmok mind beteljesültek, most ezeket a vágyakat mind kiolégilhcllc.... Oly milyen boldog volt édes istenem! Olt hagyta a fővárost. Eljött s beállt — komédiásnak. Legalább mindennap láthatja a gyönyörű Jutkát, legalább gyónyörködhclik tüzes pillantásaiban, bájos aiczáhau. Es Jutka nem is volt valami kegyetlen a fiatal színész iránt. Elljoloudozotl. eljátszott vele, megmagyaráz! all a magának szerepeinek homályosabb helyeit, megengedte, hogy köllcményeií hozzá ezimrzze, eltűrte, ha mellette sóhajtozott, sőt egyszer- kétszer olyan bizalmas volt iránta, hogy megkrrle. dicsérje meg szépségét és tehetségét, a fővárosi lapokban, csináljon neki egy kis rcklammot Es az a jó öreg- asszony, ott a magányos szük szobácskában mindennap buzgón fohászkodott az egek urához, hogy térítse eszére azt a bolondos fin.:., akire olyan szép jövő vár, aki oly szerencsésen kezdte, meg a pályafutását. Most az a szívtelen báb eltántorította, leterítette a jóéiról, a komoly tudomány mezejéről. Mi lesz belőle? Ki fogja majd őt vigasztalni késő öreg napjaira Zoltánnak hasztalan beszélt, hisz ő meg az ntezán is kerülic anyját, mert rosszul cselt neki ha eszményképét ócsárolták, ha Icakariák rombolni azt a bálványt, melyet szive oly szépnek és oly elragadónak képzelt. Könyörülő isten! Ne engedd hogy elpusztuljon az a fin .'.Hisz már megmutattad neki a jó utat, melyről a gyengesége folytán cllánlorodoll. Vezéreld vissza a jóra ismét édes jő istenem! Az ő ] érdekében kérlek, nem a magaméban! >S ha mégis ' ugy akarnád, hogy elesenevévszszen pályája kezdetén, I ifj 1* élete tavaszán, oh uram én istenem . . . . j hisz te adtad .... vedd hát vissza ami a tied . . . . ] legyen meg a te Juciit akaratod! \ Ezzel kélt, ezzel feküdt le mindennap a jó asszony. ! * Az isten bölcs és igazságos, az isten meghallgatja az emberek kérését. Valami azt súgta a jó öreg asszonynak, hogy ma nagy öröm éri, hisz már reggel viszketett a bal szeme, s az első embei akivel találkozott a jámbor tiszteletes volt. Kitudja, kitudja hátha még is Es csakugyan ugy lett. Még alig harangoztak delet, visszatért a fin a szülői házba, melynek egy hó óta már nem lépte át a küszöbét. Nyugodt volt, arezáu nem dull semmi szenvedély, lobonczos haja rendesebb volt a szokottnál. Valami fanyar uembánomság tette komorrá vonásait. — Eiaui. óh édes jó fiam! — Te akartad iiry óh anyám; — s átkarolta az öreg asszonyt, aki szólni sem tudott örömében, csak fia hajával játszodozoft. Kaczagott és sírt, ujjongott és nevetett, s boldogsága nem ismert határt. — Még is csak derék leány az a Jutka! Érdemes volt a szerelmedre.! A (in nem szólt semmit, még esak nem is sóhajtott. Hisz csak teste volt, ilt, lelke még mindig ama jelenet hatása alatt állt. Szemei tüzkarikákat hánytak, s a szobában szanaszét heverő tárgyak megélénküllek előtte. Mintha mindegyik mondóit volna valamit.... A kandallóban pattogott a liasábfa, s az izzó sziporkák ki-ki potyogtak a keiuencze ajtaján. Az egyik Jutka ruhájára esett, dc ő gyors kézzel elnyomta. Alojn volt.... Minek is égett a tüz, hisz a tavaszi nap már melegen sütött az apró házfedelekre, az ablak is nyitva volt, s ők még is fűtöttek. Ott ültek egymás mellett a kandallónál, valami közönyös dologról beszéltek, midőn egyszerre esak felugrott a székről és bűvös szikrázó tekintettel állt meg előtte: — Szerelsz?! Oh ez a hang! Mintha most is hallanám . . . . Xc.m tudott szólni, csak oda borult eléje. Hisz még gyakorlatlan volt a vallomásokban, a szerelmi. nyilatkozatokban, s ha még annyiszor feltette is magában, hogy nyilatkozni l'og, mindig csak a jó vagy a V088SS idő!, meg a «»éu ruha, jutott eszébe, S most egyszerre ó kérdi. (), ő . . . . oh minő isteni, minő fenséges vo.lt igy Az ablakon betolakodott a szellő és játszadozott Jutka hajával. A tüz fellobogott, mintha csak daczolni akart, volna a természettel, hogy jótékonyabban tud melegíteni, mint a tavaszi nap. — Ha igazán szeretsz, ha imáds;;, ha bálványozol: akkor hallgass reám, és teljesítsd kérésemet. Te anyádé vagy, ő joggal tart rád igényt. JYe rázd úgy olyan tagadólag a fejedet. Xirus jogod megkeseríteni öreg napjait. Eredj, menj vissza hozzá, hagyd el ezt a pályát, ez nem neked való. Te még más téren nagy ember lehet.-z, itt azonban nem terem számodra babér. Xe mondj ellent! Nekem igazam van. Aztán kifudja szeretsz-e igazán, hisz még nagyon fiatal vagy. Eredj menj, küzdj munkálj, és .... — És?! — E-* ... . hát mit kérdezel?! Tudod, hogy szivem a tiéd! Tudod, hogy szeretlek. De anyádat is szeretem, és nem akarom a sírba vinni. Hisz feljárna a sírból éjjelenként hozzám .... Itt van a levele; olvasd el: Vagy látom, nem tudsz olvasni, mert folyton sirsz. Ne légy olyan nagy gyerek! Hallgass ide: „Kisasszony! (Jla vau az ön szivében irgalom, ha van fogalma egy anya szenvedéséről, ne játszék tovább fiammal. Adja vissza nekem. 0 még nagyon tapasztalatlan. Csak kölcsönbe kérem, s ha évek múlva mégis önt szeretné, szívesen adom beleegyezésemet. Ön nem lehet olyan kegyetlen egy anya fájdalma iránt, hisz ön szeret, ugy mondják, szereti ujamat, c szent érzelem nevében kérem, mindenre a miszent, ne rontsa el boldogságát." — Lásd! Hallgass reám. Te most ehnégy messze, messze .... Öt esztendő nem sok, addig vársz, tűrsz, tanulsz, munkálsz. Akkor vissza jösz, s ha úgy szeretsz mint most, akkor akkor Mintha most is hallaná. A nap gyönyörűen sütött, és életre fakasztotta a feslő rügyeket, a szellő enyelegve suttogott az ablakba tett muskátlik ágacskáival, a láthatár túlsó végén végtelen finom fehér foszlányok szállingóztak és enyelegve kergetőztek egymással. — De hát megtartod-e te is esküdet!? Szerets»-e te is akkor? Hü leszet-e hozssám ?t S od*
