Pápai Lapok. 9. évfolyam, 1882

1882-07-16

Horváth Lajos indítványozza, hogy Zimmer­mann ur a bankettről táviratilag üdvözöltessék. Az indítvány lelkesedéssel fogadtatván, az ün­nepelthez Baden Badenba következő távirat in­téztetett: „Az arczkép leleplezési ünnepély alkal­mával rendezett diszlakoma vendégei szívből üd­vözlik városunk jeles szülöttét, jóltevőjét és dísz­polgárát." Erre még a délután folyamában meg­érkezett Zimmerman úrtól a következő válasz: „Nagyrabecsült üdvözlésükért fogadják a tisztelt urak legőszintébb szívből jövő köszönetemet. Éljen /" A távirat egyéb szövege németül, az „Éljen" fel­kiáltás pedig kifogástalan magyar nyelven jött a külföldről. A kedélyes lakomán még számos toaszt mondatott u. m. Szenté János a rajziskola taná­rára, Horváth Lajos ugyan arra mint a leleple­zett művészi kivitelű arczkép festőjére. — Kakas János a külföldön élő s hazánknak dicsőséget szerző magyar iparosokra, Gyurátz F. Woita pol­gármesterre és Szvoboda tanácsosra, Dr. Feny­vessy Ferencz országos képviselőre és Horváth Lajosra mint az ünnepély indítványozója és egyik rendezőjére, Nagy Boldizsár Freiszberg Józsefre, Zimmermann barátjára, Tóth Lajos Zimmermann Krisztina úrhölgyre, az ünnepeltnek nővérére, ki a városunk iránti érdeklődést vele fentartjá, Hercz Dávid a rendezőségre, Antal Gábor Nagy Boldi­zsár főjegyzőre, Horváth Lajos a Zimmermann által alapított rajziskola felett őrködő iskolaszékre stb. emelték poharaikat. Az ünnepély alatt felolvastattak és éljen­zcssel fogadtattak Véghely Dezső alispán és Láng Lajos orsz. képviselő urak távsürgönyei, melyek­ben kegyeletes ünnepélyünkhez üdvözlésükkel csatlakozásukat fejezik ki. A banketthez a zenét Csillag Jancsi sárvári zenekara szolgáltatta, mely kifogástalan játéka és az egyik első hegedűsnek sikerült sólói által a közönséget zajos tapsokra ragadta. Veszprémből. — július iß-én. Mult hó 27-én Várpalotán rom. kath. kán­tor-tanitó választás volt. Összesen 21 tanitó pályázott. E 21 tanitó közül legtöbb szavazatot nyert Péter József vágsellyei tanitó s igy ö vá­lasztatott meg. A zsidók elleni ellenszenv városunkban és vidékünkön mindinkább elkeseredettebbé válik, félni lehet, hogy tettlegességig viszik, hacsak erélyes intézkedések nem történnek a hatóság részéről. Kedden reggel s a következő három napon át a zsidók elleni plakátok találtattak egyes helyeken felragasztva; de azonnal meg­semmisítettek. Ajkai köszénbányában pedig vasár­nap a bányászok és a zsidóság közt véres vere­kedés támadt; éjjel pedig Ajka községben néhány zsidónak ablakait beverték. Okot ezen veszeke­désre az adott, hogy 8-án a korcsmában egy bá­nyászt a zsidóság bántalmazott s igy boszut for­raltak ellenök. Városunkban kidoboltatott, hogy a kávéházak, vendéglök és korcsmák 10 óra után bezárassanak. Julius hó 11-én szomorú reggelre virradtak fel Bándon. Éjfél után 2 órakor a község biró pajtája kigyuladt és csakhamar elterjedt a tüz úgyszólván az egész községre annyira, hogy nem azt kell kérdezni, hogy kiégett le ? hanem, hogy ki nem? Leégett 22 ház, köztük a templom és iskola épület is. teni Városi, hogy mint szánhatja el magát valaki egy oly hosszú munkára, hogy abból a sok apró jegyzetből egy egész könyv legyen. Az a seb, a mit ütöttek a hallható gondolatok, kezdett gyó­gyulni a látható gondolatok által. A hanghordo­zásban lehet sok sértő, de ezek a néma betűk ugy hangzanak, a mint ö hangoztatta őket. Biztatták, buzdították öt a további munkára. S Városi most már késő éjig íróasztala mellett maradt, vagy könyvszekrényében kutatott és keresett, s egész sor könyvet rakott még aszta­lára, mikor már úgyis, mint valamely körülbás­tyázott vár, ugy nézett az ki a sok könyv miatt. Igen, ez volt az ö vára, s a visszanyert munkakedv védte meg számára azt a nőt, a ki gyertyával kezében, lábujhegyen benyitja több nap után ismét az ajtót, azután sokáig ott áll, azon gondolkozva, szóljon-e, ne szóljon-e? Majd beljebb jön, a gyertyát is leteszi kezéből, s most egész csendesen oda lopózik f-'rje háta mögé, az épen poroz, s a tollszárat fogai között tartva, olyan szigorú alaknak látszik sürgős munkája közt, hogy épen nem illenék rá az a megszólítás, hogy Sanyikám ? Jól van, tehát azt fogja neki mondani, hogy Sándor. A készülődésre hirtelen hátrakapja fejét Városi, talán lélegzetvételét hallotta nejének, oly közel hajolt már hozzá. »Te vagy, mi baj ?« kérdi Városi. »Sandor!« hangzik reszketve a feleség aja­káról. »Mi baj, mi lelt ?« ugrik fel barátom, hogy feltartsa nejének reá hajló fejét. 1 »Sandor, — zokogja neje, — te engem mái­nem szeretsz ?« A harc meg volt nyerve. Kis Ernő Ladányi biró és jegyző e hó 12-én üldözőbe vett 10 főnyi kóbor czigány csapatot, a péti uton elérték őket és bekísérték Várpalotára, mivel a mult éjjel községökben betöréssel párosult lopást követtek el. Az ellopott ruhanemük értéke meg­haladja a 100 frtot, azonfelül családi irományo­kat is vittek el. Az iparos ifjak nyári mulatsága a «Bete­kincs«-ben kedvező idő mellett szépen sikerült, ugy, hogy a reggeli 4 óra intette őket a szét­menésre. Boldogult Ferenczy Teréz k. a. igen szép ösztöndíj alapot tett le egy-egy 4-ik osztályú tanuló részére. A kegyes tanító-rend nagy gyűlése Buda­pesten jul. 24-én veszi kezdetét,, melyen a vesz­prémi kegyesrendiek közül Lévay Imre házfőnök és Horváth Sándor, mint képviselő fognak jelen lenni. A »Veszprem« szerkesztőségét, a szerkesztő ur távolléte alatt Szvaratkó Kálmán k. tanár ur fogja vinni. A helybeli önk. tűzoltó-egylet elnöksége több ízben akart választmányi gyűlést tartani; de nem volt képes az alapszabályok szerint meg­kivántató választmányi tagok számát összehozni, s igy sok ügyben elnöki intézkedés fog tör­ténni. Julius ii-cn este */ 2 10 órakor Vörösbercny­ben nagy tüz volt. Ez idén városunkban is lesznek a honvéd­ségnek őszi gyakorlatai. A mult héten a Balaton áldozatai lettek Mikola István és Ágoston meszes-györki ha­lászok. Időjárásunk igen változó, majd kánikulai melegek vannak, majd pedig oly hűsek, hogy az őszi kabát is elkel. Az aratás javában folyik s elég ereménynyel, ugy, hogy a gazdák sem nálunk, sem pedig a vidéken nem panaszkodnak. Nemo. Fürdői levelek. Tárcsa, 18S2. július 12. Tárcsa azon fürdők közé tartozik, melyekről elhitették a nagyvilággal, hogy vize gyógyít, — mi­ért is különböző' vidékekről oly .számmal jönnek a gyógyulást keresők, hogy az itteni helyiségek az njounan jöttek befogadására korántsem elégségesek; naponkint megtörténik, hogy az érkezett vendégek kényszerülnek visszatérni oda, hova hozzájuk Tár­csa híre eljutott. Óhajtván ezen vidéket röviden megismertetni, — eme kellemetlenségektől cl, — s áttérek a vidék leírásának megkísérlésére. Tárcsa, Vas megye éjszaknyugoti részén S tej er s A. Ausztria határán, kies völgy ölén fekszik; — az épületek a modern ízlésnek meg nem felelnek, de szép séta helye és üde levegője, szép fenyvesei mond­hatom kárpótlást nyújtanak eme primitiv fürdőhely kényelmetlenségéért; — a lakosztályok 4 helyen van­nak, — 150 — 160 vendég befogadására alkalmasok, étkezde 8 van, 2 a keresztények, 1 a zsidók által van elfoglalva; — kik több éven keresztül Tárcsát látogatták, igen feltűnőnek Liláiják, hogy a zsidók külön házban laknak s külön helyiségben étkeznek, nincs eset arra, hogy ezen beosztás megzavártassák. Tárcsától 5 — G00 lépés távolságra fekszik Gji­nv'.th falva, a fürdő tulajdonos Gr. Batthyány család lakóhelye, — egyszeri'!, de kényelmes kastély szol­sál az érintett családnak lakásul: — fekvése ha­so.iló az ett61 negyed mértföldre fekvő, hegyoldalba épített Mária falvával, mely hely 1004-ben épült, ódon Góth siylü templomáról nevezetes, — jelenleg államköltségen styl szcrüleg reuovállalik. Ezen, Ist­ván király korában épült, egyház főbejárasa feleit, kcítő.s pajzsa ezimer hitható, — egyik szárnyán egy szarvnt, — másikon, egy fáján függő granat almát mutat, — hogy ez mely család ezimere, nincs cons­tatálva, Mária falvától fél mertföldre az óriási ma­gaslatokat nyomja Borostyánkeő vára, melynél szebb sas fészket keresni igen, — de találni nem lehet. — Ezen vég vár egy ízben clszaküatotl Magyarország­tól, de 1044-ben Gróf Batthyányi A dám birtokába kerülvén, újonnan Magyarországhoz lön csatolva; — mostani tulajdonosa Eagau angol születésű gentle­man, — ki családjával a fellegek közé rejtőző sas­fészek lakója; ki ha angolnak született ís, de hogy m-'St magyar, igazolja azon szívélyes vendégszere­tet s készség, miben azokat, kiket lálvágy Boros­lyánkeőre csal, — részesiti; — igazolja továbbá az, hogy ezen óriási vár ormán a magyar nemzet zász­lói büszkén lengenek s hogy a kapu nyitva áll és a bástya, mi által körül van véve 50—60 öl magas, a legszebb fák s virágokkal díszelgő, körülbelül 10 hold kiterjedésű park, melynek közepén 60—íO he­lyiséget magában foglaló, jó karban fcnlnrtolt belső vár emelkedik. A bejáratnál Batthyányiak ezimere látható; -~ a régiséglárban sok érdekes tárgy van most is, daczára annak, hogy régészeink a szives házi 11 r vendégszeretetét — mint mondják - nagy­mértékben kizsákmányolták. Itt oly kilátás tárul a szem elé, mit leírni nem lehet, igy azt meg sem ki­sértem, ezt látni kell, — olvasni nem elég!!! Tárcsa közelében fekszik még Gober falva, mi irma forrásáról, — Dáidany mi antimoniutn bányájá­ról, Szaionak, mi a Batthyányiak sas fészkéről, Felső­Leő, mi tanintézetéről; Thalheim, mi üveghutájáról; Pinkafeő, mi gyárairól nevezetes, — ezekről annyit ir­hatok, hogy gyönyörű fekvésück, de egyik faluból a másikba kerékkötés nélkül kocsizni nem lehet. Kik ezen vadregényes helyet kedvessé teszik, megemlítem Iliász Lajosnét Lőrintéről, Pencz József­nét Pápáról, Kcglné, Pencz Eliz Mórról. Horváth családot Szombathelyről, Konkolyokat K. Valiiról stb. Kolossváry Gyulci. Radegund, 1882. július 14.. Pech! Mi is ennek tulajdonképen az értelme ? Ballagi szótára azt mondja „Pech haben" ördögöt vagy csizmadiát fogni. De sok mindenfélére hallottuk ezt a Pech szót már alkalmazni. Ha valakinek ki­Jencz tarokk van a kezében, s elskártolja magát, a játszma végén azt szokja mondani, — ez aztán Pech! Ha valaki a koczka játékon próbál szerencsét, s a helyett hogy r nyerne, mindenét elveszti, azt szokja mondani, — ez aztán Pech, stb. E szavat hallottuk Radegundban július 12-én igen sok ajkon elhangzani. Ugyanis a fürdői szalonban minden szerdán este kränzchen tartatik, melyre a már szépszámmal itt levő fürdővendégek nagy része esennen számit. Dél­ben már lótnak futnak a tánezos gavallérok, s ki az első valezerra, ki a másodikra, ki az első négyesre, és igy tovább foglalkozik, — s ha egyik másik he­lyen megkésett, majdnem széken, asztalon keresztül fut, hogy tánczait azokkal, kiket kijelelt, magának biztosítsa. A foglalkozás megtörtént, türelmetlenül folyik a déli étkezés. Vannak kik sóhajtva mondják, csak már este volna, ezek bizonyosan a tánezosok, s vannak kik nyugtalanságukkal adnak ebbeli óhajuk­nak kifejezést, s ezek tánezosnők. Hogy is ne! Hisz már napokkal előbb összeállították toilettjükel, mely­ben díszelegni óhajtanak. Múlik egyik óra a másik után, egyik hosszabb minta másik. Egyszeresük ked­vezőtlen széllel egy kis felhő kerekedik, melynőttön nőtt, s rendkívüli szélvész, záporeső nőtte ki magát, hogy meddig tartott, azzal már nem szolgálhatok, mert 9 órakor midőn aludni mentünk, még javában tombolt. A kranzcbenbó'l pedig nem lett semmi, igen soknak fájdalmára. Miért ne lehetne erre is azt mon­dani, „hogy ez aztán Pech l" Ha már egyszer belekeveredtem a Pech-be, csak folj latom. Egyik levelemben már emlitém, hogy a fürdő vendégek Dr. Xovy Gusztáv fürdő orvos és tu­lajdonos iránti tiszteletük és hálájuk jeléül a fürdői helyiség egy kiváló pontján mintegy 2500 forintba kerülő emléket emeltetnek, mely emléknek f. é. aug. 2-ára kellene elkészülnie, ekkor van a doctor urnák névnapja. Már ez ünnepélyes leleplezésről is beszél­gettek. No de mi történt? Az emlék, melynek pyra­mis alakja van, körülbe|ül már öt ölre fel van emelve, még csak egy öl hiányzik, — most megrokkant, s a pisai torony alakját vette fel, senki még csak köze­líteni sem mer hozzá, nem tudni mely pillanatban borul a földre. Miért nc lehetne erre is azl mondani, „ho^y ez aztán Pech !" Végre még egy Pech. A fürdői közönség, a napokban mondhatom fájó szívvel vált meg, a fürdői mulatságokat rendező választmány titkárjától, Pechala Endre igazságügyminiszteri titkár urtói. ki mint a fürdői publikum kctlvenczc és igazán szeretett tit­kárja, a fürdő vendégek érdekét ugy képviselte, mint senki jobban. S a midőn szives fáradozásáért köszö­netet mondunk, aligha azt is el nem mondhatjuk, hogy ő pótolhatatlan. Miért 11c lehetne akkor erre is azt mondani, „hogy ez aztán Pccli." miába, valamint a keszthelyi, debreczeni, kassai kolozsmonostori gazdasági taniutézetekbe felvétes­senek. •v A pápai rom. kath. elemi tanodákban az 1881 — 82. iskolai év másod felében a nyilvános vizsgák kö­vetkező sorrendben fognak megtartatni : Julius 22-én d. e. 8 órakor alsó A'árosi iskolában, d. u. 2 órakor felső-városi iskolában;— 24-én d e. 8 órakor belv. i-ső oszt., d. ti. 2 órakor beiv. ll-od oszt., — 25-én (1. e. 8 órakor ill-dik oszt., d. 11. 2 órakor iíí-dlk oszt. — Melyre a t. cz. szülők és lanügybarátok tisztelettel meghívatnak. Pápán, 1882 július 12-én. Pintér János isk. széki jegyző. A vallás és közoktatási m. kir. miniszter folyó évi május hó 17-én 15863. sz. a. kelt körrendeleté­ben figyelmezteti a kir. tanfelügyeióségckct az 18?í>. évi 18. t. cz. 2. g-ában 1882. évi június hó 80-ilc napjára kitűzött azon határidőn 1 , mely után sem ía­nitóul (tanítónőül), sem segédtanítóul senki nem al­kalmazható a ki a magyar nyelvet beszédben és írás­ban annyira el nem sajátította, hogy azt a népisko­lában taníthassa. Továbbá ugyanazon körrendeletben emlékeztette a kir. tanfelügyelőket az 1881. évi febiiiár hó 25-ik napján 4832. sz. a. kelt s a megyei közigazgatási bizottságokhoz intézett rendeletének általános végre­hajtására s az ügy pontos ellenőrzésére. — Ezen hi­vatkozott rendelet értelmében, az 1868. évi 38. t cz. 188. §-a érvénybe lépíe után a hazába beköltözött, s itten tanítói va/iy tanítónői 1 minőségben működő, vagy ezután ilyféie alkalmazásba lépni kívánó min­den olyan egyén, ki tanképesitő oklevelét valamelj' állami képezdében nyerte köteleztetik nemcsak az 1879. évi 18 és az 1879. évi 50. törvények, hanem az ezen törvényeken alapuló rendeletek értelmében magát honosíttatni, és oklevelét magyar állami érvé­nyességre emeltetni. — Ezen érvényesítésre megkí­vántatik, hogy az illető az 1879. évi 18. t. cz. 3. §-a értelmében a magyar történelemből, a haza föld­rajzából és a hazai aikolniáuytáuból valamelyik hazai állami tanitó vagy tanítónő ké|lezdébe póítanképesitő vizsgálatot tegyen, s az igy kiegészített tanítói ok­levele kíséretében a kir. tanfelügyelőség utján kérje a* minisztertől oklevelének Magyarország területére leendő érvényesítését. Ezen vizsgákra, melyek díjmentesek, az év min­den hónapjában lehet jelentkezni oly kir. tanfelügye­lőnél, kinek tan kerületében állami tanító vagy tanítónő' képezde van. A földmivelési, ipar- és kereskedelmi ügyi m. kir. miniszter folyó év ápril 30-áu 4750. sz. a. kelt rendeletével intézkedett az iránt, hogy a Budapesten, Székesfehérvárolt, Bebrcczeuben, Temesvárott, Ko­lozsvárott és Brassóban lévő középfokú tanintézete­ket végzett növendékek zár (érettségi) bizonyítvá­nyaik alapján, ugy a magyar-óvári gaatlasági akade­Irodalom ós ÉÚIÍ — A Magyar Hagénycsarnok XXVII. füzete is megjelent a szokott elegáns kiállítással s rendkívül változatos gazdag tartalommal.— E hetenkinti füzetekben 2%—3 nyolcadrétü iven megjelenő folyóiratot ismételve ajánljuk t. előfi­zetőink figyelmébe, mint a mely ugy gazdag, változatos tartalmánál, mint olcsóságánál, fogva (egy füzet ára csak 12 kr.) teljes mértékben meg­érdemli a-közönség meleg támogatását. — Elő­fizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Az előfizetési pénzek Aigner Lajos budapesti könyv­kereskedőhöz , mint kiadótulajdonoshoz, vagy Wilckens és AVaidl nyomdája (Budapest, korona­herceg utca 3. sz.) küldendők. — A G-asdasági Mérnök czimü mező­gazdasági es műszaki hetilap legutóbb megjelent számai ismét örvendetes tanúságot nyújtanak azon elismerésre méltó törekvésről, mellyel e nagy gonddal és kiváló szakértelemmel szerkesztett s igen díszesen kiállított lap a gazdasági és tech­nikai szakismereteket terjeszteni és fejleszteni igyekszik. Ennek igazolására elég legyen utalnunk a lap gazdag és változatos tartalmára, melyből tájékozásul közöljük a következő cikkeket: A gépkezelök és fűtök szakszerű kiképeztetése. — Amerika mezőgazdasági viszonyai s azok befo­lyása Európa mezőgazdaságára. — A Gotthárd­vasut (képpel.) — A La-manche csatornái alagút (képpel.) — A fafaragás a Schwarzwaldban. — A Tiszavölgy rendezéséről. — L. Pasteur (arcz­képpel.) — Szesz-lepárló (képpel.) — Beton-lép­cső (képpel.) — A pantheon építéséhez. Gonda Bélától.— Szesz főző iskola. Dr. Kosutánytól.— A malmok világításáról. — Kazánfütés petrole­ummal.— A villamos fény a mezőgazdaság szol­gálatában. — A vas-ipar Felső-Magyarországon. A hengermalmokról. — Magyar indigó-gyártás, stb. — A Gazdasági Mérnök előfizetési ára ne­gyedévre 2 frt. — Előfizetni lehet: Budapesten, Csillag utcza 8. sz. a. — A Képes Családi Lapok 4T-ik szá­mának tartalma: Lidérczfény. Elbeszélés; irta Szépfaludi ö. Ferencz. — A titok dalaiból; irta Csáktornyay Lajos.— Bois-Joly asszony. Beszél)'; Pierre de Chatillontól. fordit. Bérczy Gyula. — Csókok az erdőben. Nyári rege; németből Városi Malvinától. — Egy miniszter regénye. Novella; irta Wurth Bettina; fordította Vrana Herrn in.. — Kosarat kapott. Vig beszély; irta Cserjés László. — Pista czigány. Rajz; irta Rakovszky Géza.— Képeinkhez.— Mindenféle stb. Képek: Előfizet­hetni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker., papnövelde utca 8. sz. Egész évre 6" frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. iraöiFii — Személyi hírek. Czink János rendőrkapi­tány ur f. hó 11-én ismét átvette a hivatal veze­Dr. Köví József úr, fürdői útjából haza tcsét érkezett — Színházunkban a lefolyt hét Tamási hete volt, a mennyiben minden szini előadásunknak fénypontját kiváló színművészünknek — ai ara­tás, nagy meleg és egyéb dolgok daczára is — nagyobb anyagi pártolásra méltó vendégszerep­lése képezte. — Vasárnap Tóth Ede pálya nyer­tes népszínműve a »Falu rossza« adatott. A czimszerepben Tamásival, kit kiléptekor közön­ségünk percekig tartó tapssal és éljenzéssel üdvö­zölt, mit a kitűnő játék és dalokért számtalanszor ismételt is. — A társulat ismert kitűnő énekes­nője Reiner Antónia is ezúttal lépett fel először nem ugyan Pápán, de uj színházunkban, — és a régi kedves emlékért diszes koszorúval fogadta­tott. — Szatmáry Gonosz!Pista szerepében re­mekelt. Kedden július 11-én Parlagi Jancsi énekes vígjáték 3 felvonásban, Tamási József vendég a czimszerepben töröl metszett alak volt, szerepé­nek furcsaságait, mulatságos eredetiségét kitűnő humorral érvényesítette. Népdalaink néhány régi gyöngye általa és Reiner Antónia (Rósi) által valódi érzéssel előadva nagy tetszésben részesül­tek. Szatmáry az élősdi ex nevelöt jó kedvvel alakította. Szerdán július 12-én »A piros bu­gyellárisa Csillag Pál szerepében aligha lát szín­padunk valamikor hozzá hasonló személyesitöt Reiner Antónia (Zsófi) a nála megszokott ele­venséggel, helyes felfogással játszott s mindketö­jük éneke viharos tetszésben részesült. A többi szereplök közül Szatmáry (Török Mihál) felelt meg feladatának. Csütörtökön »Rokkant huszar« vagy »Tündérlak magyarorszagon« énekes víg­játék 3 felvonásban. E régi jó darab fő alakjai jobb kezekben közönségünk előtt még nem vol­tak. Tamási (Gyuri) eleven, kedélyes egy vén huszár volt, s az énekrészekben sok tetszést ara­tott. Reiner Antónia (Marcsa) méltó útitárs volt, hűen alakított és hangjánál volt. Csekö- Aranka (műkedvelő) és Krecsányi Flóra mint gyámleá­nyok jól játszottak. A többi szereplöknél azon­ban bizonyos tájékozatlanság és habozás, mi hiá­nyos begyakorlásra vall; meg kell' vallani itt-ott gyakran kirivó. Ugyanezt mondhatjuk a segéd­személyzetről a többi előadásoknál is.— Tegnap este Tamási jutalmául »A Veres haju« adatott. Ma pedig »A Körösi lány« vig népszínmű kerül szinre Tamási bucsu felléptéül. — A pápai ref. egyházmegye segé^o on ^" nokává, a beadott szavazatok nagy többségével, Baráth Ferencz főiskolai jogtanár és tanácsbuó ur választatott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents