Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-05-15

VIII. évfolyam 22. szám. Mt'íAjolonik. III Í II (I t II V A S l\ V II a \K A lap szellemi cs anyagi részét illető küldemények A SZKRKKSZTŰ- S KIADÓ­HIVATALHOZ, intezeiidnk. Bénnciitcilcii levelek. CSÁB. i.s­aiert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. má jus 15. Hirdetések a lap számára felvétetnek A KIV I) Ó II I V A T A I. K A \ ó-eullcíriunii épület. K I (i fi /. e té»i (I í j a k : Efy évre « Iii. Keléire 3 frt. Negyééi évre l frt .50 krajcár. Ugy szám ára 15 kr. II i 1 il elesek 1 hasábos peli.sorl.aii ő kr.. n\ilt­I térben soronkint 85 krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig kiilőn fizetendő. Lclelös szerkesztő HORVÁTH LAJOS. I-ápa város hatóságának, a pápai jótékony nőeffylet-, lSm ^^^^^^^^^ OI ' OHOl ^ t tii/oltőogylotoknek ós a Reité sszot Itá.-x.lat nalc 1 Aull VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Imtok-iiiiiiiiiiiim kérdéséhez. Aapi kérdés s — életkérdés az agrárius kérdés. A földbirtokos osztály poaslel . ai uzsora pusztít: — a földérték hanyatlik, a köznyomor emelkedik és az ..ingatlan" a szú teljes értelmében ..ingó"-vá vall. A megél­hetés lehetetlensége túlharsogja a költő szavát hogy: ..Hazádnak reiidttletleniil légy hive 0I1 magyar"! Ks kiknek szózatjában az ..Itt élned s halnod kell" szent eskitje van. — azok kö­zül sok. nagyon sok van: ..a ki felkél és sirván megyén új hont keresni lúl a tengeren." A földbirtok tagadballaii válsága hozta a megoldandó kérdések kozé — a földbirtok minimum fontos kérdését. A szövetségbe lepelI gazdasági egyletek közgyűlése vette fel újra e kérdési, midőn megbeszélés tárgyává tette, hogy aaákaéges'-'C olv törvény alkotása, mely meghatározna azon minimumul. melyen alul ingatlan többé feloszlás alá nem kerülnél, s tekintettel az eladósodás általános voltára. inch hői kifolyólag nem igen remélbető. hogy a birtokos osztály önkényt, saját jo belátása ­mik hódolva fogadná el az e lekinlclbeiii bár­mily célszerű intézkedéseket is. viszont tekin­tettel azon lehelő rofj benyomásra és vissza­hatásra, mii ily intézkedésekaek ráeröszakolása, különösen az alsóbb néposzlályra gyakorolhat, miiven legyei az e tárgyban hozandó törvény, kötelezö-c. vagy faenllali v : — s ha kötelező, mikor lépjen az hatályba, váljon kihirdetése nlán azonnal-e. vagy bizonyos batáridő' titán — és különösen hogy a minimum, vagyis a feloszlás alá nem cső birtoktest nagysága az egész országra nézve általánosan batároztassék t meg. s pedig holdaiikint. vagy telek szerint vagy pedig tekintettel a különböző birtoklási és gazdasági viszonyokra, termelési vidékek vagy lakosság aránya szerint . . ? ! Ki tagadhatná e kérdések rendkívül fon­losságál ? ! Elismerés illeti tehát a kezdemé­nyezőket, hogy c kérdésre fclhivlák a köz­vélemény . s igy a perliaaneal és kormány figyelmét. — Mintha csak Széchenyinek még 1839-ik év május 20-án irt szavai jutottak volna a derék kezdeményezők eszébe. „Még van idő — írja Széchenyi — a ...leienkor" lap mclléklapjánnk ..Társalkodónak 1839-dik 45. számában — ily szabad módon elhárítani magunktól a megsemmisítő veszélyt, de sok nincs. S azért adja az egek ura. hogy sze­rencsésebb nálunknál, szerencsésebb helyzet­iéi újra pendítse meg ez eszmél, s ez leg­alább a tanácskozás tárgya legyen legköze­lebbi országgyűlésünkön, mert ha odajut és hideg vérrel fonlollalik. lehetet lei Meleg pár­tolókra nem találnia." Valóban itt az ideje, hogy a legközelebbi országgyűlés hideg vérrel megfontolás tárgyává tegye az agrárius kérdést cs gondoskodjék útról, módról, melyen cs mely által megmentse a magyar földel a magyar népnek! Kiismerem, s jól tudom, hogy a minimum kérdése csak egy oldala a megoldandó ügynek, de fontos oldala. A ki belátja, hogy a szabad osztály és a korlátlan elidegenítési és eladósitási szabadság inkább kárára, mint hasznára volt a magyar népnek: — az nem fog ragaszkodni a csengő frázisokhoz, dc törvényhozásilag imperativ in­tézkedéseket fog kövelelni a birtok minimumot illetőleg. Ha már a szabad kereskedelmi iskola tanainak igazságában épen úgy kezdenek (és méltán!) kételkedni a gondolkodó polilicnsok. mint az általános iparszabadság feltétlen ér­vényességűnek hirdetett követelményeiben. A földbirtok-minimum egykori ellenzőinek is nagy része ma a birtok-minimum megállapítását kí­vánja. A földein próxáfl szaporítja a birtok válto­zásokat . minden ilyen birtokváltozás pedig inproiliictiv terheket 10 a változás alatti föld­birtokra, s igy a hirlokváltozás lagadliallanul egyik okául szolgál a földbirtok eladósodásá­nak. A korlátlan foldclaprózás • mezei prole­tariátusnak sziilö anya: — a földbirtok a lelketlen uzerek , s uzsorások játékszerévé válik. Tagadhatatlan lény azonkívül, miszerint, ba azl akarjuk, hogy a nemzet viruló legyen Ügy földbirtokosai közül a legkisebbik is leg­alább annyi földdel kell hogy bírjon, mely föld családját s önmagát eltartani képes; mert mihelyt valamely jószág bizonyos fokon alól kisebbe­dik, elenyészik a jólét s mint Roscher szépen mondja: a lovak, habára legalkalmasabb dol­gozó állatok volnának is. ökrök állal helyet— lesitetnek; az ökrök helyet tehenek, nem so­kára a két fogatol egy fogain foglalja cl. Dc ez sem találja sokáig táplálékát! A tejes álla­tok kecskékké, s a búsállalok sertésekké lesz­nek : az ekék kapákká s ásókká, a kocsik hordozó-kosarak- s taligákká idomulnak. Mily nyomort hoz a túlságos fóldeldarabolás, mu­latja Irelaid, a lörpe gazdaság e classicus hazája. Ott több évig burgonyái termesztettek, BZltál ismét több évig zabot, míg a föld teljesen ki nem merült termő erejéből, s most egyidcig pihent a föld, eleinte gazzal, utóbb füvei gyepesüll be, s így ismét alkalmassá vált az előbbi kinzás. tortúra alá vételre. A tőkeberuházásuk ott legszomorúbb állapotban voltak. .Nincs még hosszú ideje annak, hogy a rosz ekék négy vagy több ló s két vagy három ember segélyére szorullak, hogy csak lovatolathassanak : — a szekerek, kerekek he­lyeit korongok- és szánon járlak, a lószer­szám szalmából fonóit voll, sőt |S|(). az álla­tokat gyakran farkuknál fogva kötötték az ekéhez. S Liszt Frigyes mondja, hogy Né­metben némely tájain a földbirtok clapró/.ása annyira ment. hogy vannak tájak., hol nem láthatni többé ekét, s hol mini.in a földrész­let többé kisebb részekre fel nem osztható, a leányok hozományul egy egy gyümölcsfái kap­nak: sőt némely vidékeken az elaprúzás oly károsan halolt. hogy a földbirtokos gyermekei s szolgáival csak a kivándorlásban véli meg­menekülését találhatni. A birtok minimum előnyeiül emlitbelni a lúlszaporodás korlálolását, a szorgalom- s iparfokozódásál: meri a családapa látván mi­szerint gyermekei szamára fel nem oszthatja többé fekvő birtokai, iparkodni fog munkája gyümölcseiből gyermekeinek jövendőjét bizto­sítói; vigyázni fog gyermekeire, valljon mi­csoda állás- vagy mesterséghez van leginkább hajlamuk, hogy igy utóbb arra képezhesse ki őket, maguk a gyermekek pedig állatván, miszerint saját kotclcsségok magukat fcnlnr­lani. egész elszántsággal fognak jövendőjük megalapításához fogni és munkás, erélyes ál­lamlagokká lesznek. S ha netán az életben balsors által üldöztetnének, mindig van egy biztos hclyök, hol szívesen fogadtatnak, hol otthon érzik magukat, s ez az osztatlanul maradt birtok. A különben most napirendre kerüli kér­dés nem uj. Törvényhozásunkban is van nyoma. Ioy Mária Therczia urbáriumában megtiltatott az urbárium behozatalával talált apró lelkek tovább oszthatása, s elrendellelelt. hogy jövőre a telkek egynegyednél kisebbre ne oszlathas­sanak. — A minimum törvény behozatalát sürgette Széchenyi, ki c tárgyban 1839-ben Pestmegye részéről az országgyűlési utasítások készítésére kiküldött bizottság elölt indítványt lett A mai helyzet, szerény nézetem szerint, okvetlenül követelni fogja a birtok—minimem torvényének ideiglenes behozatalát. Erre népünk érdekéboti múlhatatlanul szükségünk van! E nép, a mienk! Boldogsága, vagy bol­dogtalansága, a mi boldogságunk, vagy bol­dogtalanságunk Mentsük meg hát önmagunk­nak, nehogy isinél sok legyen ..a ki felkél és sírván megyén új honi keresni túl a tengeren."! FENYVESSY. Az 18;"-ik év eseményei Pápán. A pépei r. kath. plébánia évkönyvéből Pl ose er Ferencz után közli yf— ( Folj tatás. ) Az iiiás^x.ii csata. A cholera daczára varosunk elég élénk volt, mit leginkább a toborzóknak cs az itt tanyázó Vilmos huszároknak lehet tulajdonitani, egyéb­ként is az életnek majd minden becse elenyé­szett. — Június 26-án a huszárok Pápától bucsut veitek, s a templom hátánál felállított négy agyú is tovább vitetett. Mar ez nap éjeién a malomsoki füzeseknél csatároztak, eredménye lett hogy mieink előrenyomulni képesek nem voltak. Másnap a mieink Dlásziig visszavonultak s a Rábán való átkelést ÍÖdÖzetlenül hagytak. Június 27-én 3 és 4 óra kozt kezdtük hal­lani az agyú lövéseket, melyeknek sűrűsödő robaja félelemmel tölte el az ahoz nem szokott papaiakat. A toronyba mentünk fel s onnan akartuk kikémlelni a seregek állasat s az ütkö­zet esélyeit, -— de a seregek ugy tűntek fol, mint a füzesek messziről szemlélve, az ágyuknak pedig csak a füstjét láttuk és a ropogását hal­lottuk. Találkoztak azonban bátrak, kik majd Ihasziig mentek s a csatának szemtanúi voltak. Este 7 órakor a lódözés mind a két oldalról megszűnt s mi aggódva vártuk a/, eredmény hírül adását, azonban csak azt hallottuk, hogy mind a ket rész helyét megtartva faikas szemet néz egymással, de két sérült ágyunkat es sebe­sültjeinket behordatni láttuk. Nyolcz óra utan rémületünkre a magyar sereg visszavonulni kez­dett s utj.it Tapolczatönek vette. A visszavonulás ok.it nem is sejtettük; mert a császáriak vesz­tesége sokkal nagyobb volt mint a mienk. — Ily körülmények között .1 császáriak bevonulá­sitól szörnyen rettegtünk', miután hallok, hogy Marczal tot kiraboltak s az urasági pinczeben a meg nem ihatott bort kieresztették, pedig sebe­sültjeik utóbb szívesen megittak volna.- Azon­ban 28-án egy agyút elsütvén Szemere fele el­húzódtak, a magyarok pedig a Bakony allján S/.-Matton fele tartottak. Az ihis/.ii csatában megsebesültek között volt egy tót legény, ki majd minden madár futyolest oly lei meszethiven tudott utánozni, hogy a koróda látogatói, —­mert itt is gyakorolta tudományát, azt hitték, hogy madár kiállításban vannak. - A sebesül­lek kozott részvétünket leginkább fölébresztette Fekete huszárhadnagy, alig volt 18 éves s any­jának egyetlen gyermeke s öröme. Anyja foly­tonosan kísérte, de szerencsétlenségére az ihászii csatában az ifjú laba ellovetett. Az iszonyú seb daczára Veszprémbe vitetett, hogy 7 mi lett vele nem tudjuk. Ekkor szokott meg Papáról valami Gombos nevű kapitány és papai térparancsnok. Azelőtt mint gyermek itt tanult s nevelkedett, — érez­tette volna is most szörnyű hatalmat ha feltek volna tőle. Azt monda egy izben, hogy négy akasztófát állttat s arra két papot és két zsidót akasztat. Hanem mint a fele szájhősnek csak a szája járt miután gyávasága oly nagy volt, hogy Rcguly meggyilkoltatásakor magát mutatni sem merte. Elmentekor a várostól 500 pengő frtot fölvett s a város lovain és kocsiján viteté ma­gát majd Pcterváradig. I lakiból se a lovakat se a kocsit nem küldötte vissza. A niaí5> at' sszollem iitííuötlósso. Június 29-én a császáriak Győrbe újra visz­szamentek. Mind a mellett, hogy Győrhöz oly kö­zel van l'apa, a magyar szellem itt folyvást működött, nemcsak abban, hogy a magyar érzet Lilijeiéit megtarta, hanem az által is, hogy tett­leg részére dolgozott. Az itt vásárolt ökröket nem engedé Rábaközbe hajtatni, a gabonavivő­ket feltartóztatá, s mindent elkövetett a nemetek közlekedésének megakadályozására. Sokat tett e tekintetben az Ivankovics vezérlete alatt Kis­Czellben működő junta. Ez noha teljesen el volt vágva a magyaroktol, mégis nepfolkelest eszkö­zölt, de ez Sarvárott csúful megszaladván Vas­megye urai többnyire Pápára menekültek Iván­kovicscsal együtt. — Itt vitetett keresztül a népfelkelés egyetlen agyuja, mely fából készült. Egy nagy tölgyfa torzsok szépen kiesztergalyozva s belül pléhvel kirakra egy paraszt kocsira téte­tett s megvolt az ágyu. Miután Győrött a magyar bankjegyek nulla értékre sülyedtek, itt a győri kereskedők által tetemes vásárlások történtek kivált borokban, s mivel általuk min­den kétszeres árral fizettetett, mindennek ara is még egyszer akkorára növekedett. Azonban nem sokara habar érzelmeinket nem változtattuk is, küljeleinket változtatni kény­telenek valank. Julius 17-én reggel az egész va­ros mozgásban volt s majd minden ajakról hang­zott: az ellenség itt van! — Nem is volt puszta hir. A kálvária felöl jott 208 gyalog egy agyai­val, s noha e csekély erőt Pápa megemészthette volna, mégis a város pusztitas.it megelőzni akar­ván, a tisztviselők eléjök mentek s őket barát­ságosan fogadták s ez által a varost minden aggodalomtol megmentették. De drágán kellett megfizetni e kíméletet; — 1500 ako bort s 500 akó palinkát kellett a városnak kiállítani e mel­lett azt tova szallitani, ugy hogy az elmentek csak ket-három hét múlva tértek vissza, sokan pedig készebbek voltak marháikat az ellenség kezében hagyni, mint e járatnak iszonyait s kellemetlenségeit eltűrni. Ezen csapat a reuqiralt italokkal elmenvén majd három hétig csöndességben valank sem egyik sem másik fél vidékünkön nem mutatkoz­ván. Az egész mozgalmat a csaták szinhelyérőli bizonytalan tudósítások tettek. A magyar bank­jegyek ugyan itt is szorult állapotba jovének, de azokon csekély veszteséggel mégis tullehetett adni. Augusztus 8-an a komaromi varból kiütött őrség előőrsei nálunk ncgjelentck, kik által az egész ismét uj fordulatot vett. A német prok­lamacziók letépettek, a feketesárga zászlók be­vetettek, a magyar bankjegy kényszeritett for­galomba hozatott s a csugedt remények újra feléledtek. Lehet-e most eleget hallani a magyar fegyverek gyözhetetlensegéröl , sőt nem voltak ritkák az állítások, hogy Paskevich az oro.-z fóhadve/.er oly szorult állapotba jott, miszerint a magyar fóhadvezertöl szabad elmenetelért es­dekelne, mit ez csak ugy engedett meg, hogy előbb minden népe fegyverét lerakja, mit meg is telt volna! — Proklamacziok hirdetek a kiü­tött őrség által nyert zsákmány nagyságát. 2600 darab okor. 800 sertves, 30 agyú, tobb municziós szekér csak egyik részét tettek a nyert zsákmánynak. (Folyt, kov.) Veszprémből. — május J-ÍU. Kedden, Rudolf trónörökös ö fenségének esküvője napján, a középületek es tobb magánház a nemzeti zászlóval voltak feldiszitve. A székes­egyházban Pribék István felszentelt püspök tar­totta a halaisteni tiszteletet, melyen a megyei tisztikar, elen a diszmagyarba öltözött főispán úrral, a törvényszék, a honvédség, a városi ha­tóság és nagyszámú közönség volt jelen. Ez al­kalommal hallottak elöszer a székesegyházi ze­nekarban Langer Károly művész gyönyörű szép játékát a flugelhornon. A többi vallásfelekezet templomaiban is mindenütt ünnepélyes istenitisz­telet tartatott. A szabadelvű partnak Veszprémben lakó tagjai egy nagyobbkoru ertekezletet tartottak, melyen elhatároztak, hogy a veszprémi kerület­ben mar megalakult szélső baloldali parttal szem­ben ők is elfoglalnak. E végből folyó hó 15 _ ére, vasai nap délután 4 órára, Veszpérmbe a «Korona nagytermébe a választó kerület összes községei­ből parttagjaikat meghivtak, amikor a részükről felléptetendö képviselőjelölt személyére nézve fog­nak megállapodni. Mint értesülök, a part ideig­22

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents