Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-03-20

VIII. évfolyam. Megjelenik in i ii (I e n vasa r ii a p. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ. intezendok. Bérinentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. 14. szám. Pápa, 1881. március 20. Hirdetések a lap számára lehetetnek A Ív I V D <i II I V \ T V I. I» \ \ á-collegiaaű épilet. K 11> I i z e t e s i d i j a k : Egj évre <• frt. Félévre -i frt. Kegyed évre l fn 50 krajcár. En s/.am ára IS kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések I hasábot |ietit-or!iaii 5 kr.. n>fittéiben soronkint 85 krral vetetnek fel. Belyegdij •iadigkllda fizetendő. Felel&s szerkesztő HORVÁTH LAJOS. Pápa város Hatóságának, a pápai jótékony nöegylol-. is^iiioi'ctlerjes</lö-, lövész-, korcsolya-, liizoliócgylolelvnok ó-- a kerteszot iiar-ulal nal> I ŰVATAL08 KÖZLŐN VE. Néhány szó selyemtenyészícsiinkról. Felesleges emlileni, miszerint a gazda szatnak több egymással összeférő ágai vannak, ugv hogy egviknek üzése a másikét háttérbe nem szorítja, mivel azoknak majd mindegyike külön időszakban kívánja a munkát s külön munkás erővel is szokott gyakoroltatni. A gazdászat e féle ágai közé sorozhatjuk a kiszáinilhatlan előnnyel bíró, s csekély nehézséggel, de nagy haszonnal járó selyemlenyésztést is, mely a vagyontalanabb osztálynak valódi kincsbányája. Hogy alaposan legyen megkezdve a selyemtenyésztés, mindenek előtt belföldi egyének kiképzéséről kell gondoskodnunk. Erre nézve iiren kedvező alkalom kínálkozik a görczi kísérleti telepben. Ennek látogatása biztos kútfő után nem kerül nagy áldozatba mint egy 250 frt egészen elégséges a 6 boti tanfolyamban való részvételre, utazási k béggel együtt valamint — a pele vizsgálata' tz szükséges mikroskop és más eszközök * '.érzésére. E szerint csak rajiunk áll. hogy i . inálkozo okulási alkalmat hasznunkra fordítsuk, s oly törzstenyésztökel nyerjünk, kik az okszerű termelési módnak úttörői legyenek a nép között. Erre. mint n nép életébe vágó bármely más ujitás k' •észtül vitelére, legalkalmasabbak a néptanítói Miután az ilju nemzedék kiképezése az o kezökben van. ha a ralionalis termelési eljárást alaposan értik, igen könnyen módjukban azt a fiatalsággal nem csak megismertetni, i* megkedveltetni is; továbbá az egyes községbeli családokkal folytonos érintkezésben állván, alkalmuk nyílik arra is, hogy e foglalkozási a családokba is bevezessek és I tenyésztőkéi idöszakonkinl meg is kilógassák. Sőt vasárnapokon, és általában, a mikor a népnek szabad ideje engedi, a felnőllcknek oktatást is adh itnak. A mi azon netaláni ellenvetést illeti, bogyez által a tanítók ép ugy. mint a la nulók, elvonatnak az iskola célját képező rendes tanítástól, erre könnyű megfelelni azzal, hogy véljük, hogy azl egyelőre csak azon vidé- és szakértő oktatás nélkül hole akarnának a sclyemtermelési műveletek mindössze alig kékre kell kiterjeszteni, melyekben a selyem- fogni a tenyésztés nagyobb mérvű ineghonohat hétig tartván, (május 1 —tői június 20-ig) tenyésztésre nézve már bizonyos kezdenie- silásáha . . . azok első szaka kevés munkát igényel, máso- ' nyék vannak. Ennélfogva a helyes sorrendet megdik szaka pedig ugy is a szünidőkbe esik. Az előadottakhoz képest a selyemlcnyész- tartva, gondoskodjunk mindenekelőtt sxederfa Megegyezik ez teljesen mind a vallás- és 1 tés jövője leginkább a tanítóknak és igy köz- (morusnlhn) ültetéséről — é- tanítók képzéközoktatási ministeritimnak nyilván vallott (li- ! vetve azoknak kezében van. kik a néptanítók séröl : ezen előfeltételek teljesítési

1 után fogcséreles czéljávnl. mind a közvélemény abbeli képzésére szolgáló intézetek felelt rendelkez- junk csak hozzá — de azután annál nagyobb helyes ítéletével, mely a néptanítókat a háziipar nek. Ez intézetek intézőihez fordulunk léhák, terjesztésének leghivatottabb eszközeiül tekinti egyrészt a kormányhoz, másrészt a felekel)e még más szempontból is ajánlatos a I zetekhez. azon hazafias kérelemmel, hogy kataritoknak e czélra való alkalmazása. Tanítóink ; rolják fel e fontos ü<iyet, mely a hullán heugyanis legnagyobb részt igen gyarlón vannak verő nemzeti munkaerők értékesítésével mildijazva. már pedig a selyemtenyésztés oktatási Hókra menő hasznot hozand a nemzetnek, és céljából üzése által s a tanulók munka ereje- ! nevezetesen azon néprétegeknek, melyek arra nek felhasználása mellett a tanítók oly mellék- ; leginkább rászorulnak. Ezen termelési ágból jövedelemre lehelnek szert. mely a létező viszonyok közt nem megvetendő. eredő jövedelem a földmivelő népességre nézve annál előnyösébe, mivel ép oly időben jut IIa a selyemlermelésre hivatott vidékek , hozzá, midőn a mull évi termést már felhaszgaséngnbb Városai saját költségükön, a sze- | nálta. uj pedig még nincs, es igy e miatt gényebbek pedig a kormány segítségével csak leginkább ki van téve az eladósodásnak, egy-egy értelmes és lelkes tanítói küldenek ; Karoljak fel az ügyet oly buzgalommal, (iörezhe az okszerű kezeles elsajátítására, rövid j a minőt megérdemel: tegyék a selyemtenyészidön oly selyemtenyésztési csoportozalol nyer- . tést legalább azon tanitóképezdékben, melyek ját vetek a népek k<>ze, s a nép, mely minden kövclkczetosséiigel és kitartóbb erélvlyel — magának a solymér tenyésztésének jutalmazó arankájához! r../. Az 18;",-ik év eseményei Pápán. A pápai r. katli. plehánia évkönyvéből Plosser Ferencz után yf ..A('i• 11111 in piinoto, i|uoil non ipcratef in MMO." Reggel tnni/, aate linet! Minden eszmének az a tulajdonsága, hogy mint a láng addig el nem alszik, mig van valami ami égjen, ugy az eszme sem hever tétlenül mind addig, mig csak percnyi kilátása van, hogy valaha valósulhat. Az íjSij-iki franczia forradalom hősei a • szabadság s egyenlőség" eszméjének uj faklyaszót igazi értelmében vesz, a szabadság alatt a törvénynélküliséget, az egyenlőség alatt pedig nem csupán a törvény előtti, hanem a birtokbani s rangban! egyenlőséget is értette. He mivel a «szabadság es egyenlőség» ily ertemeiiyben soha valósítható nem lesz; a forradalmak vezetői nénk. mely folytonos szoros összeköttetésben I a selyemgyárakból legközelebb estiek - köállván a szegzárdi állami fő selyemtenyésztési telező tantárgygyá, s ezen tárgy lanithatása inlézellel, ennek vezetése alall a selyemte- czéljából küldjenek ki ők is csak egyszer nyésztés emelésére czélzó minden intézkedési egy-egy alkalmas egyéni a görcsi selymékezdeményezhet és veghezvihel. s melynek szeli intézetbe, hogy a tudománynak a kezeközreműködésével az e czélra irányzott actio, i lésre vonatkozó vívmányait elsajátítván, való helyett csak szép szavakat adtak s alkotmány széles alapon, s a siker biztos reményével : azoknak hazánkban apostolai legyenek, s a kísérleteikkel rendre buktál;. De e; eszme nem • .... ... r

r . . . -ii- j-t • I-. . • . •. ii. i bukott meg, elt az a népek lelkében, s csak kedmeginditható lesz. természetes, hogv az ilv kene/.dekel látogató tanítojelöltek uiian. azo- • ,, , , • • • , , _7 ~ J1

i vezö alkalomra vart. bogy uj kísérletei tehessen, működés csak akkor lehet sikeres, ha azl hí- kai a népesség minden rétegeibe eljuttathas- Élesztette ezen eszmékéi alsóbb osztályok zonvos tervszerűséggel vesszük munkába. Min- sák ! El által nemcsak egy nagyfontosságú szegénysége, a vagyon aránytalan felosztása, a denekelöll a lenvészlés fejlesztéséi kell mii- | nemzetgazdasági Ügynek lesznek nagy szol- jobbágyi helyzet súlyos volta, kodésiink tárgyává lenni . arra törekedvén, gálatok hanem a tanítók anyagi helyzetének hogy a selymei addig is, míg gyáraink lesz- javítását is lényegcsen előmozdítják ! 1 nek, nyersanyagul adjuk el. mint ez a gyap- j Csak is énen az ulon remélhető, hogy juval történik. — A tenyésztés fejlesztését néhány év alall százakra menő ügybuzgó és pedig ugy kell szerveznünk, hogy az ugyszol- képzelt munkásai lesznek ez Ügynek! i ván szervesen terjeszkedjék egyes kiszemc- I Addig is azonban inig ez he nem követlendö központokból mind tágabb körökbe. kezik, az oly községek, melyekben a selyemllogy az erőket el ne forgácsoljuk, és termelés eddig meghonosítva nem volt, nagj I az actiól rendszeresen kezdhessük meg, azt hibát követnének el. ha alaposabb ismeretek latok, melyek gomba módra keletkeztek Európa különböző országaiban. - Kzen eszmék igazi tűzhelye azonban meg is csak Franciaország maradt, ez adta a többieknek is az impulsust. —• Mar i.S30-ban a »Bourbon* ház eluzetese uj reményeket támaszta itt is ott is a szabadság s egyenlőség eszmeinek valósítására. 1 )e miután ismét csak a dynastia változott es nem a társadalmi remi, a titkos forrongás folytonosan működött, mig végre 1S4S február végső napjaiban egy radikal lakoma megtiltása alkalmával nyílt c Ha férjbe! \wegy . . . Ha férjhez megy a kit szerettél Ne sirj utána kényeket. Mert igy a Jiütelen ki megesalt Ezen fe/iil ki is nevet. Söt hogyha esküszik víg arezezal Allj ottan az oltár elölt, S ha rad akad siro szemével Biztatva üdvözöljed őt. Multával a mézes heteknek Tedd náluk tiszteletedet, Mondj el sok ezifra, satnya bókot, — Buesuzzál, és csókolj kezet. Híreszteld, hogy nincs semmi bajod, Sőt, hogyha alapos gyanúd [gy már is vőlegényjelölt vagy .... Ez mind az «ő* fülébe jut. S a hüteten majd rágja ajkat, Szivébe' dühnek lángja dul, Hogy kit csalárdul elhagyott, az Nem hervad boldogtalanul. És ekkor eljátszott szerelmed Keserűen siratja majd — .S" egy kis botlása •ferj-nratw-nak Minden vizet malmodra hajt. Ha eddig jutsz, légy nála többször, Felejtsed ott tovább magad, Jő alkalom — s te lész az első Ki raksz a férjnek szarvakat. D'Alby. A szobiász imilt'iiiirlx'oi. Látogatás az •Irgalmas Samaritanus* szerzőjénél. Karca. Túl a Dunán a Jakabhegy inogott szellő terének egy fürdő leanyok-at ábrázoló kis aggastyánt! "Karizmai feszülnek, nyaka merev, faragvanyat, kísérlete megnyerte a tanár tetszc- ujjai mélyen benyomódnak az alélt testbe, melysét, biztatta, buzdította a szorgalmas szobrász- nek tagjai erőtlenül csüngnek ala, bal karjavai növendéket, készítené el agyagból a vázlatot! lankadókig fogózkodva a Samaritanus vállába. A müncheni akadémia pályadíjjal jutalmazta | Sikeres erőkifejtés az aggastyán, tehetetlen kerekedett. A tavasz éltető fuvalma, langy szel- I művet! Utóbb a bajor állami ösztöndijat inerte aléltság a jól megtermett ilju tagjaiban; mily lője lombot fakasztott az agakon, megnyita a volt el. megragadó plasztikai ellentetek, s mégis mily virág kelyhét az ifjú pázsiton. Mi, ma a •Fiirdó leányok* cimu szobrot valószínűséggel és művészileg erzekitve.» A rovarkak meghúzódnak, ott ringanak a csak fetiykepmasolatban láttuk. Mily hűen lokrözi A honvédelmi minisztérium palotáján levő nagy rejtő levelek alatt. Egy-egy voroshatu fe- vissza a női szemérmet, a ./egyen becsülendő I «Arpad -óbor., szinte Kiss ur munkája. A érzetét a leányok mindkettője! A figyelő, leske- I szobrász elkésztté e. remek mü másolatait lós/, lödö arcvonásait a rezgő sugár nem loslheti hü- ! gypszöntésben is, meg az öntési költség is karba ebben papírra a minő nemes értelemmel szobra- j veszett! A másolatoknál; vevője nem akadt!... szunk e két alakot domborita! Igazat kell adnom Igen! ha a művész sírba dul, akkor a boa Wischer elvének, hogy: <-a test csupa hun és kezű műkedvelő maecenas kapva-kap szobrai vér.a Nem csuda, hisz Kiss ur a/ anatómiával ] után. kete pöttyii bilibancs suhan a bokor melyébe! A mencs pruss/.ogvc legelész a gyöngy harmatos réten. A szellő megrezzenti a bokrot; arnyában egyszerű, dolmányos puruszlis falusi gyermek üldögél. Lelkében latja az ö helységet az ódon templommal a gádoros zsupereszu házacskájukat de fenkolt vallásos szelleme, gondolatai más régióban kalandoztak! 0 uj világot teremtett ononmaganak, az értelme es érzelme szép világát. A zsonge gyereket akkor meg csak ugy hivtak, hogy: Gyurii értesültünk, hogy: «e pályázat alkalmával Ii hat esztendeig foglalkozott! Csak a múlt évben hint fel a Kiss György neve képzőművészetünk egén. Mikor az operaház vezetett bennünk a szobrász fővárosi Rózsa-ut szoborpályázatának eredményét tudattak , ugy ' cai műtermébe. Szegény Izsó! Kedves barátunk: Gauss Yictorio lovag, Klövcttc kis sárga nyelű bicskaját és faragott annyi faalkotta csecse-becse tárgyat!.. . Kifaragta a megváltó kínszenvedése megható catastrófajat alkotó képet. A merev tetem fölött három angyal őrködik, lábainál angyal imádkozik! ... lm a szobrász első műve! Kiss G yor gy a baranyamegyei Szászvar szülötte. A kanonok fölismeri a gyermekben szunyadozo nagy tehetséget, s midőn püspöke bérmalasi útjára tér vala, figyelmezteti a nemeslelkü föpasztort a falusi gyermek geuialis tehetsegére! Az ifjú Grácba került, rojtos szélű patyolat gatyában járta be a város utcáit. Tanult szorgalmasan, rajzolt, festett, eljárt az akadémiára, egyre gyarapodott ismerete művészi technikája. A világkiállítás idejében Bécsbe ment, majd a m ü ncheni akadémia látogatója lett. Dolgozott uom fiatalabb magyar művész előnyösen mutatta be tehetseget, kikről a közönség meg alig vett tudomást . . . Neveik : Stróbl József, Donát Gyula és Kiss György. Ki nem lattá a Kiss György az Irgalmas S a m a r i t a n u s cimü szoborcsoporzat átr Avagy ki ne olvasta volna lealabb leírását ? . . . Keleti Gusztáv egész elragadtatással ir vala uj szobrászunkról. « . . . . annál melegebben Üdvözöljük a rövid időre hazatért ifjú művészt, ki nem holmi apró és csiklandós kísérletekkel, hanem megvárva idejét, férfiasan s magasbra célzó művel, komoly tanulmányok Ü mutat vala be. F. derek fiatal ember bölcsőjét ott ringattak Ü1 a s z h o n vir a ny in, d e u g y beszéli a m i mag y a r nyelv u n k e t m int a d elibabos Alföld gyermeke. G az dag költői talentummal m a g y a r hunsz e t clcmm el telt el lelke; megismer te té költészetünket az olasz néppel. Petőfi, Tóth Kalí man, Ábrányi Emil, Zichy Géza verseit ulteté gyönyörű fordításban az olasz nyelvre. Munkatársa a: «Studio e Lavoro» es «Btlancia» cimu fiumei lapoknak. U mutatott volt be ama szerény, kedves embernek, kinek szivessege, vendégszeretete vaérettebb gyümölcsével mutatja be a szép jövőt | lóban páratlan. Belépünk! igérő tehetségét a hazai közönségnek.- A Deák mauzóleumra készülő óriási «VicAz agg Samaritanus a latrok megsebezte j toria» szobor all a forgó asztalon. Jobbjában ifjút emeli a legelésző szamár (támlás nyergebe.» ' kész koszorút tart, mig a bal kézbe pálmaágot, A csinos nagy tanulmány szülte szobor ott | a dicsőség, a hírnév, az örök béke jelvényét Mayer fametsző műintézetében. Midőn egy izben latható a képzőművészeti csarnok lépcsőházában, j helyezi maid a szobrász-