Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-03-06

Ty\<>lini sem „művelt" ennélfogva az . a Ui c-upán a társadalom külsőségeivel dicsekedik: nem M sem. a ki 'heologtis. ha az általunk értett kellékikkel nem bir. valamiül az sem. a ki talán ..népszerűségből" cselekszik . vag> végre az. a ki alj lodoinanv aaaágUl fitogtat, mely az általáims tuiioimiavmi fejlettségnek mérteke nem leliel. Valóban művelt az. a ki mind a társadat miinl a \alla« . iniml az erkölcsiség, miinl a tudomuuv kiv aiialmaimik képes elegei lenni Mg}', Imgv e/.ekrl miinl ne a lársailalimi. hanem elvenként e/ek erdekében. s;ij;ii énjének ezeknek teljes átállásával Ifgvc minlegv ^aiat eleiévé. Mas szóval, a műveli euilier nem azért láVsudulmi ember, nein azért váltásos, nem a/.eil erkölcsös, nem a/dl ludouiaiiv ns. Imgv i siipau lat >ailalmi ember leg ven. hanem azeil. Imgv a tat'sailalniii vallás rrkölca ev luiloiuanv enlekelien. enjet azoktól teljesen alhatollnak erezze is a/ok állal vezéreltessek elele a társadalomban. Nem s/.ahail M* enlekeuek lenni mint a Iai-ailalom . vallás, eikoles cs liiilomaiiv. mii I ha anyagi etilektől V e/.e| eltelnek : mCgNZÜUl a/. Clkolcs enlekelien Hill koilni ; ha a Iái >ailalom enlekelien niukoilik : meg nem ovhat|a ma^ai annak kivalo külsőségeitől. IIa e>tipan a vallat enlekelien le»y. : a lohlii miinl elmarad, ti a mávellsrg fogalmának megfelelőm nem tekint In lo Meglelni. bog) ekkenl értelmezve a műveltséget, igen kevés, vagv alig egv kel művelt euilierie lehetne akadni. * feljajdulhatnak a „nagj emberek éh tinii e- barnulni: hisz így eienveik , MgJ'aáguk e-ak hílsxal. melv nem érdemli meg a niellnlasl !" Igaz: ile megjegyezzük, Imgv mivel valmli műveltségijei alj kevés einher hil", egyen ereiivek kivalo gvakarlása, méllá példánnyá Iráni azokat a acmben. melvhi-n erényesek voltak. He ha szigorúan VCSZsziik. bizonv e|inoui|h.il|ilk. RagJ K l i~z I u»lmz hasonló meg nem |ail a lóidon; az. emberek pedig ezt a teleli állit .illák Ini : az elén) ulja rögös, meredek éa nehéz." Táf ladalmnnkhaa élénk <• aga mm. mii a válla* ci kulcs rlel mezején legújabban lett mozzanatok idéztek ele. mert érzik a jobbak, erz.i az egésa társadalom. Imgv mí|| az. egv es műveltségi elemek nem képesek cge«y. bal.ilv likkal mnkadni: addig a tai'saii.ilom awga is beleg es ram lall. Müveit társadalomul i> hat fsak olt lehel SZÓ, a hol a valódi inilveltsrg elemei jelen vaunak es a/ok haljak ál B láraadalmakat. Sz.ok a külsőségek, melyek áleái csak a belső roiiilnllsagiiak, majd mngnklál fognak lehullani, ha az igazi muveliscg bodil|a meg a társadalmai. Nem karhoziat.iuilok eme külsőségek sem. mert ezek ae-iheiieiis esetek v euv ek. hogv az. ember azl a mire a termeszei képesili. mindig es mindig tetszetősebben állítsa ein : de kai lioy.laIaudo az. hogv esiipau ezekben vili valaki a IIIIIV cllscgel ; n ha ugv eoCH mozognak karjai . ha arca elelhiieu képes az iliillllatokal kifejezni vagv ellejteni, ha lesliailasa deleeg . ha járása kennveil. In« nmiloia szeretet remei! o. ha hangja erees. ha II.I|.I. i iibaja jo illatú, ha bore linóin, ha • •Iloy.eke legújabb divatú, ha mindene vau a mi a knlsá megír lenesnél Hány érc válnál ik : mar műveli einlieinek i.ui|,i magnt. \nnviia meni mai a külsőség keresés szülte i*gj'rnlnllenM>g: hagj egj rgyaaerfi embert, kinek niueseiiek e»illo»o ollnzekei : seinuiikep sem lal latiak P

tárauság, vngj plane nalonfcépeu" embernek. \z. általunk jelzett eitelembrn a műveltség köztulajdon. loe|\ln| nem leint kizárni senkit. >zereiném. ha volna terem, megvonni a parhti/• i a lovagkor és a inai kor külsöségri közölt.— A mit abbéi aeeetaégeimé lelt l'ervantea: az ma is sok lekiuietbeu az. \ jellem a társadalom enlekelien elveszti jelentőseget, mivel a tai sadaloiu ma egv Moloch, nielvnek erdekében mimleiil képesek az emberek áldozni. \ lovag, auuviia a külsőségek megtartásában látta állani becsületét, hogy minden kicsiség által sértve hitte azl. A mai lovag annyira függ a társadalomtól, Imgv minden kicsiségért kész annak érdekében egyéniségét elveszíteni. Vegyük csak a párbajt. Igaz. hogy ez nem szűnt meg jogi kérdés lenni, bár A brenn szerint igen. mégis inkább társadalmi kérdéssé nőtte ki magái elannyira, hogy a középkor lovagjai aligha használlak többször mint a mai kor lovagjai. Igen sajátságos az. mini ha Koiisseaunak adna igazat, Imgv a tudományok az emberiség jelleiukepziolesére kérteken J au halnak, ha elvesszük a vallást és rí'kolc

«isegel az. emberiség éleiéből, mivel azokat iigv csehben lelluilja a társadalom a maga céljaira használni mim ezeket. Mai korunkban igen meglátszik ez. a mikor a liidoinauvos fitogtatás szemünkbe villantja az erkölcstelenség és vnlláatatauaág hátterei. ( s;ik egv példát amd. Imgv a liiiloinánv ok halasa milv romboló. \ bölcsészet, mini az eletiiedv a lát. átjárta a társadalom minden izet: de mint a la. nielvnek ninie^euek levelei, társadalmunk is vallás éa erkölcsiség nélkül, sxintelen és hervadt, beteg es romlott. \ mnterinlismns hirdetői feljajdnlhatliak diadalukon, mert a mii ok a liiilomanv számára lázas odaadással akarlak keszilui : az. ma társadalmunk minden tagját megbénítja elxsibbnsztjn. \t kell alakulni egeszén a Iaisailaloiunak. ha műveltté akar lenni: meil uiosiaiii műveltsége hiu allein, melv rank az. oiizn érdekek bűzhödt halmazára v ei derengő v ílágot. Itiz.ouv az. nehéz, átalakulás leend. melv nem egv ev. nem egj evlized. de i •» v egesy. kor alkolo munkája kell. bagj h*gyrn \ regi y.sido népnek kihalni kellell a pusztába ii : Imgv egv se lass

;l azok közül Kgyptomot, a kik a szolgasagot megkóstolták. Neveltessek hal íigv az. ifjabb nemzedék, bog) ezl a szellemi rabságban siti)ló társadalmai ne lálbua*a többé. Ha elhullanak az ősök és ng) neveltetik az. ilju neiuzi dek a mini a valódi műveltség föltételei kívánjak: akkor állatul elő az uj laisadaloui. melv re a ..műveli ' jelző illeni fag, Sztf) Lajos. A részvényekhez még további aláírások gyűjtése es aláírásoknak fel részvényekre is elfogadása határoztatott el. A kibocsatandé) roo fitos részvényekre eddig beérkezett aláírási ivek szerint alairva van 100 darab részvény: es pedig aláirt: Gróf Esterházy Móricz 20 darab részvényt (100,000 db. téglában es 300 frt készpénzben), a papai takarékpénztár 5 daraboti id. Norman Sándor 3 darabot; 2—2 darab részvényt írtak alá: Esterházy Jenő, Esterházy Perencz és Esterházy Pál profok,— egy egy részvényt írtak alá : Néger Ágoston, Békássy Karoly, Békássy Gyula, Loskay Miklós, Dr. Fenyve.ssy Ferenc, PenczJózsef, Kiss László, Ocsovszky Kázmér, Zimmerman Krisztina, ozv. Schlesinger Mm ne, Günther Adolf, o.v. Hauptman Istvánné, Klan Adolf. I liekin.tnn Frigyes, Woita József l»o!p.umester. Báró Bésán jános, Tóth I.ajos, Zárka Dénes, I.a/.ir Benő, Galamb József, Saáry I.ajos, ozv. Csillag Mátyásné és Horváth Gyuláné együtt, Szvoboda Venczel, Kreíszler József, Ujváry Ferencz és társai együtt, Bermüller József, I lanauer Béla, Noszlopv Puzdor Eleonóra, Pap fános, Haton Jakab, özv. Barcza Károlyné, Dr. Koritschoner Lipót, özv. Puzdor Dániclné, Szenté fános, Lazányi Béla, Korcin I.. József, [glauer fános, Stern Armin. Puzdor Gyula, Barthalos István, Kolossv.it v Gyula, Szelestey I.ajos. Kohrt Adolf, I etillel Mihály, Vadas József, Mikovinyi Ödön és l.iii/.i. Stein Mór, Feigl Sámuelné,özv. Doktorits Jánosné, \ oyta Adolf, Ihász Imre, Lőwy fakab és Adoli. Posa Gábor, Neubauer József, Pfüf |anosné, Mész,nos Károly és társai, Láng Lajos, Horváth I.ajos, Antal Gábor és társai, kiköti József, Baráth Ferencz és t.us.t, Bánóczi Pál, Vittman len.ácz, l>r. Kövi fózsef cs társa. [881-iki marczius 3-an ezen számadás inepVÍZSgáltatván, jónak es helyesnek találtatott, s a rendező választmány tisztelt tagjainak , kik az üdvös czélra közreműködni szívesek voltak, faradhatlan buzgalmukért hálás elismerés és köszönet szavaztatott. Kelt Pápán mint fent. Pap János. mint a számadás vizsgalatával megbízott választ. elnöke. Néger Ágoston. mint megbízott választmányi tag. Horráth Lajos, mint megbízott választmányi tag. Számadás. A pápai szinház ügye. Folyó hó J-.in tartotta j-ik tanácskozását a színházi ideiglenes bizottság Kiss I.aszlo ur elnöklete alatt. Az általánosságban már elfogadott cpitcsi tervezet fehilbii .ilat.ival Lóskay Miklós ur leven megbízva, előterjesztett jelentése és az egyes lapok által tett megjegyzések alapján a tervezeten a következő módosítások létettek. A/, épület magassága 3 lábbal emeltetik, a szinház előreszenek díszítésére szánt tornyok mellőztetvén, inas alakú, olcsóbb homlokzat alkalmaztat ik. A szinház nem foglal területet a vásártérből, hanem mind ein, mind hátsó része a Seharnbeek-tele házzal lesz egy vonalba helyezendő. A falak vastagsága I V

3 lábban állapíttatott meg; de helyenkent oszlopokkal fog ei ősit et ni. A páholyokba vezető lépcsözet részére tervezettI oldal épület mellőztetik, a esi^a lépcsőzetek helyett eelszerücbbek vetettek tervbe. A nézőtér 9 10 sor zártszékből, in páholyból, egy sor erkélyszék, földszinti külön álló helyből és karzatból log állani. A színpad berendezésére nézve nem hozatott végleges határozat ; mert Voyta Adolf építesz ur előbb a győri színházat, mely a mi igényünknek is megfelelne, looj.i megtekinteni és ahhoz képest Ion terve/etet előterjeszteni. I;- orszúgits segélgzó uóegglet rereslrereszt fiókja állal l'ápán frhr/tar ho 'Jli-dn a Griff szúllodúbak tartott sorsjátékkal összekötött ggermek- Uauepétgea és táaetigatmoa betett agg erre kiadott pénzekről. Bevétel. Az eladott 1000 drh. sorsjegy után 10 kr per db. 100 fit. Felülfizetés'által a bálban eladott sorsjegyekre 3 frt óo kr. A 222 drb. egyforintos belépti jegy után 222 frt. A 11 dl>. ötven krros belépti jegy után ; fit So kr. Virágok eladása után a bálban 20 frt 80 kr. A ezukrászda összes báli eladások jövedelme 0,0 Irt 00 kr. A megmaradt fagylalt eladása után itt. A val. és bál bizotts. tápok ajándéka a ezukrászda költségeire 4S fit. Az összes felülfizetési adományokból bejött 211 frt 50 kr. Az egy darab felülfizetési arany beváltása által 5 frt 51 kr. A bevétel összesen 715 frt 51 kr. Kiadás. Szarnia szerint terem es egyéb költségekre 87 frt 50 kr. Casínó teremért 15 fit. Casíno terem világításához 2 frt J2 kr. Zenére 65 forint. Czukrászda kiadásokra 46 frt. Nyomtatványokra 24 frt 50 kr. Narancs és czitroniért 5 frt 60 kr. Könyvkötő munkára 2 frt. Jegyzek szerint különféle borravalók es szolgálati dijakra es posta bérekre 37 frt 66 kit. A kiadás összesen 2X5 frt 1 kr. ( ) s z. s e s i t e s : A bevétel oss zege 71 5 frt 51 kr. A kiadás összege 285 ft <jX kr. Marad a levonás után tiszta jövedelem 4^1; frt 53 '

<rKelt Pap.ui. marczius j-.m 1XX1. l'riH'Z- József Zimniennaii Anlalné jegyző. pénztárni >k. I Veszprémből. — mérés. A nagygymnasiumi ifjúság hangversenye múlt szombaton, febr. 26-an tartatott meg a •Koroná>-ban. Ezen hangverseny az, mely varosunk minden rendű és rangú lakosat fel szokta villanyozni. Hogy is ne, hisz ha háromszáz és egynehány tanuló csak egy-egy embert tud megnyerni, mar hatszázon felül van a szam, hátha még egész csaladok moz.gosittatnak, akkor csakugyan el kell hinnünk azt, hogy a rendezőségnek soha nem az a baja, hogy kevesen, hanem mindig az, hogy nagyon sokan jémek, akiket azután elhelyezni ugyancsak feladat, kivált mikor annak a »Korona« termének falait sem jobbra, sem balra nem lehet egy kissé szclyclcbb tolni. Zsúfolásig telve volt itt minden zeg-zug és még az. utolsó pillanatban is kellett helyeket rögtönözni, mar természetesen, ugy, ahogy lehetett. I (a nem állanék magam a gymnasium élen. mint igazgató, sokkal szabadabb volnék a dicséretben, de i^y a szerénység határt szab. Mindamellett kötelességem kiemelni, hogy a músorozat, mely Vörös Mátyás gymn. tanár erdeme, oly ügyesen és szakavatottan volt összeállítva, hogy a múizléssel bíró közönség legmagasab igényét is kielegitette. Teljes elismerést érdemelnek a szíven közreműködök, Gallé Apollonia es Bojniczer Gizella kisasszonyok, az első kellemes, iskolázott, a második gyönyörűen csengő erőteljes hangja és éneke miatt. A közönség szűnni nem akaró tapsokkal es megismétlésekkel jutalmazta e ket művésznőt. Mely halast tett Matauschek L. ur gordonkasolója. Lelkesült tapsokra ragadta a közönséget egy kis 2 gymn. oszt. tanuló. Roth Kaiman, ki Vieuxtemps-tól hegedüsolon játszotta a »Fantaisie caprice pour le violon* oly szabatosan es kóta nélkül, hogy lehetetlen első pillanatra a kis emberben a nem épen kis művészt fel nem ismerni. A hangverseny bevétele az alacsony belépti dijak daczára 3XX frt 80 kr volt. Febr. 28-án városi rendkívüli közgyűlés volt, melyen Véghely Dezső interpellálta a polgármestert, van-e tudomása arról, hogy a varos mellett a buda-gi aezi országút mellett eleven sövény van, mit a törvények tiltanak , továbbá, hogy a vásárterén egy hirtelen bukkanoba hordalek szállíttatik. Az elsőre a polgármester ur a törvény értelmében fog intézkedni, a masikat illetőleg jelenti , hogy kilátás van . hogy az.on helyre rendes csatorna fog húzatni cs ipy az oda hordott hordalékra szükség lesz. Tudomásul vetetik. - Ezután a veszprémi korház alapszabályai olvastattak fel és fogadtattak el. A korháznak az úgynevezett Lázár-házzal való viszonyát rendezni kell , e végett Kosos István ile a kii különben esak l.elimannak vagv Múllernek. >i lialz.enak vagv .lakobsoimak hívnak, akkor nincs neki megengedve, bag) ezen aangénj ördögit imldaggá, legye hacsak a polgári világ cs a lmveiiv elolt jo világhírű neveiol le nem mond cs nem hivatja magái Mullcr Ki ide likának. Schulze Hozónak. I eliinan Hadiéinak vagv |ilane Jakobson \ilelinanak V.i. mar mégis kebellásitá dolo- ' Igaz 112 v an. Imgv a közönséges eleiben az igazság utoljára mégis megkapja a ma^a adóját, mi 11111 az atyán naemélyl mégsem nevezik máakép, mint a ..l'atii férje- síi. de ez nem elégséges. Ml hivatalosan is rcs|iekttls| kivauuuk nevünknek Ha például ize. akaróin mondani VYiiilicke ár eleg hatol sigimra l'i |otá dOlivol mr^keilli. nkkol leg > eil benne annvi onleláldozás, hiigv a meiivegzn illan következőleg ir ja ala magát : ..Olivo nr. született \\ udickc !" Még egyaner ismétlem: követelése bak csak azon nigok isinelell elisineresrre vonatkoznak, mi Ivekéi már biriink es tettleg gvakoilimk. Iáért az egéaa eoiaiiczl|i.ilo kirz.deleuiiiek ama hamis l'env ellen kell ii

all) uliiia. melv beuutiuket i luv onioliaknak akar fcltillllelni es nnért vetlek az előbbi küzdelmek olvan siralmas veget, a milv énhez, csakis Don Quijote asélniáloioliáiez.ái lehet hasonlítani. Májjá minden clöharrosnönh a Irbetetlen férfiak hoz forduli e^ ezeket szoliiotia fel. Img> a „nők elnv ouiál áfának vegei vessen, a beívelt Imgv a UŐImz. ugv szoloiiitk volna: ..Hasznaid fel a hatalmai, nielvet blrss, a oielvrl gvakmolsz. ha azt valósággal bírni akarod. Int inoiuloHak az emberek, bogv a no meg vau kötve az rlőitrlrt bhUnraével, es hogv loiiuleu uagvs/eiu |e|li|ies leheléi lenne lelelik neki ama kicsiuvis ,/„ n||n|, hogv ..nem illik!' He bal végre is, ki határozza meg azl. hogv mi illik f Mi magnak! lat csak mi adk teanunh egy eddi mi és aenkl más! Ks aedisj aiegtesnnnk azt az. urak betergyeanae néIk 11, ant laTtnknaáank daczára. Ha pelilaiil mi gkeiileznok a liiliaktol. v aljon illemlo volna-é a ii) irlasejuuk beíveli az un zasejireMin-l selvioit es barsonvl alkalmazni' Mimin)ájan eg> bangiilag azt fogjak rá mondani: nem, sohasem, •emmi »isin alatt: - De vájjon mi turúdüuk-e utáV'. Soha bizonv ! Mihelvl inegalla|iodltink az iránt, hogv az iisz.alv divatos, végig v ouszoluuk az ulczáii százezer rőf hársonvl és atlaszt es azzal tisztara hozzuk a Iroltoir köveket, n eltavolitjuk rólak a homokot . Kérdezzük meg akármelyik gentlemantől, vájjon illírnek lalalua-e azt. a társaságban v alanielv ik Imlgv nek derekát átölelni, akkor a maga liaivságábutt mindeiiesetie igv fog felkiáltani: ..shoking! ments Isten!" de mintliogv mi hölgyek ssenvedcl)esen szeretjük a keringőt, lermcsxetrsrn a/t állitjnk, Imgv nappal cs zene uelkiil bátrán) ilyesmit meglenni, melyre szükségképen velidrásá segélykiállási kell koczkay.iatni. ellenben este Rcnekisércl mellett advarinaaág, melv halas mosolylyal jnlalmasnndó, Ks mit s/olnak erre zsarnokaink: lik azt mondják : \ mint akarjátok! Soi kedves rokonaink örülnek rajta, ha valainelvik este kulönösrn gyakorta olelgeluek heilllil lik cl, Iliig llrl'ek halváink (liouek. főleg hajadonnak tudnivaló dolog, hogy öcscse nincs»\ kedveseink es férjeink késSCH a'l.iu.ik elet halaira megverekedni mindenkivel, a Ki a nappali illem halárát eanl egv millimcternyire is túllépi. Nem egyeset t-e meg minden I int ál fagyasztá leiliu abbail. hogv a HŐi alakra liezve liilies illetlenebb valami, mint az olyan loronv-bástya vagv harangnlnká építmények, a minő például a kritmlin, a kont) cs a ebignon. Ks mit értek a sok lármával ' Mi az. elnyomattak asl Inrtoitnk, hogv illemlo. sőt annyira mentánk, hogv azt állilsnk, misserinl azon hölgy, a ki az itiezan ezen járulékok nélkül mutálkőzni mer. egv szikrával sem szebb, mini egv uiegkoppaszloll madár, es rSXel a dolog el voll döntve. \ kiinolin korszakban, a mikor minden böfgv ..illó* ruhazalhan feléri bel szem lv lei fogata v al. a mi el iivonioink agyancanh őrizkedtek átlót, Imgv utunkal álljak \ ebignon virágzása korában, a mikor kel fejjel Jái 1 mik. melyeknek kelteje kosul a hátulsó nagyabb volt az. clsiiuel. a mi zsarnokaink nem soka' válogatlak a kettőben, hanem oruliek. ha a masikat ráadásul megkaphattak: éa meg később, midőn ízlésünk szocskcumiliiia álagratl tgj évszázaénn cs mi teimetiinkct MfttMttttk egv kicsi rőfel,kala|NHjkéa fejiink közé hajtornvot epitveu mit leitek aaamakaink akkor.' Keinentek reánk es megbámnlták kény.elotclielseguiik magasságai. Sol mi (iilib: kifogástalanul megfizetlek növésünk költségeit ép Ugy, a hogv kiterjedésünk sy.aiiilail kielégítették. Kg) emberöltővel er-elötl a knrcaalyásást nlyan inulatságnak nézte iniiuleuki. a melv ben részlvciiiü a hölgyeknek illetlen. Mi megváltostuttufc ebbeli néaeiiiukct: meri hiszen a fentebbinek is csak a mi beleegv cyesiink adott eivénvl: cs pár bel múlva az összes báli termekéi korcsot)ursurirokokká váltostatiuk által, a Imi ep annyit <s annyiszor tánrxollnk napfény, mint villanyas vilagilas mellett. \ z orvosuk Összeállították slatisl ikaila •;. hogv haiiv reinlbel, inellgviiladasl es egv eh baji szereztünk a kmcsolv abalokou de mindi/, semmit sem használt. Mi illendőnek találtuk, bátorságunkul az állal kimutatni, Imgv a hideggel es a halállal ilaez.oljunk. éa az. ..urak ' ugv an mii lellek ezzel szembeni

1 Hankhagvlak az igazságot ez. egv szer is es egv hónap múlva teljesen illendőnek találták azt. Imgv egv ifjú un bárhová is magányosnu elmenjen, feltéve. Imgv a karján egypár korcsolya bigott; sőt meg térdre is borullak előttünk és segítettek a korcsalyál megerősíteni egészen ligv. a Imgv falábakkal is megtennék, ha egv szép napon csz&nkbe jutna falábakon járni. Van e sz.ukseg több bizonyítékra is,arra nézve, Imgv mi minden! kitudunk eszközölni a mii akarunk, ha csak egyetértőnk arra nézve. Imgv mér akarunk is hogv azt akarni akarjuk' Vein, ne legyünk igazságtalanok a férünk szánandó nemzetsége ellen auuviia. Imgv azl átlitsuk, mintha lukunk nem lenne hatalmunk. Kléggé méitánylnlnnnk vettunk Irántuk mai az. állal is. hogv c/.en hatalmat az n javukra nem érvényesítettük es nnért is kötetének vágjunk ez. 11 hibát j.iva lenni Ideje mar. hogv a hatalmai kezünkbe vegyük, a metjlyél ok bánni nem tudnak, cs a melyért a felelőségei elviselni képtelenek. He hal igv szul majd Cgjik-másik hallgat.inn. ha mar hiijuk a hatalmai a nélkül. Imgv fele'Őaaég sy.oriiaua. niicri ne erjük be azzal? MC t ve bün es szégyen | ,\/, eniaebb ne terhelje a gyöngébbet ama teherrel, melyet maga jobban elviselhet. Hogv ha I izaliuasaii megsúgom önöknek hadjáratunk igazi okát, akkor belátja ön, hogv annak g v iiinolcseit nem mi élvezzük, hanem a férfi a k. a .1 e t e m les u r a i." Az. o Ugv ik veszendő állapotban vagvon. A társadalmi remi. melv az ő uráliunkra, v agy is jobban mondva, látszólagos uralmukra, vau állapítva, felépítve, maholnap összeroskad. Senki sem akar többé szolga lenni, következőleg Űr nem lehel többe senki. Ha nem kapnak idejekorán valami HÖnctUU urat. akkor az. egé*z épület bedől. \,z. ugv nevezeti allani-fcrfiak oljUH raaani gazdálkodtak. Imgv az államok évről évre jobban közcleiluek egv általános al'ainlouk

bez. Azért szükséges, hogv mi. a kik értünk a háztartáshoz, mint állami háziasszonyok lépjünk lel es az ügyeket önként átvegyük, mielőtt kényszerülnénk a férfinépség csődtömegében végrebajtónokké lenni. \_viii titok az. Imgv minden IVrlí egyetért az iránt, miszerint többé háborút viselni nem szabad én azért minden államférfin kényszerüli saját államát felig tönkre jult ilui az.erl. bog) olvan helv zeihe jusson háborút viselni azok ellen, a kik netalán mégis háborúskodni akarnának. Továbbá minden ember egyetért ana nézve, hogv ha a szomszéd államok fegyverkeznek, ez csak azért történik; mert háborút akarnak viselni, éa ha a hadakozó uraság helyét nem foglalja cl mihaiabb a békés Hőség, akkor nem leszünk képesek egv olvan hahóiul kikerülni, melyben az emberek, bag) a habarni lehetetlenné tegyék, egymást egj szálig mind lelövik éa ncmile liölgyeím unok értenek engem, ezt az egv cl már csak nem engedhetjük ! Tehát; mintliogv nincs egyéb eszköz n aangénj férfiakat a végveszélytől megóvni, feláldozzuk magunkat cg) nag> szóért a legyei hát számtalan fáradalmunk, küzdelmünk éa nélkülözésünk egyedüli es leguagv 0I1I1 jutalma a n ö c m a 11 c z i f á c z i ó.