Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-02-27

lottak azon menteget ód zésci, hogy ok nem tud­tak, • távolról sem hitték, hogy cselekményükkel bűntényt követtek el, a büntetés elhatározásában a beszámítást legkevésbé sem enyhítette. Ezt némileg elharitani volt czclja e sorok írójának akkor, mikor e lapok egyik előző szá­mában népünkkel érintkező közegeink figyelmét e tárgyra felhívni bátorkodott. NÉPBARÁT. Veszprémből. — febr. 24. A «veres-kereszt országos segélyző egylet veszprémi fiókja • tegnap tartotta az általam mai­jelzett karton-tanczestélyét a «Korona» nagyter­meben. Hölgyeink csakugyan kartonban jelentek meg egytől egyig és meghiheti t. szerkesztő ur, hogy százszorta kedvesebbek, százszorta szebbek voltak, mint azokban a drága • nem ismerek rád•­féle báli ruhákban, melyek valóságos autómat­gépbabákká űzik-fűzik szegénykéket. Valóban nem latom át, miért nem jőnek e karton ruhák nagyobb divatba, mint a milyenben vannak; sok fiatal ember könnyebben elhatározná mag.it a nősülésre, a mi elvégre is. különösen leányoknál, a jól-rosszul értelmezett divatnak a czélja. A rendezőség, hölgyek cs férfiak, vörös kereszttel ellátott karszalag-jelvcnyt viseltek. Feltűnő so­kan nem voltak G tánczestélyen, de akik jelen voltak­, nem volt okuk panaszkodni, mert jól és kedélyesen mulattak. A francainál 28 30 párt számláltam, e valóban szép koszorút ezen höl­gyek képeztek: Batta Lingi, liezerédy Irma. Boda Mariska, Bohuniczky Ödönné, Bükhcl Kliz, Éhen Gizella, Fodor Gyuláné, Fodor nővérek (Küngös), Forster Béláné, lk;o Ferenc.nc, Horváth Kai­in ínné, Kers/i Etel, Klainik Antalné, Kovács lika, Letchtner Sománé, Mórocza Zsigmondné, Káth Ida, Reviczky Ambróné, Kosos lika és Irma, Stoll Lina és llctti, Szabó Imréné, Szalay Irma, Szalay Vilma, Szentirmay Gizella, Szent­irmay Irma, Wűrklcr Mártonné, VVurda Adolfné. E lánczestélylyel a veszprémi vörös-kercszt-egy­let kedves multai és szép kilátású jövőt alkotott mag.inak. Ai ipar- és kereskedelmi kor balja mull szombaton, felír, ity-kén ugyancsak a •Koronád­ban várakozáson felül i I sikerült; már többen, mint a mennyien voltak, nem is lett volna jó, ha lettek volna. E l>.i! tombolával volt össze­kötve, minél a/ a nevezetes és utánzandó, hogy .i tombolanycremények a házi iparnak terményei voltak, melyek megyénklien készültek. E szép példát nini f««| ártani, ha másutl is utánozzák, igy lehet mulattatást a hasznossal szépen egye­síteni. Gratulálok iv<;t a rendezőségnek. .\ veszi*rémi jótékony nőegylel mult szom­baton, t«bi. 1 >.-: n. közgyűlési tartott. Föispánné o uxccllentiaja, mini elnöknó akadályoztatva voll és i"\ helvettt: az elnökséget FercncíV Teréz iuhölgy vitte. \ %.ig'.oin átlapol kimutatásából kiemelem, hogy az egyletnek 18334 f*t .;<» krja van alapítván) hun. \ mull < •• l>evétele volt 2 v.»-i ü »> kr. Kiadá .1 i" dig 2yji ft es s • kr, maradi Ichál pl 1 - '<">* Irl 12 kr. Ezeken kivül az egylet kezelése alatt van a/, úgynevezeti népkonyha­alap in­, 111 5 kirak Az cgylel |*>vó májusban uj alapszabályok alapján ujra alakul, mely alap­szabályok minisztérium ;iltal minden alapsza­bályhoz megkívántató záiadékparagraphussal <l­meg las .1 Mrlrl programtanukban éa ha a jóakará niiemberek megkérdezik tőlünk, bogi miféle ni |o­gokol kivénülik Iciluk . akkol ma mink le-/. ,1 MII mr;i i.'kolis mini. ka majd ;i / I fttt l|nk : „.Semmiféléket! Ili c sali azon jogainknak elüt­niciésrl ki\.in|iik, IIMIM'L I ii luk nnk Ii. <n vannak éa mtndlg in abban \uliiik ! • Mi nem kívánjak azt . bog) ama befolyást, melyet .1 nők az rlső emberpár leiemli -c óla » liír­.ni.iiii.i viszonyokra ét a vílágtörleucl folyamára gyakoroltak éa gv afcoroluafc . nagy itas.-rk : meri az .111111;:% i- 1 !i'g jókora, li.imiii i^rnis követeljük itiilil ptgot én ír in miiii kejryetmel bog] azt becoU­lettcl elismerje é« 1 niiuiini -nl vegye míudca ember. Miért lattil <ák például az i»kokingyermckel .111.1. In.ir> Tliiüii-lttkl'st bámulja, I»»iÜ magi a l.iniói l.Hi.ii i-. alig i-iiM-i i in 1 jnirk a nevét . • ki pedig ii \lli.ul"llilirl(lll lailUOBga .•-/iiilil allll.ik pa­l.i;it-ull. ;i kit egéaZ l*VnTÖgnr*zág lll'ill, é* aS al­bénieknek a ki ara volt? > t i»-r t nxóljuuk alj su­k 1' M 11 líun oagtl Julin lelteiről mim I nlv kive-et •fenning Sarakéiról, jóllehet maga Voltaire is eti*­merte, bngj vitézid arának Htwae» h.i'ii rruemeil rlrlr aäriaaak «'^> pár nelyrm knuetyfijélira cl !«•­Iirtlic liclx l'/.lli '.' F.X miéit Ircx^jilk l'uhtitll l'ulv­\a^t a/.t. Ii< 1 üy harmadik Frigyen v»l1 az, a ki ,Hvaa**<< r~ \aii-tii --,-;:il>r^i\ i-l A kill.ill.in km iu;i|i\­Inriiüii, \;i^\is az rjryca aralaial bclmzla é« meff­;iil;ipilull;i. inü.ur .»ukk.il lr|-iii! ; s/.rl,--.rlili c» BZ i^a/,­•,:i^nak mrgfrh-1••!»*» vnlaa a/.l ntuiiilani . kttg} a/.t /SUIÍH Aatália rinzközőltc ki Mvan« é* Kaawea ar­höljcj i'k -1 gibtégéi H ' Mi a vüágtűrténeleai leljr« n\i>iuj;it kívánjak pa a 1 • 1 < 11K 1111 aézve ai mlvari én állami rzlmtár |MJ,<I<-II-S álalakítáaál. Az arak 11»' w rára»azák mngakal a/./.al. hwgj ima/. ul\ -ukal llirclir>y.i-ll e- aH>£VÍta'*t1 ailalck­|m ragra ah aat, mrlyark tzéljai a/, alkatasanj akmá­i>.íliii/. raajaMZtatváa aekank az államhivatafokha >alii wjatáal árkiak lenetavé Iraa4, ne végennraek liiiiha- ; .aló iniiiikiii: r/. a anragraaba^ läkrlrtenra IVIi>lr­fßm. \ alónáfc'ííal nein letc/.ik CgyatlCN hivatal, mely t-t iül"tibi'/.u idóbcu ae kcscltfiak *'>\n» - ua/. tíjíyati, 1-'. lapokban felemlítem a minap, mért bii rendkívül fontossággal mpiiukrc az új bünteti törvény ismerete. A fentebb irt sorokból is lehet e kérdésre vonatkozó következtetést levonni. Azt hogy gyilkolni, ölni, rabolni, lopni, pénzt hami­sítani, elsikkasztani — Stb. büntetés alatt tiltatik : nem szükséges senkinek sem magyarázni. De van büntető törvényünkben több oly cselekmény vagy mulasztás büntetéssel sújtva, melyről népünk ma <em tudja, hogy annak elkövetésével olyaa bűnt, vagy vétséget követ el, melyért lakolnia kell. Ezeknek a nép előtt való megismertetésérc vol­tam bátor a minap felhívni a néppel közvetlenül érintkező közegek szíves figyelmét. Klő is sorol­tam a rágalmazás és becsületsértésnek, törvényünk által részletesen szabalyzott eseteit, s felemlítem még a hatóságok és haténági közegek elleni erő­szak bűntette ismertetcsenek szükségét. Mindezeken kivul különösen még a követ­kezőket vélnem célszerűnek népünk előtt valé megismerteti sic. Az uj büntető törvény büntetéssel eddig nein igen sújtott l'allés elleni bűntényekről is megemlékezik. így azt, ki nyilvánosan valamely gyülekezetben Isten ellen gyalázó kifejezések által közbotrányt okoz. vagy a ki ai állam által elis­mert c.ilias szertartásait erőszakkal megakadá­lyozza, megzavarja: <.gy évig terjedhető fog­sággal és 1000 fit ig pénzbüntetéssel bünteti. — Erősen büntettetik az is , ki a templomokban nyilvánosan botrányt követ el , vagy a vallási szertartás tárgyat meggyalázza, cs e mellett egy évig terjedhető fogházzal és 500 forintig mehete pénzbüntetéssel sújtatik az, ki valamely vallás lelkeséét, midin az Vallási széttartást teljesít, szóval, lettel vagy fenyegetéssel nyilvánosan megtámad. Népünk elüti nem kevésbé ismeretlen a más vagyona megrongálásának büntetése. Pedig uj büntet • törvényünk szerint a ki másnak ingó dolg :t számk kosán és jogtalanul megrongálja vagy megsemrresiti, vétséget kövei el és 3 évig ter­jedhető fogházzal és 1000 írtig leíjcdhetö pénz­büntetéssel büntettetik. Súlyosabb beszámítás alá tartozik e cselekmény, ha az tanuk, hivatalno­kok vagvonan boszuból követteteti cl, vagy a vallási szertartásra rendeli éimlct, síremlék, szo­bor megrongálására irányult. Cél<zerűnek tartanain továbbá m< gismci tetni népünkéi azon határozatokkal, melyek a büntető törvényben a vaspályák, a hajói., távírdák meg­rongálása, s egyéb közveszélyü cselekmények iráni foglaltatnak. A fegyveres erő elleni bün­tettek «vétségek körében is vannak olyanok, melyekről népünk nem tudhat ja, hogy a/ok bün­I t- »el snjtvak. Népünk érdekében cselekszik hat azon lel­kész, tanitét, j-'gv/.ó stb. ki ezen bűntények és vétségekre figyelmezteti az ezek büntetéséről mit sem sejtő népet. Múltkori cikk mben azzal érveltem c vélcményl . hogy mivel a büntető lói vény neut ludasával senkinek sem k ; vén joga • .;g a védeni: annak ismerete bizonyára in­kább itktttiii/jrosni, mint elősegíteni fogni .1 bu­rokét é.s vétségeket. Ez érvelésem épen e natiok­ban találta meg egyik dunántúli törvényszékünk • !i!t egyik kétségtelen p> Idáját. Három, különben liszté séges életei élő földművesnek néhány hóna­pig tartó fogházzal kelleti lakolnia oly cselek­ményért, melynek bma '•• fellege nem \i vén uyil van valé), <!e mely ai uj büntető törvényben mint l\. n hunt' nv feven felv< • a szegény vád­az „imádatra mrllá arm' iraal. \;'^\ IrgabíMi tu tg\ -'in akadna köznltük, a ki rz.cn állilá^mnal én d I­levé»rwH tnl/iiiiii.ik. vagj •<•/.«• 1 ni) 11I111111 k Irkinlrné. \ i.-,.iii kuiniv'ii ni' — Irli. 1 |ii/.i»n\il.ini. Iiu^x ;i / 1 I ll.iitini'lli I lirm \- \ i'i/ii'.llrtrll III :<I, i'|il'll lllilil !. 1 1! \ 1 / ül !i l"il. \ .111 r;\ fégi '••••«Ir». ;i nirlvir inni Iréfa ilolu^' a«rgfrlrlni é* iu»l\ az rllcnzékrt min­ilii I 'u|i|i;«||li:l lntv/.iiiliill;i , linl.iilik a knl l lki/.n ! .. V'nl 1- ak.n C«k lnl,i|'luiiki|M 11 " KM r/ ;i l>n»/.ui k a n\­niuiiil:, \u|i ,i/. I>K l\ ;•/ 1 luiilii alkalommal ax rinan­«•/ij-.«</.ii< rliiharr»m«ainak kínlőlli a fravvert kr­/ ••! ii I tik 114 j .1 ii i - aaaywa i"l • - alanw^na rlkéí«y.nlti I > / .ml.« I.ni 1 - .ku/t Ii II1.1I111: ' I <k ;iir:i;ik l'il'i/.'lív il .1-.11 ;i. IIII^,V a i'"k 1.11 ;ii!.ilnii állapotának uns kell \;<\\->7­aía. Út. lli'S» ;i/.liliiii 111 i I \ r 11 I' •\ »• 11 ;III;I MmktM k -1 in \ u|i mVjr ^umiuliii. Ma már kk*MÍI Itmhrc vittük. Ima <>k i\ alatt. Hal} iiiiiku/liri! Iiiuiii. H/. íiMKiit.ii lemitlwnwkknw <M.a-i túlin kiadása, a kn|N*ahá^ai lán<*ntrnnrklira ti/aukrtiiilittii gyilekrzrtekel lartnttak, k»g} rara «!•••— t-l végre valahára linzlába jiujrnrk. Kpéff. könyvtárakat firkállak mmse • nnk lrhet*ézrrír«l . ju^iiiinl is 1 lii\uiii;it,.-iikiiil. iniiiik foly fán mindrnféle anrá mgrdmrnyrkrt n\rítiink. b<*X3 aaa}"»*seri k«vr­ii !••-« kai n-i a Irjáral napját l«Muiiil|iik. pár »:"i |i ii/i;iiiiuk r» bnltwitlrgrnv lermrll akkntlájt, tu­váhhá alkahnaatak m< : í iá* irá ./nukit. ralamint reyik iná-ik iiininiiii l'i<-iii|.-I .( Ii In-, photv- *a^\ i j 1 "aphiáual: >ui mini knrnmnm i;v pár n»acmi ui.ik i- l.ij.i-it ayrrl, kár állának k*gfonl«"akk \> I­x'HM'i. .1 Mtr i»u »i'jikat pgyrlwre még arm »/.iili.nl Ii»; iliini'tk <l< Hiiiiiii/. mit M ni halárwx. Uvea lefce­aytK-zr-ikiioi nem krrftnfc. A i" arak agylátasik iltf I« .li.k A P»yrbr i>.;in\;iiikiui Mxálá aiaailit. Ka acmi'jiah aira képri*. hngj l'< 1 iu 1 n-n.ik mind 1 harnni imáját kal.n-t-.il ininjr meg, haacw rg*y­aarmminal \-ii annyi ánaralam brnne, wiíndaiw a;>iii n>»lHiik».ts.ik rl.ai elsárta Kaáeidiáját, mely eh­n-k élvezete folytán neateiml hngj i MMga r nem evctl válna" magarabh reményrikwl, hanem ni ni«^;it hí átégették r«4nn. t'dvarhnuiági jelvényekkel é­jhJinl.ii ktffsajaiiilekt.kkal >innni kedvünk sittes ma­^^M^aM^rlhl. KÉ rjjjtjer ti,-zt4u ca liafai<.zntt a n látva megerősítés végett fel fognak a miniszteri umhoz terjesztetni. — Dr. PillitZ Benő föorvo ur igen helyesen figyelmeztette a közgyűlést, hog} az egylet kizárólag <i hasi szegények segéfysést végett a'akult és igy e főczél folyton szem előt tartandó, nehogy azok fosztassanak meg a se gelytók a kiknek joguk van az egylet jótékony ságát igénybe venni, és segittessenek azok, akii utczai koldulásból ugy is megélnek. — A köz­gyűlés sz.emclött tartva a májusi uj alakulást 1 megüresedett állomásokat helyettesítés által tol tötte be. Az eltávozott ÖZV. Marton Antalné he lyébe Kercnczy Teréz úrhölgyet első alelnöknö nek a megboldogult ÖZV. Végh Istvánné helyébe ellenőrnek Sándorffy Miksane, a leköszönt Kleii Bódoghné választmányi tag helyébe Brenner Lő rinczm úrhölgyeket valaszta meg. A niiegylet kebeléből a Budapesten ezer évben létesítendő női k zimunka-kiállitás ügyéber kiküldött bizottság szintén megkezdte működését Rövid idő múlva azon kedvező helyzetben leszek hogy t. szerkesztő urnák e működésről részlete­sen is irhatok. A működés e perc/ig még neu haladt az eszmecsere határán túl. Mint örvendetes jelenséget emiithetem, hogj a helybeli nagy gymnasiumnak a 7-dik és 8-dik osztály által (őgymnasiummá való kiegészítéséi a kath. gymnasiumi bizottság a mult vasárnap tartott iskolaszéki ülésen erélyesen kezeibe vette küldvén ki legclókclő tagjai közöl Kisovics Józsct kanonok ur ö nagysága elnöklete alatt egy bi­zottságot, mely a létesítés módozatait tanulmá­nyozza cs megállapítsa. Kisovics József ünnepelt neve kezeskedik a sikerről. Záradékul legyen említve, hogy a helybeli izraelite nőegylet március 19-én a «Korona »-bau tánezfüzérkét rendez. Az izraelita fiatalságnak lesz feladata a rendezés terhet a nőkkel meg­osztani; e fiatalság u<:y is kevés életjelt adott eddig c téren magáról. l.értnj Imre. LEVELEZÉS Sotulóvidék, /SS/, febr. 'rc-l»lnlcii'- 1 -K i»«-./: 1 ö ur! Az egész világ tánezol, tehát N.-Alásony miért ne tánczolt volna? persze hogy lánczott, meg pedig a legkap isabb jogezimefl t. i. a jó­tékonyságén! Van ugyan is Alásonynak olvasó­köre, egy .i'.az i:gy olvasható lappal. K/cn kőinek van eg)' újonnan é|MÍlt hilv'iscg.: s e/.cn helyiségben rendeztetett f. hó jo-án, az olvasó­kör javára, fényes (ánczvigalom. Tessék elhinni, a tánczvigalom fényesen sikerült. A vidék apraja nagyja, vetekedett, a szent czél erdekében, áldozatát meghozni. Isten bocsa! még e sorok iroja is fényesen tánczolt; hej piaiig nyughat­nékja volt! de mii nem lesz egy csábító földi angyal csábos tekintete, még a podagrás czipőrc is, el< g az hozzá, hogy kivilágos kivirradtig járta a nemes kompánia kifogyhatatlan jótékony­sági érzettel. Gondoskodva volt mindenről. Öreg­urak rámsli asztaláról, fi.ital szépek limorádjáról. Nem hiányoztak a dictiök; persze jó lett volna elmaradniuk; legalább akkor bizonyos urak, bizonyosan össze nem morognak; n<> iic azért vér nélkül folyt le az esemény. A hölgy közön­ség általában j->l érezte m ig.it, s ezen jólérzett állapothoz, hiszem, hogy nagy contíngenst szol­gáltatott néfeíny fáradhatlan, vigkedélytí jogász­hnav li/.i'tés nélkül, il<- KgVKzerumind ellenzék nélknl ÍM, KZ iii'ni űrén allita-. hanem valmmgiHM létív, nnlv népnek nntndatáha meni ál éx melyei <\ rimsenca grntinm be lehet bizwnyilani. Tiszteli hallaatáuűim, bármelyikétől megkérdezhetem, >»t dili hallgatnna ii.«/.iiiti'-.i ; gcte i-i bívatknKhatnm, éa ezeklnl kérhetem, bng) krtvelkez« kérdéfemre feleljenek: aem imnertek íHiwk la löbh vagy keveaebb bivatainnk embert, a ki nem ember aem volt, M?m hivatalát min kexelte, ha­nem pMak min! nejének meghatalmazoltja aiűködöU <•» pedig iiagynti »/.nk keretű jogokkal? \n» léhát! Tini-.ik iure 1 z-t 11 mik exentnl i» rangjukat éa méltoxágakat, de az igazság és méttáayoMság aevé­brii megkívánjak, ln»^> nejeikaeh I« kijasMoii ama •miiikiik beesubstébnl, miket "k vésetnek. Mindeaekelvll fel kellene bagyni ama roMX »/.uk;i-»,il. melj a régi ezimekel kizárólag a Inu­nkra ruházta; * dnlgnl igen egyazeraen lehetne agy berrmlezni, bog} ss naazea hivjatalbeli rzimek kizá­rólag reánk, a Mvalulimkok hilealámaira alkalmaz­taoaanak; rgj inspektoiaé ssmMny, cgj rámigaz­galóné ass/.niiN melled min válna Nzabád tr>l>bé beazélni «'^> iuMpektorról, egj vámigazgatáról atb. I'.- még sa rrdemjeleket \s áiagnnh azámára kell igénybe vennünk. t'»ak ki»s( : kell eket axemigyre vennank, bngj meggjlíxődjunk arról, hagy -nkkal jobban illenek egy azép női aynk áiozéal, mintsem ••g> reketernbáa InaW, vagy kékzabbonvoa ka­tiiita melldiozéSI és 1».» azt alkalmasnak . vagy meg­engedhetőnek lalátták, hogy r^> atyaa ember, • ki idjea életében Moha még tevén nem IK, elefánt re ad nagykeresxteséneh aeveztenaék, ugyan mi fennaka­il.is Milita iikl,ni abban, ha rgy hölgy, n ki nemcsak 111 a eommandá mealerségébcz, hanem \an is bátnr­váaa záóalójÁérl kazdeni, a «xent-györgy-read emn­maadentje lenne? |te még • e/.imliul is, a mrlv a in\hna rejlik is melyet a férj polgári fnglafotaanágn után nyer, Igazság s/.eiint kijut ra ki kell hagy jnn—naa anz­aznnyaak a maga jogon réaze. Vannak pétdáal asy.­asnnynk, • kiknek férjnk is. ínlilliirtnkiik ÍM \ an. és BU előbbi az utúbbiuuk alapján fúld birtokosnak ncve/.­•cti magát. Un már maal az olyan hölgyet nem akarjuk fiu kedves társalgása. Kérdi szerkesztő ur, hogy ki volt a bálkirályné? Hisz az mind királyné volt, kedves magaviselete által s én, mint a féle puritán ember, egyiket sem ültethetem a másik elébe. Tegyék meg a kedves, ábrándos kötelességet, az ábrándos víg fiuk ! Hat a jóté­kony czél! ? Igaz, láttam egy urat, felülfizetési nagylelkűséggel gyarapítani a cassa tőkéjét; de, hogy az mily czimborassói magaslatra emelke­dett, arról c szerény toll vezetője nem bír le­számolni. Képzeljen t. szerkesztő ur a minimum és maximum között igy kis valamit és akkor ; kíváncsisága ki lesz elégítve. Sapicnti sat! I >e ne csak tánczolásról beszéljünk, hanem más­ról is. Tudja-e t. szerkesztő ur, persze, hogy nem tudja, hogy Alasonyban postaallomasunk lcsz ? Igen is! Mar a postamester ur is ki van nevezve, a közbecsülésben álló, derék Nagy Ká­roly ur, alásonyi birtokos szemelvében, és ha ezen kinevezés, nem találkozik is bizonyos urak erdekével es ízlésével, mi legalább a legmele­gebben üdvözöljük. Isten ötet sokáig éltesse. Ennekutánna, felteve, hogy borsszemeimet szíve­sen fogadja, épen ezen postaállomás utján, több­ször lesz szerencsém megmeneszteni '). Bornas Salamon. ; Irodalom és űmi Wi\ í cl it S .loyí^ol' kun\\kud.i hivatalában Nagy-Kaalisáa megadcnl 1 >/< ; [> küllitátu tiin-z «'•< iHcm I 111 »IlUJtit pál'Olv tálK-ZOl.jll lllv '.* ívilinnil. K'ilnniis ti­kiiii«iii-l ;i iiiiii.li-iuii-inii kor- és l^r-,a« tíaeaok, v.i­I li/niiii 1 Unnunolatnégok uenreséac éa reodesénéra. Kép. kki-l (•> liiics—ábrékkal Lakatos Sioóor am**éiicl> 1 Isü tiidáti nvn­iii.in letmnosea iUolgoava 1 <.i;út <• téno MareeU lapas<lalalai •lapján. Irta: T- Sz. Liknii.- Károly." — E 920 l*pn Irijedő ili-/.i< s/iii éa iraot njomílo. keménj ki»tt ;-ü kói.yvnek ára I tii 6^ kr. kt|>kaló anodea haaai kfinyvárusoál i fii Rfl kr lii-kiililr-aővfl W.IJÜK JtSxsrf kuny\kerp-ki'.lü. mint C künw In­laíiloooM, bérmentve ét ajánlva kii Mi. — Oseprefstiy I"«»i'e»ii«'z ös.szes llll'í>'< % ll -ijl' alá i'Miilivlf fiikusi JL-IIŰ A ;;\ ijl.tiiiMiv.-i 1.1.1.lásban beooe letcaoHi: ryy kotel kűtteaaóuy, t-^v retjéni ii(.'i..i i--/li-inlu" I, l.'n .-.l.-k.-k « !..>\ i-tk<'/6 «/.iiniiü\ rk. ii ni.: | Magvar Bók l'.i-.slirn, i \ \i/•'•/<• 11, .>. kiliiiio \t-n­di'-jí, t S.iul kiiwlx, h \i atolaó i"" li ii-"• i>:t-i. U. I'eróxea ". Iii/.i- :i löki kmiil t-u aap KIIII, K. k' k t Mcmivc^xő, 9. I'taiás i iiulii.i, in StrngmT Mihály, |l. A >.ir-j .->iku, |f k.luin­hOM Kri-liif, 1.1 A p«ro* l'ii;;vi-ll ii i-, I í ki rilii-li-llrink, |5. I s...'-|i M.-l /mi é* Iii Akkbár uulláu. Koggrlékképcn iegT­/.-tt-k i ;- •'.-••|iii'^li\ f. életrapm. k* f^i'-s/. kiülj. eUmteMtí »t:i .'i 1:1 u. .- Miiili-u jy iijlüiu-k 10 •:!<ili/« , tü uljii tis/lclrl prl­iláio AÜl'liti',. — AJ rlú&xrlé* |íti.b|ic-lr<- Rtri l.ijn- urlu./, .i ui'-i'-mili-u UUtkiH'kábox iuiivi-niln. — A y. »< > I v;i>-«'>i Í'I i •« -y.K lii/itc megjeleitl ér­ilrki-- IJI t.sl.1 nun • I. üi uiku\ii b György aaerkeMlrM nullrtt ki­atlia lliiiiáin'r Káiulv. Fiixrl ^r.i 15 kr. »M;i^;>;ii* Kereskedők I .a[>ja« ÍIKIIIII mog Mtniár rl*jén Kndapestcn Mtigjelen minden \j<Jr­ii..|i Kil'il«'' li'l ijiliiiius Itiüll M i k - a, írlilu- MerktricUS: Váwaáa Suliin. Aia t-gé.s/ «'-\ i-e I Iii, V •\lottOHacotl lapoki 'i. uánu Kfikne KI-Ii-iuvi -l. Méhet] I. tju-túl. Onveei GydrgylM és lí^r-i ftwkrérv ü.'ljiul IHN k../li-iii.-ii\iki-l ara égési étre 3 irt. i-:iiíii•/•.«•»t«'«~i loiiiivá^t M-iiiiiiiv : >• I J*»Itü1114*« '/Mii'i iitni>-, ni.lv tekintettel \.ni J bonét- él plrUanra, l^jla fugtanra, kii.li-iiii.nuv, pitkoláidaara, bet v* küllNstrgüi'gek wegi*o»eré*ére ••- gytigykcxeléa^re Irin liá»/kál lívörgi ni. k. IIUIIV. RWUIatorroi. A mii körőtbclAI 4J—30 nagv i>v ilr/.nli. Iii un- i-i lin jl.rav.il lr>/ ellátva. UVgjelen i é jiiuiu­Ii is.n. A/ i-li'iii/i-ti l-i. inVtve megremletéií ára 3 ni »(!i kr, IIH-IV I, é máiv/m- bő végéig Sttonber Jóaarf kiadd kiinx \ kt'l v-kolr-i-i"- kri-keiiii liv kill li-inlii. i j zonemftvok! iitM.i-/k\ M Parach /i-i IVIH'I ki-li ,-ki-ili'--ir-!i.-ii iiir/|''li-iit : „Hog) v u I t" "--álila*. — Nik..iir- S.ti. L-l t..| Ái a I Irt •i kértük minél gvakrakbsa, Szeik. fnlil- es iniiiiiiiinkiis tnlajdonoMjliaek nevezni, akknr aem marad egyéb hátra, mint rövidaég kedvéért a férjet a Karokba lökni ra emipáa „loMbirtnkniinn i nacy.sá­gráról - beszelni. IIa a legköaelobbi embert, a ki tiz e\ nia nem nyalt meg s:ij:it csizntájáhac sem. annál ke\ésl.. ; Hzokt.i az udvart lábbelivel ellátni, -ndvarí c/.i|n-s/.-- c/iiiinel RjáiHlékoxzak meg — mért ae ism.in i'., el akkor a/.t, lin^y az ü aejc, a ki aem­e^ak a műhelyen, hanem a liilii».in is őrködik éa az, ad vari nxállitmányokal felnlvizHjrálja caakarrvan udvari azállitónű e> nem e*unáa azállitáné'.' t.s ha ulv,in tollrágn, a milyen Moeatnana ar niauai ..ini ni -nik bivalja; mert egy pár alvnaba­tatinn verhet éi tg} pár cgyugyi. láresál óanzeÉr­k;iii; mért aem bivhatnók akkm nénjét, « ki kitund s7.akác-kuii\vet irt . liler;iCi ' kis;iss/.u|i\n.ik ? siil li.i annyira mcjrj aa emberiség, hogy pgv releaégea embert, a kinek a képviselőházban egyedüli fnglal­kn/asii mcgrendeléore fejevei inteni, vag) azt lógatni (akarom mondani igent, ragj aem-e( angnll rs a ki leljea éleiében a leifias bátorKágnak eayetlea tanu­jelet aem adta, „képviselőnek^ ragj „honatyának J nevez, ki Ingadná akkm. hagy aa a neje, ki «/. egé>z krp\isciniiá/.i perwdna közben altban férj is. feleség is cgyoaermnind, ankkal jabbaa megéldemli a „képi iselic c/.iiiK : t ? .s'riiki sr ^mnliil|.i azt, bngy aa ilyetén eine« vezei ..cs.ik mengn érez. és pengő riimlmlam," a imlylvel semmi praktikus ha'mw egybekötve iiines. A/, ilyen csini aknának valnml, minisem az canber aa «i-.il tekintetre gondolná. Ha • világnak kényes füle megazokta a/.t a c/imet „bépviaclőna,^ akknr azna iilnbcn, mikor a gazdálkodó rrndiiicrt mindenki a végletéig kiterjeaaté, nem maradhat unkáig tMnkbaa azon körilmcay, mennyivel aleaabbna lehetne a népet linkkel képviseltetni, mint leírtakkal éa lia már any­nyira jntottank, hagy a aéaképvioeletbea lähbm'gktM lessink, akkm lii/.niiy-l»i/.nnv Cnndáaaft kellene tör­lénni. hogyha aank az urak. a kik a ,./.nlil asztal ­u;il ülnek, nem leimének annyira palánták, hagy nekünk a/, advariasnág örök törvényei s/.erint min­dent kedvünkre ne tennének — a mire cay ferfi par­lament soha. actn számíthat. (A'ége küv.j

Next

/
Thumbnails
Contents