Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-02-20

Vitt- évfolyam. Moísjeloiif *f. in i ii it o M vasár n a p. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ, intézetniük. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektói fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. 8. szám. Pápa, 1881. február 20. Hirdetések alap számára felvétetnek A KIADÓIM V A T A I B A N ó-collegiumi épület. Klófizetési dijak: Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Kegyed évre 1 frt 50 krajcár. Egy szám ára 15 kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések 1 hasábos petitsorban 5 kr.. nyilttérben soronkint 25 krral vétetnek lel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Felelős szerkesztő HORVÁTH LAJOS. I'ápa vát'os liaLó^ágánalc., a pápai jótékony- nőegylet-, ismorottorínc:7t éi- löviWy. ^,.,.

l

_„i. .-,..» , , » , . » , . * J * , i3uioiuiwijet,zio-, loyosz-, K.or*es>ol> a-, tiizoltoegyleteknok. és a korteszetitai^n latnait HIVATALOS KÖZLÖNYE r Állandó színház Pápán. — h.) A 70-es évek elején alakult egy lelkes társaság-, mely feladatának ismerte, hogy városunkban, mely elég népességgel, művelt és hazafias érzelméről ismert lakossággal hir és •agy, vagyonos és inlelligentiával biro vidékkel van környezve, i magyar nemzeti nyelvnek, és a művészetnek egy biztos csarnokot, egy állandó magyar szinbázat emeljen. Az eszme gyújtó hatással voll, s a lelkesedés — lancvigalom, és műkedvelői előadások rendezése által - csakhamar oly tőkét hozott össze, mely ma mar 1000 Irton felül van kanalaival együtt. — de ez összeg csekélysége mégis lelohaszlá a lelkesedés szalma lángját, a támadt magas igények, 50—60 ezer frtos épület létesitest it'. megkívántaié összeg nagyságával szemben. A bizottság feloszlott; az alaptőkét pedig kezelés végett a városi hatóság — a képviselő testület őrizete alá adta. mely — lemondva a színház építés reményéről — azzal vélt — eléír tévesen — a sziuügynek szolgáiatol tenni, ha az alaptőke kamatainak egyrészét a helyben működő színtársulatok segélyezésére fordítja. Tíz évig szunnyadt az állandó színház eszméje. — de csak azért, hogy ujabb, életképesebb alakban Phönixként feltámadjon. — Találkozott egy buzgó férfiú, ki csendesen munkálkodva a színház ügyén, tervet terv után készíttetett, s egyensúlyba hozni kísérletté meg az igénveket a lehetősén korlátaival. — S midőn elérkezettnek látta az időt, feltárta a — Pallas Athénéként a siker valószínűségével felfegyverzetten elő állt — tervezetet az eszme barátai elölt. Kiss László ur mull napokban hívott össze egy szűkebb körű értekezletet, melyen előterjesztett többféle építési tervet költségvetésekkel együtt, s javaslatba hozta, hogy az építéshez a már meglevőn kívül Megkívántaid összeg részvények utján fedeztessék. Al értekezlet örömteljes meglepetéssel fogadta az általánosan tisztelt s közügyeink terén kiváló érdemeket szerzett elnöknek kitartó buzgalommal készített s a Jelen viszonyok számba vételével támogatott előterjesztését, s elfogadta Yoyla Adolf építész urnák valóban csinos tervrajzát és a színháznak a sétatér hátsó feleben. s a fapiaez egy részén felállítása igazi lelkesedéssel . szép remények közt. s öntudatos buzgó törekvések mellett elhatároztatott. A vállalat védnökségére városunk legelső polgtira mell. gr. Esterházy Móricz ur lett felkérve, ki támogatását, áldozatkészségéi sohasem vonla neg oly czéloklól. melyek városunk emelésére voltak Irányozva. A színház építése és felállításához szüksége ll lő —16 e/.er frt fedezésére 4000 frlnyi színház alapon kívül igényeli 12000 írtnak megfelelő 120 drb. 100 IVlos részvény kibocsátása határoztatolt el. melyre — az ivtarlók dicséreles buzgósága folytán -•- már is szépen folynak az aláírások. — Tekintve a részvénvek összegének csekélységét, s bízva városunk és vidéke lakosságának áldozatkészségében jogosult ama remény, miszerint e részvénvek csak hamar aláírva leendőnek, s valósítva lesz a czél, mit már az elérbetlenek közé soroltunk. Tettre léhát az áldozatkészség terén, s rakjuk le filléreinkel a magyar művészetnek — a magyar Thálía templomában felállítandó oltára előtt ! Kereskedelmi tanodáink. Létezik-e állapot, mely fájdalmasabban érintse a humanismust, mint midőn a társadalom némely osztályának a szakképzettség es közműveltség előmozdítása érdekében! tevékenységét az állam mint közoktatási hatalom nagy közönnyel nézi ? Ezen osztály nagy reszeltek szakképzettlensege, a kor igényeihez merten sok oldalú hiányai keltik fel minden emberbarát ügyeimét s ez az osztály a • kereskedelmi*, melytől a társadalmi jólét s az állam felvirágzása mondhatni első sorban tetetik függővé. Minden productio a maga saját hatáskörében fejlődik, de ezen fejlődésre es haladásra egyedül az önerő, az idegen befolyás pedig csak buzdító elemként gyakorolhat hatást és valamint a tudomány ugy az ipar es kereskedelem szakagai ónon alapjaiból karöltve emelkednek, egymással versenyeznek. 1 Ionunkban majdnem minden ag, de legkivált az ipar es kereskedelmi ősi phöniciai kezdetlegességben tesped. Bar mindenben a külföldet utánozzuk is utol nem érhetjük, mert a korulvonalozott hiányok következtében mellettunk, előttünk mindég csak a külföld alkot, produkál, mi csak a párizsit, londonit továbbítjuk igen csekély perczenttel, és csak a vamilletekek, szállítások s kezelési költségek stb. levonása utan tudhatjuk meg és ismerjük el az okot es visszamamaradottsagunk.it. Kz régen ismert dolog, ez a rokon szak, az iparunk kezdetlegessége. A kereskedelmi ag ne csak abban teljesítse feladatát, hogy az industria productiujat veszi-eladja, az csak dolopi cselekvés. Magasabb vállalatokban ismerje czeljait, melyektől sok esetben visszariad. Párhuzamban osztalyoztatvan, magasabb állast foglal a társadalomban: a szakképzettségen kívül oly tudományt és műveltséget követel a kor, melyben kiképezve, mindenki ismerje önmagát, emberi czelj.it, személyes jogait, alkotott torvényeket, tudjon helyesen s éretten gondolkodni, egyszóval közműveltséggel birjon. A tizenkilenczedik szazad igényei azok, s a müveit Európában minden embertől e két tényező feltétéleztessék, legyen pap, bitó, tanár ügyvéd stb.— iparos vagy kereskedő. Szakképzettséget és közműveltséget követel a modern törekvés, mit fold- és vil.igisme, műtörténelem, vegytan, phisika, mennyiségtan, élet és lélektan, a jog alapelvei stb. tudományok ismerete által sajátíthatni el. Nem fölösleges ez, de sőt az ember méltósága, öntudata s a párhuzamos haladás követelik. A hiányosság abban rejlik, hogy mig gym~ nasium, real, gazdaszati tanodák, seniinariumok, technika, egyetemek, banya-erdő academia stb. eléggé vannak képviselve; a polgári es ipartanodák által az iparagnak szép kedvezmény nyújtatott, addig a kereskedelmi pályára lepni óhajtó ifjak részére az állam pártfogasa oly cs-ekély. hogy egyedüli menekvést a külföldön lelhetni. Mily nagy százalék azok szama, kik ezen ágban nem nyerhetnek kikepeztetest, mert egy Budapesten létező akadémián kivul (holott tekintve a felvételi ifjak <jualüicatiojat csakis tanodái jelleggel bírhat) a kolozsvári vagy tan a székesfehérvári állami segéfyü tanodák nagyon kevéssé felelnek meg a kívánalmaknak. Mindkettőnél a tanítási módszerben lelhetni reformálni valót. Egyikben szakképzettséget , másikban közműveltséget nyer a tanuló, de mind a kettőt egyesítve egyikben sem. Felsö-Magyarszág, egyetlen kereskedelmi tanodat sem mutat fel, hol legalább a gazdasági tanodái mintájára a szakképzettség fejlesztőtnék. Kevés azok száma, kik a felsőbb tanodákból kilépvén kereskedőkké lesznek; hány ezer tanuló van azon korban, midőn pályát választani képes, nem nyerhet kereskedelmi kikepeztetest. mert a felállított tanodák a saját városbeli ifjúság szamara is kevés terjedelemmel búrnak. Azok, kik a középtanodát elvégezték, rendesen magasabb igényű pályát választanak s kiket a gyenge haladás miatt a pártfogó szülök ipar vagy kereskedelmire szorítanak : csak szülői kényszernek hódolnak, vagy csak is mint eltévesztett és végső esetben választott pálya terheit viselik, de a kereskedelem kivant igényeinek megfelelni ritka esetben fognak. — Tehát soha nem az az eredmény , mintha 10— 12 éves korban már egy oly tanodának tanulója, melyben megismeri czéljat vagy megkedveltetik vele a választott pálya s ott a szakkegzettségen kívül eléggé szép műveltségű ifjúvá válik. Mindennek az okat a kultúrában keressük, s tagadhatatlan, hogy a gazdagabb varosok, de annál kevésbé az állam e közérdekű ügyben nem teljesitette feladatat. Mutassak ki a közoktatásügy vezérei a budapesti mintagymnasiumon kívül még több tervben levőknek nagyobb szükségességét, a felállítható egy-két kereskedelmi fakultásnál. Feltűnő, hogy privat, vagy nyilvános tanodákkal védekeznek s valóban azokban, vagy tan csak is egyetlen egyben kell találnunk a mintaszerüseget. Frdemct es halhatatlan nevet erdemei Röser Miklós nyilvános kereskedelmi tanoda igazgató tulajdonosa Budapesten, hogy a mar évtizedek óta fenalló tanodája által az ország ebbeli igényein enyhített, faradhatatlanul, onaldozat es tevékenységének eredménydús kifejtése által. Külföldiek mintájára szervezett 8 osztályú tanodája egy mintakép, s ma versenyez az összes európaiakkal. A tudományokat elsőrendű tanárok, a theoretikát, párhuzamban a gyakorlati módszer és kísérletekkel, szaktudo tekintélyek tanítják. Illem s gyakorlati modorban a tétlenebb szülök helyét ö maga tölti be. Ezen tanoda az igényekhez képest valóban hézagtöltö ezen minőségben , de tekintve azt, hogy négyszáz tanulónál tobb nem vétethetik tel a hely szűke miatt, kicsiny az egész országra. Ezen tényállás mellett be kell latnunk a kereskedelmi tanodák a szaporításának szükségességet. Elvárjuk a reformot, elvárjuk az állam ebbeli intézkedését, hogy a kereskedelmi osztály müveyVZT HITTEM. . , . /.:/ hittem, hagy valahára Nyerek egy kis boldogságot, Hogv bánatom felhorongyan A fényes nap atvilaglott. Sem volt a., nap, csak egy szelíd Tündökölő fényes csillag. He a melynek sugarai 41 magasba, menybe hittak. Melynek fényes reszkeiesén JUszunyadt a gyötrő bánat, A kiégett, puszta szívben 'lőle uj hit, orom támadt. Oh csak ezt a kis csillagot Hagyta volna az cg nékem ily fényesen taudoklón. Ilyen tisztán, ilyen szépen. Csak egyetlen kis sugara, Ragyogja voln be az ejet, Melybe lelkem jobb érzése Könnyelműen beletévedt. Csak ott fénylett volna távol Kuzködésem sötét utján, Száz örömmel jártam volna Fagyos bércen, égő pusztán. Csak hitt volna mosolyogva A magasba bátran, buszkén, Most merész szárnycsattogással A sasokat rendre Űzném, i Oh csak ez a szelíd szemfény JVe hullt volna setét éjbe, Oh ha ezt a derült arcot Egy picinyke árny sem érte. A" »i fájna más semmi, semmi. Mit átéltem, átszenvedtem. Csak soha ne latiam -volna Kényeket e s^cp szemekben. Kordes Sándor. (VIHJIJOS lém*) A «Journal Amüsant» múltkor tizenkét képet hozott ez alatt az egy czim alatt. Ez a praecedens teljes jogot ad nékem arra, hogy egy rövid kis tárcza cziméul es alapthemajaul használjam ezeket az időszerű betűket. Ablakom alatt ácsorgó kocsisok, hordárok és rendőrök toporzékolnak s forgatják szélmalom módjára dermedező karjaikat. A sarki kofa izzo parázszsal telt fazékon trónol, egy másik folott hatalmas tenyereivel klavíroz, miközben nyelvével szorgalmasan kerepel nehogy az elfagyjon. Az aktákkal terhelt ügyvédséged vaczogva nyargal végig az utczan, vágyó pillantásokat vetve a zálogház felé, a hova decemberben, enyhe tél reményében, nagy kabátját becsapta volt. Az elrobogó fogatok táltosairól gőzfelhők párolognak s kétségbeesett sípolást visz véghez az egyik kocsira hátul felkapaszkodott pereczes. Egy féllábú koldus kínjában csárdást tánezol s irigykedve nézi az utezagyerekeket, kik hangosan ordítva siklanak végig a hosszú csuszkákon. Ablakom patkányán .seregestül gubbasztanak meggémberedett verebek.Szegény emberek, szegény allatok, kiknek nincs most módjában meleg hajlek alatt lenni, ugy sajnállak benneteket. Brrrr, hogy fázhattok! Mar a gondolatra is megvaezog a fogam. Kályhámban ropog a tűz s én hűséget esküdtem szobámnak idöenyhűlteig. Ajtóm előtt víg didergés (ilyen is van) es nevető jajgatás (meg ilyen i.. van) hallatszik. Akar kik is a tisztelt jövevények , de kopogni igen udvariatlanul tudnak. Vagy mióta tartozik a bontotthoz az ajtón kézzel lábbal dorombolni r Ah, ti ragytok liczkók, servustok. Ugyan tegyetek mar be azt az ajtót becsületesen, kimegy különben a drága meleg. Zoltán, (ieza es Béla barátaim a merenylcttevök, kik szobám l8 fokát berontasukkal l6'/

2 fokra sulyesztek le. •No öreg medve, hallottuk, hogy teli almodat alszod egy futott kemencze tetején. De abból semmi sem lesz ebben a szép időben. Eredj és jöjj a jégre." Zoltán szónokol igy mire mindhárman vesztjósion csörtetik össze halifaxaikat. En és a jégre! Ezeknek nincs egyéb bajok. Meg a városban is io fok a hideg, hát még a jégen. Ott lesz \2 fok. Brrrr! «Lehetetlen, nem mehetek, dolgom van, meg várok is valakit, meg — meg «— meg azután nem vagyok bolond, hogy megfagyaszszam magamat.» «Da liegt der Hund begraben» I vélik az attentatorok - «semmi kifogást, jönnöd 1 kell. Nem szegyenled magad, Madlainc Emma, Katinka mind künn lesznek s te itthon a kályha mellett gubbasztasz , mint valami penziónak obester.» Egyszer csak azon veszem magam észre, hogy kalapom fülig fejembe nyomva, nagy kabátom ram adva, korcsolyam nyakam között, én pedig künn a 10 foknyi hidegen. Szcp mulatság mondhatom,- inkább szégyenleném magam, csak otthon lehetnék. Brrrr! A jegen különben vig tömeg nyüzsög. Urak es hölgyek <« párosan, hármasán, négyivei kimilyen» suhannak tova. Ha kél ismerős találkozik «ncm fázik?* ez az első kérdés. «Hogy fáznék, sőt inkább melegem van a korcsolyázástól* - - ez az első felelet. F.lsö, de nem őszinte. Az őszinteség kifagy az emberből a jegen. En tudom magamról, hogy igenis fázom. Brrrr! ••Ugyan D' Alby ur, nc dideregjen annyira, jojjon korcsolyázzunk együtt.» • Önnel Madlainc kisasszony cz páratlan elvezet lesz.» De páros elvezet lesz» véli hatunk mögött Zoltán barátom. Hiába, ebben a nagy hidegben minden jo élez kifogy, azaz kitagy az emberből s csak a rosszak maradnak meg. Brrrr! En Madelaine kisasszonynyal tova suhanok. Egész, fel és fertalymágnások csapata rajong körülöttünk, nagy örömére Madelainenek, ki titokban minden mágnást háromannyinak tart, mint mást. Epen Elemér gróf suhan el mellettünk, Madelaine odatekint, elteveszti a lépést — és zsupsz ! elvágódunk mindketten, de nagyon. Mily boldogság, Madelainet Elemér grof segiti talpra. Azután vigan nevetve esésünk folott rohanunk tovább. «Apropos, hallotta nagysád azt az érdekes kis regényt, mely tavaly itt a jégen nyerte végmegold ásat <-Xem en . mesélje el.» «• Hallja tehát:» «A dúsgazdag báró E . . . . családot ezelőtt vagy 15 éve nagy bánat erte; a szép kis 3 éves Alice baronesse ugyanis egy erdei séta alkalmával elveszett. Hiába volt minden keresés, kutatás, hiába tetetett közhírre, hogy a kis lany különös ismertető jele egy sötét anyajegy térdecskéjén, — a kis lány nem került meg. Evek 8