Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-09-25

Mogjolenllc • i ii d e II vasa r n a p. A lap szellemi és anyagi részét illető küldemények A SZERKESZTŐ- S KIADÓHIVATALHOZ, intézendök. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektói fogadtatnak el. Laptulajdonos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. ü VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések a lap számára feh étetn-í A KIAD Ó II I V A T A I. II A \ ó-tollegiiiiiii épület. B lő fi z e t é s i dijak: Egy évre t> frt. — Félévre Cl frt. Negyed évre 1 frt 50 krajcár. Lgy szám ára I.» kr. II i r d e I i sok 1 hasábos pciitsni hau 5 kr.. nyilttérben soroiikiiit ti."> krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külnii fizetendő. Fdelfts szerkesztő HORVÁTH LAJOS. I»ápa vái'Oss liatósságánalt, a pápai jótékony nöog> lot-, i^nuMcIteijesziö-, IÖVÓSJZ-, lt. orcsol > a-, lüzollóeg>-letekiiok a ltoi-téssxotitái^nlai nalc I HVATALOS FvÖZLÖ.NVt:. Pápa, 1681. sepiember 2Í. Szabolcs megve közönsége a mi niegyénkhez is alkuidé el évben azon feliratot, melyet n közigazgatás reformja érdekében II képviselőházhoz intézett A mi megyénk közgvülése is. basoalólag Szabolcs megyéhez egy bizoltságot küldöli ki. mely hivatva lenne a feni érinlett kérdésre vélemény! adni. Távolról sem akarnak e bizottság véleményének praejudikálni e sorokkal. Oly Ing a lér e kérdésben, begy egy kisebb hírlapi czikk csak nevetségessé válnék, ha mind azl, mi e Tonlos Igy ben behatóan elmondandó volna, tárgyalni akarná. — Eziillal, bár e lapok nem először leszik ezt, a k ö/. i g a/. g a I á s i t> í— i zottságok egyik árnyoldalára akarunk — azok mellett, mik e részben már e lapok hasábjain is elemezve voltak íigyelmezletni. Az alkotmányos önkormányzati hatóság csak ngy felelhet ine<i feladalkörének. Iia magában foglal aémileg lörvényhatósági, bírói és végrehajtási jogot A bíráskodási jogot • Im

'~ veit Kurópn államaiban: a közigazgatási birosájrok irynkoroljak. Nálunk e helyett a ..kózhfasgatási bizottságok*' vannak! E bi/.ollságok csupán a tor v é n y h a l ó sági érdekek ellenőrzésére bivalvák. s e hivatás aztán oly exclnsiv , hogy csak is a törvényhatósági tisztviselők felelőséged tartja szem előli és csak is e/.ekel fenyíti meg. A közigazgatási bizottság intézményét hazánkban megiillapilo |S7G: VI. liirv. c/.ikk 44. §-n bár a/.t mondja, hogy n közigazgatási bizottság fegyelmi vizsgálatot indíthat saját tagjai és azok feleli, kik nem kebelbéli tagjai, mindennek daczára már a törvény keletkezésének évében ki lelt adva 40221. szám alatt egy körrendelet mely azl rendeli, bogy habár a törvény értelmében, ki a vizsgálatot elrendelni, jogosítva van, nz egyidejűleg az illető tisztviselői felfüggesztheti hivatalától is. mégis e szabály sem a tanfelügyelőkre, sem a posta és távirdai. sem az állnmcpitészeli közegekre nem alkalmazható Ennélfogva a tanfelügyelő és segédszemélyzete a közigazgatási bizottság által hivataluktól fel nem függeszhetök. hanem e célból a vallás és közoktatásügyi miniszter keresendő meg. — Az államépitészeli közegek elleni vizsgálat elrendelésével az illető közeg is ugyan felfüggeszthető' hivatalától, azonban ha ezt a közigazgatási bizottság rendelne el, ez iránt a közlekedési miniszter keresendő meg. Igy van a posta és távirdai közegekre nézve is, kik a közigazgatást bizottság által ha hivataluktól rerfuggesztetnének is, az illető miniszterhez felterjesztés leendő. Mindebből nagyon természetesen az következik aznlán, hogy a kormány saját közegeit oly Védpaízszsal látta el, bogy velük szemben még játékszeri mumusnak sem való I közigazgatási bizoltság fegyelmi joga. Hogyan képzelhető hát ily viszonyok közt az. bogy a közigazgatási bizottságnak tekintélye lenne ? A kormány közegek valóságos ..ne bántsd virágok*' lellek mi nálunk, min J> köziguzgatási cs fölei; a községi (rendezett tanácsú városok!) tisztviselői örökös zaklatásnak vannak kitéve; feleltük lekésvén egy céltalanul összetákolt hi/,otlságnak egyedül csak rájuk eshető Damocles kardja. A kormány közegek e kiváltsága eszünkbe juttatja 1. Ferenc francia királynak 15ő2-dik évben alkotót! hírhedi kiváltságos bureauit. (ilyenek voltak : controlleurs dc beurre, inspecleurs de veaux, csseycurs de fromngc) melyeket csak iiiegkellell vásárolni, bármely tisztviselőnek, hogy soha baja nc legyen. Ferenc király ill legalább a kó/.kincslárnak nyújtott ez állal nagy hasznot. Nálunk ellenben a kormány közegek pénz nélkül élvezik n kiváltságot! Legkevésbé voll e sorokkal azonban szándékunk azt ;i véleményt táplálni, mintha kor*" máiivközcgeink rá szorulnának e kiváltságra, d © P*» Vagy hogy talán ők fegyelmi vétségeik alól kibúvhatnának. Mi csak conslalálni akarjuk, hogy azon hibák mellett, melyről e lapokban Dr. F. F. jegy alatt megjelent c/.ikkek a közigazgatási bizottságokai illetőleg tüzetesen foglalkoztak. — még e részben is árnyoldal található. Ha tehát egy intézményről örökké csak panaszt, és csak panaszt hallunk : - ha egy intézménynek saját tagjai enmaguk nyíltan és ünnepélyesen felszólalnak , mint ez legelső sorban Budapest főváros közigazgatási bizottságának tagjai meg is lelték, és üléseikben egyhangúlag kijelentik, hogy a közigazgatási bizottság a lehető leghelylelenehb intézmény, mi valaha teremtetett: — hál saját jó voltunk érdekében nem az volna-e az első feladatunk, hogy e már is korhadt intézményi temessük el oda. — a honnét nincsen többé — feltámadás? ! JUSTUS Veszprémből. -an. -- szept. Dr. Bezeredj Viktor, tiszteletbeli Megyei fű- és első aljegyző úr, október SB-éu vezeti nltárhoz Békássy Kárai) úr bájos leányát. Izabellát. Az cskelést Kovács Zsigmond megyés püspök úr é cxccllenliája lógja végezni Békásán, a család házi kápolnája! an. A fiatal párra, melynek jövöjehez megyénk oly sok szép reményt köt. Istenáldását kivánem! kisovics József ors/.ággy llési képviselőnk a napokban gyűjtötte barátságos bnesueliedre tisztelőit össze és c sorok Írásakor már városunkból eltávozott Si»iimg> ba. onnan pedig Budapestre, bogv a honatyák közi beivel elfoglalhassa. Kisovics inkább a lellek, mini a szavak embere és igy erős a meggyőződésein, hogy működésének áldásos eredményét elsn sorban városunk és megyénk fogja megérezni. Ideje is már. bogv a honatyák többel legyenek, mint beszéljenek; a hazát lékel szavakkal tönkretenni, de megmenteni esak teltekkel lebet. Mult szerdán, szepl. 81-éa, a phvllniera állal megtámadott Sőlyka gyülekeztek a miniszter által egysebiti pbytlozet a-biztoaek, bogy dr. Horváth Géza innak, mini az országos phy lloxcia-kisérleti állomás főnökének, előadásai a hely színén meghallgassák. Délidöli olt voltak a most emiitett főnökön kivit Véghely Dezső (_Vcszprém), Kanovics .tíyörgy fBalatoaFiired). Hniska .Vándor (Szécsiszigel ). Nagy Áron ( llalatou-Fiired ). kovács János ( \agy'-Kanizsa ) , Tbóka \. ( Xagy-Kauizsa ), t'/.igler I.ajos (t'sáktornya). CalgJ Pál. (t.'uláos ). Uiró Malii ( kövesd ). Horváth László (Lenti). LakatMihál) és János ( Rátólb ), Kolosvary Sándor, \yiko* Kálmán i Liter) és Veszprémből llultncr Sándor. KŐrÖSS) Antal. Pcrger JóRset, Brenner Lórincz. l'erlaky József. Bősze Besső, Pap Gysis, Nag) Ivan. l'erlaky József, dcliilaii érkezve Forintes István, Kolosvár} József. Végb Sándor és csekélységem. Az egybegyűltek a zirci apátság nagykiterjedésű és egészen inficiált szőlejét, valamint • többi inliciállakal sori a vizsgállak, számtalan beteg és látszólag egészséges tőkét kivágtak éa dr. Horváth Géza ezeken mulatta meg, bog) s mint lehet a phylloxerát felismerni. Mintegy tizenegy éra után voll az előadás megtartva, mely részletesen kiterjeszkedett mindarra, amit a pkyllozeráről tudni lehet. A tisztán érthető előadás egyszersmind megadott mindennemi felvilágosítást és azon felhívással záratott be. bog) a biztosok további eljárásukban egészen a miniszter utasításhoz (arlsák magukat. Az éi kezelt vendégek

1 mind Lakat Mihál) úr vendégei voltak; pohárköszöntés! mondott Végbél) Dezső a zalai biztos kra. knvács János Véghelyre, Bősze Dezső dr. Horváth Gézára, l'erlaky József Hiitincr Sándorra sat. Akik délután kirándultunk, a széukéneggel való impregaálásl szereltük volna látni, mely széukéuegből nem. mint Írtam, ázás, ka nem ezer métermátfe érkezeti mcgyénkbe, fájdalom azonban, ebből milscm láthatluuk. mert a megyénkre kirendelt miniszteri biztos, ki a s/.cnkénegezésl fogja vezetni, beteg és igy csak napok múlva fog as imprcgnaliis megtörténni. Szomorúan győződtem meg SS alkalommal arról is. bogv a legegészségesebb. legZöMebb és fürtökkel megrakott szőlőtő felásatva tokéjén telve volt phylloxerával, tehát annyira elvan mariit (erjedve, hagy a beleg és betegedő (okéi egy szerre nem is lehet egymástól megkilönböztetni, hanem csak akkor, mikor a fokozatos sorvadás azl is eléri. Valóban el kell követalak mindent, bog) a v eszel) t. ha lehet, hclybez kössük, különben a Halálon mellékének vége lesz. kovács Zsigmond megyés püspök úr i BZCetlenliája bérmáláiii kőrútjából c hó líl-én délután érkezed vissza székvárosába. Városunkban időzik jelenleg főispánunk két bájos leánya is. gr. Alma anyué (•ráczhiil és Schmitt Pauli F.dgardué Hamburgból Időjárásunk esős. ami különösen a szőlőre már is végzetes. A jovö héten sok hely ült megkezdik a szűreiét, mert atlól felnek, hogy a mi kevés van. az is eltalál rothadni, pedig bizony meg éretlen a szóló. \ napokban adatott ki megyés püspökünk kilene/.edik körlevele, mely fontos miniszteri rendeleteket tartalmaz. Igy jövőbea a főpapok es plébánosok által a jótekoiiyczélu kozinlczelek részére hagyóPUSZTA HKRCZOHOMRÍ ., Puszta bérezoromra Száll tekintetem: Azt a vad vidéket Ügy el nézhetem . . . Puszta bérczoromrul Rózsás völgybe száll S mep pihen a csermely Árnyas partinál . . . Puszta bérezorom volt Eltem egykoron; Ránatos merengés Siri hantokon. Rérczi sirviragból Völgyi rózsa nőtt: Uj szerel'm ölében Kéj ölelnem ö t. Bérczoromrul völgybe Száll tekintetem: Azt a vad vidéket, Azt a rózsás völgyet Ugy elnézhetem . . . K. Iiis» Gyula Testünk mint telegraphhivatal. 0rvo»i Círvpjféi. Ha a mindennapi étel fáradalmaitól elcsigázva karszékedben pihensz s élvezed az olasz legkedvesebb napi foglalkozását, a dolce far nienlé-t, jut-e eszedbe egy kicsit elmélkedni azon sok csudálatos életjelenség felelt, mely saját magadban végbe megy I Tapasztalásból merem állilaui. hogy az ritkán történik. Tehát kedves olvasom, minthogy a vonal alatti tér betöltését most én vállaltam iiiagiimia. megkísértem figyelmedet életjeleiiségeid egyik másikára irányozni, azon reményben, bogy áldani fogsz, mivel Csikkem olvasása közben karszékedben csendesen elszendcredel. Hány érzéked van? Frre a naiv kérdésre a legutolsó iskolás gyermek is eléd recilálja a látás, hallás, szaglás, i/.les és tapintás érzékét. Te meg Is elégszel vele s azl hiszed, bogy ezen öl érzékkel a külvilág minden behatásai felfoghatod, pedig nem ugy vau. Mindjárt a tapintás érzékéi fel lehet osztani a két egész kulonlio/.o bálás szerint a nyomás cs a lm érzékére. Hisz egész küloiihözö érzés a ruházat állal a bőrre gyakorolt nyomás, mint a meleg tárgyakkal való érintkezés. Tebál a tapintás érzéke, mely bennünket a tárgyak térbeli állásával, alakjával sok esetben anyagával is megismertet, két érzékre, a nyomás és a ho érzékére volna osztandó. De vaunak természeti jelenségek, melyeket érzékeinkkel közvetlenül felfogni nem tudunk, jelenlétükről mit sem tudnánk s csak akkor vehetünk róluk tudomást, ha működésük közben oly tüneményekéi idéznek elő, melyek valamely érzékünk állal felfoghatók. Van-e tudomásod, kedves olvasóm, a fold folytonos delejes állapotáról, ludsz-c valamit arról, hogy néha a földben valóságos delejes viharok düböugeiiek f A mágnespalköt kezedbe veheted, megnézheted, megszagolhatod, megízlelheted, meghallgathatod, de annak dcljes állapotáról a leghalványabb ideád sem lesz, azaz a delejcsség iránt az embernek nincs érzéke s a delejcsség jelenteiéről sem a mágnes vasnak érzékeidre gyakorolt közvetlen hatása, hanem egy más eszközön nyilvánuló oly hatás által szerzesz ludomásl, mely valamelyik érzéked állal felfoghaló, például a mágnes magához húzza az acéltűt, ezl látod, igy a delejes állapotról annak működése következtében szemed által vehetsz csak tudomást: Hogv delejes viharok csakugyan léteznek, meggv ö/.ódhclcl hárinel) (áviróhiv atalban, hol sokszor a delejlük minden látszólagos ok nélkül nyugtalanul hitbőlád

nah majd rezgésbe jönnek • ujia a rendes állásba leniek vissza. Ilyenkor magiielicus vihar lomholt, de árud széniünk által a delejtii nyagtalaokadásából csak némi csekély tudomást vehetünk. Mily felséges lenne, ha kö/.vel l'iiul ei zekéink állal e magUOtktua \iharokat észlelhetnok, a borzalmas aagyszerűség szótára aeaáay eszmével bizonyára gaadagabb lenne. Forró nyári nap vau, a perzselő, likkaszló bőségben ember és állat egyaránt keresi a hűvösei, szóval rekkenő bőségről pauasxkodol. .Majd egy sotet terhes felhő tolakodik a láthatárra, a tapasztaltabbak megjövendölik, hogv mód villámlásra és dörgésre lehetsz elkészülve. Tatán a jövendölök érzékkel bírnak a villamosság iránt, talán megmondja egy érzékük, begy e felhő villamossággal van terhelve? korántsem. Kg) szerűen a sokszoros tapasztalat lauilja meg. hogy a rekkenő hőség ulán a nehéz sötét felhő rendesen villámlást és dörgést rejt magában. Itt isméi felvetem a kérdési, ludsz-e, nyájas olvasóm , valamit közvetlen ü I érzékeid állal — a felhő villamos állapotától, érzesz-e valamint, ba egy folytonos, villamos áramot bocsátás/, át testeden f De tudod-e hogy testedben örökös villamos áramok áramlanak egész életeden ál s ba a villamáram megszűnnek , rögtön megszűnnek eleied is, meri e/.en villamáramok idegeid és izmaid működésének közvetítői, ezek nélkül nincs gondolái, nincs érzés, nincs mozgás! Du Hois - llt'viimiid tanai tette különösen ezen villamos jelenségekéi tanulmánya tárgyává s leginkább az o közlései deiítéltek némi fényt ezen talányosnak látszó tüneményekre. Az ö elmélete szerint az Isojok és az idegek szövetében kell a villamos haldiákat keresnünk. Az emberi (est lehal egy telegraph hivatal, azonban nem sodrony, — hanem fold vezeték hez hasonló berendezéssel. A régibb állítás ugyanis teljesen a telcgraphhoz hasonlította (estünket, melynek egyedüli vezelősodrouyail a testünkben ar. agytól kifele a* egész testben elterjedő idcgfoualak képeznek. Az ujabb vizsgalatok kimutatlak, bog) e tan (éves. mert nemcsak az idegeken, de az izmokon, inakon és egyéb szöveteken át is történik áramlás, de az ismét igaznak találtatott, bog) az idegek működésének fószerepvivóje mégis a villamos aram. Tehát jogosan irtani csikkem »lere: Testűnk mini telegraphhivatal. .Nézzük tehát ezen hivatal berendezései: Eg) nag) központi iroda az agy, melyből minden határállomásig, — a bőrig és az érzékszervekig vagy belsserveink egyikéig továbbá ezen határállomásoktól isinél viss/alele k ii Ion vezetékek visznek. Kgy fiókiroda a nyaltagy, mely nem minden sürgönyt vesz lel. Az agyban két főhivatalnok IU: A Tudal és az Akaial. Kzek kormány ózzak az egCSS apparátust. A lék hivatalba, a nyúlt agyba, — bizonyosan takarékossági szempontból - nem kei üli ilyen hivatalnak, azért gépezete ugy vau berendezve, hogy a legsürgősebb sürgönyök ( D. jellel il-szoros díjszabással) a kívülről jövő vesétekből a váltón átröglön válaszszá alakuljanak s a kifelé tartó vezetéken valamely külszerv gyors működéséi előidézzék. \. jelkénes előadás magyarázatáéi szolgáljanak a következük: Az emberi lest szentélye az agy, ez a központja az érzésnek es mozgásnak és számtalan inas életműködésnek. Az agyhoz fúlnak az erzcsl és az agyból indulnak az akaratlagos mozgást cs/.közlo idegek. Természetesen ill ha agyról — mint központi szervről — szólunk, a gerinczagy is. a nagy agy függeléke, hozzáértendő. Ha az einher a külvilággal bárminemű viszonyba jön, ezen viszony következtében valamely érzékszervében hatás áll elo. mely hatást érzésnek nevezzük. Ezen érzés a kívülről befele tarló vezetek az érzőideg — állal a lomecsck villamos működése segélyével az agygyal közöltetik, itt tudattá les/., a ludat átalakul akarattá, az akarat működése az alsóbb rendű hivatalnokok, a Hajlam BS a Vagy tanácsadása melleit az agyból kisugárzó idegve/elekek. - a mozgási idegek - utján, egy mozgási szciv