Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-01-30

VIII- évfolyam. iti i II «I C II V I s ;» i ii .1 |». 5. szám. A lap szeUetu és anyagi részét illeti) küldemények A SZERKESZTŐ- S KI ADÓHIVATALHOZ. inlezi lliii'Á. Hi i imiii« tlrn lei <;, k. e* meri keséktől fogadtatnak el. i- I .apt ulaj lost >s szerkeszt .'. Dr. FENYVESSY FERENC. Pápa, 1881. január 30. Hirdetések • lap számára felvétetnek AKI V I» O II I V V T A I. Ii \ \ é-callegiumi épület. K I n fl /. etéa i d i j a k : Egy évre t> Irt. Félévre -i frt. Negyed évre I frt •"><> krajcár. Egi szán ára !•» kr. «ÄS napa varos liatoeássánalc, a pápai Jótékony nőegylet-, i VEGYES TARTALMÚ HETILAP. II i rd c t éae k 1 bariban petitsarbaa S kr.. ayilttcrbcti aaraakiat »•"> krral vétetnek fel. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Fekdös szerkesztő HORVÁTH LAJOS. smeretterjesztő-, lövész-, k.oz*osolya-, tüzoii«iogvloteknek és a kertószetltársulatnals I UVATAL08 KÖZI IŐNYE A gyámpénztóntk átvétele. t"ii;irv/.|<>ilw>.i ktVOTIftl // ) A gyámoltak és gondnokoltak pén>ei es pénsértékei ni 1877-dik \\ t. rí értelmében az árvaszékek pénztáraiban leven kezelendők, megyei bizottságunk alkotott szabályrendeletében ni összesített pénzkezelési rendszert fogadta el. Ezen szabályrendelet szerinl n pénzkezelés I^T'.f jan. l-iői fogva n központi gyámpénztárba meni volna ál; de esea határidői a gyámpénzlár felállítása és szervezése ellen r hnertlll akadályok miall megtartani nem lclieletl. hat maradi a gyámpénztárak kezelése továbbra a községi közgyámok nyakán, kik •i átvétel 1"<»!\ tini damokles kardkénl luggfejlik feleli :<lől<-«2<-s kezelőnek tudva magukul nem gondollak az árvaértékek gyüniííicsöztelésével és Kellő biztosításával. A inul! é\ közepéu nevezeti ki ;i lörvénybatósági bizottság az árvaértekeknek a községekiöl a központi gyámpénzlár részére átvétele céljából küldöttségeket, — és lalálkozoll i> eUg áldozni kész férfin, kik elvállallak ;i lerlies és Felelősséggel j;»r«'» megbízást, hogy a/, árváknak, a mindenki által elhagyottaknak érdekcil atyailag megoltalmazzák.— A bizottságok meg is kezdték • legtöbb helyen működésüket, de ujabb és njabb akadályok merüllek Irl. melyek aa átvételt, a tapasztalt szórnom meglepetések szerint égető szükséggé vall átvételt, bálrállalják. \ mennyire értesülés! szerezbeltüuk az árvaértékek átvételekor szerzed lapasztalalokról n legtöbb esetben szoníorn képéi tüntetik fel a községi gyámpénzlárak anyagi helyzetének.— Alig van pénztár, melynél a mérleg ne deichet láma ebi. 8 Ki lesz a felelős mindezekért? A jelenlegi közgyén és községi elöljáróságra bárul a felelősség súlya első sorban. — de valljuk meg, a legtöbb esetben igaztalanul! Évtizedek mulasztását. Iliinél helyre hozni nem állhal módjában a többnyire avatatlan egyénekből álló Községi elöljáróságnak. s hogy • hihal. mulasztási, vagy talán visszaélési ki követte el: csak hosszasabb vizsgálat deríthetné ki, vag) ha már n Felelősséggel tartozók neve ismerve lesz; kérdés, nvnji-r kárpótlási az elmarasztaltak vagyona? Ki lesa a felelős végre azon mulasztásokért, mii ÍI/. időkori közigazgatási baI.K.jirol.-^ «1T> tanúsítottak ? Nehéz kiadat hanti lehal az alvevő küldöttségekre, — nagy lerjedelmü, és rendkívüli óvatosságot, szigorú részrehajlatlanságol igénylő munka var az árvaszék tagjaira, s különösen ismeri erélyrsségU elnökére \ már is megrendítő, szórnom állapotolytroaü mc^lHapiÜiatá r.r:n vnina. s egyéb körülményekből >c111 lein. lue a követelés aggálytalan minőségéi kipuhatolni, nem Kővel el a küldöttség megrovásra méltó Kihal, ha az ilv követelésekéi az aggályosok rovatába sorozza, s a Valódi biztosíték kitüntetéséi uz. adósra - kjinek ez első sorban érdekében áll bizza, vagy aa árvaszék további hivatalos vizsgáiniára hányja lenn. a mely ezt, a beszerzett becsüleyelek s a leiekkönyvi lapoknak ;i kél lelckkönyvi hatóság székhelyén, i. i. Veszprémben és Pápán, egy kiküldött lagjit által leendó megtekintése melleit, sokkal somunkra, könnyebben eszközölheti, mintha a községek vagy az ndósfél a kivoualok megszerzésével, százak ra irtalmazó kai csak nö Ini lógja a késedelem, melv az átvételek teljesítése körül észlelhető. — .Minden bét, minden nap, melj az átvételek meglörténléíg lefolyik, csak telezni fogja a bajokat. S mi ail u íjába ti az árvaértékek haladéktalan átvételének? A községi közegek vontatott intézkedése melleit hátráltatja ni alvóiéit azon kellékek megszerzése, melyekéi az Árvaszék és közigazgatási bizottság, mintegy ;:<ial gyűjtést csatolt az átvétel tnüvetemás időben és inas módon erezni, — értjük az árvák nasfe panaszt ért nem annyira az americai verseny miatt, mint inkább a --- szászországi malmok versenyeért. mely Csehországból, s Ausztria több más részéből a mi malomipar produetumainkat kizárni iparkodék ; lS;6-ban az osztrák állam vaspál yán életbe lépett tarmá a nemet behozatallal szemben megnehez.it«.' a magyar kivitelt, mely miatt a Csehországgaliforgalom egészen hátrányossá lőn téve. Ez aztán a német malomipar nagy emelkedését idézte elő a mi hátrányunkra. Minden reeriminationk dacára nem bírtuk visszaállítani a rank nézve kedvező helyzetet. Adja Isten, hogy a k'ÓXtlj&vS biztosítsa mar azt vagy a leiekkönyvi Italóságok n menő és ezer és ezer léteiekei léhez, a mit pedij is meglehetne születési idejéne árvalari KOM-I traltanokról szolo kivonatok kiállítását al A köziig)', az rhelle tick. hivatalos K j. v eieiesek jelznlogaul ! mululásál és az zolgálő insztiletési adalol ,KŐ,I\ \ i Kivonalokat. megszerzése nehézElnöki jelentés a pápai önkénytes láz-olló egylet Í890 évi miködéterói. árvák szent ugye érde-I Thnttelt kftagyHéa! Engedjék aweg nekem önök. Kehen ajánljuk észrevételeinkel az illetékes t- maiin, hogy must. midőn amseálfc evi jelentésemet körök figyelmébe. vagyak aaereacaéa ónok elé terjeszteni, éa egyúttal tűzoltó testületünknek harmadik káraai éves körfolyamát bezárni: rövid időre beesés figyelmöket kikéljem. Előterjesztéseiai ugyan nem sok felek esvalséggel jár azért, meri nem minden árva született azon községben, melv most illetőségi helyéül szolgál. A telekkönyvi kivonatok megszerzése pedig jelenléken) pénzkiadási és lekinlve a menye területén levő kél leiekkönyvi hatóságnak összelorlódotl let ndőit. még sokkal •leniekenyebb időtartamot igényel gaz. hog) a megyei közigazgatási bizottság felterjesztési leli a minisztériumhoz a vonatkozó leiekkönyvi kivonatok bélyegmentesen kiadatása iránt, s ha a (elterjesztést siketl követi, • kérdés anyagi akadályai elhárítva lesznek, de ii in mondhatjuk ezt a megkívántató pbisicai időre nézve: pedig az adoll körülmények közöli a késedeleni veszélylyel jár. Elismerjük, hog) a jelzt II adalok mindegyikére szüksége lesz az árvaszéknek, de ezen adalok megszerzéséi nem tartjuk clválaszlballannak az árvasági értékek átvételének lényétől. Ma az anyakönyvi adatokat nélkülözi az átvételi jegyzek vonatkozó rovata: lesz ideje es módja az árvaszéknek azok utólagos megszerzésére ! Ma pedig az átvevő küldöttség olyan adóslevelet talál, melyre vonatkozólag a zálogjog bekeblezési rangsorozal lelckkönyvi Halom-iparunk. Hazánk gőz- es mü.nalmainak készítményei 1867-ben alig haladtak felül a három millió métermázsát. Ez eredmény igen szépen fokozódott ez iparra nézve későbbi kedvezőbb években. Igy mar iSjS-ban a tíz év előtti productum megnégyszeresedéit, a mennyiben 1878-ban már 12 millió métermázsára rúgott az évi eredmény. Alkotmányosságunk első évtizede a liszt-iparnál élénkséget, nagyobb forgalmat idézeti elő , mi főleg azon lendületes emelkedésben észlelhető , melyet a gőzmalmok szaman.il láthatunk. Igy 17O—180 gőzmalomhoz, ez évtizedben 300-nal több járult ; úgy hogy jelenleg hazánkban bizonyara jóval meghaladja az ptssásat gőzmalmaink szama. A fővárosi malmoknak készítményei egy millió 400,000 métermázsára rúgtak. V. szám 1871-ben 2.000.000 m. mázsára emelkedett, mely mindjobban emelkedve, 1879-ben közel 5 millió métermázsát mutatott fel. Az 1879-iki rosz aratás azonban e szamot tavai egy millióval reducalta. Hogy mily rendkívüli jótétemény a malom a magyar földművelési iparnak, fényesen megmutatá ezt az 1878-iki év. A malom ipar rendkívüli mertekben emeli az ország versenyképességél és lehetővé teszi a búzának eladását még akkor is, ha a buzakivitel esetleg mar nem jövedelmezne többe. K tekintetben igen érdekes a buza- es liszt arak közti arány a közelebbi évektoxatnsak, ile aaegvagyok felnink győződve, bag} jeleatőségfikben egyletünkre nézve unnál kibatáhbab lesznek. Az. elmúlt év folyamában tartat tank egj köagy&lést cs 14 rálasstmányi ti11

;-1 loti jegyzőköayt alatti határozattal. K határozatok legaagyabb réazben folyő ügyek elintézéaére vaaatkastak agyán, aaanban kci/.licn-kiizlien nagyabb jelentőségi tűzoltói eaaaiék is vezették az egj'letl választmányt, és ezért lelkieami-rctes buzgóságának nyilvánosan is meg kell ailni az. elismerést a tűzoltási üii> réjlesztése körül éa érdekébea teil naukálkadásábSu. Mindjárt ;iz. év elején faryamedett egy latiak választmánya a városi nagyérdemű tanácshoz, misverinl tegye havonként rőlyóvá a képviaehüteNtUet által szerek beszerzése és javítására utalt tíOO frtot, ngv sy.inicn a kel tsetéaes Itaaltá dijába adni aaa— kott lst> frtot i^. \ (Azoltű ügj iráni érdeklődéssel viseltető tanácsunk belátván a kérvénj helyességét, megadta azt. Valóban a következnél!} igazalta is, hogj a városi segélynek il\ módon kiadása mind a városi küzpénztárra, mind pedig egyletünk pénzviszonyaira nézve nagyon ajánlatos \olt. Ugyancsak az. egyleti választmán} fordult kérelmévcl a városi képviselőtestületböz má'april l-i. utóbb okt. \ alasztmánv i bléséből, a végből, hngv az idejöket, ruházatukat. »ő( •ks/or egészségüket is a mások vagyona megmentésében onkénx lesen feláldozó működő tü/.oliok. a awltányosság cs igazság szempontjából bizonyos kedvezményekben részesitessenek. Városaak képviselő testülete az újabb időben valóban örvendetes érdeklődéssel és kedvező ügye»en. Helyszűke miatt kénytelenek vagyunk erre |

t

.

lllim

.| rbeitetvén tűzoltó testületünk iránt, az. okt. csak egyszerűen figyelmeztetöleg utalni. 30-1 közgyűlés |Ot>. pontja alatt, valamint alább a A magyar malomipar 1878-ban érte el vi- költségvetés tárgyalása közben dec. 88-én, elfogadta rágzása tetőpontját. De már ebben az évben pa- a kérelmei egéaz teijesdégébeá, részleteiben a/.onSZÁLLJ DALOM. Elbocsátlak, szállj a messze útra Fájdalomtól reszkető dalom felkeresni őt, kinek nevet sem Szabad többe mar kimondanom. Szállj dalom! | ha őt majd feltalálod Súgd fülébe hü szerelmemet Melynek el nem hamvadó varázsa Beragyogja szét dult keblemet. I.esd meg almát, lágyan ráborulva Hallgasd szue dobbanásait. Ajakának rózsa bimbójára Ejtsd le csókod ha mosolyra nyílt. Vagy ha kony tezeg selyem pilláin: Oh torold le észrevétlenül, Mely kínomnak zajló tengereben 'K

a/- K>'

on

KyRy

c fagyva elmerül. Szállj dalom! de mégis -- őt ne érintsd Oh kerüld el, ha utadba jar — — Int a bérezek rengeteg homálya, Hol mar nem zokog dalos madár, Itt pihenj meg, - puha kerevettel Kínál a szirt százados moha. S ha felébreszt majdan almaidból A viharok villám ostora, Ülj egy felleg setét homlokára, Mely ádáz dühében menydörög . . . Es a merre jártok konyeidclel írd cl, hogy szerelmem hü, s örök. S< M IS LAJOS. Pszt! Rgj kis leeseges a „Pápai Lanek" szamára. Ha t. szerkesztő urnák is az a szokása, hogy a cikket cime után iteli meg, szem előtt tartva azon közmondást: «A madarat tolláról ismerni meg,» akkor jaj szegény fejemnek ; mert bizony a eim után ítélve, nem sok jo tehető fel cikkemről. Igaz, adhattam volna sokkal hangzatosabb címet is, mint ez mai napság szokás, ugy hogy az egészben a cim ér legtöbbet s nagyon sokszor megbánjuk, hogy a címen tulmentunk. kai azonban korántsem akarom azt állítani, hogy cikkem nagyon is egyszerű cime épen az előbb mondottak ellenkezőjét bizonyítsa; lesz, kinek talán - tetszik, lesz, - s talán tobb -kinek nem fog tetszeni. De az. utóbbiról én szegény író nem tehetek, mert a hány ház, annyi szokás, vagy hogy tudosabban fejezzem ki magamat: quot capita. tot sententiae. Az ilyes dologban leginkább a szerkesztőnek gyűlik meg a baja; mert ha szerkesztői, jobban mondva revisori, cenzori tisztének eleget akar tenni, akkor a cimen túl kell mennie és a cikk tartalmát is el kell olvasata. Szinte latom, mekkora VÖTÖS kereszteket csinál reá, a mit pedig kereszttel jelölnek, a mire keresztet vetnek, annak mar vege van, azon nem segit a 1 lerko páter sem, azt mar csak el kell temetni. Azonban remelem, hogy t. szerkesztő ur nem le.sz oly irgalmatlan , hanem előbb consiliumot taitand. váljon lehet-e meg segíteni: Ha segíthet, mas szóval, ha életre való a patiens, erősen hiszem, nem lesz eltemetve a kozos siiban, mit szerkesztői nyelven • papírkosárnak• neveznek. Lzekct előre bocsátva (hiába, keli egy kissé a szerkesztőnek is hízelegni) kezdjünk jelzett tárgyunkhoz. Nem merem ígérni, hogy az alább következő valami korszakalkotó Ieend ; de mivel Írásra határoztam magamat, (ebez pedig mai napság eleg bátorság kell, midőn annyi az írástudó — s egyszersmind a farizeus is) lehat csak leiiom. lehat *pSSt\» -Ugy hiszem, nyájas olvasóm, többször hallottad mar e szót «pszi! - ha valóban annak lehet nevezni — nem ugyan kimondani, mint inkább kipisszegni. Nagy horderejű e szócska! Hidd el, nem magam fejetói mondom ezt, s ez is, mit elmondandó vagyok, nem magam fejéből került ki, hanem csak hosszas tanulmányozás utan jöttem ra és én csak egy kevés lével eresztem fok Hisz azt mondjak, hogy a káposzta is jobb, ha folmelegitik. De guslibus non est disputandum. Nyelvünkben van tobb oly rövid, ncha egy vagy ket betűből álló szócska, melyekkel az indulatokat szoktuk kifejezni. K szócskák, amb.ir többen közülök meg polgári jogot sem nyertek ,i szók kozott, gyakran nagy fontosságúak és nagy szerepet játszanak a hermeneutika szerint. Mennyi epedes, mennyi óhaj, mennyi sóhaj, menynyi vagy stb. nyer pl. kifejezést ezen egy betű által «0\» — mily meglepetés, mennyi fajdalom cs vágyakozás van e szócskában kifejezve : «-.///!» Képzelj magadnak, nyájas olvasóm, egy derült, holdvilágos éjet. Nincs mar senki ébren, az alom boldogító, és bufelejtó karjai között horkol mindenki, meg a szellő sem lengedez, mintha elszunynyadt volna útjában. De van egy boldogtalan boldog, kit nem képes Morpheus keblére zárni. Dobogó szívvel hagyja el sz.obaj.it s a kedves lény ablaka akt sompolyog, hogy csordultig telt kebelét egy szívre ható dallal könnyebbítse meg. Az idő mar későre jar. Barna kis lány alszol-e mar r Hallod-e fiuemület, Fülemüle bus éneket r . . Persze, itt önmagát hasonlítja a fülemüléhez, s fülemüleszerüleg (mint ö hiszi) nyögi el keblének vágyait oly meghatóan, hogy még a hold is megsajnálja s felhőfátyollal vonja be telt arcát; pedig közte és a fülemüle között oly nagy a különbség, mint az ökörszem és az ökör között. A szivreható hangokra a kegyetlen kedves nem ébred fol, hanem tovább horkol, mint egy racz duda; pedig ha hallaná troubadour ajkáról elrop-