Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-08-28

koilati szabályzat bírálatára mint bizottsági tá­pok kiküldettek: Lankovics József szombathelyi főparancsnok, Láng Sándor szombathelyi alpa­íaiKsnok . Oroszváry Gyula kanizsai elnök, és Schneider Frigyes soproni tornászparancsnok, kik a papai egylet működését, ugy a szabályzatot figyelemmel kisérve, mindkettőről a legnagyobb e 1 i s m e r é s s s e 1 szólottak. — . í ker. tűzoltó szövetségi közgyűlésre ki­küldött képviselők megbizó leveleinek átvétele s megvizsgálására a tegnapi értekezleten megvá­tott bizottság tagjai: Kis Sámuel elnök (Ma­gatv Szelestey Lajos (Pápa) Sztojanovits József (Sárvár.) Az ismerketlési estély. A polgári kor csinos nyári helyiségében, a czifrakertben mintegy kétszáz, többnyire tűzol­tókból állá közönség gyúlt egybe a hosszú asz­talok mellett, s tarka látványt nyújtott a szem­lélőnek. Csakhamar bizalmas korok képződtek az uj és régi ismerősok között, s a felköszönté­sek arja megeredt. Először szólott Oroszváry Gyula a kanizsai egylet elnöke s lelkes szavak­ban mondott köszönetet a szívélyes fogadtatás­éit, miben Papa városa a tűzoltó vendégeket megtisztelte. Utána Krausz Adolf (janoshazi) az egyetértésre s a szövetség elnöke P, Szabó Ká­rolyra iv<>tt. Antal Gabor igen szép és átgondolt bestédet mondott a vendégegyletekre, Szalz­berger Sámuel a békés egyetértést, mint a tűz­oltó egyletek méltó vezérszavat ajánlotta. Élteti a szövetség eszméjét s e szavakkal zárja beszé­det : Vívat , fiorea et crescat. Utána Teuffel Mihály emelte poharát s éltette szeretett vendé­geinket. Lankovits (Szombathely) a ker. szövet­ség elnökét P. Szabó Károlyt éltette, majd Hor­váth Lajos e lapok szerkesztője a magyar tüz­zoltókra, s a magyar nemzetiségre, Ulber (Sopron) az ifjúságra és a papai nőkre ivott, mig Paal István (Papa) az összes egyletek vezetőit éltette. Stumpf Dózsa (Győr) a papai egyletre emelte Doharát, Bánfy János tanár Szécheny Ódont, mint hazánkban a tűzoltó egyletek megteremtő­jét, Krausz Adolf Martinengot a tűzoltó egyletek Nestorát eltettek, stb. stb. később kávéházba induli a társaság melynek jo részét ébren találta az 5 éiai ébresztő. Veszprémből. — aug. 2Ó-án. Szent István napját városunk szokott nem­zeti kegyelettel ülte meg. A különböző tisztvi­selő testületek mind jelen voltak a székes egy­házban megyés püspök úr ö excellentiaja által tartott fényes istenitiszteleten. Az egyházi szó­noklatot Yégh Sándor succentor úr tartotta, ki vallásos meggyőződéstől vezetve szomorúan vi­lágította meg társadalmunk erkölcsi bajait, rá­mutatott azok forrásaira es kijelelte azon utakat es módokat, melyeken azok javíthatok. Legszük­ségesebbnek mondta a javítást nűntnagunknal kez­deni. Az emelkedett szónoklat még a jelen volt más vallásúak által is tetszéssel említtetett. Hogy mennyire tudja varosunk tisztelni és becsülni a hazának azon férfiait, akik a felvilá­gosodás- és józan haladásért küzdenek, legfénye­sebben mutatja azon részvét, melyet Molnár Ala­dár temetése alkalmával tanúsított. Egymást érte a sok kocsi, amely a veszprémieket szállította a népnevelés kiszenvedett nagy bajnok.ínak rava­talához. A ritka megható temetés részletei nem az én tollam alá valók; a budapesti napilapok tudattak arról mar mindent, nekem alig akadna valami új. Amely nap temettük Molnár Aladárt Ba­laton-Füreden, az nap halt el varosunkban Hor­váth György, a veszprémi káptalan gazdatisztje­Jutáson, ki őszinte nyilt jelleme és ritka magyar vendégszeretete által a legszélesebb korben tisz­telt és szeretett egyéniség volt. A tetem beho­zatott Veszprémbe és Yogionics Antal kanonok úr lakásáról szállíttatott aug. 24-én nagy gyá­szoló közönség kísérete mellett az alsóvárosi sír­kertbe. Megyés püspök űr ö excellentiaja aug. 22­dikéfl indult bérm.ilasi körútjára, melyet ez al­kalommal a b. szombathelyi és devecserí egyház­kerületben tesz. A zircz-cziszterczi rend. mint hallom, nagyszerű fogadtatassal akarja ö excel­lentiáját meglepni. Azon hír futotta végig a napokban váro­sunkat, hogy dr. Csolnoky Ferencz orvos úr, ki szerény és szeretetreméltó modora miatt napról napra szélesebb körben kerestetik', aug. l<S-.in a kórházi főorvos és közte felmerült dilTerentiak miatt a kórháznál viselt orvosi állasáról beadta volna lemondását. Par hitelt érdemlő forrásból eredt a hír, mégsem akartunk annak teljes hitelt adni; mert fajlalnok, ha egy fiatal orvos, ki vá­rosi közegészségünknek hivatva van nemcsak a jelenben, de főkép a jövőben kollegáival együtt őre lenni, az önművelés, a gyakorlat teréről, a melyre legalkalmasabb a kórházi, barmi sajnos ok miatt leszorulna. Ugy hiszem, a/.ok a ditfe­rentiák nem kiegyenlithetlenek. Badacsony mozog. Az ottani szőlőtulajdo­nosok, hír szerint, felakarják és pedig nagyon he­lyesen, használni azon kedvező helyzetet, amelybe birtokaik gyönyörű szép fekvése által jutottak. Ugyanis részvénytársulattá akarnak összeállani, amely fürdőt nyitna, sétányokat alakitana, sző­lőlakasokrol gondoskodnék, szóval valóságos für­dőhelylyé véltoztatna át e szép vidéket. Helyes. Almádi megmutatta, hogy ez nem lehetetlen. A Halaton mindinkább kezd kedvelt viz lenni amint ezt e furdóidő alatt Balaton-Füred bizonyítja, mely alig volt képes a furdővendégeket befo­gadni, oly számmal érkeztek még külföldről is. Barna zeneszeink megjöttek külföldi útjok­ból. Láttak országot, világot, tapasztaltak sokat, játszottak nagyon, de nagyon nagy urak előtt, végre mégis csak azt mondjak ők is, mint má­sok, hogy mégis csak legjobb itthon. A pengő sikert illetőleg nem tudom, hogy állnak; a mű­vészi sikert illetőleg határozottan állíthatom, hogy sokat profitiroztak. A tanév is a nyakunkba szakadt már. ked­ves szerkesztő ur vege a vakácziónak. A be ira­tások intézetünknél aug. 29-én veszik kezdetüket. Kisovícs Jo/.sef országgyűlési képviselő in­tett ígéretéhez képest, eddig ötvenhat darab kü­lönféle iskolai könyvet adományozott a bándi elemi iskola szegényebb tanulóinak. Léraij hure. Tanügy. 18 k o I a i érte s i t é s. t. A pápai államilag segélyezett négy osztályai Irodalom és művészet. — Ti ii loselml l'^rloko y. ó sok. Irta Dr. Macska Valér fogyom, ás jogaraik tanár. Eger. A Ixilcsclmi tankörnek alig vau egy fsatsnabb kérdése, mely ne lenne e lül lapra terjedő, • való­ban e-inosan kiállítóit füzetben. Igy igen érdekesen s behatóan fodlalkozik az opiiinisniussal. a teremtés polgári leányiskolánál az IH8I -82. tanévre a nö- céljával, a tél megvalósulásával, •- majd Kant kate­vendékek szabályszerű beírása szeptember 1—4. nap- goria tanával: a halhatatlanság történelmi kifcjlóde­jain történik délelőtti 9 órától 12-ig, és délután t '; scvel; a tudás és hivés tágkörii kérdésével stb. A órától ">-ig az intézet igazgatói irós/.obájában (Szent- tudós szerzőnek eanb gratulálhat a tudomány-kedvein, ilouai épület emeletébenj. hogv végre valahára van valaki nálunk, ki a bol­ti. A polgári iskola I. osztályába esak oly 9 cselem köréből írni mer és — tud. Fájdalom épen ba­éves vagy idősb növendékek vetélnek föl kik vala- záukhan van legkevésbbé művelve és megszeretve e mely nyilvános elemi népiskola négy osztályát leg- tudomány szak. minek oka nézetünk szerint főleg az alább elsőrendű sikerrel végesték vagy felsőbb hely- I e tan körül eddig megjelent ö.ss/.ccompilált tanköny­röl engedélyezett magánintézeteket jó eredmény nyel vek száraz monoton hangja éa —- magyartalansága látogatlak. volt. Szerző szakit e követésre úgy sem érdemes :t. Mindazok, kik. mint az elemi népiskolát tel- iránynyal. Dolgozatának nincs egyetlen egy sara sem. jesen be nem végzi liek. óhajtanak a polgári iskola mely ne lenne — érdekes és ne lenne magyar. I osztályain fölvéteti i. vagy kik mint bánnál okta- Üdvözöljük érte!- Olvasóink figyelmei pedig felhiv­tottak a megkiv aulalo bizony ítv áuy ny al ellátva itin- jak ez érdekes komoly miire. csenek, — fölvételi vizsgálatot tartoznak kiállani. I :iöflz<-t felhívást rettunk 1 „Nők melynek tárgya: az értelmes és folyékony magyar rounks-kőre" czim alatt Debieczeiiben megjelenő hetilapra, olvasás; a magyar nyelvtanbál az alaktan főbb részei, mely •«/ nrs/ájiszerte megindul! társadalmi no egálomnak nó­• az egyszerű, bővíteti és összetett mondatoknak is- ' >P»r fejlestléséaek állandó kőslőnye kíván Unni Szerkesztő él merete; a feltűnőbb hibák nélkül, jé olvasható irás ; a számtanból az egyszeregy hibátlan tudása, a többje­gy ü számok kiírásában s kimondásában kellő biztos­ság s a négy számtani alapműveletben való jártasság. 4. Az akármely osztályra fölvétetni kívánó nö­vendék végzett tanulmányairól nyilvános vagy magán tanintézetnél nyert bizonyítványával, R atyja, anyja. vagy ezek nieghizotlja kíséretében taitozik az igaz­gatóságnál megjelenni • ott születése évet. napját éa helyét pontosan bejelenteni. 5. Heiratáskor tartozik minden újon belépd nö­vendék '£ frt behatási dijat, mindenik VI kit. mint ss intézeti könyvtár gyarapítására megszabott össze­get, 50 kit. téntapéuz czim alatt s li frt. félévi tandíjat befizetni; a máaadifc félévi tandíj (II frt.j február Ini folytán fizetendő be. í>. Szegénységeiket kellőkép igazolni tudó nö­vendékek tandíjmentességéi t folyamodhatnak a magas kormányhoz, mely esetben fölszerelt kérvényeiket szeptember vegi telesek. 7. A franeziiiiy 1 Iv- vagy zenére mint rend­kívüli tárgyakra önkényt vállalkozó növendékek a szabadon választott tantárgy tanításáért külön dijai fizetnek havi részletekben, még pedig a fraaczia nyel­véit havonként I irtot, zongoráért ü Irtot. 8. A kik az év elején egyik vagy másik rend­kívüli tantárgy tanulására vállalkoztak, s az igy alakult osztály kedvéért a tanítás elrendeltetett 1 megkezdetett, azok a magok által kijelölt tárgynak megszakítás nélküli és .szorgalmas tanulására éppen úgy köteleztetnek, mini • rendé- tantárgyak tanu­lására. 9. Oly növendékek, kik egy vagy két tantárgy­ból másodrendbe estek, vagy a vizsgalatokat beiga­zolható ókból letenni elmulaszt >tl ik . a tanári kai­állal javilii- vagy pót vizsgalatra bocsáttatnak : a kel­tőnél tobb tárgybél bukottak az illető osztályt ismé­telni kénytelenek. 10. Az 1881 8. tanévben az előadások szep­tember 5-én kezdődnek. Kelt Pápán, 1881. aaguastu* 8a>-én. Béufi János igazgató. kiadd lt*'V il.iipei Rezső postatiszt Előfizetési ar: eye»/ évre 2 Irt, félévre I frt, Hagyod évre 50 ki A bf 8-adrét fcagysig­kOB fog megjelenni Megrendelések postautalvány mellett al ml­iroltboi mié/emlök , — és szeptember ImküMendők, a mely időre a mutatványszámot országszerte megküldöm líiza­|.maiid fordulok a női ipar s mnnkafejletttés iránt érdeklődő Bagvérdemu közönségkei • beesés pártolásért esdem, — | ba minden községben esik ojjv előfizetőre izámilkttok, > ba esak egy Bgyhuzgő pártolóra találhatok egy-egy községben, ngj vál­lalatora anyagi ós szellemi tekintetben biztosítva leend. — .Mulat tatéi Zschköny vláf czim alatt Buzárovits ti is/táv esztergomi könyv kiadó, 111. Körosv László szerkesztésében egy kumorisztikus vállalatol indítón meg, melv köré elsőrangé Íróinkon kivid a fővárosi és vidéki sajtó kitűntető elismerése is csatlakozik. A vállalat eddig tíz fü/etel adott közönségünk oltasÓ&SZtalárt. Az első ötről már voll al­kalmunk rövid na Megemlékezni s dicsérőteg nyilatkozni Az utóbbi öt füzet .1 következő laitiloimiial jelent meg : li füzet. Ibim.oos költemények. A legkitűnőbb régibb és újabb hámorai költemények gvüjt. menye, füzet. M K. Márton ár b .jai Hu­moreszk. S füzet. A kiliinő vendéi;. Vij»jálék ejy felvonásban a/, igazgatósághoz benyújtani kő- C.sepn-hv Kereneztöl külonö-en műkedvelőknek előadásra al­j kalm.is. 9. 10. íkettős füzet) Eckstein hírneves hnmsreikiéask I Im ('.an er) fordítása Dr. Sjünozza tidlálnd Az iskolai kilo,Iá­ban e/im alatt. A Mutattató Zsebkönyvtár minden egyei füzete befejezett égésiét nvijl S tartalmánál és irányánál fogva nem­esak a aagy közönségnek, de ifjusagunkusk is tiszta leIkiksmé­rettel ajáiilb.itii. A (fizetek án egyenkint ti kr Tízegymásután következő szánni füzet előlizelési ára bérmentes szállítással I Irt Megrendelhető postautatványnyal Buzárovitz Gusztit könyv­kfadósáirából Esztergomban. KÜLÖNFÉLÉK. — Esterházy Móricz Gróf és Stockau Paula Grófnő mennyegzajeról lapunk rendkívüli mellek­lete hoz tudósítást. — A színházi sorsolás a polgári kor nyári helyisegében ma esti II órakor fog a politikai biztos jelenlétében megtartatni. - Kedvezőtlen idő esetén a sorsolás helye a »Grift« vendéglő leend. A rendezőbizottság. — A r.-komáromi Jókai ünnepély egy igen szép eszmének is adott megszentesitést, midőn a •Kom íromi Larx derei szerkesztőséére iltal Jókai Mór szülőháza előtt. A kálin sz-itlái házának emléktábláéul ralé> met/jelolése alkalmára. Eszi lehet kötesd nő ziá, de szivet nem JÓKAI MOft. Iii i('lna hát, ez tolna hát a hajlek, Hol a költő meglátta a napot 1 Fölötte immár annyi vész lezajlek, S rajta, rajtunk egyként nyomot hagyott. Itt ringatok, mint bimbót a virágon, A csecsemőt anyjának karjai, Műtőn lelkében meg álmatlan alom. Kis szivében nagy eszmék magvai ? Li tinit eveknek zajos rohanása . . . . / régi kép t, im, fölváltja más : A magvakból lön erdő lombos árnya, Gyönge gyermekből szellemóriás. I ujjon mit mondnak gagyogó beszedi ? Csak egy anyának szive várta itt: Egy nemzet várja, egy világ megérti Ma már a költő éd s szavait. Mt szillemajkak lassú suttogása Beszel megérthetett u titkokat' jan es a szózat, melynek hallatára As ő kehieken az a tűz gyuladP. Lélekben, szívben világosság támad, Ihletet hordoz szárnyain a lég; l gy tetszik nekem (jóleső varázslat) Mintha szentegyház előtt állanék. I 'agy mintha lángban czipkebokor állna, Szózat intene: ><• hely istené. 1 '• Meghatott szívből fakadó imára Volants ajkam nyiini késztette: Hogy ad.ad, hala , de, világok atyja, Add, hogy maradjon örökké velünk; 0 lelke kincset ránk ótokul hagyja, Mindenható, te szivét add nekünk. ölén a delibábos rónaságnak, Az ősök nyugvó porai fölött, Emelhetünk mi fényes palotákat, Gyűjthetünk össze drága kincseket: Mit er a pompa, ha szívunk kiégeti : A legelső viharban elveszünk; Nagy ismereti, n, esdve térünk leged, A költő szivet, oh, azt add nekünk : Pap Kálmán. .1 Jókai iinne/H'ft; !t.-i\onitin>tiiban. Az ünnepély, mit Komarom városa nagy­nevű szülöttjének, a magyar regény irodalom fejedelmének, Jókai Mórnak tiszteletére rendezett, egyike volt azon fényes ünnepélyeknek , miket csak egy halas nemzedék rendezhet azon csekély sz imu jeleseknek, kik mint üstökös tűnnek fel a nemzetek történetében, h* gy ragyogó utjok a teremtés kitanulhatlan utait, örök titkát pilla­natra megvilágosítsa, megtanítson a* örök szép, az örók igaznak tiszteletére, s méltányolására. A napi lapok ez ünnepély részleteiről mai­sokkal kiteijedettebben megemlékeztek, sem hogy az ismétlés bűne nélkül azokat felsorolhatnék. Mit szóljunk Molnár Adam rend. bizottsági elnök meleg hangú megnyitó beszédéről; Pap Gabor emelkedett stylben tartott, egy valóságos iro­dalmi tanulmányt képező szónoklatáról ? — a ki ezeket olvasta, fogalma lehet a hatásról, mit azok keltettek. Pap Kálmán lapunk szellemes munkatársának a költői lelkesülés orok igaz hangján elzengett költeményét a fiatal költő szí­vességéből lapunk tárcsájának élén hozzuk. Ad­juk ezenkiviil Dr. Schnitzer Armin beszédjet egész terjedelmében, mint tanújelét a főrabbi azon ki­tűnő nemzeti erényének, hogy az ez előtt három évvel előtte még ismeretlen magyar nyelvet tel­jesen elsajátította. Valóban követésre méltó példa! A beszéd igy hangzik: Mélyen ti zielt gyülekezel! Ama napon, melyen első, Ion szakot alkotó ki­rályának dicső emléket ünnepli nemzetünk, lerójuk hod.dalunk adóját azon féifíu iránt is, ki ékesítve a költészet koronájával uralkodik az eszmék birodal­mában, cs ellenállhatatlan varázsával meghódítja a népeket. Két fejedelemI — az egyik meghalt és meg most is él; a másik pedig élés nem is bal meg soha. mert — halhatatlan. Az egyik magyar népet vitte közelebb a polgárostul Európában a nélkül, hogy odaadta volna ősi magyar sajátos jellemet ; a másik pedig a müveit európai világot hozta közelebb hazá­jához épen az állal, hogy sajátos nemzeti erényein­ket fénylő alakokban vezette eléje. Mindkettő abban hasonlít egymáshoz, hogy ugy az egyiknek, mint a másiknak jobb keze a legkésőbb korig mely tisztelet tárgya maradiunk Tisztelt polgártársaink 1 Követven a megtisz­telő* felszólítást, távol vagyok tőle azt hinni, hogy jelentéktelen szavaim az ünnepelt férliu fényét vala­mivel emelhetnek. Ahol egy egész nagy nemzet rit­kán egyesült lelkeseik ssel nyújtja a dicsőség babér­koszorúját, — mit ér egy parányi levélke, melyet az egyesnek gyenge kezei hozzáfűznek. Hanem eljöttem, hogy a háztulajdonos hitköz­ség nevében kifejezést adjak ama mely en érzeti öröm­nek, mely keblünket duzzasztja, hogy azon ncv, me­lyet a palotákban ugy. mint a kunyhódban egyenlő tiszteletlel és s/.eretellel ejtenek ki, hogy azon név, mely inni csak kemény, hideg köbe. hanem lágy, me­leg szivébe van vésve a magyarnak, e házat disziti és örök fényével köriilarasztja. kifejezési akarok adni ama büszke gondolat­nak, hogy e ház mai naplói fogva megszűnt ni a g ti II tulaj d o u I e u n I. Köztulajdonát képezi az az egész nemzetitek, felszcnlcltctését nyervén ama helyek sorába lépeti, melyekhez a nemzet legdrágább emlékei fűződnek. Valóban szerencsés egy gondolat, nagy férfialak születési helyéi kitintetni,— talán szerencsésebb még Beszél hozzánk hazaszeretetről; meri a név, mely ezen kőről foly ton-foly v ást szemünk előtt fog ragyogni, neve ama férfiúnak, kinek r;t ; s/. nagy lel­két egy gondolat, egy érzemény, egy remény tölti be, és e gondola!. ez érzemény. e remény egy gyú­ponlban egyesük és ez a gyúpout a haza. Uraim! Voltak napok, szouiotú napok, melyek­ben Magyaré.saág geainaa gyászolva takarta be fe­jét; melyekben a magyar nemzet múzsája rabbiliu­csekbe verve, minden szabad szárnyalásában gátolva voll; az arszág hasonlított egy nagy temetőhöz, mely­ben egyes sírkövek regélték bajdani nagyságról, el­huny I nemzeti életről: akkor - akkor Uraim! .fokai Mór volt az, ki nemzetünk dicső múltjából kölcsön­zött hősök és e hon szabadt*ágáért elvérzett bajnokok remekül rajzolt alakjai által felható látó és ébreatartó a már-már caüggedezni kezdő nemzeti közórzüle­tet, - és az ö szavaiból hangzót! felénk a pacsirta­dal, mely a jövő szabagság hajnalai bildete. Kzen kő beszél hozzánk a magyar nemzet jö­vőjében való reményről is. és szilárdítja bennünk a halhatatlanságában való hitet; mert azt mondja, hogy a/.on nep, mely ily férfiakat nemz, azon nép. mely­nek köllöi ily ny elven beszélnek. nem uuilhal el soha. Ezeket beszéli eme kő az egész nemzetnek : nekünk komáromiaknak még sokkal többet mond. Azt mondja nekünk és örökké fogja mondani, hogy .1 li­kai Mór a mienk. A fa. mely nek hatalmas ágazata az ég leié mered, melynek edes nemes gyümölcsén milliók es milliók üdülnek. — e város talajában bírja gyökerét. Itt csírázott, itt fejlődött; itt Iték meg fület, első hangjai ama nyelvnek, melyei ö elbájoló zenévé idomított. A kepek, melyek szárnyas képze­letének tündéről szagát benépesítik, és n elveket te­remül mesterkese életteljes remek alakokká vésett,— ezen város képei voltak, melyek fogékony gyermekei lelkében visszatükröződtek. Bármily eliálbattan magasságba emeljek ül szellemének szárnyai, — városunk marad a hely, ahol semlője öt először magához ölelte. Ezért szivünk büszke örömmel ujjong feléje; és habár must még szerény és határtahin szeretetünk bölcséíjüket mint sirhaltnukat megjelölni; mert a sirkö c jele — látom az idol, mely jönni fog, mert jönnie arra emlékeztet, hogy meghaltak, a születési he- kell, midőn nemcsak ez egyszerű kőlap, hanem fel­hőkre tűzött emlékjel pedig as! hirdeti, hogy élnek. | magasló emlékszobra üdvözleiidi a jövő nemzedéket, mt vajmi hangos, vajmi beható nyelven beszél hozzánk e. néma kő! és hirdetni fogja, Iiogy hazánk nagy fia, hogy Jókai Mór örökké a mienk.

Next

/
Thumbnails
Contents