Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-08-14

AI l'ü.jOltMl i Iv in i ii (i e n v a s á i ii a p. A Iaj> szellemi éa anyagi részét illető küldemények A SZF.RKF.SZT6« S KIADÓ­HIVATALHOZ. inle/.t mli'k. Bt-iiiniiiiilih levelek, esak I*­aierl kezektől fogadtatnak el. I.autulaidoaos szerkesztő Dr. FENYVESSY FERENC. Hirdetések • laj» számára relvétetaek A K 1 A I) Ó 11 I V A T A I. I» A N 6-eslleghual épület. K I Ü fi /. c I é s i (I i j a k : Kgy évre 0 frt. Kélévrc X Frt. Kegyed évre 1 frl 50 krajcár. Eg] N/.ain ara ló kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP Iliid élések I hasábos petitsorban 5 kr.. n>ül­téiben soronkint 85 krral veiéinek fel. Bélyegdíj mindig kllön fizetendő. Felelód szerkesztő HORVÁTH LAJOS. I'ápa váro> liatósságáiiaK, a pápai jótékony uőegylet-, Iszneretierje&xlo-, lövész-, k OX*090l > a-, tilzoltóejg) 'leteknek és- a Iveitéssitelltáis-ulatnalc I IIVATALOS KÖZI IÖNYEI A biztosiliísról. Midőn legközelebb van a vész, akkor tudjuk becsülni a segélyt Mosl Midőn a vész­barssgok oly rohamosan e*» \ m.ísután jelzik a vészt. | tüzel, midiin a napoiikéiit többször megújuló hős/, elem oly nagy áldozatokat ki­van . — érezzik jótékonyságéi i biztost­lássak. A biztosítás esak 2 - 3 évtizeddel előbb a kezdet nehézségeivel küzdöli a csak is a felviláííosodollak kö/.otl foglalt helyei, niiu később áldásosságánál fogva a néji minden osztályában kezd tért hódítani. Mily aggódva, milv kétségbeesetten vé­dekezik a Iii/, ellen a családapa, hogy sok évi munkásságának gyümölcsét övéi részére Megóvja; mily roppant kétségbeejtő átlapol az. iia a véletlen vagy mások gondatlansága miatt egy egész élei szorgalma és keresmé­nye, egy egén család vagyoni jóléle lesz a lángok martalékává, s mily áldásosság szem­ben ezzel a bistositás! Tény az. hogy a tűzkár a biztosítás által teljesen sohasem pótollalik: de a roppant csa­pásba! ad annyi segélyt annyi erőt. melyre Iá Maszk odva a/. első segélyt nyújtva: a íol­dönfuláslol Megmenti a leesettet Maga az a körülmény, bogy a számiléi. vagyonát biztositól! gazda, nyugodtabb leiekkel hányja el hajlékai, s a vész cselén is némi vigaszl lalal essköslöll bizlos t isáhaii. s vejire a valódi állapot, bogy a kár nagy részben Megléfiitetik: melián McgérdeMÜ, bogy va­gVOftál mindenki biztosítsa. S kívánatos volna, hogy ezen eszme oly annyira lérl bódítana, miszerint a legkisebb tér sem maradna elfog­ta lallanal. Hogy i bistositás áldásossága el ne tör­püljön s n károsult valóban kártalanitassék. azaz. bogy B biztosító károsodoll fel a tár­sulattal szemhen a kártérítésnél Megdöst betten alapokon álljon s történt kárál ha kell Még törvény utján is kövelelhesse, ló és nél­külözhettél! kellék az. hogy a biztosítás fel­adásánál helyesen járjunk cl. Az emherek a biztosításról sokféleképen gondolkoznak. .Némelyik azl hiszi, ha sokra biztosítja épttletét, tttz esetén nagy összeget kap: — a másik nzoii reményben. bogy a teljes ként ugy sem térilik meg. lehal MÍérl fizessen nagyobb összeg után : kevesebbre biztosítja. S az ilyenek rendesen esak az ösz­szeg nagysága vagy kicsinységéről okoskodva az épület részletes feladásara kevés gondol fordítanak. Sem az egyik, sem a másik fel­fogás nem helyes. .Nem helyes, meri ily eset­ben a társulat kiküldött lipuidatora is az elasz­tikus lérre lép, s mivel a biztosité fél kezébeu biztos reális alap nem létezik: saját társulnia érdekélten kezdi Meg a Meg nem engedhető alkudozást Az ilyen biztosítókkal történik Meg, hogy a reménylettnél fölöttébb kevesebb ösz­ssegel kapnak, avagy a valódi kárnál keve­sebbel kell Megelégedniük. A biztosítás bevallásánál a következők larlaudók figyelemben. Először is az épület hosszasága, széles­ségű hűen feladandó; másodszor szak­értő egyén állal veendő fel az épületnek ujonani elkészitelésének költségvetése: — bar­Madszor azon kérdésre hány éves a lelő: a válasz Mindig korrekt legyen, s az avu­lásra a teljes költségvetésből az igazságnak megfelelő avulási szazalék levonandó. Könnyebb értbelés véged példával illusl­ráljuk: Egy lelő újonnan fölépítése kerül 1000 írtba. Ezen épület azért, mivel 1000 írtért készül el. nem bizlositandű 1000 frlra, de levonataié) belőle az avulási százalék; például ha a telő 10 eves. legkevesebb 8" 0 levonás teendő s igy csak 920 frt biztosítandó; mivel kárbecslés esetén ezen tétel mindig figye­leiniuel tartatik s rendesen le is vonalik. Figyelni kell továbbá az elégbelő részek feladásánál. Azok kedvéért akik nem tudják mit éri a társulat az elégbelő rész és a lelő alatt — elmondjak. Telő alall érlelik mind az, ami a falon felül van. igy a szoba felső geronda/ala is. ha a szarufák azzal összeköt­tetésben vannak; eléghető részek alatt pedig mindazok, melyik a lel Üli alól, azaz a fala­zat felső része alatt állanak. A biztosításnál ezen korülniény szinten figyelembe veendő ; inert nz egyik lulösszc­gig biztosítóit rész. a másik biztosított rész előnyére sohasem szolgál. Felveendő tehát az eléghető részeknél minden egyes tárgy uj ér­tékében, melyből az avulási összeg szintén lev unandó. Ma a biztosítás akkép kellő figyelemmel s méltó pedanleriával eszközöltetik: a káro­sult nyugodt lehel, inert karja incgtérilelik s a szokásos levonásnak ezúttal tér nem cn­gedtetik. Igaz . bogy a biztosítás örvendetesen bódít tért. de az is igaz, hogy legtöbben a biztosítás bevallásánál csak a biztosítási ösz­szeg folott gondolkodván, kevés gondot fordí­tanak a Mondottakra, azért történnek a társu­latok részéről a legtöbb visszaélések, a ká­rosodottak részéről pedig nz élénk panaszok. - .'/• Igy jött létre a veszprémi, a b.-csabai a utóbb a székesfehérvári vándorgyűlés. Kz utóbbi vándor­gyűlésen az alulirt egylet az ans. iparos ifjúsági szövetkezet \ ezeregy letévé incgv álasztatv án. határo­zatba ment, Imgy a legközelebbi arankákiáüitáaaal egvbekapcMili váadergyfitéa Debrecseaben, az 1881. évben fog megtartatni. K balántzat él vénv esitese czéljáliól van sze­rencsénk a tcslvéregylclet es ipartársulatot értesíteni, bogy a IV-ik aras. iparos ifjúsági vándor­gyűlés I. év. augusztus bo üíO-ik napján, llebre­ez.enben a városháza nagy tanácstermében fog ineg­tartatni, melv re ezennel megliivasiinkal lessy.ük. .1 éebeeezcni iparos ifjúság önképző és be­tegségéig &ő egylete következő felkicást intézett a hazai iparos ifjntági egyletekhez cs ipartáetnlatokhoz: Felhi vás! A hasai iparos ifjúsági egv lelek az 1879-dik évben Szegeden tartott orsz. értekezletben tudvale­vőleg hatáio/.alilag kimoudollák. bogy jövőben test­véries összeköttetésben óhajtanak egymással ( ; lni; bog} a jogokat melyekkel rendelkeznek, • a ked­vezményeket, egymásközi kölcsönös testvérien asi­vcsséggcl kívánják megosztani, e ezelbol clliatá­ro/.iatott. begy a lobbi kasai kasonczéla egyletek színién testvéries egyesülésié hivatalok fel. Az ezen értekezletben bozolt egyéb fontos ha­tározatokon kivül legnagyobb figyelmet erdemei az. hogy az érintett szövetkezéssel kapcsolatban, az ipa­ros ifjúság s/.cllriui művelődésének éa fejlődésének előmozdítására időközönként „váudorgj ülések•• tartása a ezzel egyidejűleg „munka kiállítás" rendezése ia elhatároztatott. A vándorgvülés napirendjére kitűzendő, s Bét­léri Mór ur állal a rezéregy lettel egyakaratnlag ki­dolgozott, egv lelünk válas/lmánv a állal lényegében elfogadott tárgyakai a következőkben közöljük: I ) Megalakulás éa elnöki megnyitó. tí) Jelentés a vesére gy le! kei evi működéséről, tekintettel az előbbi vándorgyűlések aatárazataiaafc én én) esilésére. ti) .leienlés a léie/ai iparos iljusági egy leiek­ről . | statis/.tikai felsorolás) tekintettel veszprémi váiuliM'gy ülés lila tapasztalt gyarapodásra. •1) Az iparos-iljusági egyletek terjesztésére llézve a csabai vándorgyűlés által kidolgozott prog­i a ni in ( ; rv eny csitése érdekében teendő ujabb intézke­dések, és chez képesi: 5) A szövetkezeti kapocs szorosabb megbatá­rozasa. esetleg egy állandó központ létesítése. t») Ks/.meesere az. iparos iljusági egyletek, esetleg segélye/.ési pénztárak egyesítése, illetőleg központosítása erdekében. 7) Az iparim v íny módosítása tárgyában a nagy mell. földül, ipar és kercsk. miniszteriem által tartod cni|uetek ele az iparos segédekre vonatkozó­lag] beterjeszteti kérdőpontok tárgyalása (szükség esetén a lanottcsokra vonalkázó kérdő pontok meg­beszélése ). 8) E határozatok érvényesítésének módja. íl) A legközelebbi vándorgyűlés idejének és belyéiiek meghatározása éa megállapítása annak, bogy u legközelebbi vándorgyűléssel egyetemben rendez­lessek-e iiiunkakiállilás is? 10) Javaslat, a székesfehérvári vándorgyűlésen nicgállapitott n betegségéi j'ezési szervezer' módosí­tására nézve. 11) Netalani szabályszerűen bejelenteti indit­v any ok. Kzen poniozaiok mindegyikére nézve részletes javaslatok lesznek előterjesztve, melyek indokolását és előadásai áltálnak felkért egyének teljesitendik. Felkérjük a lestvcrcgy letel és ipartár­salától e vándorgyűlés támogatására éa az azon való képviseltetekére. A v ándorgv ülésen való rész­DALOK. M a i teli lio^:­I. „lili't'suUul két szented világát //•/ a napba uézesz lalnnrőu." Mert fogadtam én e bobs tanácsot Egykor plj nevetve s kétkedőn!} Belenéztem tündöklő szentedit Ét szememnek fénye elveszett S mégsem átkozálak er te lányka Sőt od adtam ego szivemet. II. Csapongó a vaknak álma Lelke gyorsan tova röppen Hej! de az én lelkem folyton Ott mulat a te körödben. Álmodozom — hiszen nálam ligy mély álom nap és éjjel — Téged tartlak átölelve S csétkolgatlak néma kéjjel. I.antav <i\i'*r."t. A MAGYAR TENGERPARTON.*) — Iii aapkfcmWt — Nem megragadóan nagyszerű kép-e az, mikor a nap bíborvörös suparai a hegy ormát aranyozzak be, és a viz szánén siklik végájjj a búcsúzó napsugár r! . . . •) Mikorra l:i|»ink batikjaja lols/úrail . nyon.] il.. Van S*e IIIIIIK'I polgir i'rkrzik < tinjro-lin. ma^y:ir tes|vi'-i,-iL MeM knrjjhi. ViaaoMaaűk < I.H.UI dalárdi junius b.ivi Utoga­MaM V-t »Ualoinmal murikalársunk li^yelnn'-ből kö/.idjiik e kin Urctít. Sícrk. Hamuivá álltain a fiumei kikötőben. »Neki tartam keblemet a tengeri brisc«-nck! A nyu­govóra térő nap sugara vonta be a hajuk arbo­czait, a négy ezer cs négyszáznégyvennégy lab magas Nfcmte-Maggiore-t és Adria tükörére vont arany sávot! Mögöttünk a »Riva Szapary« vonul, jobbra a »Piazza Zichy«-n állanak a gyönyörű Lloyd epületek, ott horgonyoznak a kereske­delmi hajók, hagyjak el az utazók a partot! A tengerre dói a paloták sora éj húzódik derékszög alatt a védgátig! A ColossáÜs vitor­láshajókat, a kedves kis »I)cli«-t, a »Munkács»-ot, az apro, szazával úszó barkákat, a j)iczi sando­linokat, boákat ingatja a kékeszöld szinu tenger hulláma! Künn a hullamloiön kivid, a nyilt ten­geren nagy erővel zúdul az Adria arja a szikla­tömbökhöz és óriási hullámokkal csapódik vissza. Ycglia szigetet öleli a ketté ágazó tenger! Gőzösünk végik szelte a »Canale lfalteaapo«-t a S. Mereo előtt haladtunk a vóosi öbölbe. Itt a Kies Porto-K.ee világító tornyával, amott az en miniatűré Genua: a kis Bttccaril A hegycsúcsról »Starigrad« a Zrínyiek és Frangepánok hajdani fészke uralja a vidéket. Kigyoalakban tekerödzik az országút fol a hegyre. Ezen siettek a var urai Bécs felé; kegyelemért indultak I. Lipót császár színe elé. A »Bora« a tengerbe sodorja a fogatot, a hullám csapódik össze fölöttük! . . . Nag>- nehezen megmentik életüket, de a császár kegyelméről lekéstek. Hagyjuk el a hajdani nagyság vázslas.it, forduljunk l'reluca felé. Babér és olajfaerdön, rózsafalugasokon ke­resztül a szobrokkal ékesített villa Peppina előtt visz utunk —- Voloscán fiumeiek nyaralóján ke­resztül — Abbazzia felé! Abbazzia az osztrák: Nizza! . . . Itt hanyatlik le a Chorinsky gróf páratlan szépségű parkja a tengerre. A kastély előtt a | tisztáson állapodtunk meg; csacska csermely s zalad le s egyesül: Adriával! Hiába hajlik re a az óriási levelű magnólia, susogó cyprus, palinak hiába intik maradásra. Előtted terül el a quar­neroi öböl egész szélességében, olt latod Fiumét, fönn a hegycsúcson: Terrassattot, hajdan a Zrí­nyiek, most a Nucent báró birtokát. l)h szíves olvasóm ennél nagyszerűbb kepei a festő sem vethetne vásznára! . . . Gyöngyszemekként övezik a tengert a nagy telepek. Prelucában a nagy kőbányát , odább a torpedó és vegyi szerel; gyárai leled: S vájjon hova induljunk előbb?! A fiumei dohánygyárba-e hol háromezer leányka sodorja a szivart, a leg­olcsobbaktol a legfinomabb »upman flor«-ig, vágja, csomagolja a dohányt? Avagy elvezesselek a Jellasich bán kapuján fol S. Luciáig?! Föl Teirasattoba, a bucsujárók helyére, hol egykoron a lovagok dárdákkal vív­tak a gyürüalaku porondon?! Lépjünk be a templomba gyönyörködhetünk- a művész festmé­nyein, a gyönyörű freskókon. A templom jobb­oldali hajójában sírboltok vannak. Ha elolvasod a kripta kövén e majd kikopott szokat: «•Ilic iacet Dus Nicolaus De Franchapanibus ugle Segne . . modrusie comes,« megtaláltad a dolog nyitját, tudod ki alussza ott édes almát ! . . . Föl a varba I Benne a nagy­becsű képtárt, a négy oszlopU, belső színét fe­kete fátyol bevonta: kápolnát, a var sötét bor­tönét, az érdekes pompejii leleteket, szobrokat szemlélheted! Eléd teszik a nagy vendégkönyvet, melybe az 1S77. év szeptember hava negyedik napján Rezső trónörökösünk, Majlath országbíró irta nevét! . . . Lenn a völgyben óriási kürtök nyúlnak ég felé. Hol a Fiumara nagy bujdosás után tor elő a hegy méhéből, ott all a hires fiumei papírgyár! S vájjon mit szóljunk arról a kis Triesztről, a kedves Fiúméról, a magyar korona gyöngyé­ről?! Minden izén az olasz lypus érzik meg, a modern építészet, a magyar kormány mindent elkövet vala a varos díszítésére. A tengerpart palotai egyszerűek és mégis igen szépek. A bel­város a gyönyörű corsón es nehany utcán kivül többnyire szúk, haioni-négv, emeletes hazak al­kotta: ulczak- és sikátorokból all! Az átellenes hazak árnyéka elü/i a roppant nagy hőséggel tűző nap sugarait. Középületei, templomai (kö­zöttük igen szép a San Yito temploma) iskolai epületei, színháza valóban meglepő szépek ! Kávéházában a: »L'Osservatore Triestino« »La Bilanczia« »Studio e Lavoro« »Fanfulla« »II diritto« »La république franSais« mellett ott leljük a: »Pcsti Napló«-t, »Hon«-t, »Kgyeter­tés«-t és • Borsszem Jankó«t! . . . Gyermekek nagy sebesseggel toljak a sa­torfodle pici kocsit; egyik oldal.ira a magyar nemzeti szinu, másikra pedig Fiume varos színeit jelző: kék narancssárga és sötét vörös szinu lo­bogót tűzték! Nagy lelkesedéssel kínálgatják a »hüsitö«-t eles sivítással hangoztatva: »II sor­bitlo!« »II sorbitto!« . . . Kisebb piaczain a deli gyümölcs: narancs, czitrotn, datolya, fuge potom áron szerezhető. Az árusításnál az »uns« meg »duo soldi« csak­nem ritkábban hangzik az »egy« meg »két kraj­czáro szavaknál! A halpiacz tarkaságáról, az ott sürgő-forgó alakok érdekességéről a mi tollúnk biz nehezen tud beszámolni; hü képet tárna a szíves olvasó elé a velünk volt ifjú művésznö­vendék: Kriesch Aladár rajzvázlata 1 Es ebben a kedves varosban, melynek la­kói imént oly szives, megindító vendégszeretet­ben részeltették magyar testvéreiket, a magyar szellem lakik! A »Piazza Ürményi«-n álló ma­gyar állami népiskolában, a zsönge olasz anya­nyelvű iskolás gyermek majd sírásra fakadt, midőn azt kérdeztük tőle, vájj KI ö nem hor­35

Next

/
Thumbnails
Contents