Pápai Lapok. 8. évfolyam, 1881

1881-07-17

Városi közgyűlés 1881. július 16-án. Woita József polgármester a gyűlést meg­nyitván, felolvastatta az elóző ülés jegyzökönyvét, mely tudomásul vétetett. *• * A jegyzőkönyv hitelesítésére Baráth Fe­rencz, Horváth Károly, Dr. Lőwy László, La­zányi Béla, és Saáry Lajos képviselők nevez­tettek ki. Jelenti polgármester, hogy méntelepül vá­rosunk csak akkor fog jövőre kijelöltetni, ha ingyen szállást bocsát a város rendelkezésre, — Lőwy Adolf megajánlván, hogy a fedezés után szedni szokott istállópénzért kész helyiséget fel­ajánlani, tehát a méntelep biztosítva van. A polgármesteri évi jelentés beterjesztetvén, előbb a »Papai Lapok«-ban közzététetni rendel­tetett, és csak azután fog tárgyalás alá bocsát­tatni. A kilépendő városi képviselők helyett ujak választására a választási névjegyzék egybeállí­tására küldöttség alakitatott, melynek tagjai: Blum Mór, Horner Albert, Horváth Lajos, La­zányi Béla, Lukonits Pál, Lőwy Mór, Kovács István, Pókay Antal és Ürmös József. Hankóczy Kdének a városunkban Ill-dik gyógyszertár fekdlithatása iránti kérvénye tár­gyaltatván, az egészségügyi bizottság véleménye alapján a város a felállítás ellen tiltakozik. A megyei törvényhatóságnak a város f. évi költségvetését helyben hagyó határozata tudo­másul vételik, s adott utasításait ak elég tétetni rendeltetik. Az 1K71). cs 1880-ik évi városi számadások a számvizsgáló bizottság véleménye szerint he­lyesnek találtatvan, közszemlére kitétetni ren­deltettek. S egyszersmind hatarozatkép kimon­datott, hogy az egy éven tuli kamat hátralékok perutján behajtandok. Olvastatott a tanács előterjesztése, miszerint az izraeliták részére a közös temetőül fentartott területből egy rész egyelőre jelöltessék ki, a mit azután a szükséghez képest növelni lehet. — K kérdés hosszabb vitára adott alkalmat, melyben Dr. Steiner József , Barath Fcrencz, Dr. Lőwy László, Lazányi Bela, Saary Lajos, Horváth La­jos, Antal Gabor cs Szvoboda Yenczel vettek részt, mely utan Szvoboda Venczclnek azon in­dítványa fogadtatott el, hogy az izraeliták ré­szére a lélekszámnak megfelelő terület most egészben adassék ki, a többi rész pedig a többi lakosság számára tartassék fenn, és a hasznalatba vétel előtti jövedelme közös temetői-alapként kezeltessék. Magvassy Pálnak a közgyűlés határozata ellen beterjesztett felebbezése a törvényhatóság­hoz felterjesztetni rendeltetik. A képzőművészeti társulat albumjai, me­lyeket 5 évről tagilletmény fejében a varos ka­pott, az állandó választmány javaslatára a szín­házi sorsjátékhoz nyeremény tárgyul felajanl­tattak. Morvay György a tapolcza gátjának rosz karban tartása és a tapolcza vizének kieresztese miatt a tanács által 100 frt. bírságra büntettet­vén, a közgyűlés tekintettel arra, hogy folyamodó «zur in, de este felé mintha neki is jobb kedve lett volua. .\ jó Ágnes mindig a dokim arczát nézegette, ba n borún arczczal jött ki a beteg szobából, el­nyomorodott, ha vidámabban nézett mint egv éhkor, az ó kedve ÍM a régi volt. Kgyszer aztán mégis bátorságot vett, hogv meg­kérdezze a doktor ural: voll nagy öröm mikor azt hallotta, hogy veszélyen kivül vau. hamar fel in gyó­gyulhat ha gondon ápolásban részesül, mert hát hiány van ebben a hol nincsen anya . . . Bizony ebben nagy a hiány mormolgató Ág­nes asszony - magam oreg vagyok már, nem tudom a beteg gyerek gagyogását meghallani, nem latok jól. kezeim is reszketnek, ha orvosnág kell neki. Öreg vagyok, hasznavehetetlen, a Birikc in tudja' látja a mindétig a (óörökyncéit könyörög apjának, mrrt hát ez olyan jól tudja ápolni én szép mesékkel altalja el. Mont is ott forgolódik a beleg körül, fóz neki, játszik vele. mrgin áldja érte a jó isten. Sokat in köszönhet a nemzeten ur neki ha egyetlen árvája fölgy ógy aj. Az udvaron kocái vár Marion orra, mely nem­sokára a városba fogja vinni. Mielőtt néhány napra eltávo-ik a kin gyógyuló betegtől, agyához ült. hogy egy darabig clbcnzélgea.seii vele. — Mit hozzak a vásárról Birikéui I — Játékot. — Mifélét? — Babát meg kis takaréktűzhelyt. — Hát még? — Baráuykát, muzsikát. — Hát még? — Azután — (•yórökyué mont jött be a kouy hálói egy tányér párolgó levennél, melyet a Birike számára készített. — A/.utan'' kérdé az apa tovább örömmel. — Hát egy - egy . . . egy — — Xo? — Hát egy egy kin . . . ma . . . inam . . . mamát — A levesen tányér vidáman küldé páráit a ma­gasba . . . Feljegy zik-e ott fenn az örömkönyektt in, nem ladoni, de ba igen, e napon egy angyalnak igen sok dolga leheteti. a gatot helyre állította, ha felebbezö az arok­részt is megcsináltatja a bírság elengedtetni határoztatott. Bécs, 1881. július 10-én. Rettentő afrikai forróság zsibbasztja tagjainkat, a 35 fokon meleg száműzi a tehetőseket a városból, akik a nyarat itt szándékozlak tölteni, a környezet­ben levő számtalan falvak bécsiekkel (elvék, a fő­urak és birtokosok jószágaikra vonulnak vissza, a múzsának akik a rezideuezia elevenségét nem kissé emelik, haza költöztek, hogy az évben élvezett gyö­nyörök után pihenjenek. S mégis ki venné észre, hogy Beesnek annyi lakója hiányzik?! A praler. Sladl­park, Volksgarten. Augarten hemzseg a néptől, én azt hinnők a lelkek száma szaporodott, különösen feltűnő e jelenség a vasárnapokon, de csodálhaljuk-e. hisz meg van itt minden, a mit a sziv én ész kivon­hat. Menjünk a Práterbe, már az odavezető utczaknn akad a közlekedés és az óriási néptömeg csakham 1 elárasztja e mulatóhelyet A práter ugyan nem nagy, de azért Pápa meg is vagy tízszer elférne benne. Három bejárata van. az első a lludolf knrouaheiczcg­hidhoz én a t'oiiimuiialbadhoz vezet, e híd korántsem éri cl a budapesti lánczhidat. dc a maga nemében művészies, jó fél óiát kell mennünk, míg átértünk, a Huna mindkét partján, kényelem tekintetéből csiga­lépcsők visznek fel a hidra e hid a Huna szabályzása alkalmával Ion építve, már ott díszelgett én alatta még nem volt víz és csak ktúlibb ásatott alája az uj Huna medre. A commuualbad felülmúl hallomás szerint minden európai füidoi. mint egy 300 méter hosszú és ti5 meler széles, kevesebb bizonyai a nem. legfeljebb több. Az épület részint fa. részint tégla al­kotmány és a bemenetnél roppant vendéglőiéi cm fo­gad. Külön szak vau a Iciliak, kiilou a uok számára, mindegyikben fürdőhely nem úszóknak 4 duschsal. léhát összesen 4 fuidohely. 8 dum hsai mikben lt»00-an férnek el. továbbá fürdokabinck (000 számára) én az uszoda kél Itaroinczn TTtoméra , lehal egyszerre mintegy ötezren fürödhetnek még pedig a legnagyobb kényelemmel, az uszoda közepén fas/.iget van pihe­nőül az Úszóknak, oldalvást Iramhiiliuok és a leg­szorgosabb elővigyázat minden baj ellen, nehogy valaki a Ki méter mely mederbe vészen. Hátsó oldalán gőz­gép vau. mely a fürdőruhákat önmaga mossa, .szárítja n még airól is vau gondoskodva, hogy a fürdőben a ntajer hegyi források fris üde vizet élvezhessék, mi­után a vízvezeték még ide is elhúzódik. A második bejárat a Wiirstlpratcrl illeti, j|| ta­láljuk fel az igazi bécsi typtist. Azonnal a grand pauarama (üuik elibenk. majd a számtalan faépület mikbe búvárokat, (orpekel, kétfejű gyeimeket, ana­tómiai praeparatumokat, optikai-tüneményeket muto­gatnak, másutt v illamozuak, balba és majomsziuház. egyik helyen a világhírű Billióid gy oumrresccliojál, másik hódéban az in<|iiisiiio tortúráit. ab—agrnfal tüntetik elibenk. itt komédiások produkáljak magukat, ott lövöldöznek, ezekkel vendéglők váltakoznak nagy mennyiségben egyikbea trombitások, másikban hege­dűsök, harmadikban mind kelten játszanak s az ide­gen e zajba könnyen beleszédül; meg színházin vau még pedig kitiné erőkkel, hal meg a számtalan kü­lönféle alakú es szerkezetű lliiigel.piel s mind ez néppel tömve. Oldalvast loppaul gyeprélcgek. almi talán húszezer gyeimck játszik i ; s hevei a tűben szü leik es cselédek felügyelete alatt, itt iizsonáznak és vacsorálnak. Tovább haladva az óriási roluuda csil­logó kupolájával terül el előttünk, körülölte ültei vé­ny ékkel még most is a legjobb kaiban vau. mig lob­balra egy szörnyű hosszú derékszöget képező épület koli le a figyelmet, mely a világkiállítás alkalmával a gépészeti szakot ( Maschinenhalle) képezte én je­lenleg a becsi kereskedőknek a hajók közelsége miatt raktárul szolgál. A Huna hajóival es a parton levő számtalan rakláiral meg vasutakkal elfeledteti velünk, hogy oly messze vagyunk, egyébiránt már itt is több 3—4 emeletes házak emelkednek s nrm lelik bele 540 ev, már egy városiészt fog képezni, hisz neve ( Houaiisladt ) már meg is vau adva. A harmadik bemenet az 111 ipratei nek szolgál, a kocsiút a lovas cs gyalogjárdáktól fasor által van különítve, jobbia a császári kert rácsozattal közepén a nyaraló, továbbá a Cuatatautiu halom a hires Sacher vendéglővel, mely a legkellemesebb, de egyszersmind a legdrágább mulatóhely.k egyike, köröskörül a leg­szebb sétányok nyöny01 kódtetik a szemet. Jobbról egy bekeríteti patkot az aijiiarium követi, melyben a legritkább es legszebb hüllőkéi és halakat láthatjuk és most lantinak elibenk a három világhírű páratlan kávéház, jóllehet kávét ilt nem is igen isznak. Mind­egyiknek meg van keltje, az elsőnél ben a teremben a híres compaiiisla Kialzl zeneigazgató kara. künn •Lipót fobeic/.eg'•' kalonazenéje mulattatja a vendé­geket. A másodiknál a kert el vau különítve, az egyik részben katonazene, a másikban Paradi Tiva­dar czigányzenéje játszik és ide gyűlnek a Bécsben levő magyarok A harmadik nagyság, fény, pompa, szóval mindenben felülmúl mindent ami csak a pra­terheu látható. A roppant nagy kertet !í IOOO gazlang világítja, folyton ket katoiiabauda zenél egymást nem háborgatva és zavarva, hullámzik ilt a nép és estve az egész tündérkerthez hasonlít. Ba belül! Legnagy­szerűbb a nagy terem, mely Bécs legszebb termeivel milyenek a Sofiensaal , Musikvereinssaal. kiállja a versenyI, köröskörül páholyokkal, gyönyörű lusteiék­kel, a színpadi emelvényen csupán nőkből álló zene­kar mulattat, mindenütt nagyszerű faragványok én arabeszkek ; jobbról az ügynevezett indiai kávéházba jutunk, mely keleti fény én pompával van berendezve, itl minden selyem én bársony, aranyozva és ezüsttel bevonva, a gáz mágikus fény nyel borítja az egészei. Innen mintegy 5 percnyi távolságra van a magyar csárda, a hrtvcnháiinas kiállításnak maradványa, lép­cső vezet föl, a szabadban czigány ok biizzák, az épület félig fa, félig kő cs náddal fedve, ahol még a szükséges góljafészek golyaljakkal sem hiányzik, ide cnak magyarok szoknak járni, de nem a zene vagy talán a hely szépsége miatt. hanem a kitűnően ké­szített pörkölt végett. Mert egy harmadik kávéháznak nem igen akad párja, és ép e bélen birtokosa illető­leg bérlője (mert a práter a császár tulajdona) Rn­nacher harmadfelszázezer forintért adta el egy an­golnak. Utunkat félóráig egyenes irányban folytatva Freudenauba érünk, itt történnek a nevezetes lófutta­tások, melyeknél a császári család különösen a csá­szárné majd mindig jelen van. e versenytéren nyerte grót Ksterházy Móricz lova a pályadijat, e helytől nem messze nagy térség terül el a kocsiverseny szá­mára. A sok liget és berek, sűrűség, síkság, domb mindmegannyi változatos képet uyujt és e három fő­bejárat daczára az egyes részek egymással közvet­len érintkezésben vannak. Az uri prater kocsiutja egész hosszában a bemeneltol a lóverseny lei ig a leg­elegánsabb hiútokkal vau vasárnapon ellepve, az u( közepén lovas és gyalogpolicisták állanak, jobbról be balról kihaladnak a hintók, mert az ezrek sokasága miatt robogásról szó sem lehet. A Stadtpark szinten kellemes, természetesen a Piátcrhez nem hasonlítható látványt nyújt, de Bavidnvics „A fehérrózsa" filmi novellájában ezl oly sikerült természet üséggel festé le, hogy még tovább és bővebben leirni fölöslegesnek faltom. He hagyjuk most el Bécset. Pallas Athene fiai. Acsculap növendékei már az otthon gyönyöreit élvezik, terjesszük mi is szét szárnyainkat, városok és falvakon repülünk át. fenn a magas régiókban hirtelen megérezzük, hogy alant a földön otthonunk, az elkésett madár is hazatalált. Sftalz- Adolf. Szent­Radegund, július 12. 1881. Mai nap is sz'. Kadi guminak neveztetik azon már nagy hírnek örvendő hideg gyógyfürdő hely, hol patika és orvosság ( medicina ) nélkül betegek 01 vo­soltatnak és mégis gyógyulnak. Szt. Radegund Steierhau fekszik, (óaeztol dél­keleti irányban. • ugyan löác/.tól mintegy 35 kilo­méternyi távolságra. Szent Badegiindnak neveztetik azért, meit egyik Icgregény es« bb völgyében, lud kö­rülbelül 4 5 forrás csörgedez, még a f£-ik század elején néhány szerzetestárs Sz. Radegund szűz tisz­teletére egy kis lakapoluat emeli, a kápolna melle kis házikói, H itt laktak ok. A gyönyörű kies völgyben emelt kápolnában az üde források csörgcdczcsénck kisérele melleit végezték ájlatosságukat. Mi termé­szetesebb minthogy e kedves helyet a hegyi lakosok, sót később messze vidékektől egész körmenetek ke­resték fel s valóságos búcsújáró hely lyé nőtte ki ma­gát, mig az ajlaloskodo körmenetek szakadatlan sora igényié, hogy a kápolna kiuül élelmet s egyéb szük­ségleteket kiszolgáló vendéglők s magán házak épül­lek. Kz vetette meg Radegund községnek alapját. Kzután mindegyre népesebb és népesebb lett. míg végre is a kis kápolna helyébe IIÍHI-ik évben egy nagyobb templom, a inaig is jókarhati allo. * belülről fényesen díszített plébániai templom épült, a főoltáron Sz. Radegund szűz képével. S ma e hitközség oly nagy. hogy a lelkipásztori leendőket egy plébános s egy káplán teljesítik. Sz. Radegund ket részből all, az úgynevezett belső (darf) Radegund falu. s a külaó Radcguiidhól. Radegund faluban vau a plébánia, iskola, községi s egyéb hivatalok, iparosok, boltosok, vendéglők s a fürdői helyiség. Külső Radeguudbaii lakik a földmű­ves nép. ugy hogy órákig tartó utat tehetünk. • min­dig Radeguudbaii vagyunk. Minden birtokos birtoká­nak közepében lakik, s iunet van. hogy a radegiindi steier asszony szomszédjával soha sem pörlekedik, mert legföleóh vasárnap találkoznak midőn a ki­Icnczórai misére a hegyekből leereszkednek. He hát az iskola? Kigondolható, hogy jó sétát lehetnek a kis steier atyafiak. Kgy alkalommal azl kérdeztem egy sima aiczu öreg steier jodlertól „vájjon küldi-e gyermekeit isko­lába?-- azt feleli, amikor csak lehet,— de messze van mondom.' messze nincs, csak másfél órányira, feleli. He közlünk legyen mondva, bizony ezen a né­pen még is nagyon meglátszik, hogy messze lakik az iskolától. Hány év elmúlik, hogy Magyarországban, kü­lönösen a legutóbbi években alig terem egy két sz. Iván alma. s látjuk egész télen az emeletes oldalú kocsikat, jól megrakodva ma-chanszker almával, itt ám ennek a hazája. Az ugy nevezett külső Radegund távolról nézve erdőt mutat, a a benne itt ott mutat­kozó házak tán erdeszlakok ? sem nem érdi*, sem nem vadasa ház. Hanem ezek az egyes luldmivcsck lak­hazai, amazok pedig a gyümölcsfák végtelen soka­sága. Kivelelkep az idén itl nincs kilátás alniatcr­mésre, mert elmehetünk I > iíO la mellett, mig egyet találni, melyen mégis maradt néhány szem s ez a B telerak ra annyiban is nagy veszteség, a mennyiben bő termés alkalmával az alma nagy reszel kisajtolván, s az ekkép készült almalével . alma borral szokták magányos hajlékaikban a léi hosszú estékeit kedé­lyessé tenni és mcgióvidileiii. Belső Radeguudbaii mint említem, van a fürdő helyiség. Bizonyos távolságról nézve a legszebb schreie*! kénét nyújtja. Kgy hegyoldalban van elhe­lyezve. A fiiiiló vendegek elszálásolására van I» villa es 14 gyógyház (kiirhaiis), mindegyik több több lakosztálylyal. Van összesen 20 épületben 3(M> s né­hány fül dó vendég elbcly eyhetó. Minden villában és gvógyházban kiilou füidó van, ugy hogy a fürdő vendég saját szobájából néhány lépést tesz. s a fiirdö szobában vau. A villa és a gyógyház közölt az a különbség, hogv a villa fényesebb épület, benne drá­gább a laká<, de a szobák berendezése, és különösen pedig a fürdőszobák milyensége, egyikben ugy mint másikban a (vorschiifinek ) rendeletnek inegfclclöleg egy formák. A villák és gyógy házak kisebb nagyobb távol­ban vannak egymástól, körülbelül 3 — ti percziivi tá­volságnyira. Az egésznek parkszerű berendezése van, ugy hogy egyik villától vagy gyógyháztól a többiek­hez igen csinosan kezelt séta utakon, virágon kertek, tuja faaor, s angol kertszerü sétányokon eljutható Kihagyva a belső sétányokat, az ut kivezet a feny­vesbe, hol órákig tartó s mindenütt gondozott utakon haladhat a gyógy vendég, közben-kózben padok van­nak elhelyezve, s leginkább oly helyeken, honnan a kilátás kellemesen gyönyörködteti a pihenőket. A feny­vesben van vagy 25 forrás, mindegyike szabályozott kifolyással, én bizonyos névre megkeresztelve, a mim nevük a forrás fölött kis márvány lapon olvasható is. a források padokkal vannak körülvéve, a magukhoz frisitót vevő sétálók kényelmére. E fenyves a gyógy­fürdőt élvezők legkedvesebb helye, reggeli órákban itt látjuk az egész fürdői publikumot reggeli taBét­ben, hölgyeket ugy mini urakat kis tarisznyácskával nyakukban, melyben kiki ivó poharát viszi, • födet­len fővel járni, kelni, sietni, kit gyors kit pihenő lép­tekkel, a szerint a mint valaki sétájának kezdetén vagy végén van már. Mondottam födetlen fővel, s pe­dig egész nap, mert az köztudomású, hogy Radeguud­baii nem viselünk sem sipkái, sem kalapot, sem bár­miféle fejfödöt, a helyett vau esernyőnk én van nap­ernyőnk, ez már a kúrához tartozik. Van még a fenyvesnek egy nevezetes pontja, mely ponton egyébként az egész nap ninrfnndémzo. és senkit is csak egy szóra sem méltató ideges vagv gyomor bajtól sáppéskodó is megszólal, és ez a ra­degundi Be hé, mely 8—9 szótagot ád vissza. K pontot egy tábla jelzi . melyen e felirás olvasható K c h ó, mintegy figyelmeztetve a födetlen fejű am­bulánsokat, no próbáld meg ! Karsay Károly. •4580 45? 1881. l maios rovhi. Hirdetmény. A városi különféle számadások 1880-dik érról számvevoileg átvizsgáltatván . azok folyó hó 10-tól kezdve 15 napon át, vagyis folyó hó £t»-ig a pol­gármesteri hivatalnál közszemlére kitéve az adózó közönség által hivatalos órákban betekinthetok Pápán. 1881. évi július 9-én tartott lléaéból. A városi tanács. Ar r eresek. Jul. 10 én Tóth Sándor és neje S/.igelhy Ju­lianna ingatlanaira. Padragon. '41-en Kupnvir* József és neje ingatlanaira. K. Szörcsök. BS-áa Berzsenyi Dániel és neje Bereczky Terézia ingósá­gára. II Bödögén. — títi-áu Szikra Kercncz és nejt Padó Katalin ingatlanaira, \oszlop. Irodalom és művészet. — 1 i.össx<*•>;<>> 11 11,j llt'ti lap indult m*% • hóban , .Kőszeg Vidéke" e/mmol. — Felelő* s/erkes/i. Ktbie/ey Aladár. — Kiadó tulajdonos I.rilner Nándor. A mutat­vány szám tartalma e l»»^ siHoittos, mely a Up éróefceMégér* enged következtetni — Ar» r:;ész évrre 4 frl. — MojE.jolont ».\z Illeték «»igy«*i»­ői"t<'*K.« feajaíaalawi adói gyakorlati uimutatóji, a legtöbb törvények és siabéiyok alapján összeállítva, irta Popp György pénzügyi titkár és a gy. fehérvári illvtékki«/ahá«i hivatal fóoókr. Ára ->n kr. — Voltift.lt a 1 lóval tomtvéK*ok ki%­'lá>ában megjelenő ,,Viliglórú ittnáiok köaytliri-ból a 8-dil tüzelek - Kz „tiról Boécbényi Héla kileli utazását Imii., Itpéo, China, Tibet él Kran országokban" adja kreilrier liuszláv tol­lából. A oiö M — 32 tu/etbon ét NO művészi kivitidii ernlrt képpel jelenik meg. Kgy fűzel ára öli kr. <wi\í Kiír M t§ h i r ó. A papai állandó szinhaz részvény-társaság folyó juhus hé> 2J-cn szerdán delelőtt II órakoi a varosház Lrmcbcn rendkívüli közgyűlést tart. melyre a t. részvényesek, vagy azok megliatal­mazotíjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés táigyai lesznek a veszprémi kir. törvényszéknek a helyi lapbani hirdetésre —efftü választmányi tag választására — es azalapszabn­lyok zo-ik ij-anak kiegészítésére vonatkozó észre­vételei. Papa, július ló. 1881. Ivlssss I.á»-áeló elnök. — Boldogult Grof Esterházy Pálért az év­fordulasi gyászmise Papán, és az összes kegyúri templomokban f. hó 21-én tartatik. — Ajkay Imre ur 5 frtot és Bogyay Viu­cze ur 2 frtot voltak szívesek az állandó szin­haz felszerelési kolsségeirc ajaadekozni. — pápai oukenyles tűzoltó egylet rcszerul köszönet mellett hozatik köztudomásra K.J. ur­nák 3 frt 24 kr. adománya . a mely részere a bagatel birósagnal megítéltetett. — A színházi sorsjátékra szépen értés­nek a nyeremény tárgyak szerkesztőségünkhöz. i»»r mintegy 50 darab díszes én értékes tárgy küldetett be. — Jéivö számunkban közölni fogjuk az addig l ,f " érttesd adományokat az adakozók neveivel. - Sr.ff kcsztöségüiikhcn napi •nkint d. e. 10—10 óráig fo­gadtatnak el a küldemények. Reméljük, hogy kö­zönségünk annyira támogatni fogja a nemen exeK hogy a nyeremények száma 400 500-ra fel f*$ emelkedni, a mi a sorsolásnak nagy érdekeltséget es jövedelmet fog biztosítani. Városunkban gyakran jo forgalomra az alj*­nj tizen bankjegy, melyre a jó ench atyafiak rá il­lesztették „l'laty denset Zlaty' jelzőjüket.— A* ü> e " nek elfogadásától óvakodni kell. mert a közön*eg<« forgalomból az ily bankjegyek kizájvák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents