Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-05-26
iparosainkat, hogy a mit munkás kezeik mint kitűnőt létre hozni képesek küldjék el. vegyenek részt az országos munka versenyében, mert megvagyunk győződve, hogy fáradságuk jutalma győzelem, kitüntetés lészen. Ipartársulataink azon ügwiek melyet képviselnek legjobban fognak megfelelni, ha egy helyi bizottmányt választanak, minden utat előkészítenek arra, hogy a pápai munka minél tömegesebben jelenhessék meg a kiállítds csarnokában. Meglátjuk melyik ipartársulat fogja legmelegebben saját ügyét felkarolni tudni. E.-J hasonlóképen elvárnánk a városi képviselő testűiéitől, hogy ide vonatkozólag erkölcsi és ha kell anyagi támogatásba is részesítené városunk iparosait. — Apró tolvajok. Pár héttel ezelőtt említettük, hogy a rendőrségnek egy egész tolvaj consortiumot sikerült kézre keríteni, melynek minden tagja serdülő gyerkőcókből állott. De ezek alig kerültek ki a rendőrség kezei közül, s már is folytatták elvetemült mesterségüket, még pedig a 11 éves Varga Kati — Kaiser Dávidné zsebéből 1 ft 50 krárt f. hó 17-én ismét kilopott s ezen pénzen a í) éves Fülöp Gábor tolvajtársával meg osztozott. A rendőrség Varga Katit kellőleg megfenyítette, Fülöp Gábort pedig atyjával együtt a városból illetőségük helyére eltoloncoztatta. — Piacunk napról napra hanyatlik, hajdau virágzó gabona kereskedésünk volt, most a term.'ny forgalom évről, évre csökkenik. IIa ezen csökkenés okait kutatjuk a többek között azon szomorú okra is fogunk jutni, hogy a piacunkat látogatni szokott termelő közönség minden féle apróbb rajta elkövettetni szokott csalások miatt kerüli s inkább Kis-Cxelbe Győrbe vagy Csornára viszik gabonáját mint Pápára. Ennek természetesen azon szomorú következménye van, hogy mig más városok emelkednek, addig a pápai gabona kereskedés hanyatlásnak indult és mint fentebb jeleztük jó részben azon utálatos „geschaftelések" és mindenféle boszantó „prophit" csinálások miatt. Heti vásárok alkalmával a kapitányi hivatal a mindenféle furfangos fortélylyal „megrabalhierozott" gabona eladók panasza által van igénybe véve és őszintén megvalljuk, csodálkozunk városunk gabona kereskedői felett, hogy azon „gizomgáz" féle alkuszok és Isten tudja miféle „kuszok" rendszeres és botrányos üzérkedéseit, melj" épen leginkább üzletünket rontja és gabna kereskedőink kereskedői becsületét tönkre teszi, ki nem közösítik szolgálatokból, illetőleg a piacról el nem tiltják. Nem vagyunk Lengyelországban a hol a népet az efféle „spekulatió" martalékánaklehet tekinteni, hanem Magyarországon vagyunk a hol megszoktuk a becsületet és a hol a kereskedők féltékenyek a becsületre s igy az a mi Koloméjába vagy Szadogoróba transit, az Magyarországon nem járja, mert utóvégre is a magyar nép nem barom, a melyet büntetlenül nj űzni lehetne, s ezért csak gabona kereskedőink jó hírneve és becsülete fog eló'niozdítíani, ha piacunkról a szemtelen „überforthéilozokal" kiirtandják. \\y nevezetesség a többek között valami H .... A. uevüsuhaiic, ki alkusz szerepében szereti a 25 heh'elt a 21 számot irni, miről rendőri hivatalunk egyik magasztaló határozata kellőleg tanúskodik. Ezen egyént már több ízben bepanaszolták a rászedett falusiak mig végre csalása bebizonyítva lőn. A meddig ilyen üzleti „kapacitások" fognak a pápai piacon graszszálni addig piacunk élénkségéről szó sem lehet. — Elveszett pénz. F. hó 18-án Böhm Mátyás helybeli mészáros Móricz fiái 100 forinttal egj' közel .fekvő helj'ségbo küldé, útközben a fiu egy házhoz betért s onnan távozva, midőn városunk rozzant állapotában levő és szűk helyiségben bővelkedő vágó hídjához ért volna észre vette, a pénz hiánj"át. Nagy volt ugyan a keresés, de sajnos, hogy minden fáradozások dacára is a kendőbe kötött 100-as bankó nem került meg. — A hőség áldozata. A mult bét egyik napján midőn gazdáink epedve várták a borzasztó hőség közepette az áldást hozó esőt Lakról egyik közeli faluba valaki egj' pompás és rendkívül szép bornyut hajtott, mely bornyu 50 forinton lőn eladva. A hajcsár nem kis rémületére a drága állatja roppant hőségben megfúlt, s igy rémülve leverten lehet mondani kétségbe esett állapotban ment vissza uraságához jelentést teendő a szomorú eseméiijTÚI. Az uraság szó nélkül át nyujtá a kimúlt állat áráéit kapott 50 forintos bankót a szegénj" hajcsárnak azon rendelettel, hogy vigye vissza ezen összeget a vevőnek. Ez i? olyan tett, mely az illető uri ember nemes .és méltányos gondolkozását a legszebb szinben tárja elénk. — A müveit társadalom egyik sarkalatos törvénye, más ember jogainak tiszteletben tartása, ugy látszik, hogy Pápa városában nagyon gyakran az ellenkezőről kell szomorú meggyőződést szerezni és sok tekintetben egj'esek eljárása arra muta mintha a világ csak egyes egj T edül az ő szent személyükért let volna teremtve, mert ember társaik jogaival vajmi keveset látszanak törődni. A felett, hogy a faluról bejönui szokott parasz emberek kivel sem törődve utat, járdát occupalni szoktak nec esudálkozunk, hiszen a falusiak ritkán ismerik azon egyszerű a keresztyén világ alapját képező mondat értelmét: a mit ncr kívánsz magadnak ne tedd azt embertársadnak, hanem, hog városunkban , hol mégis műveltséget feltételezhet az ember Kokan ezen törvényt nem akarják elismerni olyas valami mir a rendőrségnek kötelessége volna az illetőket figyelmezteti) Nem is akarunk arról szóllani, hogy milyen helytelen dolog as hogy némely szük járdát itt, ott, „el ü I ni" szoktak, mei hát az utczán ülés gusztus dolga, hanem az mégis csak bos'szantt ha a járdán menő egyik boltnál egy kiálló nagy vaskapocsb kénytelen ütközni, egy másik üzlet elött fityegő nadrág alti veretik le kalapja vagy pláne némely borbély üzletnek a szél áltí mozgázba hozott réztánj r éra által nyer a mit sem gyanító eg jókora „nyaklevest" stb. ezek olyan dolgok a melyek arra mu tatnak, hogy az illető üzlet tulajdonosok a közlekedő közönség gel mitsem törődnek s alkalmasint azon hitben élnek, hogy a ilyen kellemetlen figyelmeztetések üzletök előnj'érc válik. Eze tűrhetetlen vissza élések megszüntetésére a közönség érdekébe ismételten felhívjuk a kapitány ur figyelmét. — Utcai múzsák. Ugylátszik, hogy Olasz- és Csehoi szág összes vándor művésze hírét vette a pápai sziuház clhani vaztatásának s megtudták, hogy mű élvező publicumunk ez idé Tália papjaiuak áldozatokat nem hozhat s ezért egész csapatba keresik fel művészetökkel városunkat. Nem múlik el nap, hog városunkat az utcáu működni szerető különbféle művészek f< ne keresnék; „nagy verkli" „kitanított eb", „táncoló majom 1 „hárfázó cseh szüzek", mind eljöttek ők, hogy közönségünki gyakran fület sértő külföldi zenéjökkel civilisalják s alkalmasint j üzletet csinálnak városunkban, mert ellenkező esetben aligha le Egyletek és intézetek. — A Lövész-egylet új elnöke. A helybeli Lövészegylet f. hó 18-én megtartott közgyűlése által kijelölt küldöttség tudatja az egylet tagjaival, hogy ifj. gróf ESTERHÁZY MÓRIC úr ő méltósága az elnökséget elfogadni méltóztatott.— A főlövészmester. — Meghívás* A pápai „Lövész-egylet" f. 1878. évi május 30-án, vagy is áldozó csütörtökön, saját lövölde helyiségében Cseresnyés Károly zenekara közreműködése mellet az évi dij- és díszlövészet s tavaszi mulatsággal egybekötött zártkörű megnyitását tartja. A lövészet, — még pedig tetszés szerint: szabadkézből vagy kötötten (melyben a nem tagok, s a Hobert-féle és szoba puskákkal a hölgyek is részt veéndenek) d. u. 2 órakor, a táncmulatság pedig 5-kor veszi kezdetét. A dijlövészetben a legmélyebb lövés egy arannyal, a, legtöbb körlövés pedig egy ezüst tallérral fog az egylet által jutalmaztatni. Étel- és italnemüekröl s élvezetes mulatságokról most és az egész évad folyamán kellőkép gondoskodva leend, hogy az annyira korszerű egylet célja iránt a t. közönség nemes érdeklődését lehetőleg felkelteni sikerülhessen. —• Szabadjon azért a n. é. helybeli és vidéki, s a tagok által is szabadon meghívható vendégek becses pártfogását bizton reménylenünk. A közönség kényelinesb kimenetele végett bér-kocsik a „Griff''-fogadó előtt és a sétatérnél jutányos árért fognak rendelkezésére állni. Belépti-díja zene fizetése céljából 20 kr. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély legközelebbi vasárnap tárta tik" 4 meg. —• Uszodánk mint halljuk már f. évi július 1-én nyittatni. megfog Lotto- és sorsjegy. jyiáj us S2-iid prágai lottó számolc 61, 55, 81, 58. xiiájvts So-ilii Tbécsi lottó számolt. 4, 20, 86, 56, 47. Felelösszerkesztö : Ssikszay István. »Ina ezen művészi vándorlás képzelhető. Nem lenne helyes ilog ha az ily idegen csavargókat városunkból a hol a kólul ás tilos kitiltanólc ? Bpesten és Bécsben a verkli privilegiun int a koldulás egyik neme rég bevan szüntetve s igy Pápái nélkülözhetnénk a külföldi ingyen élők ezen mesterségét. -— Egy éjji botrány szerző, A mult hét egyik éjjeli egy helybeli kir. hivatal dijnuka, miután tele itta volt magát Í utcán idétlen kurjongatásokat és egyéb kihágásokat, tett ső iggcl midőn a cselédség a tapoleára vízért ment oly botrányoi lenetet idézett elő, melyet leirni tiltja a szemérem, nem tudjul íljon a rendőrség megfeuyitette-c ezen egyént, hanem figyeleztetjúk az illetőt: hogy jövőre az efféle vadságokat kerülje ert ellenkező esetben kénj'szerítve lennénk előljáró hivatala tteire különösen is figyelmeztetni. Ezen uri ember tudhatná igy városban él: nem pedig valahol az erdélyi mócok között — Veszedelmes ital. Mák Pál kecskeméti származás 5 útdorló iparos segéd folyó hó 14-ikén a vcszprém pápai uto ákó hel> r ségénél két uti társra akadt, kik magokat mint ván )rlókat bemutatván, hozzá szegődtek. A két idegen felette ha itságos beszéd közben kisérte a mitsem gyanító iparos segéde midőn Jákó falvától meglehetős távolságban az ugj'nevezel .riföldi pusztához értek, fáradságot színlelve egy kis pihen ríását indítványozták , mi celbol az ut mellett levő egj ? il , alatt le is telepedtek. Pihenő közben az egyik idegen ku csőt vett elő s udvariasan megkínálta a jóhiszemű Mák Pa t. Ez az erősítő italnak vélt kotyvalékból vándorló legénybe iéltó adagot vett be mire fejét kábultnak érezvén csak hama [aludt. Ez után a két csavargó a szerencsétlent a közel fekv yires erdőbe cipelte s itten minden ruházatától megfosztva fekv agyta. A legénj' csak másnap d. e. ébredt fel s vette észr orzasztó állapotát, sirva vánszorgott a közel fekvő helységbe ol természetesen a két kapca belj'árról mitsem tudtak. A sze íiicsétlcn Pápára bejött és jelentést tett, azt állítja, hogy a gyík vándorló valami 34 éves magát pincérnek, a másik pedi lintegy 30 éves s magát, mészáros legénynek nevezé. A ren őrségnek ez ideig nem sikerült a tettesek nyomába jutni. — Ismét öngyilkosság. Kovács János cserepes inesli mber ki szorgalma által meglehetős A*agyoní szerzett már hu amosbb idő óta az elme betegség bizonj'os nemében szenvedet Ikalmasint ilyen roham érhette f. hó 20-án midőn kora regg : órakor ágj r ából felkelve a padláson életének kötél által vete éget. A szerencsétlent 13 éves fia vette észre s hozta le áziak rémületére. Nőt és két gyermeket hagyott hátra. — T Vághó Ignác. A kézműipar minden civilizá linden intelligens népnél méltánylásban, tiszteletben részesül, művelt, az intelligens ember a kézművest tiszteli s érdemei ehetségét elismeri. Nem felvilágosodott századunk kizárúlágt ézete ez, hanem ez volt a műveltség classicus népének a he éneknek is a nézete. Sokrates naponként betért az egj'szei sizmadiához az athéni Simonhoz s evvel az állam ügyeir . tudományos kérdések és egyéb közérdekű dolgokról bcszé retni szokott; és a mit a nagy bölcsész ily alkalommal előadót i mit az egj'szerü iparossal közölt volt, azt Simon feljegyez ezen jegyzetek képezik a 33. Sokrates-féle dialógokat, me yek még mai napság is a bölcsészet egyik sarkalatos alapkt eit képezik. A híres Peri kies, tanácsért gyakran fordultaké? nűipara után élő egyszerű Simonhoz s a mühclj'ben nyert fe 'ilágosítások a nagy államférftura, az athacui kormány vez< niberének intézkedéseire döntő befolyást gyakoroltak. Es ehlu lasonló eseteket látunk felvilágosodott korszakunkban is, me jsetek tanúságot (esznek arról, hogy a muuka, az ésszel, a je emme! szép harmonikus öszhangzatban megtérvén, fellelhető iiűhelybcn ép úgy, mint az cgj'etcm tanszékén vagj' az ország gyűlések padjain. A küzdelem, melyet a társadalom különböi isztáljához tartozó tagja harcolni kénytelen: egyenetlen. Hiszi i meddig a születés-nyerte előnynyel biró ember kevés farai iága mellett is elérheti azon polcot, melj-en reá polgártársai 1 ryelme felgerjesztetik, addig a szegénysorsú embernek' óriá nuukásságot és erőfeszítést kell kifejtenie, hogj r csak odáig elvergődhessek a hová más szerencsés halandó már a bölcsőbi íljutott volt. Es epen ezen — a termeszét által nagyo )ö lese n szabta — különbséget veszi, a művelt világ figy embe akkor, midőn valamely ember érdemeiről szólani akr ?JS valamint Perikies és Sokrates az egj'szerü kézművest becsli ;ék s benne a tehetséget, az észt, a jellemet tisztelni tudták lígj- tudjuk mi a tizenkilencedik század polgárai is tiszte azon polgártársainkat, akik noha a kézi munkára, mint kenj'e kereseti forrásra utalva vannak, de eszök és jellemök ál a haza, a társadalomnak szolgálatokat tesznek. — Az érdi kétszeres ott, hol az csak az arculat verejtékével szerezht meg és nemessé válik a munkás, nemtelenné a bíborban sz lelett, henyélő ember. Ily szempontból kell elhunyt polgártársu Vághó Ignatz életét és személyét megítélni, s ily szemponti ítélve, az elfogulatlan sziv nem tagadhatja meg azt, hogy Vág Ignácnak érdemei voltak; nem tagadhatja el, hogy azon érti mek, — melyeket ő egj'edül önnön magának köszönhet, — ej nyéken alapszanak ; erényeken, melj"ek egycsegj'edül szorgaln munkás kezeinek gj'ümölcsei voltak. Nem csekélység az, valaki fárasztó munkája melleit még időt és kedvet talál pi gártársainak javát előmozdíthatni; nem csekélj'ség az, ha v laki polgártársainak becsületét és szeretetét kitüntetés gy nánt, jutalom gyanáut a közjóért hozott áldozataiért kiérdeme tudja. Vághó Ignátz azok közé tartozott, a kik egyes egyei uemesítve lettek a munka által, s kitüntetve a közügy ter< buzgalmakért. Vághó Ignátz fáradhatatlan ember volt mindent mit magára vállalt, s ezen erélyének köszönheti hogy Pápa \ ros képviselőtestületének számos éven keresztül;tagja volt. M minden nyílt szívű ember, ugy ő is kiinondá véleményét s véért, nézeteiért, vagy a reá bízott ügyért harcolt, áldozt s az ügynek lankadatlan erővel megfelelni törekedett. Es mindjárt nem helj'eslené is az ember, az elhunytnak nézett azért nem tagadható meg tőle az, hogy kitartó szivóssság és m den haszonlesés nélkül járt el polgártársainak általa igazn tartott, érdekeiben. A mit Vágó Ignác polgártársaiért a tagosi viszályok lebonyolítása almaimakor tett — azt tőle mint érden elvitatni nem lehet, hiszen igazán mondható, hogy ezen ügj'be fáradozott legtöbbet, s ha népünk valamit nyert a hosszas tagosit perből, ugy ezt nagyrészt Vágó fáradságának köszönheti. Eg szerű, de tiszta ésszel józan gondolkozó és gydrs felfogású hefséggel meg áldott ember volt ő, s noha sziijleinek szegéi; sége miatt iskoláztatásban nem részesült, még is birt az int« gentiának egy bizonyos fokával, mely őt a mmdennapiass úavonala felé helyezte, a mi leginkább a politikai mozgalmak s képviselői választások alkalmakor tűnt ki. Ily alkalommal ő íint nép szónok hatásos és befolyásos szerepet vitt. Muukássága szó teljes értelmében határt nem ismerőnek nevezhető, s ezen íunkássága jutalmazva is lőn, mivel vállalatait szerencse kisérte. Jz képesítő. Őt, hogy családját tisztességesen fenntartani s gyertekeit iskoláztatni tudta. Munkás életéről tanúskodik, szépen ;ezelt és felszerelt szőlője is, valamint azon ma már diszlő iltetvénj", mely az Urdombon az ő terve és fáradtsága folytán étesüit. Mint városi képviselő, a legszorgalmatosabb képviselők :özé tartozott, s véleménj-ét mindig egész őszinteség és haározoítsággal adta elé s elvétől el nem engedte terítetni magát :oha sem. Vághó Ignácz Istenfélő buzgó katholikus volt, s a íitközségi ügyekben mint aut. képviselő tevékeny részt vett s t kath. iskolaszék tagja volt. Vághó Ignácz tetőtől talpig bejsületes ember volt, s igy halála polgártársaira, elvtársaira érzékeny veszteségnek tekinthető. Vághó Ignácz 1835. évi október 16-án született s midőn tevékeny életének a halál keze véget vetett csak 44 éves volt. Temetése f. hó 21-én nagy részvét {űzött ment végbe, neje öt kiskorú gyermeke és számos barátja uralja az elhunyt derék polgárt kinek életére a költő szavai llenek: „Arbeit ist des Bürgers Zierde. Segen ist der Mühe Preis. Ehrt den König seine Würde töhret uns der Hände Fleisz." Béke poraira! — A tanuló ifjúság majálisának alkalmával nem esz talán érdektelen felemlíteni, hogy a pápai tanuló ifjúság najálisaira nt. Liszkay úr „Pápai ev. reform, egyh. levéltára' uüvéből az első adatot 1730-ik év május 28-ról vesszük, a ho s arról a következőkép tétetik említés: „Almási András pro"essor megnyugtatja Borsos Mártont a pápai egyh. pénztárnoíát arról, hogy ez évre a tanuló ifjúság majálisára kiutalványozott ajándékot, felvette." E szerint akkor az egyház is támogatta az ifjúság majálisát, valószínűleg kevesebb adóság i; lett akkor csinálva a majális bőrére, mint napjainkban. Innen onnan tehát 150 éves jubileumot ülhet a pápai tanuló ifjúság noha kezdettől fogva a majális tartás nem maradt meg állandó szokásul, s csak is mint tudjuk, a legutóbbi években elevení tették fel azt halottaiból. Váljon az 1730-i volt-E tanuló ifjúság első majálisa, bizonyosan nem állíthatjuk, elébb is szokásba! lehetett az, mert a classicusokat híven forgató deákok szem könyen megakadhatott a római császárok által tartott maialese ken. Az első majális idejéig az első suplicatióhoz is nyerünl adatot, 1721. szept. 1-éti Bakó János pápai iskolai seniornal Csúzi József első, Xaszályi István második predicator, és Uj váiy András professor ajánló levelet adnak, hogj' az alföldö az iskola javára segélyt gyűjtsön. íme két szokás a pápai deá kok életéből, az egyik túl van a 150 éven, a másik pedig ol közel áíl már hozzá. Közli Kis Ernő. — Helyre igazítás. Mult számunkban, a városi iskola szék ülésének napja april 30-dik helyett 3-a lett közölve, NET különben a varrógép ára 75 frt. helyett 70 forinttal volt kitév mit ezennel helyre igazítunk. — Egy asszony megégése. A főiskolai ifjúság maja Hsán tegnap Ugod-vadkertbcn borzasztó szerencsétlenség történ ugyanis a|rendezőség az ünnepély emelése céljából mozsár lö völdözést rendelt el, minek teljesítésével Gergye Sándor papi tűzoltót bízta meg, ki mellett neje is segédkezett. Délelőtt 1 órakor a nő a lövés után rögtön töltéshez kezdett s a lőport ol szerencsétlenül öntötte a még izzó mozsárágj 7 uba, hogy az föl lobbanva arcát és hajzatát lángba borította ugj", hogy a körit lőtte levőknek nagy nehezen sikerült a test többi részét és ruházatot az elégéstől megmenteni. A sérülés oly sulj'os, hog gyógyulásához kevés areménj". — A pápai polgári kör f. hó 19-c'n tartott közgyii lésén az üresedésbe jött elnökségre Pakrócz Ferencz ur eddi« alelnök lőn egyhangúlag megválasztva, kinek helj"ére Vinkovic Antal ur alelnökké, választmányi taggá pedig Brader Sámuel i választatott meg.
