Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-05-19

SD letartóztatás rendes vizsgálati fogsággá fog átváltoztattatni. — Ez ideig minden aljas bűntényt vádlottak, Stampfl Gusztávra fognak a ki ha meg nem kerül, mint szökevény ezekben in efige el is lesze marasztalva. Városunkban Stampfl kellőleg ismert egyéniség volt, s igy — noha rendkívüli könyelmüségéről meg volt bár ki is győződve — nem hihető, hogy mind azt, mit az ő válára tolni Tschepenék igyekeznek, csakugyan ő követte volt el, a miért is mi Stampflt mint sok tekintetben kiszemelt bűnbakot vagyunk kénytelenek tekinteni, a ki magát olyan emberekért ál­dozza fel kik semmi képen sem érdemlik meg, — az ilyen feláldo­zást. Valóban ha Stampfl saját becsületét továbbá családja jövő boldogságát megfontolná és meggondolná azt, hogy érdemetlen személyek bűneit veszi magára s ezékért engedi családja jövőjét romba dönteni, anélkül, hogy hálára csak számíthatna is—ugy} bizonyára önkényt jelentkeznék, hogy megmenthesse azon sokat és nagyon sokat a mit még menteni képen volna. Stampfl sokban érdemetlen sőt nyomorult emberekért fog szenvedni, és saját s csa­ládja érdekében cselekednék ha jelentkezne, bpcsületérői letépné mindazon foltokat melyeket a nálánál bűnösebbek reá kenték. — Stampfl megkerülése, az igazság kiderítésére szüksóges levén, felkérjük t. laptársainkat ezen közleményünk átvételére mert ezáltal hazánk összes hatóságai figyelmeztetve levén, St. nyo­mozását bizonyára ujjúit erővel fogják folytatni. — Végül meg­jegyezzük, hogy mint lapunkat értesítik a népbank VI. és Vjl. segélyegyleti osztálya az intézet ellen pert fog indítani betétei­nek s ezek után járó közel 75000 frtnyi kamatoknak megtérí­tése ügyében. Az intézet liquidaíióját pedig hír szerint a vesz­prémi kir. törvényszék helyben hagyta. — Egy derék iparos. A mult héten volt alkalmunk egy dohánymetsző gépet megnézhetni, mely mind szerkezetére, mind pedig kiállítására nézve remek műnek nevezhető. Tisztább munkát még a legügyesebb Angol vagy amerikai gyárakból sem láttunk kikerülni, mint. a minő C'ziller Ignác helybeli gépész által készített dohány-metsző gép volt. Ezen munkából kitűnik, hogy Cziller ur a kor színvonalán álló gépész, a ki képes szakmá­jába vágó bárminő nehéz gépet és géprészletet elkészíteni. Most is látható műhelye előtt egy gözcséplögép, melyet átalakíts igy csak sajnálni lehet azt, hogy a környékbeli géptulajdonosok az esetleges javítási munkákat Bécsbe küldik, holott ugyanazt hely­ben hasonló minőségben, de bizonyára olcsóbban Cziller Ignác urnái elkészítethetik. Melegen ajánljuk ezen derék iparost a kö­zönség páltfogásába. — A krajcáregyletnek tagjai noha még mindig kevés számmal vannak s igy jövedelme e szerint csekély, mégis szép sikerrel folytatja áldásos működését az egylet, amennyiben a hozzá fordulni szokott beteg egyéneket a miseriek koródájában gondoz­tatja. Tekintve ezen egylet humánus célját, felkérjük városunk lakosait annak pártfogására, azok, kik az egylet tagjai lenni óhajtanak, polgármester urnái, vagy a kapitányságnál magukat minden órában beirattathatják. — Gyanús házaló. Takácsi községben egy ismeretlen egyén a jegyzőnek egy csinos réz mozsár töró't ajánlgatott, a jegyző előtt a mozsártörő kétes eredetűnek tűnvén fel, az ide­gent le akarta tartóztatui, de mig e célból a bírónál lépések tétettek, a házaló jónak látta kereket oldva megszökni. A mo­zsártörő a takácsi bírónál van letéve s a tulajdonos azt onnan igazolás mellett átveheti. — F. hó 29-én fontos városi közgyűlés leend, mely­ben a tizstujítás és a szavazó polgárok névsora, nemkülönben a képviselő testület választási ideje meghatároztatni fog. Felhívjuk a, város atyáit, hogy minél számosabban ezen fontos közgyűlésre a közügyek érdekében megjelenjenek, nehogy ismét csak pár ember képezze a közgyűlést. — Időjárás. A három fagyos szent ez évben tekintettel volt a nép nyomasztó helyzetére s a fagyot muszkaországban alkalmazta, e szerint kitűnő gyümölcs és szőllő termésünk nem különben gazdag aratásunk fog lenni, hogy ha a még mindig a sutról le nem szállt Orbán a fagyos szentek szerepét át nem veszi. Különben pedig a beállott meleg idő a tapolca vizét annyira felmelegítő, hogy már f. hó 16-án egy sereg- gyermek megfür­dött s mint ezek erősen állítják a viz hőmérséke oly kelleme­tes, hogy már bátran lehetne a helybeli uszodát közhaszná­latra megnyitni a mit is ezennel a részvénytársulat tisztelt elöl­járóságával szerencsések vagyunk tudatni. — Városunk akó szentjei. Az ismeretterjesztő egylet nyári álmát még március elején megkezdte aludni s oly mélyen alszik, hogy még közgyűlést sem tud tartani. No de annál élén­kebb a helybeli lövész társulat, mely mint halljuk téli álmát ez idő szerint még óhajtja. Szivünkből óhajtjuk, hogy egy jó tavaszi „meuydörgős menykő" minél előbb ébressze fel a bol­dog alvó első szentet. — Városunk csinosítása, lassan ugyan, de mégis ha­lad , a szemlélőre kellemetes benyomást gyakorol a vasúti köz­lekedő utunk nyugoti oldalán elkészült gyalog ut, melyet ugyan kclemeUenül szakít félbe a hídnak hiánya, de ezen hiányért kár­pótlást nyerünk a főtéren diszlő szép fa-sorban, valamint a posta utca kikövezésébeu a miért is városunk hatósága hálásköszö­netet érdemei, mely köszönet csak növedekni fog, ha városunk egyébb utcái is gondozva s onnan a boszszantó „macska" fejek eltávolítva lesznek. — Az idén környékünkből felette nagyszámú ájtatos nép jár búcsúra, városunkat mindennap két három bucsus csapat látogatja, melyek a helybeli pompás templomokat áhítatuk tel­jesítésére felkeresik s aztán részint Mária-Czelbe részint pedig Kiss-Czelbe vonulnak tovább, hogy fogadalmaikat ezen szent helyeken leróhassak. — Tapolca folyó medrének tisztítása. Mint rendesen ugy ez évben is a pünköstdi ünnep hetén eszközöltetik, s mint értesülünk a közhelyeken a tisztítást a község fogja teljesítetni, Jiolott a folyó egyébb részein az illető partbirtokosok ez iránt kötelezve lesznek intézkedni. Midőn ezt felemlítjük ismételten a t. városi hatóság figyelmébe ajánljuk a rég óhajtott vízvezeték foganatosítását, talán lehetne módot és alkalmat találni ezen a város lakosaira nézve kimondhatlan becscsel bírandó terv meg­valósításához ?! — Verekedő oláh cigányok. A mult hét egyik nap­ján egy csapat kóborló cigány telepedett meg városunk határán, alkalmasint az „üzletből" eredő haszon felosztása felett meg­egyezni nem tudva össze verekedtek. Ütötték egymást agyba, főbe volt lárma sőt a barna gyerekek bőréből még a piros vér is folyt, de az ördögi lármára a nép össze csődült s ez a rend­őrséget a csend bontókra figyelmessé tette, minek következtében rendőreink az egész kóbor bandát a városházára kisérték, a hol a morék kibékítve rövid fogság után szélnek eresztettek. — Nincs marhavész. Egy vidéki embernek tehene al­kalmasint természetes uton kimúlt, holott gazdája marhavészt gyanítva féltében jelentést nem tett s a hullát a takácsi uton fekve hagyta; a hullát a rendőrség midőn feltalálta s állatorvos által megvizsgáltatván kiderült, hogy az elhullott állat vésamentes volt. Ennek folytán figyelmeztetjük a vidéki közönséget, hogy az annyira rettegett marhavész környékünkön még nem léte­zőnek tekinthető s igy nincsen ok a félelemre. — Egy rézkarika mint áruló. F. hó 4-én éjjel Pfei­fer Fülöp korcsma helyiségeit ál kulcsai felnyitották s a szo­bákban levő s könnyen elvihető tárgyakat a tolvaj magával vitte. A károsult másnap a rendőrségnél jelentést tett, de a bűnös nyomára csak akkor lehelett akadni, midőn egy Németh János nevű 16 éves suhanc egy rézkarika áruigatásával mint gyanús letartóztatva lett, és az ez után megejtett házmotozás kiderité, hogy a fent nevezett tolvajlási esetnél elorozott összes ingósá­gok ezen 16 éves suhanc által lettek ellopva s igy r a bűnös, apjával együtt a helybeli járásbírósághoz került. —• A polgárikör csinos s mindenki által kedvelt nyári kerti helyisége f. hó 12-én megnyittatott. — Hymen. Matkovics földbirtokos ur f. hó 21-én fogja Posa Antonia kisasszonnyal helyben egybekelését megtartani. Állandó boldogságot kívánunk ezen derék párnak. — Grünhut Zsigmond ur Szigetvárról f. hó 21-én fogja Kohn Tini k. a. oltárhoz vezetni. — Községi bíráskodásunk menetele felől volt alkal­munk meggyőződést szerezni, minek alapján közöljük, hogy ide vonatkozólag a letárgyalt ügyek száma már a négyszázat jóval felülmúlják. — Hala lozás. Dr. Kovács Sebestyén Endre kir. tanácsos, a dunántúli ref. egyházkerület egyik segédgondnoka, az ország műtő orvosa, az országos közegészségi tanács elnöke f. hó 17­éu délutáni 2 órakor Budapesten elhunyt 65 éves korában. Bé ke hamvaira! — Városunkban meghaltak f. évi május 9—15-ig: Horvát János leánya Rozália, h. hitv. 2 hetes, gyengeség Pollák Ármin, izr., 63 éves, rák. Bognár Mihái gyermeke István, h. hitv. 2 napos, gyengeség. Büky István leánya Má ria, r. kath., 7 éves, kanyaró. Bognár István gyke. István, r. kath. 10 hónapos, kanyaró. Horvát Károly leánya Mária, r. kath. 4 hónapos hökhurut. Czirfusz Mihál gyke. Fereiies rum kath. 11 hónapos torokgyik. Lainer Mátyásné, r. kath. 75 éves, aggkor. Terelmes Ferencz leánya Mária, h. hitv. leves, hökhurut. Goldschmid Bemard nő, izr. 37 éves, szélütés. E&vletek és intézetek. — A párisi magyar egylet 1877-ben. Ezen kölcsö­nösen segélyző egylet évkönyve megjelenvén felemlítjük, hogy az összes külföldi magyar egyletek között egyik sem fejt ki, a közéletbe vágó, olyan tevékenységet mint épen a párisi magyar­egylet. Valóban ezen egylet működésére vonatkozólag el lehet mondani, hogy az megtette kötelességét, s kitűzött céljának megfelelve, azt el is érte. Ezen egylet célja kettős, u: m. szel­lemi és anyagi — a szelleminek elérésére tanórák és felolvasá­sok által törekszik az egylet eleget tenni, mely r célból tanórák adatnak egyelőre csak a francia nyelvből, holott az anyagi cél elérése, tagjainak gyámolítása és betegcinek ápoltatása által eszközöltetik. Az előadásokut a m. évben Keszler József ur és Edeléuyi Szabó Lajos ur tartották. Az egylet vagyonát illető­leg felemlítjük, hogy az egyleti pénztár 1877-ben 13270 franc és 95 cent. összegre rúgott. Az egylet yeg menház építését vette tervezetbe, melyre összesen 4356 franc 30 cent. folyt be a rnult évben. Említést cidcmel, hogy az egylet könyvtára 1273 kötetre terjed, s majdnem kizárólag adakozások által lett ösz­szc adva. Az egyletnek 20 tiszteletbeli tagja van, s a párisi osztr. magyar nagykövet gróf Wimpfen protektorsága alatt, áll, holott, az egyletnek 104 rendes 14 rendkívüli tagja van, s lovag Zichy Mihály úr az egylet örökös elnöke. Végül felemiitjük, hogy az egylet tagjai között városunk fiai közzül a következők vannak : Babos János szíjgyártó, Edelényi Szabó Lajos tanár, Frank Ferencz kereskedő, Kun Leo könyvkereskedő és Schnitzer Mór órás. Az egylclet, melegen üdvözölve, ajánljuk azt t. olva­sóink figyelme és anyagi pártfogásába. — Az izr. hitközség iskolájának f. hó 21-én majálisa fog lenni , melyre a t. tanügybarátok és szülök tisztelettel meghivatnak az igazgatóság által. — Az önkéntes tűzoltó egylet működő tagjai felhivat­nak, hogy a f. hó 22-én délutáni 6 órakor tartandó gyakorlaton teljes számmal megjelenjenek. A parnesnokság. — A pápai lövészegylet f. hó 19-én d. e. 11 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart, hova a tagok meg­hívatnak. Az elnökség. Tárgyai: 1. pénztáruoki jelentés, 2. az egylet szabad térségének részben változása folytán szükségessé vált intézkedések megtétele, 3. jelentés, hogy az egyleti és 1878 végével lejár, az uj alakulás iránt minő intézkedések tétessenek, 4. lövészeti napok ez évre meghatározása, megnyitási idő stb. 5, üresedésbe levő tisztségek betöltése. Közgazdaság. — Felhívás a ^györvidéki gazdasági egyesület''' által Győrött, 1878-dik évi július hó 20-án rendezendő általános nyers gyapjú és gyapjúszövetek kiállítása érdekében. A „győrvidéki gazdasági egyesület" áthatva a kiállítások nemzet­gazdászati jelentőségéről, melyek üdvös céljukat az által érik el, hogy mig egyrészről megismertetik a néző közönséggel egyes vidékek nyers terménycinek minőségét és mennyiségét, ugy más részről biztos találkozási helyet teremtenek a termelő és fo­gyasztó közönségnek, a hol a termelő biztos tájékozást szerezhet a szükséglet irányáról, a vevő pedig közvetlen érintkezhetvén a termelővel, szükségletét legbiztosabban és legolcsóbban első kéz­ből szerezheti be. Ezen meggyőződésből kiindulva a „győrvidéki gazdasági egye*sölet" még mult 1877-ik évi december hó 3-án tartott közgyűlésében elhatározta egy, nem csak Győrmegye, — hanem a közlekedési eszközök hálózata által hozzá vouzó Mo­sony-, Sopron-, komarom-, Veszprém-, Vas-, Zala-, Somogy-, Tolna-, Baranya-, és szomszéd Pozsouymegye gyapjú termeié- ( sének előmozdítása tekintetéből, Győrött 1878-ik évi július hó 20-án és utáuna következő napokon tartandó általános gyapju­és az egész magyar-osztrák birodalomra kiterjedő gyapjúszövetek kiállításának rendezését. A nevezett kiállításnak nem célja: ki­válogatott, gyapju-minták által kecsegtetőleg hatni a szemlélő közönségre, vagy túlcsigázott árkövetelésekkel a vevőket elide­geníteni; sőt ellenkezőleg célja az, hogy egy részről gyapju­termeiésüukuek hü képét mutathassa be és más részről a kiál­liiás idejének tartama alatt a gyapju-termelő birtokosok, — a kiállítás megszemlélésére összegyűlendő gyapju-kereskedők és gyárosok, még is az országos központi és egyébb gazdasági egyesületek küldöttjeinek közremunkálkodásával,—a kölcsönös érdekek előmozdítása tekintetéből Győr városát, mint a közle­kedési eszközök központját, gyapju-piaccá átalakítani és ugyan itt egy évenkint tartandó általános gyapju-vásárt megalakítani és meghonosítani. A gyapju-termelés, — mint egyik kiváló nem­zeti kincsünk emelése és a gyapju-termelők, nem különben fogyasztók közvetlen érdeke tekintetéből, az alólirt rendező vá­lasztmány e nagy horderejű közintézmény érdekében azon biza­lomteljes felhívással fordul fent megnevnzett megyék területén levő összes gyapju-termelő és birtokos, nemkülönben gyapjú­szövet gyár-tulajdonos urakhoz, hogy a célba vett általános gyapju-kiállitási vállalatot gyapju-terményeiknek, úgy saját gyártmányaiknak beküldésével és személyes részvétükkel gyámolítani, — a gyapju-kereskedő urakhoz pedig az iránt, hogy személyes megjelenésükkel a kiállítás célját előmozdítani szí­veskedjenek. Kelt Győrött, 1878. április hó 2-án. A kiállítást rendező választmány: Petz- Adolf s. k., jegyző. Szilágyi Gáspár s. k., elnök. — A ,.győrvidéki gazdasági egyesület^ által Győ­rött, 1878-ik évi július hó 20-án és következő napjain rende­zendő nyers gyapjú és gyapju-gyártmányok kiállításának prog­rammja. A kiállítás célja nem csak Győrmegye, hanem a közlekedési eszközök hálózatával hozzá vonzó Dunántúli kerü­let, úgymint: Mosony-, Sopron-, Győr-, Komárom-, Veszprém-, Vas-, Zala-, Somogy-, Tolna-, Baranya-, és még Pozsonyme­gye területén levő összes gyapju-termények etatistikai kimuta­tásának megismertetése, gyapju-termelésének emelése, termelő és a vevő közönség részére egy találkozási központnak állan­dósítása, esetleg egy Győrben évenkint tartandó gyapju-vásár­nak meghonosítása. Kiállítás szerveze'e: 1. A kiállítás megnyit­tatik f. 1878. évi Győrött tartandó magdolnai vásár alkalmával, vagyis f. évi július hó 20-án s közszemlére nyitva tartatik azon hó 25-ig bezárólag e célra berendezett megyeház termében. 2. Kiállítható minden neme a gyapjúnak, mosott vagy mosatlan állapotban, (a mosás minőségének felemlitésével, váljon zuhany, meleg, vagy közönséges usztatással eszközöltetett-e?) egész bundában, vagy egyes mutatványokban, ugyan azon egyednél a lapocka, far és oldal gyapjút külön feltüntetve; általános kiál­lított mutatvány legalább is öt kilogramm sulyu legyen és alkal­mas zacskókba foglaltassák, az egyes mutatványok legalább is 1 hüvelyknyi átmérőjű pászmákban keménye papirra illesztve küldendők be. — Nagyobb mennyiséget kiállítók cikkeiket tetszés szerint saját költségükön készítendő tartályokban helyezhetik el. Kiállítható továbbá a gyártulajdonosok saját gyapju-gyártmá­nyainak minden neme, ide értve szőnyeg-pokrócokat is. 3. Ki­állított cikkekkel elfoglalt helyiség-, vagy térségért díj nem követeltetik, azonban a kiállítási helyiség célszerű elrendezése tekintetéből a bejelentésnél határozottan megjelelendő a térfogat nagysága, melyet a kiállítandó tárgy igénybe vesz. 4. Kiállí­tandó tárgyakat minden kiállító bérmentesen tartozik a kiállítás helyiségébe el-, esetleg a kiállítás bezárta után visszaszállittatni. A rendező választmány csak a tárlat irodájában átvett cikkekért vállal el felelőséget. 5. Megnevezendő a kiállító-tulajdonos neve, a termelés helye, talaj minősége, tenyésztett juhok száma, faja, átlagos gyapjuhozoma és összes gyapjú mennyisége, végre az eladási közép ár 6 éven át. Bejelentésben feljegyzendő a juhok szaporasága, évi halandósága száztóliban hat éven át. Végre eladásra tenyésztett juhászatoknál az egyedek száma, neme, ivara és eladási ára. 6. A kiállítandó tárgyak bejelentésére zár­határidőül f. 1878-ik évi juniuR hó 20-ik napja. A kiállítandó tárgyak beküldésére pedig f. évi július hó 5-ik napja tűzetik kJ ezen határidőknek lejárta után sem bejelentések, sem küldemé­nyek el nem fogadtatnak. 7. Valamint a bejelentések, ugy a küldemények Győrbe Szilágyi Gáspár, mint a kiállítást rendező választmány elnökéhez intézendők. A küldeményen megjegy­zendő, hogy kiállítási cikk. 8. Minden kiállító a kiállítás tartama alatt kiállított cikkeinek mikénti értékesítésére nézve nyilatkozui felkéretik, ha ez iránt nem nyilatkoznék, a kiállított cikk az egylet tulajdonának fog tekintetni. 9. Biráló-választmány érdek­telen termelők, a megjelenendő gazdasági egyletnek képviselői­ből,, kereskedők és gyárasokból fog megalakittatni. 10. Tekin­tettel a kiállítás céljára, csupán fokozatos egyleti elismerő ok­levelek fognak kiadatni. 11. Kiállítási tárlat megszemlélésére belépti díj 20 kr.-ban állapittatik meg. 12. Azon kiállítóknak elszállásolásáról, kik ezt igénybe kívánják venni, — s ebbeli szándékukat a bejelentés alkalmával kijelentették, a rendező választmány gondoskodni fog. Kelt Győrött, 1878-ik évi április hó 2-án. A kiállítást rendező választmány: Peez Adolfs, k., egyző. Szilágyi Gáspár s. k., elnök. — A Jászberényi kertészek, egy consortiumot alakí­tottak a bolgárkertészeti ipar folytatására, e célból közel a vá­roshoz a vasúti pályaudvarnál mintegy 20 hold kiterjedésű földet béreltek ki. Ugy látszik a tavali példa nem vált sikertelenné. Nagyon helyeseljük a kertészek emez üdvös törekvését, és előre is azt jósoljuk nekik, hogy r az általuk ez irányban teendő munka megtermi gyümölcsét. Az öntözéshez szükséges eszközök, — melyek a bolgár kertészek által állíttattak össze — a város ré­széről rondclkezésükre fognak adatni. — Cementkor dók. Borkivitelünket felette érdekli egy uj szállítási eszköz: a cementhordó. Már több helyen megkísértet­ték a bort ily bordókban eltenni, s a kísérlet sikerült is. Leg­közelebb egy a szőlészet és borászat szakembereiből állár- tó sas ág kirándul Szobtjra, hol Lucenbacher Pál ily hordókat gyártat, és megvizsgálják azokat. Lotto- és sorsjegy. május lo-ilvi Ibrüuni lottó számolt. 5, 62, 39, 48, 90. május 18-ilci bpestl lottó számok. 4, 82, 40, 18, 83. FelelössaerkesBtö; Szikszay István.

Next

/
Thumbnails
Contents