Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-04-21

— Kövezeteám pápán. Ez alkalommal a városi hatóság által a megyéhez s innen a minisztériumhoz felterjesztett, de a iniuisterium által alapos megjegyzésekkel ellátott s vissza küldött kövezetvámi számadások bővebb tárgyalásába nincsen szándé­kunk boesájtkozni s csak azt jegyezzük meg, hogy ide vonat­kozólag a költségvetési előirányzat megtétele a következő évben eszközlendó munkák és ezek költségvetései a városi közgyűlés elé terjesztcndők s a közgyűlés által jóvá hag} r andó. — Az e elmen bevett összegek pedig a város által az utcák, utak javí­tására és tisztán tartására fordítandók. Ámult évben kilenc ezer száz és egynehány forint lón kövezetvám rovásán hevévé, s át­lag lehel mondani, hogy az évi bevétel kilenc ezer forint, mely tiz éven keresztül kilencven ezer forintot képvisel. Ez tehát oly összeg amelyből tiz év alatt Pápa város utcáit becsületesen ki­lehetne kövezni s az egyes utakat jókarban íaríani. Természetes, hogy ha a tiszt, városi tanács egy évben kilenc ezer forint helyett csak négy ezer forintot használ ezen összegből fel akkor nem lehetnek az utcák jókarban. De mi azt hisszük, hogy népűnk érdeke anyagi érdek, s ezen anyagi érdek nagymérvben mozditatik elő az által, ha népünk keresetben részesiletik. Most már a kövezetvámból bejött, kilenc ezer forintot nem mi pá­paiak fizettük ám, hanem azt részben a városunkba jövő idege­nek fizetik, s ha a liszt, tanács ezen összeget utcáink kiépíté­sébe egészen beíektetné, akkor munkás népünk ezen rováson évenként nem négy ezer, hanem kilenc ezer forintot keresett volna s e mellett az utak jó karban lehetnének, sőt nem kellene attól félnünk, hogy a kormány városunktól ezen jogot elvonja, mi megfog történni, ha jövőben is öt ezer forintnyi pénztári ma­radványt mutat, ki a város küvezetvá.ni számadása. Pedig utcáink oly silány karban vannak, hogy a mult évben ötven ezer forintot is belehetet volua építeni, s igy nem helyeselhető, hogy a tanács a bevett összeget egészen fel nem használta. Mi a temérdek silány utcáink közül ez alkalommal csak a hosszu-utcát emeljük ki a melyen a szó teljes értelmében évek óta hajszálnyi javítás sem eszközöltetett, s ma már oly álapolba jutott, ho«y kiigazítása kétszeres költséget igényel. Természetes, hogy ezen utcán lévő s vízátfolyásra szolgáló, híd is rosz karban van. Mindezeket előre bocsájtva s főleg népünk anyagi érdekét és városunk tisztaságát tekintve kérjük a városi tanácsot, oly intézkedések hozatalára a melyek utcáink jó és tiszta állapotbani helyezését lehetségesé teszik. mivel az utcák kövezetét illetőleg azon kibúvó, hogy nincs „pénz" nem igazoic álláspont. — Halálozások. Káiolyi Antal urat, vasmegye tiszti fő­ügyészét súlyos veszteség érte, — anuya Károlyi Pálné M. Gen­esen elhunyt.— A kiadott családi gyászjelentés igy szól: Ká­rolyi Pál a maga, és gyermekei Antal, Bóza férjezed Berzsenyi Dezsőné, Endre, ugy unokái Berzsenyi Blanka és Margit nevé­ben is fájdalmas szivvel jelenti forrón szeretett nejének, anyjuk­nak, illetőleg nagy anyjuknak, született Bárdossy Julián­IlálíPk élte 57-ik, boldog házasságának 40-ik évében Magyar­Gencsen foHó 1878-ik évi ápril hó 10-án déli 1g órakor máj­bajban történt gyászos elhunytát. A boklogultnak hűlt tetemei folyó ápril hó lS-án délután 3 órakor fognak az evaug. vallás-, szertartás szerint a magyar-gencsi sírkertbe örök nyugalomra lé-fctni, Egy másik gyászjelentés szerint Deáky Henrik gyűr, egyházmegyei áklozár, gyarmati plabáuus és Győrmegye bizott­sági tagja élte 6ö-ik évében f. hó 15-éu elhunyt. — Béke ham­16 éves, görvélykór. Nagy István leánya Zsófia, ág. hitv., 1 éves, sorvadás. Kukurelle Ferenc, r. kath., 78 éves, agg­kor. Klein József gyermeke Mór, izr., 11 napos, gyengeség. Kis Józsefnő, r. kath., 28 éves, tüdővész. VidaMihály gyer­meke Mihály, r. kath., 17 hetes, rán; vaikra! — Folyó évi april 27-én a királyi postahivatala postautcában levő Stampfl-féle házba helyeztetik át, a hol 22-án reggel működését megkezdi. A hivatalos órák változást nem szenvednek és a kézbesítési szolgálat is a körülményekhez ké­pest ugy fog rendeztetni, hogy a levelező közönségnek e tekin­tetben panaszra ok ne szolgáltassék. Pápa 1878. april 19-én. Vellantsits. — Városunkban meghaltak f.é. április 4 — 1?-ig: Szabó János leánya E rubel, rom. kath., 7 hetes, gyengeség. Graefli Jakab r. kath., 97 éves, aggkor. Steiner Lipót leá­nya izr., 3 napos, éretlen. Neubauer József gyermeke Kon­rád Iván, ág. hitv., 5 hónapos, agylob. Német István né, r. kath., 59 éves, sorvadás. Pálfi János gyermeke György, r. k-ath., 3 hetes, gyengeség. Német Róza, r. kath., 52 éves, vjz-kőr. Loevy Márton, izr., 70 éves. tüdővész. Véhofer Gvorgy Jeánya Erzsébet, ág. hitv., 3'/ 2 éves, sorvadás. Szelü István gyermeke Jsh'á", r. kath., 8 éves, vizkór. Németh Józsefné, r, kath,, 32 éves, tüdó'giimú'kór, Németh István gyermeke Zoltán, h. hitv., 8 éves, vizkór, Illés Mihály, r. kath., 69 éves, tüdővész. Csóka Vendel gyermeke J mre, r, kt, a nyitott ablaknál, gyönyörködve a park üde zöldjében, belát­hatlan messzeségü utainak szép távlatában, melyek titokteljes setétségben látszottak cl enyészni a szem elől, nagy gyönyörét lelte az erkély örökzöld folyo.ndjH'a s yiriltó rózsáiban is, Kezr dett ismét hozzászokni az élethez, sőt néha uuír a feletti tiireU metlenség lepte meg, hogy miért nem nyerheti vissza gyorsabban teljes erejét. Szegény, gyakran kérdezte kétkedő hangon, hogy „valyon fogok-e én valaha ott lent segilségnélkül járhatni?" S olyankor ama kedves szempár oly elragadóan mosolygott midőn az ajak a biztató szókat kimondta. A szegény fej hát ismét gondolkozott; valami egyébbrőlis mint a közel múltról, de csak akkor ha Beáta testvér valamit felolvasott. Útleírást s történelmi könyveket nagy menynyiségben szolgáltatott a kastély gazdag könyvtára. Eleinte e'gyik vagy másik a lábadozók közül ajánlotta fel szolgálatát mint felolvasó, de Erich idegei még igen érzékenyek voltak arra, hogy Beáta hangján kivül mást nyugodtan hallgathasson, mások hangja fő­fájást okozott neki és ismét lázt kapott. Igen keserű hatással volt rá szegéoy hü szolgájávali ta­lálkozása, midőn az két mankóján elé bicegett. Szegény jóravaló ember úgy sirt mint egy gyermek midőn urát ismét láthatta. Saját fájdalmait nem számította csak óráért volt kéfségbe esve mindég. — „Csodát mivelt az az angyal, hogy mindkettőnket meg­szabadított!" monda zokogva. „Nála uélkül már rég a hatalmas Ítélőbíró előtt volnánk!" — Velem semmitsem vesztettek volna, hanem ön kedves jó uram! oly jól esik, hogy nem szolgálhatott önnek más. A lábait tudnám csókolni, valahányszor meglátom s még egyszer össze lövöldöztetni magamat ha . ." — „Micsoda ha?" — „Ha akkor le vethetné azt a fekete ruhát. Ebből lett volna ám az igazi asszony! Valóságos vétek mikor a szépek és fiatalok zárdába mennek, ha én rajtam állna csak a csúnyáknak és „öregeknek engedném meg, hogy az apáca Kaszárnyába lépjenek** (folyt, kör.) Egyletek és intézetek. — A búcsúzó tűzoltó főparancsnok jelenlése. (folyt.J b) 1876. évben Pápán 6 tüzeset volt, és pedig: május 25. déli 12 órakor Tarczy Dezső ur böröllői majorjában; június 30. d. u. 2'/ 4 órakor Bereczky Ferencs és Mészáros Ferencz közös sörutcai 516. sz. alatti házuknál tüz támadván, csakhamar Da­nizi Ignácz és Gaál János házaik is a lángok martalékaivá lettek, július 31. reg 7 J / 4 órakor Farkas Mihály hagyatéki fazekasutcai 1250. sz. háznál az istálló égett, augst. 21. d. e. 10 órakor Steiner Mayer várospusztai bérlő 1700 kereszt szemes szalmás gabonája égett el. A tűzoltók itt is megjelentek, azonban víz­hiány miatt keveset tehettek, szeptember 23. 24. közti éji 1 órakor Babjak József tamásutcai 1153. számú háza égett el,— octóben 15. éji 12 órakor Kapa István devecseriutcai 665. szá­mú háza egy baglya (akarmányuyal együtt leégett, c) 1877. évben 4 tüzeset volt, január 7. esti 9'/* órakor Szauer János felső városi 537. számú házánál a kertben két kazal szalma égett el, június 8. éji 11 órakor a vasúti állomás főraktár fa­zsindelyes teteje gyuladt ki, ez azonban tűzoltók nélkül oltattak el, június 16. d. e. 10'/ a órakor Nóvák Márton hamuházi 585. számú háza gyuladt ki, és csakhamar még három háztető lett a lángok áldozatává. — Ezen hely a várostól távol levén mire a tűzoltók megjelenhettek már a háztetők összeroskadtak, a védés csupán a szobák be nem égése és a tűznek tovább nem terje­désére szorítkozott, oktoben 10. virradóra 3—4 óra között An­tal Gábor ur faxekasulcai háza udvarában felállított színház gyuladt ki. Jóllehet a színház eloltásához annak fenyőfából! szerkezete miatt hozzá fogni nem lehetett, hanem annál nagyobb goudott kellett fordítani a szomszédházak megmentésére, mert ha itt Xeumann-féle ház elég, a tüzet fékezni nem lehetett volua. — Ünnepélyesen kijelenthetem, hogy itt Bajtársaim remekeltek; Neuman ur házának teteje hétszer gyulladt ki, belülről égett, és mindannyiszor eloltatott. K működésnél büszke voltam önökre, d") 1878. január 27. d. u. 3 órakor Stern Ármin hosszuutcai 906. szám alatti háza Pipók István házával lett a lángok mar­talékává. Pápa városán kivül a szomszéd falvak, pusztákon, — mint Békás, Dáka, Ugod, Xyárád, Kt. Lak, A. Tcvel, Mátyus­háza, P. Kovácsin szinte megjelentek a tűzoltók; a tüzesetek­nél és embertársaik vagyona megmentésére segédkezet nyújtani iparkodtak. Jól tudják, hogy a gyakorlati téren sem aludtunk, | mert 1876. évben téli iskolázással fáradtunk, nyáron át pedig hetenkénti menet és szerekkeli gyakorlat tartatott. A gyakorla­ton'! megjelenéssel azonban 1877. évben nem voltam megeléged­ve, mert bajtársaim közül nagyon sokan mulasztók voltak, mi végbői erélyesebb rendszabályhoz is nyúlnom kellett, mert fáj­dalommal kell kijelentenem , hugy a tiszti szék által az alap­szabály meg nem tartása miatt többen az egyletből kiaárattak. A műkqdő tűzoltó bajtársaim még más szolgálatot is tettek, ugyanis éjjeli őrszolgálatot!; de mióta a fizetett tűzoltók felfo­gadtattak, ez a tiszti szék által beszünteKetett. Színházi őrség is kirendelfetik akkor, midőn a városban színészek előadást tar­tanak. A. működők ügyeiket alkotmányosan, a működők gyűlése és tisztiszék állal vezetik. Az egyleti tagok erkölcsi viselete kitűnő; e bárom évben alig kellett 2 egyént az egyletből tűz­oltóhoz nem illő viselet miatt kizárni. A tűzoltó egylet viszonya a városi tanács és egyébb egyletekhez jó; de nem jelenthetem azt a biztosító társaságokkal szemben, mert jólehet eaen 3 év­ben Pápán 20 tüzeset volt, de ezek köz.ü.1 \a több csekély, igy a biztosító társaságok vajmi keveset fizettek ki a biztosításokra, mégis a biztosi(ó társaságok közül csupán a „pesti bizt. társaság" ad éveként 5 ft. segélyt, akkor midőn ezreket tesznek zsebre a biztosító intézetek Pápa város községétől, Sajnosán kell még megemlítenem, hogy a városi közönség közül is igen sokan az egylet iránt kÖTfiíntjosaég, úgyszólván megvetéssel viseltetnek, mert még a pártolódíjak befizetését is hozzájuk nein, illő kifeje­zésekkel megtagadják, nem gondolva meg $z.t, hogy az egylet e város jóléte előmozdítására alakuld Vigasztaljon azonban ben­nünket az, hogy az ilyenek még is sokkal csekélyebb számmal vannak ujjút az egyletet virágzástól megfosztani képesek vol­nának, s hisszük, hogy ezek is befogják látlú > hogy a tűzoltó egyletek pártolása kötelességük, fájdalom, hogy ezen három év­ben nem tudtam lvieaz.köz.ölui, hogy a városi hatóság tüzrendőri szabályt szeikeszen , c nélkül pedig az egylet sikeresen nem működhetik. Az egylet felszerelésben mondhatom gazdag, ugy hogy a főszertári leltár szerint az egylet vagyona 9611 forint 57 krt. tesz, Szclestey Lajos. Közgazdaság. — (g) Az ausztráliai gazdasági és állattenyész­tési viszonyok órián mérveit, jellemzi a következő vállalat. Travcrs és Gibton utak, ezen világrész legnagyobb állattenyész­tői Uj-Hollandban mintegy 2000 négyszög mérföld területet kerítettek tulajdonukba állattenyésztési célokra. Ezen Magyar­ország területének felét felülmúló területre 100,000 darab szar­vasmarhát és 300,000 darab juhot hajtottak egyelőre -j- kez­detnek , később pedig fokonkiut szaporítani szándékozzájk őzen csekély kis állatlétszámot. Nevezett urak Ausztráliában „Cattle­kings" „szarvasmarha király" nevet nyerlek. G. L. — Az amerikai gabonakereskedésben oly egyszerű és rendezett üzleti eljárás szokásos, hogy azzal az amerikai termék kelendősége kétségkívül nagy mértékben előaiozditíatik. Minden év őszén a new-yorki tőzsde az évi termés átlagos osztályait megállapítja, és ezekből a világ minden piacára a mutatványok, „Standard" mustrák szétküldetnek. Alulirt Weissmann Mór ki­viteli üzlettulajdonos szívességéből az 1877-re megállapított Stan­dard mustrákat kaptam, melyekben a következő gabonafajták 1877-ki átlagos minőségének mutatványa foglaltatik; tavaszbuza: Milvaukee 6 féle, Chicago 2 féle, Minnesota 3 féle, őszi! buza: vörös 2 féle, sárga 1 f., fehér Michigan 2 ft., canadai vörös 1 f., rozs: 3 f., árpa: 4 f. Az amerikai búzát megrendelni; szán­dékozó kereskedő, malom stb. ki ezen 15—16 féle buza íjnustrát ősz elején megkapta, többé nem kivan az eladó amerikai jkeres­kedőtől semminemű mustrát, hanem egyszerűen csak a Standard szerint, rendel, pl. Chciago Prime II. Ha a hajó a rendelt! hető, akkor a rakományból hivatalosan pecsételt mutatvány kül­detik a newyorki tőzsdéhez, mely a Standard mustrák alapján végérvényes ítéletet hoz. Ezen szabatos és egyszerű eljárás, a mustrák kikerülése, a forgalmat felette megkönyiti. Európai, kü­lönösen hazai búzánknak esetleg veszélyesb verseny társai le­hetnek : a tavaszi búzák, főkép Milvaukee I. és II. Németországban és Schweiczban, az őszi búzák Franciaországban és Belgiumban, igy a mult őszön is a vörös őszi buza (Prime red winter, és II. red winter) Antwerpenben 100 kgja 33.31 frankkal kelt, mig a magyar — mely Triest felől érkezett, ugyanott 1 —1 % frankkal olcsóbban adatott. Fő oka e körülménynek az lehet, hogy szá­mos buzafajtáink közt az egyformaság hiányzik. A rozsot, Ame­rikából oly olcsón kapják, hogy Bajorországban 1 frankkal 100 kg-ja olcsóbb mint a magyar rozs. Azok kedvéért, kik ezen mustrákat megtekinteni kívánják, megjegyezzük, hogy e must­rák ápril 1-től fogva az orsz. gazd. egyesület gazdasági múzeumában (Köztelek}láthatók leszuek G. L. Mádai Izidor. — A székesfehérvári 1879-iki országos kiállítás általános szabályzatának főbb pontjainak kivonatát közöljük. 1. A székesfehérvári 1879-iki országos ipar-, termény-, szépmű­vészet- és állatkiállítás Fejérmegye és Székesfehérvár köztör­vényhatóságának pártfogása alatt áll. 2. A kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intő és vezénylő közegek közti érintke­zésre vonatkozó levelezések: „Országos kiállítási végre­hajló-bizottság elnökségéhez Székesfehérvárott" intézendők. 3. A kiállítás Székesfehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiségeiben s ezek szomszédságában levő szabadtéren rendeztetik. A kiállitásra rendelkezés alatt áll 4284 • méter fedél alatti tér — és pedig a méntelep helyiségeiben 3813 • méter, a lövöldéi helyiségekben 471 • méter; — to­vábbá 40748 • méter szabadtér — és pedig a méntelep udva­raiban 19611, a méntelep udvarain kivül 17526, a polgári lö­völdében 3611 • méter. Szükség esetén a szabadtereken ideig­lenes épületek emeltetnek. 4. A kiállítás 1879-iki évi május hó 10-én nyitlatik meg s tart bezárólag jun. hó 1-éig. 5. Kiállít­hatok Magyarhou és kapcsolt részeinek arra méltó mű- és ter­ménycikkei, szépművészeti és régészeti tárgyai, tanszerei és iskolamunkálatai, állatai, gép- és gazdasági eszközei; kizárva csak a gyors romlásnak kitett anyagok és robbantó készítmények vannak. 6. Kiállítási tárgy kizárólag Magyarország és kapcsolt részeiből fogad tátik el. 7. A bejelentések 1878-ik évi jul. hó elejétől egész 1879-dik évi március hó 1-éig fogadtatnak el. Ezen határidőn tul bejelentett tárgyak előnyös elhelyezéseért a végrehajtó-bizottság nem szavatol. 8. A kellő időben bejelenlett tárgyak 1879-dik évi április hó 20-ig küldendők be. A külde­mények február hó elsejétől fogadtatnak el. 9. A kiállítás tiszta jövedelme országos, megyei és városi jótékonycélokra fog for­díttatni. 10. A kiállítóknak a szokásos bejelentési-ív megkülde­tik. A haza összes vasúti vonalain nyerendő szállítási árkedvez­mény, annak idején a kiállítókkal közöltetni fog. 11. A térd íj fele a tárgyak bejelentésekor, másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő; és pedig fedél alatti helyiségekben 4, fal melletti tér 2, faltér 1 forintjával, — ideiglenes épületekben 2, a szabadtéren 1 forintjával • meterkiut. Folyó asztalokat a bizottság díj nélkül ád, a kiállító csak az elfoglalt térséget fizeti. — Kívánatra a bejelentő terhére állványok is készíttetnek. 12. A kiállítóknak jogukban áll cégjük vagy nevük után azon bárminemű segéd­munkások neveit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésében kitűntek. 13. A kiállítás 17 csoportra osztatik, a következő osz­tályozással : I. Erdőtermények és félkészitmények, — nehezebb fa-ipar. II. Bányatermények és félkészitmények, — nehezebb érc­ipar. Nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kőipar. III. Me­zőgazdasági termények és félkészitmények, kert-ipar. IV. Malom­ipar és élelmi cikkek. V. Szesz-ipar, borok és egyéb szeszes italok. VI. Fonó-, szövő-ipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási butor-ipar VIII. Vas-ipar. IX. Nemes érc-, nemes kő- és fém­ipar. X. Bőr-, csont- és kaucsuk tárgyak. XI. Mű-ipar és ze­nészét! tárgyak, építészeti rajzok és tervek. XII. Közmiveló'dési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok—és kézi gépek. XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerőre. XV. Halászati, hajózási és viz­épitészeti tárgyak. XVI. Állattenyésztés, állat-kiállítás. XVlll. Régészeti tárgyak és niüemlék-kiáUilás. 14. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani, de a bizottság már eleve gon­doskodott egy átaláuos képviselőről is, midőn hív. közlönyül a „Székesfehérvár és Vidéke" cimü lapot választolta, mely a kiállítás minden mozzanatáról gyors és hiteles tudósítást adand. 15. Jutalmul a kiállításhoz bocsátott minden tárgy tulajdonosa egy emlék-érmet nyer; kiváló tárgyak érdem-érmet s a kitün­tetést indoklók diszokmányt kapnak. 16. A kiállítók s ezek mun­kásai, .valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó sza­bad-jegyet nyernek. A látogató közönség részére érvényes 50 krajcáros bemeneti jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, iparos tanoncok és szolgélatban levő ka­tonák (őrmestertől lefelé) féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalomkor a belépti-díj 1 frt. 17. A kiállítók, ha kötelessége­iknek eleget lettek, tartoznak tárgyaik eltávolításáról a bezárási naptól számítandó 20 nap alatt intézkedni; ezen időn túl cl nem vitt tárgyak a kiállító terhére berakíároztatnak. 18. A kiállított tárgyak tüz elleni biztosítását — a kiállító kívánatára — a vég­rehajtó-bizottság eszközli. Az 1879-ik évi Székesfehérvári or­szágos kiállító-bizottságának 1878. évi április hó 3-án tartott üléséből. Csitári Kálmán, kiállítási titkár. Havrcnek Jó­zsef, kiállítási h. elnök. Gr. Zichy Jenő, kiállítási elnök. ápr-llis lT-ik! brünnl lottó számolt. 44, 84, 52, 57, 60. április 30-ilii "bpesti lottó számolt. 87, 29, 73, 14, 74. búzá­val a kikötőbe megérkezik, s a rakomány minősége különbözik a Standardtól, és a íelmerült nehézség rövid uton el uem intéz­Levelezos. 71. K. urnák Bpest. A küldeményt késem kaptuk, jövő számunk hozni fogja. Feltevéseiben csalatkozott. Minden rendben van. Üdvözöljük. Több részvényesnek helyben. Az igazságos ügy lapunkban mindig tá­mogatásra talájl. Nemzetünk becsülete előttünk szent s cz tiltja a társadalmi bajok elpalástolását. Felelösszerkesztö : Szikszay István. f£ó'zó°Biség* köréből *), Pályázat. Kincstári illeték behajlására Pápa városánál egy végrehajtői állomás betöltendő, 1 ft 50 kr napidíjjal. ! Vállalkozni kívánók folyó hó végéig alólirotlnál akár szóval, akár Írásban jelentkezni felhivatnak. Pápán, ápril 18. 1878. Woita J»!z§ef polgármester. *) B rovat alatt közlőitekért nem vállal'felelősségei a szerk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents