Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-03-31

Í3Ó 18 éves, hagyraáz. Goldner Benjámin leánya Bertha, irz., fél éves, ránggörcs. Polgár Lajos gyermeke Ferenc, r. k.. 4 na­pos, gyengeség. Turóczy Gábor leánya An ha, r. k., 9 '/, éves, agylobb. Szabó Pál, ágost h., 70 éves, aggkor. Gaj Ignác, rom. kath., 35 éves, tüdövész. Ruuznicz Vilmos gyermeke Fülöp, izr., 13 éves, tüdőgümőkór. Gulás Jánosné helv. h., 82 éves, aggkor. Schärfer Dávid, izr., 62 éves, tüdőlob. Vágó József rom. k., 77 éves. aggkor. Németh János, ág. h., 39 éves, rák. Egyletek és intézetek. — Közgyűlést tartottak folyó hó 28-án az újtakarék­pénztár részvényesei, mely alkalommal a felolvasott alapszabályok némi módosítások után az alapítók által aláírattak, s aztán a 10% befizetések az összes 300 drb. részvényre megtörténtek. Az idő rövidsége miatt a választások március 31-ére halasztattak el. — Uszodánk (folytatás}. A fürdési díjak utáni bevéte­lek tettek: 1877. évben összesen 929 ft. 44 kit, mely összeg az egyes hónapokra igy oszlik fel június hó 240 ft. 99 kr, jú­lius 281 ft. 21 kr, augustus hó 378 ft. 62 kr, és szeptember­ben 28 ft. 62 kr, legtöbb folyt be a legmelegebb augusztus ha­vában. Ha a befolyt összeget az 1875 és 1877. évvel összeha­sonlítjuk kitűnik, hogy 1877-ben 15 ft. 67 krral kevesebb mint 1876, sőt 55 ft. 22 krral kevesebb mint 1875-ben lón bevéve, ugy hogy az évi bevétel 1875-tól folytonosan csökkent. Ezen bevételek befolytak: a} Tükörfürdójegyekbó'I 1877-ben 457 ft. b} zártfürdójegyek után 76 ft. 80 kr, 5 kros fürdőjegyek után íOft. 20 kr; Tükörfürdő bérletért 102ft. 10 kr, zárt fürdő bér­letjegy 1 ft. 50 kr, uszáslanitásért 43 ft. 20 kr. Lepedő haszn. 141 ft. 15 kr, úszónadrág 76 ft. 74 kr, kendőkért 19 ft. 38 kr. kalapért 1 ft. 37 kr. Hogy ha ezen bevételeket összehasonlítjuk az 1875 és 1876-ik évek bevételeivel azt fogjuk találni misze­rint a tükörfördö használata évről évre növekedett, ugy hogy az 1877. évi növekvés 80 fttal az 1876. évit és 176 ft. 70 krral az 1875-ki bevételt túlhaladja holott a zártfürdők használata és a fürdői ruhák használata folytonosan csökkent, a mi bizonyára onnan ered, hogy sok hölgy és férfi előbb a zártfürdöket, most ellenben a nyílt tükörfürdőket kedvellik és használják. Hogy különben az előbb mondottakat tényekkel támogassuk hözöljük, hogy 1877-ben az összes fürdések száma 6520 volt vagyis 358-al több mint 1876-ban. Miután városunknak 15000 lakosa van s az uszodai fürdések száma 6520 kitűnik, hogy körüibelől minden második illetőleg harmadik lakosra esik egy fürdés. Ez en arány azonban változik, ha meggondoljuk, hogy sokan csak meleg fürdőt, használnak, holott a tapolca egyéb helyein is szo­kásban van a fürdés, ugy hogy bátran állitható miszerint váro­sunk minden lakosára évenkint egy fürdés esik. Megjegyzendő azonban, hogy sok egyén egyátalában épen nem használja a fürdést. Áttérve a nevezett jelentésre közöljük annak zárszavait: „A tavaszi közgyűlésen a megrendelt meder kirakás foganatba ment, s ez összesen 487 ft. 72 kr. költséget vett igénybe," Meg megjegyezzük, hogy a meder kirakásánál kizárólag cement és vízhatlan mész lőn használva, mely a zártfürdők kirakásánál is igénybevétetett. Ezen kivonatban közölt jelentésből kitűnik, hogy az uszoda részvény társaság anyagi állapota felette kedvező s miután a nagyobbszerü beruházások, javítások és átalakítások | korszakán imár túlesett, a jövő évi tiszta haszon nem megve­tendő osztalékot fog a részvényesek számára nyújthatni. Uszo­dánk berendezése megfelel minden igényeknek, s felszerelése olyan, hogy a nagyvárosi uszodákkal bátran kiállja a versenyt. — Tűzoltó egylet. A tűzoltó egylet közgyűlése folyó hó 24-én d. u. 3 órakor lett volna megtartandó, de mivel a meg­jelent tagok száma, az alapszabályban foglalt minimumnak meg­nem felelt, P. Szabó Károly elnök ur a gyűlést határozathoza­talra nem képesnek nyilvánítván azt feloszlatta. Szelestey La­jos főparancsnok felszólalása és indítványa értelmében azon­ban az elnök a működő tagok gyűlését nyitá meg, mely aztán a tisztikar megválasztásához azonnal hozzá fogott mivel Sze­lestey Lajos ugy saját, mint a tisztikar nevében lemondott s egyszersmind az eddigi bizalmat melegszavakban megköszönvén. A tisztikar megválasztására vonatkozólag megjegyezzük, hogy az a főparancsnok valamint a legtöbb tisztségeknél egyhangú felkiálltás utján történt, melynek eredménye: A pápai önkénytes tűzoltó egylet f. évi március 24-én tartott tisztújító gyűlésén az egylet tisztikara következőkép választatott meg: Tiszteletbeli fó'parcncsnok: Szelestey Lajos ; főparancsnok: Horváth Lajos, alparancsnok: Teuffel Mihály, tornász-osztályparancsnok: Szo­koly Ignácz, szivatyus osztályparancsnok: Pakrócz Ferencz, mentő oszt. parancsnok : Dinsztman Márton, főszertárnok: Ger­Csarnok. A viszontíáíás. (Polko Eliztől; ford. Etelke. Csehország egy kis területe, a lemenő nap arany sugarai­ban fürödve, pár héttel a szomorúan nevezetes königgräzi esata után — olyan képet nyújtott mintha ott örökké csupán a megelégedés és boldogság tanyázott volna. Semmi nyoma sem volt látható az irtóztató háború következményeinek ebben a ked­ves völgyben, mely úgy feküdt mintha egy láthatatlan fal övezné körül, ott a várhegy lábainál, csendes mély tavával, a táj kelle­mes hullámzása magaslatait és völgyeit borító virágos rétek és erdőkkel s a várkastély hatalmas parkjával. — A kastély szürke fala néhol kilátszott a sötétzöld szinárból, ablakai, ajtói erkélyei, tornyai mind be voltak futva; át szőve a borostyán és vadszőlő­indáival, a nagy altán párkányzata csupa viruló rózsákból ké­szített óriási szőnyeggel látszott bevonva lenni, az udvar kerí­tésén kényelmesen üldögéltek a pávák s a park tekervényes utain a királyi pompájú ezüst és arany fácánok bujkáltak ide s tova. Ez a kastély egy bécsi nagybirtokos: K. gróf tulajdona volt, de többnyire lakatlanul állt. Régebben nyáron át néhány hétre kirándult ide az uraság, de mióta a gróf Ifjú, szép leánya, egyizbení itt időzésök alkalmával egy fiatal tudóst —ki a kas­tély könyvtárát rendezte — ajándékozott meg szivével s dacára a büszke apa szigorú tiltakozásának leánya mint feleség követte a távolba a névnélküli, szeretett szegény ifjút; a sértett apa örökre távozott keserűsége színhelyétől s ez idő óta nem is je­lent meg a kastélyban az úri birtokosok "közül senki. A polgárnő ismeretlen jett és maradt apja előtt mindég — idegen mindörökre s az emlékezet, melyet minden igyekezete dacára sem volt ké­pes elfolytani, keserűvé tette a grófnak az ideális erdei magány­ban való tartózkodást. Később a gróf halála után második házasságából szárma­zott fia látogatott ki néha a szürke kastélyba, néhány tucat vidám barátjával, iskolatársakkal s párheti ott időzésük alatt a legszilajabb jó kedv zajával verte fel a szokott csendet, élvezve a vadászatokat, melyben fáradhatatlanok voltak. Egy ily alka­lommal történt egyszer, hogy az ifjú tulajdonost, mint halottat vitték a terasse melletti nagy előterembe — egy szerencsétlen lövés oltotta ki fiatal életét, senki sem tudta meg mondani soha saját fegyvere vagy idegen kéz által veszett-e el? — Szegény anyja rövid időn követte szerencsétlen fiát s igy a kastély min­den egyébb birtokkal együtt távoli rokonoknak jutott örökségül, a kik közül egyik sem érdeklődött a kastély iránt. Mióta ama szerencsétlen emlékezetű utolsó vadászat vidám fanfarai elhangzottak; mint egy álomba látszott merülni ott min­den, — álmodva a multakról! — Egy öreg vár őr, már nem éppen itjú leányával, néhány öreg szolga s az őszhaju kertész voltak és maradtak egyedüli lakói az elhagyott kastély földszinti részé­nek. Az emeleti lakosztályok csendesek s üresek voltak, az ab­lakok befüggönyözve. A falon függő csoda szépségű arcképek zavartalanul kelhettek ki nehéz aranyrámájukból s tehették a mit nekik tetszett. Néha néha az ablakok ki nyittattak s a vidám napsugár ilyenkor kíváncsian tolakodott be. Székeket, tjabourette­eket eltolták ilyenkor a falaktól, hogy színehagyott bársonyuk­ról le tisztogassák a port, mely azután mint felhő tódull ki a nyitott ablakon. A várúr leánya, sovány magas alakjával, szürke ruhájában — a minőt rendesen viselni szokott—borús arcával és szürke hajával úgy nézett ki egészen mint egy porszellem, ki varázs vesszőjével o iszonyú nagy kefesefrüjévei egyik terem­ből a másikba suhant, hogy minden darab bútort valami varázs moudattal titokteljesen meg érintsen. A kárpitos ágy égszínkék függönyei suhogtak közeledtével s az ablakokon ide s tova re­pültek a függönyszárnyak, ha mellettük elhaladt—az asztal te­ritők nehéz bojtjai pedig megmozdultak,— de Ursola leányasz­szony távoztával elnémult ez a titokzatos zaj is és ismét vissza esett minden régi álmába. — Csak egy örökké nyughatatlan tárgy maradt ébren; a szökőkút, — mint az altán alatt, a terasse lá­bainál, — melyet már az öreg gróf édes anyja kedves barátjá­nak nevezett. Ez szünet nélkül csergedezve, locsogva zizegve fáradhatatlanul mesélte naponként történetkéit a fáknak és virá­goknak, miután már az emberek nem hallgatták s a fák és vi­rágok hitték is néki minden szavát! — Persze eleinte mindenik jobban akarta azokat tudni mint ő, s közbe zörögtek suttogtak, — de utoljára mégis Cdak igazat adtak neki, hiszen oly édesen tudott csevegni! Egyszer azonban megint emberi lélek hallgatója akadt, a ki éppen oly örömest hallgatta mint a fák és virágok s hasonló áhítattal figyelt rá mint ama sok szép nő, ki hajdan e kastély­ban megfordult. A königgräci csata után tudniuk szegény sebe­sülteket, — ellenséget és jóbarátot vegyest — hoztak a kastélyba, kik fájdalmukban egyenlők voltak s kiket már nem lehetett a legközelebbi tábori koródáig sem szálitani, ezért tették le őket a park bekanyaruló útjára, honnét azután a falucska jószívű népe behordta a kastélyba; a közkatonákat földszint helyezve el, egy ifjú porosztisztet pedig az első emelet erkély szobájába Csak két irgalmas néne volt a betegek mellett mivel a kórházak nem nélkülözhették orvosaikat, ez a két gyengéd nő, igyekezett a szenvedők fájdalmát enyhíteni gondos ápolásával. (folyt, köv.] !yi József, orvosok: Dr. Lövy László, Dr. Rechnicz Ede, se­iz: Miskey Sándor, főparancsnok! segédtiszt: Szcgletty György, arancsnoki segédtiszt: Rada József, tornász szakaszvezetők: siszberger Káról, Bikky Sándor, szivattyús szakaszvezetők: nnes András, Somogyi Káról, mentőszakasvezetó': Kegl Jó­if, Fischer Adolf, tornász csoportvezetők: SzvobodaEde, Klára ndor, Lajossy Pál, Szombathelyi Mihály, szivatyus csoportve­:ó'k: Csillag János, Kunt Mihály, Poppy Mátyás, Szeifert íst­[í, mentőcsoportvezetők: Takács Antal, Kőszeghy Sándor, al­jrtárnokok: Hochwarter Antal, Cziller József, szerfelügyelők: .spár Gábor, Veszély István. A megválasztott tisztikart, mi zta szívből üdvözöljük s megvagyunk győződve, hogy veze­se alatt derék tűzoltó egyletünk virágzani fog. A búcsúzó főparancsnok működésére vonatko­lag a működők gyűlésén egy jelentést olvastatá fel, mely je­ítés lényegesebb részét, mivel tűzoltó, egyletünk egész törte­imét tartalmazza, ezennel az kivonatban közöljük: A pápai kénytes tűzoltó egylet jelenlegi állapotát, hogy megítélni le­ssen, kénytelen vagyok a következőket előadni: Pápa váró­ban a tűzoltó egylet 1871-ik évi márt. 15-én alakult meg; oita József polgármester urat elnökké választván, ki nem so­ra az elnökségről lemondott, az egylet vezetésével Vághó inos urod. mérnők ur, ugy Tarczy Dezső ur főparancsnok ;tek megbízva. Ezen urak vezetése alatt a városi tanács sie­it is az egyletet tűzoltó szerekkel gyarapítani azon célból, gy a várakozásnak megfelelhessen; s csak hamar az egylet iködését megkezdette. Midőn a főparancsnoki állást elfoglal­ni , az egylet tűzoltó szerekkel már nagyobbrészt berendezve ilt, de láttam, hogy az egyletnek nincs gyakorló háza; igé­temet adtam, minden törekvésemet arra fordítani, hogy gya­>rló házat készítethessek, és önök közreműködése, a város ilgárok ügypártolása mellett sikerült is az, 1300 frtba kerül > r al<orló házat felépíttetni, s mint önök is tudják, az most mái egylet vagyonát képezi. Az egylet keletkezése kezdetén szóbí tt, hogy az egyletnek zászlót kellene készítetni, és egy lelkei >, Lamperlh Lajos ur neje felfogva önök kívánságát, hazró izra járt, és a zászló készítésre adakozások utján pénzt gyüj U, a zászlót Győrött meg is rendelte, 100 ft. foglalót adotl jy de az adományokból bejött összegből a zászlót megkészi ni nem lehetett, a válalkozó már a foglaló elvesztésével fénye etődzött, hogy ha a zászlót meg nem készítteti az egylet. É mertem a zászlóavatást ünnepély rendezés nagy kiadásait, is ertem a nehézségeket, de a tettől nem ijedtem vissza; tiszi trsaimat tanácskozásra hivíam és elhatároztuk, hogy 1876. é\ mius hó 4—5-én a zászlóavatási ünnepélyt megtartjuk. E nnepély rendezésére csak egy krajcárunk sem volt; sorsjegye et bocsátottunk ki, a város lelkes hölgyeit nyereménytárgya sküldésére szólítottuk fel; az eredmény, hogy mi lett, ugy hi sem mondani sem kell, mert nmgu gróf Wallis Gyuláné Somogy ona úrhölgy zászló-anyasága, és az egylet előtt felejthette ártfogása folytán oly zászlót bir az egylet, melynek párja ninc íéles Magyarországon; bár mikor, bár hol jelennek meg e zászl latt bajtársaim, mindig büszkeségük lehet: hogy Pápa város nkénytes tűzoltó egyletének tagjai közé tartoznak. Az ünnepéi okba került ugyan, de maradt mégis felesleg melyet az egyli énztárába, több száz ftot adtunk át. Ez ünnepély méltóságávi zükséges volt nagy gyakorlatot tartani, s az egyleti tago gyességét, ugy az egylet életrevalóságát mind a nagy közör égnek, mind pedig a társegyleteknek bemutatni; e végre aví osi tanács pártfogása és szívességéből szerencsés volt egyletün Budapestről egy tanitót, — Kindl István fővárosi tűzoltót — a gyleti tagok rendszeres begyakorlására hozatni, ([folyt, köv — A pápai takarékpénztár a helybeli jótékony nt gylet részére, közgyülésileg 50 frtot. volt szives ajándékozn íely nemes adományáért fogadja a nőegylet őszinte köszönete ^ntal Gábor tanár úr a pápai nó'egyletnek 10 frtot volt szivi jándékozni, fogadja a nemes keblű adományozó a nőegylet hí ás köszönetét. Közgazdaság. — A magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesi etét létesítő bizottság Budapesten f. évi március havábau kei i gróf Festetics Pál b. elnök, TÍ9za László b. tag által alái elhívása az eszme hazafias pártolása és terjesztése végett iiint értesültünk — váiosunk fejéhez is megküldetett. Idézzük elhivás néhány sorát, a tárgy maga már azt hisszük olvasói] íló'tt sem egészen ismeretlen: „Mi, s megbízóink — igy han; sik a felhívás — az összes alsóbb néposztályok, de kiválói kisbirtokosaink és földmivelő népünk biztos hitelképességre s 2-itését tűztük ki feladatunkul olv intézmény létesítése által, me egész országra kiterjedő működésénél, belső szervezésénél, uem nyerészkedő alapja, s céljaiuál fogva képes leend — ol­j hitelforrások nyitásával — az uzsorának elejét venni, a né­t takarékosságra és ön-tőkegyüjtésre indítani és a nemzeti va­on gyarapodását, a nép adózó erejénok fokozását, szóval a zjólétet, hazánk anyagi felvirágzását előmozdítani." — Hang­lyozza továbbá a felhivás, miszerint a létesítendő egyesület yét király Ő Felsége és a magyar kormány is felkarolták.— ipcsán az alapszabályok láthatók,, aláírási ivek már előzőleg ieztek polgármester úrhoz. — A vértetil nevű rovarnak, mely különösen almafáin­n szokott pusztítani, s az ország némely vidékén felöltő mérv­n tapasztaltatott — irtására — a földmivelés- ipar és kereske­Imi minisztérium rendeletet bocsátott ki. E rendelet szerint »jobb orvosszer a nevezett rovarok ellen a dohánylé s erős £ok, melyekkel a sebzeti helyeket belocsolni kell. Petroleum sikerrel alkalmaztatik. A rovar jelenléte arról ismerhető fel, gy az ág, melyet a vértetü meglep, gyapotszerü szálakkal vonva lenni látszik. — A mult évi bortermés Magyarországban össze­n 2.590,358 hektoliterre rúg. Ebből legtöbb esik a Balaton­ellékére (390,186 hektoliter}, azután Budapest-Vácz vidékére 553,786 hektoliter], továbbá a bihari szőllőhegyekre (233,844 íktoliter), a temes-krassói borvidékre (326,631 hektoliter) és szegszárdi szölJőterületre (J312,596 hektoliter, — A „Gazdasági Lapok" 13-dik száma két sűrűn fomatott iven a következő gazdag tartalommal jelent meg: Az lambirtokok bérletei. Peterdy Gábor. — A bia-bajnai urad. Ie­ásának megjelenése alkalmából. II. Hajnos Gusztáv. — Ame­kai bnrgonyavetőgép. Thalmayer Viktor ábrával. — A hideg­ek befolyása a vajkészitésre. Szentkirályi Ákos. — Célszerű íólőültetési mód. Dapsy László. — Kereskedelmi magvaink ér­íke K.M. — Selyemtermelésünk érdekében Belánszky Dezső.— anna indika. Ábrával. — Kormányintézkedések. Vértetü. Két brával. Csalán értékesítése. — Szakegyletek működése. Békés­legyei, Témesmegyei, Tolnamegyei gazd. egyletek. — Gazd. inügy. Gazdasági előadások a műegyetemen. — Szakirodalom, [ertészeti füzetek. Gazd. tudósítások. Esztergom. Stomfa. — lel- és Külföld. Közigazgatási bizottságok földmivelésügyi mü­ödése. Ausztráliai gazd. viszonyok, Amerikai gabnakereskedés. Gazdasági kiállítás Londonban 1879-beu. Állam által vásárolt lének. Aradi borvásár. Lókiviteli tilalom káros befolyása. Zde­orszky baromfi tenyészdéje. Első m. ált. biztosító társ. Keleti larhavész. Kisbirtokosok földhitelintézete. Az angol marhavész­örvény— Szerkesztői üzenetek. — Határnapok. — Vásárok.— jzleti tudósítások. — Hirdetési rovat. Melegen ajánljuk ezen :itünő szakerők támogatása mellett Mórocz István és Máday zidor által szerkesztett legnagyobb gazdasági közlönyt a gaz­laközönség figyelmébe. Előfizethetni fél évre 3 írttal, egész évre > frttal Budapesten a Köztelken. Galxna-üzleti txxdLósitás. Pápa, márczius 29. 1818. A sfolyt héten az üzlet némi élénkebb fordulatot vett, mely nem annyira az rak emelkedésében, mint inkább az irány szilárdulásában nyilvánult. — A aai hetivásáron a beszállított gabona mennyiségére nézve csekély volt, mivel z előtte való szerdai országos vásárra meglehetős mennyiségű gabona szál­[latott. Az árak pedig a mult hetiekhez képest változatlan szilárdak maradtak. L beszállított gabona a következő árak mellett adatolt el: Buza 75—8C LÜogramos 5 frt. 50 kr.—S frt. 80 krig. Rozs 70—75 kilogramos 5 ft iO kr.—3 ft. 95 krig. Árpa 60—64 kilogramos 4 ft. 10 kr—4 ft. 50 kr-ig Sab 42—46 klgmos 5 frt. 30 kr.—3 frt 40 kr-ig. Kukorica 71—74 ki­ogramos 3 frt. 80 kr—4 forint. 20 kr-ig Az árak 50 kilogramm szerin irtendők. (S.) BÓCSl értólctőzscle 1878. évi március 50-án.— Magya iranyjaradék 86 frt 25 kr Magyar első kib kincst. utalvány— frt—kr.— Ma­;yar másod kib kincst. utalvány 107 frt 50 kr. — Osztrák egyesített állam idósság papírban 60 ft 65 kr. Osztrák egyesitelt államadósság ezüstben 64 fl 50 kr.—Osztr. aranyjáradék 72 ft. 70 kr. — 1860-ik allamsorsjegy HO II 71 ir. Osztrák nemzeti bankrészvény 796 frt — Osztrák hitelrészvény 22! ft 50 kr. — Magy. hitelrészvény 218 írt 50 kr. — Ezüst 107 irt — kr. ­^rany 5 írt 73 kr. — Nípoleondor 9 ft. 75 kr. — Német birodalm márka 60 ft 15 kr. — London 122 ft — kr. Lotto- és sorsjegy. JVlarcixis 27-ilci prágai lottó számok. 49, 69, 8, 89, 6. JMareltxs 30-ilti bécsi lottó számok. 73, 55, 75, 51, 17. Felelösszerkesztö : Szikszay István.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents