Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-01-13
8. A társulat a szövetkezetek nevében a. vállalkozó eonsotiura részére közös óvadékot tenne le, ezen óvadék a szövetkezetekre arányosan vetettek ki. s összege a szövetkezetek részére kiadandó anyag értékének 10%-ka lenne. í). A eonsortiumnak a lel merülő károk és muiiiszlások mérvéhez képest joga lenne az egész óvadékhoz még akkor is. ha a kárt csak egy szövetkezet mulasztása i(l( : z(e volna is el6". Az ily szövetkezet* az óvadékot rögtön pótolni köteles: a eonsortiumnak a további kár iránti feinnarndrán természetesen a teljes kártérítés joga. 10. A társulat a eonsortiumtól ennek kívánatára a szükséges főanyagokon kivül a szövetkezetek részére és költségére átvenné a munka egyenlőségének biztosítására szükséges ejryébb segédanyagokat és eszközöket is. A kisipar által végzendő teljesítésére vonatkozólag világos, tüzelés utasítás adatnék ki. A tanácskozásokra kiszabott rövid idő alatt lehetetlen volt u részleteket is szabatosiiani, habár azok a tárgyalások folyamán tüzetesen meg lőnek vitatva. A szakértekezlct e részben azon véleményben "van. hogy a mennyibea ezen elvek a minisztérium helveslésévet találkoznak, könnyű lesz azok alapján rendes részletes szabályzatit szerkeszteni. Ezen szabályzat azután az értekezleten képviselt szakíestületekuek észrevételeik megiehetésr végett kiadandO lenne. Bn a szabályzat igy teljesen elkészülend, annak a vállalkozók általi elfogadása n hirdetményben felsorolandó feltételek közé lenne igtaiaudó. A szakertekeziet ennélfogva tiszteletteljesen felkés tc a hón • védelmi miniszter ur ő nmtló.-.ágái. hogy a szakértekezlet ezen megállapodásait elfogadni s annak jeíi-n határozatul a budapesti tagokból alakulandó szabály-szerkesztő bizottságnak továbl.'i eljávás védett kiadatni méltóztassék. Ezen javaslat a mulí hó 12-én (ártott folylaíólagos e'ilekezleten a honvédelmi miniszler tdnöklő képviselője által elvben elfogadtatván, a jegyzőkönyvvel együtt rövid uton fel fog: terje.«-ztetni miniszteri jóváhagyás védett é* a szövetkezeti szabályzatuk, valamint a pályázati kiírás részleteinek elkészítése védett ki ío"- adatni az orsz. iparcgycsülei, valamint a budapesti iparkamra képviselőiből álló albizottságnak. Igy teljes kilátás van arra, hogy az eiujude szakéi íö és tapintatos munkálkodása folytán, a miniszter intcutióiho/, képest, a hazai iparosság régóta hangoztatott óhajának és a ba/ai iparfejlesztés epyik fontos követelményének mihamarább eléír fo£ tétethetni. Ív ü I ö n í é i é k. --• .1 tudomány legújabb üirmánya. Henri de Pai ville a „Journal des Dcb.-Us-lcnnészetUidomáy i dolgozótársa a következőkről értesít: A tudományos akadémia éppen most egy fölötte fontos hirí kapott í egy Dumáéitól Genfből intézett távirata szerint ugyanis Hanl Picirinek sikerüli az elcnyt. atmusphäre nyomása és 140 fokkal u fagypont alatt folyékonya} á ienni. Ugyanakkor Cailleíat bejelentette, hogy e- kisérlei ueki nem csupán az élenyúyel, hanem a szénenynye! is sikerült. E.< most már a köneny és a lebeny ÍM folyékonyává Vm téve. Píctej az éleny folyéuonynyá tételének kísérletét a múlt szombaton negyedszer ismételte tiz kiváló tudós jelenlétében. Ponibau 10 órakor az -J60 atniospharáva emelkedett mauumeler néhány piliaual alatt 505-re szállt alá s csry félóránál tovább ez áliásbuti maradt. Eközben a nyomás kisebbedése által a gáz egy részének folyadékba való átmeneteiét világosan láthatták a jeleuvoitak. — Megjegyzendő, hogy az egésa mini egy HO foknyi hideg befolyásának volt kitéve. A esövek nyilasát elzáró kakast mo-t fölesnvárták és abból az élenysugár folyt ki nagy hevességgel, mely, mint egy villanyfény, világosan mutatta, hogy két különböző részből fillí. Egy néhány centiméter bosszú, fehér központi részből, mely í'ulyékoay, sót sziláid alkaírészeket is lartaimaz és e^y külső részből, melynek kékje a eomprimúlt es megfagyó!t eleny-gáz állapotba való \ i-<szamene<ciér mutatta. A jelenvoltak tökéletesen sikerültnek mondják a kísérletet. Mi nagy megelégedéssel jegyezzük föl Piciét és Cailleíat szép sikereit, melyek kéfségkivül korszabalkalók a természettan haladásában. — A növényvilág h0 b minden csodája lesz látható a legközelebbi párisi közkiáiliiásou. — Természeteden oltó' sorban Amerika lesz az. mely megfogja lepni a Marsmező látogatóját, Igy a többek között egy fatörzs Iu.»z látható, melynek átmérője nem kevesebb mint 20 méter. Ez pedig csak cgy része a tulajfionképeui törzsnek, melynek magassága 00 méter. A Notredauie tornyai valóságos törpék az amerikai őserdők ez óriásához képest, mely nem egy kis államnak, pl. a monacói heree£ségsegnek szolgálhatna padlózatrd. üe a kis hercegség is kiálííln egy csodanövéiiyi t. i. egy* cilrom-fáeskát. melyről tudva van ugyan, hogy az egész éven át virágzik, de a kiáíiíí-ilt íác>fca c. tüneményt a lehelő Icgazemlélhetó'bbeu tünteti fúl, minthogy egyszerre bimbókat, virágokat és teljesen érett gyümölcsöket visel magán. .Déloroszország gesztenyefákat, Spanyolország myrthusukat, Ej.->zakoIaszország pedig nys.lfákut küld a kiállításra. — Rósz kir a nőknek. fj^y látszik, hogy a selyem szövetek hamisítása nem szorítkozik már a fcke'c szövetekre, most már kitalálták a módját annak, hogy u színes és tarka szöveteket is hamisíthatják. A gyárosok azt mondják hogy ezen fogásra a vevők által kényszeríttetnek, kik csak oícWi portékát keresnek. Az mégis szép dolog, ha a lyoni gyáros maga bevallja, hogy az ezen város gyáraiban készült selyemnek ket harmada ily kétes minőségű. — Az ozmaiwkrúl Kevés honpolgárt lehetne mo*t találni, kit a kelet kissé is ne érdekelné. Ritkán találkozik napunkban barát barátjával, hogy üdvözlő szavaik elmondása után (őrök teslvéruépünk helyzete után ne kéidczősködne. — Ismerve ezen közérdeklődést, nem tartom fölöslegesnek mn*l a törökökről egyet-mást elmondani. Megvallom ezelőtt öt évvel is nagyon érdekelve, hallgattam egy a tőrök földön busz évig tartózkodó menekültnek ezen nemzetről tett elbeszéléseit, kinek nincs okom egyeüen szavát is kétségbe vonni, mert tapasztalatom szerint minden szava határozott és jellemző volt. Ezen szó töröl; anynyit tesz, mint rabló, pusztító, ezért ők magukat töröknek NOJta. h'iiie.m ozmánnak nevezik. Az ozsnau hozzánk rokon éj* testvérfaj, .s hogy verfaj létünkre mégis oly tova állunk egymáshoz. - fgaz ugyan, ha Potemkin hós tetteit megérte volna, késztetve érezte volna magát máaodifc kiadására. ama híres a zorndorli csatamezőn ejteti szavainak: „liy se.predékkel kell veszekednem!-' - mert ifsyafiazoti műszerrel, mellyel Kmiter a zoudorft csatában hátráló oroszait megállította, ugyanazzal ált Potemkin U az otscbákowi erőriek ellen irányzott rohama alkalmával, csak hogy .sokkal kifanssltabb ravaszsággal, ő t. i. .száz, spanyol borssal fúsznezetf pálinkával telf hordónak kirúgatta a fenekét, és tartalmukat kicres/.teUe -- ilyetén íbrCMZtetf barevágyíil cifra loías:jnilinu. Nem csak a szabadsági harcuk óta képződött n népek elméjében a gyáva alaítomos kozák rémképe; ki pusztít, feríoztct gyújtogat, ha a veszétyt távol érzi: de a komoiy harc elől szökik mint a forrró szél. — E rémkép azou időkből származik mikor német generálisok csapataikkal (többek közt a bátor Coburg! lápé;} kiszedték az oroszoknak a gesztenyét a tűzből, hasonlónak tajáltaíolt,- midőn a. hét éyes háború alkalmával Fermor, Blisabet cárnő fővezére maga helyett az osztrák Dann! hagyá győzni, es azonnal ráismert az ember a szabadságharcukban, midőn Barclay de Tally, Kutusoff és Langeron inkább gátolva mint segitve keresztül kaMil jártak Ülücher tervein. Alig a sokat dicsőtfcí bódiíómik Erivának, valamint a brutális Paskíevit-sehiiek, babérjai is csak olyan ketes orosz színezetűek voltak, és foszlányokban háltak szanaszét: midőu Szilisztriánál, a csudatévő rubelek nélkül, alapos katonás csatát kellet volna vívni a törökkel. Nem szólamlanak meg búskomor hullámai a Pruthnak, hal;gatagok egyhangú partjai is, mert bárraelv csalazörej történt, iúmnüy verea tettele követtek ti könyes pázsitján, a. történelem ennek legfőbb oka abban áll, m'ig ők jellcms^okas. nyelv, torvény s különösen vallásukban változatlanok maradtak, uk ruházatukra nézve kevés kivétellel még most is a kezdetleges ókon, bő és hosszú ruhát, kopasz fejükön turbánt, s papucsot vieelnek. Nálunk a föveg és csizma rendesen fekete, azoknál zöld, íehfr vagy sárga. Mi a kalappal üdvözlünk, ők a turbánt Ali álljuk előtt sem emelik meg. Mi ha úrral beszélünk szemben állunk vele, ők földre borulunk. Mi gyönyörrel csókolgatjuk hölgyeink kezecskéit, náluk e dicsőség a férfiaké. Ok a hölgyek^ szépse- | gét nehézségük után becsülik, nálunk a karcsúság határozó. A vőlegény ott csak a lakodalom után pillanthatja meg neje arcát, [ nálunk az arckép mindennapi. A nők zárkózottau fonás, kötés,; varrás, éneklés, tánc és férjük mulaltatásávul tölték napjaikat, míg a. férfi végezvén teendőit, hiúsága gj'úpontját szakái és ha- j juszát feketére festi, s pödörgeti. Pvlínondta azon menekült, hogy • a (örököknél minő az igazságszolgáltatás: gyors lábon áll az, j csak hogy a kadi (bíró) igazságérzetét a pénz gyakran in-1 gadozóvá teszi. Ozmánnak bort. s egyéb szeszes italékot inni; nem szabad, hihető ezért engedte meg Mohamed a többnejüsé-j gel. jól tudván azt. hogy józan ember cgy nővel is megelég- j szik.'Mohamed az ő követőiről vak engedelmességet követelvén! eltávoztatni akart mindent, mi az embert a rendes gondolatmenetből kiindíthatná, különben is minthogy a keletiek hő ^érmér-s sckletüek. igy a íüzie olajat üntni nem akait. Hogy alattomban • a kancsó ügygyel-móddal mégis járja, bizonyos. A ßujuek, ünnepnapon a uiecseljökbe juthatott elbeszélő és ez nem kis do- ; log volt, mert gyaurnak (ereinek) oda menni nem szabad, de a j Mekkába készülődő búcsúsok figyelmen kivül hagyták, s ekkor j távolról ugyati, ilc mégis szerencséje volt a Seik-ül-izlam fő- . papjokat látni, s az ozmormk paradicsomáról tartóit szónoklatot • hallhatni. Az ó paradicsomuk a hetedik égben van, földje a leg- | finomabb liszt, vanília, ámbra, sáfrány. s;\i)u^:y cs drága kjjvek-. kel ékesítve; falai arany és ezüstből vannak. Közepén I\jIoha-j med pompás palotája áll, mely ékességre minden gondolhalót fe- . lül mul; ezen palota udvarán van a bokbgság fája. me)ynek; törzsöke arany, ágai ezüst, gyümölcse kívánat szerint minden, J a fa tövéből tej, bor és viz torrás fakad, melynek medrében aj por mind drága ko, arany és igazgyöngy. A paradicsomba csak ; igazhivő juthat, itt ozíán mindennel szabadon rendelkezhetik,,' nagyon hasonló ezen boldogságul gyümölcse a pusztában kő-, borló izraeliták mannájához. Ezen fa á»aiból az igazhivők vá-! gyaira cgy ág lehajlik és gyümölcseivel kínálkozik. Ezen pára1 dicsomnak fódiszét mégis a mennyei hárem teczi, mely a Moha-1 med palotájának közelében van berendezve, iít mindenkire ajszol-j gálattevö személyzeten kivül 72 darab palolahölgy csík. Ezek'. arcai soha cl nem hervadnak, fekete szeműek, kissé kövérek sj mégis karcsúak, arcuk piros, ajkuk mosolygó. A mindégjókedvü i elbeszélő menekültünk halálos betegségében is mosolygó arccal, de i-gyutlal sóhajtva monda: üli bárcsak cn is ozmán voluck, ( íme most nyugodtan zárnám he szemeimet, s örömmel röpülnék j az ott rám várakozó gyöngy karokba. Bella József. ; — A magyar konigyártási ipar képciselöi akép-| viselóházhoz a fényűzési adó idevágó cikkelyeinek eilörlébe iránt kérvényt, nyújtottak be. — A koesigyárló iparban ugyanis, meiy már az 187ik évi gazdasági válság következtebcu sokat szenvedett, az 1875-dik évi XXVI. törvénycikkben megállapított kocsi- és lótartási adó életbeléptetésével majdnem teljes pangás állott bc, minthogy ezen új adóteher a fogyasztás jelentékeny csökkenést- vonta maga után, Hivatkoznak a folyamodók c részben a budapesti kerehkcdelmi és iparkamara 18?6-ik évi deci 4-én tartott teljes üléséből a földművelés-, ipar- és kereskedő-• lomügyi minisztériumhoz intézeti fölteijeszíésbcíi foglalt ada-i. tokra, melyek szerint a kiválóbb fővárosi kocsigyáitók az 1873. { évben S6M kocsit- és hintót, az 18?4. évben pedig, midőn már! a gazdasáííi válság s/.oaioru következményei érvényesültek, még j mindig H*i8 kocsit cs hintót gyártottak, mely szám azonban az 1 \S7'y, évbeu a kocsi és letartani adó behozatala következtében j majdnem felényire és 1876-ban ismét közel felényire szállott alá. Kasouló eredményre jutunk, ha az ugyanazon iparosoknál fog- i laikoztutott munkásokat vesszük tekintetbe. 8 ezen viszonyok I • az 18?7-ik évfolyamában még kedvezőtlenebb alakulást vettek. • Igen nagy^ továbbá azon koesiiparosok száma, kik a kereslet j nagymérvű csökkenése következtében iparuk önálló gyakorlata-' val teljesen lolhasyni kényszerülvén, most midőn a még fönt- \ • aíló. dc szintén redukált erőkkel dolgozó kocsigyárakban mint j \ munkások sem találnak alkalmazást, csaiádaikkal együtt a leg-11 nagyobb nyomorban vaunak. ' ' \ _— Viktor Emánuel olasz-on-z-ág királya f. hó 9_ón! 1 d. u. 1 óra 30 pkor llomában meghalt. Született 1820 március 1 14-én uralkodásra lépeti 1810. márc. 23-áu utóda Humbeít ko- 1 rnna herceg. Az elhunyt életrajzát jö\ő számunk részletesen 1 fug ja hozni. j 1 — Egy liberális angol lap u ki; ályné látogatásáról igy i J ir: pá királyné láfogalása ílugheridenbcn különös jele a királyi!] kegynek Lord Bcaconsíicld irányában. A nemes Lord nagy be-i j épülésben áll az udvarnál, a keleti kérdésre vonatkozó nézetei J | ezen körben helyben hagyatnak, és igen méltányoltatnak. IIa | j Hrladslone ur ma hivatalban volna, nagyon kényelmetlen';! helyzete lenne.— Xo ezz.íl ugyan elég vau mondva. \\ — Egy táncoló koponyán napok bau igen megriasz-L tolta komorja melleit egy csallóközi kis község bigott lakosait. J t A csuda vagy boszorkányság akkora riadalmat okozott, hogy aj jámbor falusiuk azon helyre, hol a sírásó a koponyát felvette, j; nem akarták a holtat eltemetni. Végre egy honvédbaka odament h a veszettül zörgő és ückándoló koponyához, kezébe vette, belenéz, H hát uramfia.' ott ugrándoz a koponyában egy pórul járt ürge. I, Megmutatta ezt a népnek, * az szégyenkedve, boszankodva; \ Dcsúdoit. fel ijedelméből. Lehet, hogy e kis epizód a babona ki- ! j irtá>uira is lendített valamicskét abban a kis faluban. ' í. i I t Medvéi í's városi ü^yek. ' p — - .4 megy ff i tfsstufitds f. hó 2. és 3-árúi, (folytatás)! * Xapircnd lárgyát képezvén, az egyes bizottságok újból megala-! I kiíása, mugvásasztattak az alispáu elnöklete alatti állandó ji vala s z t in á n y _ t a g j a i u 1: A utal Gábor, Ä uy ós Sándor, Anyóő 5 1 Tivadar, Anyós l.ószló, Aucrhammcr .Ferencz,* Bélák István, Bé- '• i nem hagyetf, rajta nyomot vissza. Hol Góthok és Frankok A1-] lemauok cs Suevulc a folyampáitokon keltek jövő nemzedékek--j uek jelvényeket hagytak háíra. A Rajnán és Dunán száz vár; regél a visszaemlékezés tiszteletteljes nyelvén; de a hol a Tatár és a Muszka járt ott csak tiportató'!, és soha sem élesztetett. Ha \ Czertiovitzbó! a bessarábiai halárok mentében a Pruth folyamát. , követjük, Moldau áíszálva, hiába keresünk egy nyájas telepet, egy !, majort, vagy festőiieg fekvő falvakat, még kevésbé egy emlék- ', követ vagy diszemléket. - Csak itt ott beszél cgy cgy* paraszt. \ ] „Itt a kozákok százainkat a folyamba szorítottak, amott a két-^, ségheesésíó! ösztökélve, ötvenen a hullámok alá buktak", ügy!] látszik mint lm e culfurfelejletl országokban a folyók, nem ugy!, mint más iparkodó vidékeken, a közlekedés exü-t"szálai, a ke-', reskedelem és munkásság véredények hanem ellenkezőleg, mintha : \ i tunya nem képe>-ithctő clhafryatotság, mogor pásztorai volná-!; tak. Itt az miiópai barbárság országútja! igy kiállunk fel akii- ' ] ratlanul. és a sziv^zorongás pgv neme minden fogékonyságot 1 ] idpusztit. " " ' ' jl A po'ia. kinek képzelme öukinozva élctjajjal táplálkozik,' ! alal ugyan itt is anyagot képezniényetuek. Mert ő neki a csa-i ! azaj. melynek véres vetéseiből, jövő nemzedékek számára, még j írnya. sem csírázik fel az élvezhető gyümölcsnek, épen várvavárt • 1 Inzonviték a Jet haszonlalauságáról' -i De a történelmi szemle j; sie mas gondolat sorozat tárul, ennek kérdésére: hogyan lehet- <» leges, hogy hiába annyivér outalotl, !a felelet az:•'•''nem er- ( kulcs, eszmék azok, melyeként! az oroszok kétszáz i ey ota a törökök ellen hadat iuditanak, nem civili-li Z/.a 1 0 H Z a U d P fc t" a I 1 á h n l f =• ái a I. „ ~ JL I. - n....n. i j < Icásv Károly, Brenner Lörincz, Csapó József, Csernyi László. Csonka Ferencz, Jtíötvös Károly. Csapó Kálmán, Br. Fíáth Pál. Fülöp József, Galamb József, Fodor László, fíaál Lajos, Csolnakv László, Halsssy Vilmos, Hunkár Mihály, Hunkár Sándor. Horváth Lajos , Kenessey Károly, Kenessy Móricz , Kenessey Pon°-ráez. Kőrössy Lajos, Kopácsy Viktor. Késmárky József, Krisztinkovics Aladár, Kovács Imre veszprém, Kőrössy Imre, Konkoly Lajos, Mustos János, Mányay Károly, Molnár Aladár, Xa«*y Károly (Veszprém), Osvald Dániel, Pribék István, Piosszer ísiván, Dr.Pillitz Benő, Pap Gábor, Palotai Ferencz, Pöschel Kóroiv. Purgii Sándor, Ruinier Sándor, Lévay Imre, Rothaufer, Mór "Sárkány Miklós, Szentirmay József, Szabó Imre, Stahly György. Szűcs János. Tóth Kálmány, Tólh József, Tarczy De6ső, Véghelyi Imre, Véghelyi Dezső, Vojta József, Dunszt Ferencz, Szilágyi József. A képviselő választási központi választ mán vb a: Roros István, Kemenes Ferencz, Csuluoky László. Végheíy Dezső, Krisztinkévics Aladár, Lévay Imre, Tóth József, Békássy Károly, Auerhammer Ferencz, Horváth Lajos, Ányos Tivadar, Eötvös Károly, Szentirmay József, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Pillica Benő, Kleczár Ferencz, Gaái Lajos* Körössv Lajos," Véghely Imre, Kopácsi Victor, Kovács [mrc. Purgly Sándor, Horváth Mihály. Virág János, Konkoly Lajos, Henc-2 János, Nagy Károly, Sárkány Miklós, Fülöp József. — Az igazoló választ m á n y b a megválasztattak: V r éghely Imre, Kenessey Pongrácz, Kenessey Károly, Piliiíz Benő, Csol^oky László, a főispán által kineveztettek: Forintos István, Gaamb József, Fcrenezy Károly és Szabó Imre. — Bíráló választmány tagjai: Boros István. Fülöp József, Gaál LKJOS, FMosnzcr István. Dunst Ferencz. — A főispán elnöklete alatt illó számonkérősv.ék tagjaiul vá 1 aszta11ak: Dr. Sárvány Miklós, Pöschl Károly, Gaál Lajos. Kenessey Pongráíz és Szabó Imre. Megyei magánpénztári választmány ellök e: Kosos István, tagjai: Ányos István, Békássy Karoly, FülOp József. Gaál Lajos, Hunkár Sándor, Pöschl Károly r , Kéeiiárky József, Kenessey Károly, Szabó Imre, Véghely Imre. J'orányi Ferencz, Bezerédy Gyula, Kőrössy Lajos, Peczek Gyula, [Córösi Imre, Kemenes Ferencz. — Gazdasági választmány ül: elnök aiispán va«y helyettese, tagjai: Pöschl Károly, Roms István, Füíöp József, Szabó Imre, Huííner Sándor, Balogh Károly, iíúdog József. Siatistilcai bizottság elnöke Bezeédy Gyula, tagjai: Pribék István, Sárkány Miklós, Pap Gábor, Pafotay Ferencz. Kenessey Pougrátz, Véghely Dezső, Piosszer István, Lévay Imre, Szilágyi József. Nagy Károly, Gulden György, HuÜncr Sándor. Rothatiser Mór, Brenner Lőrinsz, Androsics [mre, Dunst Ferencz, Kemény Andor, £-od aljegyző. — Köziégi jegy z ő i o y u g d í j a 1 a p i g a z g a t ó v á 1 a s z t m á n y áíak elnöke alispán, vagy helyeitese, tagjai: Ki^rovich József, Csapó Kálmán, Gaal Lajos, Fülöp József, Mozgai Antal, Nagy Géza, Pöschl Károly, Nagy Károly-, Szabó Imre, Ruitner Sáníor, Keuesscy Mór, Pecek Gyula, Ploaser ísiván és Véghely Dezső- Jegy r ző szigorlati vizsgáló bizottság tagjai az alispán, vagy helyettesének elnöklete alatt Gaál Lajos, Piosszer István, Szentes István, Kőrösy Imre, Kenessey Károly, líietzár Fereníz. a számvevőség és adófelügyelőség egy r egytagja. — A megyei szabály rendeletek átdolgozásáról negbizott választmány tagjai: Bezerédy Gyula, Pöschl Károly, Csapó Kálmán, Kenessey Pougrátz, Kőrösy Lajos, Keressey Károly, Kopácsy Viktor, Csolnoky László és egyik jegy5Ő. — Közegészségügyi bizottság: elnök Bezerédy Gyula, ;agok : Pribék István, Forintos István, Dr. Sárkány Miklós Roms István, Véghely Imre, Dr.Pillitz Benő, Kőrösy Lajos, Dunst Ferencz Paál Dénes, Csolnoky László, Ferénczy Károly, Rutner Sándor, Dr. líalasy Vilmos, Hunkár Sándor, Dr. Leichlner Soma Dr. Fischer Béla, Dr. Kerényi Károly, Dr. Sándorfy Miksa, Beísák Ferencz. — A gyámügyi törvény intézkedéséhez képest az írvrszék üléseiben való részvételre tiszteletbeli árvaszéki i l n ö k ö k k é m e g v á l a s z t a 11 a k: Véghely Imre, Pösch Károly, szabó Imre, Gaál Lajos, Galamb József, Fülöp József, Piosszer István, Forinto* István, Krissuvich József, Körösi Lajcs, Móroea ísigmond. Andre Gyula, Fudor László. RékeíFy Ignátz, Boroncai Miklós, Bezerédy Imre, Kenessey Pougrátz, Auerhammer ferencz, Dr. Kársa István, Konkoly Lajos, ifj. Bélák István. Vuyós István. Csolnoky László, id. Kolozsváry József, Báró ?iuth Pál. — A közigazgatási bizottság tagjai közül topácsy Viktor árvaszéki elnökké történt megválasztatása lblyáu kilépvén, s 4 tag a (örvény értelmében kisorsolandó lévén, a ;is>rsolt Veghely Imre, Horváth Mihály, Ányos László és Pöschl íároly újból megvála>>ztattak, Kopácsy helyeit pedig Dr. Sárcány Miklós beválasztatott. — Az igazoló választmány a csóti :s tüskevári választó kerületekben megejtett bizottsági tag váasziások mcgsemmisiteíték, a pápa-kovácsi választókerületben iiegvála>.zto(í bizottsági tag Osváld Dániel ket helyen levén meg•áíaszíva e kerületi bizottsági tagságáról lemoudolt, ezen váaszíó kerületekben az ujváiae.ziások határnapjául f. hó 22-ike üzeieli ki, — minthogy pedig a csóti választott kerületben' váasziási elnök feruondoit, választási elnökké Horváth Lajos váaszlatoít meg. — Kenessey Károly tiszti főügyész indítványozza, logy a vidéken teljesítendő tiszti ügyészi teendők teljesítésére, iszteleihcii m. t. ügyészek neveztessenek ki, indítványa egyuingulog elfogadtatván, főispán ur ő iimíga által a pápai járásán Barthalos ísiván, a devecseriben Borcsa Kálmán a zircziben Vndié Gyula és a mezöföldi járásban if. IJeiák ísiván ügyvédek isztcicibcli ügyészekké kineveztettek. — A pápai lapok múlt éti 50-ik száma, a gyámigyck rendezéséről egy cikk hozatott fei, melyben a eik irója élezi, mikép városunk mint árva székkel bíró testület, kötelezve -an. Gyámhafóságunk a törvényszabta kötelességeit niikép telyeiti. csakift boldogult testverem hagyatékára s annak árvájának .sedekes örökségvirő'l kívánok az olvasó közönségnek szolgálni. Mkcl Jáuosnő testvéremmel, 1873-ik évi december 37-én az tpai hagyatékon, mely két ház, és egy szó'iíó'ből ál, megoszta;'oztunk, osztályozásunk alkalmával még az összes hagyatékot 859. frí, terhelvén, e teher lefizetését testvérem magára válalr áu, mivel ő kapta a jövedelmezőbb és értékesebb házat, tesi'éreni a fent jelzett egyeségünk után 1'/, évre el halt, öröksége látra hagyott végrendelete szerint, egy éves gyermekére maradt, iicly a fent jelzelí teher lefizetése melyet 2950 frtot tett ki, a látra hagyott végrendeletben kijelenti, hogy az örökségében iiaiat', s telek jkönyvileg nevére irt házat a bíróság adja el, s — : : : - ^ . — . . ^ )uná (;, hanem gyűlöletből ez pedig nem hint élő sarakat azon földbe, melyet összetipor. A mint mondtuk, csak egyetlen bátor orosz tábornak t. i. suvarofF küldetett a törökök ellen; de mi rosszab ennél; uiiudízen törökbabér- keresők között csak egy becsületes hadvezér 'olt: Katharina tábornagya, Rjumanzoff — a Pruth partjón állt, iiidőn Potemkin Otschakow előtt katonáit özönlő szesz r. 1 ,lozatokkal Bellona karjai közé csalta - és lelkiismerete felhiljQ* odott, hogy a közember igy dobaíik a halállorlcába, mjg a (isit iracsok bolond frisurákbau, alá Potemkin, szerelmi kalandok és :ártya asztalok körül szökdécselte}^ elhanyagolva minden tábori izolgálatot. — „Felség" irt ekkor a cáruőnek ..a tisztek, kik nellcm rendeltettek elég jók lehetnek a télikerti díszelgésekre, de ;aloisaskodásra ily bábok nam valók"'— Rossz helyre is találtak i merész szavak Rymanzoíí visxzahivatoU; Potemkin pedig csázári kedvesétől, az otschakovi Wutki brávoniáért, disz karlot és százezer rubelt kapott. A jólelkű katona az orosz — örök csatákban kényeimetlen Icltárdarab volt, mely csaták ercdiiényei. ha vásárolhatók íiem voltak, többnyire igen foszlánvos ;s kérdéses jelleggel bírtak. A f muszka hadilörténelem bár hol kísérjük, koldus, hőstetekbeu és dúsgazdag bárbár mészáriásokban* Mert indokai nem., íz igazságban, hanem dinastieus nagyravágyásban, területéhség, :s fanatikus fajgyűlöletben gyökereztek. Ä licyláudi és lengyel :satamezők tudnának róla beszélni; de ínég többet az asovi sik!Úg egész Chotschimig, melynek véres chrónikájábói e fejezet igy tanulságos tőredéket kénez.
