Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-03-24

azonban ma már mint tény áll, a bámuló emberiség eló'tt tanú­bizonysággot tevén az emberi alkotó ész óriás volta felől. Edi­son hangirója február végén Parisba érkezett, s itten a francia tud. accademia előtt belett mutatva s működése a legnagyobb physikusokat is csodálatra ragadta, s igy meggyőzvén a hitet­leneket realístása felől. A hangiró készülék egyszerűségét ille­tőleg uagyon is egyszerüuek nevezhető, s hogy röviden leírhas­suk felemiitjük miszerint az két szócsőből áll, mely szócső egyik vége egy könyen rezgő hártyával el van zárva. A két szócső egy négyszögletű deszkára van erősítve, még pedig ugy, hogy a rezgő hártyák egymással szemközt fekszenek, de kö­zöttük, egy sajátságosan szerkesztett henger van alkalmazva, úgy hogy a két szócső hártyája ezen henger oldalaira szolgál. Az emiitett henger pedig csavar alakúlag körül van rovatozva, s egy óramű által egyenletes forgásba hozható, mely forgás al­kalmával a henger minden körfordulatnál egy kicsit előbre tola­tik. Azou felül pedig oly szerkezettel bir, hogy a levehető felső (s a csavarmenettel ellátott) köpenye alá egy onlemezt lehet illeszteni, mely ónlemez természetesen a hengert egészen körül veszi, de ha az emiitett köpeny reá illesztetik akkor csak a csa­var alakú kivágásokban látható az ónlemez. Ezen kivül pedig a szócső végét elzáró hártya közepén egy acélrúgó van ugy meg­erősítve, hogy annak tüalakú vége éppen a henger felületén lévő csavarrovátkába ér. Ha most már az egyik szócsőbe bele szól­nak akkor a hanghullámok a hártyát kifelé nyomják, a kinyo­mott hártya pedig a központján lévő acélrúgót a hengerhez löki, s itten a rugó végén lévő tű a csavarrovatba behatol, bevéső­dik az ott levő onlemezbe. Természetes, hogy ha a henger nem forogna akkor ezen acéltű mindég egy és ugyanazon pontot találná s csak egy kis lyukacskát ejtene az onlemezen, de mivel ezen henger beszédközben folytonosan mozog, a tű működése szá­mos egymásután gyorsan következő pontok és kis vonásokat ir azon lemezre, az így nyertirás nem más minta hang másolata. Az igy nyert írás akár ezer évig is ellehető, s róla tetszés szerinti meny­nyiségü másolat vehető le. Arra pedig, hogy az ilyetén leirt be­széd ismét hallható legyen, szolgál a készülék második szócsöje, mely egy hasonló szerkezetű rugóval bir csak hogy itten meg­fordítva a rugó az onlemezen lévő „hangirás" által hozatik moz­gásba, s ennek mozgása hozza a szó-cső hártyáját rezgésbe s ezen rezgéseket hallja az ember, mint ugyanazon hangokat, a melyek előbb a gép által le lettek irva. Midőn az Edison hang­irója az academiának be lón mutatva a megbízott beleszólt: „A phonográphnak van szerencséje a t. academiát üdvözölhetni." s s aztán a készülék tisztán és az egész teremben hallhatóan vissza adta ezen mondatot, a tudósok meglepetve felkiáltottak a elejénte valami „Bauchredner" jelenlétében hittek, de csak ha­mar az ellenkezőről győződtek meg a midőn Du Moncel acade­micus a készülékhez ülve bele szólt: „Az academia örvend, s bámulatát fejezi ki Edison ur találmánya felett" s a gép ezen mon datott tisztán Du Moncel hangját hiven utánozvavissza adta! Volt taps. Ezentúl nem csak hires férfiaink fényképeit, hanem azok nak beszédeit is fogjuk gyüjthetni és vásárolni" s a phonográphon aztán gyönyörködhetünk hanggyűjteményeinken ép ugy mint je­lenleg a „Stereoscopon" a tájképeken. Zsoldosod bűvös bájos dalait évszázadok múlva unokáink ép oly élvezettel fogják hal­gatni mint a minő élvezettel pl. mi Petőfy költeményeit olvas­suk. Az irás a gondolatokat örökíti meg, a fényirás az alakot és a phonográph a hangot! És mostmár mondható, hogy: halha­tatlan művésznő, halhatatlan énekesnő, létezni fog." Ircűaiom és műrészét. — Az „Apolló" zenemű-folyóirat legújabb száma következő tartalommal jelent meg: 1) Esteledik, alkonyodik („Ne menj el," a „Sárga csikó" népszínműből a legkedveltebb dal), Magurányi József átirata. 8) Mcnuetto Mozart 3-ik (Ea. dur) sinfoniájából. 3) Vig percek, polka franoaise Nagy Bélától. A zongorázok és énekesek számára igen ajánlható folyóirat elő­fizetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt, a jelen szám ára 50 kr., mely a kiadóhivatalhoz (Budapest vár országházulca 94 sz. a.) legcélszerűbben postautalványnyal küldendőbe. Még foly­ton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kivonatra a lap utánvétellel is küldetik. — Mahammad élete és tana. Irta Dr. Haíala Péter, ára 1 frt. 60 kr. Bpest Lampel Robert kiadásában. Az európai vi­szonyok politikai átalakulása, nemzetünk s az izlam vezér nem­a sertésekre) nem ártalmas, s a királyi egészségügyi tanács jóváhagyását fejezte ki e fölött. Kétségen kivül a porosz királyi sertekereskedés, ha nem is a bölcsek köve, de mindenesetre jobb aranyforrás volt, mint az alchymia. És igy lassanként a bölcsek kövéről szóló tan alapja megingott, az alchymisták csillaga mindig jobban elhalványodott, amint a természettudomány jobban és jobban fejlődött és mélyebre hatolt a néprétegben. De .csak a mult század vége felé semmi­tette meg Lavoisier vegytani elméletével, kinek mathematikai igazságokon alapuló vizsgálódásainak eredménye szerint a fém­átváltozás lehetlen és a bölcsek köve nem létezik. Az ujabb vegytan rövid idő alatt csodadolgokat hozott létre; mert an3'agi jólétünket fokozta, némely betegségek gyógyítását eszközölte és igy életünket meghosszabbította. Igy tehát mégis feltalálták benne a bölcsek valódi kövét, habár más alakban, mint arról az alchymisták ábrándoztak. Azt azonban be kell is­merni, hogy az alchymia a modern vegytannak szülőanyja. Az alchymisták ezeréves kutatásai fontos fölfedezéseket hoztak létre a gyógyászat és technika terén. Oly tapasztalati tudomány, mint a vegytan, csupán a tapasztalat utján tehet előmenetelt.; mert igazságait merő tanrendszerek által megalapítani és tényeit phi­losophikus ábrándok által előre meghatározni nem lehet. Ter­mészet — bölcsészeti tudvágy nagyon gyenge rugó lett volna azon roppant nehézségek elhárítására, melyek a vegytani igaz­ságok kutatásánál felhalmozódtak. Ehez hatalmasabb ingerre volt szükség. „Szükséges volt, hogy az emberek százai, koruk minden tudományával fölruházva, eltelve egy legyőzhetlen s a dühösség­gel határos szenvedélylyel, életöket, vagyonukat és minden ere­jűket arra fordították, hogy a földet minden irányban felforgatták, hogy fáradság és kimerülés nélkül minden ismert testet és anya­got, szerveset ugy mint szervetlent, a legkülönbözőbb módon egymással érintkezésbe hozták; az szükséges volt, hogy minden tizenöt évszázad alatt történt." — Igy ítélt Liebig Jusztusz, a vegytan fejedelme. S a hatalmai erő, mely a rendkívülit létrehozni képes volt, zete, a török nemzet sorsát összefűzte. Közöttünk s a török nemzet között természetszerű baráti viszony fejlődött, s dobogó szívvel kísértük és kisérjük a testvérnép küzdelmeit, annak so­cialis és vallásos intézményeit. Ezen érdeklődésnek köszönhető irodalmunk terén az ottomán nemzetre vonatkozó történelmi, szépirodalmi és ns'elvészeti müveknek keletkezése, Természet­szerű tehát, hogy ily érdeklődés közepette tudósaink figyelmét a török nemzet vallása, az izlam tana sem kerülte ki, a mi iránt a nagy közönség ugy is feszült kíváncsisággal viseltetett, s igy Hatala Péternek Mohammad élete és tana csak a köz óhaj ki­elégítésének tekinthető. — Irodalmunk terén alig van tudós ki ezen tárgy megírására jogosultabb volna mint Dr. Hatala Pé­ter, a ki feladatát jelen művében mint független elfogulatlan tudós kitűnően megoldotta: még pedig oly alak és irányban, hogy müvét bátran népszerűnek lehet nevezni, s igy Mo­hammad életét minden müveit olvasó bátran tanulmánya tárgyává teheti, melyből az izlamvallás szerzőjének nem csak életrajzát, hanem ezen vallás fokozatos fejlődését és a korán lényeges tartalmát és keletkezését is megfogja ismerni. Hogy minő szel­lemben oldá meg szerző feladatát azt az „előszó" következő soraiból világosan ki lehet venni: „A mekkai próféta megítélé­sében — igy mondja Hatala — nagy súlyt fektettem a vallásos elemre. A vallásos kinyilatkoztatást s egyedül üdvezitő egyházat hivő ember természete, gondolkozása, cselekvés módja sajátszerű eltéréseket mutat más közönséges halandó természetétől, gon dolkozás — s cselekvés módjától. Annak egészen más logikája van, 8 más morálja esze és más szive, melyek nem a közönsé ges józan ész, nem a természetes ember szeretet törvényét kö vetik, hanem vallásos eszméik szerint alakulnak; ő nálok fele­kezetivé lesz a józan ész, felekezetivé az örök morál. A mekkai próféta is kinyilatkoztatást, egyedül üdvezitő vallást hivő s ala pitó férfi volt. Bele élte magát — az ó szövetségi próféták theocraticus szellemébe Mekkában és Medinában ke resztények és zsidók laktak, azoknak szelleme hatott reá . . felizgatta ingerlékcnj', ideges természetének rengeteg fantáziáját s egész valóságát. Nem volt ő csaló, Svedenborg se volt az, s más hasonló férfiak sem. Ok igaznak tartották a mit hirdettek, ragaszkodtak ezen tanok minden következményéhez". — Ezen pár sorok idézése elegendően tájékoz szerző felfogása és irá­nyáról, melyhez ő, müvében hiven ragaszkodik. Az összehason ütási mód, mely a tudomány minden terén, mai napság már ke resztül van vive, ezen érdekes műben is előnyös alkalma­zást talált mi a munkát még inkább érdekesség szempontjaim öregbiti. A könnyenérthető folyékony rövid velős irály, ezen mü­vet a népszerű könyvek soraiba emeli s annak minél tágabb el­terjedését az irodalom érdekében óhajtant kell. — Színészeink jövőhéten egy érdekes újdonsággal fog­nak meglepni, ugyanis Fenyvesy Ferencz urnák „Vígjáték szobaleány nélkül" sikerült színművét fogják színre hozni. Ezen eseményre mely élvezetes estét fog a közönségnek nyúj­tani t. olvasóink figyelmét eleve is felhívjuk. — Színészet. Szombaton márt. 16-án a párisi rongy­szedő francia népszínmű 5 felv. irta Pyat fordította Egressy M. Az egész darabnak összhangzatos menetét Jean (Szuper)-nek tulajdonithatni, ki a társadalom által megvetett rongyszedő jel­lemében váltakozó lélektani jeleneteket nagyon hiven fogta fel. — Didier Margit (Darvainé) a mindenkitől elhagyatott erkölcsös árva leányt, ily szerepekre lévén hivatása jól adta.—Klára (Uj­falusyné) napról napra jobban kimagaslik, átgondolt figyelmes játéka szorgalomról tanúskodik, öltözéke pedig izlésteljes. — Potár asszony (Király A.) sajnálja a maszkirozást, vagy táu hiúsága nemengedi szerepköréhez illően öltözködni? — Vasárnap márt. 17-én A két drótos tót eredeti bohózat 4 szakaszban da­lokkal irta Kempellen Gy. Krupanacsek (Somogyi) dicséretet ér­demel , mert szerepéből nem csinált bohódzot mint szokták, s eleven játékával méltán megérdemelte, hogy megtapsolják, i — Ujfalusyné vagy nem tud, vagy nem akar parasztosan öltözni, s ily féle játékában valamint mozdulataiban egy kissé nehézkes Erdó'sné Szuper, Darvai, Ürményi és Ernyei élénk figyelmet éb­resztettek. — Szerdán márt. 20-án Jauus 100 arany pályadíjt nyert ered. szomorújáték 5 felv. irta Csiky G. I. Béla (Szuper} iparkodott szerepének megfelelni; de ha az üres padokra tekin­tett meg meg botlott, noha nem is csoda. — Janus (Ürményi) csak egy hibában szenved, folyton egyforma pathaszol ját­szik, Ara (ujfalusyné) a mai nap kiváló elismeréssel találkozott. (jósnő) — (Király A.) jólbetölté szerepét. — Csötörtökön mart. 21-én az Amerikai Szigligeti sinmüve 3 felv. népdalokkal Koltai (Ürményi) az első jelenésében csak kishija, hogy Janus szere­pébe nem esett, később azonban figyelemmel nézte a közönség. — Czakó Júliának gyenge bár, de kellemes hangja van, vigyáz­zon megneeró'ltesse magát, játéka élénk és megnyerő. — Szu­perné, Darvai Megyeri Ernyei és Somogyi dicséretet érdemelnek. A darab végeztével a közönség megelégedetten távozót. — Pár nap olía meglátszik, hogy népesebb a terem, oly jól esik a szem­nek látni azokat kiket ez ideig még nem látott színházban, de a kik máskor mindég ottszoktak lenni — elmóndjam-e, hogy e bűvös hatást Ajkay Imréné ő nagysága idézte elő, elmondjam-e, hogy e nemeskeblü úrnő az ki nem kímélve a kellemetlen időt nem a fáradságot házaiknál kereste fel az illetőket a szinügy pártolá­sára, igen Ajkay Imréné ő nagysága az kinek sebet ütöt volna a szivén az ha Pápáról, oly szomorú emlékkel kellett volna tá­vozni a színtársulatnak, — tartsa meg őt az ég sokáig. Dan gen. egyei és helyi hirek. Előfizetési felhívás ! Az év negyed beálltával la­punkra előfizetést nyitunk s kérjük a nagyérdemű közön­séget a közügyet szolgáló vállalatunk támogatására. Előfize­tőinknek, ez évben is, egy nagy és művészileg kiállított olajnyomatu jutalom képpel fogunk kedveskedni. Előfizetési feltételek negyed évre 1 frt. 50 kr. félévre 3 frt. egész évre 6 forint. — Személyi hirek. Főtisztelendő Néger Ágos­ton ur f. hó 23-én párnapra Pápára érkezett. Mint értesülünk új plébánosunk csak május hónapban fogja lelkipásztori hivatalát, megkezdeni.—-Főtisztelendő Kádas Rudolf úr kerületi tanügyi főigazgató saját kérelme folytán 0 Felsége által, nyuga­lomba helyeztetett. — Herczl József úr a mult hetekben az összes jogi és államtudományokból Budapesten az előirt szigorla­tokat letévén, tudorrá avattatott fel. — Az újonnan alaku­landó tüzoltóegylet számos működő tagjának abbeli szán­dékát közöljük, hogy a megürült főparancsnok! állásra Horváth Lajos lapunk munkatársát fogják ajánlatba hozni. Mi ezen hely­lyes és az egylet érdekében fekvő választást örömmel üdvözöl­jük és megvagyunk győződve arról, hogy derék tüzoltóiuk bi­zalma Horváth Lajos úrra fog esni. — A dunántúli helv. hitv. egyházkerületnek gyá­sza van. Nyugalmazott püspöke Nagy Mihály R. Komáromban elhunyt. Temetése nagy részvét mellet ment végbe f. hó 22-én, mely alkalommal László József főiskolai gondnok, Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző és Kis Gábor tatai esperes s megvá­lasztott pápai lelkész tartottak jeles egyházi beszédeket. A ref. főiskolát Szilágyi József akadémiai, Vikár Kálmán gyrnn. igaz­gatók és P. Szabó károly tanár mint képezdei igazgató helyet­tese képviselték. A kiadott gyász jelentés igy szól: A rév-ko­máromi helv. hitv. egyház községe fájó érzettel tudatja szeretve tisztelt lelkészének, főtisztelendő és nagyságos Nagy Mihály, superintendens és királyi tanácsos úrnak folyó hó 19-én reggeli 9 órakor életének 90-ik évében történt gyászos elhunytát. — A boldogult hült tetemei folyó hó 22-én délelőtt 9 órakor fognak örök nyugalomra tétetni.j Rév-Komárom, 1878. március 20. — Béke hamvaira! Gyász isteni tisztelet ö császári királyi fensége Ferencz Károly főhercegért f. hó 20-án a helybeli rom. kath. főtemplomban fényes gyász isteni tisztelet tartatott, a melyen, az összes hatóságok és a helybeli honvéd tisztikar jelen volt. Ez alkalomnál nem mellőzhetjük városi hatóságunk azon mulasztá­sát felemlíteni, hogy nem követte a haza többi városainak példáját részvét feliratot nem intézett gyászoló koronás királyunk trónjához. — Miért vált szükségessé az új takarékpénztár? Korántsem kell azt hinni, mintha az új „Pápa vidéki takarék­pénztár" a réginek megrontását célozná, sőt ellenkezőleg mind a kettő egymás mellett virágzani fog, mivel az egyik a másik­nak csak kiegészítő része. Ugyanis az új takarékpénztár leg­nkább olyan üzletágakkal fog foglalkozni, melyekkel ?. régi nem Ezen üzletágak leginkább a kereskedelem megkönnyítésére fog nak szolgálni, igy péld. gabona kereskedőink veszn.uk össze szép készlet gabonát, — saját vagy mások számlájára, — a mit to­,ább adnak, — bécsi vagy gréci kereskedőknek, azért 3 hóna­a gazdagság utáni vágy és az ez által előidézett agyjein, „a bölcsek köve" vala, mely másfél évezreden keresztül a leg­felvilágosultabb szellemeket tévúton vezete. Aubin. C s a r ii o k. Ki fogott csizmadiát? (Humorislikits elbeszélés). lila: Zoltay. (IX. Folytatás és vége.) Jeromos ur semmiképen sem tudott ezen uj ismeretségnek ily helyen örvendeni; ámbár ha nem is örvendett az ismeretség­nek, de illett volna legalább elmondani, a szó azonban végképen torkán akadt. Most látta csak be, mily rettenetes egy embernek a kezeibe játszotta őt a sors haragja; szinte jobban szerette volna, ha már függne, mintsem Faluvéghyvel a rendőrség előtt találkozni először. Hanem a főbiztos jobban szerette igy, ő bizonyosságot akart magának szerezni, voljon igazat beszél-e Jeromos úr, vagy nem. — Ön megfeledkezni látszik Nyavalágy úr — kezdé rö­vid szünet után Haberzettel — hogy adósom egy felelettel. — Én én? kérdé zavarral a megszólított. — Igen ön. Faluvéghy úrnak a leányát akarja ön elvenni? — Igen, nyögé Jeromos úr. — Mit szól ehhez tekintetes úr? — Ismételten kijelentem, hogy én itt hallok először e do­logról beszélni. — Ezt igen hajlandó vagyok elhinni, mert erős gyanúm van, — sőt majdnem bizonyos voltam eddig is már, bogy ezen úr által elmondottak csak koholmányok, s ürügyül akarta hasz­nálni ideutazására! — Psidánck! vezesse vissza foglyunkat. Midőn eltávozott Psidánek Jeromos úrral, ismét az ügy­védhez, fordult Kábeléttel, -- Igen le vagyok kötelezve szívessége által, melyet ta­núsítani méltóztatott. E szavak után Faluvéghy fogta kalapját és eltávozott. Alig, hogy magára hagyatott az érdemes főbiztos, azonnal Íróasztalához ült, megírandó jelentését a miniszterhez N. N. el­fogatása tárgyában. Igen lassan ment a jelentés megírása, mert nem volt hozzá szokva miniszterrel levelezni egyrészt, másrészt pedig nagy gondot kellett azért is a jelentésre fordítani, mert annak az alapján lesz majd tanácsossá kinevezve. Alig telt bele rövid két óra, s a jelentés meg volt fogal­mazva, hanem annyira agyon volt javítgatva, hogy a leendő rendőrbiztos Reissenzahn — kinek tisztázás végett átadatott, — alig volt képes eligazodni azon. Mig Haberzettel a fogalmazással és Reissenzahn a tisztá­zással voltak elfoglalva, addig Jeromos úr komolyan fontolára vette helyzetét. Átlátta, hogy a nősülesnek most már vége van, hogy ön­magán sem segíthet alakoskodásával, őszintén elmondja tehát, mit eddig csak ő tudott, ha őszinteségével sem segíthet ügyén — akkor veszve van. Az ebédet vivő börtönőr által tehát kihallgatást kért a fő­biztostól, mit meg is kapott. — Uram! igy kezdé Jeromos vallomását—ön azon hitben látszik lenni, hogy én valótlant beszéltem; holott én a tiszta igazságot mondtam. Való az, hogy én nősülés végett jöttem Debrecenbe mégpedig Faluvéghy leányát szemeltem ki. En sem Faluvéghyt, sem leányát személyesen nem ismer­tem, én csak hallottam ily nevű ügyvédről és leányáról beszélni s azért jöttem, hogy körültekintsek kissé, először is mint áll Faluvéghy vagyonilag, másodszor megtudni kéz alatt, hajlandó volna-e, nekem adni leányát? Most azonban ennek már vége van; én nem puhatolódzhatom titokban, nyíltan fellépni sem szán­dékom, ez nem is volt, mert kosárral nyakamba nem akarom Debrecent elhagynyi. — Ha nem hiszi azt, hogy én Nyavaiády Jeromos vagyok Bagolyfalvárói, akkor tessék Fülöndy Gedeon,

Next

/
Thumbnails
Contents