Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-03-17

fognak-e s hányan fognak a hadkötelesek közzül felülvizsgálatr küldetni; mert a mennyiben az értesítés elmulasztása követkéz tében a felülvizsgáló bizottság egybegyüiésébői hasztalan költ ségek keletkeznének, ezért a törvényhatóság, illetőleg a mulass tást elkövető tisztviselő felelősségre fog vonatni. — A rendőrtörvényjavaslat. mely már évekkel eze lőtt elkészült, valahára napvilágot fog látni. A szombaton tartói miuisteríanácson végleg meg lett állapítva, ugy hogy a kormán — mint a „Hon" értesül — már a legközelebbi képviselőházi ülé aek egyikén be fogja terjeszteni. Ugyanezen mhnstcrtanácso elhatároztatott az a módosítás is, melynek segélyével az uj bűn telő eljárás a büntetőtörvénykönyvvel egyidejűleg lesz életbelép tethcíő. — Meghívás. A fcsékesfehérvári ügyvédi ka mára folyó 1878, évi mártius hó 24. napján d. o. ! órakor saját helyiségében rcrdes ovi közgyűlést tarl melyre a karaara t. tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárg; í. Dietrich Szilárd, k. ügyész lemondása folytán az ügyé gzi hivatal betöltése. 2. áz 1878. évi költségvetés megálla pitása. 3. As í877. évi számadások felülvizsgálása. 4. í kamarai tagok részéről aa 1774. 84. t. c. 21. §. 7 pontj; értelmében netán, teendő indítványok tárgyalása. Keltt Szé kesfehérvárottj as ügyvédi kamaránál 1878. március hó 17 én K u t i Sándor a kamara elnöke. Irodaiig és művészet.. — Nyilvános kérelem hazánk m. t. hölgyeihez Palot&ay János az országos nevű zeneköltő, kinek magya nótáiban Bihaiy, Csermák, Lavoía és Rózsavölgyi szedem sokszorozott fényben ragyogott — nincs többé 1 0 kiről Moeonj Mihály azt moBidta: hogy müveinek minden ütenya aranybánys melyből a ksaó' utókor is kincseket meríthet — saját kezével ólí ki életét. — S mi e szép lelkű férSot idáig vitte; zilált vagyoi: helyzete volt; súlyos gondok gyötörték hosszú évek Rorán ál gyönge alkotású testéi B aggasztó szembaja megvakuláesal fe riyegette. S akik utánna maradtak: agg apa, bútort özvegy e kiskorú fia, gyasskeservök mellé még a holnapi nap anyag gondjaitól sem mentiek. Azért fordulok lelkes hölgyeinkhez, kii szánni tudnak és segíteni törekszenek minden szenvedőn; mer a szeretett s a magyar honleányi föllobbanás biztosítják kérelmen eikerét. Van ugyanis a megboldogultnak általam zongorára al­kalmazott hallgató magyarjaiból 15 válogatott mű egy köíettben mely leszállított áron 3 frt. beküldése vagy utánvét mellett ná­lam Jászberényben megszerezhető, ezen egész befolyt összege Fal'síásy szerencsétlen családja anyagi felsegélésére forditandom Addig is, míg Paloíásy összes müveit sajtó alá bocsáíandom,— azon biztos reménybeli ajánlom neraeslclku hölgyeinknek kéré­semet: hogy egyiknek zongorájáról sem hiányzand hazánk leg­szebb magyar zenéje, s hogy becses ismerőik körében buzgói fogják ezt ajánlani. Kelt Jászberényben 1878. február hó, hó­doló tisztelőjük B.iszner József, zeneszerző, Nüneveld« tulajdonos. — Színészet. Voltam en már .... ben is I A kit nen illet ne vegye magára. Ha édes magyarnyelvünk ápoló dajká­járól, a magyar nemzeti színészet pártfogásáról g felsegéléaérő van szó, vannak sokan kik hidegen utasítanak el, a csak annyi mondanak — voltam én már .... ben ia, — ha tovább mégy Í felakarod ébreszteni bennök a haza szeretet iránti lelkesültséget szánakozólag s gúnyosan tekintenek szemed közé, B ismét csal annyit mondanak, hisz voltam én már.... ben ís, — « ha me'í itt sem engedsz 3 azt hiszed, hogy valamikép még ia tán ható tudsz rájuk, a elmondod, hogy ha valakinek ugy nekik vohií leginkább lerovandó kötelességük e nemzet iránt, mert hisz en­CsaiMio k. Ki fogott c$izmadiát? /'Humoríslíkiis elbeszélés). Irta: Zoltay (VUI. Folytatás.) Miután hívatlan vendégén kiadott, megtapogatta nyakal vájjon csakugyan el van-e az választva vagy csak álmodott? Nagy megnyugvására constatálhatni vélte nyakának épségét — csak vélte, mert oly koromsötétség volt, hogy még tapogatódzik sem látott. Nem is volt többé kedve elaludni, nehogy ismét oly réme? álma 8 oly kellemetlen vendége legyen mint volt; ébren hatá­rozta el bevárni a reggelt s egyszersniint a felől is gondolkozott, megmondja-e iáiért jött Debrecenbe vagy pedig nem. A „nőmre" két igen fontos oka volt. 1, Nem mondhatja meg miért jött, mert az egész ügy még igen ÍB a kezdetlegesség stádiuma levén, el nem árulhatja, mer! ez annyit tenne mint dobba! verebet fogni. 2. Pedig nem azért, mert a rendőrségnek ahhoz semmi köze, ha valaki házasodni akar. Hanem alighogy ezen két fontos okban megállapodott, Je­romosnak rögtön eszébe jutott, hogy az „igeu"-re még fontosába két oka van. !. Ha meg nem mondja idejövetelének célját, akkor nem tudja magát igazolni s végre ÍB mint N. X.-et feltalálják ma­gasztalni. 8. Ha otet felakasztják, kihal a Nyavalády ősrégi család, melynek megakadályozását apja halálos ágyán igen szivére kötötte. Nem ia latolgatta nyomosságát a két rendbeli ellentétes okoknak sokáig, henem elhatározta magát az w igen"re. Ezen elhatározást még épen jókor, alkotta, mert kevés vártatra hozták reggelijét — egy darab száraz kenyeret. A reg­gelit szállító által tehát megüzente a főbiztosnak, hogy jobban meggondolta a dolgot, hajlandó idejövetelének célját megmondani. Haberzettel kap\-a kapott ezen üzeneten s azonnal eíküídé hű rendőrét, Paidánsket, hogy Nyavaládyt kisérje hozzá. Amint Jeromos ur belépett a főbiztos szobájába, ezen utóbbi rögtön azon gúnyos kérdést intézte hozzá: — Hát eeak megálmodta, hogy mit kel! tenni? mi? — Nem álmodtam, mert alig: aludtam valamit, hanem meg­gondoltam jobban a dolgot e azt határoztam, hogy mindent meg­mondok, de csak azon feltétellel, ha főbiztos ur titoktartást ígér. E becsedre a főbiztos uagy szemeket csinált. En titokban tartsara vallomását? mit gondol! önnek igen zavart álmai lehettek. — De havaloraáeora nem politika!, hanem magán ügyeket tylttne, még akkor HÍD? nek emlőjén nőttek fel ily nagyra, akkor a színművészet iránti primitiv fogalmaidat gúnyolják ki, hogy tudsz az ily kisvárosi komédia iránt lelkesülni a ott hagynak a faképnél, pedig e nép­nek köszönhetik azt is, hogy elmondhatják : voltam én már... ben is. Nagy hangzású operákról orchesterről és hallétről be­szélnek ök, kiknek a zenéről épen annyi fogalmuk van, mint a mennyire egy eredeti magyar népszínmű megbirálására képtele­nek. Szombaton vagy is f. hó 9-én adatott „Milton" dráma 4 felv. irta Jókay. M. Ez alkalommal Milton (Ürményi) a becsü­letében én hűségében gyanúsított államtitkárt nagyon híven ta­lálta, — meglátszott rajta különösen a koporsó jeleneinél, hogy bár orgánuma nem valami erős, figyelmes tanulmányozás mellett Schakespeare darabok előadására van hivatottsága, Ujfalusyné Czakó Julia, Szuper, öarvaí, Ernyei és Somogyi a darab hatá­sén segítettek. Vasárnap márt. 10-én „Sárga csikó" ered. nép­színmű 3 felv. irta Csepreghy. ~ Nem szándékom ezen darab fölött hosszabb értekezletet tartani. elég legyen anyi, hogy a közönség a darabot illetőleg agy nyilatkozott, miszerint sokte­kintetbeu fölötte áll „Faíurosszának," s még egyszer sziveden néznék meg. — Csorba Márton (Szuper) a 1-5 évig ártatlanul szenvedőn nam volt látható a nyomor és lelki megíöröítség képe, s csak a korcsmai jelenetnél mikor a korcsmárostól megtudja, hogy ki a valódi bűnös, kezd érdekesebb lenni, midőn saját és családja becsülete volt kérdésbe. — Bakaj András (Ürményi) lélektanilag jól fogta föl a lelkiismeret furdalá^áiól soha nyu­godtnak lenni nem tudó bűnöst. — Darvay ez alkalommal sokkal jobban énekelt mint máskor, csupán játékában nem volt keilő melegség. — Somogyi a becsületesnek látszani szerető zsidó korcemárost kellő humorral adta, Megyeri, Ernyei, Tóth, vala­mint a sánta koldus Bohári megfeleltek szerepeiknek. — Agnes (Király A.) jó színpadi alak volna, de egy nagy hibája van a mi különösen nála anyaszinésznőnéí meg nem boesájtható, hogy legfeazültebb drámai jeleneteknél komoly lenni nem tud. — No de Erzsike (Erdősné) ez alkalommal mind játékával, mind pedig szép e könnyen hajlékony hangjáva! egészen elragadta a közönséget, hát még mikor gyermekes s ábrándos szemeivel egy kissé ka­céran felénk tekintett s rákezdte: Ha be megyek habe megyek stb. ekkor igazán megérdemelte a aokazoros tapsot é« újrázáet, — jól esett szemeinknek, hogy es alkalommal a ház majd zsú­folásig megtelt. Kedden matt. 12. A nagyon szép asszony uj francia vigj. 3 felv. Monígiscár (Szuper) és Chambrelán (Űr­menyi) a gyermekeikben ezerelmea apákat jól és kedélyei adták, — Jeanue Chambrelán (Szászné) valóban kedves színpadi je­lenség volt, s ha játékában több rutin volna, nagyon haszonve­hető tagja lehetne a társulatnak. Csütörtökön mart. 14-én. Egy millió egy szalma kalapért vigj. 3. felv. irta^Juin, ford. Ertay —• Hafer János (Szuper) a szerencsétlen vőlegényt mindvégig kitűnő elevenséggel és rutinnal — Mischler (Ürményi) helyes alakítása élénk játékával tetszést nyert. — Leyerthan bárónő (Ujfalusiné) a magát fitogtatni szerető s a főrangú szokásokat utánozni akaró zsidó bárónőt kitűnően sikerült adnia. — Vasár­napot leszámítva közönség mindannyiszor nagyon kevés, — s egy osztály soha képviselve nincs. Szomorú képét adtuk a hely­ben működő színtársulat helyzetének, pedig akárhány gyengébb társulat volt már Pápán, üe ily közönnyel még egy sem talál­kozott, pedig a figyelmes igazgató nagy reményeket kötött aj pápai böjti szinidényhez , — mégis tett mindent mi tőle tellett, folyton itt még nem adott darabokat hozott színre és még is mind hiába. Aggódva, gondolok ilyenkor hazámra s félek, ha oly! idők jönnének mostanában a mikor e szűkkeblű önző népnek ha— Bánságára kellene támaszkodni, igy kellene a boldogult nagy költővel felsóhajtanunk: Ne adja a balsors, hogy e szegény haza, Bajában reátok szoruljon valaha —Ti meg nem óvnátok I .... Ü2n ..... gen, — Talán. Tehát halljuk a vallomást, j — Én házasodni jöttem. i — Igenl? azt könyü öunek mondani, de nehéz nekem el-| mini, mert ezt as ürügyet bizonyosan az éjjel találta ki; ne! ligye. azonban, hogy engem oly könnyen vá lehet szedni. — I Jgyan szíveskedjék nekem megmondani, ki az a boldog meny­äßBzony, végsé Ilaberzettei gúnyosan. — Azt nem mondhatom meg, s azt el nem árulhatom. — Nemi? Psidánekl vezesse ezen urat vissza, zára be a elhallgatást a főbiztob, s hátat fordított a bámuló Jeromosnak. Psidánek lelkWmeretcseii teJjeaiíé urának parancsát, aó't •zon véleményben volt, hogyha valamivel többet is tesz mint nondva lett, nem lépi át azon loyalitás korlátait, melyíyel az igységes Austriának tartozik s igy lőn, hogy midőn a börtön— ijtóhoz ért, foglyával ennek az ajtón bejutását rendőri lábaival s elősegítette. Jeromos eddig békével, megadással tört mindent, de most r égre szakadt az ő béketürésének fonala; ezen fonalat azonban >em Psidánek lába tépte szét, hanem Haberzettelnek azon a sze­énytelenségbe átcsapó kíváncsisága, hogy az ő mennyasszonya itán mert kérdezősködni I Egy policei comissarius, egy jött-ment paraszt, aki talán ÍZ Ő személyében látott először nemes (!) embert, ez merészkedik lyesmit kérdezni ő tőle, kinek ő*ei ba vagy "700 esztendővel iorábban élnek, egy serlegből ihattak volna a Kárpátok alatt árpáddal! Ehhez mégis csak nagy adag szemtelenség kívánta­ik! Hát nem túlságos leereszkedés volt-e már tőle, az is, hogy övetelének célját őszintén előadta? minden esetre igen. El is határozta Jeromos ur, hogy többet egy kukkot nem zól, ha mindjárt olajba főzik is, avagy nyárson sütik meg pe­csenyének. Vitézül meg iß állott határozata mellett két napig, hanem 'égre is beleunt a sok száraz kenyérbe, elkényeztetett teste sem zen nagy lelkesedéssel fogadta a kemény faágyat s azon bölcs íondaíto! is biztatta önmagát, hogy az okosabb enged. Harmadnapra meg is üzente a főbiztosnak, hogy most már lennyaKssonyának nevét is megmondja. Haberzettel ur azonban nem volt olyan ember, ki orránál sgva hagyta magát vezettetni; ezelőtt három nappal — igy gon­olkozott magában — nem akarta megvalani, ma pedig nekem incsen kedvem meghallgatni vallomását. ^ ^ És úgyis lőn, mint gondolkozott; csak negyednapra bo­sátá főbiztosi szine elé a megkoplaltatott Jeromost. — Tehát megmondhatja már arájának nevét — kezdé Ha­erzettel ur. — Iff«D, megmondhatom. Faluveghy Bibianna, Faiuve'ghy iiechiel helybeli ügyvédiek jeáoya, Megyei és helyi hirek. • — Személyihirek. Mint lapunkat értesitik íőtisztelendő j Néger Ágoston ur a helybeli rom. kath. parochia plébánussá ne­veztetett ki; ezen kinevezés felett mi csak gratulálhatjuk a hely­beli hitközséget, mivel kitűnőbb lelkipásztort nem nyerhetet volna. Addig is mig főtisztelendő Néger Ágoston ur helybeli plébániá­ját elfoglalhatná tisztelendő Korhely György kópián ur bízatott meg az administrátori teendőkkel.— Városunk egryik szép tehetségű ügyvédét Szép Miklós urat. ő felsége legközelebb a szabadkai kir. ' törvényszékhez kir. alügyészszé nevezte ki. — Üdvözöljük uj állásában, melynek elfoglalása végeit a napokban utazik el. — Tűzoltó egyletünk által kibocsájiott aláírásiívek. A7. egylet által kibocsájiott 12 aláírási ív, mint alkalmunk volt meggyőződhetni, beteüeít aláírókkal, többek között a szerkesz­tőségünk által elvállalt iven 93 tag irta alá magát. Midőn ezen örvendetes hírt közölnénk értesítjük a „Győri Közlöny" pápai levelezőjét, hogy jövőben áldozatkész polgártársait, ne compro­mítálja idegen lapban annélkül, hogy azon tárgyról melyről je­lent positiv meggyőződést szerzett volna magának. — A bagatell ügyekről. Maríius elseje óta városunk­ban száznál több ügydarab érkezett a bagatell bíráskodással megbízott kapitányi hivatalba, ezen ügydarabok közül hatvannál több el lett intézve. Az ügymenet ezen gyorsaságát tekintve és azt, hogy perköltségek nélkül nyer a nép igazságot eléggé bizonyítja ezen intézmény áldásthozó voltát. Mígvagyunk győ­ződve, hogy a nép, Tisza Kálmán kormány elnök urnák mint a kinek ezen nemes intézmény életbe léptetése körül legtöbb ér= déribe van, hálával fog tartozni; és kormány einöküukre hálásan fognak még unokáink \a visszaemlékezni. — Uj Sörödé. A „Fehér ló" vendéglő szt. György nap­tól kezdve uj bérlőt kap. Klein N. polgártársunk kit vállalkozó szelleméről ismerünk, bérelte ki ezen vendéglő helyiségeit, melye= ken tetemes változtatást fog tenni; többek között egy sörcsarnokot rendez és nyit meg, mennek bejárata a sétatérről leend s igy némiieg a sétatér élénkségében nyerni fog. — Panoráma. Városunkba egy panorámás érkezett; csar­nokát a fehér ló vendéglő melletti téren állitá fel, belépti díj 10 kr. — Böjti kaland, vagy az elhamvazott szerelem illetőleg békülési kísérlet éjfél után. Múth Pál asztalos se­gédnek gyöngéd érzelmeit Nagy Mária szakácsnőhöz, a szerel­mesek között létesülni szokott civódás megszakította. A farsang­nak régé s azt szerelmesünk a hegy éltető és gyenge szivekbe bátorságot csepegtető leve mellett fejezte be; ily körülmények között nem csoda ha a bátorságot nyert szív édeni vágyat érzett Mariska bajai után! Eltökélte tehát magát szive választottját legott felkeresni, Az óra már éjfélt ütött s az idő már böjtre járt, midőn hóVünk a kapu tetején bejut az udvarba az udvarból azon szobába a hol hajdani kedvese bájos álmát aludta. Az éji órának megfelelő csendben halk léptekkel s fenn dobogó szívvel áll ő a szende leányzó nyughelye előtt. Elénk fantáziája a szereleni gyönyöreit elragadó mámorban festi remegő kebele elé; de óh vél a szívtelen vénus nem viszonzá hősünk szivének ömlengé­seit a vonakodott karjai közzé zárni a hajdani kedvest. „Und bist du nicht wilüg, sobrauch ist Gewalt" gondola ő, s legott, az éj homályban csiliísgoít éles tőre. Egy eget verő szivet rázó sikoltás, mely a kérlelhetíen imádott hölgy ajakáról hang­zott, felveré a nyugvó háziakat álmokból, s as igy lehatott ked­ves mint sebzett oroszlány futott a paradicsomból pusztai ma­gányába. Dobogó szívvel feküdt ágyába, de nem alhatott mert fájt keblének azon tudat, hogy szerelaii tüze elhamvadott azután meg nem is alhatott volna szegény mert a fellármázott rendőr­ség már nyomába volt, s nyugtalan agyából ki szóllítá. 48 ora| — Jó! vau. — Phidánek! kisérje ezen urat szállására, Je­romos urat csak ugy kerülgette a guta, midőn e szavakat hal­lotta. Tehát még ez sem elég! mit. akar e borzasztó ember? Meg akar méreggel vagy békával etetni? Vagy pedig éh-haiálial akar kiköltöztetni es árnyékvilágból ? —En nem tudom mit akar, hanem annyit tudok, hogyha ez a karmelitaság még sokáig tart engem, vagy a guta üt meg, vagy pedig mérgemben megpukkadok. Ily gondolatokkal volt eltelve Jeromos ur, midőn harmad­szor i« kényszerítve volt kiesnek nem mondható lakását elfog­lalni. Pedig ha beláthatott volna a főbiztos agyába, ott egészen más terveket látott volna ellene szövetni. Alighogy elhagyatta Jeromos úrra! a szabat Haberzettel, rögtőn egy emberét Faiuvéghyhez küldte, kéretvén öt az azon­nali megjelenésre. Faluveghy ismerte már az ily kérelmek parauestermészeíét 3 sietett teljesíteni azt. Faluveghy megérkezte után — kit igen szívesen fogadott a főbiztos — ez utóbbi, Jeromos úrért küldötte hű csehet. Nems kára megjelent ez is, s egyrészt megmagyarázhat­nának taitotía az ö felidéztetését, másrészt pedig igen gyanús szemekkel méregetve Faluvéghyt, kiben valami auditorfelét vélt felismerhetni. — Méltóztatik ezen urat ismerni? kérdé Haberzettel, Fa­luvéghytői Jeromosra mutatva. — Nincs szerencsém, volt a rövid válasz. — Igy tehát engedje nekem a szerencsét, Nyavalády Je­romos urat bemutathatnom. Faluveghy némán meghajtotta magát. — Méltóztatik tudni, miért fáradt Nyavalády úr Debre­cenbe? fordult ismét a íőbiztos Faiuvéghyhez. — Nem. — Házasodni akar, — Nem rosz akarat. Magam sem tartom annak, különösen ha oly derék és szép 10 az ara, mint ügyvéd urnák leánya. — Hogy-hogy?! kiáltott fel meglepetten a tudtán kívüli eendő ipa. Nyavalády úr azon vallomást teve előttem, hogy önnek" eányát szándékozik elvenni. — Az enyémet? — Igen. — Nem tudok felőle semmit. — Nem ugy van Nyavalády űr? — oh! bocsánat, el is éledtem leendő ipját tekintetes Faluveghy ügyvéd urat bemutatni. (Vtge következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents