Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-03-03

lenté, hogy a felesége mától fogva az ő jegyese. Vigasztalásul azonban a férjnek a szinidény alatt díjtalanul való eltartását ígérte. A férj, az „Erdélyi Híradó" szerint, azzal boszulta meg magát, hogy az asszony minden ruháját, melyet nagy keservesen összegyűjtött filléreiből vásárolt, szétosztotta a szegények közt. 353 Megyei és városi ügyek. HiMetnieisy. R. 1878 20 forintig terjedő polgári kisebb ügyekben a községi bíráskodás a tekintetes városi képviselő testület JJJ számú végzésével alólirottra ruháztatván, azt f. évi március J-én megkezdem. Miután rendőri teendőkkel is tovább foglalkoznom kell, rendelkezésemre álló időt, a két szakban következő mód osztottam be : 20 forintig terjedő polgári kisebb Ügyekben, ünnep- és vasárnapokat, — mégis pénteki, és országos vásár napokat kivéve: naponként délelőtt. Rendőri Ügyekben, ünnep- és vasárnapokat kivéve, naponként délután intézkedem. — Halasztást nem szenvedhető rendőri ügyekbeni intézkedés, bármikor, még éjnek idején is ; azonnal történik. — Miről a t. közönséget hozzá tartásul tisztelettel értesítem. Pápán, a rendőr városbirói hivatal febr. 25. 1878. Czink János kapitány városbíró. Irodalom és mii vészei. — A Mórocz István és Máday Izidor által szerszerkesztett „Gazdasági Lapok" 9-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Gazdasági egyletek működése 1877. Máday Izidor. — Coleman-féle extirpatorral tett kísérlet eredménye. Dávid Alajos. Négy ábrával. — Függő drótkötélpályák. Egy ábrával. Két uj kultúrnövény. I. Indiai gram. Sójabab. Deininger Imre. — Tárcza: A növények egymásközötti harca, létérti küzdelme. Kodoláoyi Antal. — Országos gazdasági egyesület. Vál. ülés febr. 8. Mult évi számadás. Idei költségvetés. — Szakegyletek működése. Erdélyi-Kecskemétvidéki gazd. egylet. Debreczeni kertészeti társ. — Szakirodalom. Altalános árúisme. Kertészeti füzetek. Január hóban megjelent gazdasági szakmunkák jegyzéke. — Bel- és külföld. Kisbirtokosok földhitelintézete. Pipaszár megytelep Kolozsvárit. Élelmi szerek hamisítása. Erdészeti kormányintézkedés. Amerikában a vaj vasúti szállítása. Fadöntő gép. Skóczia gazdasági viszonyai. Gyapjumosó részv. társ. — Gazdasági tudósítások. Felső-Vissó. —Személyi hirek.— Vegyesek.— Gyümölcs- és zöldség-eltartás pincékben. — Avas vaj javítása. Darázs- és méhcsipés. — A közönség köréből. — Kérdések és feleletek. — Szerkesztői üzenetek. — Kiadóhivatal üzenetei.--- Betöltendő állomások (erdővéd, gazdasági gyakornok, gazdatiszt) és szolgálati ajánlatok. — Határnapok. — Jelentékenyebb vásárok. — Üzleti tudósítások. — Hirdetési rovat. — Kiemeljük a gazdasági egyletek múlt évi működésének érdekes összehasonlítását, Kodolányinak igen élvezetes tárcacikkét, Deininger tanárnak a Gram teljes meghonosítását tárgyazó cikkét, végre a valóban igen szép ábrákat. Melegen ajánljuk e lapot a gazdák szíves figyelmébe. Előfizetési ára fél évre 3 ft, egész évre 6 ft. Előfizethetni Budapesten a Köztelken. — Ssinházi játékrend. Vasárnap, martina 3-án Vereshaju énekes népszínmű 3felvonásban. Lukácsitól. — Hétfőn martius4-én Rád bizom nőmet. Vígjáték 3 felvonásban Szigligetitől.— Kedden martius 5-én Sárga csikó. Legújabb énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Cseprcgi Ferencz. Csütörtökön martius 7-én Nagyon szép asszony. Uj francia vígjáték 3 felvonásban. — Szombaton martius í)-én Jánus. Csíki Gergely száz arany pályadijt nyert legújabb tragoediája 5 felvonásban. Tanügyi hirek. — Veszprémmegye népoktatási viszonyai 1877-ben. Stály György kir. tanfelügyelő urnák a közigazgatási bizottsághoz felterjesztett jelentéséből, folytatólag a következőket közöljük: Felszerelésre nézve a tankerület 403 tanterme a következő tanszerekkel volt ellátva:— Fekete irótábla van 451, faliolvasótábla 300 gyűjtemény, fali térkép 574, ~ földgömb 203, — természetrajzi ábrák 249 gyűjtemény, ~ természettani ábra és eszköz 123 gyűjtemény, — testgyakorlati tér 259, — testgyakorlati készlet 60, — könyvtár 38. Az iskolai könyvtárak különös figyelmet érdemelnek, a mennyiben ezekből lehetne a népkönyvtárak fejlődését idővel reményleni.— A népmivelődés emelése körül kiváló buzgalmat fejtett ki a pápai ismeretterjesztő egylet, mely egy népkönyvtár felállításán mőködik s e célra már alapot is gyűjtött. Olvasó egyletek léteznek tudtommal Bakonybél, Külső-Vath, Kis-Szőllős községekben, — melyek eddig ugyan csak hírlapokat nyujIhatnak olvasmányul, —de mihelyt anyagi viszonyaik engedik, hasznos könyveket is fognak beszerezni. Népkönyvtár létrehozásán fáradozik továbbá a lovászpatonai ev. lelkész, a ki azonban ismeri a körülményeket, az kellőleg méltányolni is fogja az akadályokat, melyekkel e téren meg kell küzdeni. De az imént jelzett elismerésre méltó buzgólkodások távolról sem közelitik meg azon tevékenységet, mely a népműveltség fejlesztése körül égető szükség lenne, mert, ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy politikai rendezkedésünknek nem felel meg népünk fejlettsége, s ha ezek között az egyensúlyt a politikai szabadságok megszorítása nélkül helyre akarjuk állítani, nem tehetünk egyebet, minthogy a népünk műveltségének minél gyorsabb fokozását, minden rendelkezésünkre álló eszközzel kivinni iparkodunk. Általános a panasz, hogy a népiskolai tantervet nem lehet az iskolákban keresztülvinni.— Ezen panasz részben jogosult is, de miben rejlik annak oka—? 1-ször abban, hogy mint már fentebb is említem sok iskolában hiányzik a hivatásának megfelelni képes tanerő. 2-szor abban, hogy a legjelesebb tanító sem ölelheti fel az előírtanyagot, a) ha isholája, erejét meghaladó számú növendékkell van túltömve. — b) ha a gyermekek 8 havi rendes időszak helyett 5 hóig járnak iskolába, c) ha ezen idó alatt is ruhátlanság, vagy más okok miatt számtalan iskolai mulasztások fordulnak elő. d) ha a gyermekek a szükséges tankönyvekkel és tanszerekkel ellátva nincsenek. Ezen panaszt azonban csak ugy lehetne orvosolni , ha az okokat meg lehetne szüntetni, — erre azonban sajnos, de a közel jövőben nincsen kilátás. Faiskola van a megye területén 255. A faiskolákra nézve Veszprémmegye csakugyan, méltán a legelsőbbek közé sorozható, a mennyiben a megye erélyes és az ügyet példás buzgalommal felkaroló intézkedései folytán mondhatom, hogy faiskola minden községben, a hol annak kijelölését a tagosítás, vagy más elhárithatlan okok nem akadályozták, ~ létezik. A tankerület összes iskoláinak jövedelme volt a lefolyt tanévben készpénzben 133922 frt. — terményekben pénzértékre nézve 30847 frt. ~ összesen 164,769 frt. Ezen jövedelem származott ingatlan vagyonból, melynek értéke 465,880 frt. jövedelme 23271 frt, tőkepénzből, melynek összege 150576 frt, — kamatja 6656 frt, — tandíjból bejött 45484 ft, állami segélyből 6021 frt, — községi segélyből 16007 frt,--egyházi segélyből 62118 ft, — egyéb forrásból 5212 ft.— Ezen összegben foglaltatik a pusztai iskolák fenntartására, az illető birtokosok által fordított költség. Az összes iskolák kiadása volt: rendes tanítók fizetésére 115620 frt, — segédtanítók fizetésére 10,420 frt, fűtés tisztogatás és javításokra 13247 ft. — tanszerekre 463 frt; szegény gyermekek könyvére 1093 frt, egyebekre, ide értve az iskolai bérlet-összeget, 23926 frt. — E szerint az iskolák összes kiadása volt 164769 frt. Az óvodákról tekintve azoknak üdvös voltát szinte röviden megakarok emlékezni. — Ilyen volt a lefolyt tanévben Pápa városában kettő: Az egyik a városi óvoda, melyet 121 fiu és 61 leány látogatott. A másik a sz.-vincéről cimzelt szeretet nénék óvodája, melybe 120 fiu és 40 leány látogatott. Vár-Palotán pedig, egy özvegy Waldstein grófnő által fenntartott óvoda van apácák kezelése mellett, melyet a lefolyt évben 24 fiu és 53 leány látogatott. Sajnos, hogy a Nagyvázsonyban, a több éven át államsegély mellett fennállott óvoda, — az állam részéről történt segélyezés megszűntével —tovább fennállani nem volt képes. Takarékpénztárak tudomásom szerint a következő iskolákban léteznek: 1. A veszprémi rkath. fiu tanodában, hol a lefolyt tanévben a betevők száma 35-re, a betett összeg 79 ft. 47 kr. 2. A pápai ág. ev. iskolában 44-re a betett összeg 116 ft. 4 kr. 3. A pápa városi óvodában 33-ra a betett összeg 3 frt. 4. A takácsi ág. ev. iskolában 12-re a betett összeg 23 frt. 47 kr. 5. A lovászpatonai ág. ev. iskolában 28-ra a betett összeg 29 ft. 73 kr. Öszszesen 152-re a betett összeg 251 frt. 71 kr. A tanfelügyelő ur a mult évben 80 községet és 9 pusztát, — azokban összesen 130 iskolát látogatott meg. — A városi iskolaszék m. hó 23-án tartá rendes havi gyüiését. Elnök Vály Ferencz ur megnyitván a gyűlést, olvastatott a mult ülés jegyzőkönyve, mely észrevétlenül hitelesitetett. Elnök jelenti, hogy a mult havában tartott iskolaszéknek azon határozata, hogy a közös óvodában a havipénz eltöröltessék, a városi képviselő testület elé helyben hagyás végett fellett terjesztve, de a képviselő testület által nem lőn elfogadva a miért is a havi pénzek továbbra is érvényben maradnak. Az iskolaszék a képviselő testület ezen határozatát sajnos tudomásul vette. Elnök jelenti továbbá, hogy a december hóban tartott iskolaszék határozata folytán, lovag Zimmermann urnák az iskolaszék újévi üdvözletét átszármaztatta, mit Zimmerman ur levélilegszivélyesen megköszönt, elnök az ide vonatkozó levelet bemutatja; tudomásul vétetett. A mult hóban a polgári leányiskola költségvetése a m. ministerium által felkéretettt, mi megtörténvén elnök jelenti — hogy ezt a ministerium helyben hagyva ismét vissza küldötte. Ezen költségvetés szerint, az 1878 iskolai évre a kormány által födözendő költségek 3931 forint 83 kr. mig a város részéről 860 ft. a hitoktatók tisztelet díján kívül. Végre a m. kormány egy varrógép beszerzésére 75 ftot utalványozott, mely helyes tudomásul vétetett és inditványoztatott, hogy ezen nemes elhatározásáért a m. kormánynak jegyzőkönyvileg köszönet mondassék. Több tárgy nem lévén az ülés feloszlott. Megyei és helyi hirek. — Személy Húr ek. Főt. és nagys. Devics József kanonok ur f. hó 4-én fogja kanonoki székét elfoglalni. Mint értesülünk! a kananok ur a veszprémi papnövelde igazgatását fogja átvenni. A közhangulat és érzelem nyilvánulását tolmácsoljuk akkor midőn a távozó főpapnak tartós boldogságot és szerencsét kívánunk újállásához, kérvén őt, hogy Pápa városát tartsa meg ezentúl is szives jó akaró emlékében! Pap Gábor ur, országgyűlési képviselő s helv. hitv. püspök ő nagysága huzamosb ideig egyházmegyei ügyek rendezése végett, városunkban időzvén körünkből f. hó 1-én B.-Pestre utazott. — Dr. Pserhofer Sámuel veterán orvosunk egészsége már anyára helyre állt, hogy a már nem sokára bekövetkezendő enyhe időben szobáját elhagyni képesítve leend. Szivünkből óhajtjuk ennek minél előbbi megtörténhetését. — Szelestey Lajos ur, értesülésünk sze Csarnok. SZABÓ PISTA. — Népballada. — Varga bátyám, adjon isten jó napot! — Fogadj isten Pista öcsém! — mi hozott? Hozott engem a szívbéli jó remény: Szép Linája kezét kérni jöttem én. Kár volt öcsém néked azért fáradni, — Kár is volna néked azért bánkódni: — Lányom kezét nemzetes ur kérette, — Farsang napján négy lovon jön érette. Ej, jó bátyám, nem mind arany mi fényes. Négyes hintó nem illik a szegényhez. Arany, ezüst a szemét elvakítja; Selyem, bársony a testét elpuhítja. — Ha puhítja, puhább lesz a párnája! — Későn — korán le fekhetik reája. Betegség az annak, a kí nem szokta. — Azért van az orvos, hogy meggyógyítsa! Bátyám, bátyám, tekintsen az istenre! Ne öljön meg két hü szivet eg}

r

szerre! Nálam se' lát szükséget a leánya: Tejbe' vajba' fürösztöm meg napjába'. Ha dolgozik, nem lesz vele kénytelen: Minden kedvét megkeresi két kezem. Keblemen lesz megpihenő tanyája; Szerelmem lesz gyógyulása, istápja. Szabó Pista két térdre is borulna, Kérő szaván a kő is megindulna; Varga János nem hajt csak a szavára: Tekintetes asszony lesz a leánya! Áldja isten hát a kendtek jóságát! Soha bú ne érje háza tájékát! Nekem meg majd fejfámra lesz fölírva: „Varga János te vitted őt a sírba!" * # * Isten jó nap szivem Linám! mit mivel? — Rózsáimat öntözgetem fris vizzel. Öntözze csak, hogy hervadás ne érje. .... Boldog a ki kitűzhet majd belőle! — Tűzzünk egyet hát a Pistám mellére; — Csókot is kap, édes csókot melléje. Hejh, mit ér a nyitó rózsa énuekem, Ha el hervad vele együtt életem! Öntözd, öntözd, ugy lesz szép a koszorú. — Nem lesz a ,ha Pistám olyan szomorú. Nem tart soká, ha elföd a sirhalom. Megsiratsz-e édes kedves angyalom? Verje meg az isten azt a rosz szülét, A ki pénzért adja cl a gyermekét? — Nem ád engem, ha a szivem megreped, — Ha ncm leszek boldog mással, csak veled. Boldog velem majd az égben — ott lehetsz! Adj egy csókot búcsúzóban, ha szeretsz. — Adok százat, vissza várlak ezerre. Ne várj engem . . . Isten veled örökre! — Pistám lelkem, mért hagysz ilyen árvára?! Jönnek érted négy lovon nem sokára. — Elmaradhat a lova is, maga is, — Tied leszek én rózsám élve, halva is! Az apáthi szépen szólló harangok. Azt sem tudják, ki légyen a halottjok. — Megy a hire: Szabó Pista a halott. Szemfedőt rá Bükkösárnya borított. Piros rózsa van tűzve a mellére, Piros vére csordogál le melléje. Varga Lina sírva borul reája: — Én istenem végy fel engem hozzája 1 Az apáthi szép agácis temető Abban nyugszik egy pár igaz szerető. Fejfájára csak az vagyon fölírva; „Varga János te vitted őt a sirba!" Vámosy. Sáary József. Ki fogott csizmadiát? (Huraoristikus elbeszélés). Irta: Zoltay. (VI. Folytatás.) Beértek a rendőri hivatalba. Itten a hórihorgas sovány Resseuzahn k. k. policeikanclist fogadta a félholt Jeromos urat kit várakozásra s helyfoglalásra utalt. Reissenzahn a rendőrökkel német nyelven beszélt, mely beszédből Jeromos ur egy árva hangot sem értett, miért is végtelenül meg volt ijedve, midőn felszóliták őt kabátjának levetésére; azt hitte, hogy rögtön zsákruhába öltöztetik, bezárják valami sötét üregbe, „fél év múlva majd talán kihallgatják vagy kihallgatás nélkül" küldik őt el Őseihez. Az egyik rendőr birva a magyar nyelvet s talán meg is szánta Jeromos urat, tudtára adta neki, hogy csak motozást tartanak nála, Ea némileg megnyugtatta a foglyot, mert ez tudta, hogy nála semmiféle öldöklő fegyver nincsen; nem is taláitak semmit. Már épen bekisérendők voltak foglyukat a főnökhöz, midőn Reissenzahnnak oldala Jeromos urnák ugyanazon testrészével érintkezésbe jővén, az előbbi az utóbbi mellényzsebében valami kemény tárgynak létezéséhez alapos gyanút vélt támaszthatni. És Reissenzahn ur gyanúja valóban alapos volt, mert a pót motozás ama mellényzsebből egy tollkést hozott felszínre. Az első pillanatban habozott a különben igen határozott a jellemű kancelista, vájjon a tollkés azon tárgyakhoz tartozik- e, melyek támadás és védelemre alkalmasak ? Objectiv tárgyalva az ügyet, ugytalálta Reissenzahn, hogy a tollkés egyikre sem igen használható, hanem a subjectiv nézpont egészen ellenkezőt mondott, t. i. a tollkés magában véve bár ártatlan vaiatni, hanem ha oly veszedelmes kezekben van mint foglyáé, kit kiszámithatlan szerencséjére a társadalmi rendnek, szerencsésen elcsípni sikerült, akkor bizony az igen veszedelmes fegyver. E határozatot érvényre emelendő a bölcs kancellista, elvette a veszedelmesnek nyilvánított tollkést s igy képtelenné tevén Jeromos urat minden védelem és támadásra, bevezettette őt hatalmas főnökének magas szine elé. Haberzettel a főbiztos, felemelt fej, büszke tekintettel fogadta a megrémült Jeromost, kit három lépésnyi közelségre hagyott magához jutni. Haberzettel ur, ki ugyan stockeraui születés volt, de gyermek éveit Magyarországon töltvén, nyelvünket tökéletessen elsajátította, s leszámítva idegenszerű kiejtését, hibátlanul beszélte a magyar nyelvet. — Sikerült önt tehát végre is kézrekeriíeni — kezdé Jeromos úrhoz fordulva beszédét — önt, ki annyi vészt hozott hazájára, ki annyi békés polgár tűzhelyének feldulását idézte elő; önök, kik meggondolatlanul forradalmat támasztottak egy hatalmas császárság ellen, bűnösebbek mint az erdőkben tartózkodó haramiák, kik csak elvétve oltanak ki egy-egy ember életet, kik csak egyesek vagyonukhoz képest csak csekély készpénzét veszik el; a forradalmárok hiuvágyainak ezrek esnek áldozatul, ezerek jutnak koldusbotra anélkül, hogy a kitűzött cél, mely mögött mindig az önérdek fekszik, megközelítve lenne. Azon körök, melyek hivatva vannak a büntetést kiszabni, bölcsességüknél fogva belátták azt, hogy az ily vétkeseket, mint amilyen ön is, kellőleg megbüntetni nem lehet, s csakis a lehető legsúlyosabb büntetésben részesitik. Önöknek tulaj donképen igen csekély büntetés a halál vagy életfogytiglani börtön, miután nincsen arányban azon kiszámithatlan; ugy emberélet mint anyagi javakban beállott, károkkal, melyek előidézői önök. Ezen prédikáció után, melyei Haberzettel tartott, nagy lélekzetet vett nevezett uri egyéniség s íürkésző tekintetét Jeromos ur arcára szegezte; ott, t. i.i Jeromos ur arcán nem volt Bemmi különös változás észlelhető,; halványabb volt ugyan rnin^